Valóban Istentől származik a Biblia?
5. fejezet
Valóban Istentől származik a Biblia?
1. Miért ésszerű azt hinnünk, hogy Isten felvilágosítást adott önmagáról?
ADOTT-E JEHOVA ISTEN felvilágosítást önmagáról? Elmondta-e, mit tett és mit szándékozik még tenni? Egy gyermekeit szerető szülő sok mindenről tájékoztatja gyermekeit. És abból, amit eddig láttunk, tudjuk, hogy Jehova szerető atya.
2. a) Mi az egyik legalkalmasabb módja annak, hogy beszéljen önmagáról Jehova? b) Milyen kérdéseket vet fel ez?
2 Hogyan adhatott Jehova tájékoztatást a föld legkülönbözőbb részén és legkülönbözőbb időben élő embereknek? Erre a legalkalmasabb mód az volt, hogy könyvet íratott és azt hozzáférhetővé tette mindenki számára. Vajon a Biblia ilyen, Istentől eredő könyv? Hogyan győződhetünk meg erről?
NINCS MÉG EGY OLYAN KÖNYV, MINT A BIBLIA
3. Milyen tekintetben kiválóbb könyv a Biblia minden más könyvnél?
3 Ha a Biblia valóban Istentől való, joggal elvárhatjuk, hogy kiválóbb legyen minden más könyvnél. Vajon az-e? Igen; kiválóbb, mégpedig sok szempontból. Először is nagyon régi; de hogyan szólhatna Isten Szava az egész emberiségnek, ha csak nemrégiben írták volna meg? A Biblia írása 3500 évvel ezelőtt kezdődött héber nyelven. Majd több mint 2200 évvel ezelőtt megkezdődött a lefordítása sok-sok nyelvre. Manapság már majdnem mindenki a saját nyelvén olvashatja a Bibliát.
4. Mit mutat az összehasonlítás az előállított Bibliák száma és egyéb könyvek száma között?
4 Példányszámban sem közelíti meg egyetlen könyv sem a Bibliát. Egy könyv „bestseller”-nek, sikerkönyvnek számít, ha már néhány ezer példányban elterjesztették. A Bibliából pedig minden évben sok millió példányt nyomtatnak. Eddig az eltelt évszázadok alatt már több milliárd készült belőle. Nehéz lenne olyan helyet találni, bármilyen eldugott település legyen is az, ahol ne lenne Biblia. Vajon nem joggal várhatod ezt attól a könyvtől, amely valóban Istentől származik?
5. Milyen erőfeszítéseket tettek a Biblia elpusztítására?
5 A Bibliának ez a széles körű elterjedése főleg azért csodálatos, mert az ellenségei megpróbálták elpusztítani. Az viszont nem meglepő, hogy az Ördög ügynökei támadásaik tüzét zúdították erre az Istentől származó könyvre. Ez ismételten megtörtént. Valamikor mindennapi esemény volt a bibliaégetés: azokat pedig, akiket a Biblia olvasásán rajtakaptak, gyakran halállal büntették.
6. a) Milyen fontos kérdésekre ad választ a Biblia? b) Mit mondtak a bibliaírók, honnan vették felvilágosításaikat?
6 Az Istentől származó könyvtől azt is elvárhatod, hogy olyan fontos kérdésekkel foglalkozzon, amelyek mindannyiunkat érdekelnek. „Honnan ered az élet?” „Miért vagyunk itt?” „Mit hoz a jövő?” Íme, néhány kérdés, amelyre a Biblia feleletet ad. A Biblia nyíltan kijelenti, hogy a benne levő felvilágosítások Jehova Istentől származnak. Az egyik bibliaíró ezt mondja: „Jehova szelleme szólt általam és az ő szava volt a nyelvemen” (2Sámuel 23:2). Egy másik így nyilatkozott: „A teljes Írás Istentől ihletett” (2Timótheus 3:16). Mivel a Biblia határozottan állítja, hogy az Isten Szava vagy Igéje, nem volna-e bölcs eljárás megvizsgálni, hogy valóban az-e?
AHOGYAN A BIBLIÁT ÍRTÁK
7. a) Kik írták a Bibliát? b) Miért lehet mégis azt mondani, hogy az Isten Szava?
