18. fejezet

Földrengések az Úr napján

1–2. a) Milyen lehet átélni egy heves földrengést? b) Mit ír le János a hatodik pecsét felnyitásakor?

ÉLTÉL már át heves földrengést? Nem kellemes élmény. A nagy rengés talán émelygést okozó földmozgással, és morajlással kezdődik. A rengés megszakításokkal egyre erősebbé válhat, miközben rohansz, hogy menedéket találj, esetleg egy íróasztal alatt. De egy hirtelen, rettenetes lökéssel is kezdődhet, és ennek következtében összetörnek az edények, a bútorok, sőt romba dőlnek az épületek is. Szörnyű károk keletkezhetnek, és gyakran vannak utórezgések, melyek újabb károkkal tetézik a csapást.

² Ezt szem előtt tartva vizsgáljuk meg, mit ír le János a hatodik pecsét felnyitásakor: „És láttam, amikor felnyitotta a hatodik pecsétet, és nagy földrengés támadt” (Jelenések 6:12a). Ennek a többi pecsét felnyitásával egy időben kell bekövetkeznie. Vajon az Úr napjának pontosan melyik időszakában történik ez a földrengés, és milyenfajta rengésről van itt szó? (Jelenések 1:10).

3. a) Milyen eseményeket jövendölt meg Jézus a jelenlétének jelével kapcsolatos próféciájában? b) Milyen kapcsolatban vannak a szó szerinti földrengések a Jelenések 6:12-ben megemlített jelképes nagy földrengéssel?

³ A Biblia többször ír szó szerinti és jelképes földrengésről. Nagy horderejű próféciájában Jézus megjövendölte a Királyság-hatalomban való jelenlétének jelével kapcsolatban, hogy lesznek „földrengések egyik hely után a másikon”. Ezek részét alkotják ’a gyötrő fájások kezdetének’. 1914 óta, miközben a föld lakossága robbanásszerűen több milliárdra növekedett, a szó szerinti földrengések jelentősen hozzájárultak korunk gyötrelmeihez (Máté 24:3, 7, 8). Ezek a földrengések – bár próféciát teljesítenek be – szó szoros értelemben  vett természeti katasztrófák, és előhírnökei a Jelenések 6:12-ben leírt jelképes nagy földrengésnek. Ez utóbbi bizony pusztító befejezése lesz egy sor előzetes rengésnek, amely alapjaiban rázza meg Sátán emberi, földi rendszerét. *

Megrázkódtatások az emberi társadalomban

4. a) Mikortól látta előre Jehova népe, hogy katasztrofális események kezdődnek 1914-ben? b) Milyen időszak végét jelzi az 1914-es év?

⁴ Az 1870-es évek közepétől kezdve Jehova népe előre látta, hogy 1914-ben katasztrofális események kezdődnek, melyek jelzik, hogy véget ér a pogányok ideje. Ez az időszak a „hét idő” (2520 év), amely i. e. 607-ben kezdődött, amikor megdőlt a dávidi Királyság Jeruzsálemben, és i. sz. 1914-ben ért véget, amikor Jézust trónra emelték az égi Jeruzsálemben (Dániel 4:24, 25; Lukács 21:24, Károli-fordítás). *

5. a) Milyen bejelentést tett C. T. Russell 1914. október 2-án? b) Milyen politikai zűrzavar uralkodik 1914 óta?

⁵ Amikor C. T. Russell megjelent a Bétel-család reggeli imádatán 1914. október 2-án a New York-i Brooklynban, ezt a drámai bejelentést tette: „A pogányok ideje véget ért, királyaik ideje lejárt.” Valóban, 1914-ben világméretű zűrzavar támadt, és ez olyan messzemenő következményekkel járt, hogy számos, régóta fennálló monarchia eltűnt. 1917-ben a bolsevik forradalom megdöntötte a cári uralmat. Ez a marxizmus és a kapitalizmus hosszan tartó szembenállásához vezetett. A politikai változások miatti megrázkódtatások továbbra is világszerte nyugtalanítják az emberi társadalmat. Napjainkban számos kormányzat képtelen egy vagy két évnél tovább fennmaradni. A világ politikai élete ingatag. Ezt jól szemlélteti Olaszország esete, ahol a második  világháborút követő 42 év alatt 47 új kormány váltotta egymást. Ámde ezek a kezdeti megrázkódtatások csak előjelei a tetőfokra jutó kormányzati zűrzavarnak. És az eredmény? Isten Királysága veszi át az egyedüli uralmat a föld felett (Ézsaiás 9:6, 7).

