Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Szilárd ragaszkodás Jézus nevéhez

Szilárd ragaszkodás Jézus nevéhez

9. fejezet

Szilárd ragaszkodás Jézus nevéhez

PERGAMON

1. Melyik gyülekezet kapja Jézus következő üzenetét, és milyen városban éltek ezek a keresztények?

HA SZMIRNÁTÓL észak felé haladva 80 kilométert utazunk a tengerparti úton, majd a Kaikosz folyó völgyében 25 kilométert teszünk meg a szárazföld belseje felé, Pergamonba, a mai Bergamába érkezünk. A város a Zeusznak, azaz Jupiternek épített templomáról vált híressé. Az 1800-as években a régészek átszállították a templom oltárát Németországba, ahol a berlini Pergamon Múzeumban máig is megtekinthető sok más szoborral és domborművel együtt, melyek pogány isteneket ábrázolnak. Vajon milyen üzenetet küld az Úr Jézus ennek a gyülekezetnek, amelyet ilyen mérhetetlen bálványimádat vett körül?

2. Hogyan azonosítja magát Jézus, és mit jelent az, hogy „kétélű kard” van nála?

2 Jézus először azonosítja magát, ezt mondva: „A pergamoni gyülekezet angyalának pedig írd meg: ezeket mondja az, akinél az éles, hosszú, kétélű kard van” (Jelenések 2:12). Jézus itt megismétli azt a leírást, amelyet a Jelenések 1:16 ad róla. Mint Bíró és Ítélet-végrehajtó lesújt majd azokra, akik üldözik a tanítványait. Milyen vigasztaló! Az ítéletet illetően azonban a gyülekezeten belül lévők se felejtsék el, hogy Jehova – Jézus Krisztus, „a szövetség követe” által – „gyors tanú” lesz mindazok ellen, akik kereszténynek vallják magukat, jóllehet bálványimádók, erkölcstelenek, hazugok, becstelenek, és nem törődnek a szükséget szenvedőkkel (Malakiás 3:1, 5; Héberek 13:1–3). Bizony megszívlelendő Isten tanácsa és feddése, amelyet Jézuson keresztül közöl!

3. A hamis imádat mely formája volt jelen Pergamonban, és milyen értelemben mondható az, hogy „Sátán trónja” állt ott?

3 Jézus most ezt mondja a gyülekezetnek: „Tudom, hol laksz: ott, ahol Sátán trónja áll” (Jelenések 2:13a). Az ott élő keresztényeket csakugyan sátáni imádat vette körül. Zeusz templomán kívül Aszklépiosznak, a gyógyítás istenének is építettek egy szentélyt. Továbbá a város a császárimádat központjaként is híres volt. A „Sátán” szó héber megfelelője azt jelenti ’ellenálló’, a „trónja” pedig a világ feletti uralmát jelképezi, melyet Isten engedélyével gyakorolhat egy ideig. A Pergamonban széles körben elterjedt bálványimádat azt mutatta, hogy Sátán „trónja” szilárdan állt a városban. Mekkora dühöt érezhetett Sátán amiatt, hogy az ottani keresztények nem borultak le előtte, hogy nacionalista imádatot mutassanak be.

4. a) Milyen dicséretben részesíti Jézus a pergamoni keresztényeket? b) Mit írt Plinius római megbízott a keresztényekkel kapcsolatos eljárásáról Traianus császárnak? c) Milyen életutat követtek a pergamoni keresztények a veszély ellenére is?

4 Igen, „Sátán trónja” valóban ott van Pergamonban. Jézus így folytatja: „és mégis erősen ragaszkodsz továbbra is a nevemhez, és nem tagadtad meg a belém vetett hitedet, még Antipásznak, az én tanúmnak, az én hűségesemnek napjaiban sem, akit megöltek nálatok, ahol Sátán lakik” (Jelenések 2:13b). Milyen megindító dicséret! Antipász vértanúsága bizonyára annak volt a következménye, hogy nem volt hajlandó részt venni a démoni szokásokban, sem a római császár imádatában. Nem sokkal azután, hogy János megkapta ezt a próféciát, Traianus római császár megbízottja, az ifjabb Plinius levelet írt Traianusnak. Ebben kifejtette, hogyan járt el azokkal szemben, akiket azzal vádoltak, hogy keresztények; az eljárását a császár jóváhagyta. Akik tagadták, hogy keresztények, azokat szabadon engedték, „amennyiben – ahogy Plinius írta – útmutatásom szerint az istenekhez fohászkodtak, és képmásod [Traianus képmása] előtt . . . tömjén- és boráldozatot mutattak be, azonkívül káromolták Krisztust”. Aki kereszténynek bizonyult, azt kivégezték. A pergamoni keresztények még ilyen veszély ellenére sem tagadták meg a hitüket. ’Erősen ragaszkodtak Jézus nevéhez’, továbbra is tiszteletben tartva magas állását, amelyet Jehova Igazolójaként és kinevezett Bírájaként tölt be. A Királyság tanúiként lojálisan követték Jézus nyomdokait.

