30. fejezet

„Elesett Nagy Babilon”

1. Mit jelent be a második angyal, és ki Nagy Babilon?

EZ ISTEN ítéletének órája! Figyeljünk hát az isteni üzenetre: „És egy másik, egy második angyal követte, és ezt mondta: »Elesett! Elesett Nagy Babilon, aki az összes nemzetet megitatta paráznasága haragjának borával!«” (Jelenések 14:8). A Jelenések könyve most először, de nem utoljára Nagy Babilonra irányítja a figyelmet. Később a 17. fejezet úgy mutatja be mint kéjsóvár szajhát. De ki is ő valójában? Amint látni fogjuk, egy világméretű birodalom, vallásos, és Sátán hamis rendszere, melyet ő arra használ, hogy harcoljon az Isten asszonyának magva ellen (Jelenések 12:17). Nagy Babilon a hamis vallás világbirodalma. Magában foglal minden olyan vallást, amely megőrizte az ókori Babilon vallásos tanításait és szokásait, illetve kinyilvánítja annak szellemét.

2. a) Hogyan terjedt el a babiloni vallás a föld minden részén? b) Mi Nagy Babilon legkiemelkedőbb alkotórésze, és mikor tűnt fel mint hatalmas szervezet?

² Több mint 4000 évvel ezelőtt Jehova összezavarta a Bábel tornyát építők nyelvét Babilonban. A különböző nyelvcsoportok szétszóródtak a föld legtávolabbi részéig, és magukkal vitték hitehagyott nézeteiket és szokásaikat, amelyek a mai napig a legtöbb vallás alapjául szolgálnak (1Mózes 11:1–9). Nagy Babilon Sátán szervezetének a vallási része. (Vesd össze: János 8:43–47.) Legkiemelkedőbb alkotórésze napjainkban  a hitehagyott kereszténység, amely hatalmas, törvénytelen szervezetként tűnt fel Krisztus után a negyedik században, olyan hittételekkel és külsőségekkel, amelyek nem a Bibliából, hanem javarészt a babiloni vallásból erednek (2Tesszalonika 2:3–12).

3. Miért mondhatjuk, hogy elesett Nagy Babilon?

³ Talán ezt kérdezed: „Miért jelenti be az angyal, hogy elesett Nagy Babilon, amikor a vallásnak még mindig nagy a befolyása a földön?” Nos, mi történt azután, hogy i. e. 539-ben elesett az ókori Babilon? Izrael kiszabadult, hogy visszatérjen hazájába és helyreállítsa az igaz imádatot. 1919-ben a szellemi Izraelt helyreállították, és olyan ragyogó szellemi jólétbe került, amely mind a mai napig tart, és egyre fokozódik; mindez azt bizonyítja, hogy Nagy Babilon elesett abban az évben. Nincs többé hatalma ahhoz, hogy korlátozza Isten népét. Ezenkívül komoly gondokkal néz szembe a saját berkein belül. Romlottsága, becstelensége és erkölcstelensége 1919 óta széles körben ismertté vált. Európa nagy részén ma már kevesen járnak templomba. Miután Nagy Babilon kegyvesztetté lett mindazok szemében, akik szeretik Isten Szavának igazságát, most úgymond a siralomházban arra vár, hogy Jehova végrehajtsa rajta igazságos ítéletét.

Babilon szégyenteljes bukása

4–6. Mit jelent az, hogy „Nagy Babilon . . . az összes nemzetet megitatta paráznasága haragjának borával”?

⁴ Vizsgáljuk meg részletesebben Nagy Babilon szégyenteljes bukásának körülményeit. Az angyal itt azt mondja nekünk, hogy  „Nagy Babilon . . . az összes nemzetet megitatta paráznasága haragjának borával”. Mit jelent ez? Ez a hódítással van kapcsolatban. Jehova például így szólt Jeremiáshoz: „Vedd el a kezemből ezt a poharat, amelyben dühödt haragom bora van, és itass meg vele minden nemzetet, amelyhez küldelek. Isznak majd és tántorognak, bolond módjára fognak viselkedni a kard miatt, melyet közéjük bocsátok” (Jeremiás 25:15, 16). Jehova az i. e. hatodik és hetedik században az ókori Babilont használta fel arra, hogy a nyomorúság jelképes poharát itassa ki számos nemzettel, a hitehagyott Júdát is beleértve, és így még a saját népe is fogságba került. Azután Babilon bukására is sor került, mivel királya felmagasztalta magát Jehovával szemben, aki „az egek Ura” (Dániel 5:23).