6. a) Hogyan írta le H. G. Wells az új és nagy jelentőségű korszakot? b) Hogyan nyilatkozott az 1914 utáni korszakról egy filozófus és egy államférfi?

⁶ A történészek, filozófusok és politikai vezetők úgy utalnak az 1914-es évre, mint ami egy új, nagy jelentőségű korszak kezdete. Tizenhét évvel e dátum után H. G. Wells történész így nyilatkozott: „A próféta boldogan prófétálna kellemes dolgokat. De az a feladata, hogy azt mondja el, amit lát. Olyan világot lát, amelyet még mindig erősen kézben tartanak a katonák, hazafiak, uzsorások és a pénzvilág kalandorai; olyan világot, amelyet gyanakvás és gyűlölet övez, és amely villámgyorsan elveszíti azt is, ami még megmaradt az egyéni szabadságjogokból, s amely világ vakon rohan az elkeseredett osztályharcokba, és új háborúkra készül.” Bertrand Russell filozófus 1953-ban ezt írta: „Azok, akik 1914 óta tudatában vannak, hogy milyen irányba halad a világ, mélységesen aggódnak amiatt, ami szinte végzetszerű és eleve elrendelt menetelésnek tűnik a még nagyobb katasztrófa felé . . . Az ő szemükben az emberi faj olyan, mint egy görög tragédia hőse, akit a haragvó istenek űznek, és aki nem képes többé uralkodni a sorsa felett.” Harold Macmillan, az ismert államférfi a XX. század békés kezdetén merengve ezt jelentette ki 1980-ban: „Minden egyre jobb és jobb lett. Ilyen volt a világ, amikor születtem . . . Hirtelen, váratlanul 1914 egyik reggelén ez az egész véget ért.”

7–9. a) Milyen megrázkódtatások érték az emberi társadalmat 1914 óta? b) Milyen helyzetbe hozzák végül az emberiséget azok a megrázkódtatások, amelyek Jézus jelenléte idején következnek be a társadalomban?

⁷ A második világháború újabb megrázkódtatások kezdete volt. Továbbra is kisebb háborúk rázzák meg a földet, valamint a nemzetközi terrorizmus. Terroristák és tömegpusztító fegyvereket használó országok fenyegetik a világot. Ez sok embert gondolkodóba ejt.

⁸ A háborúkon kívül egyéb dolgok is alapjaiban rázzák meg az emberi társadalmat 1914 óta. Az egyik legsúlyosabb megrázkódtatást az Egyesült Államok tőzsdéjének összeomlása okozta 1929. október 29-én. Ezzel kezdetét vette a gazdasági világválság, amely minden kapitalista államot érintett. Ez a válság 1932 és 1934 között érte el a mélypontját, hatásait azonban még ma is érezzük. A gazdaságilag beteg világ 1929 óta különféle módszerekkel próbálja gyógyítgatni a sebeit. A kormányzatok költségvetési hiányt engednek meg maguknak. Az 1973-as olajválság és az 1987-es tőzsdei árfolyamzuhanás csak tetézte a pénzügyi birodalom megrázkódtatását. Időközben emberek milliói javarészt hitelre vásárolnak. Sokan esnek áldozatul pénzügyi manipulációknak,  piramisrendszereknek, lottózásnak és más szerencsejátékoknak. Ezek többségét éppen a kormányok szponzorálják, amelyeknek meg kellene védeniük az embereket. A kereszténység tv-evangelizátorai szintén tartják a markukat, hogy megkapják sok millió dolláros részesedésüket! (Vesd össze: Jeremiás 5:26–31.)

⁹ Korábban a gazdasági nehézségek nyitották meg az utat Mussolini és Hitler előtt, hogy magukhoz ragadják a hatalmat. Nagy Babilon nem vesztegette az időt, hanem nyomban a kegyeikért udvarolt, és a Vatikán konkordátumot kötött Olaszországgal 1929-ben, majd Németországgal 1933-ban (Jelenések 17:5). Az utána következő sötét napok kétségtelenül részét képezték a Jézus jelenlétével kapcsolatos prófécia beteljesedésének. Ez magában foglalja a ’nemzetek gyötrődését, mivel nem ismerik a kiutat, miközben az emberek elalélnak a félelemtől, és azoknak várásától, amik a lakott földre jönnek’ (Lukács 21:7–9, 25–31). * Igen, az emberi társadalmat megrázó földrengések, amelyek 1914-ben kezdődtek, erőteljes utórezgésekkel folytatódnak.

