Miféle hely a pokol?
9. fejezet
Miféle hely a pokol?
1. Mit tanítanak vallások a pokolról?
MILLIÓK azt tanulták vallásukban, hogy a pokol az örök gyötrelem helye. Az Encyclopædia Britannica szerint „A római katolikus egyház azt tanítja, hogy a pokol . . . örökké tartó: s a pokol szenvedései soha nem érnek véget”. Ezt a katolikus tant — folytatja az Encyclopædia — „tartja még mindig sok konzervatív protestáns csoport”. A hinduk, a buddhisták és a mohamedánok szintén azt tanítják, hogy a pokol a gyötrelem helye. Így nem csoda, ha azok, akik ezt tanulták, nem szívesen beszélnek róla.
2. Mi volt Isten véleménye a gyermekek tűzben való megégetéséről?
2 Nyomban felvetődik a kérdés: Vajon a Mindenható Isten teremtette ezt a gyötrelemhelyet? Nézzük, hogyan nyilatkozott Isten, amikor az izraeliták a környező népek szokása szerint elkezdték tűzben megégetni gyermekeiket? Szent Szavában Isten kijelentette: „Felépítették a Tófet magaslatait, a mely a Ben-Hinnom völgyében van, hogy megégessék fiaikat és leányaikat tűzben, a mit nem parancsoltam, és a mi gondolatomban sem volt” (Jeremiás 7:31, Károli).
3. Miért ésszerűtlen és egyszersmind Írás-ellenes azt gondolni, hogy Isten kínozná az embereket?
3 Mindenképpen elgondolkoztató: Ha emberek tűzben való égetésének gondolata fel sem merült Isten szívében, ésszerű-e azt gondolni, hogy ő teremtett egy tüzes poklot azok kínzására, akik nem szolgálják őt? A Biblia kijelenti: „Isten szeretet” (1János 4:8). Elképzelhető-e, hogy a szeretet Istene örökké kínozzon embereket? Te képes lennél erre? Mivel Isten szeretet, forduljunk bizalommal az ő Szavához, hogy megtudjuk, mi a pokol. Kik mennek oda és mennyi időre?
SEOL ÉS HÁDESZ
4. a) Milyen héber és görög szót fordítottak „pokol” szóval? b) Hogyan adja vissza a Seol szót a Károli és a Káldi fordítás?
4 A Webster’s Dictionary azt mondja, hogy az angol „hell” (=pokol) szó azonos a héber Seol és a görög Hades szavakkal. A német Bibliákban „Hölle” szót használják a „hell” (=pokol) helyett: a portugálok az infernó, a spanyolok az infierno, a franciák pedig az Enfer szót. A héber Seol szót a Biblia Károli Gáspár-féle fordításában 19-szer az eredeti Seol formában, 10 esetben „pokol”, 2 esetben „alvilág”, 26 esetben „sír”, 1 esetben „hal”, 5 esetben „koporsó”, 2 esetben „holtak országa” változatban találjuk. A Biblia Káldi György fordításában 63 esetben „alvilág” és 2 esetben „halál” szóval van visszaadva. A Hádesz szót, amely tízszer fordul elő, az általában Újtestamentom néven ismert, Keresztény Görög Iratokban, Károli Gáspár 8 esetben „pokol”, 2 esetben „sír” szóval fordítja (Máté 11:23; 16:18; Lukács 10:15; 16:23; Cselekedetek 2:27, 31; Jelenések 1:18; 6:8; 20:13, 14).
5. Milyen kérdés vetődött fel a Seol és Hádesz szavakkal kapcsolatban?
5 Felmerül a kérdés: Miféle hely a pokol vagy Hádesz? Az a tény, hogy a Károli Gáspár fordítás az egy héber Seol szót hat különböző szóval fordítja, azt mutatja, hogy mindezek a szavak — a pokol, alvilág, sír, koporsó, holtak országa és Jónás esetében a hal — egy és ugyanazt a dolgot jelentik. Ha a pokol az emberiség közös sírját jelenti, nem jelentheti ugyanakkor a tüzes gyötrelem helyét. Mit jelent tehát a Seol és Hádesz szó? A sírt vagy az örök gyötrelem helyét?
