35. fejezet

Nagy Babilon kivégzése

1. Mit mond az angyal a skarlátszínű vadállatról, és milyen bölcsesség szükséges ahhoz, hogy megérthessük a Jelenések könyvében található jelképeket?

A SKARLÁTSZÍNŰ vadállatról, melyet a Jelenések 17:3 említ, az angyal még ezt mondja Jánosnak: „Ide kell az értelem, melyben bölcsesség van: A hét fej hét hegyet jelent, és ezek tetején ül az asszony. És hét király van: öt elesett, egy van, a másik még nem érkezett el, de amikor elérkezik, rövid ideig fog megmaradni” (Jelenések 17:9, 10). Az angyal itt felülről való bölcsességet ad át (Jakab 3:17). Egyedül ez a bölcsesség segíthet megértenünk a Jelenések könyvében található jelképeket. Ennek a bölcsességnek köszönhetően érti meg tisztán a János osztály és társai, hogy milyen jelentőségteljes időkben élünk. Ez a bölcsesség értékelést ébreszt Jehova közelgő ítéletei iránt azok szívében, akik átadták magukat neki, és egészséges istenfélelemre ösztönzi őket. Ahogyan a Példabeszédek 9:10 kijelenti: „Jehova félelme a bölcsesség kezdete, és a Legszentebb ismerete az értelem.” Mit tár fel nekünk az isteni bölcsesség a vadállatról?

2. Mit jelképez a skarlátszínű vadállat hét feje, és mit értsünk azalatt, hogy „öt elesett, egy van”?

² A kegyetlen vadállat hét feje hét „hegyet” vagy hét ’királyt’ jelképez. A Szentírás mindkét kifejezéssel kormányzatokat szemléltet (Jeremiás 51:24, 25; Dániel 2:34, 35, 44, 45).  A Bibliában hat olyan világhatalom van megemlítve, amely hatással volt Isten népének az életére: Egyiptom, Asszíria, Babilon, Méd–Perzsia, Görögország és Róma. Ezek közül öt már eljött és le is tűnt, amikor János megkapta a Jelenések könyvének látomásait. Róma viszont még javában világhatalom volt. Ez jól összecseng azzal, hogy „öt elesett, egy van”. De mi a helyzet „a másik” világhatalommal, amely még nem érkezett el?

3. a) Hogyan szakadt ketté a Római Birodalom? b) Milyen fejlemények mentek végbe nyugaton? c) Hogyan kell tekinteni a Német-római Császárságot?

³ A Római Birodalom János halála után még évszázadokig fennmaradt, sőt terjeszkedett is. I. sz. 330-ban Konstantin császár Rómából Bizáncba helyezte át székhelyét, amelynek a Konstantinápoly nevet adta. I. sz. 395-ben a Római Birodalom kettészakadt, keleti és nyugati részre. I. sz. 410-ben Róma Alarik nyugati gót * király kezére került. Germán törzsek – amelyek szintén keresztények voltak – meghódították Hispániát, valamint Róma észak-afrikai területeinek nagy részét is. Európa a zűrzavar, a nyugtalanság és a változások évszázadait élte. Nyugaton nevezetes császárok kerültek uralomra, például Nagy Károly a IX. században, aki szövetségre lépett III. Leó pápával; és II. Frigyes, aki a XIII. században uralkodott. Bár birodalmukat Német-római Császárságnak nevezték, jóval kisebb volt, mint a korábbi Római Birodalom a fénykorában. Inkább a régi birodalom visszaállítása vagy folytatása volt, mintsem egy új birodalom.

4. Milyen sikereket ért el a Keletrómai Birodalom, de ennek ellenére mi történt a régi Róma észak-afrikai, hispániai és szíriai területeinek nagy részével?

⁴ A Keletrómai Birodalom, melynek központja Konstantinápoly volt, nem volt túl jó viszonyban a Nyugatrómai Birodalommal. A VI. században a keleti birodalom császárának, I. Jusztinianosznak sikerült Észak-Afrika  jelentős részét visszahódítania, valamint Hispániában és Itáliában is ért el sikereket. A VII. században II. Jusztinianosz visszaszerezte a birodalomnak Makedónia egyes részeit, melyeket korábban szláv törzsek hódítottak el. A VIII. századra azonban a régi Róma észak-afrikai, hispániai és szíriai területeinek nagy része az új iszlám birodalom fennhatósága alá került, és így kikerült mind Konstantinápoly, mind Róma kezéből.