⁵ Nagy Babilonnak is voltak hódításai, ám ezek legnagyobb része nem volt annyira szembetűnő. Egy parázna nő fortélyait bevetve „az összes nemzetet megitatta”, vallásos paráznaságot követve el velük. A politikai uralkodókat arra csábította, hogy kössenek vele szövetséget és barátságot. Bevetve vallásos vonzerejét politikai, kereskedelmi és gazdasági elnyomást tervelt ki. Pusztán politikai és kereskedelmi okokból vallási üldözéseket és háborúkat, keresztes hadjáratokat és nemzetek közötti háborúkat szított. És azzal szentesítette mindezt, hogy kijelentette: ezek Isten akaratából történtek.

⁶ Közismert dolog, hogy a vallás beleavatkozott a XX. századi háborúkba és politikába, például a sintó Japánban, a hindu Indiában, a buddhista Vietnamban, a „keresztény” Észak-Írországban és Latin-Amerikában, valamint más országokban is. És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a két világháborúban a tábori lelkészek mindkét oldalon arra buzdították a fiatal férfiakat, hogy mészárolják le egymást. Klasszikus példa Nagy Babilon enyelgésére az, hogy részt vett az 1936–1939 között zajló spanyol polgárháborúban, amelyben legalább 600 000 embert öltek meg. Ezt a vérontást a katolikus papság támogatói és szövetségeseik provokálták ki,  részben azért, mert a törvényes spanyol kormány fenyegette az egyház gazdagságát és pozícióját.

7. Ki Nagy Babilon fő célpontja, és milyen módszereket használ e célpont ellen?

⁷ Nagy Babilon Sátán magvának vallási része, ezért a fő célpontja mindig is Jehova ’asszonya’, „a fenti Jeruzsálem” volt. Az első században a felkent keresztények gyülekezetét egyértelműen az asszony magvával azonosították (1Mózes 3:15; Galácia 3:29; 4:26). Nagy Babilon igyekezett meghódítani ezt a tiszta gyülekezetet azáltal, hogy vallásos paráznaságra csábította. Pál apostol és Péter apostol arra figyelmeztetett, hogy sokan megalkusznak, és nagy hitehagyás következik be (Cselekedetek 20:29, 30; 2Péter 2:1–3). Jézus üzenetei – melyeket a hét gyülekezethez intézett – rámutattak, hogy János életének vége felé Nagy Babilonnak részben sikerült megrontania a gyülekezeteket (Jelenések 2:6, 14, 15, 20–23). Jézus azonban már korábban rávilágított arra, hogy meddig mehet el Nagy Babilon ezen a téren.

A búza és a gyom

8–9. (a) Mire mutatott rá Jézus példázata, mely a búzáról és a gyomról szól? b) Mi történt, „míg az emberek aludtak”?

⁸ A búzáról és a gyomról szóló példázatában Jézus beszélt egy emberről, aki jó magot vetett a szántóföldjébe. De „míg az emberek aludtak”, jött az ellenség, és gyomot vetett. A búzát tehát elborította a gyom. Jézus ezekkel a szavakkal magyarázta meg a példázatát: „Aki a jó magot veti, az az Emberfia; a szántóföld a világ; ami a jó magot illeti, ezek a királyság fiai; a gyom ellenben a gonosznak fiai, és az ellenség, aki elvetette, az Ördög.” Ezután Jézus rámutatott, hogy a búzának és a gyomnak együtt kell nőnie ’a világrendszer befejezéséig’, amikor is az angyalok „összeszedik” a jelképes gyomot (Máté 13:24–30, 36–43).

⁹ Amire Jézus, valamint Pál és Péter apostol figyelmeztetett, az be is következett.  „Míg az emberek aludtak” – akár az apostolok halálalvásba merülése után, akár akkor, amikor a keresztény felvigyázók elvesztették éberségüket Isten nyájának őrzésével kapcsolatban –, a gyülekezeten belül lábra kapott a babiloni hitehagyás (Cselekedetek 20:31). A gyom nemsokára elnyomta a búzát, és elrejtette szem elől. Jó néhány évszázadon át úgy tűnhetett, hogy az asszony magvát teljesen beborították Nagy Babilon hatalmas szoknyájának redői.

