Gördülékeny, társalgó előadásmód helyes kiejtéssel
29. tanulmány
Gördülékeny, társalgó előadásmód helyes kiejtéssel
1—4. Sorold fel a gördülékenység hiányának okait és ismertetőjeleit!
1 Megtörténik-e veled, hogy gyakran keresed a helyes szavakat, amikor hallgatóid elé állsz, hogy előadást tarts? Vagy pedig a hangos olvasásnál botladozol-e bizonyos kifejezéseknél? Ha igen, akkor a gördülékenységgel vannak nehézségeid. A folyékonyan beszélő ember könnyen bánik a szavakkal. Ez nem „szószátyár” embert jelent, olyat, aki gondolkozás nélkül vagy nem őszintén ontja a szavakat. A beszéde azonban nyugodt, gördülékeny, kellemes és könnyed, nem akadozó. A gördülékenység fel van tüntetve a Beszédtanács cédulán, ezért szükséges, hogy különleges figyelmet szentelj neki.
2 A gördülékenység hiányát legtöbbször a nem elég világos gondolkozás vagy a hiányos felkészülés okozza. Előidézheti a csekély szókincs vagy a szavak szegényes megválasztása is. Az olvasásnál az elégtelen gördülékenységet rendszerint a hangos olvasási gyakorlat hiánya idézi elő, habár itt is okozhat botladozást vagy tétovázást a szavak elégtelen ismerete. A szántóföldi szolgálatban az elégtelen gördülékenység ezeknek a tényezőknek tudható be, amelyekhez még hozzájárulhat a félénkség vagy a bizonytalanság. Itt a probléma különösen komoly, mivel egyes esetekben a hallgatók szó szerint otthagynak bennünket. A Királyság-teremben a hallgatók ugyan szó szerint nem távoznak el, de az elméjük elkalandozik, és abból, amit mondasz, nagyon sok elvész. Ez tehát komoly dolog; a gördülékenység olyan képesítés, amit valóban el kell sajátítani.
3 Egyes előadóknak zavaró szokásaik vannak, például az olyan kifejezések beszúrása, mint „öö . . . ”, „tehát” vagy hasonló „kiegészítő” szavak. Ha nem vagy tudatában annakbeszédnél állandóan ismételnek, ugyanis elkezdik a mondatot, azután elakadnak és újból kezdik. Ha ilyen rossz szokásod van, igyekezz legyőzni a mindennapi beszédben! Tudatosan törekedj arra, hogy először gondolkodj és világosan értsd meg a gondolatot! Azután mondd el az egész gondolatot anélkül, hogy megállnál vagy megváltoztatnád a gondolatot a mondat közepén.
4
5—10. Milyen javaslatokat tehetünk az előadóknak az akadozó beszéd javítására?
5 És még valami: ahhoz, hogy kifejezzük magunkat, szavakat használunk. Ha pontosan tudjuk, hogy mit akarunk mondani, a szavaknak természetesen kell az ajkunkra jönni. Nem kell gondolkozni rajtuk. A valóságban jobb, ha a gyakorlás kedvéért csupán a gondolatot tisztázod előre elmédben, a szavakra pedig csak akkor gondolsz, amikor már beszélsz. Ha így teszei, a szavaknak természetesen kell az ajkunkra jönni. Nem kell gondolkozni rajtuk. A valóságban jobb, ha a gyakorlás kedvéért csupán a gondolatot tisztázod előre elmédben, a szavakra pedig csak akkor gondolsz, amikor már beszélsz. Ha így teszel, és elmédet inkább a gondolatra irányítod, mint a szavakra, a szavak önkéntelenül jönnek majd szádra és a gondolatokat úgy fogod kifejezni, amint valóban érzed azokat. Ha azonban inkább a szavakra kezdesz gondolni, mint a gondolatokra, a beszéded azonnal akadozni kezd.
6 Ha a gördülékenységben a szavak megválasztása okoz problémát, akkor rendszeres tanulmányozásra van szükséged szókincsed kibővítésére. Szentelj különös figyelmet Az Őrtorony-ban és a Társulat többi kiadványában előforduló olyan szavaknak, amelyeket nem ismersz, és csatolj belőlük néhányat a mindennapi szókincsedhez!
7 Mivel az akadozó olvasást rendszerint a szavak ismeretlen volta idézi elő, ha ez neked is problémát okoz, jól teszed, ha rendszeresen és módszeresen gyakorlod a hangos olvasást.
8 Ennek egyik módja az, hogy az anyagból kiválasztasz egy vagy két bekezdést és magadban gondosan elolvasod, míg teljesen meg nem ismerkedsz az illető rész mondanivalójával. Különítsd el a gondolatcsoportokat, és ha szükséges, jelöld is meg azokat! Azután kezdd el ezt a részt hangosan olvasni. Olvasd el újból és újból mindaddig, míg az egyes gondolatrészeket tétovázás nélkül vagy a nem megfelelő helyen való megállás nélkül tudod elolvasni!
