Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Szétzúzzák a Kígyó fejét

Szétzúzzák a Kígyó fejét

40. fejezet

Szétzúzzák a Kígyó fejét

14. látomás – Jelenések 20:1–10

Téma: Sátán mélységbe vetése; a millenniumi uralom; az emberiség végső próbája; Sátán elpusztítása

A beteljesedés időpontja: A nagy nyomorúság végétől Sátán elpusztításáig

1. Hogyan kezdett el beteljesedni a Biblia első próféciája?

EMLÉKSZEL még az első bibliai próféciára? Jehova Isten jelentette ki, amikor így szólt a Kígyóhoz: „Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony között, a te magod és az ő magva között. Az összezúzza a fejed, te pedig annak sarkát zúzod szét” (1Mózes 3:15). Ennek a próféciának a beteljesedése most eléri csúcspontját! Nyomon követtük Sátán háborúját, melyet Jehova asszonyszerű égi szervezete ellen vívott (Jelenések 12:1, 9). A Kígyó földi magva, köztük a vallás, a politika és a kereskedelem is, ádázul üldözte az asszony magvát, Jézus Krisztust és 144 000 felkent követőjét itt a földön (János 8:37, 44; Galácia 3:16, 29). Sátán kegyetlen halált mért Jézusra. De ez olyan volt, mintha a sarkán ejtett volna sebet, mert Isten harmadnapon feltámasztotta hű Fiát (Cselekedetek 10:38–40).

2. Hogyan zúzzák szét a Kígyót, és mi történik a Kígyó földi magvával?

2 De mi helyzet a Kígyóval és a magvával? I. sz. 56 körül Pál apostol írt egy hosszú levelet a Rómában élő keresztényeknek. A levél végén így buzdította őket: „A békét adó Isten pedig rövidesen összemorzsolja Sátánt a lábatok alatt” (Róma 16:20). Ez nem csupán egy felszínen ejtett seb. Sátán teljesen össze lesz morzsolva! Pál itt a görög szün·triʹbó kifejezést használta, melynek jelentése ’péppé zúz’, ’eltapos’, ’zúzással teljesen megsemmisít’. Ami a Kígyó emberi magvát illeti, az Úr napján óriási csapásokra számíthat, melyek csúcspontjaként kezdetét veszi a nagy nyomorúság, amikor is Nagy Babilont, valamint a világ politikai rendszereit és azok pénzügyi és katonai csatlósait teljesen szétzúzzák (Jelenések 18., 19. fejezet). Így Jehova irányításával a két mag közötti ellenségeskedés elérkezik a csúcspontjához. Isten asszonyának Magva győzedelmeskedik a Kígyó földi magva felett, és a Kígyó magva nincs többé!

Sátánt a mélységbe vetik

3. Mit mond János, mi fog történni Sátánnal?

3 Milyen sors vár magára Sátánra és a démonaira? János elmondja nekünk: „Majd láttam egy angyalt lejönni az égből a mélység kulcsával és egy nagy lánccal a kezében. És megfogta a sárkányt, az őskígyót, aki az Ördög és Sátán, és ezer évre megkötözte. És a mélységbe vetette, bezárta és lepecsételte azt fölötte, hogy ne vezesse félre többé a nemzeteket, míg véget nem ér az ezer év. Ezek után el kell hogy oldozzák egy kis időre” (Jelenések 20:13).

4. Ki az angyal, akinél a mélység kulcsa van, és honnan tudjuk ezt?

4 Ki ez az angyal? Biztosan hatalmas az ereje, ha képes legyőzni Jehova fő ellenségét. Nála van ’a mélység kulcsa és egy nagy lánc’. Nem emlékeztet ez minket egy korábbi látomásra? De igen! A sáskák felett uralkodó királyt nevezték ’a mélység angyalának’ (Jelenések 9:11). Tehát most újra Jehova szuverenitásának fő Igazolóját, a megdicsőült Jézus Krisztust látjuk tevékenység közben. Az arkangyal, aki levetette Sátánt az égből, aki elítélte Nagy Babilont, és aki Armageddonkor eltörölte ’a föld királyait és seregeiket’, biztosan nem fog félreállni, hogy egy alacsonyabb rangú angyal mérje Sátánra a döntő csapást, és az vesse a mélységbe (Jelenések 12:7–9; 18:1, 2; 19:11–21).

