A Biblia — a legfőbb tankönyvünk
3. tanulmány
A Biblia — a legfőbb tankönyvünk
1., 2. Mikor kezdődött és fejeződött be a Biblia írása, és milyen mértékben terjedt el a Biblia?
1 A Biblia a legfőbb tankönyvünk a Teokratikus Szolgálati Iskolán. Mivel a Jóhír szolgái vagyunk, alaposan ismernünk kell azt. Tudnunk kell hogyan jött létre, mit tartalmaz és hogyan használjuk.
2 A Biblia írása i. e. 1513-ban kezdődött, amikor Isten utasította Mózest, hogy kezdje meg a beszámolót. Majdnem tizenhat évszázaddal később, amikor János apostol az időszámításunk szerinti első század végén befejezte írását, a Biblia írása bevégződött. Ma mintegy 2000 nyelven kapható a Biblia egészben vagy részben. Bár néhány könyv több milliós példányszámot is elért, a Bibliát több milliárd példányban adták ki. Egyetlen más könyv sem éri el ezt a példányszámot. Természetesen egy vallásos könyvnél csupán az a tény, hogy leírták, évszázadokon át megőrizték és hogy milliók értékelik, még nem bizonyítja annak isteni eredetét. Az isteni szerzőség bizonyítékait kell magán viselnie, amelyek azt mutatják, hogy Istentől ihletett könyvről van szó. A Biblia gondos megvizsgálása arról győzi meg az őszinte egyéneket, hogy az valóban rendelkezik ilyen bizonyítékokkal.
3., 4. Milyen formában írták eredetileg a Bibliát, és mikor osztották fel fejezetekre és versekre?
3 Az eredetileg héber, arám és görög nyelven írt Biblia, mint tudjuk, hatvanhat könyvből áll. A könyvek pontos száma nem lényeges (egyes könyveket lehet egyesíteni vagy önállóan hagyni); az sem fontos, hogy milyen sorrendben követik egymást. A könyvek egymástól független tekercsek formájában maradtak fenn hosszú ideig még azután is, amikor az ihletett könyvek bibliai kánonját vagy katalógusát lezárták; az ókori katalógusok is különböző sorrendben sorolják fel a könyveket. A legfontosabb azonban az, hogy mely könyveket foglalták bele a Bibliába. A valóságban csak azokat a könyveket tarthatjuk ihletettnek, amelyek jelenleg a kánonban vannak. Az ókori időktől kezdve meghiúsultak az arra irányuló erőfeszítések, hogy más írásokat is belefoglaljanak.
4 A Bibliát eredetileg folyamatos, töretlen betűsorokban írták. Az i. sz. IX. századig nem találták föl az írásjelek által mondatokra osztott rendszert. Az írásjelek mai rendszerének főbb jellegzetességei csak az i. sz. XV. században jelentek meg a nyomtatás bevezetésének eredményeként. A Bibliának fejezetekre és versekre való felosztását szintén nem az eredeti írók végezték (az angol King James Version bibliafordításban 1189 fejezet és 31 102 vers van). Ezt évszázadokkal később végezték el. Zsidó tudósok, a masszoréták osztották fel versekre a Héber Iratokat. Később, az i. sz. XIII. században elvégezték a fejezetekre történő felosztást is.
5., 6. Milyen értelemben ihletett a Biblia, és mi magyarázza meg a benne levő írások különböző stílusát?
5 Ihletett könyvgyűjtemény. Mintegy negyven különböző egyén szolgált az egyetlen nagy Szerző titkáraként, hogy leírja Jehova ihletett Szavát. „A teljes Írás Istenől ihletett”, és ez magába foglalja a Keresztény Görög Iratok írásait, valamint „a többi írásokat” is (2Tim 3:16; 2Pét 3:15, 16). Az „ihletés” nem csupán az értelem és az érzelmek magasabb fokra juttatását jelenti (mint világi művészek és költők esetében szokták mondani), hanem csalhatatlan írások készítését, melyek ugyanolyan tekintéllyel rendelkeznek, mintha maga Isten írta volna őket. Isten előidézte, hogy szelleme hűséges embereken működjön, akiket felhasznált, hogy feljegyezzenek bizonyos dolgokat az ő irányítása mellett. Ezért jelenthette ki Péter apostol: „Sohasem származott emberi akaratból prófécia, hanem Istentől beszéltek férfiak, amint a szent szellem vezette őket” (2Pét 1:21). Legalább egy esetben azonban maga Isten foglalta írásba tudósítását. Ez a Tízparancsolat volt, amikor Isten átadott Mózesnek két kőtáblát Isten ujja által teleírva (2Móz 31:18).
