Irányítsuk a figyelmet a Bibliára!
24. tanulmány
Irányítsuk a figyelmet a Bibliára!
1., 2. Miért irányítsuk a hallgatóság figyelmét a Bibliára?
1 A szolgálatban mindenki figyelmét Isten Szavára, a Bibliára akarjuk terelni. A Biblia tartalmazza az általunk prédikált üzenetet. Azt akarjuk, hogy az emberek felismerjék: amit mondunk, nem tőlünk származik, hanem Istentől. Azok az emberek, akik szeretik Istent, bíznak a Bibliában. Amikor felolvasnak nekik belőle, hallgatják és megszívlelik a tanácsát. Amikor azonban kézbe veszik a saját Bibliájukat és maguk olvasnak belőle, sokkal mélyebb a rájuk gyakorolt benyomás. Ezért a szolgálatban, ha azt a körülmények megengedik, bölcs dolog buzdítani a lakástulajdonost, hogy vegye elő a saját Bibliáját, és veled együtt keresse ki a szövegeket. Ugyanez a helyzet a gyülekezet összejövetelein is. Ha mindenkit arra buzdítunk, hogy használja a Bibliáját, az újak hamar felismerik, hogy a Biblia a hitünk forrása. Ezen túlmenően mindegyikünknek javára válik, ha szemével is kíséri az elhangzottakat, mert így azok nyomatékosabbá válnak.
2 Ezért határozottan előnyös lesz beszéded célja megvalósításához, ha hallgatóid mindenütt, ahol célszerű, a saját Bibliájukban fogják követni, amikor írásszöveget olvasol fel. Hogy ezt megteszik-e vagy sem, az nagymértékben attól függ, megfelelően buzdítod-e őket erre. Erre utal a Beszédtanács cédulán a „Hallgatók buzdítása a Biblia használatára” képesítés.
3., 4. Hogyan tehetjük ezt hatásosan?
3 Ösztönzés által. Az egyik legjobb mód, hogy egyenesen felszólítod a hallgatókat: használják a Bibliájukat; ezt a módszert gyakran alkalmazzuk. Néha ugyanezt az eredményt lehet elérni, ha egyszerűen megmondod, hol található a szöveg, mielőtt elolvasnád; talán így: „Most, amikor olvasni fogjuk a 2Timótheus 3:1–5-öt, gondoljunk a saját környezetünkben fennálló viszonyokra!” Amikor azután kikeresed a szöveget, tekints körül, hogy lásd, megfogadta-e javaslatodat a hallgatóság! Rendszerint mindjárt keresni kezdik a szöveget.
4 Az előadónak kell eldöntenie, hogy van-e olyan írásszöveg, melyet azzal akar kihangsúlyozni, hogy kikeresteti a hallgatósággal, s ha van, akkor melyik az. Figyeld a hallgatóidat! Érdekeljen, hogy követnek-e! Még ha valamilyen okból kéziratból olvasott előadást kell tartanod, akkor is gyakran kezelheted a kulcsszövegeket úgy, hogy a hallgatók kövessenek majd a Bibliájukban.
5., 6. Magyarázd meg, miért hasznos a hallgatóságnak időt adni arra, hogy kikeressék az írásszövegeket, amelyeket fel akarunk olvasni?
5 A szöveg kikeresésére adott idő által. Nem elegendő csupán idézni egy bibliaszöveget. Ha elolvasod, és utána egy másik szövegre térsz át, mielőtt a hallgatók megtalálták volna az előzőt, elveszed a kedvüket és végül felhagynak a további kereséssel. Figyeld a hallgatóidat, és amikor a többség megtalálta a szöveget, akkor olvasd azt fel!
6 Rendszerint tanácsos a szövegről jóval a tervezett felolvasás előtt említést tenni, hogy ne veszíts el értékes időt a gyakori és hosszú szünetekkel vagy fölösleges „betoldásokkal”, míg a hallgatók keresik a szöveget. A megfelelő szünetek azonban itt helyénvalók. Másrészt viszont tudatában kell lenned annak, hogy ha jóval a felolvasás előtt bemondod a szöveget, a hallgatók közben nem fognak olyan figyelmesen követni. Ebben az esetben az olyan dolgokat, amelyek szoros kapcsolatban vannak az előző bizonyítással, még a szöveg közlése előtt kell elmondani.
