Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Vegyél tűzben finomított aranyat!

Vegyél tűzben finomított aranyat!

13. fejezet

Vegyél tűzben finomított aranyat!

LAODICEA

1–2. Hol helyezkedik el az utolsó gyülekezet a hét közül, amely üzenetet kap a megdicsőített Jézustól, és mi jellemzi ezt a várost?

LAODICEA az utolsó a hét gyülekezet közül, amely üzenetet kap a feltámasztott Jézustól. És milyen ösztönző ez az üzenet, felnyitja az emberek szemét!

2 Laodicea romjai ma Denizli közelében, Alaşehirtől körülbelül 90 kilométerre délkeletre találhatók. Az első században virágzott a város. Fontos útvonalak kereszteződésénél helyezkedett el, ezért jelentős pénzügyi és kereskedelmi központ volt. Gazdagságát fokozta a híres szemkenőcs eladása, s nem kevésbé volt ismert a finom fekete gyapjúból helyileg készült kiváló minőségű ruháiról. Ám nagy gondot jelentett Laodiceának a vízhiány, amit úgy oldottak meg, hogy a vizet egy csatornarendszeren át vezették a városba a jókora távolságra eső hőforrásokból. Így a víz csak langyos volt, mire a városba ért.

3. Hogyan kezdi Jézus a laodiceai gyülekezetnek szóló üzenetét?

3 Laodicea Kolosszé közelében feküdt. Amikor Pál apostol írt a kolosszéiaknak, megemlítette a laodiceaiaknak küldött levelét (Kolosszé 4:15, 16). Azt nem tudjuk, hogy Pál miről írt abban a levélben, de az az üzenet, amelyet most Jézus a laodiceaiaknak küld, azt mutatja, hogy szánalmas szellemi állapotba kerültek. Viszont először, mint mindig, Jézus azonosítja magát: „A laodiceai gyülekezet angyalának pedig írd meg: ezeket mondja az Ámen, a hű és igaz tanú, az Isten teremtésének kezdete” (Jelenések 3:14).

4. Milyen értelemben mondható, hogy Jézus „az Ámen”?

4 Miért mondja magáról Jézus, hogy ő „az Ámen”? Ez a cím törvényes tekintélyt kölcsönöz az üzenetének. Az „ámen” kifejezés annak a héber szónak a betű szerinti átírása, mely azt jelenti, hogy ’biztosan’, ’úgy legyen’; ezt használják az imák végén az imákban kifejezett gondolatok megerősítésére (1Korintusz 14:16). Jézus azért „az Ámen”, mert feddhetelensége és áldozati halála megerősítette és szavatolta Jehova valamennyi drága ígéretének a beteljesedését (2Korintusz 1:20). Attól kezdve helyénvaló módon minden imát Jézuson keresztül kell Jehovához intézni (János 15:16; 16:23, 24).

5. Milyen értelemben mondható, hogy Jézus „a hű és igaz tanú”?

5 Jézus egyben „a hű és igaz tanú”. A próféciákban gyakran hozzák összefüggésbe a hűséggel, az igazsággal és az igazságossággal, mert mint Jehova Isten szolgája, teljes mértékben megbízható (Zsoltárok 45:4; Ézsaiás 11:4, 5; Jelenések 1:5; 19:11). Ő Jehova legnagyobb Tanúja. Valójában Jézus mint „az Isten teremtésének kezdete” már kezdetektől fogva hirdeti Isten dicsőségét (Példabeszédek 8:22–30). Emberként tanúskodott az igazság mellett (János 18:36, 37; 1Timóteusz 6:13). A feltámadása után megígérte a tanítványainak, hogy ad nekik szent szellemet, és hozzátette: „tanúim lesztek mind Jeruzsálemben, mind egész Júdeában, és Szamáriában, és a föld legtávolabbi részéig”. I. sz. 33 pünkösdjétől kezdve Jézus irányította ezeket a felkent keresztényeket a jó hír prédikálásában „az ég alatt levő egész teremtésben” (Cselekedetek 1:6–8; Kolosszé 1:23). Igen, Jézus megérdemli, hogy hű és igaz tanúnak nevezzék. A laodiceai felkent keresztények javára válik, ha hallgatnak a szavára.