5. Miért kellett sok évszázadnak eltelnie ahhoz, hogy a Római Birodalomnak mint politikai nagyhatalomnak minden nyoma eltűnjön a világ színteréről, noha Róma városa már i. sz. 410-ben elesett?

⁵ Konstantinápoly valamivel tovább kitartott. Túlélte a gyakori perzsa, arab, bolgár és orosz támadásokat, míg végül 1203-ban elesett, de nem a muszlimok, hanem a nyugati keresztesek foglalták el. 1453-ban azonban a muszlim ottomán uralkodó, II. Mehmed uralma alá került, és nemsokára az ottomán, vagyis a Török Birodalom fővárosa lett. Így hát, bár Róma városa i. sz. 410-ben elesett, még sok évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a Római Birodalomnak mint politikai nagyhatalomnak minden nyoma eltűnjön a világ színteréről. Befolyását azonban még ezután is fel lehetett fedezni azokban a vallásos birodalmakban, melyek a római pápaságra és a keleti ortodox egyházra épültek.

6. Milyen új birodalmak jöttek létre, és melyik lett közülük a legsikeresebb?

⁶ A XV. századra azonban néhány ország teljesen új birodalommá nőtte ki magát. Bár néhány ilyen új birodalom a korábbi római tartományok területén volt, mégsem mondhatjuk, hogy a Római Birodalom fennmaradt általuk. Portugália, Spanyolország, Franciaország és Hollandia mind távoli gyarmatokat szerzett magának. A legsikeresebb azonban Anglia volt, amely óriási birodalom felett uralkodott, melyben „sohasem nyugodott le a nap”. Ez a birodalom különböző időszakokban Észak-Amerika, Afrika, India és Délkelet-Ázsia nagy részét felölelte, valamint a Csendes-óceán déli részét is.

7. Hogyan jött létre egyfajta kettős világhatalom, és János szerint mennyi ideig marad fenn a hetedik „fej”, azaz világhatalom?

⁷ A XIX. századra Észak-Amerikában a gyarmatok egy része elszakadt Angliától, és megalakította a független Amerikai Egyesült Államokat. Politikai téren továbbra is voltak konfliktusok az új nemzet és a korábbi anyaország között. Mindazonáltal az első világháború mindkét országot arra kényszerítette, hogy felismerjék közös érdekeiket, és különleges kapcsolatot hozott létre köztük. Ezáltal egyfajta kettős világhatalom jött létre, amelyet az Amerikai Egyesült Államok – a leggazdagabb nemzet – és Anglia alkot, mely a világ legnagyobb kiterjedésű birodalmának központja volt. Íme, itt van hát a hetedik „fej”, vagyis világhatalom, amely a vég idejéig fennáll, és amelynek a területén Jehova modern kori Tanúi először vetik meg a lábukat. A hatodik fej hosszú uralkodásához viszonyítva a hetedik csak „rövid ideig” marad fenn, addig, amíg Isten Királysága el nem pusztítja az összes emberi kormányzatot.

Miért hívják nyolcadik királynak?

8–9. Minek nevezi az angyal a jelképes skarlátszínű vadállatot, és hogyan származik az a másik hétből?

⁸ Az angyal ezután így szól Jánoshoz: „A vadállat pedig, amely volt, de nincs, maga is egy nyolcadik király, de a hétből származik, és a pusztulásba megy” (Jelenések 17:11). A jelképes skarlátszínű vadállat a hét fejből „származik”, vagyis az eredeti, ’tengerből feljövő vadállat’ fejeinek köszönheti a létét; ennek a vadállatnak a képmása. Miért mondhatjuk ezt? Nos, 1919-ben az angol–amerikai hatalom volt a felemelkedőben lévő fej. A korábbi hat fej már elesett, és a világhatalmi pozíció erre a kettős hatalomra szállt át, abban összpontosult. Ez a hetedik fej – mint a világhatalmak sorának jelenlegi képviselője – volt a fő mozgatóerő a Népszövetség létrehozásában, és még mindig fő pártfogója és pénzügyi támogatója az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Tehát jelképes értelemben a skarlátszínű  vadállat – a nyolcadik király – az eredeti hét fejből „származik”. Ebből a szemszögből az a kijelentés, hogy a hétből származik, összhangban van a korábbi látomással, melyben az a vadállat, melynek két szarva van, mint a báránynak (az angol–amerikai világhatalom, az eredeti vadállat hetedik feje), sürgette a képmás elkészítését, és életet lehelt belé (Jelenések 13:1, 11, 14, 15).

