Ki az Isten?
4. fejezet
Ki az Isten?
1. a) Milyen isteneket imádnak az emberek? b) Milyen különbséget tesz a Biblia „ISTEN” és az „istenek” között?
SOK ISTENT imád a világ. A sinto vallásban, a buddhizmusban, a hindu és a törzsi vallásokban milliónyi istenről beszélnek. Jézus apostolainak idejében is imádtak olyan isteneket, mint Zeusz és Hermész (Cselekedetek 14:11, 12). A Biblia tehát elismeri, hogy „van sok ’isten’ ”, de hozzáteszi, hogy „nekünk csak egy Istenünk van, az Atya, akitől van minden” (1Korinthus 8:5, 6). Ha megkérdeznék tőled, „ki ez az Isten”, mit válaszolnál?
2. Milyen különböző nézeteket vallanak az emberek Istenről?
2 „Ő az Úr” — válaszolnák sokan. Vagy azt mondanák: „Ő egy Szellem az égben”. Egy szótár így határozza meg az isten fogalmát: „A Legfőbb Lény”. De ha megkérdezik: „Mi az Isten neve?”, egyesek azt felelik: „Jézus”. Mások nem is személynek, hanem mindenütt jelenlévő hatalmas erőnek tartják Istent. Vannak olyanok is, akik kétségbe vonják Isten létezését. Bizonyosak lehetünk-e létezésében?
ISTEN VALÓBAN LÉTEZIK
3. Hogyan jön létre egy ház?
3 Ha valamilyen szép épületet látsz, szeretnéd-e tudni, ki építette? S ha valaki azt mondaná, hogy ezt az épületet senki sem építette, hanem csak úgy egyszerűen, magától létrejött, elhinnéd-e? Bizonyára nem. Az egyik bibliaíró is ezt mondta: „Minden háznak van építője.” Ezt mindenki tudja. Nos, nem kell-e akkor elfogadnunk a bibliaíró logikus következtetését: „Aki pedig mindent megalkotott, az Isten az”? (Zsidók 3:4).
4. Hogyan jöttek létre a csillagok milliárdjai?
4 Gondolj a világegyetemre s annak sok milliárd csillagára! Ezek mozgását olyan bölcs törvények szabályozzák, amelyek tökéletes függésben tartják őket egymástól. „Ki teremtette azokat?” — kérdezte valaki réges-régen. Mélyértelmű a válasza: „Ő az, aki előhozza seregüket szám szerint, sőt néven szólítja valamennyit” (Ésaiás 40:26). Bizonyára balgaság volna azt gondolni, hogy a csillagok milliárdjai egyszerűen önmaguktól jöttek létre és minden irányítás nélkül fejlődtek óriási csillagrendszerekké, amelyek oly csodálatos rendben mozognak az űrben! (Zsoltárok 14:1).
5. a) Mi a valószínűsége annak, hogy az alkatrészekből magától összeálljon egy húsdaráló? b) Milyen következtetésre ad az lehetőséget a világegyetemre nézve?
5 Ez a nagyszerűen megszervezett világegyetem nem jöhetett létre magától. Létrehozásához intelligens és nagyhatalmú Teremtőre volt szükség (Zsoltárok 19:1, 2, [19:2, 3, Károli]). Egy üzletembert akitől megkérdezték, miért hisz Istenben, megmagyarázta: üzemében két nap szükséges ahhoz, hogy egy lány megtanulja összerakni a húsdaráló 17 alkatrészét. „Én csak egy egyszerű evőeszközgyártó vagyok” — mondta. „De azt az egyet tudom, hogy ennek a húsdarálónak a 17 alkatrészét akár 17 milliárd évig pörgethetnék egy mosógép dobjában, nem lenne belőle húsdaráló”. Ehhez képest pedig a világegyetem, a földi élet sokféleségével sokkal, de sokkal bonyolultabb. Ha a húsdaráló elkészítéséhez értelmes alkotó kellett, biztosak lehetünk abban, hogy a dolgok sem jöhettek létre egy Mindenható Isten nélkül. Miért ne illetné meg elismerés őt azért, amit alkotott? (Jelenések 4:11; Cselekedetek 14:15–17; 17:24–26).
VALÓSÁGOS SZEMÉLY ISTEN?