6. a) Hogyan jellemzi Jézus a laodiceai gyülekezet szellemi állapotát? b) Jézusnak mely nagyszerű példáját nem követik a laodiceai keresztények?

6 Milyen üzenetet tartogat Jézus a laodiceaiak számára? Dicséretről szó sincs. Nyíltan kijelenti: „Ismerem tetteidet, tudom, hogy sem hideg, sem forró nem vagy. Bárcsak hideg volnál, vagy pedig forró! Így, mivel langyos vagy, és se nem forró, se nem hideg, ki foglak köpni a számból” (Jelenések 3:15, 16). Te hogyan reagálnál egy ilyen üzenetre, amely az Úr Jézus Krisztustól jön? Vajon felocsúdnál és önvizsgálatot tartanál? A laodiceaiaknak bizony fel kell rázniuk magukat, mert szellemi tunyaságba süllyedtek, a jelek szerint túl sok mindent vettek magától értetődőnek. (Vesd össze: 2Korintusz 6:1.) Jézus, akit keresztényekként utánozniuk kellene, mindig lángoló buzgalmat tanúsít Jehova és a szolgálata iránt (János 2:17). Továbbá a jóindulatú emberek mindenkor gyengédnek és szelídnek találták őt, olyan felüdítőnek, akár egy pohár hideg víz egy tikkasztó, forró napon (Máté 11:28, 29). A laodiceai keresztények azonban se nem forrók, se nem hidegek. Olyan lagymatagok és langyosak lettek, mint a városukba beérkező víz. Rászolgáltak arra, hogy Jézus teljesen elvesse őket, azaz ’kiköpje őket a szájából’. Bárcsak mi lelkesen törekednénk arra minden időben, miként Jézus, hogy szellemi felüdülést szerezzünk másoknak (Máté 9:35–38).

„Azt mondod: »Gazdag vagyok . . .«”

7. a) Jézus szerint mi a baj gyökere a laodiceai keresztények esetében? b) Miért mondja Jézus a laodiceai keresztényekről, hogy ’vakok és mezítelenek’?

7 Valójában mi a baj gyökere a laodiceaiak esetében? Jézus következő szavai rávilágítanak erre: „Mivel azt mondod: »Gazdag vagyok, gazdagságot szereztem, és semmire sincs szükségem«, de nem tudod, hogy nyomorult, szánalmas, szegény, vak és mezítelen vagy” (Jelenések 3:17; vesd össze: Lukács 12:16–21). Gazdag városban élnek, ezért a vagyonukban bíznak. Az életmódjukra nyilván hatással voltak a színházak, a tornacsarnokok és a stadion, * így ’inkább gyönyörszeretőkké, semmint Istent szeretőkké’ váltak (2Timóteusz 3:4). Ám az anyagilag gazdag laodiceaiak szellemileg szegények. Kevés ’kincset gyűjtöttek az égben’, ha egyáltalán gyűjtöttek (Máté 6:19–21). Nem őrizték meg a szemüket egyszerűnek, mert nem tették első helyre Isten Királyságát az életükben. Igazából sötétségben vannak, vakok, nincs szellemi látásuk (Máté 6:22, 23, 33). Azonkívül finom ruháik ellenére, melyeket a gazdagságuk révén megszerezhettek, Jézus szemében mezítelenek. Nincsenek szellemi ruháik, amelyek keresztényként azonosítanák őket. (Vesd össze: Jelenések 16:15.)

8. a) Miért mondható, hogy ma is fennáll a laodiceaihoz hasonló helyzet? b) Hogyan csapja be önmagát néhány keresztény napjaink kapzsi világában?