9 Az ismeretlen vagy nehéz szavakat addig mondogasd, míg könnyűszerrel ki nem tudod őket ejteni! Amikor már ki tudod mondani magát a szót, akkor a szóval együtt olvasd az egész mondatot, míg meg nem tanulod őket olyan könnyen beilleszteni a mondatba, mint az ismertebb szavakat!
10 Rendszeresen gyakorold az először látott szövegek olvasását is! Például a napiszöveget és a magyarázatot is mindig olvasd el hangosan első látásra! Szokd meg, hogy a szemed egész szócsoportokat tekintsen át, amelyek a teljes gondolatot kifejezik, ahelyett, hogy mindig csak egy szóra néznél. Gyakorlás révén elsajátíthatod ezt a képesítést, mely létfontosságú a hatásos beszédhez és olvasáshoz.
**********
11—15. Hogyan függ a társalgó előadásmód a használt kifejezésektől?
11 A beszéd egy másik kívánatos vonása, amely fel van tüntetve a Beszédtanács cédulán, a „Társalgó előadásmód”. A mindennapi beszélgetésben ugyan használod, de rendelkezel-e vele, amikor előadást kell tartanod? Néha megtörténik, hogy olyan emberek, akik nagyobb csoporttal is könnyedén beszélgetnek, merev, mintegy „prédikátori” hangnembe esnek, ha előre fel kell készülniük egy „előadás megtartására”. Pedig a nyilvános beszéd leghatásosabb módja a társalgó stílus.
12 Társalgó kifejezések használata. A társalgó előadásmód hatásossága nagymértékben azoktól a kifejezésektől függ, amelyeket használunk. Ha szabadon mondott beszédet készítünk, rendszerint nem jó pontosan úgy ismételni a kifejezéseket, amint azok a nyomtatott szövegben előfordulnak. Az írott stílus különbözik a mondott szótól. Ezért formáld át ezeket a gondolatokat a saját egyéni kifejezésmódodnak megfelelően! Óvakodj a bonyolult mondatszerkezetektől!
13 Az emelvényről mondott beszédednek a mindennapi kifejezéseidet kell visszatükröznie. Nem kell igyekezned „fennkölten” beszélni. Természetes azonban, hogy az elkészített előadásban jobban fogsz beszélni, mint a mindennapi beszédben, mivel a gondolatokat előre jól átgondoltad, ezért gördülékenyebben jönnek az ajkadra. Ennek következtében kifejezéseid jobban megformáltak lesznek.
14 Ebből világosan látható a naponkénti gyakorlás szükségessége. Amikor beszélsz, ne akarj másnak látszani, mint aki vagy! Kerüld a zsargont! Óvakodj attól, hogy ugyanazokat a kifejezéseket vagy mondásokat használd minden különböző gondolat kifejtésére! Tanulj meg úgy beszélni, hogy a beszédednek értelme legyen! Építs a mindennapi beszédre; akkor az emelvényen a szavak sokkal könnyebben jönnek majd az ajkadra, és képes leszel társalgó hangnemben beszélni, amely bármilyen hallgatóság számára színes, érthető és elfogadható.
15 Ez főleg a szántóföldi szolgálatra érvényes. Ha a tanulóbeszédeidben lakástulajdonoshoz intézed szavaidat, igyekezz úgy beszélni, mintha a szántóföldi szolgálatban volnál, használj természetesen és könnyedén olyan kifejezéseket, mint amilyeneket ott használnál. Ez kötetlen és élethű beszédet eredményez, és ami fontosabb, még hatásosabb prédikálásra képez ki a szántóföldi szolgálatban.
16—19. Mutasd meg, hogy a társalgó hangnemet hogyan befolyásolhatja az előadás stílusa!
16 Az előadás társalgó stílusa. A társalgó előadásmód nemcsak a használt kifejezésektől függ. Fontos az előadási mód vagy stílus is. Ez magába foglalja a hangszínt, a modulációt és a kifejezések természetességét. Ugyanolyan természetesnek kell lennie, mint a mindennapi beszélgetésnek, még ha több hallgatóhoz beszélsz is.
17 A társalgó előadásmód pontosan ellenkezője a szónoklatnak. Mentes a „prédikátori” előadásmód minden elemétől, és nincs benne mesterkéltség.