**********
7—18. Milyen módszereket lehet használni a bibliaszövegek hatásos bevezetésére?
7 Az előadásban használt bibliaszövegek alkotják rendszerint az előadás központi részét. E szövegek köré csoportosulnak a bizonyítékok. Hogy milyen mértekben járulnak hozzá az előadás eredményességéhez, az a hatásos felhasználásuktól függ. Ezért fontos figyelmet szentelni a „Helyesen bevezetett írásszövegek” kérdésének, amely a Beszédtanács cédula egyik pontja.
8 Sokféleképpen lehet egy írásszöveget bevezetni, felolvasni és alkalmazni. Néha például a szöveg bevezetése nemcsak a bibliaszöveg felolvasására irányul, hanem az alkalmazására is. Így magának az írásszövegnek az elolvasása csupán kihangsúlyozza vagy igazolja az illető pontot. Ezzel ellentétben egyes szövegeket mindennemű bevezetés nélkül is nagyon hatásosan lehet felhasználni, például az előadás kezdetén.
9 Ha meg akarod tanulni a bibliaszövegek hatásos bevezetését, figyeld meg, hogyan teszik azt tapasztalt előadók! Igyekezz rögzíteni az írásszövegek bevezetésének különböző módjait! Gondolkozz a hatásosságukról! A saját előadásod összeállításánál előre mérlegeld, hogy mit akarsz a szöveggel elérni, különösen ha az valamelyik fő pont kulcsszövege! Gondosan tervezd meg a bevezetését, hogy a szöveg használatával a legjobb hatást érhessed el! Itt néhány javaslatot közlünk:
10 Kérdés. A kérdések választ követelnek. Serkentik a gondolkozást. Tedd fel a kérdéseket úgy, hogy a szöveg és annak felhasználása adja meg a választ! Például, ha a vérátömlesztésről beszélsz, talán idézni fogod a Cselekedetek 15:28, 29. versét, miután előzőleg megmagyaráztad a Héber Iratokban feljegyzett tilalmat. A szöveget ezzel a kérdéssel vezetheted be: „De vajon ez a tilalom a keresztényekre is érvényes? Figyeljük meg az első századbeli keresztény gyülekezet vezető testületének szent szellem által vezetett irányadó döntését!”
11 Megállapítás vagy alapelv alátámasztása az idézett szöveggel. Például a gonosztettekről tartott előadásban ezt mondhatnád: „Még a barátaink megválasztása is fontos tényező, amely meghatározza álláspontunkat a helyes és helytelen iránt.” Azután elolvashatod az 1Korinthus 15:33 szavait állításod támogatására.
12 A Bibliának mint tekintélynek az idézése. Főleg a kevésbé fontos szövegeknél egyszerűen ezt mondhatod: „Figyeljük meg, hogy mit mond erről Isten Szava!” Ez elegendő, hogy érdeklődést keltsél a szöveg iránt, és ez világos okot ad a felolvasására is.
13 Probléma. A „pokolról” szóló előadásban ezt mondhatod: „Ha az embernek örökké tartó tüzes lángok között kellene gyötrődnie, ez azt jelentené, hogy a halál beállta után öntudatnál kell lennie. De figyeljük meg, mit mond a Prédikátor 9:9, 14 [9:7, 12, Károli]!”