5. a) A császárimádatnak mely modern kori párhuzama okoz komoly megpróbáltatásokat a mai keresztényeknek? b) Milyen segítséget nyújtott Az Őrtorony a keresztényeknek?

5 Jézus többször feltárta, hogy a jelenlegi gonosz világot Sátán uralja, ám Jézus felett nem volt hatalma, mert ő megőrizte a feddhetetlenségét (Máté 4:8–11; János 14:30). Napjainkban hatalmas nemzetek küzdenek a világuralomért, főként „az északi király” és „a déli király” (Dániel 11:40). Felélénkült a hazafias buzgalom, és a császárimádat modern kori párhuzamát láthatjuk a világon végigsöprő nacionalizmusban. Az Őrtorony 1940. március 15-i, az 1980. május 1-ji és az 1988. december 1-ji számában cikkek jelentek meg a semlegességről. Ezek világosan kifejtették, mit tanít erről a témáról a Biblia, és irányelveket adtak a keresztényeknek, akik Jehova nevében akarnak járni, és akik le akarják győzni a világot, ahogyan Jézus is bátran ezt tette (Mikeás 4:1, 3, 5; János 16:33; 17:4, 6, 26; 18:36, 37; Cselekedetek 5:29).

6. Hogyan állnak szilárdan Jehova Tanúi napjainkban Antipászhoz hasonlóan?

6 Égetően szükséges volt az ilyen tanács. Jehova Tanúinak – a felkenteknek és társaiknak egyaránt – szilárdan kellett állniuk a hitben az értelmetlen hazafias felbuzdulással szemben. Az Egyesült Államokban gyermekek százait csapták ki az iskolákból és sok tanárt is elbocsátottak, amiért nem tisztelegtek a nemzeti zászló előtt. Németországban pedig kegyetlenül üldözték a Tanúkat, mert megtagadták, hogy tisztelegjenek a horogkereszt előtt. Jehova lojális szolgái nem voltak hajlandók részt venni az ilyen nacionalista bálványimádatban, ezért, ahogy már korábban említettük, a hitlerista nácik ezreket gyilkoltak le közülük. Az 1930-as években, amikor a japán sintó császárimádat fénykorát élte, két úttörő bőven szórta a Királyság-magot a japánok által megszállt Tajvanon. A katonai vezetőség börtönbe vetette őket, ahol az egyikük belehalt a durva bánásmódba. A másikukat később szabadon engedték, hogy azután hátba lőjjék – modern kori Antipászként halt meg. Máig is vannak olyan országok, ahol megkövetelik a nacionalista jelképek imádatát és az állam iránti kizárólagos odaadást. Számos fiatal Tanút bebörtönöztek, s nem keveset kivégeztek, amiért bátran kiálltak a keresztény semlegességük mellett. Ha neked mint fiatalnak, ilyen helyzetekkel kell szembenézned, tanulmányozd Isten Szavát naponta, hogy olyan személlyé válhass, ’akinek van hite a lélek életben tartására’ az örök élet kilátásával (Héberek 10:39–11:1; Máté 10:28–31).

7. Hogyan néztek szembe egyes fiatalok Indiában a nacionalista imádat próbájával, és mi lett ennek az eredménye?

7 A fiatalok hasonló helyzetekkel kerültek szembe az iskolában. 1985-ben az indiai Kerala államban három gyermek – akiknek a szülei Jehova Tanúi – nem volt hajlandó megalkudni a Biblián alapuló hitében, és megtagadta a himnusz éneklését. Tiszteletteljesen álltak, mialatt a többiek énekeltek, ennek ellenére kicsapták őket az iskolából. Az édesapjuk keresetet nyújtott be India Legfelsőbb Bíróságára, ahol aztán két bíró a gyermekek javára döntött és bátran kijelentette: „Hagyományaink toleranciára nevelnek, filozófiánk toleranciára tanít, alkotmányunk a toleranciát gyakorolja, ne csorbítsuk hát azt.” Az eset kapcsán napvilágot látott újsághírek és vezércikkek arról tudósították az egész nemzetet – mely akkoriban a föld lakosságának az egyötödét tette ki –, hogy Indiában vannak olyan keresztények, akik az igaz Istent, Jehovát imádják, és lojálisan kiállnak a bibliai alapelvek mellett.

