Hangerő és szünetek
23. tanulmány
Hangerő és szünetek
1., 2. Miért kell elég hangosan beszélnünk?
1 Ha mások nem hallanak jól téged, elvész az értéke annak, amit mondasz. Viszont, ha nagyon hangosan beszélsz, az zavarhatja a hallgatókat és eltéríti őket a kiváló gondolatoktól, amelyekkel felkészültél. Hogy mennyire szükséges foglalkoznunk a helyes hangerővel, azt sok Királyság-teremben tapasztalhatjuk, ahol azok, akik az összejöveteleken hátul ülnek, nem hallják azokat, akik elöl hozzászólnak. Néha a szónok talán nem beszél eléggé hangosan, és ezért nem tudja fellelkesíteni hallgatóit. Ezenkívül a szántóföldi szolgálatban találkozunk olyan emberekkel, akik rosszul hallanak. Azokban a lakásokban, amelyeket meglátogatunk, át kell hidalnunk a háztartásból eredő és kívülről jövő zajokat is. Mindebből világos tehát, hogy gondosan ügyelnünk kell a helyes hangerőre.
2 Elég hangos, hogy kényelmesen hallható legyen. Annak az eldöntésénél, hogy milyen hangerőt használj, először tedd fel magadnak a kérdést: Elég hangosan beszéltem? Vagyis, hallottak azok, akik hátul ültek, anélkül, hogy az elöl ülők számára túl hangosnak tűntem volna? A kezdő tanulónak elegendő erre figyelni, de az előrehaladottabbaknak igyekezniük kell a további szempontokat is figyelembe venniük. Az iskolafelvigyázónak kell eldöntenie, hogy milyen mértékben kell az egyes tanulóknak tanácsot adni ezzel a képesítéssel kapcsolatban.
3—10. Milyen körülmények segítenek meghatározni, hogy milyen hangosan kell beszélnünk?
3 A körülményekhez alkalmazott hangerő. Az előadónak figyelembe kell vennie a különböző körülményeket, amelyek között beszél. Ez kiszélesíti megkülönböztető képességét és rugalmassá teszi őt. Így könnyebben megnyeri és megtartja hallgatóit.
4 A körülmények a teremtől és a hallgatók számától függően változnak. Ahhoz, hogy ura légy a helyzetnek, uralkodnod kell a hangerősségeden. A Királyság-teremben tartott előadásnál nagyobb hangerőre van szükség, mint egy új érdeklődő lakásán. Azonkívül a terem elején ülő kis csoport, mondjuk a szántóföldi szolgálat előtti összejövetelen, kisebb hangerőt igényel, mint egy szolgálati összejövetel hallgatósága, amikor az egész terem tele van.
5 De még ezek a feltételek sem állandók. A helyiségben és kint is váratlan hangok keletkeznek. A közelben elhaladó autó vagy a közelben robogó vonat, hangos állathangok, gyermeksírás vagy késői érkezés — mindezek szükségessé teszik a hangerő változtatását. Ha a zajokat nem vesszük figyelembe és nem alkalmazkodunk hozzájuk hangerővel, megtörténhet, hogy valami — talán éppen a legfontosabb gondolat — kárba vész.
6 Sok gyülekezetnek van hangerősítő berendezése. Ha azonban gondatlanul használják és a hangerősség gyakran a túl erős és a túl gyenge között váltakozik, szükségessé válik a tanulónak e tekintetben tanácsot adni, mivelhogy erre nem terjedt ki a figyelme. (Lásd a 13. tanulmányt, mely a mikrofonok használatáról szól.)
7 Előfordulhat, hogy az előadó a saját hangtulajdonságai miatt nem tud megbirkózni a hangerő kérdésével. Ha ez a problémád, és a hangod egyszerűen nem elégséges, az iskolafelvigyázó figyelembe veszi ezt a körülményt a tanácsadásnál. Lehet, hogy ajánl valamilyen gyakorlatot vagy programot, amely segítene fejleszteni és erősíteni a hangodat. A hangminőség azonban külön pont a tanácsadásnál; az nem lesz különösképpen kihangsúlyozva, amíg a hangerődön dolgozol.
8 Egyetlen előadásnál sem lehet a összes körülményt alapul venni. A tanácsot az éppen folyamatban levő előadáshoz kell adni, és nem minden lehetőséghez, amely előállhat. Ha azonban az iskolafelvigyázó szükségesnek tartja, a tanulót figyelmeztetheti azokra a nehézségekre, amelyekkel más körülmények között találkozhat, még ha a tanulót meg is dicséri a jelenlegi előadásért és „M”-et ír a Beszédtanács cédulára.
9 Honnan tudhatja a tanuló, hogy elég hangosan beszél-e? Az egyik legjobb útmutató az a hatás, amit a hallgatóknál elér. A tapasztalt szónok már a bevezetésben éberen figyeli azokat, akik a teremben hátul ülnek. Az arckifejezésükről és az egész viselkedésükből megállapítja, hogy kényelmesen hallanak-e, és aszerint szabályozza a hangját. Mihelyt „érzékelni” tudja a termet, már nem lesznek nehézségei.