Jehova megrázkódtatást idéz elő

10. a) Miért van annyi megrázkódtatás az emberi ügyek terén? b) Mit tesz Jehova, és tetteivel mit készít elő?

¹⁰ Ezek az emberi ügyeket érintő megrázkódtatások abból erednek, hogy az ember képtelen irányítani a saját lépteit (Jeremiás 10:23). Azonkívül Sátán, az ősi kígyó – „aki az egész lakott földet félrevezeti” – azon kétségbeesett erőfeszítésében, hogy az egész emberiséget eltérítse Jehova imádatától, csapásokat zúdít a világra. A modern technika egyetlen „világméretű faluvá” zsugorította földünket, ahol a nacionalista és faji gyűlölködés alapjaiban rázza meg az emberi társadalmat, és ahol az Egyesült Nemzetek Szervezete nem képes megfelelő gyógymódot találni. Az emberek minden eddiginél jobban uralkodnak egymáson a maguk kárára (Jelenések 12:9, 12; Prédikátor 8:9). Mindazonáltal a szuverén Úr, Jehova, az ég és a föld Alkotója, az elmúlt közel 90 év alatt a maga módján rázta meg a földet, hogy előkészítse a föld problémáinak egyszer s mindenkorra történő megoldását. Hogyan teszi ezt?

11. a) Milyen megrendítésről ír az Aggeus 2:6, 7? b) Hogyan teljesedik be Aggeus próféciája?

¹¹ Az Aggeus 2:6, 7-ben ezt olvassuk: „Mert ezt mondja a seregek Jehovája: »Egy kis idő még, és ismét megrendítem az egeket és a földet, a tengert és a szárazföldet.« »Megrendítem a nemzeteket mind, és minden nemzet kívánatos kincsei bejönnek, és megtöltöm e házat dicsőséggel« – ezt mondja a seregek Jehovája.” Jehova arra indítja tanúit, különösen 1919 óta, hogy hirdessék ítéleteit az egész emberi társadalomnak a földön. Sátán rendszere így világszerte figyelmeztetést kap. * Ahogy a figyelmeztetés egyre erősödik, az istenfélő emberek, ’a kívánatos kincsek’ arra kapnak buzdítást, hogy különüljenek el a nemzetektől. Nem arról van szó, hogy a Sátán szervezetében lévő megrázkódtatás kapcsán hullanak ki, hanem arról, hogy felismerve a helyzetet, maguk döntenek amellett, hogy csatlakoznak a felkent János osztályhoz, hogy megtöltsék Jehova házát dicsőséggel. Hogyan történik mindez? Az Isten Királyságáról szóló jó hír buzgó prédikálása által (Máté 24:14). Ez a Királyság, amelyben Jézus és felkent követői uralkodnak, mindenkor fennmarad Jehova dicsőségére mint olyan ’királyság, amelyet nem lehet megingatni’ (Héberek 12:26–29).

12. Mit kell tenned, mielőtt bekövetkezik a Jelenések 6:12-ben leírt nagy földrengés, ha kedvezően reagálsz a Máté 24:14-ben megjövendölt prédikálásra?

¹² Vajon te is egyike vagy azoknak, akik  kedvezően reagálnak erre a prédikálásra? Talán ahhoz a több millió személyhez tartozol, akik az utóbbi években jelen voltak Jézus halálának az emlékünnepén? Ha igen, kitartóan haladj előre a bibliai igazság tanulmányozásában (2Timóteusz 2:15; 3:16, 17). Hagyj fel teljesen azzal az életformával, amely Sátán pusztulásra ítélt földi társadalmát jellemzi. Csatlakozz a keresztény új világ társadalmához, és vegyél részt teljes mértékben annak tevékenységében, mielőtt a végső, katasztrofális „földrengés” darabokra zúzza Sátán világát. De mi ez a nagy földrengés? Nos, nézzük meg!