Romboló befolyás

8. Milyen bírálatot kell mondania Jézusnak a pergamoni keresztényekről?

8 Igen, a pergamoni keresztények olyan személyek, akik megőrzik a feddhetetlenségüket. Jézus mégis ezt mondja: „Mindamellett van egy kevés kifogásom ellened”. Mit tettek, amiért bírálatot érdemelnek? Így folytatja: „Vannak ott nálad olyanok, akik erősen ragaszkodnak Bálám tanításához, aki arra tanította Bálákot, hogy botláskövet tegyen Izrael fiai elé, hogy bálványoknak áldozott dolgokat egyenek, és paráznaságot kövessenek el” (Jelenések 2:14).

9. Ki volt Bálám, és hogyan tett ’botláskövet Izrael fiai elé’ a tanácsa által?

9 Mózes napjaiban Moáb királya, Bálák felbérelte a nem izraelita Bálám prófétát – aki valamelyest ismerte Jehova útjait –, hogy átkozza meg Izraelt. Jehova szembefordult Bálámmal, arra kényszerítve őt, hogy áldást mondjon az izraelitákra és átkot az ellenségeikre. Bálám lecsendesítette Bálák emiatti bosszúságát még alattomosabb támadást javasolva: a moábita nők csábítsák Izrael férfiait súlyos szexuális erkölcstelenségre és a hamis bálványisten, a peóri Baál imádatára. Ez a csel bevált. Jehova igazságos haragja fellángolt, és a csapás, mellyel a paráználkodó izraelitákat sújtotta, megölt közülük 24 000 férfit. A csapás csak akkor szűnt meg, amikor Fineás pap határozottan cselekedett, hogy eltávolítsa a rosszat Izraelből (4Mózes 24:10, 11; 25:1–3, 6–9; 31:16).

10. Milyen, botláskőnek nevezhető dolgok szivárogtak be a pergamoni gyülekezetbe, és miért gondolhatták azt az ottani keresztények, hogy Isten elnézi a kihágásaikat?

10 Vajon most, János idejében vannak hasonló botláskövek Pergamonban? Vannak! Az erkölcstelenség és a bálványimádat beszivárgott a gyülekezetbe. Az ottani keresztények nem szívlelték meg Isten figyelmeztetéseit, amelyeket Pál apostolon keresztül közölt (1Korintusz 10:6–11). Mivel kitartottak az üldözés alatt, talán azt gondolták, hogy Jehova elnézi a szexuális kihágásaikat. Jézus ezért az értésükre adja, hogy őrizkedniük kell az ilyen gonosz cselekedetektől.

11. a) Mitől kell őrizkedniük a keresztényeknek, és milyenfajta gondolkodást kerüljenek? b) Hány személyt közösítettek ki az évek során a keresztény gyülekezetből, és túlnyomórészt miért?

11 Ma ehhez hasonlóan a keresztényeknek őrizkedniük kell attól, hogy „a mi Istenünk ki nem érdemelt kedvességét a gátlástalan viselkedés mentségévé” változtassák (Júdás 4). Gyűlölnünk kell a rosszat és ’meg kell öklöznünk a testünket’, hogy a keresztény erény útját követhessük (1Korintusz 9:27; Zsoltárok 97:10; Róma 8:6). Soha ne gondoljuk, hogy az Isten szolgálatában mutatott buzgalmunk és az üldözés alatti feddhetetlenségünk feljogosít minket arra, hogy szexuális helytelenségbe keveredjünk. Világviszonylatban tízezrekre tehető azoknak a száma, akiket az évek során kiközösítettek a keresztény gyülekezetből, túlnyomórészt szexuális erkölcstelenség miatt. Voltak olyan évek, amikor még annál is többen voltak, mint ahányan a peóri Baál miatt elestek az ókori Izraelben. Vigyázzunk tehát, hogy soha ne kerüljünk közéjük! (Róma 11:20; 1Korintusz 10:12).