5. Mit tesz a mélység angyala Sátánnal, az Ördöggel, és miért?

5 Amikor a nagy tűzszínű sárkányt levetették az égből, úgy mutatták be mint „őskígyót, akit Ördögnek és Sátánnak neveznek, aki az egész lakott földet félrevezeti” (Jelenések 12:3, 9). Most, amikor megragadják, és a mélységbe vetik, ismét teljes nevén nevezik: ’a sárkány, az őskígyó, aki az Ördög és Sátán’. Ez a gyalázatos sárkány, aki megrágalmazza Istent és ellenszegül neki, és aki megpróbálja felfalni és félrevezetni Isten szolgáit, megláncolva „a mélységbe” vettetik, amelyet gondosan bezárnak és lepecsételnek fölötte, „hogy ne vezesse félre többé a nemzeteket”. Sátán ezer évig lesz a mélységben, és ez idő alatt nem befolyásolhatja az emberiséget, mint ahogy egy mély, földalatti zárkába vetett rabnak sincs semmi befolyása. A mélység angyala nem fogja engedni, hogy Sátánnak bármiféle kapcsolata legyen az igazságosság Királyságával. Micsoda megkönnyebbülés lesz ez az emberiségnek!

6. a) Milyen bizonyíték van arra, hogy a démonok is a mélységbe kerülnek? b) Mi kezdődhet el ekkor, és miért?

6 De mi lesz a démonokkal? Ők is ’fenn vannak tartva az ítéletre’ (2Péter 2:4). Sátánt úgy is nevezik, hogy ’Belzebub, a démonok uralkodója’ (Lukács 11:15, 18; Máté 10:25). Ha arra gondolunk, hogy a démonok milyen hosszú ideje együttműködnek Sátánnal, vajon nem ugyanaz az ítélet jár nekik is? A mélység régóta rettegésben tartja a démonokat. Egy alkalommal, amikor szembekerültek Jézussal, „egyre csak kérlelték, hogy ne parancsolja nekik, hogy a mélységbe menjenek” (Lukács 8:31). Amikor azonban Sátánt a mélységbe vetik, vele együtt az angyalai is biztosan oda kerülnek. (Vesd össze: Ézsaiás 24:21, 22.) Miután Sátán és a démonai a mélységbe vettettek, elkezdődhet Jézus Krisztus ezeréves uralma.

7. a) Milyen állapotban lesznek Sátán és a démonai a mélységben? b) Vajon a hádesz és a mélység ugyanaz? (Lásd a lábjegyzetet.)

7 Vajon Sátán és a démonai tevékenyek lesznek a mélységben? Nos, emlékezzünk a skarlátszínű, hétfejű vadállatra, amely „volt, de nincs, és mégis feljönni készül a mélységből” (Jelenések 17:8). Amíg a mélységben volt, egyszerűen nem létezett. Tétlen és mozgásképtelen volt, tulajdonképpen halott. Pál apostol valami hasonlót mondott Jézusról: „»Ki száll le a mélységbe?«, mármint, hogy felhozza Krisztust a halottak közül” (Róma 10:7). Amíg a mélységben volt, Jézus halott volt. * Tehát ésszerű úgy következtetni, hogy Sátán és a démonai a halálhoz hasonló tétlenség állapotában lesznek a mélységben eltöltött ezer év alatt. Micsoda nagyszerű hír ez az igazságot szerető embereknek!

Bírák ezer esztendőre

8–9. Mit mond János azokról, akik trónokon ülnek, és kik ők?

8 Az ezer év elteltével Sátánt egy rövid időre szabadon engedik a mélységből. Miért? Mielőtt János válaszolna erre, figyelmünket ismét az ezer év kezdetére irányítja. Ezt olvassuk: „És láttam trónokat, és ott voltak azok, akik leültek rájuk, és hatalmat kaptak az ítélkezésre” (Jelenések 20:4a). Kik azok, akik a trónokon ülnek, és a megdicsőült Jézussal uralkodnak az égben?