A nagy földrengés

13. Miért mondhatjuk, hogy a nagy földrengés olyan, amilyet még sohasem tapasztalt az emberiség?

¹³ Igen, ezek az utolsó napok a szó szerinti és a jelképes földrengések idejének bizonyulnak (2Timóteusz 3:1). De ezek közül egyik sem az a végső nagy földrengés, amelyet János a hatodik pecsét felnyitásakor lát. Véget ért az előzetes rengések ideje. Most egy nagy földrengés jön, olyan, amilyet még sohasem tapasztalt az emberiség. Olyan nagy ez a földrengés, hogy az általa előidézett rengéseket és lökéseket sem a Richter-skálán nem lehet mérni, sem más, ember alkotta műszerrel. Ez már nem csupán helyi rengés, hanem egy kataklizmaszerű földlökés, amely elpusztítja az egész „földet”, vagyis az egész romlott emberi társadalmat.

14. a) Melyik prófécia jövendöl egy nagy földrengésről és annak következményeiről? b) Mire kell utalnia Jóel próféciájának és a Jelenések 6:12, 13-nak?

¹⁴ Jehova más prófétái is jövendöltek ilyen földrengésről és annak katasztrofális következményeiről. Például i. e. 820 körül Jóel beszélt arról, hogy „eljön Jehova nagy és félelmetes napja”, és kijelentette, hogy „a nap elsötétül, a hold pedig vérré válik”. Később hozzátette: „Tömegek, tömegek a döntés völgyében, mert közel van Jehova napja a döntés völgyében. A nap és a hold elsötétedik, még a csillagok is bevonják fényüket. Jehova ordít majd a Sionról, mint egy oroszlán, és kiereszti hangját Jeruzsálemből. Az ég és a föld megrendül, de Jehova menedék lesz népének, erőd Izrael fiainak” (Jóel 2:31; 3:14–16). Ez a megrendülés csakis Jehova ítélet-végrehajtására vonatkozhat, amely a nagy nyomorúság idején következik be (Máté 24:21). Logikus tehát, hogy a Jelenések 6:12, 13-ban olvasható párhuzamos beszámoló ugyanerre vonatkozik. (Lásd még: Jeremiás 10:10; Sofóniás 1:14, 15.)

15. Milyen hatalmas rengésről jövendölt Habakuk próféta?

¹⁵ Mintegy 200 évvel Jóel után Habakuk próféta így szólt Istenhez imában: „Ó, Jehova, hallottam híredet. Megijedtem, ó, Jehova, a tetteidtől. Éveken belül keltsd életre! Éveken belül tedd ismertté! A nyugtalanságban emlékezz meg az irgalomról!” Milyen ’nyugtalanságról’ van itt szó? Habakuk élénk leírást ad a nagy nyomorúságról, ezt mondja Jehováról: „Megállt, hogy megrengesse a földet. Figyelt, azután megugrasztott nemzeteket . . . Kárhoztatással vonultál át a földön. Haraggal csépelted a nemzeteket . . . én akkor is ujjongani fogok Jehovában, örvendezek megmentésem Istenében” (Habakuk 3:1, 2, 6, 12, 18). Milyen hatalmas rengést idéz elő Jehova az egész földön, amikor csépeli a nemzeteket.

16. a) Mit jövendölt Ezékiel próféta arról az időről, amikor Sátán végső támadást indít Isten népe ellen? b) Mit eredményez a Jelenések 6:12-ben olvasható nagy földrengés?

¹⁶ Ezékiel is megjövendölte, hogy amikor Magóg Gógja (a megalázott Sátán) végső támadást indít Isten népe ellen, Jehova ’nagy rengést’ támaszt „Izrael földjén” (Ezékiel 38:18, 19). Bár betű szerinti földrengésekről is szó lehet, emlékezzünk arra, hogy a Jelenések könyve jelekben beszél. Ez a prófécia és más idézett próféciák is tele vannak jelképekkel. Úgy tűnik tehát, hogy a hatodik pecsét felnyitása e világrendszer összes megrengetése közül a legnagyobbat tárja fel, azt a nagy földrengést, amely minden embert elpusztít, aki szembeszáll Jehova Isten szuverenitásával.