6. Miért lehetünk bizonyosak abban, hogy Isten valóságos személy?
6 Noha a legtöbb ember azt mondja, hogy hisz Istenben, sokan nem tartják valóságos személynek. Vajon az-e? Nos, be kell látnunk, hogy ahol intelligencia van, ott elme is van. És ahol elme van, ott agy is van, mégpedig konkrét formájú testben. Az egész világot létrehozó nagy elme vagy intelligencia elválaszthatatlan attól a személyiségtől, aki a Mindenható Isten. Bár neki nincs anyagi teste, de van szellemi. Ezek szerint a szellemi lényeknek is van testük? Igen, a Biblia azt mondja: „Ha van fizikai test, van szellemi is” (1Korinthus 15:44; János 4:24).
7. a) Honnan tudjuk, hogy Istennek van lakóhelye? b) Miből tudjuk, hogy van teste?
7 Mivel Isten szellemi testben élő személyiség, kell hogy legyen helye is, ahol él. A Biblia szerint az ég az Isten „állandó lakóhelye” (1Királyok 8:43). Krisztus is „magába az égbe” lépett be, hogy „megjelenjen Isten személye előtt értünk” (Zsidók 9:24). Egyesek égi élet jutalmát nyerik el Istentől és szellemi testet kapnak. És akkor majd meglátják Istent és hasonlók lesznek Istenhez mondja a Biblia (1János 3:2). Ebből is kitűnik, hogy Isten személy, és hogy teste van.
8., 9. a) Hogyan szemlélteti egy elektromos erőmű Isten messzeható erejét? b) Mi Isten szent szelleme és mit képes megtenni?
8 Azt kérdezheti valaki: „Ha Isten valóságos személy és meghatározott helyen, az égben él, hogyan láthat mindenhol mindent, ami a világmindenségben történik? Hogyan lehet érezni az erejét az egész világegyetemben?” (2Krónika 16:9). Az a tény, hogy Isten személy, egyáltalán nem csökkenti hatalmát vagy nagyságát. Tiszteletünk sem csökken iránta ezért (1Krónika 29:11–13). Ennek jobb megértése végett gondolj egy erőmű messze terjedő hatására.
9 Az erőműnek van egy meghatározott telephelye a városban vagy a város közelében. Innen indul ki az elektromos áram, hogy az egész területen fényt és energiát szolgáltasson. Ugyanígy van ez Isten esetében is. Ő az egekben van (Ésaiás 57:15; Zsoltárok 123:1). Szent szelleme, vagyis láthatatlan, tevékeny ereje azonban mindenhol érezhető az egész világegyetemben. Isten szent szellemével teremtette az egeket, a földet és minden élőt (Zsoltárok 33:6; 1Mózes 1:2; Zsoltárok 104:30). Ezek megteremtéséhez Istennek nem kellett testben jelen lennie. Kibocsátotta szellemét, azaz tevékeny erejét, hogy megvalósítsa minden szándékát, mégha ő maga távol volt is. Mily csodálatos Isten ő! (Jeremiás 10:12; Dániel 4:35, [4:32, Károli]).
AMILYEN SZEMÉLY ISTEN
10. Mi az egyik lehetősége Isten megismerésének?
10 Vajon Isten olyan személy, akit meg tudunk szeretni, ha jól megismerjük? „Lehetséges — mondanád —, de hogyan ismerhetjük meg, ha nem láthatjuk őt?” (János 1:18). A Biblia a következőképpen ismerteti ennek egyik lehetőségét: „Az ő láthatatlan tulajdonságai a világ teremtése óta világosan láthatók, mert alkotásaiból felfoghatók még az ő örökkévaló hatalma és istensége is” (Róma 1:20). Isten teremtésművének gondos és elmélyült vizsgálata tehát segít megértenünk, milyen Isten Ő.
11. Mit tanulhatunk meg Istenről teremtett műveiből?
11 Mint már láttuk, elég egy pillantást vetnünk a csillagos égre, hogy felismerjük Isten nagyságát és mérhetetlen erejét! (Zsoltárok 8:3, 4, [8:4, 5, Károli]; Ésaiás 40:26). De gondolj a földre is. Isten úgy helyezte el a többi égitest között, hogy a napból éppen megfelelő mennyiségű meleg és fény érje. Figyeld meg aztán a vízzel kapcsolatos körfolyamatot. Az eső leesik, hogy megöntözze a földet. Majd a víz folyókba gyűlik össze, a folyók pedig tengerekbe ömlenek. A tengerekből a nap hatására elpárolog a víz és esőként újra leesik, hogy megöntözze a földet (Prédikátor 1:7). Isten sok csodálatos körfolyamatot hozott működésbe, hogy ellássa az embert és az állatokat kellő eledellel és menedékkel, meg mindazzal, ami az életükhöz szükséges. Mit mondanak el mindezek a csodálatos dolgok Isten személyéről? Azt, hogy ő igen bölcs, felettébb bőkezű Isten, aki mindennel ellátja teremtményeit (Példabeszédek 3:19, 20; Zsoltárok 104:13–15, 24, 25).
