Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG

Összejövetelek a veszély ellenére

Összejövetelek a veszély ellenére

„Óvatosak, mint a kígyók, de ártatlanok, mint a galambok”

Életbevágóan fontos volt, hogy Jehova hűséges szolgái a betiltás alatt is oktatást kapjanak az összejöveteleken. Ám az igaz imádók számos veszélynek voltak kitéve. Sok testvért letartóztattak és többször is börtönbüntetésre ítéltek.

„1953-ban ismertem meg az igazságot – meséli Juanita Borges –, és nagyon jól tudtam, hogy Jehova Tanújaként akár le is tartóztathatnak. Nos, pontosan ez történt, amikor 1958 novemberében meglátogattam Eneida Suárez testvérnőt. Egyszer csak megjelent a titkosrendőrség, és azzal vádoltak, hogy összejövetelt tartunk. Három hónap börtönre ítéltek, valamint fejenként 100 pezót kellett fizetnünk, ami akkoriban nagyon nagy összeg volt.”

A titkosrendőrség részletes feljegyzéseket vezetett a Tanúkról

A kormány mindent megtett, mégsem tudta megakadályozni a Tanúkat abban, hogy összejöjjenek. A testvéreknek ehhez meg kellett fogadniuk Jézus tanácsát, hogy legyenek „óvatosak, mint a kígyók, de ártatlanok, mint a galambok” (Máté 10:16). Andrea Almánzar így emlékszik vissza: „Különböző időpontokban kellett érkeznünk az összejövetelekre. Sokszor késő éjjelig maradtunk, mivel nem mehettünk egyszerre haza, nehogy gyanút keltsünk.”

Jeremías Glass 1957-ben, hétévesen lett hírnök. Az apukája, León börtönben volt, amikor ő megszületett. Jeremías emlékszik az otthonukban titokban tartott összejövetelekre, és arra, hogy milyen óvatosnak kellett lenniük. Ezt mondja: „Mindenki kapott egy kis kártyát, amelyből kiderült, hanyadikként fog elmenni. Az összejövetel végén apa engem állított az ajtóba, hogy ellenőrizzem a kártyán lévő sorszámot, és odafigyeljek rá, hogy kettesével menjenek el a testvérek, méghozzá más-más irányba.”

Olykor elővigyázatosságból olyan időpontra terveztek összejövetelt, amikor kevésbé volt valószínű, hogy lelepleződnek. Így volt ez Mercedes García keresztelkedésekor is, aki a nagybátyjától, Pablo Gonzáleztől ismerte meg az igazságot. Hét éves volt, amikor az anyukája meghalt. Ekkor az édesapja börtönben volt, így Mercedes magára maradt a kilenc testvérével. 1959-ben, kilencévesen keresztelkedett meg. A keresztelkedési beszédet hajnali fél négykor tartották egy testvér otthonában, nehogy leleplezzék őket. A fővárost átszelő Ozama folyóban keresztelték meg. Mercedes ezt mondja: „Amikor fél hatkor hazafele tartottunk, a környék még csak ébredezett.”