9 Nos, ők azok a ’szentek’, akikről Dániel azt mondta, hogy „egy ember fiához hasonló” személlyel uralkodnak a Királyságban (Dániel 7:13, 14, 18). Azonosak a 24 vénnel, akik égi trónokon ülnek Jehova közvetlen közelében (Jelenések 4:4). Köztük van a 12 apostol, akiknek Jézus ezt ígérte: „az újjáteremtéskor, amikor az Emberfia leül az ő dicsőséges trónjára, ti, akik követtetek engem, ti is ülni fogtok tizenkét trónon, ítélve Izrael tizenkét törzsét” (Máté 19:28). Pál is közéjük tartozik, valamint azok a korintuszi keresztények, akik hűségesek maradtak (1Korintusz 4:8; 6:2, 3). A laodiceai gyülekezet győzedelmes tagjai is ott vannak velük (Jelenések 3:21).

10. a) Hogyan írja le János a 144 000 királyt? b) Kik tartoznak a 144 000 király közé annak fényében, amit János korábban elmondott nekünk?

10 Trónok készülnek – szám szerint 144 000 – a felkent győzteseknek, akiket ’az emberek közül vettek meg zsengéül Istennek és a Báránynak’ (Jelenések 14:1, 4). János így folytatja: „Igen, láttam azoknak lelkét, akiket bárddal végeztek ki a tanúság miatt, melyet Jézus mellett tettek, és az Istenről való beszéd miatt, és ők azok, akik nem imádták a vadállatot, sem annak képmását, és akik nem fogadták el a jelet a homlokukra és a kezükre” (Jelenések 20:4b). Ezek között a királyok között tehát ott vannak a felkent keresztény vértanúk, akik korábban, az ötödik pecsét felnyitásakor azt kérdezték Jehovától, hogy meddig vár még a vérük megbosszulásával. Abban az időben fehér köntöst kaptak, és azt mondták nekik, hogy még egy kis ideig várjanak. Most azonban a királyoknak Királya és uraknak Ura bosszút állt értük Nagy Babilon és a nemzetek elpusztításával és Sátán mélységbe vetésével (Jelenések 6:9–11; 17:16; 19:15, 16).

11. a) Hogy kell értenünk azt, hogy a felkenteket ’bárddal végezték ki’? b) Miért mondhatjuk, hogy mind a 144 000 felkent áldozati halált halt?

11 Vajon ezt a 144 000 királyi bírát tényleg mind ’bárddal végezték ki’? Szó szerinti értelemben valószínűleg viszonylag keveset végeztek ki közülük így. Ez a kifejezés azonban kétségkívül mindazokat a felkent keresztényeket magában foglalja, akik ilyen vagy olyan módon vértanúhalált haltak (Máté 10:22, 28). * Sátán biztosan örülne neki, ha mindannyiukat bárddal végeztethetné ki, de igazából Jézus felkent testvérei közül nem mindenki hal mártírhalált. Sokan halnak meg betegség vagy az időskor következtében. De ők is ahhoz a csoporthoz tartoznak, amelyet János lát. Bizonyos értelemben mindegyikük halála áldozati halál (Róma 6:3–5). Ezenkívül egyikük sem volt része a világnak. Ezért az mindnyájukat gyűlölte, és valójában halottak voltak a szemében (János 15:19; 1Korintusz 4:13). Egyikük sem imádta a vadállatot vagy annak képmását, és amikor meghaltak, egyikük sem viselte a vadállat jelét. Mindannyian győztesként haltak meg (1János 5:4; Jelenések 2:7; 3:12; 12:11).

12. Miről számol be János a 144 000 királlyal kapcsolatban, és mikor kerül sor a feltámadásukra?

12 Ezek a győztesek most újra élnek! János a következőkről számol be: „És életre keltek, és királyokként uralkodtak a Krisztussal ezer évig” (Jelenések 20:4c). Vajon ez azt jelenti, hogy ezek a bírák csak azután támadnak fel, miután a nemzetek elpusztultak, és Sátánt és a démonait a mélységbe vetették? Nem. A legtöbbjük már nagyon is él, hiszen Armageddonkor Jézus oldalán fog harcolni a nemzetek ellen (Jelenések 2:26, 27; 19:14). Pál is rámutatott, hogy a feltámadásuk nem sokkal Jézus jelenlétének a kezdete, vagyis 1914 után megkezdődik, és némelyek előbb támadnak fel, mint mások (1Korintusz 15:51–54; 1Tesszalonika 4:15–17). Feltámadásuk tehát egy időszak alatt megy végbe, amikor is egyénenként megkapják a halhatatlan élet jutalmát az egekben (2Tesszalonika 1:7; 2Péter 3:11–14).