18 Az egyik ok, amiért a kezdő előadók gyakran elvesztik a társalgó hangnemet, a túl alapos, szóról szóra való előzetes felkészülés. Amikor az előadásodat készíted, ne gondold azt, hogy a helyes felkészülés abban rejlik, hogy az előadást addig ismételgeted szóról szóra, amíg az egészet fejből megtanulod. Ha szabadon mondott beszédet készítesz, a hangsúlyt a kifejteni óhajtott gondolatok gondos áttekintésére kell helyezned. Addig kell ismételned őket mint gondolatokat vagy fogalmakat, amíg az elmédben könnyen követik egymást. Ha logikusan felépítetted s jól átgondoltad őket, akkor ez nem lesz nehéz, és a beszéd elmondásakor a gondolatok természetesen és könnyedén jönnek majd az ajkadra. Ha ez így van, és ha közlési vágy hat át, hogy gondolataidat kifejezzed, akkor az előadásmódod társalgó stílusú lesz.
19 Többek között úgy biztosíthatod magad efelől, hogy igyekszel a hallgatók közt levő különböző egyénekhez beszélni. Közvetlenül mindig csak egynek beszélj! Gondold azt, hogy kérdést tett fel neked és te válaszolsz rá! Képzeld el, hogy személyesen beszélsz vele a szóban forgó gondolatról! Azután fordulj egy másik hallgatóhoz és járj el hasonló módon!
20—23. Hogyan érhetjük el, hogy olvasásunk természetesen hangozzék?
20 A társalgó stílusú előadásmód megőrzése a felolvasásnál a legnehezebb beszédképesítések egyike, de egyben a legfontosabbak egyike is. Legtöbbször természetesen a Bibliából olvasunk fel nyilvánosság előtt a szabadon mondott előadás írásszövegeinek idézésekor. A Bibliából érzéssel és a szöveg értelmének világos ismeretével kell olvasnunk. Az olvasás legyen élénk! Isten igaz szolgái azonban soha nem fogják utánozni a vallások lelkészeinek szenteskedő tónusát. Jehova szolgái az Isten Szavát természetes hangsúllyal és valódi egyszerűséggel fogják olvasni, ahogy azt ennek a Könyvnek az élő beszéde megérdemli.
21 Ugyanez sok tekintetben érvényes Az Őrtorony olvasására is, valamint a bekezdések felolvasására a könyvtanulmányozásnál. A kifejezések és a mondatszerkezetek itt sem társalgásra vannak szánva, ezért a felolvasásod nem mindig hangozhat úgy, mintha az társalgás lenne. Ha azonban megérted annak az értelmét, amit olvasol, és a lehető legtermészetesebben és legértelmesebben olvasod, eléred, hogy az olvasásod szabadon mondott beszédhez hasonlítson, még ha valamivel kötöttebb is lesz, mint ahogy általában beszélsz. Ha lehetőséged van előre felkészülni, szokd meg bizonyos jelek használatát, melyeket a szövegben elhelyezel, hogy segítsenek neked az anyagot élethű és természetes módon előadni!
22 A természetesség és őszinteség a társalgó hangnemű olvasás és beszélgetés alapja. Beszélj túláradó szívvel és hatásosan a hallgatóidhoz!
23 A jó beszédet éppúgy nem lehet csupán bizonyos alkalmakkor felölteni, mint a jó modort. Ha azonban mindennap jó beszédet használsz, az megnyilatkozik az előadásaidban is, ugyanúgy, mint ahogy az otthon ápolt jó szokások mindig láthatók a nyilvánosság előtt.
**********
24., 25. Miért nem kívánatos a rossz kiejtés?
24 Kiejtés. A helyes kiejtés szintén fontos, és ezért külön rovatban szerepel a Beszédtanács cédulán. Bár nem minden keresztény rendelkezik nagyobb világi képzettséggel — magát Pétert és Jánost is írástudatlan és hétköznapi embernek tekintették —, mégis fontos elkerülni, hogy rossz kiejtésünkkel visszariasszunk valakit az általunk előadott üzenettől. Ezen könnyen lehet javítani, ha elegendő figyelmet szentelünk neki.
25 Ha valakinek nagyon rossz a kiejtése, az is megtörténhet, hogy a hallgatóknak helytelen gondolatokat fog közvetíteni, ami egyáltalán nem lenne kívánatos. Amikor valakinek a beszédjében egy helytelenül kiejtett szót hallasz, az a szó rendszerint olyan hatást vált ki elmédben, mint a piros fény a forgalomban. Megtörténhet, hogy megszűnsz követni bizonyításainak fonalát és arra a rosszul kiejtett szóra fogsz állandóan gondolni. Ez előidézheti, hogy nem azt fogod figyelni, amit az előadó mond, hanem azt, hogyan mondja.
26., 27. Milyen problémákat sorolhatunk fel a kiejtéssel kapcsolatban?
