A tanítás művészetének kifejlesztése
10. tanulmány
A tanítás művészetének kifejlesztése
1—3. Mit foglal magába a tanítás, és milyen alkalmaink vannak a tanításra?
1 Igaz keresztényekként Jehova Istenre és Jézus Krisztusra tekintünk, mint Nagy Tanítóinkra. Egyetértünk a zsoltárossal, aki így imádkozott Jehovához: „Taníts engem akaratodat tenni!” (Zsolt 143:10). Ugyanúgy gondolkodunk, mint Jézus első századbeli tanítványai, akik úgy szólították őt: „Tanító”. És mily nagynevű tanító volt Jézus! Hegyi beszéde után „a tömeg álmélkodott tanítási módján; mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van” (Máté 7:28, 29). Ők a legnagyobb Tanítók, és nekünk őket kell utánoznunk.
2 A tanítás olyan képesség, amelyet fejleszteni kell. A mi, hogyan, miért, hol és mikor kérdésekre adott magyarázatot foglalja magába. Minden kereszténynek javítania kell tanítói képességét, különösen Jézus azon utasítására való tekintettel, amit követőinek adott: „Képezzetek tanítványokat minden nemzetből való emberek közül . . . tanítva őket!” (Máté 28:19, 20). Hogy ez a munka ügyességet követel, az világosan látható Pál apostol Timótheushoz intézett figyelmeztetéséből: „Buzdíts teljes hosszútűréssel és művészi tanítással!” (2Tim 4:2).
3 Valójában sok alkalom van arra, hogy másokat tanítsunk. A szülőknek tanítaniuk kell gyermekeiket. A jó hírnököknek tanítaniuk kell az érdeklődő személyeket otthoni bibliatanulmányozások segítségével. Gyakran adódik alkalom arra, hogy új hírnököket képezzünk ki. És sok testvér kiváltsága, hogy oktatóelőadásokat tartson, akár a szolgálati összejövetelen, akár nyilvános előadásként. A Teokratikus Szolgálati Iskola minden tanulójának törekednie kell arra, hogy tanítóként való előrehaladását nyilvánvalóvá tegye. Ha fejleszted képességed a szolgálatnak ebben a tanítói ágazatában, akkor valóban kielégítőnek és áldásosnak találod majd a szolgálatot. Semmi sem olyan örvendetes, mint tanítani valakit Isten Szavából, azután látni az általa megtett nagyszerű szellemi előrehaladást.
4., 5. Kire és mire kell bízni magunkat, amikor tanítunk?
4 Bízzál Jehovában! Ahhoz, hogy a Jóhír eredményes tanítója légy, alapvető követelmény, hogy bízzál Jehovában. Mindig figyelj rá, bízd magad az ő vezetésére és kérd segítségét! (Péld 3:5, 6). Még Jézus is ezt mondta: „Amit én tanítok, nem az enyém, hanem azé, aki elküldött engem” (Ján 7:16). Jézus rendszeresen utalt Isten Szavára. Feljegyzett beszédeiben a Héber Iratok könyveinek körülbelül egyharmadából idézett és hivatkozott azokra. Így amikor másokat tanítasz, támaszkodj Isten igazság Szavára, amint azt Jézus tette! Abból merítsd válaszaidat, mert csupán egyetlen fő tankönyv van az emberek tanítására ahhoz, hogy Jézus tanítványaivá váljanak, és ez a Szent Biblia (2Tim 3:16).
5 Ha valóban Jehovában bízol, akkor nem kell alkalmatlannak érezned magad. Isten hozzásegít minket szándékainak megértéséhez, amint azokat igazság Szava feltárja. Ha ezekről az igazságokról szerzett ismeretedet megosztod másokkal, Jehova támogatni fog téged. Nem szabad visszahúzódnod, ezt mondva: „Én nem vagyok tanító.” De az lehetsz, ha imateljesen Jehovára bízod magad (2Kor 3:5).
6—8. Milyen szerepet játszik a felkészülés a hatásos tanításnál?
6 Felkészülés. Természetesen semmi sem pótolja témád alapos megismerését. Világosan meg kell értened az anyagot, mielőtt más valakinek tanítanád (Róma 2:21). Amilyen mértékben növekszik ismereted és látóköröd, olyan mértékben válsz nyilvánvalóan jobb tanítóvá. De még ha csupán néhány alapvető igazságot ismersz, akkor is lehetsz tanító. Beszélj arról, amit tudsz! Még fiatal gyermekek is taníthatják iskolatársaikat az igazságra, amit szüleiktől tanultak. A Teokratikus Szolgálati Iskola segít tanítói képességed fejlesztésében.
7 Ha bibliatanulmányozást akarsz vezetni vagy beszédet mondani, először világosan rögzítsd az anyagot támogató bizonyítékokat elmédben. Próbáld meghatározni, hogy miért vannak a dolgok úgy, ahogyan vannak! Törekedj arra, hogy amennyire tudod, saját szavaiddal fogalmazd meg a gondolatokat! Értsd meg jól a Szentírás szerinti bizonyítékokat! Készülj fel, hogy eredményesen alkalmazd az írásszövegeket!
