Egyensúly és személyes megjelenés
37. tanulmány
Egyensúly és személyes megjelenés
1—9. Határozd meg az egyensúly és az önbizalom fogalmát, és mondd meg, hogyan lehet ezeket a tulajdonságokat megszerezni!
1 A kiegyensúlyozott szónok nem ideges. Nyugodt és higgadt, mivel uralja a helyzetet. Ezzel ellentétben a kiegyensúlyozatlanság az önbizalom hiányának a jele. Ez a két dolog együtt jár. Ezért tünteti fel a Beszédtanács cédula egyetlen pontként az „Önbizalom és egyensúly” képesítést.
2 Bár az előadónak feltétlenül szüksége van önbizalomra és egyensúlyra, ezeket a tulajdonságokat azonban nem szabad összekeverni az elbizakodottsággal, amely pöffeszkedő, páváskodó vagy büszke és méltóságteljes járásban, vagy hanyag ülésmódban, a házról házra végzett szolgálatban pedig az ajtófélfának való túl hanyag nekitámaszkodásban nyilvánul meg. Ha az előadásodnál valami az elbizakodottság hatását keltené, az iskolafelvigyázó kétségtelenül személyes tanáccsal lát el, mivel arra törekszik, hogy segítsen legyőznöd mindent, ami ilyen hatást kelthetne és így veszélyeztethetné a szolgálatod eredményességét.
3 Ha azonban kezdő előadó vagy, sokkal valószínűbb, hogy félénk és szégyenlős leszel, amikor az emelvényre kell lépned. Lehet, hogy ideges leszel és szorongást érzel, ami előidézheti, hogy nem bízol előadásod hatásosságában. Ez azonban nem szükségszerű. Az önbizalmat és egyensúlyt el lehet sajátítani szorgalmas erőfeszítéssel, ha felismered, hogy miért hiányoznak ezek a tulajdonságok.
4 Miért hiányzik némely előadónál az önbizalom? Rendszerint egyik vagy másik okból, vagy mindkettőből. Először is az elégtelen felkészülés vagy a saját anyagáról való helytelen szemléletmód; másodszor a saját előadói képességével kapcsolatos rosszalló nézet lehet az oka.
5 Mi ad az embernek önbizalmat? Lényegében az a tudat vagy meggyőződés, hogy képes leszel teljesíteni feladatodat. Az a biztonságérzet, hogy ismered a helyzetet és meg tudsz vele birkózni. Az emelvényen ez némi tapasztalatot követel. Ha már tartottál néhány előadást, ésszerű feltételezni, hogy ez az előadás is eredményes lesz. De még ha viszonylag kezdő is vagy, az előbbi előadásaidnak bátorítaniuk kell téged, így hamarosan kellő mértékben fel tudod mutatni ezt a tulajdonságot.
6 Egy további nélkülözhetetlen követelmény az önbizalom megszerzéséhez, akár tapasztalt előadó vagy, akár nem, az anyag ismerete és az arról való meggyőződés, hogy az anyag értékes. Ez nem csupán a beszéded tárgyának gondos elkészítését jelenti, hanem az előadására való gondos felkészülést is. Ha tudatában vagy annak, hogy előadásod a saját teokratikus előmeneteledet szolgálja, valamint a testvérek tanítását, akik hallgatni fognak téged, akkor imateljes magatartással lépsz az emelvényre. Akkor teljesen elmélyülsz a témában, megfeledkezel magadról és az idegességedről. Arra fogsz gondolni, hogy Istennek tetsszél és ne embereknek (Gal 1:10; 2Móz 4:10–12; Jer 1:8).
7 Ez azt jelenti, hogy mindenről meg kell győződnöd, amiről beszélni fogsz. A felkészülésnél bizonyosodj meg, hogy megtetted-e ezt! És miután mindent megtettél, amit megtehetsz, hogy érdekes és élő előadást készíts, és mégis úgy érzed, hogy az előadásod színtelen és élettelen, gondolj arra, hogy egy élő hallgatóság felpezsdíti előadásodat. Ezért élénkítsd fel előadásmódoddal a hallgatókat és az érdeklődésük önbizalmat ad abban, amit elő akarsz nekik adni.
8 Mint ahogy az orvos megfigyeli a betegség tüneteit, úgy fogja tanácsadód is figyelni azokat a jeleket, amelyek kétségtelenül nyugtalanságra mutatnak. És mint ahogy a jó orvos inkább a betegség okait keresi, mintsem a tüneteit, a tanácsadód is az önbizalom és egyensúly hiányát előidéző valódi okok leküzdésében igyekszik majd segíteni neked. De ha megismered a tüneteket és megtanulsz rajtuk uralkodni, a valóságban az is segít legyőzni ezeknek a tüneteknek az alapvető okait. Milyen tünetek ezek?