8 Milyen megdöbbentő állapot! De nem látunk-e ma is gyakran hasonló helyzetet? Mi lehet ennek az alapvető oka? Az az öntelt magatartás, amely az anyagi javakba és az emberi erőforrásokba vetett bizalomból fakad. A kereszténység templomba járó tagjaihoz hasonlóan Jehova népe közt is vannak olyanok, akik becsapják önmagukat, azt gondolva, hogy akkor is Isten kedvére lehetnek, ha csupán hébe-hóba járnak összejövetelre. Úgy próbálnak boldogulni, hogy pusztán látszólagos „cselekvői a szónak” (Jakab 1:22). A János osztálytól jövő ismételt figyelmeztetések ellenére az a szívük vágya, hogy divatos legyen a ruhájuk, az autójuk és az otthonuk, és olyan életre törekszenek, amely a kikapcsolódás és az élvezetek köré összpontosul (1Timóteusz 6:9, 10; 1János 2:15–17). Mindennek az a következménye, hogy eltompul a szellemi érzékelőképességük (Héberek 5:11, 12). A közönyös langyosság helyett arra van szükségük, hogy újraélesszék „a szellem tüzét”, és felfrissítő buzgalmat tanúsítsanak ’a szó prédikálása’ terén (1Tesszalonika 5:19; 2Timóteusz 4:2, 5).

9. a) Jézus mely szavainak kellene felrázniuk a langyos keresztényeket, és miért? b) Hogyan segíthet a gyülekezet az elkóborolt ’juhoknak’?

9 Hogyan tekinti Jézus a langyos keresztényeket? Őszinte szavainak fel kellene őket rázniuk: „nem tudod, hogy nyomorult, szánalmas, szegény, vak és mezítelen vagy”. A lelkiismeretük olyannyira eltompult, hogy fel sem fogják, milyen ijesztő állapotban vannak. (Vesd össze: Példabeszédek 16:2; 21:2.) Ezt a gyülekezetben fennálló súlyos helyzetet nem lehet egyszerűen figyelmen kívül hagyni. A vének és más, általuk kinevezett személyek – jó példát mutatva a buzgalom terén és szeretettel pásztorkodva –, képesek lehetnek felébreszteni ezekben az elkóborolt ’juhokban’ a teljes szívű szolgálatban tapasztalt korábbi örömet (Lukács 15:3–7).

Tanács, hogy „gazdag légy”

10. Jézus szavai szerint, milyen „aranyat” vegyenek tőle a laodiceai keresztények?

10 Van-e valamilyen gyógymód a Laodiceában uralkodó siralmas állapotra? Igen, ha az ottani keresztények megfogadják Jézus tanácsát: „azt tanácsolom neked, hogy vegyél tőlem tűzben finomított aranyat, hogy gazdag légy” (Jelenések 3:18a). Az igazi keresztény ’arany’, mely tűzben finomított és minden salaktól megtisztított, ’gazdaggá teszi őket Isten szemében’ (Lukács 12:21). Vajon hol vehetnek ilyen aranyat? Nem a helybéli bankároktól, hanem Jézustól! Pál apostol elmagyarázta, mi is ez az arany, amikor azt mondta Timóteusznak, hogy adjon utasításokat a gazdag keresztényeknek, „hogy a jóban munkálkodjanak, hogy jó cselekedetekben legyenek gazdagok, hogy bőkezűek legyenek, készek arra, hogy osztozzanak, biztonságban jó alapot gyűjtve maguknak kincsként a jövőre”. Csak ilyen önfeláldozó módon ’ragadhatják meg szilárdan a valódi életet’ (1Timóteusz 6:17–19). Az anyagi jómódban élő laodiceaiaknak Pál tanácsát kellett követniük ahhoz, hogy szellemi gazdagságra tegyenek szert. (Lásd még: Példabeszédek 3:13–18.)

