Győzd meg hallgatóságodat, késztesd gondolkozásra!
31. tanulmány
Győzd meg hallgatóságodat, késztesd gondolkozásra!
1., 2. Mi a meggyőző érvelés?
1 Amikor beszélsz, elvárod, hogy hallgatóid figyeljenek, de ez nem minden. Annak is örvendenél, ha elfogadnák az előadott bizonyítékokat és aszerint cselekednének. Ezt akkor fogják megtenni, ha meggyőződnek annak igazságáról, amit mondasz, és ha helyes a szívállapotuk. Valakit meggyőzni annyit jelent, mint kielégíteni őt a bizonyítékokkal. De a bizonyítékok önmagukban nem mindig elegendőek. Rendszerint érveléssel kell azokat alátámasztani. Az érveléssel történő meggyőzés ezért három alapvető tényezőt foglal magában. Először: magukat a bizonyítékokat; másodszor: a sorrendet, amelyben a bizonyítékokat előadjuk; és harmadszor: a módszert, amit az előadásunknál használunk. Ennek a tanulmánynak az első felében, amely megfelel a „Meggyőző bizonyítás”-nak a Beszédtanács cédulán, inkább arról akarunk beszélni, mit mondj és milyen bizonyítékot tárj fel ahelyett, hogy arról beszélnénk, hogyan add elő azt.
2 A meggyőző bizonyítás az ésszerű alapvető okokra, érvekre támaszkodik. Ebből a szemszögből fogja tekinteni tanácsadód is. Bizonyítékaidnak meggyőzőeknek kell lenni még akkor is, ha valaki csak írásban olvasná őket. Ha az előadásod meggyőző minősége az előadásmódtól függ és nem a tényektől, amelyeket felhasználtál témád bizonyítására, akkor tovább kell dolgoznod ezen a képesítésen, hogy bizonyításod valóban szilárd legyen és tényeken alapuljon.
3—6. Magyarázd meg, miért kell alapot lerakni!
3 Az alap lerakása. Mielőtt előadnád a bizonyítékaidat, nélkülözhetetlen a megfelelő alap lerakása. Meg kell magyaráznod, miről akarsz beszélni. Előnyös, ha közös alapot teremtesz, mégpedig úgy, hogy olyan odaillő dolgokat hangsúlyozol ki, amelyekkel hallgatóid egyetértenek.
4 Egyes esetekben világosan meg kell határoznod a fogalmakat. Minden lényegtelen dolgot ki kell selejtezni. Ne hamarkodd el az alap lerakását! Tedd szilárddá, de ne engedd meg, hogy az alap alkossa az egész épületet! Ha meg akarsz cáfolni valamilyen bizonyítást vagy állítást, elemezd a támogatására felhasznált különböző érveket, hogy megtaláld azok gyenge pontjait, és így segíts magadnak meghatározni a saját bizonyításod irányát és útját, hogy eljuss a dolog gyökeréhez.
5 Az előadásodra való felkészülésnél előre fel kell becsülnöd, mennyit tudnak hallgatóid a témáról. Nagymértékben ez határozza meg, hogy milyen terjedelmes alapot kell leraknod, mielőtt hozzákezdenél a tulajdonképpeni bizonyításhoz.
6 A tapintatosság és a keresztényi eljárásmód kedves és figyelmes hozzáállást követel, bár ez nem az a pont, amelyiken itt most dolgozunk. Mindig teljesen használd fel ismeretedet a keresztényi alapelvekről, nyisd meg hallgatóid szívét és elméjét!
7—13. Magyarázd meg, mit jelent a „helytálló bizonyíték nyújtása”!
7 Helytálló bizonyíték nyújtása. Egy dolog nincs egyszerűen „bebizonyítva” azzal, hogy te mint előadó hiszed és kijelented azt. Gondolj mindig arra, hogy a hallgatóidnak joguk van megkérdezni: „Miért igaz ez?” vagy „Miért mondod, hogy ez így van?” Mint előadónak mindig képesnek kell lenned válaszolni a „Miért?” kérdésre.
8 A „hogyan?” „ki?” „hol?” „mikor?” „mit?” kérdésekre adott válaszok csak tényeket és felvilágosítást szolgáltatnak, de a „miért?” kérdés érveket követel. Ez a kérdés egyedülálló a maga nemében, és többet követel tőled, mint csupán tényeket. Ez a gondolkodóképességed próbája. Ezért az előadásod előkészítésénél ismételten tedd fel magadnak a kérdést: „Miért?” Azután állapítsd meg, hogy tudsz-e rá válaszolni!