10. Mi történt az 1870-es években, és mit tett erre Nagy Babilon?

¹⁰ Az 1870-es években a felkent keresztények határozott erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy szakítsanak Nagy Babilon parázna szokásaival. Elhagyták a hamis tanításokat, amelyeket a kereszténység a pogány szokásokból vett át, és bátran használták a Bibliát, miközben azt prédikálták, hogy a pogányok ideje 1914-ben véget ér. Nagy Babilon fő eszköze, a kereszténység papsága szembehelyezkedett az igaz imádat helyreállítása érdekében tett kezdeti lépésekkel. Kihasználva az első világháború okozta háborús hisztériát, a papság megpróbálta eltörölni a hűséges keresztények kicsiny csoportját. Amikor 1918-ban csaknem teljesen le lett állítva e hűségesek tevékenysége, úgy tűnt, hogy Nagy Babilon sikert aratott. Látszólag legyőzte őket.

11. Mit eredményezett az ókori Babilon bukása?

¹¹ Amint már korábban láttuk, Babilon büszke városa katasztrofális bukást szenvedett i. e. 539-ben. Akkor hallatszott ez a kiáltás: „Elesett! Elesett Babilon . . . !” A világbirodalom hatalmas székhelye a Nagy Círusz által vezetett méd–perzsa csapatok kezére került. Jóllehet a város átvészelte, hogy elfoglalták, de ténylegesen bukást szenvedett, ami azt eredményezte, hogy szabadon kellett bocsátania zsidó foglyait. A foglyok visszatértek Jeruzsálembe, hogy helyreállítsák a tiszta imádatot (Ézsaiás 21:9; 2Krónikák 36:22, 23; Jeremiás 51:7, 8).

12. a) Miért mondható napjainkban, hogy Nagy Babilon elesett? b) Mi bizonyítja, hogy Jehova végérvényesen elvetette a kereszténységet?

¹² A mi időnkben is hallható volt a Nagy Babilon bukását jelző kiáltás. A babiloni kereszténység 1918-as átmeneti győzelme 1919-ben a visszájára fordult, amikor a felkentek maradéka, a János osztály szellemi feltámadás által helyre lett állítva. Nagy Babilon elesett abban az értelemben, hogy Isten népe közül senkit nem tudott fogva tartani. Miként a sáskák, Krisztus felkent testvérei kirajzottak a mélységből, és tettre készek voltak (Jelenések 9:1–3; 11:11, 12). Ők voltak a modern kori „hű és értelmes rabszolga”, és Uruk kinevezte őket mindene fölé itt a földön (Máté 24:45–47). Az, hogy Jehova így használta fel őket, azt bizonyította, hogy végérvényesen elvetette a kereszténységet annak ellenére, hogy az továbbra is azt állította, hogy őt képviseli a földön. Helyreállt a tiszta imádat, és megnyílt az út, hogy befejeződjön a 144 000 maradékának elpecsételése, mely az asszony magvának maradéka. Ez az asszony Nagy Babilon ősrégi ellensége. Mindez megsemmisítő vereség volt a sátáni vallásszervezetre nézve.

A szentek kitartása

13. a) Mit jelent be a harmadik angyal? b) Milyen ítélettel sújtja Jehova azokat, akik elfogadják a vadállat jelét?

¹³ Most a harmadik angyal szól. Hallgassuk csak! „És egy másik angyal, egy harmadik követte őket, és harsány hangon ezt mondta: »Ha valaki imádja a vadállatot és annak képmását, és jelet fogad el a homlokára vagy a kezére, az inni is fog az Isten haragjának borából, melyet hígítatlanul töltenek ki dühének poharába . . .«” (Jelenések 14:9, 10a). A Jelenések 13:16, 17 feltárta, hogy az Úr napján szenvedni fognak azok, akik nem imádják a vadállat képmását, sőt meg is ölik őket. Most pedig megtudjuk, hogy Jehova elhatározta, hogy ítéletet hoz azokra, akiken „rajta van a jel, a vadállat neve vagy nevének száma”. Ezek kénytelenek lesznek inni  Jehova keserű haragjának ’poharából’. Mit jelent ez rájuk nézve? I. e. 607-ben, amikor Jehova arra kényszerítette Jeruzsálemet, hogy kiigya „dühének poharát”, a városra „pusztulás és összeomlás, éhség és kard” jött a babilóniaiak kezétől (Ézsaiás 51:17, 19). Hasonlóképpen, amikor a föld politikai hatalmainak és képmásuknak, az Egyesült Nemzetek Szervezetének bálványozói arra lesznek kényszerítve, hogy kiigyák Jehova dühének poharát, az csapás lesz rájuk nézve (Jeremiás 25:17, 32, 33). Teljesen el fognak pusztulni.