 A sötétség időszaka

17. Milyen hatással lesz a nagy földrengés a napra, a holdra és a csillagokra?

¹⁷ Ahogy János a továbbiakban megmutatja, a nagy földrengéssel félelmetes események járnak együtt, amelyek még az egekre is kihatnak. Ezt mondja: „a nap fekete lett, mint a szőrből készült zsákruha, és az egész hold olyan lett, mint a vér, az ég csillagai pedig lehullottak a földre, mint amikor a heves szél rázta fügefa hullatja éretlen fügéit” (Jelenések 6:12b, 13). Milyen megdöbbentő jelenség! El tudod képzelni azt az ijesztő sötétséget, ami bekövetkezne, ha a prófécia szó szerint teljesedne? Nem lenne többé meleg, kellemes napfény nappal. Nem lenne többé barátságos, ezüstös holdfény éjszaka. És nem ragyognának többé a csillagok tízezrei a bársonyos égbolton. Ehelyett hideg és áthatolhatatlan sötétség venne körül bennünket. (Vesd össze: Máté: 24:29.)

18. Milyen értelemben ’sötétültek el az egek’ Jeruzsálem számára i. e. 607-ben?

¹⁸ Szellemi értelemben véve ugyanilyen sötétségről prófétáltak az ókori Izraelnek is. Jeremiás így figyelmeztetett: „Elhagyatott pusztasággá lesz az egész föld. Nemde teljességgel véget vetek neki? Gyászolni fog ezért a föld, és fenn az egek elsötétednek” (Jeremiás 4:27, 28). I. e. 607-ben, amikor ez a prófécia beteljesedett, valóban minden borússá vált Jehova népe számára. Fővárosa, Jeruzsálem a babilóniaiak kezére került. Temploma elpusztult, országa elhagyottá lett. Nem jött többé kellemes, vigasztaló fény az égből. Ehelyett az történt, amit Jeremiás gyászos hangon mondott Jehovának: „Öldököltél, és nem könyörültél. Sűrű felhő mögé zárkóztál, hogy ne jusson el hozzád az imádság” (Siralmak 3:43, 44). Ez az égi sötétség halált és pusztulást hozott Jeruzsálemre.

19. a) Hogyan írja le Isten prófétája, Ézsaiás azt az égi sötétséget, amely az ókori Babilonnal kapcsolatos? b) Mikor és hogyan teljesedett be Ézsaiás próféciája?

¹⁹ Később egy hasonló égi sötétség katasztrófát jelentett az ókori Babilon számára. Isten prófétája ezt írta erről ihletés alatt: „Íme, Jehova napja jön; kegyetlen az a bősz dühtől és a lángoló haragtól, hogy döbbenet tárgyává tegye a földet, és kiirtsa onnan a föld bűnöseit. Mert az ég csillagai és annak Keszil csillagképei nem fogják ragyogtatni fényüket; a nap elsötétül, amikor előbukkan, és a hold sem tündökölteti fényét. Megbüntetem a termékeny földet hitványságáért, és a gonoszokat vétkükért” (Ézsaiás 13:9–11). Ez a prófécia i. e. 539-ben teljesedett be, amikor Babilon a médek és a perzsák kezére került. A leírás jól érzékelteti azt, hogy Babilonra sötétség és reménytelenség borult, és hogy semmilyen kellemes, vigasztaló fény nem volt számára, miután örökre megszűnt világhatalmi pozíciója.

20. Milyen félelmetes jövő vár a jelenlegi világrendszerre, amikor bekövetkezik a nagy földrengés?

²⁰ Ehhez hasonlóan, amikor a nagy földrengés bekövetkezik, az egész világrendszer a teljes sötétség reménytelen állapotába merül. Sátán földi rendszerének ragyogó  fényforrásai egyetlen reménysugarat sem bocsátanak ki többé. A föld politikai vezetői, főleg a kereszténységen belül, már ma is hírhedtek arról, hogy korruptak, hazugok és erkölcstelenül élnek (Ézsaiás 28:14–19). Nem bíznak többé bennük az emberek. Pislákoló fényük teljesen ki fog hunyni, amikor Jehova végrehajtja az ítéletet. A holdéhoz hasonló befolyásuk, amelyet a földre gyakorolnak, vérengzőnek és halálosnak bizonyul. Világi csillagaik kihunynak, mint a hullócsillagok, és szétszóratnak, mint az éretlen fügék, amelyeket a süvöltő szélvihar szakít le. Egész bolygónk megremeg, mivel „nagy nyomorúság lesz, olyan, amilyen nem volt a világ kezdete óta mostanáig; nem, és nem is lesz többé” (Máté 24:21). Milyen félelmetes jövő!

