Felvilágosító anyag világos előadása
21. tanulmány
Felvilágosító anyag világos előadása
1—3. Miért kell pontosan meghatározott anyag ahhoz, hogy beszédünk felvilágosító jellegű legyen?
1 Az értékes előadás gondos felkészüléssel kezdődik, az pedig időt és igyekezetet igényel. De mennyire megéri! Növeld pontos ismereted tárházát, és valami igazán hasznos dolgot osztasz meg hallgatóiddal! Ahelyett, hogy általánosságban beszélnél, világos és részletes magyarázatot adsz majd elő, és tudod, hogy igazat mondasz. Ez építi majd a hallgatóság értékelését Isten Szava iránt, és így Jehovának szerez tiszteletet. A felvilágosító anyagról való elmélkedésünknél főleg azt tartjuk szem előtt, hogy mit mondunk az előadásunkban. Röviden elmélkedj tehát ennek a dolognak a különböző szempontjairól. Ez az első pont a Beszédtanács cédulán.
2 Pontosan meghatározott anyag. Az olyan előadás, amely csak általánosságokat tartalmaz, nélkülözi a tekintély súlyát. Határozatlan. Bizonytalanságban hagyja a hallgatókat. Hogy a gondolatok az elmében megmaradhassanak, határozottaknak és pontosaknak kell lenniük. Ez bizonyítja, hogy az előadó kutatást végzett és a tárgyat jól ismeri.
3 Ezt a képesítést azáltal sajátítjuk el, hogy a felkészülésnél megkérdezzük: Miért? Mikor? Hol? stb. Általában nem elegendő csupán azt mondani, hogy valami megtörtént. Nevezd meg a helyeket, dátumokat és esetleg az okokat is! Nem elegendő csupán állítani bizonyos igazságokat. Mutasd meg, hogy miért igazak és miért értékes megismerni azokat! Ha utasítást adsz, magyarázd meg, hogyan kell a dolgot végrehajtani! Hogy milyen mértékben kell a beszédben érvényre juttatnunk ezt a képesítést, azt az határozza meg, hogy mennyit tudnak már arról a hallgatók. Vedd tehát figyelembe hallgatóidat, hogy megállapíthasd, körülbelül milyen részletekre lesz szükség!
4—6. Milyen tényezőket kell szem előtt tartanunk, hogy előadásunk felvilágosító legyen az adott hallgatóság számára?
4 Felvilágosító a hallgatóid számára. Ami az egyik hallgatóság számára felvilágosító jellegű, nem feltétlenül járul hozzá a másik ismeretének bővítéséhez, sőt lehet, hogy teljesen érthetetlen lesz számára. Az anyagnak tehát az adott hallgatósághoz kell alkalmazkodnia. Például az olyan előadásban, amelyben munkánk végzéséről van szó, egészen másképp dolgozzuk fel az anyagot, ha szolgálati összejövetelen mondjuk el, mintha olyan személlyel beszélgetünk, aki készül átadni magát Jehovának, vagy ha világi emberek csoportjával beszélünk.
5 Ezeket a tényezőket szintén figyelembe kell venni a különböző feladatoknál a Teokratikus Szolgálati Iskolában. Minden kiosztott beszédben az anyag előadásakor figyelembe kell venni a beszéd hallgatóságát, keretét és célját! Ezeket a tényezőket az előadás jellege és az előadó által kiválasztott keret határozza meg. Az oktatóelőadás természetesen a gyülekezethez intézett előadás. A többi előadások különbözők lehetnek, mivel a hallgatóságot és a beszéd célját a keret határozza meg. Minden esetben a következő kérdést teheti fel magának a tanuló és a tanácsadó egyaránt: Vajon az előadásban meghatározott hallgatósághoz szabták az anyagot? Felvilágosító és oktató jellegű lesz-e a hallgatóság számára?
6 A felkészülésnél kérdezd meg: Mit akarok elérni ezzel az előadással? Mennyit tud abból, amit mondani akarok, az a személy vagy csoport, amelyhez beszélni fogok? Milyen alapot kell leraknom, mielőtt rávilágítok ezekre a pontokra? Milyen különbséggel mondanám ezt el egy teljesen másféle csoportnak? Az összehasonlítások gyakran rávilágítanak szempontjainkra. A felkészülésnél igyekezz átgondolni a különböző csoportokhoz való közeledés többféle lehetőségét! Így különbséget tudsz tenni a hallgatóság figyelembevételénél, és az anyagot éppen annak a hallgatóságnak teszed majd felvilágosító jellegűvé, amelyhez beszélni készülsz.