14. Még mielőtt elpusztulnak, mit kell elszenvedniük azoknak, akik imádják a vadállatot és a képmását, és hogyan írja le ezt János?

¹⁴ De még mielőtt ez bekövetkezik, mindazoknak el kell viselniük Jehova nemtetszését, akik magukon viselik a vadállat jelét. Ez kínszenvedés lesz nekik. A vadállat és a képmása imádóiról szólva az angyal kijelenti Jánosnak: „és kínozni fogják tűzzel és kénnel a szent angyalok és a Bárány színe előtt. Kínzásuk füstje pedig felszáll örökkön-örökké, és sem éjjel, sem nappal nincs nyugalmuk azoknak, akik imádják a vadállatot és annak képmását, és annak sem, aki elfogadja a nevének jelét” (Jelenések 14:10b, 11).

15–16. Mi a Jelenések 14:10-ben szereplő ’tűz és kén’ szavak jelentése?

¹⁵ Némelyek úgy gondolják, hogy az itt említett tűz és kén (’tűz és kénkő’, Károli-fordítás) a tüzes pokol létezését bizonyítja. De, ha röviden megvizsgálunk egy hasonló próféciát, az rávilágít arra, hogy ebben a szövegkörnyezetben mi a valódi jelentésük ezeknek a szavaknak. Ézsaiás napjaiban Jehova figyelmeztette Edom nemzetét, hogy megbünteti, mivel ellenségesen viselkedett Izraellel. Ezt mondta: „Patakjai szurokká válnak, pora kénkővé és földje olyanná, mint az égő szurok. Se éjjel, se nappal nem fog kialudni, időtlen időkig felszáll a füstje. Nemzedékről nemzedékre felperzselt marad, nem lesz, aki átmenne rajta – örökkön örökké” (Ézsaiás 34:9, 10).

¹⁶ Vajon Edomot valamiféle mitikus tüzes pokolra vetették, hogy örökre ott égjen? Természetesen nem! Ehelyett a nemzet teljesen eltűnt a világ színteréről, mintha tűz és kén emésztette volna fel. A büntetés végkimenetele nem örökké tartó kínzás volt, hanem ’üresség, kietlenség és semmivé válás’ (Ézsaiás 34:11, 12). Az ’időtlen időkig felszálló’ füst élénken szemlélteti ezt. Amikor egy ház leég és a lángok már kialudtak, a füst még egy ideig felszáll a hamuból, és a szemlélők számára ez annak a bizonyítéka, hogy tűzvész pusztított. Jehova népe máig emlékszik az Edom pusztulásával kapcsolatos tanulságra. Ennélfogva Edom ’égésének a füstje’ jelképes értelemben még ma is felszáll.

17–18. a) Mi vár azokra, akik elfogadják a vadállat jelét? b) Hogyan kínozzák a vadállat imádóit? c) Milyen értelemben ’száll fel kínzásuk füstje örökkön-örökké’?

¹⁷ Azok, akiken a vadállat jele van, szintén teljesen megsemmisülnek, mintha tűz emésztené meg őket. Ahogyan a prófécia később feltárja, temetetlen holttestük az állatok eledelévé lesz (Jelenések 19:17, 18). Világos tehát, hogy nem szó szerint kínozzák őket örökké. De hogyan ’kínozzák őket tűzzel és kénnel’? Abban az értelemben, hogy az igazság hirdetése leleplezi, és Isten eljövendő ítéletére figyelmezteti őket. Ezért gyalázzák Isten népét, és hacsak lehetséges, alattomos módon arról győzik meg a politikai vadállatot, hogy üldözze, sőt ölje meg Jehova Tanúit. A csúcspont az lesz, hogy ezek az ellenségeskedők úgy pusztulnak el, mintha tűz és kénkő semmisítené meg őket. „Kínzásuk füstje . . . felszáll örökkön-örökké” abban az értelemben, hogy Isten rajtuk végrehajtott ítélete precedensül szolgál, ha netalán bárki is megpróbálná újra kétségbe vonni Jehova jogos szuverenitását. Ez a vitakérdés mindörökre lezárul.