13. a) Hogyan kell tekintenünk az ezer évet, amikor a 144 000 fog uralkodni, és miért? b) Hogyan tekintette az ezer évet Hierapoliszi Papiasz? (Lásd a lábjegyzetet.)

13 Uralkodásuk és ítélkezésük ezer évig fog tartani. Vajon ez szó szerinti ezer év vagy jelképesnek kell tekintenünk mint meghatározatlan, hosszú időszakot? Az ’ezrek’ kifejezés egy nagy, meghatározatlan számot is jelenthet, mint például az 1Sámuel 21:11-ben. Itt azonban az „ezer” szó szerint értendő, mivel háromszor is előfordul a Jelenések 20:5–7-ben mint „az ezer év”. Pál az ítélet idejét ’egy napnak’ nevezte: „[Isten] kitűzött ugyanis egy napot, amelyen megítélni szándékozik a lakott földet igazságosságban” (Cselekedetek 17:31). Mivel Péter azt mondja, hogy Jehovánál egy nap annyi, mint ezer év, ennek az ítéletnapnak szó szerinti ezer évnek kell lennie (2Péter 3:8). *

A többi halott

14. a) Mit jegyez meg János a ’többi halottról’? b) Hogyan világítanak rá Pál apostol szavai az ’életre kel’ kifejezés jelentésére?

14 De hát kik felett ítélkeznek ezek a királyok? János ugyanis ezt a megjegyzést teszi: „(A többi halott nem kelt életre addig, míg véget nem ért az ezer év.)” (Jelenések 20:5a). Az ’életre kelt’ kifejezést szintén a szövegkörnyezet fényében kell értelmezni. Ez a kifejezés különböző körülmények között mást és mást jelenthet. Például Pál ezt írta a felkent keresztény társairól: „ti vagytok azok, akiket az Isten megelevenített, jóllehet halottak voltatok vétségeitekben és bűneitekben” (Efézus 2:1). Igen, már az első századi, szellemmel felkent keresztényeket is ’megelevenítették’, amikor a Jézus áldozatába vetett hitük alapján igazságossá nyilvánították őket (Róma 3:23, 24).

15. a) Hogyan tekintett Jehova a keresztény kor előtti tanúira? b) Hogyan ’kelnek életre’ a más juhok, és mikor veszik birtokba a földet a szó legteljesebb értelmében?

15 Jehova a keresztény kor előtti tanúit is igazságossá nyilvánította abban az értelemben, hogy a barátai lehettek. Ábrahámról, Izsákról és Jákobról úgy beszéltek, mint ’élőkről’, jóllehet már halottak voltak (Máté 22:31, 32; Jakab 2:21, 23). Azonban nekik és az összes feltámadónak, valamint az Armageddont túlélő hűséges más juhok nagy sokaságának, illetve az új világban születendő gyermekeiknek még el kell jutniuk a tökéletességre. Ezt Krisztus, valamint a társkirályai és társpapjai fogják megvalósítani Jézus váltságáldozata alapján az ezeréves ítéletnapon. Annak a napnak a végére „a többi halott” abban az értelemben ’kel életre’, hogy tökéletes lesz. Amint látni fogjuk, akkor egy végső próbával kell majd szembenézniük, de már tökéletes emberekként. Amikor túljutnak a próbán, Isten méltónak fogja találni őket arra, hogy örökké éljenek, és a szó legteljesebb értelmében igazságossá fogja nyilvánítani őket. A következő ígéret teljes mértékben be fog teljesedni rajtuk: „Az igazságosak öröklik a földet, és örökké rajta lakoznak” (Zsoltárok 37:29). Micsoda örömteli jövő vár az engedelmes emberiségre!

Az első feltámadás

16. Mit ír János azoknak a feltámadásáról, akik királyokként uralkodnak majd Krisztussal, és miért írja ezt?

16 Visszatérve azokhoz, akik „életre keltek, és királyokként uralkodtak a Krisztussal”, János ezt írja: „Ez az első feltámadás” (Jelenések 20:5b). Milyen értelemben az első? Időrendben ez az „első feltámadás”, mivel akiknek részük van benne, ’zsengék az Istennek és a Báránynak’ (Jelenések 14:4). De a jelentőségét tekintve is az első, mivel akik ebben részesülnek, azok Jézus társuralkodói lesznek az égi Királyságban, és ítélkeznek az emberiség többi része felett. Végül pedig a minőségét tekintve is az első. Jézus Krisztuson kívül a Biblia egyedül azokról a teremtményekről írja, hogy halhatatlanságot fognak kapni, akik az első feltámadás során támadnak fel (1Korintusz 15:53; 1Timóteusz 6:16).