6. a) Hogyan tűnik ki a Bibliából, hogy a Seol és Hádesz ugyanazt jelenti? b) Mit mutat az a tény, hogy Jézus a Hádeszben volt?
6 Mielőtt felelnénk erre a kérdésre, tisztázzuk, hogy a héber Seol és a görög Hádesz szó egyet jelent. Ez kitűnik abból, hogyha megnézzük a Zsoltárok 16:10-et a Héber Iratokban és a Cselekedetek 2:31-et a Keresztény Görög Iratokban. Mindkét vers a következő oldalon látható. Figyeljük meg, hogy a Zsoltárok 16:10-et idézve, ahol a Seol szó fordul elő, a Cselekedetek 2:31 a sír szót használja. Azt is figyeljük meg, hogy Jézus Krisztus a Hádeszben, vagyis a pokolban volt. Vajon azt kell hinnünk, hogy Isten a pokol tüzében kínozta Jézust? Természetesen nem! Jézus egyszerűen a sírban volt.
7., 8. Hogyan bizonyítják a Jákóbról és az ő fiáról, Józsefről, valamint Jóbról feljegyzett szavak, hogy a Seol nem a gyötrelem helye?
7 Jákób, amikor a halottnak hitt szeretett fiát, Józsefet gyászolta, így beszélt: „Gyászolva szállok alá fiamhoz a Seolba!” (1Mózes 37:35). Az Ökumenikus fordítás ezt így fordítja: „a halottak hazájába”, az Új katolikus fordítás viszont „az alvilágba”. Állj meg most egy pillanatra és gondolkozz egy kicsit! Vajon Jákób azt hitte, hogy a fia az örök gyötrelem helyére ment és oda kívánkozott, hogy együtt lehessen vele? Vagy inkább azt gondolta, hogy szeretett fia meghalt és a sírban van s ezért akart maga is meghalni?
8 Igen, jó emberek jutnak a bibliai pokolba. Például a derék Jób, aki nagyon sokat szenvedett, így könyörgött Istenhez: „Bárcsak a Seolban (Káldi, alvilágban: Ökumenikus, holtak hazájában) rejtenél el engem . . . határidőt szabnál nekem és megemlékeznél rólam!” (Jób 14:13). Gondolod, hogyha a Seol tüzes gyötrelem helyét jelentené, Jób kívánkozott volna odajutni és ott maradni, amíg Isten megemlékezik róla? Jób egyszerűen meg akart halni és a sírba kerülni, hogy minél előbb véget érjenek szenvedései.
9. a) Milyen állapotban vannak, akik a Seolba jutnak? b) Mi hát a Seol és a Hádesz?
9 Bárhol fordul is elő a Seol szó a Bibliában, sohasem kapcsolódik hozzá az élet, tevékenység vagy gyötrelem gondolata. Vegyük például a Prédikátor 9:10-et, [9:12, Károli]: „Valamit hatalmadban van cselekedni erőd szerint, azt cselekedjed, mert semmi cselekedet, okoskodás, tudomány és bölcsesség nincs a Seolban, [Ökumenikus, a holtak hazájában; Káldi, alvilágban], ahová menendő vagy.” [Károli] A felelet tehát világos, a Seol vagy a Hádesz nem a gyötrelem helye, hanem az emberiség közös sírja (Zsoltárok 139:8). Mind a jók, mind a rosszak a bibliai pokolba jutnak.
KIKERÜLÉS A POKOLBÓL
10., 11. Miért mondta Jónás a hal hasában, hogy a pokolban van?
10 Kijöhetnek-e az emberek a pokolból? Vizsgáljuk meg Jónás esetét. Amikor Isten lenyelette őt egy nagy hallal, hogy megmentse a vízbefúlástól, Jónás könyörgött a hal gyomrából: „Szorongattatásomban Jehovához kiáltottam és ő válaszolt nekem. A Seol hasából [Új katolikus, az alvilág gyomrából; Káldi, a pokol gyomrából; Károli, a Seol torkából] kiáltottam segítségért. S te meghallottad hangomat” (Jónás 2:2, [2:3, Károli]).