¹⁸ Ki közli napjainkban a kínzó üzenetet? Emlékezzünk rá, hogy a jelképes sáskáknak hatalmukban áll kínozni azokat az embereket,  akiknek nincs a homlokukon az Isten pecsétje (Jelenések 9:5). Nyilvánvaló, hogy az angyali irányítás alatt álló sáskák lesznek a kínzók. A jelképes sáskák annyira kitartóak, hogy „sem éjjel, sem nappal nincs nyugalmuk azoknak, akik imádják a vadállatot és annak képmását, és annak sem, aki elfogadja a nevének jelét”. És végül, miután elpusztulnak, „kínzásuk füstje” felszáll örökkön-örökké, ami erőteljesen bizonyítja majd, hogy Jehova igazolta a szuverenitását. Bárcsak kitartana a János osztály mindaddig, amíg végleg igazolódik Jehova szuverenitása. Az angyal végül ezt mondja: „Itt van szükség a szentek kitartására, azokéra, akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézusba vetett hitet” (Jelenések 14:12).

19. Miért van szükség kitartásra a szentek részéről, és mit közöl János, ami megerősíti őket?

¹⁹ Igen, ’a szentek kitartása’ azt jelenti, hogy kizárólagos odaadással imádják Jehovát Jézus Krisztus által. Üzenetük nem népszerű. Ellenálláshoz, üldözéshez, sőt vértanúsághoz vezet. De megerősíti őket az, amit János ezután közöl: „És hangot hallottam az égből, mely ezt mondta: »Írd meg: Boldogok a halottak, akik az Úrral egységben halnak meg mostantól fogva. Igen – mondja a szellem –, nyugodjanak meg fáradozásaiktól, mivel amiket cselekedtek, azok elkísérik őket«” (Jelenések 14:13).

20. a) Hogyan van összhangban a János által közölt ígéret azzal a próféciával, amelyet Pál mondott Jézus jelenlétéről? b) Milyen különleges kiváltságra kapnak ígéretet azok a felkentek, akik azután halnak meg, hogy Sátán kivettetett az égből?

²⁰ Ez az ígéret összhangban van azzal a próféciával, amelyet Pál mondott Jézus jelenlétéről: „először feltámadnak, akik Krisztussal egységben halottak. Azután mi, az élők, akik megmaradunk [azok a felkentek, akik megérik az Úr napját], velük együtt elragadtatunk felhőkben, hogy találkozzunk az Úrral a levegőben” (1Tesszalonika 4:15–17). Miután Sátán kivettetett az égből, először azok keltek életre, akik Krisztussal egységben voltak halottak. (Vesd össze: Jelenések 6:9–11.) Később azok a felkentek, akik az Úr napján halnak meg különleges kiváltság ígéretét kapják. Szellemszemélyként égi életre támadnak fel; a feltámadásuk azonnali lesz, „egy szempillantás alatt” megy végbe (1Korintusz 15:52). Milyen csodálatos is ez! Igazságos cselekedeteik pedig folytatódnak majd az égi birodalomban.

Aratás a földön

21. Mit mond János ’a föld aratnivalójáról’?

²¹ Mások is hasznot merítenek az ítéletnek ezen a napján, ahogy ezt János a továbbiakban elmondja: „És láttam, és íme, egy fehér felhő, a felhőn pedig emberfiához hasonló valaki ült, fején aranykorona, kezében pedig éles sarló. És egy másik angyal [a negyedik] tűnt elő a templomszentélyből, és harsány hangon így kiáltott a felhőn ülőnek: »Ereszd neki a sarlódat és arass, mert eljött az óra az aratásra, mivel teljesen érett a föld aratnivalója.« A felhőn ülő pedig a földre bocsátotta sarlóját; és learatták a földet” (Jelenések 14:14–16).

22. a) Ki az, aki aranykoronát visel és fehér felhőn ül? b) Mikor és hogyan jön el az aratás csúcspontja?

²² Egyértelmű, hogy ki az, aki a fehér felhőn ül. Ő, aki fehér felhőn ül, emberfiához hasonló és aranykoronát visel, nyilvánvalóan Jézus, a Messiás-Király, akit Dániel is látott látomásban (Dániel 7:13, 14; Márk 14:61, 62). De mi az itt megjövendölt aratás? Földönlétekor Jézus a tanítványképzés munkáját ahhoz az aratáshoz hasonlította, mely az emberiség világának szántóföldjén folyik (Máté 9:37, 38; János 4:35, 36). Az aratás csúcspontja az Úr napján jön el, amikor Jézus Királyként uralkodik, és végrehajtja az ítéletet Atyja nevében. Az 1914 óta tartó uralkodása egyúttal az aratás örömteli ideje is. (Vesd össze: 5Mózes 16:13–15.)

