Küzdelem a győzelemért
8. fejezet
Küzdelem a győzelemért
SZMIRNA
1. a) Melyik gyülekezet kapja a megdicsőített Jézus következő üzenetét? b) Mire emlékezteti Jézus az ottani keresztényeket azzal, hogy így nevezi önmagát: „az Első és az Utolsó”?
AZ ÓKORI Efézus ma már romokban hever, de Jézus második üzenete az akkor még nyüzsgő város gyülekezetéhez szólt. Efézus romjaitól körülbelül 55 kilométerre északra található Törökország İzmir nevű városa, ahol napjainkban Jehova Tanúinak négy buzgó gyülekezete található. Az első században Szmirna városa feküdt itt. Figyeljük meg most Jézus következő szavait: „A szmirnai gyülekezet angyalának pedig írd meg: ezeket mondja »az Első és az Utolsó«, aki halottá lett, és ismét életre kelt” (Jelenések 2:8). Jézus arra emlékezteti ezzel a kijelentésével a szmirnai keresztényeket, hogy a feddhetetlenségüket megőrzők közül ő volt az első olyan személy, akit közvetlenül Jehova támasztott fel halhatatlan szellemi életre, és egyben az utolsó is, aki ily módon támadt fel. Maga Jézus támasztja majd fel az összes többi felkent keresztényt. Ennélfogva igazán alkalmas arra, hogy tanácsot adjon a testvéreinek, akiknek az a reménységük, hogy vele együtt osztályrészük lesz a halhatatlan égi életben.
2. Miért meríthet vigaszt minden keresztény annak a szavaiból, aki „halottá lett, és ismét életre kelt”?
2 Jézus utat mutatott azzal, hogy kiállta az üldözést az igazságosságért, és elnyerte méltó jutalmát. Mindhalálig tartó hűsége és a halálát követő feltámadása a remény alapját nyújtja minden kereszténynek (Cselekedetek 17:31). Jézus „halottá lett, és ismét életre kelt”, ami azt bizonyítja, hogy bármit is kell kiállni az igazság ügyéért, az nem hiábavaló. A feltámadása erőteljes buzdítás forrása minden kereszténynek, különösen, amikor a hitükért kell szenvedniük. Te is ilyen helyzetben vagy? Akkor bátorságot meríthetsz Jézus következő szavaiból, melyeket a szmirnai gyülekezethez intézett.
3. a) Milyen dicsérettel bátorítja Jézus a szmirnai keresztényeket? b) Miért mondja róluk Jézus, hogy ’gazdagok’, jóllehet szegények?
3 „Ismerem nyomorúságodat és szegénységedet – pedig gazdag vagy – és az azoktól jövő káromlást, akik zsidónak mondják magukat, holott nem azok, hanem Sátán zsinagógája” (Jelenések 2:9). Jézus nem bírálja szmirnai testvéreit, csakis dicséri őket meleg hangú szavakkal. A szmirnaiak sok nyomorúságot szenvedtek el a hitükért. Anyagilag szegények, valószínűleg a hűségük miatt (Héberek 10:34). Ők azonban elsősorban a szellemi dolgokkal foglalkoznak, és az égben gyűjtenek kincseket, ahogy Jézus tanácsolta (Máté 6:19, 20). A Főpásztor ezért ’gazdagnak’ tekinti őket. (Vesd össze: Jakab 2:5.)
4. Kiktől szenvednek el nagy ellenállást a szmirnai keresztények, és minek tekinti Jézus a keresztényiségnek ezeket az ellenzőit?
4 Jézus külön megjegyzi, hogy a szmirnai keresztényeknek nagy ellenállást kell elszenvedniük a test szerinti zsidóktól. A korábbi időszakban a zsidó valláshoz tartozók közül sokan elszántan a keresztényiség terjedése ellen voltak (Cselekedetek 13:44, 45; 14:19). Most, Jeruzsálem bukása után néhány évtizeddel a szmirnai zsidók ugyanazt a sátáni szellemet nyilvánítják ki. Nem meglepő, hogy Jézus ’Sátán zsinagógájának’ tekinti őket. *