9 Kijelentéseid igazolására gyakran idézhetsz valakit, akit tekintélynek fogadnak el. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy ha ő mondta, akkor annak igaznak kell lenni, mivel őt szakértőnek ismerik el. Ez elegendő ok arra, hogy az állításodat elhiggyék. Természetesen ebben a tekintetben Jehova Isten a legnagyobb tekintély. Ha tehát a kijelentésed alátámasztására bibliaszöveget idézel, az elegendő bizonyíték a pont támogatására. Ezt „tanúskodáson alapuló” bizonyítéknak nevezzük, mivel egy elfogadható tanú „tanúvallomásából” áll.
10 A tanúskodáson alapuló bizonyíték előadásánál biztosnak kell lenned abban, hogy tanúd elfogadható a hallgatóid számára. Ha emberi tekintélyeket idézel, győződj meg személyük hátteréről, arról, hogyan néznek rájuk mások! Sok ember elfogadja a Bibliát isteni tekintélyként, egyesek azonban emberi műnek tekintik és számukra nem jelent feltétlenül tekintélyt. Ilyen esetben talán más bizonyítékokhoz kell fordulnod, vagy pedig először igazolnod kell a Biblia szavahihetőségét.
11 Vigyázz! Az összes bizonyítékot becsületesen kell használnod! Ne ragadd ki az idézetet a szövegösszefüggésből! Bizonyosodj meg róla, hogy pontosan ugyanazt mondod-e, mint amire az idézett tekintély gondolt! Légy pontos a hivatkozásaidban! Kezeld óvatosan a statisztikai adatokat is! Ha nem megfelelően használod őket, visszavágnak, mint a bumeráng, mégpedig megsemmisítő eredménnyel. Gondolj arra a férfira, aki nem tudott úszni és belefúlt a folyóba, amelynek az átlagos mélysége körülbelül egy méter volt. Megfeledkezett ugyanis a folyó közepén levő három méteres mélységről.
12 A körülményeken alapuló bizonyíték más, mint az emberi tanúskodás, vagy az isteni tekintély. A körülményeken alapuló bizonyíték inkább a tényekből származó következtetésen alapszik, mintsem tanúktól eredő idézeteken. Hogy megalapozhasd következtetéseidet és meggyőzővé tedd a körülményeken alapuló bizonyítékaidat, elegendő ténnyel és bizonyítékkal kell rendelkezned a következtetéseid támogatására.
13 Ha az előadott összes bizonyítékod (a sorrendjük nem feltétlenül döntő) megnyugtatóan kielégíti a hallgatókat, akikhez beszélsz, a tanácsadód kielégítőnek fogja azt tekinteni. A tanácsadó a hallgatók szemszögéből fog erre tekinteni, és felteszi magának a kérdést: „Meggyőzött-e engem?” Ha igen, megdicsér az előadásodért.
14. Milyen a hatásos összefoglalás?
14 Hatásos összefoglalás. A meggyőző bizonyításhoz rendszerint nélkülözhetetlen valamilyen összefoglalás. Ez egy befejező felszólítás a gondolkodásra, amely fokozza a felhozott bizonyítékok értékelését. Az összefoglalásnak nem csupán a tények ismétlésének kell lenni, bár a befejezés lényegében abból áll, hogy „mivel ez így van, és mivel az úgy, ebből az következik, hogy . . .” A befejezés célja az összes pont összefoglalása és az azokból származó végkövetkeztetés levonása. Gyakran éppen a hatásos összefoglalás világít rá a bizonyítékokra úgy, hogy azok valóban meggyőzővé válnak.
**********
15., 16. Miért kell a hallgatóságot gondolkodásra késztetnünk?
15 Még ha az előadásban használt bizonyításaid ésszerűek is, nem elegendő csak a tényeket felsorolni. Úgy kell hallgatóid elé tárni azokat, hogy gondolkozhassanak, megérthessék a bizonyításodat, és ugyanolyan következtetésre jussanak, mint te. Erre utal a Beszédtanács cédula „A hallgatóság gondolkodásra késztetése” szavakkal.
16 Óhajtanod kell elsajátítani ezt a képesítést, mivel Isten is gondolkozásra indít bennünket. Jézus is megmagyarázta példázatait a tanítványainak, és képessé tette őket arra, hogy alkalmasak legyenek másokat is megtanítani ezekre az igazságokra. Ha tehát gondolkodásra akarod késztetni a hallgatóidat, olyan módszereket kell használnod, amelyek segítenek nekik megérteni bizonyítékaidat, segítenek eljutni a te következtetéseidre, és képessé teszik őket arra, hogy a bizonyítékaidat fel tudják használni mások tanításánál.
17., 18. Hogyan tarthatjuk fenn a közös alapot?