17. a) Hogyan írja le János a felkent keresztények csodálatos reménységét? b) Mi „a második halál”, és miért „nincs hatalma” a 144 000 győztes felett?

17 Milyen csodálatos reménységük van ezeknek a felkenteknek! Ahogyan János kijelenti: „Boldog és szent, akinek része van az első feltámadásban; ezek fölött nincs hatalma a második halálnak” (Jelenések 20:6a). Ahogy Jézus a szmirnai keresztényeknek megígérte, ezeknek a győzteseknek, akik „az első feltámadásban” részesülnek, nem árthat többé „a második halál”, amely a megsemmisülést, a feltámadás reménye nélküli pusztulást jelenti (Jelenések 2:11; 20:14). Az ilyeneken „nincs hatalma” a második halálnak, mivel romlatlanságot és halhatatlanságot öltötték magukra (1Korintusz 15:53).

18. Mit mond János a föld új uralkodóiról, és mit fognak megvalósítani?

18 Mennyire különböznek ők a földi királyoktól, akik Sátán uralma idején élnek! Azok legfeljebb 50-60 évig uralkodnak, sőt a nagy többségük csupán néhány évig. Sokuk elnyomja az embereket. De még ha nem is így lenne, hogyan örvendhetnének tartós jólétnek a nemzetek, ha örökösen változnak az uralkodók, és velük együtt a politikai módszerek is? Ezzel szemben János a föld új uralkodóiról ezt mondja: „hanem az Isten és a Krisztus papjai lesznek, és királyokként fognak uralkodni vele az ezer év alatt” (Jelenések 20:6b). Jézussal együtt ők alkotják ezer éven át az egyetlen kormányzatot. Papokként az emberiség javára fordítják Jézus tökéletes emberi áldozatának értékét, és így eljuttatják az embereket a szellemi, erkölcsi és fizikai tökéletességre. Királyokként egy egész földre kiterjedő emberi társadalmat hoznak létre, amely Jehova igazságosságát és szentségét tükrözi majd vissza. Bírákként pedig az ezer év alatt Jézussal együtt szerető módon irányítják az engedelmes embereket az örökké tartó élet felé (János 3:16).

A végső próba

19. Milyen állapotban lesz a föld és az emberiség az ezeréves uralom végén, és mit tesz ekkor Jézus?

19 Az ezeréves uralom végére az egész föld az eredeti Édenhez fog hasonlítani. Igazi paradicsom lesz! A tökéletes embereknek nem lesz többé szükségük főpapra, hogy közvetítő legyen Istennél, mert Ádám bűnének már minden nyoma eltűnt, és megsemmisült az utolsó ellenség, a halál is. Krisztus Királysága megvalósította Isten szándékát, egy olyan világot, melyben egyetlen kormányzat működik. Ekkor Jézus „átadja a királyságot Istenének és Atyjának” (1Korintusz 15:22–26; Róma 15:12).

20. Mi történik János elmondása szerint, amikor elérkezik a végső próba ideje?

20 Elérkezett a végső próba ideje. Vajon a tökéletes emberiség, ellentétben az Édenben élő első emberpárral, szilárdan megáll feddhetetlenségben? János elmondja, mi történik: „Mikor pedig véget ér az ezer év, eloldozzák majd Sátánt a börtönéből, és kimegy, hogy félrevezesse a föld négy sarkán levő nemzeteket, Gógot és Magógot, hogy egybegyűjtse őket a háborúra. Ezek száma annyi, mint a tenger homokja. És felvonultak a föld szélességére, és bekerítették a szentek táborát és a szeretett várost” (Jelenések 20:79a).

21. Mit fog tenni Sátán végső erőfeszítésében, és miért ne lepődjünk meg azon, hogy némelyek még az ezeréves uralom után is Sátánt fogják követni?