12. Mit tanít a saját tested Istenről?
12 Tekintsd meg a saját testedet is. Első pillantásra is nyilvánvaló, hogy a puszta létnél többre szolgál. Isten oly csodálatosan teremtette meg, hogy élvezni tudd az életet (Zsoltárok 139:14). Szemünk nem csak fekete-fehéren, hanem színesen tud látni, a világ pedig tele van a színek gazdag pompájával, melyek gyönyörködtetnek. Emellett szagolni és ízlelni is tudunk. Az evés tehát nem csupán létszükséglet, hanem élvezetet is nyújt. Ezek az érzékszervek nem feltétlenül szükségesek az élethez, sokkal inkább egy szerető, bőkezű és gondos Isten adományai (1Mózes 2:9; 1János 4:8).
13. Mit tanulhatsz Istenről az emberekkel való bánásmódjából?
13 Abból is megláthatjuk, hogy milyen Isten ő, ha megvizsgáljuk, hogyan bánt az emberiséggel. Határozott igazságérzete van. Nem részrehajló egyetlen nép iránt sem (Cselekedetek 10:34, 35). Ugyanakkor irgalmas és kedves is. A Biblia a következőket írja arról, hogyan bánt Isten az izraelitákkal, amikor kihozta őket Egyiptom rabszolgaságából: „Irgalmas volt, . . . nem felejtkezett el arról, hogy ők hústest voltak.” Az izraeliták viszont gyakran engedetlenkedtek és ez szomorúságot okozott Istennek. Ahogy a Biblia mondja: „Megbántották őt . . . és fájdalmat okoztak Izrael Szentjének” (Zsoltárok 78:38–41; 103:8, 13, 14). De ha szolgái megtartották törvényeit, megörvendeztették Isten szívét (Példabeszédek 27:11). Azt is megtudjuk a Bibliából, hogy mit érez Isten, ha ellenség bántalmazza az ő szolgáit: „Aki titeket bánt, az én szemem fényét bántja” (Zakariás 2:8). Nem indít-e ez szeretetre az iránt az Isten iránt, aki ilyen gyengéd vonzalmat tanúsít minden népből és fajból való jelentéktelen emberek iránt? (Ésaiás 40:22; János 3:16).
VAJON JÉZUS ISTEN VAGY EGY SZENTHÁROMSÁG?
14. Mi a háromságtan?
14 Ki ez a csodálatos Isten? Némelyek szerint Jézus a neve. Mások azt vallják, hogy Isten egy háromszemélyű egy Isten (szentháromság), noha a „háromság” szó sehol nem fordul elő a Bibliában. A háromságtan szerint egy Istenben három személy van. „Az Atya, a Fiú és a Szentlélek, és ez a három mégis csak egy Isten.” A szentháromság tanát sok vallásszervezet tanítja, jóllehet elismerik, hogy ez „titok”. Vajon helyesek-e az ilyenféle elképzelések Istenről?
15. Hogyan mutatja ki a Biblia, hogy Isten és Jézus két külön személy, nem egyenlők?
15 Nos, állította-e magáról Jézus, hogy ő az Isten? Nem, soha nem állította. A Biblia is mindenütt „Isten Fiá”-nak nevezi. Ő maga jelentette ki: „Az Atya nagyobb, mint én vagyok” (János 10:34–36; 14:28). Jézus azt is közölte, hogy vannak dolgok, amelyeket sem ő, sem az angyalok nem tudnak, csak egyedül az Isten (Márk 13:32). S volt amikor így imádkozott Istenhez: „Ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied” (Lukács 22:42). Ha Jézus volna a Mindenható Isten, bizonyára nem imádkozott volna önmagához. Péter apostol Jézus halála után az Írás szerint ezt mondta: „Ezt a Jézust feltámasztotta az Isten” (Cselekedetek 2:32, Károli). Ezek szerint a Mindenható Isten és Jézus nyilvánvalóan két külön személy. Sőt, Jézus még halála, feltámadása és égbemenetele után sem lett egyenlő az Atyjával (1Korinthus 11:3; 15:28).