9 A rejtett érzések vagy feszültség megnyilvánulásának általában két módját ismerjük. Fizikai, vagyis testi és hangbeli megnyilatkozásokra oszthatók fel. Ha valakinél bármilyen mértékben ilyen tünetek észlelhetők, azt mondjuk, hogy az ilyen személy elvesztette az egyensúlyát.
10., 11. Hogyan leplezi le a testtartás az önbizalom hiányát?
10 A testtartásról felismerhető egyensúly. Az egyensúly első megnyilvánulása a testtartásodról ismerhető fel. Vannak egyes megnyilatkozások, amelyek elárulják, hogy nincs önbizalmad. Először is figyeld meg a kezedet, a hátra tett, a mereven lelógó, a szónoki állványt görcsösen szorongató kezet; az ismételten zsebbe nyúló vagy a kabátot be és kigomboló, vagy az archoz, orrhoz és szemüveghez céltalanul nyúlkáló kezet; a félénk taglejtéseket; az órával, ceruzával, gyűrűvel vagy a jegyzetekkel játszó kezet! Vagy figyeld meg a lábak állandó tologatását, a testnek jobbra-balra való himbálását; a test merev tartását, vagy a térd hajlítgatását; az ajkak gyakori nedvesítését, az ismételt nyeléseket és a gyors, felületes lélegzést!
11 Az idegességnek mindezeket a megnyilatkozásait tudatos igyekezettel le lehet győzni vagy a minimumra csökkenteni. Ha erre fogsz törekedni, akkor testtartásoddal az egyensúly hatását kelted. Ezért lélegezz természetesen és egyenletesen, és minden erővel igyekezz fellazulni! Mielőtt beszélni kezdenél, várj egy kissé! Erre a hallgatók minden bizonnyal kedvezően fognak reagálni, és ez ismét segít megtalálnod a keresett önbizalmat. Összpontosítsd figyelmedet az anyagodra, ne a hallgatókra vagy önmagadra!
12—14. Mit tehetünk az egyensúly megszerzése érdekében, ha a hangunkból az önbizalom hiánya tűnik ki?
12 A hang feletti uralom mutatja az egyensúlyt. Az idegesség hangbeli megnyilatkozásai az abnormálisan magas hang, a reszkető hang, a torok ismételt köszörülése, a szokatlanul gyenge hang, amit a feszültségnek tulajdonítható rezonanciahiány idéz elő. Ezek a problémák és rossz szokások szorgalmas erőfeszítéssel szintén legyőzhetők.
13 Ne siess, amikor az emelvényhez mész, vagy amikor a jegyzeteidet rendezed, hanem lazítsd fel magad, és örülj annak, hogy megoszthatod másokkal azokat a dolgokat, amelyekre felkészültél! Ha tudod, hogy az előadás kezdetén ideges vagy, akkor különösen törekedj arra, hogy a bevezetésben lassabban és mélyebb hangon beszélj, mint ahogy érzésed szerint szoktál! Ez segít legyőznöd az idegességet. Arra is rájössz majd, hogy a taglejtések és szünetek elősegítik a feloldódást.
14 Ezeknek a dolgoknak a gyakorlásával azonban ne várj addig, amíg az emelvényre kell lépned! Gyakorold az egyensúly és önuralom megőrzését a mindennapi beszédben! Ez nagy segítségedre lesz az önbizalom megszerzésében az emelvényen és a szántóföldi szolgálatban, ahol az a legfontosabb. A nyugodt előadásmód a hallgatókat is megnyugtatja, és így az anyagra tudják összpontosítani figyelmüket. Az összejöveteleken való rendszeres hozzászólások segítenek megszoknod a nagyobb hallgatóság előtti beszédet.
**********
15. Miért oly fontos a jó megjelenés?
15 A jó személyes megjelenés elősegítheti az egyensúly megőrzését, de más okból is fontos. Ha a szolga nem fordít erre kellő figyelmet, megtörténhet, hogy a külseje eltereli a hallgatók figyelmét, s ezért nem figyelnek arra, amit mond. A figyelmet a saját személyére tereli, amit természetesen nem akar. Ha valaki különösen nem törődik személyes megjelenésével, azt is előidézheti, hogy mások megvetéssel fognak tekinteni a szervezetre, amelynek ő is tagja, és elutasítják az üzenetet, amit feltár nekik. Ennek nem volna szabad megtörténnie. Még ha a Beszédtanács cédulán a „Személyes megjelenés” pont az utolsó helyen is van, ez nem jelenti azt, hogy kevésbé fontos, mint a többi.