10 Egy másik lehetőség a többi előadó megfigyelése ugyanabban a programban. Vajon meg lehet-e őket könnyen érteni? Milyen hangosan beszélnek? Azután ahhoz igazodj!
11., 12. Miért nagyon fontos, hogy a hangerő az anyaghoz illő legyen?
11 Az anyaghoz illő hangerő. Ha ebből a szemszögből beszélünk a hangerőről, nem szabad összetévesztenünk a modulációval. Most csupán az érdekel bennünket, hogy a hangerősség megfeleljen az átvett anyagnak. Például nyilván más hangerőt fog használni a tanuló, ha a Bibliából valamilyen vádoló kijelentést olvas fel, és megint mást, ha a testvérek közötti szeretetre vonatkozó tanácsot olvas. Hasonlítsd össze az Ésaiás 36:11. versét a 12. és 13. verssel, és figyeld meg, hogy mennyire különböző módon kellett ezeket a kijelentéseket kifejezni! A hangerősségnek az anyaghoz kell alkalmazkodnia, de ezt sohasem szabad eltúlozni.
12 Annak az eldöntésénél, hogy milyen hangosan beszélj, gondosan mérlegeld az anyagot és az előadás célját! Ha meg akarod változtatni a hallgatók gondolkodásmódját, ne tereld el a figyelmüket igen hangos beszéddel! Ha azonban buzgó tevékenységre akarod őked serkenteni, hangosabban beszélhetsz. Ha az anyag erőt követel meg, ne gyengítsd azzal, hogy túl halkan beszélsz!
**********
13—16. Mutass rá a szünetek értékére!
13 A beszéd előadásánál a jól elhelyezett szünetek éppen olyan fontosak, mint a megfelelő hangerősség. Nélkülük a kijelentések értelme könnyen homályossá válhat, és a fő pontok, amelyekre a hallgatóknak emlékezniük kellene, nem gyakorolnak tartós benyomást. A szünetek magabiztossá és kiegyensúlyozottá tesznek. Lehetővé teszik, hogy jobban szabályozd a lélegzésedet, segítenek visszanyerni nyugalmadat az előadás nehezebb pontjainál. A szünetek a hallgatóknak azt bizonyítják, hogy ura vagy a helyzetnek, nem vagy túlságosan ideges, hogy tekintettel vagy a hallgatóidra és mondani akarsz nekik valamit, amit hallaniuk kell és amit emlékezetükbe kell vésniük.
14 A kezdő előadónak a lehető leghamarabb el kell sajátítania a hatásos szünettartás képességét. Először meggyőződéseddé kell válnia annak, hogy mondanivalód fontos, és hogy szeretnéd, ha hallgatóidnak megmaradna emlékezetében. Amikor az anya figyelmezteti gyermekét, az észrevételei előtt néha mond valamit, ami felkelti a figyelmet. Többet egy szót sem szól addig, míg a gyermek teljesen oda nem figyel. Csak azután mondja meg, amit gondol. Biztosítani akarja, hogy a gyermek ne hagyja figyelmen kívül, amit mond neki, és hogy jól megjegyezze azt magának.
15 Egyes emberek sohasem tartanak szüneteket még a mindennapi beszédben sem. Ha ez a te problémád is, bizonyára szeretnéd fejleszteni ezt a képességet, hogy hatásosabbá tedd szántóföldi szolgálatodat. Ott társalgási hangnemben beszélünk. Ha nem akarjuk, hogy a lakástulajdonos félbeszakítson bennünket, hanem azt szeretnénk, ha hallgatna és várna, a szüneteket helyesen kell alkalmaznunk. A szünetek alkalmazásában való ügyesség és jártasság a beszélgetésnél ugyanolyan fontos és áldásos, mint amikor ezt a képességet az emelvényen érvényesíteni tudjuk.
16 Komoly probléma a szünetek helyes használatával kapcsolatban akkor támad, ha sok anyagod van. Óvakodj ettől! Hagyj időt a szünetekre; ez létfontosságú!
17—21. Magyarázd meg az írásjeleknél tartott szünetek jelentőségét!
17 Szünet az írásjeleknél. Az írásjeleknél tartott szünetek világos értelmet, a rokon gondolatoknak a többitől való elkülönítését, a kifejezések és mondatrészek, valamint a mondatok és bekezdések végének a megjelölését szolgálják. Az ilyen változásokat gyakran hanglejtéssel lehet jelezni, de a szünetek szintén hatásosak a beszéd szóbeli írásjeleiként. Amint a mondat elválasztásában a vesszőnek és a pontosvesszőnek különböző értelme van, ugyanúgy kell különbözni a szüneteknek is az alkalmazásuk szerint.