11. Milyen modern kori példáját láthatjuk annak, hogy valaki „tűzben finomított aranyat” vesz?

11 Van-e modern kori példája annak, hogy valaki „tűzben finomított aranyat” vesz? Igen, van! Amikor az Úr napja még csak közeledett, a Bibliakutatók egy kicsiny csoportja már tudatára ébredt annak, hogy a kereszténység számos babiloni tanítása hamis, például a háromság; a lélek halhatatlansága; a pokoltűzben való kínzás; a csecsemőkeresztelés; valamint a szobrok és képek imádata, beleértve a Máriával kapcsolatos imádati tárgyakat, és a keresztet is. Ezek a keresztények, a bibliai igazságot védelmezve hirdették Jehova Királyságát, mint ami az emberiség egyedüli reménysége, valamint Jézus váltságáldozatát, mint ami a megmentés alapja. Csaknem 40 évvel 1914 előtt jelezték, hogy a bibliai prófécia szerint az az esztendő a pogányok idejének a vége, melyet megdöbbentő fejlemények kísérnek a földön (Jelenések 1:10).

12. Ki volt az egyik a feleszmélő keresztények között, aki élen járt, és hogyan mutatott kiemelkedő példát abban, ahogyan kincseket gyűjtött az égben?

12 Ezek között a feleszmélő keresztények között élen járt Charles Taze Russell, aki az 1870-es évek elején megalakított egy bibliatanulmányozó osztályt Alleghenyben (ma Pittsburgh része) az Egyesült Államok Pennsylvania nevű államában. Amikor kutatni kezdte az igazságot, Russell az édesapja üzlettársa volt, és jó úton haladt afelé, hogy milliomos legyen. Ámde eladta az üzlethálózati részesedését, és arra költötte a vagyonát, hogy támogassa Isten Királyságának az egész földre kiterjedő prédikálását. 1884-ben Russell lett a ma Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania néven ismert társulat első elnöke. A texasi Pampa közelében halt meg 1916-ban a vonaton, útban New York felé, kimerülve az Egyesült Államok nyugati részén végzett utolsó prédikálókörútjától. Kimagasló példát mutatott abban, hogy szellemi kincseket gyűjtött az égben, s ezt a példát ma több százezer önfeláldozó úttörő követi (Héberek 13:7; Lukács 12:33, 34; vesd össze: 1Korintusz 9:16; 11:1).

A szellemi szemkenőcs használata

13. a) Hogyan javít a szellemi szemkenőcs a laodiceaiak állapotán? b) Milyen ruhát ajánl Jézus, és miért?

13 Jézus szigorúan inti is a laodiceaiakat: „vegyél . . . fehér felsőruhákat, hogy felöltözködj, és ne váljon nyilvánvalóvá mezítelenséged szégyene, és szemkenőcsöt, hogy bedörzsöld szemed, és láss” (Jelenések 3:18b). Gyógymódot kell találniuk a szellemi vakságukra, azaz gyógyító szemkenőcsöt kell beszerezniük, de nem a helyi gyógyítókét, hanem azt, amelyet egyedül Jézus adhat. Ez segítene nekik, hogy szellemi tisztánlátást nyerjenek, és ezáltal ’az igazságosak ösvényén’ járjanak, ragyogó szemeiket Isten akaratának a cselekvésére összpontosítva (Példabeszédek 4:18, 25–27). Így nem a helyileg, Laodiceában előállított, fekete gyapjúból készült drága ruhákat ölthetnék magukra, hanem azokat a finom „fehér felsőruhákat”, amelyek Jézus Krisztus kiváltságos követőiként azonosítanák őket. (Vesd össze: 1Timóteusz 2:9, 10; 1Péter 3:3–5.)

14. a) Milyen szellemi kenőcs áll rendelkezésre 1879 óta? b) Mi a legfőbb forrása Jehova Tanúi anyagi támogatásának? c) Az adományok felhasználása terén miben különböznek Jehova Tanúi másoktól?