⁹ Ezenkívül, a Népszövetség eredeti tagjai között ott volt Nagy-Britannia, és vele együtt olyan kormányzatok is, amelyek a korábbi fejek valamelyikének a székhelyén uralkodnak, név szerint Görögország, Irán (Perzsa Birodalom) és Olaszország (Római Birodalom). Idővel a korábbi hat világhatalom uralta területeken fennálló mai kormányzatok is tagjai lettek a vadállat képmásának. Ebben az értelemben is elmondható, hogy a skarlátszínű vadállat a hét világhatalomból származik.

10. a) Miért mondhatjuk, hogy a skarlátszínű vadállat „maga is egy nyolcadik király”? b) Hogyan fejezte ki a korábbi Szovjetunió egyik vezetője, hogy támogatja az ENSZ-et?

¹⁰ Figyeljük meg, hogy a skarlátszínű vadállat „maga is egy nyolcadik király”. Tehát az ENSZ úgy lett megalkotva, hogy egy világkormányzatra hasonlítson. Néha ténylegesen úgy is viselkedik: csapatokat küld, hogy nemzetközi vitákat simítson el; ezt tette például Koreában, a Sínai-félszigeten, egyes afrikai országokban és Libanonban. De így is csak egy képmás. Miként egy vallásos képmásnak, ennek sincs valódi befolyása vagy hatalma, csupán annyi, amennyivel felruházzák azok, akik létrehozták, és akik imádják. Ez a jelképes vadállat néha igen gyengének bizonyul; mégsem esett még meg vele, hogy teljesen elhagyták volna olyan, diktatúrára hajló tagállamok, amelyek a Népszövetséget a mélységbe taszították (Jelenések 17:8). A korábbi Szovjetunió egyik kiemelkedő vezetője a római pápákéval azonos véleményt nyilvánított ki 1987-ben az ENSZ támogatásának kérdésében, jóllehet egyéb területeken gyökeresen ellentétes nézeteket vallott. Sőt felvetette, hogy hozzanak létre egy „átfogó nemzetközi biztonsági rendszert”, mely az ENSZ-en alapulna. Ahogyan János hamarosan megtudja, eljön az idő, amikor az ENSZ jelentős hatalommal fog cselekedni. Azután, amikor rá kerül a sor, „a pusztulásba megy”.

Tíz király egy órára

11. Mit mond el Jehova angyala a tíz szarvról, mely a jelképes skarlátszínű vadállaton van?

¹¹ A Jelenések könyvének előző fejezetében a hatodik és a hetedik angyal kiöntötte Isten haragjának egy-egy csészéjét. Megtudtuk, hogy a föld királyait egybegyűjtik Isten armageddoni háborújára, és azt is, hogy Isten ’meg fog emlékezni Nagy Babilonról’ (Jelenések 16:1, 14, 19). Most részletekbe menően megvizsgáljuk, hogyan hajtják végre rajtuk Isten ítéleteit. Figyeljünk ismét az angyalra, amint Jánoshoz beszél: „A tíz szarv, amelyet láttál, tíz királyt jelent, akik még nem kaptak királyságot, de mint királyok egy órára hatalmat kapnak a vadállattal. Ezeknek egy a gondolatuk, s ezért erejüket és hatalmukat a vadállatnak adják. Ezek harcra kelnek a Bárány ellen, de a Bárány legyőzi őket, mivel uraknak Ura és királyoknak Királya ő; és vele együtt azok is, akik elhívottak, választottak és hűségesek” (Jelenések 17:12–14).

12. a) Mit jelképez a tíz szarv? b) Mit jelent az, hogy a jelképes tíz szarv ’még nem kapott királyságot’? c) Hogyan kapott a jelképes tíz szarv ma „királyságot”, és mennyi időre?

 ¹² A tíz szarv az összes jelenleg fennálló politikai hatalmat szemlélteti, amely támogatja a vadállat képmását. János napjaiban nagyon kevés létezett a ma létező országok közül. Azoknak pedig, amelyeket már akkor is ismertek, mint például Egyiptom és a Perzsa Birodalom (Irán), ma egészen más a politikai arculatuk. Ezért az első században ’a tíz szarv még nem kapott királyságot’. Ma azonban, az Úr napján már van ’királyságuk’, vagyis politikai hatalmuk. A nagy, gyarmatosító birodalmak megszűnésével sok új nemzet született, különösen a második világháború óta. Ezek, valamint a régóta fennálló hatalmak rövid időre – csupán „egy órára” – hatalmat kapnak a vadállattal, mielőtt Jehova véget vet az összes politikai hatalomnak Armageddonkor.