16. Noha Jézusra is történik „Isten”-ként utalás, mi mutatja, hogy ő nem a Mindenható Isten?
16 „De nem nevezi-e a Biblia Jézust Istennek?” — kérdezhetné valaki. De igen, van amikor így nevezi. Sőt, Sátánról is olvashatjuk, hogy „isten” (2Korinthus 4:4). A János 1:1, amely Jézusra „a Szó”, vagy „az Ige” értelmében utal, néhány bibliafordításban így szerepel: „Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige”. Figyeld meg azonban a második verset, amely azt mondja, hogy az Ige „kezdetben Istennél volt”. És amíg Jézust látták az emberek, a 18. vers szerint „Istent soha senki [ember] nem látta” (Ökumenikus fordítás). Vannak olyan fordítások, amelyek helyesen adják vissza az eredeti szöveg értelmét, amikor így fordítják az első verset: „Az Ige az Istennél volt és isteni volt az Ige”, vagy „az Ige, egy isten volt”, illetve „isten” volt az Ige, azaz hatalmas, Istenhez hasonló (An American Translation). Mindezekből nyilvánvaló, hogy Jézus nem azonos a Mindenható Istennel. Jézus úgy beszélt az Atyjáról, hogy „az én Istenem”, az „egyedüli igaz Isten” (János 20:17; 17:3).
17. Hogyan mutatja a szent szellemnek Jézus követőire való kitöltése, hogy az nem személy?
17 Ami pedig a „Szentlelket”, helyesebben a „szent szellemet”, a szentháromság úgynevezett harmadik személyét illeti, már láttuk, hogy az nem személy, hanem az Isten tevékeny ereje. Alámerítő János azt mondta, hogy Jézus majd szent szellembe fog bemeríteni, éppúgy, ahogy János vízalámerítést végzett. Ahogy a víz nem személy, úgy a szent szellem sem az (Máté 3:11). Amit János megjövendölt, beteljesedett, amikor Jézus halála és feltámadása után Jeruzsálemben összegyűlt követőire kitöltetett a szent szellem. A Biblia így számol be erről: „Mindannyian beteltek szent szellemmel” (Cselekedetek 2:4). Vajon személlyel teltek be? Nem, hanem Isten tevékeny erejével. A tények tehát azt tanúsítják, hogy a háromságtan nem bibliai eredetű. Már jóval Jézus földrejövetele előtt ismeretes volt és dívott a háromszemélyű istenek, az úgynevezett háromság-istenek imádata, például az ősi Egyiptomban és Babilóniában is.
ISTEN NEVE
18. a) Vajon „Isten” a Mindenható Isten személyes neve? b) Mi az ő személyes neve?
18 Kétségtelenül van neve minden ismerősödnek. Istennek is van személyes neve, amely megkülönbözteti őt mindenki mástól. „Hát nem ’Isten’ az ő neve?” — kérdezheti valaki. Nem, az „isten” csupán cím, mint ahogy cím az „elnök”, „király” és „bíró” szó is. Isten nevét megismerhetjük a Bibliából, amelyben közel 7000 esetben fordul elő. A Károli fordítás átdolgozott kiadásában a Zsoltárok 83:19-ben például ezt olvassuk: „Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges Isten az egész földön.” De megtalálható Isten neve a legtöbb Bibliában a Jelenések 19:1–6-ban is, az „Alleluja”, vagy „Hallelujah” kifejezésben. Ez ugyanis azt jelenti, hogy „Dicsérjétek Jaht”, Jah a Jehova név rövidített formája.
19. a) Miért lep meg egyeseket, ha megtalálják Isten nevét a saját Bibliájukban? b) Hol található meg Isten neve a Károli fordításban?