14 Vajon napjainkban létezik ilyen szellemi szemkenőcs? Bizonyosan! 1879-ben Russell pásztor, ahogyan kedvesen utaltak rá, megkezdte egy folyóirat kiadását, azzal a céllal, hogy megvédelmezze az igazságot. Ez a folyóirat ma világszerte Az Őrtorony hirdeti Jehova Királyságát néven ismert. A kiadvány a második számában kijelentette: „Hisszük, hogy [ennek a folyóiratnak] JEHOVA a támogatója, és mindaddig, amíg ez igaz, a folyóirat sohasem fog emberektől kéregetni, sem emberekhez folyamodni támogatásért. Amikor az, Aki ezt mondja: »A hegyek minden aranya és ezüstje az enyém«, nem gondoskodik többé a szükséges pénzalapról, megértjük, hogy ideje beszüntetni a lap kiadását.” A tv-prédikátorok közül némelyek óriási vagyont halmoznak fel maguknak és szégyenletes (olykor erkölcstelen) fényűzésben élnek (Jelenések 18:3). Ezzel szemben a ma Jehova Tanúi néven ismert Bibliakutatók az összes önkéntes adományt arra használták fel, hogy megszervezzék és előrelendítsék a Jehova eljövendő Királyságával kapcsolatos világméretű prédikálást. A János osztály mind a mai napig kézben tartja Az Őrtorony és az Ébredjetek! folyóirat kiadását. 2006-ban e két folyóirat egy-egy száma együttesen több mint 59 millió példányban jelent meg. Az Őrtorony körülbelül 150 nyelven kapható. Ez a hivatalos lapja a több mint hatmillió keresztényt számláló gyülekezetnek. Ők ezt a fajta szellemi kenőcsöt használják, így felnyílik a szemük, hogy felismerjék a hamis vallást, és azt, hogy mennyire sürgős a jó hír prédikálása minden nemzetben (Márk 13:10).

A feddés és a fegyelmezés haszna

15. Miért ad szigorú tanácsot Jézus a laodiceai keresztényeknek, és hogyan kellene a gyülekezetnek reagálnia?

15 Térjünk most vissza a laodiceaiakhoz. Hogyan reagálnak Jézus szigorú tanácsára? Vajon el kellene csüggedniük, és azt kellene érezniük, hogy Jézus többé nem akarja a követőinek tekinteni őket? Nem, egyáltalán nem. Az üzenet ekképpen folytatódik: „Mindazokat, akikhez vonzódom, megfeddem és megfegyelmezem. Ezért légy buzgó, és tanúsíts megbánást!” (Jelenések 3:19). A Jehovától és a Jézustól jövő fegyelmezés egyaránt a szeretet jele (Héberek 12:4–7). A laodiceai gyülekezetnek a maga javára kellene fordítania Jézus szerető törődését, és alkalmaznia kellene a tanácsát. Megbánást kellene tanúsítaniuk, felismerve, hogy a langyosságuk a bűnnel egyenlő (Héberek 3:12, 13; Jakab 4:17). A vének hagyják el anyagias útjukat, és ’élesszék föl, mint valami tüzet’ az Istentől kapott ajándékukat. A szellemi szemkenőcs hatására a gyülekezet minden tagja találjon felüdülést, mintha hideg forrásvízből ivott volna (2Timóteusz 1:6; Példabeszédek 3:5–8; Lukács 21:34).

16. a) Hogyan jut kifejezésre ma Jézus szeretete és vonzalma? b) Ha szigorú tanácsot kapunk, hogyan kell reagálnunk?

16 S mi a helyzet velünk napjainkban? Jézus továbbra is ’szereti az övéit, akik a világban vannak’, és szeretni is fogja „minden napon a világrendszer befejezéséig” (János 13:1; Máté 28:20). A szeretete és vonzalma a modern kori János osztályon és a keresztény gyülekezet csillagain, azaz vénein keresztül jut kifejezésre (Jelenések 1:20). Ezekben az igazán próbateljes időkben a véneket mélységesen érdekli az, hogy segítséget nyújtsanak mindannyiunknak, időseknek és fiataloknak, hogy a teokratikus akol határain belül maradjunk, ellenálljunk a világban megmutatkozó függetlenségnek, anyagi mohóságnak és erkölcsi szennyezettségnek. Ha időnként szigorú tanácsot vagy fegyelmezést kapunk, emlékezzünk rá, hogy „a fegyelmező feddés . . . életnek útja” (Példabeszédek 6:23). Mindannyian tökéletlenek vagyunk, és szükség szerint buzgón megbánást kell tanúsítanunk, hogy helyreigazításban részesülhessünk, és Isten szeretetében maradhassunk (2Korintusz 13:11).