7 „De hogyan lehet a Biblia Isten Szava, ha emberek írták?” — kérdezheti valaki. Való igaz, hogy körülbelül 40 férfi vett részt a Biblia leírásában. E férfiak végezték a Biblia legnagyobb részének tényleges leírását a Tízparancs kivételével, amelyet Isten személyesen írt két kőtáblára, szent szellemének közvetlen tevékeny ereje útján (2Mózes 31:18). Mindazonáltal ez nem teszi kevésbé Isten Szavává, amit leírtak. A Biblia feltárja ezt: „Istentől szóltak emberek [úgy], amint a szent szellem vezette őket” (2Péter 1:21). Igen, éppen úgy, ahogy hatalmas szent szellemét használta fel az ég és föld, meg minden élő megteremtésekor, úgy ezt használta fel Isten a Biblia megírásának irányításánál is.
8., 9. Milyen mai példák segítségével tudjuk megérteni, miképpen íratta le Isten a Bibliát?
8 Ez azt jelenti, hogy a Bibliának csupán egyetlen Szerzője van: Jehova Isten. Ő az említett férfiakkal úgy íratta le felvilágosításait, közléseit az emberek számára, mint ahogy a mindennapi életben egy üzletember a titkárnőjével íratja meg levelét. Bár a titkárnő írja meg a levelet, a levél mégis az üzletemberé, az ő gondolatait, elképzeléseit tartalmazza. A Biblia is Isten könyve, nem azoké, akik leírták.
9 Mivel az emberi agyat Isten teremtette, nem okoz neki nehézséget szolgáinak elméjébe juttatni a leírandó információkat. Gondoljunk arra, hogy a szobában ülve mi magunk is kaphatunk távoli helyekről üzenetet a rádió- vagy televíziókészülék útján. E hangok vagy képek nagy távolságokból érkezhetnek hozzánk istenalkotta fizikai törvények felhasználásával. Könnyen megérthető, hogy Jehova is irányítani tudott embereket távoli lakhelyéről, az egekből olyan információk leírására, melyeket közölni akart az emberi családdal.
10. a) Hány könyvből áll a Biblia és mennyi idő alatt írták le azt? b) Milyen főtéma vonul végig a Biblián?
10 Az eredmény csodálatos könyv lett. Valójában 66 kisebb könyv ből áll a teljes Biblia. A görög biblia szó jelentése, amelyből a „Biblia” név ered: „könyvecskék.” E könyvek vagy levelek megírása 1600 éves időszakot ölel fel i. e. 1513-tól i. sz. 98-ig. Mivel, valamennyi bibliai könyvnek egyetlen Szerzője van, teljesen összhangban vannak egymással. Az egész Biblián egy főtéma vonul végig, nevezetesen az, hogy Jehova Isten helyreállítja az igazságos állapotokat Királysága által. Az első könyv (1Mózes) elmondja, hogy az Isten elleni lázadás következtében hogyan veszett el a paradicsomi otthon; az utolsó könyv, a Jelenések pedig leírja, hogyan válik a föld újra Paradicsommá Isten uralma alatt (1Mózes 3:19, 23; Jelenések 12:10; 21:3, 4).
11. a) Milyen nyelveken írták a Bibliát? b) Milyen két fő részre osztották fel a Bibliát, de mi mutatja egységes voltát?
11 A Biblia első 39 könyveit túlnyomórészt héber nyelven írták, de található benne néhány arám nyelvű részlet is. A többi 27 könyvet görögül írták az akkori köznép nyelvén, amikor Jézus és követői a földön éltek. A Biblia e két fő részének elnevezése ezért: „Héber Iratok” és „Görög Iratok”. A kettő közötti összhangot bizonyítja az a tény, hogy a Görög Iratokban 365 idézet található a Héber Iratokból és ezen felül 375 utalás.
AHOGYAN A BIBLIA MINDENKI SZÁMÁRA HOZZÁFÉRHETŐVÉ VÁLT
12. Miért készíttetett Jehova másolatokat a Bibliáról?
12 Ha csupán az eredeti írások állnának rendelkezésre, olvashat ná-e mindenki Isten Szavát? Nem, az lehetetlen lenne. Ezért Jehova elrendelte, hogy készítsenek hiteles másolatokat az eredeti héber írásokról (5Mózes 17:18). Ezs drásról feljegyezték például, hogy „ügyes másolója volt Mózes törvényének, amelyet Jehova, Izrael Istene adott” (Ezsdrás 7:6). A Görög Iratokból is sok ezer másolat készült.
13. a) Mi volt szükséges ahhoz, hogy a legtöbb ember olvashassa a Bibliát? b) Mikor készült a Biblia legelső fordítása?