19 Sok embert meglep, ha Isten nevét látja a saját Bibliájában. A meglepetés oka az, hogy a Bibliája ritkán használja Isten Jehova nevét. A Károli fordítású Biblia átdolgozott kiadásában csupán a 2Mózes 6:3; 15:3; Zsoltárok 83:19; Ésaiás 26:4-ben, majd néhány szóösszetételben, például: Jehova-Jire, Jehova-nisszi, és a rövidített Jah formában használja Isten nevét. A Báró Szepesy Ignátz Pétsi Püspök felügyelése alatt Pozsonyban, 1835-ben kiadott katolikus Bibliában sok helyen megtalálható Jehova neve. Az 1975-ben kiadott Ökumenikus fordításban viszont egyetlen helyen sem szerepel. Ott azonban, ahol ez a fordítás „Úr” szóval adja vissza Isten nevét, mindig teljesen nagybetűkkel szedi: ÚR (ragozott formában ÚRnak), hogy ezzel megkülönböztesse a közönséges „úr” szótól. Figyeld meg ezt a Zsoltárok 113:2-ben az említett Ökumenikus fordításban.
20. a) Gyakran miért nem használták Isten nevét? b) Kell-e használnunk?
20 De hát miért nem használják az Isten nevét mindenütt, ahol az eredeti Biblia-szövegben előfordul? Miért írják helyébe az ÚR vagy Isten szót? Az American Standard Version készítői az Előszóban megindokolják, hogy ők miért használják Isten Jehova nevét és azt is, hogy miért nem használták azt hosszú ideig: „Az amerikai fordítás átdolgozói alapos megfontolás után arra az egyöntetű következtetésre jutottak, hogy az angol és egyéb fordításokban nem szabad teret engedni annak a zsidók közt kialakult babonás félelemnek, amely túl szentnek tartja Isten nevét ahhoz, hogy kiejtsék . . . Ezt a sok szent dologgal kapcsolatos személyes nevet mindenütt visszahelyeztük az őt megillető helyre.” Igen, e férfiak, akik azt a Bibliát angol nyelvre fordították, úgy érezték, hogy azok az érvek, amelyek alapján Isten nevét kihagyták, nem voltak helytállóak. Éppen ezért mindenütt visszaállították a Bibliában ezt a nevet jogos helyére.
21. Mit mond a katolikus Douay Version a Jehova névről?
21 Vannak akik azért nem akarják használni a „Jehova” szót, mert szerintük nem ez az Isten pontos neve. Az angol nyelvű, katolikus Douay Version, amely nem használja Isten nevét a fő szövegben, azt írja a 2Mózes 6:3-hoz fűzött magyarázatában: „A Jehova név modern fordítók szóalkotása . . . ugyanis a héber szövegben található isteni név pontos kiejtése — éppen azért, mert sokáig nem ejtették ki —, teljesen feledésbe merült.”
22. a) Hogyan szerepel Isten neve a héber nyelvben? b) Miért nehéz eldöntenünk, hogyan ejtették ki eredetileg Isten nevét?
22 Igen, ez a katolikus Biblia itt elismeri, hogy Isten neve megtalálható a héber szövegben, lévén héber a Biblia első 39 könyvének írott nyelve. Ebben négy héber betű képviseli a nevet: JHVH. Az ősi időkben a héber nyelvet a szavak helyes kiejtését megkönnyítő a, e, i, o és u magánhangzók nélkül írták. Jelenleg az okoz problémát, hogy nem tudják pontosan, milyen magánhangzókkal együtt ejtették ki a JHVH nevet.
23. Hogyan szemlélteti a „stb” betűk „satöbbi” kiejtése, miként lehet megérteni Isten neve kiejtésének problémáját?
23 E nehézség megértéséhez gondoljunk a „satöbbi” szóra. Tételezzük fel, hogy eleinte ezt a szót így írták le: „stb” és később hosszú időn át egyáltalán nem ejtették ki. Egy ezer év múltán élő valaki pedig megtalálja írott formában az „stb”-t, honnan tudhatja a helyes kiejtését? Soha nem hallotta, nem tudhatja, milyen magánhangzók tartoznak hozzá, nem is fogja tudni helyesen kiejteni. Hasonló a helyzet Isten nevével is. Nem lehet tudni pontosan, hogyan ejtették ki, ennek ellenére néhány tudós azt hiszi, hogy a „Jahve” kiejtés a helyes. (Lásd az 1973-as Katolikus fordítás 9., 17. oldalán is.) A „Jehova” változat azonban évszázadok óta használatos és ez a legközismertebb.
24. a) Ha következetesek akarunk lenni, miért helyes használnunk Isten nevét? b) Tekintettel a Cselekedetek 15:14-re, miért fontos Isten nevének használata?