6 Néhány esetben Isten szóról szóra diktálta az információt (2Móz 34:27). A próféták szintén gyakran kaptak különleges üzeneteket továbbításra (1Kir 22:14; Jer 1:7). A bizonyítékok azonban azt mutatják, hogy a Szentírás leírására felhasznált embereknek nem mindig egyszerűen diktált anyagot kellett feljegyezniük. János például a kinyilatkoztatásokat (Jelenéseket) Isten angyalán keresztül „jelekben” kapta, és az angyal ezt mondta Jánosnak: „Amit látsz, írd le tekercsben!” (Jel 1:1, 2, 10, 11). Így tehát, Isten nyilvánvalóan jónak látta megengedni a bibliaíróknak, hogy szavakat válasszanak és kifejezéseket keressenek a kapott látomások leírására. Természetesen Ő mindig elegendő irányítást adott ahhoz, hogy a végeredmény pontos és céljának megfelelő legyen (Préd 12:12 [12:14, Károli]). Ez kétségkívül megmagyarázza a Biblia könyveiben levő nyilvánvaló stíluskülönbségeket.
7. Kik voltak a Héber Iratok egyes írói, és az igazi prófétákra vonatkozó milyen követelményeknek feleltek meg mindnyájan?
7 A belső bizonyítékok világosságánál nem kétséges, hogy Mózes írásait Isten ihlette. Nem Mózes ötlete volt, hogy az izraeliták vezére legyen. Mózes először meghátrált a javaslat elől (2Móz 3:10, 11; 4:10–14). Sokkal inkább Isten bízta meg Mózest, és ő ruházta fel csodálatos hatalommal. Még a mágiát gyakorló papok is kénytelenek voltak elismerni, hogy Mózes tettei Istentől erednek (2Móz 4:1–9; 8:16–19). Isten parancsa iránti engedelmességből és a szent szellem isteni bizonyítékaival Mózesnek először el kellett mondania, azután pedig le kellett írnia a Biblia egy részét (2Móz 17:14). Mózes halála után Józsué, Sámuel, Gád és Náthán írásai következtek. (Józsué, Bírák, Ruth, Sámuel 1. és 2. könyve.) Dávid és Salamon királyok szintén hozzájárultak a Szent Iratok növekvő kánonjához. Azután jöttek a próféták Jónástól Malakiásig, akik közül mindegyik hozzáadott valamit a bibliai kánonhoz. Mindegyikük megfelelt az igaz prófétákra vonatkozó követelményeknek, amelyeket Jehova határozott meg: Jehova nevében beszéltek, jövendöléseik valóra váltak és az embereket Istenhez térítették (5Móz 13:1–3; 18:20–22).
8. Mi a legdöntőbb bizonyíték a Héber Iratok kánoni volta mellett?
8 Abból, hogy Jehova ihlette írásra az embereket, logikusan következik, hogy ő irányította ezeknek az ihletett Írásoknak az összegyűjtését is. A zsidó hagyomány szerint Ezsdrásnak része volt ebben a munkában, miután a fogságból kiszabadult zsidók letelepedtek Júdában. Ő megfelelően képesítve volt erre a munkára, mivel egyike volt a Biblia ihletett íróinak, ezenkívül pap és „Mózes törvényének szakképzett másolója” is volt (Ezsd 7:1–11). A Héber Iratok kánonja az i. e. V. század végén már rögzítve volt. Ugyanazokat az írásokat tartalmazta, amelyekkel ma rendelkezünk, és amelyeket most harminckilenc könyvre osztunk. Nem emberek tanácsa tette azokat kánonikussá; keletkezésüktől fogva isteni helyeslést élveztek. A legdöntőbb bizonyíték a Héber Iratok kánonikus volta mellett Jézus Krisztusnak és a Keresztény Görög Iratok íróinak kétségbevonhatatlan szava. Bár gyakran használták a Héber Iratokat, sohasem idéztek az apokrif könyvekből (Luk 24:44, 45).