14 Választás különböző lehetőségek között. Ha egy közvetlen kérdés vagy probléma bizonyos hallgatók számára igen nehéz lenne, tárj eléjük néhány lehetőséget, és azután hagyd, hogy a szöveg és annak alkalmazása adja meg a választ! Talán egy katolikussal való beszélgetésnél a Máté 6:9-et szeretnéd használni, hogy rámutass, kihez helyes imádkozni. Egy közvetlen kérdés vagy probléma a lakástulajdonos elméjét helytelen irányba terelheti. Ezért ezt mondhatod: „Sok nézet van arról, hogy kihez kell imádkoznunk. Egyesek azt mondják, hogy Máriához, mások viszont, hogy valaki máshoz a ,szentek’ közül, de egyesek azt mondják, hogy csak Istenhez kell imádkozni. Jézus pedig ezt mondta . . . ”
15 Történelmi háttér. Ha a Zsidók 9:12-t akarod használni a váltságáldozatról szóló előadásodban annak bizonyítására, hogy Jézus „örök megmentést szerzett számunkra” a saját vérének feláldozásával, talán szükségesnek találod a szöveg felolvasását a sátor ’szent helyéről’ adott rövid magyarázattal kezdeni, amely — amint azt Pál mondja — azt a helyet szemléltette, ahova Jézus belépett.
16 Szövegösszefüggés. Néha a szöveget körülvevő versekben megmagyarázott keret is hasznos egy írásszöveg bevezetésénél. Ha például meg akarod magyarázni, hogy mit jelent a Lukács 20:25-ben, hogy „fizessétek vissza a császár dolgait a császárnak”, jónak láthatod megmagyarázni, hogyan használt fel Jézus egy pénzérmét a császár feliratával, ahogy azt a beszámoló mutatja a szövegösszefüggésben.
17 Kombináció. Természetesen ezeket a módszereket kombinálni is lehet, vagyis együttesen alkalmazni, és ez gyakran előnyös.
18 A bibliaszöveg bevezetésének megfelelő várakozást kell keltenie és a figyelmet a bibliaszöveg felolvasására, valamint használatának okára kell terelnie.
19., 20. Hogyan állapíthatjuk meg, hogy várakozást keltettünk-e az idézett írásszöveg iránt?
19 Várakozáskeltés az írásszöveg iránt. Honnan tudhatod, hogy várakozást keltettél-e az írásszöveg iránt? Először is a hallgatóknál tapasztalt hatásból, de abból a módból is, ahogy a szöveget bevezetted. Amennyiben a hallgatóidnál feszült várakozást tapasztalnál, ha elfelejtenéd a szöveget felolvasni, miután előzőleg bevezetted, vagy ha a bevezetésben feltett kérdéseket válasz nélkül hagynád, biztos lehetsz benne, hogy a szöveg iránt érdeklődést keltettél. A bevezetésnek természetesen összhangban kell lennie a témával és az írásszöveggel, amelyet bevezetsz vele, és magának az írásszövegnek vagy az írásszöveg alkalmazásának választ kell adni a bevezetésben nyitva hagyott kérdésre.
20 A szöveg bevezetését a trombita hangjához lehetne hasonlítani, amely valamilyen bejelentést előz meg. A hírnök nem azért mutatkozik be, hogy egy egész koncertet játsszon. Trombitájának felrázó hangja inkább minden érdeklődést és figyelmet az utána következő bejelentésre összpontosít. Ha így vezeted be a kiválasztott szöveget, élénk érdeklődéssel és haszonnal fogják hallgatni.
21. Miért kell az idézett szöveg alkalmazásának okára terelni a figyelmet?
21 A figyelem irányítása a szöveg alkalmazásának okára. Az írásszöveg bevezetése talán válasz nélkül hagyhat egy bizonyos kérdést, de legalább azt kell megokolni, hogy miért érdemel teljes figyelmet az idézett írásszöveg. Például, ha a földről mint az ember örökké tartó otthonáról beszélsz, talán a Jelenések 21:3, 4-et készülsz idézni. Előadhatod előzetes érveidet, és azután talán ezt mondod: „És most egy további szövegben, vagyis a Jelenések 21:3, 4-ben megnézzük, hogy hol lesz az Isten sátora, amikor már nem lesz többé szenvedés és halál.” Ezzel nemcsak várakozást keltettél, mivel nyitva hagytál valamit, amit majd csak az írásszöveg mutat meg, hanem a figyelmet a szöveg fontos részére terelted, amit könnyen felhasználhatsz a bizonyításodnál a szöveg felolvasása után. Amikor ilyenformán a figyelmet az írásszöveg tartalmának szóban forgó részére tereled, a valóságban Isten Szavának a fontosságát hangsúlyozod ki.
[Tanulmányozási kérdések]