11 Mit értett Jónás a „pokol hasából” kifejezésen? Nos, a hal hasa biztosan nem volt a tüzes gyötrelem helye. Ám Jónásnak sírja lehetett volna. Valóban Jézus azt mondta önmagára vonatkozóan: „Mert miként Jónás három nap és három éjjel a hatalmas hal hasában volt, úgy lesz az Emberfia három nap és három éjjel a föld szívében” (Máté 12:40).
12. a) Mi bizonyítja azt, hogy azok, akik a pokolban vannak, ki tudnak onnan jönni? b) Milyen további bizonyítékkal rendelkezünk arról, hogy a „pokol” a „sír”-t jelenti?
12 Jézus meghalt és három napig a sírban volt. A Biblia tudósítása szerint azonban „az ő lelke nem hagyatott a sírban . . . Ezt a Jézust feltámasztotta az Isten” (Cselekedetek 2:31, 32, Károli). Isten beavatkozásával Jónás is feltámadt a pokolból, azaz onnan, ahol sírját lelhette volna, mert a hal kihányta őt a szárazra. Igen, az emberek kijöhetnek a pokolból! Valójában azzal a szívetmelengető ígérettel rendelkezünk, hogy a pokol [Hádesz] kiadja az összes halottait. Ez kitűnik a Jelenések 20:13. szavaiból: „És a tenger kiadá a halottakat, a kik ő benne voltak; és a halál és a pokol [Hádesz] is kiadá a halottakat, a kik ő nálok voltak; és megítéltetének mindnyájan az ő cselekedeteik szerint” [Károli].
A GYEHENNA ÉS A TŰZ TAVA
13. Melyik — a Bibliában 12 esetben előforduló — szót fordították „pokol” szóval a King James Version-ban?
13 Mégis azt az ellenvetést tehetné valaki, hogy: „A Biblia beszél a pokol tüzéről és a tűz taváról. Vajon ez nem azt bizonyítja-e, hogy a pokol a tüzes gyötrelem helye?” Való igaz, hogy a Biblia néhány fordítása, mint például a King James Version, tartalmaz ilyen kifejezést, hogy „a pokol tüze”, vagy hogy valaki „pokolra vettetik, a tűzbe, amely soha el nem alszik”; Károli ezt a következőképpen fordítja: „a gyehenna tüzére” és „a gyehennára, a megolthatatlan tűzre” (Máté 5:22; Márk 9:45). A Keresztény Görög Iratokban 12 olyan hely van, ahol a King James Version a görög gehenna szót „pokol”-nak fordítja. Vajon a gyehenna valóban a tüzes gyötrelem helye, míg a pokolnak fordított Hádesz egyszerűen a sírt jelenti?
14. Mi a gyehenna, és mit csináltak ott?
14 A héber Seol és a görög Hades szó egyértelműen a sírt jelenti. De mit jelent akkor a gyehenna? A Héber Iratokban a gyehenna a „Hinnom völgye”. Emlékezz vissza, hogy Hinnom volt a neve annak a völgynek, amely közvetlenül Jeruzsálem falain kívül fekszik, és ahol az izraeliták feláldozták gyermekeiket tűzben. A jó Jósiás király a maga idejében hulladék vagy szemétgyűjtőteleppé alakította ezt a völgyet, s ezzel megszüntette ezt a borzalmas szokást (2Királyok 23:10).
15. a) Jézus napjaiban milyen célra használták a gyehennát? b) Mit nem vetettek oda soha?
15 Abban az időben tehát, amikor Jézus a földön tartózkodott, a gyehenna Jeruzsálem szeméttelepe volt. E telepen a szemét hatásos elégetésének fokozására kén adagolásával táplálták a tüzet. A Smith’s Dictionary of the Bible első kötete ilyen magyarázatot közöl: „Ez lett a város közös szemétgyűjtőtelepe. Ide dobták a bűnözők holttesteit, az állatok hulláit és minden szennyes dolgot.” De egyetlen élő teremtményt sem vetettek oda.