13 Tudsz-e héberül vagy görögül? Ha nem, akkor nem tudod elolvasni a Biblia első, kézzel írott másolatait, amelyekből néhány még ma is létezik. Ahhoz, hogy te is olvashasd a Bibliát, valakinek olyan nyelvre kellett átültetnie annak szavait, amelyet te is tudsz. Ez az egyik nyelvről a másikra történő fordítás tette lehetővé, hogy most nagyon sokan olvashatják Isten Szavát. Mintegy 300 évvel Jézus földrejövetele előtt például a görög nyelvet beszélte a legtöbb ember. Ezért a Héber Iratokat i. e. 280-tól kezdődően lefordították görög nyelvre. Ezt a korai fordítást nevezik „Septuaginta” fordításnak.
14. a) Miért nem akarták hagyni bizonyos egyházi vezetők lefordítani a Bibliát? b) Mi mutatja, hogy elveszítették ezt a harcot?
14 Később a latin lett sok ember köznyelve, ezért a Bibliát lefordították latinra is. De ahogy az évszázadok teltek, egyre kevesebben beszéltek latinul. Sokan más nyelven beszéltek, például arabul, franciául, spanyolul, portugálul, olaszul, németül, és angolul. Egy időben a katolikus vallás vezetői hevesen harcoltak az ellen, hogy a Bibliát a köznép nyelvére is lefordítsák. Sőt, máglyán égettek meg olyanokat, akiknek birtokában Bibliát találtak. Miért tették ezt? Mert a Biblia leleplezte hamis tanítá sa ikat és szokásaikat. Később, miután ezek a vallási vezetők elvesztették a Biblia elleni harcot, a Biblia sok nyelvre átültetve, nagy példányszámban kezdett terjedni. Ma a Biblia részben vagy egészben több mint 1700 nyelven olvasható!
15. Milyen előnyei vannak az újabb bibliafordításoknak?
15 Idővel ugyanazon a nyelven is több különféle bibliafordítás készült. Angol nyelven pédául több tucatnyi bibliafordítás van forgalomban: Miért? Nem lett volna elég egy fordítás? Nem, mert az évek során a nyelv sokat változik. Ezért, ha régi fordításokat hasonlítasz össze újabbakkal, nyelvi változásokat fogsz tapasztalni. Jóllehet majdnem mindig ugyanazt a gondolatot adják vissza, a közelmúltban készített fordításokat mégis könnyebben meg tudod érteni. Hálásak lehetünk tehát az új bibliafordításokért, mert az Isten Szavát napjaink könnyen érthető köznyelvére ültetik át.
VÁLTOZTATTAK-E A BIBLIÁN?
16. Miért gondolják egyesek, hogy a mai Biblia nem azonos az eredetivel?
16 Azt kérdezheted ezek után: „Hogy lehetek bizonyos afelől, hogy a Bibliáink ma ugyanazt a felvilágosítást tartalmazzák, amelyet a Biblia írói Istentől kaptak?” Nem csúsztak-e be tévedések évszázadok és évezredek folyamán a Biblia másolása és újramásolása közben? De igen; ezeket a tévedéseket azonban felfedezték és kiigazították a modern bibliafordításokban. A mai Biblia teljesen azonos információt tartalmaz azzal, amit Isten vezetése mellett a Biblia írói eredetileg leírtak. Mi a bizonyíték erre?
17. Milyen bizonyíték igazolja, hogy nem változott meg a Biblia?
17 Nos, 1947 és 1955 között találtak rá az úgynevezett holt-tengeri tekercsekre. Ezek közt a régi tekercsek közt akadtak példányok a Héber Iratok könyveinek másolataiból. Ezek Jézus születése előtti időből, i. e. 100—200-ból valók. Az egyik tekercs Ésaiás könyvének másolata. E kézirat felfedezéséig a legrégibb rendelkezésünkre álló másolat Ésaiás könyvéből majdnem 1000 évvel Jézus születése után készült. Amikor ezt a két Ésaiás példányt összehasonlították, csupán igen csekély eltérést találtak köztük, leginkább jelentéktelen helyesírási különbséget. Ez azt jelenti, hogy több mint 1000 éves másolási időszak alatt nem történt lényeges változás!
18. a) Hogyan helyesbítették a másolók tévedéseit? b) Mit mondhatunk a Görög Iratok pontosságáról?
18 A Héber Iratok különböző részeiből több mint 1700 ősi másolat áll rendelkezésünkre. Ezeknek a nagyon régi másolatoknak gondos összehasonlításával még azt a néhány hibát is meg lehetett találni és ki lehetett javítani, amelyeket a másolók ejtettek. A Görög Iratokból készült nagyon régi másolatok közül is több ezer maradt fenn, némelyikük majdnem közvetlenül a Jézus és apostolai idejéből való. Ezért mondhatta Sir Frederic Kenyon: „Most már megdőlt a kételkedésnek legutolsó alapja is az iránt, hogy a Szentírások lényegében úgy származtak át hozzánk, ahogy megírták őket” (The Bible and Archeology, 288, 289. oldal).