13. Milyen értelemben van a tíz szarvnak ’egy gondolata’, és emiatt hogyan fognak viszonyulni a Bárányhoz?

¹³ Ma a nacionalizmus az egyik legerősebb mozgatórugója ennek a tíz szarvnak. Ezeknek „egy a gondolatuk” abban az értelemben, hogy fenn akarják tartani nemzeti szuverenitásukat ahelyett, hogy alárendelnék magukat Isten Királyságának. Ez volt a céljuk akkor is, amikor elfogadták a Népszövetséget és az ENSZ-et, vagyis az, hogy fenntartsák a világbékét, és így biztosítsák a saját fennmaradásukat is. Ez a magatartás azt mutatja, hogy a szarvak biztosan szembefordulnak a Báránnyal, aki „uraknak Ura és királyoknak Királya”, hiszen Jehovának az a szándéka, hogy Jézus Krisztus vezetésével az Ő Királysága lépjen nemsokára az összes ilyen királyság helyébe (Dániel 7:13, 14; Máté 24:30; 25:31–33, 46).

14. Hogyan tudnak a világ uralkodói harcra kelni a Bárány ellen, és mi lesz ennek a kimenetele?

¹⁴ Természetesen e világ uralkodói semmit sem tehetnek Jézus ellen. Ő az égben van, ahol semmiképpen nem érhetik el. Ámde Jézus testvérei, az asszony magvából megmaradtak még itt vannak a földön, és ők látszólag sebezhetők (Jelenések 12:17). A szarvak közül már több is kifejezte gyűlöletét velük szemben, és ezáltal harcra kelt a Bárány ellen (Máté 25:40, 45). Nemsokára azonban eljön az idő, amikor Isten Királysága „szétzúzza és megsemmisíti mindazokat a királyságokat” (Dániel 2:44). A föld királyai ezután végső támadást indítanak a Bárány ellen, ahogy hamarosan látni fogjuk (Jelenések 19:11–21). De már ezekből a versekből is eleget megtudunk ahhoz, hogy biztosak legyünk benne: a nemzetek nem járnak sikerrel. Bár nekik és  a skarlátszínű ENSZ-vadállatnak „egy a gondolatuk”, képtelenek legyőzni a nagy ’uraknak Urát és királyoknak Királyát’, és azokat sem győzhetik le, akik vele együtt „elhívottak, választottak és hűségesek”, beleértve a még földön lévő felkenteket is. Ők is győzni fognak azáltal, hogy feddhetetlenek maradnak, választ adva Sátán aljas vádjaira (Róma 8:37–39; Jelenések 12:10, 11).

Elhagyottá teszik a szajhát

15. Mit mond az angyal a szajháról, és arról, hogy a tíz szarv és a vadállat mit fog érezni a szajhával szemben, és mit tesz majd ellene?

¹⁵ Nem Isten népe az egyedüli célpontja az ellenséges tíz szarvnak. Az angyal most újra a szajhára irányítja János figyelmét: „És ezt mondja nekem: »A vizek, melyeket láttál, ahol a szajha ül, népeket, tömegeket, nemzeteket és nyelveket jelentenek. A tíz szarv pedig, melyet láttál, és a vadállat, ezek meg fogják gyűlölni a szajhát, s elhagyottá és mezítelenné teszik, és megeszik a húsát, és teljesen elégetik őt tűzzel«” (Jelenések 17:15, 16).

16. Miért nem bízhat Nagy Babilon védelmező vizei támogatásában, amikor a politikai kormányzatok megtámadják?

¹⁶ Ahogy az ősi Babilon a vizei által nyújtott védelemben bízott, úgy ma Nagy Babilon is a mögötte álló ’népek, tömegek, nemzetek és nyelvek’ hatalmas számában bízik. Az angyal felhívja rájuk a figyelmünket, mielőtt bejelenti a megütközést keltő fordulatot: a föld politikai kormányzatai hirtelen megtámadják Nagy Babilont. Mit fognak tenni ekkor ’a népek, tömegek, nemzetek és nyelvek’? Isten népe már most figyelmezteti Nagy Babilont arra, hogy az Eufrátesz vize ki fog száradni (Jelenések 16:12). Vizei teljesen kiapadnak majd. Amikor az utálatos, ősi szajhának leginkább szüksége lenne rájuk, képtelenek lesznek bármilyen kézzelfogható segítséget nyújtani neki (Ézsaiás 44:27; Jeremiás 50:38; 51:36, 37).