8 A felkészülésnek egy másik szempontja az, hogy előre meg kell fontolnod azokat a kérdéseket, amelyek a tanuló elméjében támadhatnak korábbi vallásos neveléséből adódóan. Ez segít olyan anyaggal felkészülnöd, amely különösképpen megfelel a tanulónak. Ha szem előtt tartod, amit már megértett, akkor ez alapul szolgál neked az új anyaghoz, amely segítségére lehet előrehaladásában. Egy másik tanulónak talán másféle bizonyítékokra van szüksége, amit a saját körülményei határoznak meg. Így tehát, ha megismered a tanulódat, az segít neked a felkészülésben.
9. Hogyan lehet bátorítani a tanulókat arra, hogy saját szavaikkal válaszoljanak?
9 Kérdések. A kérdések különösen nagy segítséget nyújtanak a hatásos tanításban, amint azt Jézus Krisztus gyakran bemutatta (Luk 10:36). Ezért amikor bibliatanulmányozást vezetsz, követheted módszerét, ha felhasználod a kiadvány nyomtatott kérdéseit. De ha alapos tanító vagy, nem fogsz megelégedni azzal, hogy a tanuló egyszerűen csak felolvassa a választ a könyvből. Ilyen esetben további kérdéseket kell feltenned, amely arra ösztönzi a tanulót, hogy saját szavaival fejezze ki gondolatait. Néha csupán annyit kell mondanod: „Ez igaz, de hogyan tudná megmagyarázni ezt a saját szavaival?”
10. Magyarázd meg a rávezető kérdések használatát!
10 Hasznosnak találhatod majd a tanításban a rávezető kérdéseket is. Ezek olyan kérdések, amelyek segítenek ráirányítani vagy rávezetni az illető elméjét annak alapján, amit már tud olyan végkövetkeztetésre, amely talán még sohasem jutott eszébe (Máté 17:25, 26; 22:41–46). Valójában ezt mondhatnád magadnak: ’Tudom, hogy ez a tanuló ezt meg ezt tudja, így ha felteszek neki néhány kérdést logikus sorrendben, akkor eljut a helyes végkövetkeztetésre. De ha kihagyom a rávezető kérdéseket, és rögtön felteszem neki a fő kérdést, talán helytelen következtetésre jut.’ Más szavakkal: a tanuló rendelkezik olyan értesülésekkel, amelynek alapján eljuthat a válaszra, de segítségre van szüksége. A könnyű út természetesen az, hogy megmondod neki a választ. De ha rávezető kérdéseket alkalmazol, akkor nemcsak elfogadhatóbbá teszed előtte a választ, mivel a tanuló saját maga állapította meg azt, hanem segíted abban is, hogy fejlessze gondolkodóképességét. Kérdéseid lépésről lépésre logikus gondolatmenetben vezetik majd elméjét egészen a helyes végkövetkeztetésig. Ennek felbecsülhetetlen értéke lehet később.
11. Hogyan alkalmazhatod a szemlélet-kérdéseket?
11 Időnként szükségesnek találhatod azt is, hogy szemlélet-kérdéseket tégy fel. Ezek által azt igyekszel megállapítani, hogy mit hisz a tanuló személy szerint a dologról. Például megkérdezheted tőle, hogy mit mond Isten törvénye a paráznasággal kapcsolatban? Talán tud idézni olyan írásszöveget, amely helytelennek mutatja azt. De egyetért-e a tanuló azzal a válasszal, amit mondott? Vajon ez az ő személyes nézete is? Talán kérdést kívánsz feltenni neki, hogy megállapítsd, mit gondol valójában a paráznaságról. Ezt kérdezheted: „Mi a különbség, ha úgy élünk, vagy ha nem úgy élünk?” Az ilyen kérdésekre adott válaszokból felismered majd, hogy hol van szükség segítségre és ennek megfelelően jársz el. Az ilyen szemlélet-kérdések segítenek elérni a tanuló szívét.
12., 13. Miért hasznos kérdéseket feltenni mind a házankénti szolgálatban, mind az emelvényről mondott beszédben?
12 A kérdések a házankénti szolgálatban is hasznosak. Például meg akarod ismerni a házigazda gondolkodásmódját, hogy jobb segítségét tudj neki nyújtani a bibliai igazságok megértésében. Kérdéseket tehetsz fel neki és megkérheted, hogy válaszoljon azokra. Ezt azért teszed, mert tudod, hogy ha alkalmat kap saját véleménye kifejezésére, akkor jobban oda fog figyelni arra, amit mondasz.