21 Mit fog tenni Sátán végső erőfeszítésében? Félrevezeti „a föld négy sarkán levő nemzeteket, Gógot és Magógot”, és egybegyűjti őket „a háborúra”. Ki az, aki képes lenne Sátán oldalára állni egy ezer éven át tartó örömteli, építő teokratikus uralom után? Nos, nem szabad elfelejtenünk, hogy Sátán képes volt félrevezetni a tökéletes Ádámot és Évát, noha ők is paradicsomban éltek az Éden-kertben. És képes volt félrevezetni égi angyalokat is, akik látták ennek az első lázadásnak a szomorú következményeit (2Péter 2:4; Júdás 6). Nem kell hát meglepődnünk azon, hogy Sátánnak még Isten Királyságának örömteli ezeréves uralma után is sikerül majd rávennie néhány tökéletes embert arra, hogy kövesse.

22. a) Mire utal ’a föld négy sarkán levő nemzetek’ kifejezés? b) Miért hívják a lázadókat úgy, hogy ’Góg és Magóg’?

22 A Biblia ezeket a lázadókat ’a föld négy sarkán levő nemzeteknek’ nevezi. Ez nem jelenti azt, hogy az emberiség újból egymástól független nemzetekre oszlik. Csupán azt mutatja, hogy ezek az emberek különválnak Jehova igazságos, lojális népétől, és ugyanazt a rossz szellemet nyilvánítják ki, mint a mai nemzetek. Miként az Ezékiel próféciájában szereplő Magóg Gógja, ők is ’veszedelmes tervet gondolnak ki’, hogy megsemmisítsék a földön fennálló teokratikus kormányzást (Ezékiel 38:3, 10–12). Ezért nevezik őket úgy, hogy ’Góg és Magóg’.

23. Mit mutat az, hogy a lázadók annyian vannak, „mint a tenger homokja”?

23 Azok, akik csatlakoznak Sátánhoz a lázadásban, annyian lesznek, „mint a tenger homokja”. Hogy pontosan mennyien, az nincs előre meghatározva. (Vesd össze: Józsué 11:4; Bírák 7:12.) A lázadók végleges száma attól függ, hogy ki hogyan reagál Sátán ravasz cselszövéseire. Mindenesetre jelentős lesz a számuk, hiszen elég erősnek érzik majd magukat ahhoz, hogy legyőzzék „a szentek táborát és a szeretett várost”.

24. a) Mi „a szeretett város”, és hogyan kerítik be? b) Mit jelképez a ’szentek tábora’?

24 ’A szeretett város’ minden bizonnyal az a város, amelyről a megdicsőült Jézus Krisztus beszél követőinek a Jelenések 3:12-ben, és amelyet úgy nevez, hogy ’az én Istenem városa, az új Jeruzsálem, mely az égből, az én Istenemtől száll alá’. De ha ez egy égi szervezet, hogyan tudják majd a földi erők ’bekeríteni’? Úgy, hogy bekerítik „a szentek táborát”. A tábor általában a városon kívül van. Tehát ’a szentek tábora’ minden bizonnyal azokat szemlélteti itt a földön, akik az égi Új Jeruzsálemen kívül vannak, és lojálisan támogatják Jehova kormányzati elrendezését. Amikor a Sátán vezetése alatt álló lázadók megtámadják a hűségeseket, az Úr Jézus úgy tekinti ezt, mintha őt magát támadták volna meg (Máté 25:40, 45). A ’nemzetek’ megpróbálják tönkretenni mindazt, amit az égi Új Jeruzsálem létrehozott a föld paradicsommá tétele során. Amikor tehát megtámadják „a szentek táborát”, egyben „a szeretett várost” is támadják.

A tűz és kén tava

25. Hogyan írja le János a lázadók támadását ’a szentek tábora’ ellen, és mit fog jelenteni ez Sátán számára?

25 Sikeres lesz Sátán végső erőfeszítése? Biztos, hogy nem, mint ahogy Magóg Gógjának támadása sem lesz sikeres, melyet napjainkban indít a szellemi Izrael ellen (Ezékiel 38:18–23). János élénken ecseteli a kimenetelt: „De tűz jött le az égből, és felemésztette őket. Az Ördögöt pedig, aki félrevezette őket, a tűz és kén tavába vetették, ahol ott volt már a vadállat is, és a hamis próféta is” (Jelenések 20:9b–10a). Sátánt, az őskígyót ezúttal nem csupán a mélységbe vetik, hanem ténylegesen elpusztítják, porrá zúzzák, teljesen megsemmisítik, mintha tűzben égetnék el.

