Hatásos bevezetések
22. tanulmány
Hatásos bevezetések
1—3. Hogyan kelthetsz az előadás bevezetésében érdeklődést a téma iránt?
1 Érdeklődést keltő. Az előadás bevezetésének érdeklődést kell keltenie a téma iránt. Meg kellene ragadnia a hallgatók figyelmét és előkészíteni őket, hogy kedvezően mérlegeljék azt, ami következik. Ehhez szükséges, hogy hallgatóidnak rámutass a témád értékére.
2 Az egyik legjobb mód, hogy előadásunk iránt érdeklődést keltsünk, ha a hallgatót személyesen érdekeltté tesszük. Ébredjen tudatára annak, hogy ez a tanítás felettébb fontos számára, mert az életét érinti. Így tehát a hallgatóid színvonaláról kell kiindulnod. Ez azt jelenti, hogy beszédednek a hallgatóid általános ismeretének a keretei között kell mozogni. Mondhatsz szemléltetést, felvethetsz valamilyen problémát vagy kérdéssorozatot. Ezek azonban mindig a hallgatóság előtt ismert dolgokon alapuljanak, hogy ők megérthessék és magukra alkalmazhassák.
3 Egyes esetekben talán szükséges, hogy a bevezetésben áthidalj valamilyen előítéletet, főleg akkor, ha nagyon vitás témát tárgyalsz. Ilyen esetekben a bevezetés lényeges szerepet játszik, ha a hallgatóságot meg akarod tartani addig, míg állításodat hatásosan be tudod bizonyítani. A házról házra végzett bizonyságtevő szolgálatban a várt ellenvetést gyakran úgy lehet áthidalni, hogy először magunk teszünk róla tapintatosan említést, és azután folytatjuk az anyaggal, amelyről beszélni akarunk.
4—6. Milyen további tényezőket használhatunk fel, hogy a bevezetésben érdeklődést keltsünk?
4 Hogy mit mondasz, az mindig elsődleges fontosságú. De hogy hogyan mondod, az a bevezetésben talán sokkal fontosabb, mint az előadás többi részében, ha érdeklődést akarsz kelteni. Ezért a bevezetés gondos előzetes felkészülést követel meg, nemcsak abban a tekintetben, hogy mit akarsz mondani, hanem abban is, hogyan akarod a dolgot előadni.
5 A bevezetésben rendszerint a legcélszerűbbek a rövid, egyszerű mondatok. Mivel a bevezetéshez csak kevés idő áll rendelkezésünkre és a szavak megválasztása annyira jelentős a cél eléréséhez, lehet, hogy előnyösnek fogod tartani az első két vagy három mondat nagyon gondos előkészítését. Írd le magadnak, hogy elolvashasd, vagy pedig tanuld meg fejből! Akkor bevezető szavaidnak meglesz a megérdemelt és megkövetelt nyomatéka. Ezenkívül mindjárt a beszéd kezdetén több önbizalmat nyersz és alkalmad lesz eléggé megnyugodni ahhoz, hogy előadásodat szabadon folytasd.
6 Még néhány szót szeretnénk fűzni a bevezetés előadásmódjához, bár tanácsadód nem fogja figyelembe venni ezeket a pontokat a most tárgyalt előadói képesítéssel kapcsolatban. Ha az az érzésed, hogy ideges vagy, lassítsd le beszédedet és beszélj mélyebb hangon! Beszélj bizalommal, de ne keltsd azt a hatást, hogy fölényes vagy. Az ilyen viselkedés már a kezdetnél elidegenítené hallgatóidat.
7. Mikor kell elkészítened a bevezetést?
7 Habár az előadás bevezetése elsőnek kerül előadásra, rendszerint mégis akkor lehet a legeredményesebben elkészíteni, amikor a beszéd főrészét már jól elrendezted. Így tudod megállapítani, hogy mit lenne a legjobb mondanod, hogy helyesen vezesd be az elkészített anyagot.
**********
8—10. Hogyan érhetjük el azt, hogy a bevezetésünk alkalmas, a témához illő legyen?
8 Témához illő. Csak ha témához illő bevezetést használsz, akkor vezeted be hatásosan az előadás anyagának fő részét. Nagyon gondos igyekezetet kell kifejteni, hogy a bevezetésben csak azt használjuk, ami az előadás célját szolgálja. Természetesen összhangban kell lennie a Királyságról szóló üzenet méltóságával és nem szabad megsértenie a hallgatóság között az idegeneket.