13 Még ha emelvényről beszélsz, akkor is előfordulhat, hogy olyan kérdéseket teszel fel, melyekre választ vársz. Ilyenkor felszólíthatod hallgatóidat a válaszadásra. De előfordulhat az is, hogy szónoki kérdéseket használsz — olyan kérdéseket, amelyek serkentik a gondolkodóképességet, de nem vársz rájuk választ a közönség részéről (Luk 12:49–51). Te magad adod meg rájuk a választ. Néha egész sor kérdést teszel fel, és mindaddig nem adsz rájuk választ, amíg el nem érsz az utolsó kérdéshez. Hogy melyik fajta kérdésmódszert alkalmazod, az attól függ, milyen a hallgatóságod és mit tanítasz.
14., 15. Milyen célt szolgál a szemléltetés és az ismétlés?
14 Szemléltetések. Ezek is fontos jellemzői voltak Jézus tanításának. Ugyanígy a mai keresztény tanítók is felhasználhatják az élet ügyeit és tapasztalatait szemléltetésekre, amelyek segítenek mélyebben bevésni a hallgatók elméjébe a nagyszerű tanításokat (Máté 13:34, 35). Törekedj arra, hogy szemléltetéseid egyszerűek legyenek, mivel nehézkes vagy bonyolult szemléltetéseket nehéz követni, sőt eltéríthetik hallgatóid figyelmét a bizonyítékaidtól! Jakab levele sok szemléltetést tartalmaz — a tenger hulláma, a hajókormány, a ló zablája, a tükör stb. Ezeket az élet mindennapi dolgaiból merítette. Az éber tanító arra törekszik, hogy szemléltetései alkalmazhatók legyenek tanulója körülményeire, korára, vallására, műveltségi fokára stb. A szemléltetéseket természetesen éppúgy felhasználhatod előadásokban, mint amikor egyéneket tanítasz.
15 Ismétlés. Ez a módszer igen lényeges a sikeres tanításhoz, függetlenül attól, hogy emelvényről beszélsz vagy valakit az otthonában tanítasz. Igyekezz bevésni tanulód elméjébe a kulcsszavakat és kifejezéseket, de különösen az írásszövegeket! Ha tanulóbeszédet mondasz egy házigazdánál, áttekintő kérdéseket tehetsz fel, hogy az ismétlés által kihangsúlyozd a pontokat. Ezáltal győződhetsz meg arról, hogy a tanuló megértette-e a gondolatot. A valóságban azt kérded majd, amit Jézus kérdezett: „Megértettétek mindezeknek az értelmét?” (Máté 13:51).
16. Mire tudsz visszaemlékezni egy jó tanító előadása után?
16 Beszédek, melyek tanítanak. Értékeléssel emlékszel az olyan beszédekre, amelyekből a legtöbbet tanultál. Éppen ezért figyeld meg, miért jó tanító néhány előadó! Jegyezd meg, mi teszi beszédeiket könnyen érthetővé! Nem hadarva mondják el beszédüket. Talán kérdéseket használnak, akár olyanokat, amelyekre a hallgatóságtól várják a választ, akár szónoki kérdéseket, amelyek a gondolkodást serkentik. Lehet, hogy felszólítanak: keresd ki és kövesd a fő írásszövegeket, mialatt ők olvassák, magyarázzák és részletezik azokat, valamint megvilágítják a fő gondolatokat. Néhányan talán szemléltetőeszközöket is használnak. De minden esetben megfigyelheted, hogy sokkal könnyebb visszaemlékezni néhány jól megmagyarázott pontra, mint sok, de csak röviden érintett pontra. Amikor alkalmazzák a tanítás művészetét, akkor a beszéd hallgatói könnyen meg tudják állapítani a témát, a fő pontokat és talán egy-két felhasználásra került kiemelkedő írásszöveget is.
17., 18. Hogyan és miért kell a figyelmet a nagy Tanítókra irányítanunk?
17 Irányítsd a figyelmet a nagy Tanítókra! Mint keresztény tanítónak, mindig tudatában kell lenned, hogy mennyire fontos a figyelmet Jehova Istenre mint az élet Forrására és Jézus Krisztusra mint Isten csatornájára irányítani, akin keresztül jön az élet és a sok áldás (Ján 17:3). Igyekezz meleg értékelést kifejleszteni másokban ezek iránt a valóban nagy Tanítók iránt!
18 Ha elsajátítod a tanítás művészetét, akkor te is felismered, hogy milyen nagy szerepe van a szeretetnek. Ha a tanuló valóban megszereti Jehova Istent, akkor hűségesen fogja szolgálni őt. Éppen ezért a tanulmányozás folyamán megfelelő helyeken irányítsd a figyelmet azokra a jelentőségteljes dolgokra, amiket Isten tett és amiket tenni fog a bűnös emberiségért! Irányítsd a figyelmet Isten bölcsességére, igazságosságára, szeretetére és hatalmára, azokra a tulajdonságokra, amelyeket mindig oly csodálatosan kiegyensúlyozott módon alkalmaz az engedelmes emberiség javára. Ha a tanuló szíve helyes, idővel ő is mély lojalitást fog érezni Jehova iránt és olyan vágyat, hogy részt vegyen neve magasztalásában.
[Tanulmányozási kérdések]