23. a) Kitől jön az aratás kezdetét jelző szó? b) Milyen aratás van folyamatban 1919-től egészen mostanáig?

²³ Bár Jézus Király és Bíró, mégis Jehovának, az Istenének szavára vár, mielőtt elkezdené az aratást. Ez a szó „a templomszentélyből” jön egy angyal által. Jézus azonnal  engedelmeskedik. Parancsára az angyalai először befejezik a 144 000 begyűjtését. Ezt 1919-től kezdődően teszik (Máté 13:39, 43; János 15:1, 5, 16). Azután sor kerül a más juhok nagy sokaságának begyűjtésére (János 10:16; Jelenések 7:9). A múlt eseményei azt mutatják, hogy 1931 és 1935 között ezek a más juhok szép számban jelentek meg. Jehova 1935-ben segített a János osztálynak felismerni a Jelenések 7:9–17-ben szereplő nagy sokaság kilétét. Attól kezdve nagy hangsúlyt kapott ennek a sokaságnak a begyűjtése. 2005-re a számuk meghaladta a hatmilliót, és ez a szám egyre növekszik. Valóban, az emberfiához hasonló valaki bőséges és örömteli aratást végez ebben a végidőben. (Vesd össze: 2Mózes 23:16; 34:22.)

A föld szőlőjének taposása

24. Mi van az ötödik angyal kezében, és mit kiált a hatodik angyal?

²⁴ Amikor befejeződik a megmentés aratása, egy másfajta aratásnak jön el az ideje. János kijelenti: „És megint egy másik angyal [az ötödik] tűnt elő a templomszentélyből, mely az égben van; nála is éles sarló volt. És megint egy másik angyal [a hatodik] tűnt elő az oltár felől, neki pedig hatalma volt a tűz fölött. És harsány hangon így kiáltott annak, akinél az éles sarló volt: »Ereszd neki éles sarlódat, és szüreteld le a föld szőlőjének fürtjeit, mert beértek már a szemei«” (Jelenések 14:17, 18). Az angyali seregeket nagy aratással bízták meg, melyet az Úr napján kell elvégezniük. Külön kell választaniuk a jókat és a rosszakat.

25. a) Mire utal az, hogy az ötödik angyal a templomszentélyből jön elő? b) Miért helyénvaló az, hogy az aratás megkezdésére szóló parancs egy olyan angyaltól származik, aki ’az oltár felől tűnt elő’?

²⁵ Az ötödik angyal Jehova jelenlétéből, a templomszentélyből jön elő, ezért a végső aratás is Jehova akarata szerint történik. Az angyal egy üzenet által azt a parancsot kapja, hogy lásson munkához. Ezt az üzenetet egy másik angyal közli vele, aki ’az oltár felől tűnt elő’. Ennek nagy jelentősége van, mivel az oltár alatt lévő hűséges lelkek ezt kérdezték: „Legfőbb Úr, te szent és igaz, meddig tartod még vissza magad az ítélkezéstől és attól, hogy bosszút állj a vérünkért azokon, akik a földön laknak?” (Jelenések 6:9, 10). A föld szőlőjének leszüretelésével ez a bosszúért való kiáltás meghallgatást nyer.

26. Mi ’a föld szőlője’?

²⁶ De mi ’a föld szőlője’? A Héber Iratokban úgy említik a zsidó nemzetet, mint Jehova szőlőjét (Ézsaiás 5:7; Jeremiás 2:21). Hasonlóképpen Jézus Krisztusra és azokra, akik vele együtt szolgálnak Isten Királyságában, szintén szőlőként utalnak (János 15:1–8). Ebben a szövegkörnyezetben a szőlő kiemelkedő jellegzetessége az, hogy gyümölcsöt terem; az igaz keresztény szőlő pedig bőséges gyümölcsöt termett Jehova dicséretére (Máté 21:43). ’A föld szőlője’ tehát nem lehet az igaz szőlő, csak utánzat, melyet Sátán hozott létre. Ez az emberiség felett uralkodó romlott, látható kormányzati rendszere a démoni ’fürtjeivel’ együtt, amelyeket az évszázadok során termett. Erre a mérgező szőlőre erőteljes befolyást gyakorolt Nagy Babilon, amelynek oly kiemelkedő részét képezi a hitehagyott kereszténység. (Vesd össze: 5Mózes 32:32–35.)