24 Szükséges-e használnunk Isten nevét, mégha nem is tudjuk az eredeti, pontos kiejtését? Nos, más bibliai személyek nevét is használjuk, noha nem az eredeti héber szokás szerint ejtjük ki. Jézus neve például héberül: Jésua. Illő tehát használnunk Istennek a Bibliában kinyilatkoztatott nevét, akár „Jehova”, akár „Jahve”, akár más, a mi nyelvünkön megszokott módon ejtjük is ki. Az volna hiba, ha nem használnánk ezt a nevet. Miért? Azért, mert akik nem használják, nem tartozhatnak azok közé, akiket Isten kiválaszt, mint ’népet az ő neve számára’ (Cselekedetek 15:14). De nem csak ismernünk kell Isten nevét, hanem dicsőítenünk is kell mások előtt, mint ahogy Jézus dicsőítette földönléte alkalmával (Máté 6:9; János 17:6, 26).
ISTEN, AKINEK HATÁROZOTT SZÁNDÉKA VAN
25. a) Milyen tényt nehéz megértenünk Istennel kapcsolatban? b) Miért kezdett Jehova teremteni?
25 Jóllehet nehéz felfogni elménkkel, de Jehovának sohasem volt kezdete és soha nem lesz vége. Ő „az örökkévalóság Királya” (Zsoltárok 90:2; 1Timótheus 1:17). Jehova mielőtt teremteni kezdett, teljesen egyedül volt a világegyetemben. Mégsem unatkozott, mert tökéletes volt önmagában, nem volt hiányérzete. Szeretete indította arra, hogy teremtsen, hogy mások is örvendhessenek az életnek. Isten első teremtményei hozzá hasonló szellemi személyek voltak. Mielőtt a földet elkészítette az emberek számára, már az égi fiak hatalmas szervezetével rendelkezett. Jehova szándéka az volt, hogy az emberek örömet találjanak az életben és a neki végzett szolgálatban (Jób 38:4, 7).
26. Miért lehetünk bizonyosak abban, hogy Isten földre vonatkozó szándéka valóra válik?
26 Miután Jehova előkészítette a földet, az első emberpárt, Ádámot és Évát a földnek egy Paradicsommá tett részére helyezte azzal a szándékkal, hogy gyermekeket hozzanak létre, akik őt imádják, engedelmeskednek neki és a Paradicsomot kiterjesztik az egész földre (1Mózes 1:27, 28). Az eddig tanultakból tudjuk, hogy ez a nagyszerű szándék még nem valósult meg, mert Ádám és Éva az engedetlenséget választotta. Jehova szándéka mégsem hiúsul meg, mert ez számára kudarcot jelentene. Ez pedig kizárt dolog! „Megteszem mindazt, ami tetszik nekem”, jelenti ki. „Meg is mondtam, meg is valósítom” (Ésaiás 46:10, 11).
27. a) Miért vagyunk felelősek Istennek? b) Éppen ezért milyen kérdéseket kell komolyan vennünk?
27 Felismered-e helyedet Isten szándékában? Nem elég csupán azt tenni, amit jónak látsz, tekintet nélkül Isten akaratára. Így cselekedett Sátán, valamint Ádám és Éva is. Isten pedig felelősségre vonta őket ezért. Mi is felelősséggel tartozunk Istennek. Igen, hiszen Isten az életünk forrása, őtőle függ az életünk (Zsoltárok 36:9, [36:10, Károli], Máté 5:45). Nos, milyen mértékben felel meg az életünk Isten akaratának? Komolyan el kell tűnődnünk ezen, mert ettől függ a kilátásunk az örök életre.
AHOGYAN JEHOVÁT IMÁDJUK
28. Milyen segédeszközöket használnak egyesek Isten imádatához?
28 Nem közömbös, hogyan imádjuk Jehovát. Úgy kell imádnunk, ahogy ő kívánja, még ha ő más imádatot követel is, mint amelyre régen tanítottak bennünket. Egyesek például szentképeket használnak imádatukban. Úgy érvelhetnek ugyan, hogy nem a képet vagy szobrot imádják, azok látása vagy érintése csupán elősegíti Isten imádatát. De vajon Isten azt szeretné, hogy őt képek, szobrok segítségével imádjuk?