7., 8. Hogyan érhetjük el, hogy az előadásaink gyakorlatiasak legyenek?
7 Gyakorlati értékű anyag. Sok dolog van, amit megtanulhatunk, de nem minden gyakorlatias. Ezért számunkra az az anyag felvilágosító, amely azokat a dolgokat érinti, amelyeket szükséges tudnunk a keresztény élethez és szolgálatunkhoz. Tudni akarjuk, hogyan kell a megszerzett felvilágosítást felhasználnunk.
8 A tanuló a felkészülésnél, az iskolafelvigyázó pedig a tanácsadásnál a következő kérdések feltevésével vizsgálhatja meg ezt a pontot: Milyen irányadó alapelveket kell az előadásnak tartalmaznia? Fel lehet-e használni az anyagot döntéseknél? Alkalmazható-e az előadott felvilágosítás a szántóföldi szolgálatban? Magasztalja-e Isten Szavát és rámutat-e Isten elhatározására? Csak kevés előadás tudja mindezt nyújtani, de ha gyakorlatiasan adjuk elő az anyagot, a hallgatóság számára valamilyen módon használható lesz.
9—11. Miért oly fontos a kijelentések pontossága?
9 Kijelentések pontossága. Jehova Tanúi igazságon alapuló szervezetet alkotnak. Az igazságot akarjuk beszélni, és mindig minden részletben teljesen pontosak akarunk lenni. Ez nemcsak a tantételekre érvényes, hanem az idézeteinkre és arra is, amit másokról mondunk, ahogy feltüntetjük őket, valamint a tudományos adatok és az újsághírek továbbadására is.
10 A hallgatóság az előadott helytelen kijelentéseket továbbadhatja, és így a tévedés feltűnővé válik. Ha a hallgatók felismerik a pontatlanságot, kételkedni fognak a szónok szavahihetőségében más pontokat illetően is, sőt talán az üzenet igazságában is. Ha új érdeklődő hall ilyen kijelentéseket, máskor pedig ettől eltérő nézeteket, azt gondolhatja, hogy Jehova Tanúi nem gondolkodnak egységesen, és megszakítja velünk a kapcsolatot anélkül, hogy megmagyarázná annak okát.
11 A tanácsadó nem fogja részletesen boncolgatni a tanuló összes kijelentéseit, különösen azét nem, aki új az igazságban és még nem teljesen ismeri Isten Szavának mélyebb dolgait. Inkább tapintatosan segít átformálni a tanuló gondolkozásmódját és megmutatja neki, hogyan javíthatja pontosságát gondos előzetes felkészüléssel.
12., 13. Milyen értéke van a további magyarázó anyagnak?
12 További magyarázó anyag. Ha olyan gondolatokat adunk elő, amelyek elmélkedésből vagy a tárgy további vizsgálatából erednek, az nagyban hozzájárulhat az előadás hatásosságához. Ezzel elkerülhetjük a hallgatók előtt már ismert anyag semmitmondó ismétlését. Ez az előadást üdévé teszi, élénkíti a hallgatók érdeklődését, és a jól ismert téma valóban élvezetessé válik. Ez az előadó önbizalmát is növeli. Előadásához abból a tudatból fakadó lelkesedéssel fog hozzá, hogy olyan valamit ad elő, ami kissé eltér a már ismert anyagtól.
13 Amitől óvakodnunk kell, az az egyéni spekuláció. A társulati irodalmat kell használnunk és azokra kell támaszkodnunk. Vizsgáld meg a Társulat Indexe-it és az írásszövegekkel kapcsolatos lábjegyzeteket! Győződj meg arról, hogy magyarázatod valóban megvilágítja, nem pedig elferdíti a tényeket!
**********
14—16. Mit kell tennünk az előadás előkészítésénél, hogy kijelentéseink egyszerűek legyenek?