5. Milyen próbák várnak a szmirnai keresztényekre?
5 Habár a szmirnai keresztényeknek ilyen gyűlölettel kell szembenézniük, vigaszt merítenek Jézus szavaiból: „Ne félj azoktól, amiket elszenvedsz majd. Íme! Az Ördög továbbra is börtönbe vet néhányatokat, hogy teljesen próbára legyetek téve, és hogy nyomorúságotok legyen tíz napig. Bizonyulj hűnek mindhalálig, és neked adom az élet koronáját” (Jelenések 2:10). Jézus itt háromszor is használ többes szám második személyre vonatkozó görög kifejezést, így mutatva, hogy a kijelentése a gyülekezet egészének szól. Nem ígéri, hogy a szmirnai keresztények próbái hamarosan véget érnek. Némelyiküket továbbra is üldözni fogják és börtönbe vetik. Nyomorúságuk lesz „tíz napig”. A tízes szám a földi teljességet vagy egészet jelképezi. Még ezek a szellemileg gazdag és feddhetetlenségüket megőrző személyek is alapos próbán mennek keresztül, amíg testben élnek.
6. a) Miért nem kell félniük a szmirnai keresztényeknek? b) Hogyan fejezi be Jézus a szmirnai gyülekezethez intézett üzenetét?
6 A szmirnai keresztényeknek mégsem kell félniük, és megalkudniuk sem szabad. Ha mindvégig hűségesek maradnak, jutalomként ’az élet koronája’ vár rájuk, az ő esetükben a halhatatlan égi élet (1Korintusz 9:25; 2Timóteusz 4:6–8). Pál apostol úgy tekintette ezt az értékes díjat, mint ami minden áldozatot megér, még a földi élete feláldozását is (Filippi 3:8). A szmirnai hűségesek nyilván hasonlóan éreztek. Jézus így fejezi be az üzenetét: „Akinek van füle, hallja meg, mit mond a szellem a gyülekezeteknek: aki győz, annak semmiképpen sem fog ártani a második halál” (Jelenések 2:11). A győztesek biztosak lehetnek benne, hogy halhatatlan égi életet kapnak, mely felett nincs hatalma a halálnak (1Korintusz 15:53, 54).
„Tíz napig” tartó nyomorúság
7–8. A szmirnai gyülekezethez hasonlóan hogyan lett a keresztény gyülekezet ’teljesen próbára téve’ 1918-ban?
7 A szmirnai keresztényekhez hasonlóan a János osztály a társaival együtt ’teljesen próbára lett téve’, és ez a próbatétel napjainkban is folytatódik. A próbákban tanúsított hűségük úgy azonosítja őket, mint akik Isten népéhez tartoznak (Márk 13:9, 10). Nem sokkal azután, hogy elkezdődött az Úr napja, Jehova népének kicsiny nemzetközi csoportja valódi vigaszt merített Jézus szavaiból, melyeket a szmirnai keresztényekhez intézett (Jelenések 1:10). 1879-től kezdődően szellemi gazdagságot merítettek Isten Szavából, és ezt szívesen megosztották másokkal. Az első világháború alatt viszont ádáz gyűlölettel és ellenállással néztek szembe egyrészt azért, mert nem engedték, hogy úrrá legyen rajtuk a háborús láz, másrészt azért, mert félelem nélkül leleplezték a kereszténység tévelygéseit. Üldözést szenvedtek el, amelyet a kereszténység némely vezetője szított, és amely 1918-ban érte el a tetőfokát. Hasonló volt ez ahhoz az üldözéshez, melyet a szmirnai keresztényeknek kellett elviselniük az ottani zsidók részéről.
8 Az Amerikai Egyesült Államokban az üldözési hullám akkor érte el a csúcspontját, amikor a Watch Tower Society új elnökét, Joseph F. Rutherfordot és hét társát bebörtönözték 1918. június 22-én. A legtöbbjüket 20 évi börtönbüntetésre ítélték. Kilenc hónappal később óvadék ellenében szabadlábra helyezték őket. 1919. május 14-én a fellebbviteli bíróság visszavonta a korábbi téves ítéleteket. 130 eljárási hibát tártak fel. A római katolikus Manton bíró – aki a Nagy Szent Gergely Lovagrend tagja volt – 1918-ban megtagadta, hogy óvadék ellenében szabadon bocsássák ezeket a keresztényeket. Őt később, 1939-ben kétévi börtön- és 10 000 dollár pénzbüntetésre ítélték azzal a váddal, hogy hat esetben követelt és fogadott el megvesztegetési pénzt.