26. Miért nem lehet ’a tűz és kén tava’ egy szó szerinti hely, ahol bárkit is kínoznának?

26 Már beszéltünk róla, hogy ’a tűz és kén tava’ nem lehet egy szó szerinti hely, ahol bárkit is kínoznának (Jelenések 19:20). Ahhoz, hogy Sátánt borzalmas kínoknak lehessen kitenni egy örökkévalóságon át, Jehovának életben kellene őt tartania. Az élet azonban ajándék, nem büntetés. A bűn büntetése a halál, és a Biblia szerint a halottak nem éreznek fájdalmat (Róma 6:23; Prédikátor 9:5, 10). Továbbá később azt olvassuk, hogy a halál és a hádesz szintén a tűz és kén tavába lesz vetve. A halál és a hádesz pedig nem képes fájdalmat érezni! (Jelenések 20:14).

27. Hogyan segít megérteni a tűz és kén tava kifejezést az, ami Szodomával és Gomorrával történt?

27 Mindez megerősíti azt, hogy a tűz és kén tava jelképes. A tűz és kén az ókori Szodoma és Gomorra sorsát is eszünkbe juttatja. Ezt a két várost a nagy gonoszságuk miatt pusztította el Isten. Amikor elérkezett az ideje, Jehova „kén- és tűzesőt bocsátott Szodomára és Gomorrára” az égből (1Mózes 19:24). A két várost sújtó csapást ’örök tűznek bírói büntetésének’ nevezi a Biblia (Júdás 7). De ez nem jelenti azt, hogy a két város örök szenvedésre lett ítélve. Inkább azt jelenti, hogy örökre eltűntek, el lettek törölve a föld színéről romlott lakosaikkal együtt. Ma már nem léteznek ezek a városok, és senki sem tudja megmondani, hogy pontosan hol is voltak egykor.

28. Mi a tűz és kén tava, és mennyiben más, mint a halál, a hádesz és a mélység?

28 Ezzel összhangban, maga a Biblia magyarázza meg, hogy mit jelent a tűz és kén tava: „Ez jelenti a második halált: a tűz tava” (Jelenések 20:14). Teljesen világos, hogy ez ugyanaz, mint a Jézus által említett gyehenna, vagyis az a hely, ahol a gonoszok örökre megsemmisülnek, nem pedig gyötrődnek (Máté 10:28). Teljes, végleges pusztulás a feltámadás reménye nélkül. Így hát, míg a halálnak, a hádesznek és a mélységnek van kulcsa, a tűz és kén tavát megnyitó kulcsról nem történik említés (Jelenések 1:18; 20:1). Ez utóbbi sohasem bocsátja szabadon foglyait. (Vesd össze: Márk 9:43–47.)

Kínozni fogják őket örökkön-örökké

29–30. Mit mond János az Ördögről, valamint a vadállatról és a hamis prófétáról, és hogyan kell ezt érteni?

29 Az Ördögre, valamint a vadállatra és a hamis prófétára utalva János ezután ezt mondja: „és éjjel-nappal kínozni fogják őket örökkön-örökké” (Jelenések 20:10b). Mit jelenthet ez? Amint már említettük, nem lenne logikus arra következtetnünk, hogy jelképek, mint amilyen a vadállat és a hamis próféta, valamint a halál és a hádesz, szó szerinti értelemben szenvednének. Ezért nincs okunk azt hinni, hogy Sátán egy örökkévalóságon át szenvedni fog. Meg kell semmisülnie.

30 A „kínozni” szóval visszaadott görög ba·sza·niʹzó kifejezés elsősorban azt jelenti, hogy valaki „próbakővel vizsgál” egy fémet. A másodlagos jelentése az, hogy „vallatóra fog; kínpadra von” (Györkösy Alajos szerk.: Ógörög–magyar szótár, 1990, Akadémiai Kiadó). Ez a görög szó a szövegösszefüggésben arra utal, hogy az, ami Sátánnal történik, egy örökkévalóságon át próbakőként szolgál majd a vitakérdésben, mely Jehova uralmának jogosságát és igazságosságát érinti. A szuverén uralom vitakérdése egyszer s mindenkorra eldőlt. Ezután, ha kétségbe vonják Jehova szuverenitását, soha többé nem kell majd hosszú időnek eltelnie ahhoz, hogy kiderüljön: a vád jogtalan. (Vesd össze: Zsoltárok 92:1, 15.)