14 Az anyag előkészítésénél gondos figyelmet kell szentelni annak is, hogyan akarod előadni azt, amit mondanod kell. Erre utal a Beszédtanács cédula azzal a kifejezéssel, hogy „Világos, érthető”. Ha erre nem fordítanál kellő figyelmet, megtörténhetne, hogy nem váltanál ki hatást a hallgatóidból, vagy nem emlékeznének vissza arra, amit hallottak. Ennél a dolognál három fő szempontot kell figyelembe vennünk.
15 Egyszerű kifejezések. Ez nem jelenti azt, hogy a kifejezéseket előre át kellene gondolnod. De az előadásra kerülő gondolatokat elemezni kell, és figyelembe kell venni bizonyos határozott tényezőket. Az eredmény rendszerint tömör előadás lesz, a gondolatok egyszerű kifejezésével és világos beszéddel. Ha az előadó elméjében a téma igen bonyolult, bonyolult lesz az előadásban is.
16 Óvakodj az utolsó percben való felkészüléstől. Az előadás minden pontját minden oldalról át kell gondolni, hogy az előadó számára egyszerűvé és világossá legyen. Ha az előadásra való felkészülésnél áttekinti ezeket a gondolatokat, olyan élesen az elméjébe vésődnek, hogy könnyen eszébe jutnak, amint szüksége van rájuk, és teljesen világosak lesznek mind a hallgatóságnak, mind az előadónak.
17., 18. Miért szükséges megmagyarázni az ismeretlen kifejezéseket?
17 Ismeretlen kifejezések megmagyarázása. A Szentírásnak és az Őr Torony Társulat irodalmainak a tanulmányozása által olyan kifejezéseket sajátítottunk el, amelyek teljesen idegenek azoknak az embereknek, akik nem ismerik munkánkat. Ha a bibliai igazságok magyarázásánál ilyen kifejezéseket használnánk, egyes hallgatóink vagy sokat veszítenének abból, amit mondunk, vagy teljesen érthetetlen lenne számukra az előadásunk.
18 Vedd figyelembe hallgatóidat! Milyen az értelmi színvonaluk? Mennyit tudnak a munkánkról? Hányan fogják az ilyen kifejezéseket ugyanolyan jól érteni, mint az előadó? Az olyan kifejezések mint a „teokrácia”, „maradék”, „más juhok”, sőt még az „Armageddon” és „Királyság” is a hallgatók elméjében vagy eltérő gondolatokat váltanak ki, vagy semmilyet. Még az olyan kifejezéseket is meg kell magyaráznunk, mint a „lélek”, „pokol” és „halhatatlanság”, ha a hallgató nem ismeri tevékenységünket. Ha azonban az előadást a gyülekezethez intézik, nem kell az ilyen kifejezéseket megmagyarázni. Ezért kell figyelembe venni az előadás keretét.
19., 20. Hogyan kerülhetjük el, hogy túl sok anyagot adjunk elő?
19 Nem túl sok anyag. Az előadás olyan sok adatot is tartalmazhat, hogy a sok anyag valósággal elárasztja a hallgatókat, és nehezen érthetővé vagy teljesen érthetetlenné válik. Hogy megvalósítsuk az előadás célját, nem szabad több anyagot átvennünk, mint amennyit világosan ki tudunk fejteni a kiszabott idő alatt. Nem szabad többet mondanunk, mint amennyit a hallgatók ésszerűen fel tudnak fogni. Ezenkívül egy ismeretlen ember vagy új érdeklődő előtt előadott anyagnak jelentősen egyszerűbbnek kell lennie, mintha ugyanazt az anyagot a gyülekezet előtt adnád elő. A tanácsadónak itt is figyelembe kell venni a hallgatóságot, amelyhez az előadó beszél.
20 Honnan tudhatja a tanuló, hogy mennyi anyagot foglaljon bele az előadásába? A felkészülésnél előnyös összehasonlítást tenni. Elemezd, amit át akarsz venni! Mennyit tudnak már abból legalább részben a hallgatók? Mi lesz abból számukra teljesen új? Minél szélesebb alapon nyugszik az ismeretük, annál többet építhetünk rá a meghatározott idő alatt. Ha azonban a hallgatók úgyszólván semmit sem tudnak az előadásra kerülő témából, úgy nagyon gondosan kell mérlegelnünk, hogy mennyit mondjunk és hogy mennyi időt fog igénybe venni ezeknek a pontoknak a magyarázata, hogy a hallgatók teljesen megértsek.
[Tanulmányozási kérdések]