17. Hogyan jelenthet számunkra veszélyt a gazdagság szellemileg?

17 Nem szabad engednünk, hogy az anyagiasság, a gazdagság vagy éppen a gazdagság hiánya langyossá tegyen bennünket. Az anyagi jólét új szolgálati lehetőségeket nyithat meg, ám veszélyes is lehet (Máté 19:24). Egy jómódú személy talán úgy gondolja, hogy neki nem szükséges annyira odaadónak lennie a prédikálómunkában, mint másoknak, mivel időről időre busás összegeket adományoz. Vagy esetleg úgy érzi, hogy a gazdagsága kedvezményekre jogosítja fel őt. Ezenkívül számos kedvtelésre és időtöltésre van lehetősége, amit mások nem engedhetnek meg maguknak. Ám az ilyen tevékenységek időrablók, és az elővigyázatlanokat elvonhatja a keresztény szolgálattól, s így a meggondolatlan személy langyossá válik. Kerüljük tehát az összes ilyen csapdát, és továbbra is teljes szívvel ’dolgozzunk keményen, és küzdjünk’, szemünk előtt tartva az örök életet (1Timóteusz 4:8–10; 6:9–12).

„Vele vacsorázok”

18. Milyen lehetőséget tár Jézus a laodiceai keresztények elé?

18 Jézus így folytatja: „Íme, az ajtóban állok, és zörgetek. Ha valaki hallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek a házába, és vele vacsorázok, és ő énvelem” (Jelenések 3:20). Amennyiben a laodiceai keresztények befogadják Jézust a gyülekezetbe, ő segít, hogy leküzdjék a langyosságukat (Máté 18:20).

19. Mire utal Jézus azzal az ígéretével, hogy a laodiceai gyülekezettel vacsorázik?

19 Jézus utal a vacsorára, s ez nyilván arra az időre emlékezteti a laodiceaiakat, amikor együtt étkezett a tanítványaival (János 12:1–8). Az ilyen alkalmak mindig szellemi áldásokat nyújtottak a jelenlévőknek. Jézus feltámadását követően ugyancsak jelentős alkalmak voltak, amikor együtt volt a tanítványaival egy-egy étkezésen, és ilyenkor nagymértékben megerősítette őket (Lukács 24:28–32; János 21:9–19). Ezért az az ígérete, hogy eljön a laodiceai gyülekezethez és velük vacsorázik, ígéret arra is, hogy gazdag szellemi áldást hoz rájuk, ha befogadják.

20. a) Mihez vezetett a kereszténység langyossága az Úr napjának kezdetén? b) Milyen hatással volt Jézus ítélete a kereszténységre?

20 A laodiceaiaknak szóló szeretetteljes intésének nagy jelentősége van a felkent keresztények maradéka számára napjainkban. Közülük némelyek emlékeznek, hogy amikor az Úr napja megkezdődött, a kereszténység tagjai megdöbbentően langyosak voltak. A kereszténység papsága ahelyett, hogy örömmel üdvözölte volna Urunk 1914-es visszatérését, belekeveredett az első világháború öldöklésébe, amelyben a harcban álló 28 nemzet közül 24 kereszténynek vallotta magát. Milyen súlyos a vérbűn, amelyet elkövettek! A második világháború alatt, amelyet ugyancsak javarészt a kereszténységen belül vívtak, a hamis vallás bűnei újból „egészen az égig halmozódtak” (Jelenések 18:5). Emellett a papság hátat fordított Jehova eljövendő Királyságának azáltal, hogy a Népszövetséget, az Egyesült Nemzetek Szervezetét és nacionalista, forradalmi mozgalmakat támogatott. Ezek egyike sem képes megoldani az emberiség gondjait. Jézus már régóta elvetette a papságot, elmarasztaló ítéletet mondott ki rájuk és eldobta őket, ahogy a halász eldobja a vonóhálójába került hasznavehetetlen halakat. A kereszténység egyházainak nyomorúságos állapota erről az ítéletről tanúskodik napjainkban. Bárcsak figyelmeztetésünkre szolgálna a kereszténység végső sorsa! (Máté 13:47–50).