9. Hogyan bánt Hitler a náci Németországban Jehova Tanúival, és hogyan reagált erre a papság?
9 Németországban a náci uralom idején Hitler teljesen betiltotta Jehova Tanúi prédikálómunkáját. Éveken át Tanúk ezreit tartották fogva kegyetlen módon koncentrációs táborokban és börtönökben, ahol rengetegen meghaltak, és mintegy 200 fiatalembert kivégeztek, mert nem voltak hajlandók Hitler seregében harcolni. A papság mindezt támogatta, amint azt bizonyítja egy katolikus pap kijelentése is, amely a The German Way című újság 1938. május 29-i számában jelent meg. Többek között ezt mondta: „Van ma egy ország a földön, ahol az úgynevezett . . . Bibliakutatók [Jehova Tanúi] be vannak tiltva. Ez pedig Németország! . . . Amikor Adolf Hitler hatalomra került, és a Német Katolikus Püspöki Kar megismételte kérését, Hitler ezt mondta: »Ezek az úgynevezett Komoly Bibliakutatók [Jehova Tanúi] zavarkeltők . . . , sarlatánoknak tekintem őket; nem tűröm, hogy a német katolikusokat ily módon mocskolja be ez az amerikai Rutherford bíró; feloszlatom [Jehova Tanúit] Németországban.«” Majd a pap még hozzátette: „Bravó!”
10. a) Milyen üldözéssel néztek szembe Jehova Tanúi, mialatt folytatódott az Úr napja? b) Gyakran milyen eredménnyel harcoltak a keresztények a vallásszabadságért a törvényszékek előtt?
10 Mialatt folytatódott az Úr napja, a Kígyó és annak magva nem szűnt meg harcolni a felkent keresztények és társaik ellen. Sokukat börtönbe vetették és kegyetlenül üldözték (Jelenések 12:17). Az ellenség továbbra is ’nyomorúságot szerez a törvény színe alatt’, ám Jehova népe szilárdan kitart amellett, hogy ’Istennek engedelmeskedik inkább, semmint embereknek’ (Zsoltárok 94:20, Károli-fordítás; Cselekedetek 5:29). Az Őrtorony folyóirat egyik angol száma 1954-ben ezt a beszámolót közölte: „Az utóbbi negyven évben több mint 70 ország hozott időről időre olyan rendeleteket, amelyek korlátozták Jehova Tanúi tevékenységét, és üldözték is a Tanúkat.” Ahol lehetséges volt, ott törvényszék előtt harcoltak ezek a keresztények a vallásszabadságért, és sok országban nagy visszhangot keltő győzelmeket arattak. Csupán az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 50 kedvező ítéletet hozott Jehova Tanúi javára.
11. Jézus mely próféciája teljesedik be Jehova Tanúin az Úr napján, amely kapcsolódik a jelenlétének jeléhez?
11 Egyetlen más csoport sem engedelmeskedik olyan lelkiismeretesen Jézus parancsának, hogy ’fizessék vissza a császárnak, ami a császáré’, mint a Tanúk (Lukács 20:25; Róma 13:1, 7). Ennek dacára egyetlen más csoport tagjait sem börtönözték be oly sok országban és annyiféle kormányzati forma alatt, mint őket. Ez napjainkban is folytatódik Dél- és Közép-Amerika, Európa, Afrika és Ázsia némely országában. Jézus a jelenléte jeléről szóló, nagy horderejű próféciájában ezt is kijelentette: „Akkor nyomorúságra adnak titeket, és megölnek benneteket, és gyűlölet célpontjai lesztek minden nemzet előtt az én nevem miatt” (Máté 24:3, 9). Ezek a szavak valóban beteljesednek Jehova keresztény Tanúin az Úr napján.