17. a) Miért nem menti meg Nagy Babilont a mérhetetlen gazdagsága? b) Miért nem lesz méltóságteljes Nagy Babilon pusztulása? c) A tíz szarvon, azaz az egyes nemzeteken kívül ki vesz még részt Nagy Babilon elpusztításában?

¹⁷ Természetesen Nagy Babilont a mérhetetlen gazdagsága sem mentheti meg. Sőt, inkább sietteti majd a pusztulását, hiszen a látomásból kiderül, hogy amikor a vadállat és a tíz szarv kinyilvánítja a vele szemben érzett gyűlöletét, megfosztja őt királyi ruháitól és az összes ékszerétől. Elveszik minden vagyonát. „Mezítelenné teszik”, megszégyenítő módon közszemlére bocsátják valódi mivoltát. Teljesen elhagyott lesz! A sorsa mindennek mondható, csak méltóságteljesnek nem. Elpusztítják, „megeszik a húsát”, csak egy élettelen csontváz marad belőle. Végül pedig „teljesen elégetik őt tűzzel”. Elégetik, mint egy pestises hullát, még tisztességes temetése sem lesz! És nemcsak a nemzetek fognak ebben részt venni, melyeket a tíz szarv szemléltet, hanem „a vadállat” is, vagyis maga az ENSZ is csatlakozik a tíz szarvhoz ebben a pusztításban. Áldását adja a hamis vallás elpusztítására. Több mint 190 tagállamának  többsége már az eddigi döntéseivel is kinyilvánította ellenérzését a vallással, főként a kereszténységgel szemben.

18. a) Miből láthatjuk, hogy megvan az esélye annak, hogy a nemzetek a babiloni vallás ellen forduljanak? b) Mi lesz az alapvető oka a nagy szajha elleni döntő támadásnak?

¹⁸ Vajon miért bánnak ilyen kegyetlenül a nemzetek a korábbi szeretőjükkel? A közelmúlt eseményeiből láthatjuk, hogy megvan az esélye annak, hogy a babiloni vallás ellen forduljanak. A vallás ellen hozott hivatalos rendeletek jelentősen csökkentették a befolyását olyan országokban, mint a korábbi Szovjetunió és Kína. Európa protestáns részében a széles körű közöny és kétely miatt kiürültek a templomok; a vallás gyakorlatilag meghalt. A hatalmas katolikus birodalmat lázadás és viszálykodás szaggatja szét, amit a vallási vezetők képtelenek lecsillapítani. Nem szabad azonban szem elől tévesztenünk azt a tényt, hogy a Nagy Babilon elleni végső, döntő támadás nem más, mint Isten megváltoztathatatlan ítélete a nagy szajha felett.

Megvalósítják Isten gondolatát

19. a) Hogyan szemléltetheti Jehovának a hitehagyott Jeruzsálemen i. e. 607-ben végrehajtott ítélete a nagy szajha feletti ítéletének végrehajtását? b) Mit vetített előre napjainkra vonatkozóan Jeruzsálem i. e. 607 utáni kifosztott, lakatlan állapota?

¹⁹ Hogyan hajtja végre Jehova az ítéletét? Ezt azzal lehetne szemléltetni, amit az ókori hitehagyott népével tett, amelyről ezt mondta: „Jeruzsálem prófétáiban is szörnyűségeket láttam: házasságot törnek, és hazugságban járnak; megerősítették a gonosztevők kezét, hogy meg ne térjenek, ki-ki a gonoszságából. Mind olyanná lettek előttem, mint Szodoma, és lakói, mint Gomorra” (Jeremiás 23:14). Jehova Nabukodonozort használta fel i. e. 607-ben arra, hogy a szellemi értelemben házasságtörő városról ’lehúzzák ruháit, elvegyék tőle szépséges holmijait, és otthagyják mezítelenül és ruhátlanul’ (Ezékiel 23:4, 26, 29). Az akkori Jeruzsálem és a mai kereszténység párhuzamba állítható. Ahogyan János a korábbi látomásaiban látta, Jehova hasonló büntetést mér majd a kereszténységre és a hamis vallás többi részére. Jeruzsálem i. e. 607 utáni kifosztott, lakatlan állapota megmutatja, hogyan fest majd a kereszténység, miután megfosztották gazdagságától, és szégyenszemre leleplezték. Nagy Babilon többi része sem jár jobban.