31. Hogyan segít a kínzásra utaló két görög szó megértenünk, hogy milyen büntetést kap Sátán, az Ördög?

31 Emellett az előzőleg említett szóval rokon ba·sza·ni·sztészʹ görög szó, amely azt jelenti „kínvallató”, a Bibliában a „börtönőr” jelentést hordozza (Máté 18:34). Ezzel összhangban Sátán örökre a tűz és kén tavába lesz bebörtönözve; sohasem szabadul onnan. Végül a görög Septuagintában, amelyet János nagyon jól ismert, a szintén rokon baʹsza·nosz szó megaláztatásra utal, mely halálhoz vezet (Ezékiel 32:24, 30). Ez segít megértenünk, hogy Sátán büntetése megalázó, örökké tartó halál a tűz és kén tavában. Munkái vele együtt elpusztulnak (1János 3:8).

32. Milyen büntetést kell elszenvedniük a démonoknak, és honnan tudjuk ezt?

32 Ebben a versben megint csak nem szerepelnek a démonok. Vajon őket is szabadon engedik az ezer év végén, és aztán Sátánnal együtt ők is az örökké tartó halál büntetését szenvedik majd el? A bizonyítékok alapján igen. Jézus a juhokról és a kecskékről szóló példázatában azt mondta, hogy a kecskék elmennek „az örök tűzre, amely az Ördögnek és angyalainak készült” (Máté 25:41). Az ’örök tűz’ kifejezés kétséget kizáróan a tűz és kén tavára utal, ahová Sátánt vetik. Az angyalait vele együtt vetették ki az égből. Kétségkívül a mélységbe is vele együtt vetették őket az ezeréves uralom kezdetekor. Ebből következik, hogy megsemmisülni is vele együtt fognak a tűz és kén tavában (Máté 8:29).

33. Mi az 1Mózes 3:15-ben feljegyzett prófécia utolsó részlete, amely beteljesedik, és milyen kérdésre hívja fel Jehova szelleme most János figyelmét?

33 Így az 1Mózes 3:15-ben feljegyzett prófécia utolsó részlete is beteljesedik. Amikor Sátánt a tűz tavába vetik, éppen olyan halott lesz, mint egy kígyó, melynek fejét vassarokkal tapossák szét. Ő és a démonai örökre eltűnnek. A Jelenések könyve nem említi őket többé. Most, miután Sátán és a démonai prófétailag el lettek pusztítva, Jehova szelleme egy égetően fontos kérdésre irányítja azok figyelmét, akik földi reménységet táplálnak: Mit fog eredményezni az emberiségnek az égi uralom, melyet a „királyoknak Királya” gyakorol, és „vele együtt azok is, akik elhívottak, választottak és hűségesek”? (Jelenések 17:14). A válaszért János visszavezet minket az ezeréves uralom kezdetéhez.

[Lábjegyzetek]

^ 7. bek. Más írásszövegek azt mondják, hogy Jézus a hádeszben volt, amikor halott volt (Cselekedetek 2:31). Ebből nem szabad azonban arra következtetnünk, hogy a hádesz és a mélység mindig egy és ugyanaz. Míg a vadállat és Sátán a mélységbe megy, addig csak emberekről mondják azt, hogy a hádeszbe mennek, ahol halálalvásban maradnak a feltámadásukig (Jób 14:13; Jelenések 20:13).

^ 11. bek. A bárd (görögül: peʹle·küsz) valószínűleg hagyományos kivégzőeszköz volt Rómában, jóllehet János idejében már inkább a kardot használták erre a célra (Cselekedetek 12:2). Ezért az itt használt görög szó, a pe·pe·le·kisz·meʹnón (’bárddal kivégezve’) egyszerűen azt jelenti, hogy ’kivégezve’.

^ 13. bek. Érdekes, hogy a negyedik századi Euszebiosz szerint Hierapoliszi Papiasz – akiről úgy tudják, hogy Jánosnak, a Jelenések könyve írójának a tanítványaitól szerezte bibliaismeretének egy részét – Krisztus szó szerinti ezeréves uralmában hitt (jóllehet maga Euszebiosz egyáltalán nem értett vele egyet) (Euszebiosz egyháztörténete, Budapest, Szent István Társulat, 1983, III. könyv, 39., 12.).

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 293. oldalon]

A Holt-tenger. Valószínűleg itt feküdt Szodoma és Gomorra

[Képek a 294. oldalon]

„Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony között, a te magod és az ő magva között. Az összezúzza a fejed, te pedig annak sarkát zúzod szét”