12. Hogyan erősítette meg a János osztály Isten népét az üldözés elviselésére?
12 A János osztály, hogy megerősítse Isten népének tagjait a nyomorúság elviselésére, folyamatosan emlékeztette őket Jézus szavainak a lényegére, melyeket a szmirnai keresztényekhez intézett. Például, amikor megkezdődött a náci üldözés, Az Őrtorony 1933-ban és 1934-ben többek között a következő cikkeket jelentette meg: „Ne féljetek!”, mely a Máté 10:26–33-at elemezi; „A tüzes kemence”, mely a Dániel 3:17, 18-on alapul; „Oroszlánok között”, melynek kulcsszövege a Dániel 6:22. Az 1980-as években, abban az évtizedben, mely során először adták ki ezt a könyvet, Jehova Tanúi kegyetlen üldözést szenvedtek el több mint 40 országban. Az Őrtorony olyan cikkekkel erősítette meg Isten népét, mint például a „Bár üldözöttek, mégis boldogok!” és „A keresztények kitartással viselik el az üldözést” című. *
13. A Szmirnában élő keresztényekhez hasonlóan, miért nem félnek Jehova keresztény Tanúi sem az üldözéstől?
13 Bizony Jehova keresztény Tanúi fizikai üldözést és más próbákat szenvednek el, jelképesen szólva tíz napig. Az ókori Szmirnában élő keresztényekhez hasonlóan ők sem félnek, és egyikünknek sem kell félnie, miközben a bajok fokozódnak a földön. Felkészültek vagyunk a szenvedések elviselésére, sőt arra is, hogy ’javaink elrablását is örömmel vegyük’ (Héberek 10:32–34). Ha tanulmányozzuk Isten Szavát, és magunkévá tesszük, felkészültek leszünk arra, hogy szilárdan álljunk a hitben. Biztos lehetsz benne hogy Jehova képes, és kész is megóvni a feddhetetlenségedben. ’Vesd minden aggodalmadat őrá, mert ő törődik veled’ (1Péter 5:6–11).
[Lábjegyzetek]
^ 4. bek. Mintegy 60 évvel János halála után a 86 éves Polükarposz máglyahalált halt Szmirnában, mivel nem volt hajlandó megtagadni Jézust. A Szent Polükarposz vértanúsága című írás – mely állítólag a kivégzés ideje környékén keletkezett – kijelenti, hogy amikor össze kellett gyűjteni a máglyához szükséges fát, „a zsidók különösen készségesen segítettek, amint ez már ilyen esetekben szokásuk volt”, noha a kivégzésre „nagy szombat” napján került sor.
^ 12. bek. Magyarul lásd Az Őrtorony 1934. januári, decemberi, az 1935. februári és az 1983. december 1-ji számát.
[Tanulmányozási kérdések]
[Kiemelt rész/kép a 39. oldalon]
A történészek sok éven át bizonyítékokat hoztak fel amellett, hogy Jehova Tanúi megőrizték a feddhetetlenségüket Németországban a náci uralom idején. Claudia Koonz történész a következőket írja az 1986-ban megjelent könyvében: „A nem náci németek túlnyomó többsége megtalálta a módját annak, hogy létezni tudjon a gyűlölt rendszer alatt . . . A számszerűség és az eszmék tekintetében viszont az ellenkező oldalon ott van 20 000 Jehova Tanúja, akik lényegében egytől egyig félreérthetetlenül megtagadták, hogy bármilyen formában engedelmeskedjenek a náci államnak . . . Az ellenállók legösszetartóbb csoportja a vallásból merített erőt. Jehova Tanúi kezdettől fogva nem voltak hajlandók együttműködni semmilyen módon a náci állammal. Még azután is, hogy a Gestapo 1933-ban felszámolta az országos központjukat, és 1935-ben betiltotta a szektát, megtagadták, hogy akár csak annyit mondjanak: „Heil Hitler!” Jehova Tanúinak mintegy a felét (jobbára férfiakat) koncentrációs táborokba küldték, ezret közülük kivégeztek, további ezren pedig 1933 és 1945 között haltak meg . . . A katolikusok és a protestánsok azt hallották a papjaiktól, hogy működjenek együtt Hitlerrel. Ha ellenálltak, ezt mind az egyház, mind az állam parancsával szembeszegülve tették” (Mothers in the Fatherland).