21. Hogyan reagálnak 1919-től kezdődően az igaz gyülekezet keresztényei Jézus szavaira, melyeket a laodiceai keresztényekhez intézett?

21 Még az igaz gyülekezeten belül is akadtak langyos személyek, akik olyan italhoz hasonlók, amely se nem serkentően forró, se nem frissítően hideg. Ám Jézus továbbra is forró szeretetet táplál a gyülekezete iránt. Közel engedi magához azokat a keresztényeket, akik vendégszeretően reagálnak, és sokan szívesen fogadják, mintha vacsorára hívnák. Ennek eredményeként felnyílt a szemük, és 1919-től kezdődően egyre jobban értik a bibliai próféciák jelentését. Egy nagyszabású felvilágosodás időszakának örvendenek (Zsoltárok 97:11; 2Péter 1:19).

22. Milyen jövőbeni vacsorára gondolhatott Jézus, és kik fognak azon részt venni?

22 Jézus egy másfajta vacsorára is gondolhatott, amikor a laodiceaiakhoz szólt. A Jelenések könyvében később ez olvasható: „Boldogok, akiket meghívtak a Bárány menyegzőjének vacsorájára.” Ez a fenséges győzelmi lakoma Jehova dicsőségére lesz, miután végrehajtja ítéletét a hamis valláson. A lakomán Krisztus és a teljessé lett, 144 000 tagból álló menyasszonya vesz részt az égben (Jelenések 19:1–9). Igen, az ókori laodiceai gyülekezet helyesen reagáló tagjai, valamint Krisztus Jézus mai hűséges testvérei – akik az igaz felkent keresztényeket azonosító, tiszta ruhát viselik –, mindannyian együtt ünnepelnek majd azon a vacsorán a Vőlegénnyel (Máté 22:2–13). Milyen erőteljes ösztönzés ez arra, hogy lelkesek legyünk és megbánást tanúsítsunk!

Trón a győzteseknek

23–24. a) Milyen további jutalomról beszél Jézus? b) Mikor ült le Jézus a messiási trónjára, és mikor kezdte meg az ítélkezést az állítólagos keresztények felett? c) Milyen csodálatos ígéretet tett Jézus a tanítványainak, amikor bevezette a halála emlékünnepét?

23 Jézus egy további jutalomról is beszél: „Aki győz, annak meg fogom engedni, hogy leüljön velem a trónomra, ahogy én is győztem, és leültem az én Atyámmal a trónjára” (Jelenések 3:21). Zsoltárok 110:1, 2-ben olvashatók Dávid szavai, melyek beteljesedéseként a feddhetetlenségét megőrző Jézus, legyőzve a világot, i. sz. 33-ban feltámadt, majd felmagasztaltatott, hogy leüljön Atyjával annak égi trónjára (Cselekedetek 2:32, 33). Egy másik döntő fontosságú évben, 1914-ben Jézus eljött, hogy az ő saját messiási trónjára üljön le mint Király és Bíró. Az ítélkezés nyilvánvalóan 1918-ban kezdődött, méghozzá az állítólagos keresztények felett. A felkent győztesek, akik ez előtt az idő előtt haltak meg, feltámadnak és csatlakoznak Jézushoz a Királyságában (1Péter 4:17). Jézus ígéretet tett nekik erre, amikor bevezette a halála emlékünnepét. Ezt mondta a tanítványainak: „szövetséget kötök veletek, mint ahogy az én Atyám szövetséget kötött velem, egy királyságra, hogy egyetek és igyatok az én asztalomnál a királyságomban, és trónokon üljetek, hogy ítéljétek Izrael tizenkét törzsét” (Lukács 22:28–30).