27. a) Mi történik, amikor a sarlót tartó angyal leszüreteli a föld szőlőjét? b) A Héber Iratok mely próféciái tárják fel, hogy milyen nagy lesz a szüret?

²⁷ Végre kell hajtani az ítéletet! „És az angyal a földre bocsátotta sarlóját, és leszüretelte a föld szőlőjét, és az Isten haragjának nagy borsajtójába vetette. És megtaposták a borsajtót a városon kívül, és a lovak zablájának magasságáig jött a vér a borsajtóból, ezerhatszáz stadionnyira” (Jelenések 14:19, 20). Már régen bejelentették, hogy Jehova felháborodott e szőlő miatt (Sofóniás 3:8). Ézsaiás könyvének egyik próféciája szerint kétségtelen, hogy egész nemzetek pusztulnak el, amikor megtapossák a borsajtót (Ézsaiás 63:3–6). Jóel is prófétált arról, hogy nagy ’tömegeket’, egész nemzeteket taposnak össze a ’borsajtóban’ „a döntés völgyében”  (Jóel 3:12–14). Igen, megdöbbentő szüret lesz, olyan, amihez hasonló soha többé nem lesz! János látomásában nemcsak a fürtöket szüretelik le, hanem az egész jelképes szőlőt kivágják, és borsajtóba vetik, hogy összetapossák. Tehát kiirtják a föld szőlőjét, és az soha többé nem fog kihajtani.

28. Kik tapossák a föld szőlőjét, és mit jelent az, hogy a borsajtót „a városon kívül” tapossák?

 ²⁸ A látomásbeli taposást lovak végzik, mert a szőlőből kifolyó vér „a lovak zablájának magasságáig” ér. Mivel a „lovak” kifejezés általában hadműveletekre utal, minden bizonnyal itt is háborúról van szó. A beszámoló szerint azok az égi seregek tapossák „a mindenható Isten dühödt haragjának borsajtóját”, melyek követik Jézust a Sátán rendszere elleni végső csatába (Jelenések 19:11–16). Világos tehát, hogy ezek tapossák a föld szőlőjét. A borsajtót „a városon kívül”, vagyis az égi Sionon kívül tapossák. Természetesen helyénvaló, hogy a föld szőlőjét a földön tapossák, de egyben „a városon kívül” is, vagyis nem éri kár az asszony magvának maradékát, mely az égi Siont képviseli itt a földön. A maradék a nagy sokasággal együtt biztonságban lesz, el lesz rejtve Jehova földi szervezeti elrendezésén belül (Ézsaiás 26:20, 21).

29. Milyen magas a borsajtóból kifolyó vér, milyen távolságra terjed ki, és mit jelez mindez?

²⁹ Ez az élénk látomás párhuzamban van a Dániel 2:34, 44-ben leírtakkal, miszerint a Királyság köve összezúzza a föld királyságait. Teljes megsemmisítés lesz. A borsajtóból kiömlő vérfolyam igen magas, a lovak zablájáig ér, és 1600 stadionnyira terjed ki. * Ez a nagy szám – melyet úgy kapunk meg, hogy a négy négyzetét megszorozzuk a tíz négyzetével (4-szer 4 szorozva 10-szer 10) – hangsúlyozza azt az üzenetet, hogy a pusztulás az egész földre ki fog terjedni (Ézsaiás 66:15, 16). A pusztulás teljes és visszafordíthatatlan lesz. A föld szőlője, mely Sátáné, soha többé nem ereszt gyökeret! (Zsoltárok 83:17, 18).