19. a) Említsd meg a betoldás egyik eklatáns példáját! b) Honnan tudjuk, hogy az 1János 5:7. verse, ahogyan az bizonyos bibliafordításokban megtalálható, nincs benne az eredeti Bibliában?
19 Ez nem jelenti azt, hogy nem is történtek kísérletek Isten Szavának megváltoztatására. Több ilyen kísérletről is tudunk. Jellegzetes példája ennek az 1János 5:7. Az 1908-as átdolgozású Károli fordításban így olvashatók ezek a szavak: „Mert hárman vannak, a kik bizonyságot tesznek a mennyben, az Atya, az Ige és a Szent Lélek: és ez a három egy.” Ezek a szavak azonban nem találhatók a Biblia egyetlen nagyon korai kéziratában sem. Valaki hozzátoldotta őket, hogy támogassa velük a háromságtant. Mivel kiderült, hogy ezek a szavak valójában nincsenek benne Isten Szavában, helyreigazították a szöveget és az újabb bibliakiadásokban már nem szerepelnek ezek a szavak.
20. Miért lehetünk biztosak afelől, hogy a Biblia tisztán maradt fenn?
20 Ha valaki ezek után azt mondja, hogy a Biblia nem ugyanazt az információt tartalmazza, ami eredetileg megíratott benne, az egyszerűen nem ismeri a tényeket. Jehova Isten gondoskodott arról, hogy megoltalmazza az ő Szavát, nemcsak a másolók tévedéseitől, hanem azok törekvéseitől is, akik hozzá akartak tenni ahhoz. Maga a Biblia tartalmazza Isten azon ígéretét, hogy Isten Szava tisztán fog fennmaradni mind a mai napig (Zsoltárok 12:6, 7, [12:7, 8, Károli]; Dániel 12:4; 1Péter 1:24, 25; Jelenések 22:18, 19).
VALÓBAN IGAZ A BIBLIA?
21. Hogyan tekintette Jézus az Isten Szavát?
21 Jézus Krisztus Intenhez intézett egyik imájában ezt mondta: „A te szavad igazság” (János 17:17). Igazolják-e ezt a tények? A Biblia gondos megvizsgálása alapján meggyőződhetünk-e arról, hogy ez az igazság? Történészek, akik tanulmányozzák a Bibliát, gyakran elámulnak a Biblia pontosságán. A Bibliában található konkrét nevek és részletek valódi voltát bizonyítani lehetett. Vizsgáljunk meg néhány példát.
22—25. Sorolj fel néhány példát, ami azt mutatja, hogy a Biblia hiteles történelemről szól!
22 Nézd meg itt az egyiptomi karnaki templomfalon lévő képeket és feliratokat. Arról szólnak e feliratok, és képek, hogy Sisák fáraó majdnem 3000 évvel ezelőtt győzelmet aratott Júda királysága felett Roboámnak, Salamon fiának uralkodása idején. A Biblia szintén leírja ugyanezt az eseményt (1Királyok 14:25, 26).
23 Tekintsd meg a Moábita-követ. Az eredetije Párizsban a Louvreban látható. A felirat beszámol Mésának, Moáb királyának Izrael elleni lázadásáról. Ez az eset is le van írva a Bibliában (2Királyok 1:1; 3:4–27).
24 A következő oldalon, jobb szélen, távol látható a Siloám tava és az 533 méter (1749 láb) hosszú Jeruzsálembe vezető vízi alagút bejárata. Sok Jeruzsálembe látogató turista végiggázolt ezen a csatornán. Ennek megléte újabb bizonyíték a Biblia igaz volta mellett. Miért? Mert a Biblia kijelenti, hogy Ezékiás király építtette ezt az alagútat 2500 évvel ezelőtt, midőn biztosítani kívánta a vízellátást egy ellenséges támadás idején (2Királyok 20:20; 2Krónika 32:2–4, 30).
25 A British Múzeumban megtekinthető a Nabonidus krónika, amelynek fényképe itt jobbra látható. Ez a Bibliához hasonlóan leírja az ősi Babilon bukását (Dániel 5:30, 31). A Biblia szerint akkor Belsazár volt Babilon királya. A Nabonidus Krónika viszont nem is említi Belsazárt. Ezért valamikor mindenki, aki járatos volt az ősi írásokban, úgy vélte, hogy Nabonidus volt Babilon utolsó királya. Így a Bibliát kétségbevonó emberek azt hangoztatták, hogy Belsazár sohase létezett és a Biblia valótlant állít. Nemrég viszont olyan ősi írásokra bukkantak, amelyeknek segítségével azonosítani tudták Belsazárt, aki Nabonidus fia és egyben apja társuralkodója volt Babilonban éppen abban az időben! A Biblia tehát valóban igaz és ezt sok-sok példa bizonyítja.