17 A közös alap fenntartása. Ha az előadás kezdetén közös alapot akarsz létrehozni, igen fontos az, amit mondasz és ahogyan mondod. Ezt a közös alapot azonban nem szabad szem elől tévesztened az előadás folyamán sem, máskülönben elveszíted a hallgatóidat. Gondolataidat állandóan oly módon kell kifejezned, hogy hatást gyakoroljanak a hallgatóid elméjére. Ez megköveteli, hogy figyelembe vedd az ő szempontjukat a témára vonatkozóan, amelyről beszélsz, és ennek ismeretében segíts nekik megérteni, hogy bizonyítékaid ésszerűek.
18 Egy klasszikus példa arra, hogyan lehet közös alapot létrehozni és azt mindvégig fenntartani, vagyis a hallgatókat gondolkodásra késztetni, Pál apostolnak az a bizonyítása, amely a Cselekedetek 17:22–31-ben van feljegyezve. Figyeld meg, hogyan hozott létre közös alapot a beszéd kezdetén és hogyan tartotta fenn azt tapintatosan az egész beszéde alatt. Mire befejezte beszédét, a hallgatók közül egyeseket meggyőzött az igazságról, többek között egy jelenlevő bírót is (Csel 17:33, 34).
19—23. Sorolj fel módszereket, amelyek segítségével megfelelően ki lehet fejteni a pontokat!
19 A pontok megfelelő kifejtése. Hogy a hallgatók gondolkozhassanak a témáról, elegendő felvilágosítást kell eléjük tárnod, és úgy kell előadnod azokat, hogy ne utasítsák el a bizonyítékokat csak azért, mert nem értették meg teljesen. A te feladatod, hogy segítsd őket ebben.
20 Ha hatásosan akarod ezt megtenni, vigyázz, hogy ne végy át igen sok pontot! Az anyagod értéke elvész, ha sietve adod elő. Hagyj időt pontjaid alapos megmagyarázására, hogy a hallgatóid ne csak hallják, hanem meg is értsék azokat! Ha fontos gondolatot fejezel ki, hagyj időt annak kifejtésére! Válaszolj a miért? ki? hogyan? mit? mikor? és hol? kérdésekre, és így segíts hallgatóidnak teljesen megérteni a gondolatot! Időnként érveket sorolhatsz fel bizonyos pont mellett és ellene, hogy kihangsúlyozd álláspontod ésszerűségét. Ehhez hasonlóan, amikor valamilyen alapelvet hozol fel, jó lenne szemléltetni azt, hogy a hallgatók lássák annak gyarkorlati felhasználását. Természetesen megfontoltságot kell tanúsítanod. Mitől függ az, hogy milyen mértékben fogsz kifejteni bizonyos pontokat? A rendelkezésre álló időtől és attól, hogy milyen fontos a szóban forgó pont a tárgyra nézve.
21 Mindig helyes kérdéseket feltenni a hallgatók gondolkozásra késztetése végett. A szónoki kérdések, illetve azok, amelyeket a hallgatóknak anélkül teszünk fel, hogy feleletet várnánk rájuk, gondolkozásra serkentenek, ha megfelelő szünetek kísérik őket. Ha csak egy vagy két személyhez beszélsz, mint a szántóföldi szolgálatban, kérdésekkel szólásra bírhatod őket a beszéd folyamán, így meggyőződhetsz arról, hogy értik-e és elfogadják-e az előadott gondolatokat.
22 Mivel vezetni akarod a hallgatóid elméjét, arra az ismeretre kell építened, amivel már rendelkeznek, akár a saját tapasztalataikból, akár a beszéded előbbi részéből. Úgy tudod tehát meghatározni, hogy megfelelően kifejtettél-e bizonyos pontokat, ha figyelembe veszed, amit a hallgatók a témáról már tudnak.
23 Mindig fontos figyelni a hallgatókat, hogy meg tudd állapítani, követnek-e téged. Ahol szükséges, térj vissza és magyarázz meg bizonyos pontokat, mielőtt más pontra térnél át! Ha nem segítesz nekik, hogy gondolkozzanak, könnyen elveszíthetik a gondolatmenetedet.
24. Milyen jó célja van annak, hogy a bizonyítékokat a hallgatóságodra alkalmazod?
24 Alkalmazás a hallgatóságra. Amikor bármilyen bizonyítékot adsz elő, győződj meg arról, hogy világosan kiemelted-e, hogyan van az kapcsolatban a tárgyalt kérdéssel. Foglalj az előadásodba buzdítást! Bátorítsd a hallgatókat, hogy járjanak el az előadott tények szerint! Ha valóban meggyőzted őket azzal, amit mondtál, készségesen fognak cselekedni.
[Tanulmányozási kérdések]