16. Milyen bizonyíték szolgál arra, hogy a gyehennát az örök pusztulás szimbólumaként használták?
16 Jeruzsálem lakói jól ismerték városuk szeméttelepét, ezért pontosan értelmezték Jézus szavait, amikor így szólt a gonosz vallásvezérekhez: „Kígyók, mérges kígyóknak [viperáknak, ÚV.] fajzatai, miképen kerülitek ki a gyehennának büntetését?” (Máté 23:33, Károli). Jézus itt nem arra gondolt, hogy a vallásvezéreket kínozni fogják. Emlékezzünk vissza, mit mondott Isten, amikor az izraeliták élve megégették gyermekeiket: ’Ilyen borzalmas dolog mégcsak eszembe sem jutott!’ Nyilvánvaló tehát, hogy Jézus a gyehennát a teljes és örök megsemmisülés találó szemléltetésére használta. Jézus szavai annyit jelentettek, hogy e gonosz vallásvezérek nem méltók a feltámadásra. Jézus hallgatói megértették, hogy a gyehennára jutók sorsa olyan, mint a szemété: örök megsemmisülés.
17. Mi „a tűz tava”, és mi bizonyítja ezt?
17 Mit értsünk akkor a Jelenések könyvében említett „tűz tava” kifejezésen? Ennek a gyehennáéhoz hasonló jelentése van. Nem öntudatos állapotban való gyötrést, hanem örökké tartó halált, vagy örök megsemmisülést jelent. Figyeld meg, hogyan mondja ezt meg maga a Biblia a Jelenések 20:14-ben: „És a halált és a Hádeszt (Károli, pokolt) vetették a tűz tavába. Ez jelenti a második halált: a tűz tava.” Igen, a tűz tava a „második halált” jelenti, amelyből nincs feltámadás. Nyilvánvaló, hogy ez a „tó” jelkép, szemléltetés, hiszen a halál és a pokol [Hádesz] is bele vettetnek. A halált és a pokolt nyilván nem lehet szó szerint megégetni. De meg lehet őket szüntetni, és meg is lesznek semmisítve.
18. Mit jelent az, hogy az Ördögöt kínozni fogják örökké „a tűz tavá”-ban?
18 Igen ám, de a Biblia azt is mondja, hogy az Ördög és a hamis próféta kínoztatnak [a tűz tavában] „éjjel és nappal, örökkön örökké” — mutathat rá valaki (Jelenések 20:10, Károli). Mit jelent ez? Nos, amikor Jézus itt járt a földön, a börtönőröket olykor „kínzóknak” vagy „gyötrőknek” is nevezték. Amint Jézus mondta egy példázatában az egyik emberről: „Ekkor megharagudott az ura s kínzóknak (Károli, hóhéroknak; Új katolikus, poroszlóknak) adta át őt arra az időre, míg tartozását mind meg nem fizeti nekir” (Máté 18:34, Csia fordítás). Mivel azok, akik a „tűz tavába” vettetnek, a „második halálba” jutnak, amelyből nincs feltámadás, így ők jelképesen szólva örökre a halál fogságában tartatnak. A halálban maradnak, mintha börtönőrök őriznék őket az egész örökkévalóságon át. E gonoszokat természetesen nem szó szerinti kínzással gyötrik, mert amikor valaki meghal, teljesen megszűnik létezni, semminek nincsen tudatában.
A GAZDAG EMBER ÉS LÁZÁR
19. Honnan tudjuk, hogy Jézus beszéde a gazdagról és Lázárról példázat?
19 Mit értett akkor Jézus azon, amit egyik példázatában mondott: „ . . . meghalt a koldus és felvitték az angyalok Ábrahám kebelére. Meghalt a gazdag is és eltemették. Amint az a pokolban [Hádeszben] kínok között gyötrődve felemelte tekintetét, látta távolról Ábrahámot és kebelén Lázárt”? (Lukács 16:19–31, Ökumenikus fordítás). Mivel mint már láttuk, a Hádesz az emberiség közös sírját jelenti, nem valami gyötrelemhelyet, itt nyilvánvalóan hasonlatról vagy példázatról van szó. Annak bizonyítékául, hogy az valóban illusztráció és nem szó szerinti beszámoló, fontold meg a következőket: Vajon az ég és a pokol olyan közel van egymáshoz, hogy egyszerűen át lehet szólni egymásnak? Ezenfelül, ha a gazdag ember betű szerinti tüzes tóban lett volna, hogyan küldhette volna el Ábrahám Lázárt, hogy hűsítse meg a nyelvét egy csepp vízzel az ujja hegyén? Mit szemléltetett hát ezzel Jézus?