16—21. Milyen tanácsokat kapunk a rendes öltözetre és ápolt külsőre vonatkozóan?
16 Rendes öltözet és ápolt külső. Óvakodnunk kell a szélsőséges öltözködéstől. A keresztény szolgát nem a világi divathóbortok irányítják, amivel a figyelmet a saját személyére terelné. Nem fog túlságosan kiöltözni és rikító színeket választani, amivel a figyelmet a ruhájára terelné. Arra is vigyázni fog, hogy ne öltözködjön hanyagul. A jólöltözöttség nem jelenti azt, hogy új ruhát szükséges felölteni; csupán azt, hogy mindig tiszták és rendesek legyünk. A nadrágunk legyen vasalt és nyakkendőnk ne álljon ferdén! Ezt mindenki megteheti.
17 Az öltözködésre vonatkozó tanács, amint azt Pál apostol feljegyezte az 1Timótheus 2:9 szerint, megfelelő a mai keresztény nők számára is. Mint a férfi testvéreknek, nekik sem szabad úgy öltözködniük, hogy magukra tereljék a figyelmet. Az sem volna helyes, ha engednének a szélsőséges világi öltözködési hóbortnak, ami a szerénytelenség bizonyítéka lenne.
18 Arra is kell azonban gondolni, hogy nem mindenki fog egyformán öltözködni. Ezt nem is várjuk el senkitől. Az embereknek különböző ízlésük van és ez így helyes. A világ különböző részein különböző nézet uralkodik arról, hogy milyen az illendő öltözet, de mindig jó óvakodni az olyan öltözködési módtól, amely kétségeket ébresztene a hallgatókban és megbotránkoztathatná azokat, akik az összejöveteleinkre járnak.
19 Ami azoknak a testvéreknek az alkalmas öltözetét illeti, akiknek előadásuk van az iskolában vagy a szolgálati összejövetelen, azt lehet mondani, hogy körülbelül úgy kell öltözködniük, mint annak a testvérnek, aki nyilvános előadást tart. Ha a helységben, ahol élsz, az a szokás, hogy az előadó a nyilvános előadásnál nyakkendőt és zakót visel, akkor ez a megfelelő öltözet a Teokratikus Szolgálati Iskolában mondott előadáshoz is, mivel itt a nyilvános előadást gyakorolod.
20 Adnunk kell az ápolt külsőre is. A fésületlen haj rossz benyomást kelt. A jó megjelenésnek ebben a tekintetben is ésszerű figyelmet kell szentelni. Azoknak a férfiaknak, akiknek a gyülekezet összejövetelein feladatuk van, arra is kell ügyelniük, hogy rendesen meg legyenek borotválkozva.
21 Ami a rendes öltözetre és ápolt külsőre vonatkozó tanácsot illeti, amikor alkalom van a dicséretre, ezt mindig el lehet mondani az emelvényről. Ha dicséretet kapnak azok, akik helyes figyelmet szentelnek öltözetüknek és külsejük ápoltságának, az buzdítani fogja a többieket is, hogy kövessék jó példájukat. Ha azonban ebben a tekintetben gyengeségek vannak, jó lenne, ha az iskolafelvigyázó ezekben az esetekben négyszemközt és kedvesen mondaná el javaslatait, és nem nyilvánosan adna tanácsot a tanulónak.
22—28. Beszélj arról, hogyan befolyásolja a testtartás a személyes megjelenést!
22 Helyes testtartás. A helyes testtartás is a személyes megjelenésünkhöz tartozik. Nem mindenki áll azonban egyformán és nem mindenkinek egyforma a testtartása. Ne próbáljuk tehát a testvéreket rábírni arra, hogy valamilyen merev mintához alkalmazkodjanak! A szélsőségeket azonban, amelyek a figyelmet elfordítják az üzenettől és az egyénre terelik, külön figyelni kell, hogy helyreigazítsuk vagy kiküszöböljük őket.
23 Például nem mindenki tartja a lábát ugyanabban a helyzetben és általában nagyon kevés függ attól, hogy hogyan állsz, amíg egyenesen állsz. Ha azonban az előadó annyira szétvetett lábakkal áll, hogy a hallgatókra olyan hatással van, mintha lóháton ülne, az nagyon elterelheti a figyelmet.
24 Hasonló az eset, ha a szónok nem áll egyenesen, hanem meg van görnyedve. A hallgatók sajnálatot éreznek iránta, mivel azt a hatást kelti, mintha nem érezné jól magát. Ez is eltereli a figyelmet az előadásról. A hallgatók nem arra gondolnak, amit mond, hanem őrá gondolnak.