12. Isten ókori szolgáihoz hasonlóan ma milyen alapelvek vonatkoznak a keresztényekre?

12 Jézus azt is felrója a pergamoni keresztényeknek, hogy ’bálványoknak áldozott dolgokat esznek’. Mire utal ez? Pálnak a korintusziakhoz intézett szavaiból ítélve, talán egyesek visszaéltek a keresztény szabadságukkal és szándékosan megsértették mások lelkiismeretét. Még valószínűbb azonban, hogy valamilyen módon tényleges bálványimádati szertartásban vettek részt (1Korintusz 8:4–13; 10:25–30). A hűséges keresztényeknek ma önzetlen szeretetet kell tanúsítaniuk, valahányszor élnek a keresztény szabadságukkal, gondosan kerülve, hogy megbotránkoztassanak másokat. Természetesen kerülniük kell a bálványimádás modern formáit, például a sport- és filmcsillagok bálványozását, illetve a pénz, sőt akár a saját hasuk istenítését (Máté 6:24; Filippi 1:9, 10; 3:17–19).

Kerüljük a szektásságot!

13. Milyen további feddésben részesíti Jézus a pergamoni keresztényeket, és miért volt erre szüksége a gyülekezetnek?

13 Jézus tovább feddi a pergamoni keresztényeket: „Így nálad is vannak olyanok, akik hasonlóképpen erősen ragaszkodnak Nikolausz szektájának tanításához” (Jelenések 2:15). Korábban Jézus megdicsérte az efézusiakat, mivel gyűlölték ennek a szektának a tetteit. A pergamoni keresztényeknek azonban tanácsra van szükségük, hogy megóvják a gyülekezetet a szektásságtól. Határozottabban kell ragaszkodniuk a keresztény irányadó mértékek megtartásához, hogy megmaradhasson az egység, amelyért Jézus imádkozott a János 17:20–23 szerint. Elengedhetetlen, hogy ’buzdítsanak az egészséges tanítással, és hogy megfeddjék az ellentmondókat’ (Titusz 1:9).

14. a) Kikkel kellett küzdenie a keresztény gyülekezetnek már kezdettől fogva, és hogyan írt ezekről a személyekről Pál apostol? b) Jézus mely szavait kell megszívlelnie azoknak, akik talán hajlamot éreznek arra, hogy egy szakadár csoportot kövessenek?

14 A keresztény gyülekezetnek már kezdettől fogva küzdenie kellett a büszke apostolokkal, akik mézesmázos, megtévesztő beszéddel „meghasonlásokat támasztanak, és botránkozásra adnak alkalmakat, ellentétben azzal a tanítással”, amely Jehova közlési csatornáján érkezik (Róma 16:17, 18). Pál apostol szinte minden levelében figyelmeztetett erre a veszélyre. * A szektásság veszélye fennáll napjainkban is, noha mostanra Jézus már helyreállította az igaz keresztény gyülekezet tisztaságát és egységét. Ezért bárki, aki hajlamot érez arra, hogy egy szakadár csoportot kövessen, és szektát alapítson, jól teszi, ha megszívleli Jézus következő szavait: „Ezért tanúsíts megbánást! Ha nem teszed, hamar eljövök hozzád, és hadakozom ellenük számnak hosszú kardjával” (Jelenések 2:16).

15. Hogyan veszi kezdetét a szektásodás?

15 Hogyan veszi kezdetét a szektásodás? Előfordul, hogy egy magát tanítónak kikiáltó személy elhinti a kétség magvát, megkérdőjelezve valamely bibliai igazságot – például azt, hogy az utolsó napokban élünk –, egy kisebb csoport pedig elszakad és követi őt (2Timóteusz 3:1; 2Péter 3:3, 4). Vagy valaki bírálni kezdi azt a módot, ahogyan Jehova elvégezteti a munkáját, és az önkímélő szellemre építve azt állítja, hogy se nem Írás szerinti, se nem szükséges házról házra járni a Királyság-üzenettel. Ha részt vennének ebben a szolgálatban Jézus és az apostolai példáját követve, alázatosak maradnának. Ők azonban szívesebben különülnek el és élik a könnyebb életet, talán úgy, hogy pusztán a Bibliát olvassák alkalomadtán a maguk csoportjaiban (Máté 10:7, 11–13; Cselekedetek 5:42; 20:20, 21). Megvan a saját elképzelésük Jézus halálának az emlékünnepéről, a vértől való tartózkodás szentírási parancsáról, valamint az ünnepek megtartásáról és a dohányzásról. Ezenkívül lealacsonyítják Jehova nevét, s nagyon hamar visszasüllyednek Nagy Babilon engedékeny szokásaiba. Ami még ennél is rosszabb, Sátán némelyiküket arra indítja, hogy megtámadják és ’verni kezdjék rabszolgatársaikat’, egykori testvéreiket (Máté 24:49; Cselekedetek 15:29; Jelenések 17:5).