„Az ég” eltűnik

21. Mit lát János ebben a látomásban ’az éggel és minden heggyel és szigettel’ kapcsolatban?

²¹ János látomása folytatódik: „És az ég eltűnt, mint egy tekercs, melyet összegöngyölítenek, és minden hegy és sziget kimozdult a helyéből” (Jelenések 6:14). Nyilvánvaló, hogy itt nem betű szerinti egekről, hegyekről és szigetekről van szó. De akkor mit jelképeznek?

22. Milyen ’egek göngyöltetnek össze, mint egy könyvtekercs’ Edomban?

²² Egy hasonló prófécia segít megértenünk, hogy mire vonatkozik „az ég” kifejezés. Ez a prófécia elmondja, milyen dühöt érez Jehova az összes nemzet iránt: „Az egek seregéhez tartozók mind elrothadnak. Összegöngyöltetnek az egek, mint egy könyvtekercs” (Ézsaiás 34:4). Különösen Edomnak kell szenvednie. Milyen módon? A babilóniaiak lerohanták Edomot nem sokkal Jeruzsálem i. e. 607-ben bekövetkezett pusztulása után. Abban az időben a szó szerinti egekben nem történt olyan kiemelkedő esemény, amelyet följegyeztek volna. Azonban Edom ’egeiben’ * történtek katasztrofális események. A földi kormányzati hatalmakat letaszították magas, egekhez hasonló állásukból (Ézsaiás 34:5). ’Összegöngyölték’ és félretették őket, mint valami régi tekercset, amelyet már senki sem használ többé.

23. Mi az „az ég”, amely ’eltűnik, mint egy tekercs’, és hogyan erősítik meg ezt az értelmezést Péter szavai?

²³ „Az ég” tehát, amely ’eltűnik, mint egy tekercs’, a föld felett uralkodó, Isten-ellenes kormányzatokra utal. Ezeket véglegesen  eltávolítja a fehér ló mindent meghódító Lovasa (Jelenések 19:11–16, 19–21). Mindezt megerősíti az, amit Péter apostol mondott, miközben várta azokat az eseményeket, amelyeket a hatodik pecsét felnyitása jelez: „A mostani egek és föld . . . tűznek vannak félretéve, s fenntartatnak az ítéletnek és az istentelen emberek elpusztításának napjára” (2Péter 3:7). De mit jelentenek azok a szavak, hogy „minden hegy és sziget kimozdult helyéből”?

24. a) Mikor rendülnek meg, vagyis inognak meg a hegyek és a szigetek a bibliai prófécia szerint? b) Hogyan ’rendültek meg a hegyek’, amikor Ninive elesett?

²⁴ A bibliai prófécia szerint a hegyek és a szigetek megrendülnek, vagy más módon inognak meg nagy politikai zűrzavarok idején. Például, amikor Náhum próféta megjövendölte Jehova ítéletét Ninive ellen, ezt írta: „A hegyek megrendültek tőle, a dombok pedig megolvadtak. A föld megemelkedik arca miatt” (Náhum 1:5). Semmilyen feljegyzés nincs arról, hogy bármilyen szó szerinti hegyomlás lett volna i. e. 632-ben, amikor Ninive ténylegesen elesett. Ám egy világhatalom, amely korábban olyan szilárdnak látszott akár egy hegy, hirtelen összeomlott. (Vesd össze: Jeremiás 4:24.)

25. Hogyan lesz kimozdítva a helyéből „minden hegy és sziget”, amikor elérkezik a jelenlegi világrendszer vége?

²⁵ Tehát logikus, hogy a „minden hegy és sziget” kifejezés, ahogyan arra a hatodik pecsét felnyitásakor történik utalás, a világ politikai kormányzatait és az azoktól függő szervezeteket jelenti, amelyek sok ember szemében olyan stabilnak tűnnek. Ezek megrendülnek és kimozdulnak a helyükből mindazok megdöbbenésére és elborzadására, akik korábban bennük bíztak. Ahogy a prófécia a továbbiakban közli, Jehova és a Fia haragjának nagy napja – az utolsó földrengés, mely megrázza Sátán egész szervezetét – kétségtelenül eljön bosszúval.