25 Ha valaki úgy áll, hogy egyik lábát a másik köré tekeri, ezzel nyilvánvaló kiegyensúlyozatlanságának a bizonyítékát adja. Ehhez hasonló, ha a kezét a zsebében tartja. Ezek olyan dolgok, amelyektől óvakodni kell.
26 Nem helytelen, ha az előadó mind a két kezét időnként a szónoki állványra helyezi, ha van előtte ilyen, de minden bizonnyal nem szabad rátámaszkodnia. Ez éppen olyan lenne, mintha a hírnök a szántóföldi szolgálatban az ajtófélfához támaszkodna. Ezzel nem keltene jó benyomást.
27 Szükséges azonban újra kihangsúlyozni, hogy az egyének különbözők. Nem mindenki áll egyformán, és ezért a Teokratikus Szolgálati Iskolában csak a nemkívánatos szélsőségekre kell figyelni, amelyek elterelik a figyelmet az előadásról.
28 A testtartás javítása bizonyára felkészülés dolga. Ha ezen a téren javítanivalód van, előre kell gondolnod arra, hogy az emelvényen a helyes testtartást még a beszéd előtt kell elfoglalnod. Ez is azok közé a dolgok közé tartozik, amelyeket a mindennapi gyakorlással javítani lehet.
29—31. Miért kell rendben lenni felszerelésünknek?
29 Rendes felszerelés. Ha valaki beszélgetést folytat az ajtónál vagy előadást tart az emelvényen, és a Bibliájából használat közben papírdarabok hullanak ki, ez eltereli a figyelmet és rossz benyomást kelt. Ez nem jelenti azt, hogy a Bibliába nem szabad soha semmit beletenni, de ha abból nehézség támad, amely eltereli a figyelmet az előadásról, ez arra mutat, hogy több figyelmet kell szentelned a jó benyomásnak. Jó, ha megvizsgálod a Bibliád külsejét is. A sok használattól piszkos és kopott lehet, és elhanyagoltnak látszhat. Ezért jó lesz, ha megállapítod, hogy a Bibliád, amit az emelvényen vagy a szántóföldi szolgálatban használsz, nem taszítja-e vissza azokat, akiknek segíteni akarunk.
30 Ugyanez érvényes az aktatáskádra is. Sok mód van arra, hogyan lehet az aktatáskában elhelyezni a dolgainkat. De ha előfordul, hogy amikor az ajtó előtt a táskánkból valamilyen kiadványt akarunk elővenni, a sok papír között kotorásznunk kell, hogy megtaláljuk a keresett dolgot, vagy ha egy folyóirat kivételénél más dolgok esnek a küszöbre, úgy feltétlenül szükséges ebben a tekintetben is tenni valamit.
31 A hallgatók figyelmét az is elterelheti, ha a szónok zsebei tele vannak tollakkal, ceruzákkal és más segédeszközökkel, amelyek világosan láthatók. Nincs szabály arra, hogy hol kell tartani ezeket a dolgokat, de mihelyt a figyelmet az előadásról magukra kezdik terelni, szükséges valamit javítani a dolgon.
32—34. Milyen szerepet játszik megjelenésünkben az arckifejezés?
32 Az arckifejezés nincs ellentétben a témával. Amikor egy előadást készítünk, tanácsos figyelembe venni azt is, hogy az anyag milyen hangulatot követel. Ha például a halálról és a megsemmisítésről beszélünk, nem volna helyénvaló az arcon a széles mosoly. Hasonlóan, ha a dolgok Új Rendszerében való boldog állapotokról beszélünk, aligha volna megfelelő komoran nézni a hallgatókra.
33 Az arckifejezés rendszerint nem okoz problémát; természetesen egyes emberek jobban hajlamosak a komolyságra, mint mások. Óvakodnunk kell azonban attól a szélsőségtől, amely eltereli a figyelmet az előadásról. Bizonyára nem lenne kívántos, ha az arckifejezés az előadó őszinteségéről a hallgatókban kétséget váltana ki.
34 Az előadás készítésénél tehát helyes mérlegelni, hogy milyen kedélyállapotban kell előadnunk. Ha komoly témáról van szó, amely a gonoszok megsemmisítését tárgyalja, akkor komolyan kell előadni. Ha az anyagra gondolsz és állandóan azt tartod az elmédben, a legtöbb esetben az arckifejezésed természetes módon visszatükrözi ezt. Ha boldog témáról beszélsz, aminek a hallgatókban örömet kell kiváltania, akkor azt boldogan kell előadnod. És ha jól érzed magad az emelvényen, az arckifejezésed rendszerint visszatükrözi ezt az örömet.
[Tanulmányozási kérdések]