30. Milyen gyümölcsöket terem Sátán szőlője, és mi legyen a szilárd elhatározásunk?

³⁰ Mivel mélyen benne vagyunk a végidőben, nagy jelentősége van annak a látomásnak, mely bemutatja ezt a két aratást. Csak körül kell néznünk, s máris láthatjuk Sátán szőlőjének gyümölcseit. Az abortusz és a gyilkosság más formái; a homoszexualitás,  a házasságtörés és az erkölcstelenség más válfajai; a becstelenség, ezenkívül a természetes vonzalom hiánya; mindez aljassá teszi ezt a világot Jehova szemében. Sátán szőlője „mérgező növény és üröm gyümölcsét termi”. Pusztulásra vezető, bálványimádó életvitele gyalázatot hoz az emberiség nagy Teremtőjére (5Mózes 29:18; 32:5; Ézsaiás 42:5, 8). Milyen nagy kiváltság tevékenyen részt venni a János osztállyal együtt az olyan egészséges gyümölcsök begyűjtésében, amelyeket Jézus terem meg Jehova dicséretére! (Lukács 10:2). Bárcsak mindannyiunknak az lenne a szilárd elhatározásunk, hogy soha nem szennyezzük be magunkat e világ szőlőjével, és így elkerülnénk, hogy minket is megtapossanak a föld szőlőjével együtt, amikor Jehova végrehajtja elmarasztaló ítéletét!

[Lábjegyzet]

[Tanulmányozási kérdések]

[Kiemelt rész a 208. oldalon]

’Paráznasága bora’

Nagy Babilon kiemelkedő része a római katolikus egyház. A pápa irányítja az egyházat, mely azt állítja, hogy mindegyik pápa Péter apostol utóda. Az alábbiakban ismertetünk néhány tényt, melyet közzétettek ezekről az állítólagos utódokról:

Formosus (891–896): „Kilenc hónappal a halála után Formosus testét kihantolták a pápai kriptából és »hullazsinat« elé állították, amelyen István [az új pápa] elnökölt. Az elhunyt pápát azzal vádolták, hogy sóvárgott a pápai hivatal után, és minden intézkedését érvénytelenítették . . . A holttestet megfosztották pápai öltözékétől, jobb kezének ujjait pedig levágták” (New Catholic Encyclopedia).

VI. István (896–897): „Néhány hónapon belül [Formosus holttestének „perét” követően] erőszakkal vetettek véget István pápaságának; megfosztották a pápai méltóság jelvényeitől, bebörtönözték és megfojtották” (New Catholic Encyclopedia).

III. Sergius (904–911): „Két közvetlen elődjét . . . megfojtották a börtönben . . . Őt Theophylactus családja támogatta Rómában, és állítólag a család egyik lánya, Marozia fiút szült neki [aki később XI. János néven lett pápa]” (New Catholic Encyclopedia).

VII. István (928–931): „Pápaságának utolsó éveiben X. János pápa . . . magára vonta Marozia, a római Donna Senatrix haragját, ezért bebörtönözték és meggyilkolták. Ezután Marozia a pápai méltóságot VI. Leó pápára ruházta, aki 6 és fél hónapig volt a pápai hivatalban, majd meghalt. Utóda, valószínűleg Marozia befolyásának köszönhetően, VII. István lett . . . Két évig tartó pápai uralkodása idején teljesen tehetetlen volt, mivel Marozia hatalma alatt állt” (New Catholic Encyclopedia).

XI. János (931–935): „VII. István halála után . . . a Theophylactus családjából való Marozia megszerezte fia, János számára a pápaságot, aki alig múlt húszéves . . . Pápai uralkodása idején János teljesen az anyja hatalma alatt állt” (New Catholic Encyclopedia).

XII. János (955–964): „Még nem volt tizennyolc éves, és a korabeli beszámolók egybehangzóan azt állítják, hogy egyáltalán nem érdekelték a szellemi dolgok, durva élvezeteknek adta át magát, és gátlástalanul kicsapongó életet élt” (The Oxford Dictionary of Popes).

IX. Benedek (1032–1044; 1045; 1047–1048): „Arról volt hírhedt, hogy a pápai hivatalt kétszer is eladta a keresztapjának, majd visszakövetelte” (The New Encyclopædia Britannica).

Így ahelyett, hogy a hűséges Péter példáját követték volna, ezek és más pápák is gonosz befolyással bírtak. Megengedték, hogy az általuk vezetett egyházat megrontsa a vérbűn, a szellemi és testi paráznaság és a jezabeli befolyás (Jakab 4:4). 1917-ben a Bibliakutatók egyik könyve, A beteljesült titok részletesen feltárt sok ilyen tényt. Ez volt az egyik módja annak, ahogyan a Bibliakutatók azokban a napokban ’mindenféle csapással sújtották a földet’ (Jelenések 11:6; 14:8; 17:1, 2, 5).

[Kép a 206. oldalon]

A trónon ülő Krisztus angyalok támogatásával hajtja végre az ítéletet

[Kép a 207. oldalon]

Miután Babilon elesett i. e. 539-ben, kiszabadultak a foglyai