„Omoljatok ránk, és rejtsetek el minket”

26. Mit tesznek majd rettegésükben az Isten szuverenitása ellen harcoló emberek, és hogyan adnak hangot a rémületüknek?

²⁶ János szavai így folytatódnak: „És a föld királyai, a főrangúak és a katonai parancsnokok,  a gazdagok és az erősek, minden rabszolga és szabad a barlangokba és a hegyek sziklái közé rejtőzött. És mindegyre ezt mondják a hegyeknek és a szikláknak: »Omoljatok ránk, és rejtsetek el minket Annak arca elől, aki a trónon ül, és a Bárány haragja elől, mert eljött a haragjuk nagy napja, és ki állhat meg?«” (Jelenések 6:15–17).

27. Milyen kiáltásokat hallattak a hűtlen izraeliták Szamáriában, és hogyan teljesedtek be azok a szavak?

²⁷ Amikor Hóseás kihirdette Jehova ítéletét Szamária, Izrael északi királyságának a fővárosa felett, ezt mondta: „Izrael bűne, Bét-Aven magaslatai megsemmisülnek. Tövisek és bogáncskórók nőnek majd oltáraikon. És az emberek ezt mondják majd a hegyeknek: »Borítsatok el minket!«, és a domboknak: »Omoljatok ránk!«” (Hóseás 10:8). Hogyan teljesedtek be ezek a szavak? Nos, amikor Szamária a kegyetlen asszírok kezére került i. e. 740-ben, az izraelitáknak nem volt hová menekülniük. Hóseás szavai a kétségbeesés, a rémület és az elhagyatottság érzését fejezik ki, amelyet a leigázott nép élt át. Szamáriában sem a szó szerinti dombok, sem a hegyhez hasonló intézmények nem voltak képesek megvédelmezni őket, bármennyire maradandónak tűntek is a múltban.

28. a) Milyen figyelmeztetést adott Jézus a jeruzsálemi nőknek? b) Hogyan teljesedett be Jézus figyelmeztetése?

²⁸ Hasonlóképpen, amikor a római katonák a kivégzési helyre vezették Jézust, ő ezt mondta a jeruzsálemi nőknek: „jönnek napok, amelyekben ezt mondják: »Boldogok a meddő asszonyok, és a méhek, amelyek nem szültek, és az emlők, amelyek nem szoptattak!« Akkor majd ezt mondják a hegyeknek: »Omoljatok ránk!«, és a domboknak: »Borítsatok el minket!«” (Lukács 23:29, 30). Számos bizonyíték szól amellett, hogy a rómaiak i. sz. 70-ben elpusztították Jeruzsálemet, és nyilvánvaló, hogy Jézus szavai hasonló jelentőséggel bírtak, mint Hóseás szavai. A Júdeában maradt zsidók sehová sem tudtak elrejtőzni. Bárhol próbáltak is elbújni Jeruzsálemben, sőt még ha sikerült is elmenekülniük a hegytetőre épült Maszada erődjébe, nem kerülhették el Jehova kíméletlen ítéletét.

29. a) Milyen helyzetbe kerülnek majd azok, akik elkötelezték magukat e világrendszer mellett, amikor eljön Jehova haragjának napja? b) Jézus melyik próféciája teljesedik majd be, amikor Jehova kinyilvánítja haragját?

²⁹ A hatodik pecsét felnyitása azt mutatja, hogy valami hasonló történik majd Jehova haragjának közelgő napján. E földi világrendszer utolsó megrendítésekor mindazok, akik elkötelezték magukat e rendszer mellett, kétségbeesetten keresnek majd menedéket, de nem találnak. Nagy Babilon, a hamis vallás már szánalmasan cserbenhagyta őket. Sem a szó szerinti hegyek barlangjai, sem a jelképes, hegyhez hasonló politikai és kereskedelmi szervezetek nem nyújtanak majd anyagi biztonságot vagy bármilyen egyéb segítséget. Semmi sem védi meg őket Jehova haragjától. Rettegésüket találóan írja le Jézus: „akkor megjelenik az Emberfiának jele az égen, és akkor a föld minden törzse siránkozva veri magát, és látni fogják az Emberfiát eljönni az ég felhőin, hatalommal és nagy dicsőséggel” (Máté 24:30).