26 Azt lehet mondani, hogy a kiejtéssel kapcsolatban három általános problémakör van. Az egyik fajta feltétlenül hibás kiejtés az, amikor rossz helyre helyezik a hangsúlyt, vagy amikor helytelen hanggal helyettesítik be a leírt betűt. A legtöbb modern nyelvben szabály van a hangsúly elhelyezésére. A második esetben lehet, hogy a kiejtés helyes, de túlzottan pontos, úgyhogy affektálásnak vagy sznobizmusnak tűnhet, ez pedig nem kívánatos. A harmadik probléma a hanyag beszéd, amelyet szavak elharapása, a szótagok összevonása vagy kihagyása és más hasonló szokások jellemeznek. Ezeket el kell kerülni.
27 Mindennapi beszédünkben általában olyan szavakat használunk, amelyeket jól ismerünk; itt tehát a kiejtés nem nagy probléma. A legnagyobb nehézség az olvasásnál keletkezik. Jehova Tanúi pedig gyakran olvasnak mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletükben. Amikor házról házra megyünk, a Bibliából olvasunk fel az embereknek. Néha felszólítanak, hogy a bekezdéseket olvassuk az Őrtorony-tanulmányozáson, egy házi bibliatanulmányozáson vagy a gyülekezeti könyvtanulmányozáson. Fontos, hogy az olvasás pontos és a kiejtés helyes legyen. Ha ez nem így van, azt a látszatot keltjük, hogy nem tudjuk, miről beszélünk. Ez szintén eltereli a figyelmet az üzenetről.
28—34. Hogyan lehet a tanulónak segíteni kiejtése javításában?
28 A helytelen kiejtéssel kapcsolatosan adott tanácsokat nem szabad túlzásba vinni. Ha egy vagy két szóról van szó, elegendő a személyes tanács. De még ha csupán néhány szót ejt is ki hibásan a tanuló, ám ezek olyan szavak, amelyeket rendszeresen használunk a szolgálatunkban vagy mindennapi beszédünkben, akkor hasznos lenne, ha az iskolafelvigyázó felhívná a figyelmet ezekre a szavakra, hogy a tanuló megtanulja a helyes kiejtésüket.
29 Ha a tanuló helytelenül mond ki egy vagy két héber nevet a Biblia olvasásánál, azt még nem kellene nagy hiányosságnak tekinteni. Ha azonban sok nevet ejt ki rosszul, az az elégtelen felkészülésnek lenne a bizonyítéka és tanácsot kell neki adni. A tanulónak segítséget kell nyújtani, hogy megtanulja, hogyan győződhet meg a helyes kiejtésről, és hogy azután gyakorolja azt.
30 Ugyanez a helyzet az eltúlzott kiejtéssel is. Ha bevett szokássá lett és ezért valóban lerontja az előadás hatását, a tanulónak segítséget kell nyújtani. Itt érdemes megemlíteni, hogy a gyors beszédnél az emberek többsége hajlamos lenyelni a szavakat. Ehhez nem szükséges tanácsot adni, de ha a tanulónak megrögzött szokása az, hogy állandóan lenyeli a szavakat, és így a beszédét nehéz megérteni vagy ezzel eltereli a hallgatók figyelmét az üzenetről, úgy szükséges segítséget nyújtani neki a helyes kiejtés elsajátításához.
31 A tanácsadód természetesen gondol arra, hogy az elfogadható kiejtés eltérő a különböző területeken. Még a szótárakban is gyakran egynél több megengedett kiejtést tüntetnek fel. Ezért óvatos lesz a kiejtéshez adott tanácsaiban. Nem fogja előnyben részesíteni azt, ami neki személyesen tetszik.
32 Ha nehézségeid vannak a kiejtéssel, nem lesz nehéz leküzdened, ha nagyon akarod azt. Még a tapasztalt előadók is, amikor olvasási feladatot kapnak, előveszik a szótárt és kikeresik azokat a szavakat, amelyeket nem ismernek jól. Nem bízzák a véletlenre a kiejtésüket. Használj tehát szótárt!
33 Egy további mód kiejtésünk javítására az, ha valaki másnak olvasunk, aki jól ejti ki a szavakat, és megkérjük őt, hogy szakítson félbe és igazítson ki, amikor hibát követünk el.
34 A harmadik módszer az, ha figyelmesen hallgatjuk a jó előadókat. A hallgatásnál gondolkozz; figyeld meg azokat a szavakat, amelyeket másképpen ejt ki, mint te! Jegyezd fel őket; ellenőrizd a szótárban és gyakorold őket! Harmarosan te is helyes kiejtéssel fogsz beszélni. A gördülékeny, társalgó előadásmód és a helyes kiejtés hatékonyan javítja beszédedet.
[Tanulmányozási kérdések]