24 Milyen csodálatos megbízatás az uralkodó Király mellett ülni „az újjáteremtéskor”, és részt venni vele a helyreállításban, amely Jézus tökéletes áldozata alapján lehetséges, és amelynek eredményeként az engedelmes emberiség világa édeni tökéletességre jut (Máté 19:28; 20:28). Miként János tudatja velünk, Jézus a győzteseket „királysággá” teszi, valamint „papokká az ő Istenének és Atyjának”, hogy trónokon foglaljanak helyet Jehova fenséges égi trónja körül (Jelenések 1:6; 4:4). Akár a felkentekhez tartozunk, akár az új föld társadalmához, amely azt reméli, hogy részt vesz a Paradicsom helyreállításában, szívleljük meg mindannyian Jézusnak a laodiceaiakhoz intézett szavait! (2Péter 3:13; Cselekedetek 3:19–21).

25. a) A korábbi üzenetekhez hasonlóan hogyan zárja Jézus a laodiceaiakhoz intézett üzenetét? b) Miként kellene ma a keresztényeknek reagálniuk Jézusnak a laodiceai gyülekezethez intézett szavaira?

25 A korábbi üzenetekhez hasonlóan Jézus ezt az üzenetét is buzdítással zárja: „Akinek van füle, hallja meg, mit mond a szellem a gyülekezeteknek” (Jelenések 3:22). Ma már jócskán a végidőben járunk. Körülöttünk mindenütt láthatjuk annak a bizonyítékát, hogy mennyire kihűlt a szeretet a kereszténységen belül. Ezzel szemben mi, igaz keresztények reagáljunk lelkesen Jézusnak a laodiceai gyülekezethez intézett üzenetére, sőt Urunknak mind a hét gyülekezethez küldött üzenetére! Ezt azáltal tehetjük meg, hogy serényen részt veszünk Jézus napjainkra vonatkozó, nagy horderejű próféciájának a beteljesítésében: „És a királyságnak ezt a jó hírét prédikálni fogják az egész lakott földön tanúságul minden nemzetnek, és akkor jön el a vég” (Máté 24:12–14).

26. Mikor szól Jézus újra közvetlenül Jánoshoz, mégis miben szerepel?

26 Ezzel véget ért Jézusnak a hét gyülekezethez intézett tanácsa. Legközelebb csak a Jelenések könyvének utolsó fejezetében szól újra Jánoshoz, ám szerepel számos látomásban, például azokban, amelyek Jehova ítéleteinek a végrehajtásával kapcsolatosak. Csatlakozzunk most a János osztályhoz az Úr Jézus Krisztus által kinyilatkoztatott második figyelemre méltó látomás megvizsgálásában.

[Lábjegyzet]

^ 7. bek. Ezeket a létesítményeket régészeti ásatások során tárták fel Laodicea területén.

[Tanulmányozási kérdések]

[Kiemelt rész a 73. oldalon]

Az anyagiasság szemben a bölcsességgel

Egy újságíró 1956-ban ezt írta: „Becslések szerint egy évszázaddal ezelőtt az átlagembernek 72 kívánsága volt, s ebből 16-ot szükségletnek tekintettek. Napjainkban az átlagember kívánságait 474-re becsülik, ebből 94 olyan, amit szükségletnek tekintenek. Egy évszázaddal ezelőtt 200 árucikkel traktálták az átlagembert, de ma már 32 000 olyan árucikk van, amelyekről csak vasakarattal lehet lemondani. Az ember szükségletei csekélyek, a kívánságai viszont végtelenek.” Ma azt sulykolják az emberekbe, hogy az életben a gazdagság és a javak birtoklása a legfontosabb dolog. Ezért sokan figyelmen kívül hagyják a Prédikátor 7:12-ben olvasható bölcs tanácsot: „oltalom a bölcsesség, mint ahogy a pénz is oltalom, de az ismeretnek az az előnye, hogy a bölcsesség életben tartja tulajdonosait”.

[Kép a 67. oldalon]

A víz, amely Laodiceába érkezett, kellemetlenül langyos volt. A laodiceai keresztények nem megfelelő, langyos szellemet tanúsítottak