30. a) Mit foglal magában ez a kérdés: „ki állhat meg?” b) Megállhat-e bárki is Jehova ítéletének idején?

³⁰ Igen, akik nem voltak hajlandók elismerni a fehér ló győztes Lovasának hatalmát, kénytelenek lesznek beismerni, hogy vétkeztek. Azok az emberek, akik szántszándékkal részét alkotják a kígyó magvának, a pusztulással néznek szembe, amikor Sátán világa megsemmisül (1Mózes 3:15; 1János 2:17). Olyan lesz akkor a világhelyzet, hogy sokan fogják valóban azt kérdezni: „ki állhat meg?” Nyilván azt feltételezik majd, hogy egyáltalán senki sem képes helyeselt állapotban maradni Jehova előtt ítéletének napján. De tévednek, ahogy ezt a Jelenések könyve a továbbiakban megmutatja.

[Lábjegyzetek]

[Tanulmányozási kérdések]

[Kiemelt rész/kép a 105. oldalon]

Az előre bejelentett 1914

„Kr. e. 606-ban történt, hogy Isten királysága véget ért, a koronát eltávolították és a föld a pogányok kezére került. A Kr. e. 606-tól számított 2520 év Kr. u. 1914-ben ér véget” (A három világ [The Three Worlds], 1877, 83. oldal). *

„A Biblia világosan és szigorúan bizonyítja, hogy a »pogányok idei« egy 2520 éves korszak, Kr. e. 606-tól Kr. u. 1914-ig bezárólag” (C. T. Russell: Bibliai tanulmányok, II. kötet, angol:1889, magyar: 1916, 79. oldal).

Charles Taze Russell és bibliakutató társai már évtizedekkel korábban felismerték, hogy 1914 jelzi majd a pogányok idejének, vagyis a nemzetek meghatározott idejének a végét (Lukács 21:24). Bár abban a korai időszakban nem értették meg teljesen, hogy ez mit jelent, meg voltak győződve arról, hogy 1914 fordulópont lesz a világtörténelemben, és igazuk lett. Figyeld meg ezt a New York-i újságcikkből vett idézetet:

„Az Európában kitört borzalmas háborúval egy rendkívüli jövendölés teljesedett be. Az elmúlt negyed évszázad folyamán a »Nemzetközi Bibliakutatók«, közismertebb nevükön a »Millenniumi hajnalisták« prédikátorok és nyomtatott kiadványok útján hirdették a világnak, hogy a Bibliában megjövendölt Harag Napja 1914-ben érkezik el. »Tekintsetek 1914-re!« – hirdették fennhangon az utazó evangelizátorok százai” (The World, 1914. augusztus 30.).

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész a 106. oldalon]

1914 – Fordulópont

Egy mű, melyet 1987-ben, Koppenhágában adtak ki, a következő megjegyzést teszi a 40. oldalon:

„A fejlődésbe vetett hitre – amely a XIX. századot jellemezte – végzetes csapást mértek 1914-ben. A háború kitörését megelőző évben Peter Munch, dán történész és politikus derűlátóan ezt írta: »Minden bizonyíték arra mutat, hogy az európai nagyhatalmak között nem törhet ki háború. A jövőben megszűnik a ,háború veszélye’ is, mint ahogyan már nem egy esetben megtörtént 1871 óta.«

Ezzel szemben későbbi emlékirataiban ezt olvassuk: »Az 1914-ben kitört háború az emberi történelem nagy fordulópontja volt. A fejlődés ragyogó korszakából – amikor viszonylagos biztonságban folytathattuk a tevékenységünket – beléptünk a katasztrófák, a borzalmak és a gyűlölet korszakába, amikor mindenütt bizonytalanság uralkodik. Senki sem volt képes megmondani, és ma sem tudja senki, hogy az a sötétség, amely abban az időben ránk borult, vajon végleges pusztulást jelent-e az egész kultúrára nézve, melyet az ember az évezredek során létrehozott a maga számára«” (Politikens Verdenshistorie — Historiens Magt og Mening).

[Kép a 110. oldalon]

„Minden hegy . . . kimozdult a helyéből”

[Kép a 111. oldalon]

Elrejtőztek a barlangokban