9., 10. Milyen biztosítéka van annak, hogy a Keresztény Görög Iratok könyvei valóban a bibliai kánonhoz tartoznak?
9 A Keresztény Görög Iratok huszonhét könyvének megírása és összegyűjtése hasonlóan történt, mint a Héber Iratoké. Krisztus „emberajándékokat adott”, igen, „adott némelyeket apostolokul és prófétákul, másokat igehirdetőkül, pásztorokul és tanítókul” (Ef 4:8, 11–13). Isten rajtuk működő szent szellemének segítségével bölcs tanítást közöltek a keresztény gyülekezettel. Jézus biztosította apostolait arról, hogy Isten szelleme majd segíti, tanítja, vezeti őket és eszükbe juttatja azokat a dolgokat, amelyeket tőle hallottak. Ezenkívül jövendő dolgokat is kinyilatkoztat nekik (Ján 14:26; 16:13). Ez biztosítja evangéliumi beszámolóik szavahihetőségét és pontosságát.
10 A kánonikusság igazi próbáját nem az jelenti, hogy hányszor és melyik nem apostoli író idézett valamely könyvből. Magának a könyv tartalmának kell bizonyítékot szolgáltatnia arra, hogy a szent szellem terméke. Következésképpen nem támogathat babonát, démonizmust vagy teremtményimádatot. Teljesen összhangban kell lennie a Biblia többi részével. Minden könyvnek meg kell felelnie az „egészséges szavak mintájának”, és összhangban kell lennie Jézus tanításaival (2Tim 1:13). Az apostolok isteni tekintéllyel, világosan beszéltek. Isten szelleme által képesek voltak az „ihletett kijelentések megítélésére”, hogy vajon Istentől vannak-e vagy sem (1Kor 12:4, 10). Az utolsó apostolnak, Jánosnak halálával véget ért az ihletett embereknek ez a megbízható láncolata. És így a kinyilatkoztatásokkal (Jelenésekkel), János evangéliumával és leveleivel lezárult a bibliai kánon. Bibliánk hatvanhat könyvének összhangja tanúsítja a Biblia egységét, és úgy ajánlja azt nekünk, mint ami valóban Jehova ihletett igazságának szava.
11. Milyen információt tartalmaz a Biblia, amely másféleképpen hozzáférhetetlen lenne emberek számára?
11 Mit tartalmaz? A Biblia olyan tudósítást tartalmaz, amely másféleképpen nem lenne hozzáférhető emberek számára. A Genezis beszámoló például a föld teremtéséről tudósít; olyan dolgok ismeretét közvetíti, amelyek akkor történtek, mikor még ember nem létezett (1Móz 1:1–31). Olyan beszélgetéseket is elmond nekünk a Biblia, amelyek az égben hangzottak el és amelyeket emberi fül soha nem hallhatott volna, ha Isten nem gondoskodik a közlésükről (Jób 1:6–12; 1Kir 22:19–23).
12., 13. Mit tanulunk Jehováról és Jézus Krisztusról a Bibliából?
12 Ami még ennél is fontosabb, a Biblia megismerteti velünk Jehovát. Elmondja azokat a Jehovától jövő csodálatos látomásokat, amelyekben szolgáinak volt részük (Dán 7:9, 10). A Biblia megismertet minket Isten „Jehova” nevével is, amely több mint 6800-szor fordul elő a Héber Iratok masszoréta szövegében. A Bibliában tanulhatunk Jehova kiemelkedő tulajdonságairól, mint amilyen a szeretet, bölcsesség, igazságosság, irgalom, hosszútűrés, nagylelkűség, az ismeretben való tökéletesség, változhatatlanság (2Móz 34:6, 7). Ezenkívül a Biblia sokat mond Isten Fiáról és arról a fontos helyről, melyet elfoglal Isten szándékában (Kol 1:17, 18; 2:3; 2Kor 1:20). Amikor Isten Fia a földön volt, mindenki másnál képesebb volt arra, hogy kibővítse ismeretünket Jehováról. Ezért mondhatta: „Aki engem látott, az Atyát is látta” (Ján 14:9).