20. a) Hogyan mutatta meg János, hogy Jehova ismét emberi uralkodókat fog felhasználni ítéletének végrehajtására? b) Mi Isten ’gondolata’? c) Hogyan hajtják végre a nemzetek a saját „egyazon gondolatukat”, ámde valójában kinek a gondolatát viszik véghez?

²⁰ Jehova ismét emberi uralkodókat használ fel ítélete végrehajtására. „Mert az Isten adta a szívükbe, hogy megvalósítsák gondolatát, igen, hogy egyazon gondolatukat megvalósítsák azáltal, hogy királyságukat a vadállatnak adják, míg be nem teljesülnek az Isten szavai” (Jelenések 17:17). Mi Isten ’gondolata’? Az, hogy Nagy Babilon kivégzői felsorakozzanak a teljes elpusztítására. Természetesen a megtámadásával az uralkodók a saját „egyazon gondolatukat” akarják végrehajtani. Úgy érzik, hogy nacionalista érdekeik megkívánják, hogy a nagy szajha ellen forduljanak. Úgy gondolhatják, hogy az országukban  működő szervezett vallások fenyegetik a szuverenitásukat. De valójában Jehova irányítja az eseményeket; az uralkodók az ő gondolatát hajtják végre, amikor egy csapásra elpusztítják Isten ősi, házasságtörő ellenségét! (Vesd össze: Jeremiás 7:8–11, 34.)

21. Mivel Nagy Babilont a skarlátszínű vadállat fogja elpusztítani, nyilvánvalóan hogyan segítik majd a nemzetek az ENSZ-et?

²¹ Igen, a nemzetek a skarlátszínű vadállatot, az Egyesült Nemzetek Szervezetét fogják felhasználni Nagy Babilon elpusztítására. Nem a saját kezdeményezésükből teszik ezt, hanem mert Jehova adja a szívükbe, „hogy egyazon gondolatukat megvalósítsák azáltal, hogy királyságukat a vadállatnak adják”. Amikor elérkezik az ideje, a nemzetek nyilvánvalóan úgy látják majd, hogy meg kell erősíteni az ENSZ-et. Bizonyos értelemben fogakat adnak ennek a szervezetnek, ráruházva minden hatalmukat és erejüket, hogy az a hamis vallás ellen fordulhasson, és sikeresen harcolhasson ellene, „míg be nem teljesülnek az Isten szavai”. Így az ősi szajha teljesen megsemmisül. Végre megszabadultunk tőle!

22. a) Mit mutat az, ahogyan az angyal befejezi a tanúskodását a Jelenések 17:18-ban? b) Hogyan reagálnak Jehova Tanúi, amikor megértik a rejtélyt?

²² Mintha csak hangsúlyozni akarná, hogy Jehova ítélete biztosan végre lesz hajtva a hamis vallás világbirodalmán, az angyal így fejezi be tanúskodását: „Az asszony pedig, akit láttál, azt a nagy várost jelenti, melynek királysága van a föld királyai felett” (Jelenések 17:18). Miként Babilont Belsazár idejében, Nagy Babilont is ’megmérték a mérlegen, és hiányosnak találták’ (Dániel 5:27). Pusztulása gyors és végleges lesz. És hogyan reagálnak Jehova Tanúi, amikor megértik a nagy szajha és a skarlátszínű vadállat rejtélyét? Buzgón hirdetik Jehova ítéletnapját, és „kellemes” szavakkal segítenek azoknak, akik őszintén kutatják az igazságot (Kolosszé 4:5, 6; Jelenések 17:3, 7). Ahogy a következő fejezetben látni fogjuk, mindenkinek, aki szeretne életben maradni, amikor a nagy szajhát kivégzik, cselekednie kell, mégpedig sürgősen!

[Lábjegyzet]

[Tanulmányozási kérdések]

[Képek a 252. oldalon]

A hét egymást követő világhatalom

EGYIPTOM

ASSZÍRIA

BABILON

MÉD–PERZSIA

GÖRÖGORSZÁG

RÓMA

ANGLIA ÉS AMERIKA

[Képek a 254. oldalon]

„Maga is egy nyolcadik király”

[Kép a 255. oldalon]

A Báránynak hátat fordítva „erejüket és hatalmukat a vadállatnak adják”

[Kép a 257. oldalon]

A kereszténység, Nagy Babilon legfőbb része olyan lesz, mint Jeruzsálem a pusztulása után