18 A helytelenül használt szünet teljesen magváltoztathatja a mondat értelmét. Szemléltetésül szolgáljanak Jézusnak a Lukács 23:43-ban mondott szavai: „Bizony mondom neked ma, velem leszel a paradicsomban” (Károli). Ha a vesszőt vagy szünetet a „neked” és a „ma” szó közé tennénk, egészen más értelme lenne a mondatnak, amint az kitűnik ennek az írásszövegnek az általános félremagyarázásából. A szünetek helyes alkalmazása tehát lényeges, ha a szándékozott gondolatot akarjuk előadni.
19 Az írásjelek helyes szóbeli alkalmazását a szabadon mondott beszédnél úgy tanulod meg, ha minden leírt írásjelet figyelembe veszel az olvasásnál. A vesszőt, melynél hangunkat felemeljük, éppen úgy szükséges az olvasásnál figyelembe venni, mint a pontosvesszőt, pontot, gondolatjelet, idézőjelet, valamint a bekezdések elkülönítését.
20 Talán megállapítod, hogy egy kéziratnak vagy a Bibliának az olvasásakor segítségedre van, ha jelöléseket alkalmazol a szövegben. Húzz magadnak rövid függőleges vonalat a kifejezések között, ahol rövid szünetet, talán csak pillanatnyi megállást akarsz tartani; két vonalat vagy „X”-et írj oda, ahol hosszabb szünetet tartasz.
21 Ha azonban az olvasási gyakorlatnál azt látod, hogy egyes mondatok nehézséget okoznak és ismételten rossz helyeken tartasz szünetet, ceruzával egybekapcsolhatod azokat a szavakat, melyek egy kifejezést alkotnak. Az olvasásnál azután ne tarts szünetet és ne tétovázz, amíg el nem érkezel az utolsó egybekötött szóhoz! Így tesz sok tapasztalt előadó is.
22—24. Miért szükséges gondolatváltásnál szünetet tartani?
22 Szünet a gondolatváltásnál. Az egyik fő ponttól a másikhoz való átmenetnél a szünet a hallgatónak alkalmat nyújt a gondolkozásra. Azonkívül megakadályozza a félreértést. Az elme így alkalmazkodhat, felismerheti a megváltozott irányt és követheti, hogyan bontakozik ki az új gondolat. A gondolatváltáskor tartott szünet az előadó számára ugyanolyan fontos, mint ahogy az autóvezető számára fontos lelassítani a kanyarodáshoz.
23 A szabadon mondott beszéd vázlatában az anyagot úgy kell összeállítani, hogy lehetővé tegye a szünetek beiktatását a fő pontok között. Ez nem zavarja meg az előadás folyamatosságát, sem az összefüggését. A gondolatokat olyan jól kell formálni, hogy miután egy bizonyos pontot felépítettél a csúcspontjáig, szünetet tudj tartani, majd át tudj térni egy új gondolatra. Ha szükségesnek látod, az ilyen csúcspontokat és váltásokat még le is jegyezheted vázlatodba, hogy eszedbe jussanak.
24 A gondolatváltáskor tartott szünetek rendszerint hosszabbak, mint az írásjeleknél. A hosszú szüneteket azonban az előadásban nem szabad túlzásba vinni, mivel az előadás hosszúra nyúlna. Ezenkívül valószínűleg mesterkéltnek hangzana.
25—28. Mutasd meg, hogyan segítenek a szünetek kihangsúlyozni valamilyen pontot és áthidalni a zavaró körülményeket!
25 Szünet a hangsúlyozáskor. A hangsúlyozásnál használt szüneteknek rendszerint drámai hatásuk van. Várakozást keltenek, vagy pedig a hallgatóknak gondolkozásra nyújtanak alkalmat.
26 Egy fontos pont előtti szünet várakozást kelt. Az utána tartott szünet pedig lehetőséget nyújt, hogy a hallgatók teljesen az elméjükbe véssék a gondolatok értelmét. A szünetek alkalmazásának ez a két módja nem azonos. Ezért el kell döntened, hogy az adott esetben melyik a megfelelőbb, vagy hogy mind a kettőt akarod-e használni.
27 A hangsúlyozáshoz használt szüneteket csak a rendkívül fontos kijelentésekre kell korlátozni, máskülönben elveszítik értéküket.
28 Szünet, amikor a körülmények megkövetelik. Zavaró körülmények gyakran megkövetelik, hogy az előadó pillanatnyi szünetet tartson. Ha nem túl komoly a zavaró körülmény, és hangerőd felemelésével folytatni tudod az előadást, rendszerint ez a legjobb. Ha azonban a zavarás olyan komoly, hogy az előadást teljesen megszakíthatja, úgy szünetet kell tartanod. A hallgatóság értékelni fogja figyelmességedet. Ezenkívül gyakran úgysem figyelnek, mivel a pillanatnyi zavarás elterelte figyelmüket. Ezért tarts szünetet, amikor annak jó hatása van, hogy biztos lehess benne, a hallgatóid teljes hasznot merítenek azokból a jó dolgokból, amelyeket mondani akarsz nekik!
[Tanulmányozási kérdések]