29. Hogyan mutat rá a Biblia, hogy képek, szobrok használata az imádatban helytelen?
29 Nem, Isten nem ezt kívánja. Éppen ezért nem is jelent meg sohasem látható formában, ahogy Mózes megemlítette az izraelitáknak (5Mózes 4:15–19). A Tízparancsolat egyike így szól: „Ne csinálj magadnak faragott képet, vagy hasonmást . . . ne borulj le ilyen képek előtt és ne tiszteld őket” (2Mózes 20:4, 5, Katolikus fordítás). Csak Jehovát kell imádni. A Biblia újra és újra kimutatja, mennyire helytelen szobrokat készíteni és előttük leborulni, vagy Jehován kívül bárkit és bármit imádni (Ésaiás 44:14–20; 46:6, 7; Zsoltárok 115:4–8).
30. a) Mit mondott Jézus és mit mondtak az apostolai annak kimutatására, hogy a szobrok és a képek használata helytelen? b) Az 5Mózes 7:25 szerint mit kell tennünk az ilyen szobrokkal, képekkel?
30 Jézus, ahogy elvárható volt tőle, soha nem használt képeket vagy szobrokat az imádatban. „Az Isten szellem — mondotta —, és akik őt imádják, szellemmel és igazsággal kell imádniuk” (János 4:24). Jézus tanácsának megfelelően egyetlen korai követője sem használt fel képeket, szobrokat segítségül az imádathoz. Egyik apostola, Pál valójában ezt írta: „Hit szerint járunk, nem látás szerint” (2Korinthus 5:7). Egy másik apostola János, így figyelmeztet: „Őrizkedjetek a bálványoktól” (1János 5:21). Miért ne néznél körül az otthonodban és miért ne kérdeznéd meg magadtól, hogy követed-e ezt a tanácsot? (5Mózes 7:25).
31. a) Mégha nem is tudjuk megérteni Isten bizonyos törvényének okát, mi indítson bennünket törvénye iránti engedelmességre? b) Mit próbáljunk megtenni és milyen meghívást kell elfogadnunk?
31 Ha Jehovát, a Teremtőt saját útmutatása szerint imádjuk, biztosan nagyon boldogok leszünk (Jeremiás 14:22). A Biblia kimutatja, hogy az ő parancsai javunkra szolgálnak és örök boldogságunkat célozzák. Igaz, lehetnek olyan időszakok, amikor ismereteink és tapasztalataink korlátozott volta miatt nem tudjuk teljes mértékben felfogni, hogy Isten bizonyos kiadott törvénye miért olyan fontos, és hogyan szolgál javunkra. Az a biztos tudat, hogy Isten jobban tudja, mint mi, mégis indítson bennünket készséges engedelmességre (Zsoltárok 19:7–11, [19:8–12, Károli]). Törekedjünk hát megismerni Jehovát. Fogadjuk el a felhívást: „Gyertek, imádjuk és boruljunk le, térdeljünk le Jehova, a mi Alkotónk előtt. Mert ő a mi Istenünk, mi pedig az ő legelőjének népe és az ő kezének juhai vagyunk” (Zsoltárok 95:6, 7).
[Tanulmányozási kérdések]
[Kiemelt rész a 42. oldalon]
Isten neve néhány helyen a Károli fordítású Bibliában
3 Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak úgy jelentem meg mint mindenható Isten, de az én Jehova nevemen nem voltam előttük ismeretes
19 Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges Isten az egész földön
4 Bízzatok az Úrban örökké, mert az Úrban, Jehovában örök kőszálunk van.
Az 1975-ben kiadott Ökumenikus fordítás mindenhol az Isten nevét ÚR szóval így helyettesíti:
1 Dicsérjétek az URat! ÚRnak szolgái, dicsérjétek, dicsérjétek az ÚR nevét! 2 Legyen áldott az ÚR neve most és mindörökké!
[Képek a 34., 35. oldalon]
Ha a háznak van építője . . . minden bizonnyal a sokkal bonyolultabb világegyetemnek is van alkotója
[Kép a 39. oldalon]
Mivel Jézus azért imádkozott Istenhez, hogy nem az ő, hanem az Isten akarata legyen meg, mindketten nem lehetnek egy és ugyanaz a személy
[Kép a 40., 41. oldalon]
Hogyan lehetne a szent szellem személy, amikor egyidőben egyszerre mind a 120 tanítványra kitöltetett?
[Kép a 45. oldalon]
Helyes-e szobrokat, szentképeket használni az imádatban?