26. Milyen bizonyíték van arra, hogy a Biblia tudományosan is pontos?
26 A Biblia mégsem csupán hiteles történelem. Több annál. Minden szava igaz és pontos. Még a tudományos kérdéseket érintő fejtegetései is csodálatosan pontosak. Az ókorban az volt az általános hiedelem, hogy a földnek valamiféle látható támasztéka van, hogy valamin nyugszik, pl. egy óriás hátán. A Biblia ezzel szemben a tudományos tényekkel teljesen összhangban kijelenti, hogy Isten „függeszti fel a földet a semmiség fölé” (Jób 26:7). És nem állítja azt sem a Biblia, hogy a föld lapos — mint ahogy sokan hitték a múltban —, hanem azt mondja, hogy Isten „a föld kereksége fölött lakik” (Ésaiás 40:22).
27. a) Mi a legerőteljesebb bizonyíték arra nézve, hogy a Biblia Istentől ered? b) Milyen dolgokat jövendöltek meg előre a Héber Iratok hiteltérdemlően Isten Fiáról?
27 A legerőteljesebb bizonyíték arra, hogy a Biblia valóban Istentől származik, a benne feljegyzett sok pontos prófécia. Egyetlen emberi könyv sem tud előre beszámolni olyan történelmi eseményekről, amelyek csak később esedékesek. A Biblia ellenben tele van pontos jövendölésekkel; igen, előre megírt történelemmel. A legfigyelemreméltóbbak ezek közül Isten Fiának földrejöveteléről szóltak jó előre. A Héber Iratok évszázadokkal előre pontos részleteket közöltek arról, hogy a megígért Messiás Betlehemben fog születni, mégpedig egy szűztől; majd 30 ezüstpénzért elárulják; bűnösök közé fogják számlálni; nem törik meg egyetlen csontját sem; köntösére sorsot vetnek, és még sok egyéb részletet (Mikeás 5:2; Máté 2:3–9; Ésaiás 7:14; Máté 1:22, 23; Zakariás 11:12, 13; Máté 27:3–5; Ésaiás 53:12; Lukács 22:37, 52; 23:32, 33; Zsoltárok 34:20, [34:21, Károli]; János 19:36; Zsoltárok 22:18, [22:19, Károli]; Máté 27:35).
28. a) Miért bízhatunk abban, hogy a Bibliának azok a próféciái is be fognak teljesedni, amelyek eddig még nem teljesedtek? b) Miről győz meg bennünket a Biblia folyamatos tanulmányozása?
28 Amint már e könyv első fejezetében megemlítettük, a Biblia azt is előre megjövendölte, hogy a dolgok eme régi rendszere nemsokára véget ér és egy igazságos új rendszer lép a helyébe (Máté 24:3–14; 2Péter 3:7, 13). Megbízhatunk-e ezekben a még be nem teljesedett próféciákban? Nos, kételkednél-e hirtelen olyan valaki szavában, aki száz esetben igazat mondott, s most valami újat ígér? Ha mindeddig sohasem találtad úgy, hogy ne lett volna igaza, miért kezdenél kételkedni szavában? Nagyon ésszerűtlen lenne! Éppenígy nincs okunk kételkedni Isten ígéreteiben, amelyeket megíratott a Bibliában. Az ő szavában megbízhatunk! (Titus 1:2). Ha folytatod a Biblia tanulmányozását, a tények egyre jobban meggyőznek majd arról, hogy a Biblia valóban Istentől ered.
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 49. oldalon]
Isten a Bibliát emberekkel íratta le, mint ahogy az üzletember is titkárnőjével íratja meg a levelét
[Kép az 50. oldalon]
Lelkészek minden erejükkel megpróbálták a Bibliát távoltartani az egyszerű emberektől, sőt megégették a máglyán azokat, akiknél Bibliát találtak
[Kép az 52., 53. oldalon]
Ésaiás Holt-tengeri tekercse
[Kép az 54., 55. oldalon]
Falrészlet a karnaki, egyiptomi templomból
[Kép az 55. oldalon]
Moábita-kő
[Kép az 55. oldalon]
Nabonidus krónika
[Kép az 55. oldalon]
Ezékiás kútjának bejárata és a Siloám-tava