20. Mit jelent a példázatbeli a) a gazdag ember? b) Lázár? c) a haláluk? d) a gazdag ember gyötrelmei?
20 A példázatbeli gazdag ember azokat a fontoskodó vallásvezetőket jelképezte, akik elvetették, majd később megölték Jézust. Lázár pedig a köznépet szemléltette, azokat, akik elfogadták Isten Fiát. A gazdag ember és Lázár halála, az állapotuk gyökeres megváltozását érzékelteti. Ez a változás akkor következett be, amikor Jézus szellemileg táplálni kezdte az elhanyagolt, Lázárhoz hasonló embereket: úgyhogy azok a nagyobb Ábrahám, Jehova Isten kegyébe jutottak. Ugyanakkor a hamis vallásvezérek „meghaltak” Isten kegyére nézve. És amikor Krisztus követői leleplezték gonosz tetteiket, abban az Istentől kivetett állapotukban gyötrődni kezdtek (Cselekedetek 7:51–57). Ez a példázat sem tanítja tehát, hogy némely halott betű szerinti tüzes pokolban gyötrődik.
AZ ÖRDÖGTŐL IHLETETT TANÍTÁSOK
21. a) Milyen hazugságot terjesztett el az Ördög? b) Miért lehetünk bizonyosak afelől, hogy a tisztítótűz hamis tanítás?
21 Éppen az Ördög volt az, aki Évának ezt mondta: „Bizony nem haltok meg” (1Mózes 3:4; Jelenések 12:9). Éva ennek ellenére meghalt: sőt semmi része sem maradt életben. Az a tanítás, hogy a lélek tovább él a halál után, ördögi hazugság. Éppen úgy hazugság az is, amit szintén az Ördög terjesztett el, hogy a gonoszok lelke a pokolban vagy a purgatóriumban [tisztítótűzben] gyötrődik. Mivel a Biblia félreérthetetlenül tanítja, hogy a halottak öntudatlanok, ezek a tanítások nem lehetnek igazak. Valójában sem a purgatórium [tisztítótűz] szó, sem annak a gondolata nem található meg a Bibliában.
22. a) Mit tanultunk ebből a fejezetből? b) Milyen hatással van ránk ez az ismeret?
22 Tisztázódott tehát, hogy a pokol [Seol vagy Hádesz] a halottak nyugvóhelye reménységben. Mind a jók, mind a rosszak oda kerülnek és ott várnak a feltámadásra. Azt is megtanultuk, hogy a gyehenna sem a gyötrelem helyét jelenti, hanem az örök megsemmisülés jelképe a Bibliában. A „tűz tava” sem fizikai tűz, hanem a „második halál” ábrázolása, amelyből nem lesz feltámadás. A pokol szintén nem lehet a gyötrelem helye, mert hiszen ilyen gondolat fel sem vetődött Isten elméjében vagy szívében. Azonfelül örökké kínozni, gyötörni valakit azért, mert néhány évig rosszat cselekedett a földön, ellentétben állna az igazsággal. Milyen megnyugtató tudni az igazságot a halottakról! Ez valósággal megszabadít bennünket a félelemtől és a babonától! (János 8:32).
[Tanulmányozási kérdések]
[Kiemelt rész a 83. oldalon]
A héber „seol” és a magyar „sír” szó ugyanazt jelenti
Károli fordítás
10 Mert nem hagyod lelkemet seolban; nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson.
31. Előre látván ezt, szólott a Krisztus feltámadásáról, hogy az ő lelke nem hagyatott a sírban, sem az ő lelke nem hagyatott a sírban, sem az ő teste rothadást nem látott.
[Kép a 84., 85. oldalon]
Miért mondta Jónás, amikor a hal lenyelte: ’A pokol hasából kiálték’?
[Kép a 86. oldalon]
A Gyehenna egy völgy volt Jeruzsálemen kívül. Az örök halál szemléltetésére szolgáló jelkép