9 A bevezetésnek nemcsak az előadás témájához kell vezetnie, hanem világosan meg kell mutatnia azt a különleges szempontot, amelyből az anyagot tárgyalni akarod. Ez azt jelenti, hogy előadásod anyagát egy sajátos témára kell korlátoznod, s azután azt a témát olyan mértékben kell kiemelned a bevezetésedben, amennyire az gyakorlatias. Ha a témát kifejezetten nem nevezed is meg, némely esetben kulcsszavakat vagy a témára jellemző szavakat használhatsz. Így a hallgatóid nem várják majd, hogy a beszéded címében jelzett téma valamilyen más szempontjáról beszélj.
10 Minden előadásnak egy egységes egészet kell alkotnia. Nem folytatódhat mással, mint amivel elkezdődött. Továbbá a bevezetés témához illő jellegét egyensúlyba kell hozni a bevezetés érdeklődést keltő jellegével. Más szavakkal mondva: nem szabad feláldoznunk a témát a bevezetésben elmondható érdekes történet kedvéért. A bevezetés megválasztásánál az előadás célja a döntő. A bevezetésnek illenie kell az előadás fő részéhez, és szoros összefüggésben kell lennie vele.
**********
11—14. Milyen módon határozhatjuk meg a bevezetés helyes hosszúságát?
11 Megfelelő hosszúságú. Milyen hosszúnak kell lenni a bevezetésnek? Erre nem lehet olyan választ adni, hogy az minden helyzetre megfelelő legyen. A bevezetés hossza attól függ, hogy mennyi idő áll rendelkezésre az egész témához, továbbá az előadás céljától, a jelenlevő hallgatóságtól és sok hasonló körülménytől.
12 Az előadás hallgatásánál a folyamatos összefüggés miatt nehéz lenne pontosan megfigyelni a bevezetés és a fő rész közötti választó vonalat. Ennek a megfigyelése az iskolafelvigyázó feladata, amikor a Beszédtanács cédula szerint ezzel a képesítéssel foglalkozik. Minden tanuló használ az előadásban valamilyen bevezető megjegyzést, de a tanácsadót a következő dolog fogja érdekelni: Vajon a bevezetés annyira összefüggéstelen, aprólékos és hosszú, hogy a hallgatóság türelmetlenné válik, még mielőtt a fő bizonyítékok előadásába kezdenél?
13 A bevezetésnek határozott, rendszerezett és gyors gondolatokkal kell a témára irányulnia, az érdeklődést felkeltő tényezők feláldozása nélkül. Hézagmentesnek és teljesnek kell lennie. Ez gondos fontolgatást követel meg, mert ha kezdésed olyan messze van a tárgytól, hogy hosszabb és részletesebb magyarázatra van szükség, úgy a legjobb lenne, ha még egyszer átnéznéd bevezetésedet és valamilyen új kiinduló pontot keresnél.
14 Ha nehéz kifejezett választóvonalat találni az előadás bevezetése és fő része között, úgy valószínű, hogy a bevezetésed megfelelő hosszúságú. Ez azt mutatja, hogy hallgatóidat olyan jól elvezetted az anyag témájához, hogy már régen a bizonyítékaidat hallgatják anélkül, hogy észrevették volna. Ha azonban csodálkoznak, hogy mikor térsz már a tárgyra, akkor biztos lehetsz benne, hogy a bevezetésed igen hosszú. Ez gyakori gyengeség az ajtóról ajtóra végzett szolgálatban, ahol gyakran minden ajtónál változtatni kell a bevezetés hosszúságán.
15—16. Milyen hosszúnak kell lennie előadásunk bevezetésének, ha az csupán része egy előadásprogramnak?
15 Ha olyan előadásod van, amely az egész programot kitölti, vagy ha gyakorlóelőadást tartasz, a bevezetés hosszabb lehet, mint más alkalmakkor. Ha azonban az előadásod csupán része valamilyen előadásprogramnak vagy a szolgálati összejövetelnek, akkor bevezetésed legyen rövid és tömör, mivel egy egységes egésznek a részét alkotja, amely már be van vezetve. A fölöslegesen hosszú és bonyolult bevezetés időpazarlást jelent. A gondolatokat, amelyeket meg akarsz magyarázni, az előadás fő részében kell fejtegetned.
16 Összefoglalásként azt mondhatjuk, hogy a bevezetésnek csupán az a célja, hogy kapcsolatot teremtsen, érdeklődést keltsen és rávezessen a témára, amelyet tárgyalni akarsz. Tedd meg ezt a lehető leggyorsabban, hogy rátérhess az előadásod lényegére!
[Tanulmányozási kérdések]