16. a) Miért kell mihamarabb megbánást tanúsítaniuk azoknak, akik a hitehagyottak befolyása miatt ingadoznak? b) Mi történik majd azokkal, akik nem hajlandók megbánást tanúsítani?

16 Bárki, aki ingadozik a hitehagyottak befolyása miatt, jól teszi, ha mihamarabb megszívleli Jézus felhívását a megbánásra. Úgy kell elutasítani a hitehagyott propagandát, mint a mérget, mert valóban az! Az alapja irigység és gyűlölet, szemben azokkal az igazságos, tiszta és szeretetre méltó igazságokkal, amelyekkel Jézus táplálja a gyülekezetét (Lukács 12:42; Filippi 1:15, 16; 4:8, 9). Akik nem hajlandók megbánást tanúsítani, azok ellen az Úr Jézus ’hadakozni fog szája hosszú kardjával’. Megrostálja a népét, hogy megóvja az egységet, amelyért a tanítványaival imádkozott az utolsó estén itt a földön (János 17:20–23, 26). Mivel a hitehagyottak visszautasítják a Jézus jobb kezében lévő csillagok által adott szeretetteljes tanácsot és segítséget, Jézus „a legnagyobb szigorral” elítéli és megbünteti őket, „a külső sötétségre” veti őket. Ki lesznek közösítve, és többé nem ténykedhetnek kovászként Isten népe körében (Máté 24:48–51; 25:30; 1Korintusz 5:6, 9, 13; Jelenések 1:16).

’Az elrejtett manna és a fehér kövecske’

17. Milyen jutalom vár a ’győztes’ felkent keresztényekre, és mit kell leküzdeniük a pergamoni keresztényeknek?

17 Nagyszerű jutalom vár mindazokra, akik megfogadják Jézus tanácsát, amelyet Jehova a szent szellemének vezetésével ad. Figyeljünk csak! „Akinek van füle, hallja meg, mit mond a szellem a gyülekezeteknek: aki győz, annak adok az elrejtett mannából, és adok neki egy fehér kövecskét, a kövecskére írva pedig új nevet, melyet senki nem ismer, csak az, aki megkapja” (Jelenések 2:17). A szmirnai keresztényekhez hasonlóan a pergamoniak – akik ott élnek, ahol Sátán trónja áll – arra kapnak buzdítást, hogy ’győzzenek’. Ha szeretnék ezt elérni, őrizkedniük kell a bálványimádástól. Le kell küzdeniük a Bálákhoz, Bálámhoz, valamint a Nikolausz szektájához kapcsolódó erkölcstelenséget, szektásságot és hitehagyást. Amennyiben így tesznek ezek a felkent keresztények, meghívást kapnak, hogy egyenek „az elrejtett mannából”. Mit jelent ez?

18–19. a) Mi volt a manna, amelyről Jehova gondoskodott az izraeliták számára? b) Milyen mannát rejtettek el? c) Mit jelképez az elrejtett manna fogyasztása?

18 Mózes napjaiban, a pusztai vándorlás során Jehova mannával látta el az izraelitákat, hogy fenntartsa az életüket. Az a manna nem volt elrejtett, hiszen minden reggel – kivéve sabbaton – csoda útján megjelent, betakarva a földet. Szemcsés valami volt, olyan, mint a zúzmara. Isteni gondoskodás volt ez, amely életben tartotta az izraelitákat. Jehova megparancsolta Mózesnek, hogy tegyen félre ebből a ’kenyérből’ egy aranykorsóba, azt pedig helyezze a szent szövetségládába. Ez emlékeztetőül szolgált Izrael ’nemzedékein át’ (2Mózes 16:14, 15, 23, 26, 33; Héberek 9:3, 4).

19 Mennyire találó jelkép! Ez a manna a hajléknak abban a részében volt elrejtve, amelyet szentek szentjének neveztek. Itt lebegett az a természetfölötti fény a szövetségláda fedele fölött, amely Jehova jelenlétét jelképezte (2Mózes 26:34). Senki sem mehetett be a szent helyre, hogy fogyasszon „az elrejtett mannából”. Jézus azonban kijelentette, hogy a győztes felkent követői enni fognak belőle. Miként előttük Krisztus, ők sem ’kézzel készített szent helyre lépnek be, amely másolata a valóságnak, hanem magába az égbe’ (Héberek 9:12, 24). A feltámadásukkor romlatlanságot és halhatatlanságot öltenek magukra; ez egy csodálatos gondoskodás Jehovától, ami azt jelképezi, hogy kapnak az elpusztíthatatlan „elrejtett mannából”. Milyen kiváltságos a győzteseknek ez a kicsiny csoportja! (1Korintusz 15:53–57).