13 A Biblia rávilágít Isten szándéka megvalósulásának részleteire is. Az engedelmes emberiség számára megjövendölt minden áldás egyetlen megígért Megmentő köré csoportosul, akit Jehovának kellett támasztani. Éden kertjében úgy jelölte meg őt Isten, mint Isten asszonyának a „magvát” (1Móz 3:15). Idővel Isten megígérte, hogy ezt a Magot Ábrahámon keresztül hozza el (1Móz 22:18). Kimutatta, hogy a megígért Megmentő örökkévaló király és pap lesz „Melkisédek rendje szerint”! (Zsolt 110:4; Zsid 7:1–28). Izraelnek törvényszövetséget adott annak papságával és áldozataival együtt, melyeknek mindegyike „eljövendő jó dolgok árnyéka” volt (Zsid 10:1; Kol 2:17). Dávidnak ígéretet tett, hogy örökké az ő családjában marad a királyság (2Sám 7:11–16). És ennek az ígéretnek az örököse, valamint az, akire az összes többi próféciák mint Megszabadítóra mutattak, Jézus Krisztus lett, ahogyan a Biblia mutatja. Igen, a Biblia az első oldalától az utolsóig az ihletett Iratok fő témájára irányítja a figyelmet — és ez nem más, mint Isten Királysága Jézus Krisztus kezében, melyről Jehova gondoskodott mint eszközről szándéka végrehajtására.
14—17. Miért nagy értékű mindnyájunk számára a bibliai prófécia és az erkölcsre vonatkozó bibliai tanács?
14 Mint prófétai könyv, a Biblia egyedülálló. Jelentőséget ad ugyanis a történelmi eseményeknek és megmutatja, hogy miért történtek úgy, ahogyan történtek (Luk 19:41–44). Megmutatja minden jelenlegi világi kormányzat jövőjét (Dán 2:44) Megmagyarázza korunk eseményeit; megmutatja, hogy e régi rendszer megjövendölt végidejében élünk, és hogy Isten hamarosan eltüntet minden gonoszt (2Tim 3:1–5; Zsolt 37:9, 10).
15 A Biblia nélkül nem ismernénk az élet igazi célját (Préd 12:15). Tisztázza, hogy az ember nem a vak véletlen szüleménye, hanem Isten teremtménye, és hogy Istennek szeretetteljes célja van az emberiséggel. Azt is megmagyarázza, hogy Istennek mi a ránk vonatkozó akarata most, és hogyan találhatunk igazi megelégedést az életben (Jel 4:11; 1Tim 2:3, 4; Zsolt 16:11).
16 Az emberi történelem azt bizonyítja, hogy Istentől függetlenül az ember nem képes sikeresen irányítani lépteit. Egyedül a Biblia gondoskodik a szükséges vezetésről. Útmutatást ad az erkölcsre vonatkozóan, amikor megmutatja, hogy Isten mit ítél el és mit helyesel (Gal 5:19–23). A leggyakorlatiasabbnak bizonyul egy olyan világ közepette, amely teljesen lerázta az erkölcsi korlátokat. A Biblia segítségével elsajátíthatjuk Isten nézőpontját és elnyerhetjük tetszését. Megmutatja nekünk az utat az örökké tartó élethez Isten új világában (Ján 17:3).
17 Vajon nem nyilvánvaló ezekből, hogy miért a Könyvek Könyve kell hogy legyen a legfőbb tankönyvünk a tanulmányozáshoz? A keresztények mindenki másnál jobban érdekeltek ennek a könyvnek a kutatásában, melynek az a szerzője, akinek Isten Fia ezt mondta: „A te szavad igazság” (Ján 17:17). Éppen ezért a Biblia első helyet foglal el a Teokratikus Szolgálati Iskola tanfolyamán.
[Tanulmányozási kérdések]