20–21. a) Mit jelképez az, hogy a felkent keresztények egy fehér kövecskét kapnak? b) Mivel mindössze 144 000 fehér kövecske lesz kiosztva, milyen reménysége van a nagy sokaságnak?

20 E csoport tagjai „egy fehér kövecskét” is kapnak. A római bíróságokon kövecskéket használtak az ítélethozatalnál. * A fehér kövecske felmentést jelentett, míg a fekete elmarasztalást, és ez utóbbi gyakran halálos ítélet volt. Jézus „egy fehér kövecskét” ad a pergamoni keresztényeknek, ez azt jelzi, hogy ártatlannak és tisztának ítéli őket. De Jézus szavainak további jelentése is lehet. A római időkben a kövecske belépőjegyként is szolgált fontos eseményekre. A fehér kövecske tehát valami nagyon különleges dologra utalhat a győztes felkent keresztények esetében, méghozzá arra, hogy megtisztelő helyet kapnak az égben a Bárány menyegzőjén. Mindössze 144 000 ilyen kövecske lesz kiosztva (Jelenések 14:1; 19:7–9).

21 Vajon ez azt jelenti, hogy téged figyelembe sem vesznek, ha a felkentek hittársaként a nagy sokasághoz tartozol? Szó sincs róla! Bár nem kapsz égi belépésre feljogosító fehér kövecskét, ha kitartasz, túlélheted a nagy nyomorúságot és részed lehet a földi Paradicsom helyreállításának örömteli munkájában. Veled együtt azoknak a hűségeseknek is részük lehet ebben – a feltámadásnak köszönhetően –, akik a keresztény kor előtt éltek, és azoknak a személyeknek is, akik a más juhokhoz tartoznak, és nemrégiben haltak meg. Idővel minden megváltott halott életre kel a paradicsomi földön (Zsoltárok 45:16; János 10:16; Jelenések 7:9, 14).

22–23. Mit jelent a név a kövecskén, amelyet a felkent keresztények kapnak, és mire buzdít ez?

22 Mi az az új név, amely a kövecskére van írva? A név valakinek az azonosítására szolgál és megkülönbözteti a viselőjét másoktól. Ezek a felkent keresztények azután kapják meg a kövecskét, hogy győztesen befejezték a földi életpályájukat. Világos hát, hogy a kövecskére írt név összefügg azzal a kiváltságukkal, hogy egységben lesznek Jézussal az égben. Királyokként szolgálva nagyon bizalmas állást töltenek majd be, amelyet csak azok képesek teljesen értékelni és élvezni, akik az égi Királyságot öröklik. Ez tehát egy név, illetve az állásuk megnevezése, „melyet senki nem ismer, csak az, aki megkapja”. (Vesd össze: Jelenések 3:12.)

23 Micsoda ösztönzés ez a János osztálynak, hogy „hallja meg, mit mond a szellem a gyülekezeteknek”, és alkalmazza is azt! És mennyire buzdítja ez a társaikat, a nagy sokaság tagjait arra, hogy hűségesen szolgáljanak velük, míg élvezhetik a társaságukat itt a földön, és míg velük együtt ismertté tehetik Jehova Királyságát.

[Lábjegyzetek]

^ 20. bek. A görög pszéph·osz szó jelentése: „KAVICS, kövecske . . . Kicsi, kerekded kő, amit szavazáskor használtak. Cselekedetek 26,10” (Balázs Károly: Az első teljes magyar újszövetségi szómutató szótár Károli Gáspár 1908-ban revideált fordításához, Budapest, 1998, Logos, 632. oldal).

[Tanulmányozási kérdések]

[Képek a 43. oldalon]

A burjánzó pogány imádatnak ezek a bizonyítékai megtekinthetők a berlini Pergamon Múzeumban

[Kép a 45. oldalon]

Egy adag manna volt elrejtve a szövetségládában. A győztes felkentek kapnak a jelképes elrejtett mannából, és ez azt jelenti, hogy halhatatlanságot nyernek

[Kép a 45. oldalon]

A fehér kövecskét azok kapják, akiket beengednek a Bárány menyegzőjére