28. tanulmány

Kapcsolat a hallgatókkal és jegyzethasználat

1. Magyarázd meg a hallgatókkal fenntartott kapcsolat fontosságát, és hogy milyen szerepet játszik ezzel összefüggésben a jegyzetek használata!

¹ A hallgatókkal való jó kapcsolat a tanításnál nagy segítséget jelent. Megnyeri a figyelmüket és lehetővé teszi, hogy hatásosabban taníts. Olyan szoros kapcsolatot kell fenntartanod a hallgatókkal, hogy mint előadó azonnal megérezhess minden hatást, amit előadásod bennük kiváltott. Jegyzeteid használata nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy van-e ilyen kapcsolatod a hallgatókkal vagy sem. A részletes jegyzetek akadályt jelenthetnek, de az ügyesen használt jegyzet nem hat zavarólag, még ha a körülmények meg is követelik, hogy a szokásosnál kissé hosszabbak legyenek. Az ügyes előadó ugyanis nem veszíti el kapcsolatát a hallgatókkal azáltal, hogy vagy igen gyakran vagy alkalmatlan időben tekint bele jegyzeteibe. Ennek a dolognak a Beszédtanács cédula „Kapcsolat a hallgatókkal, jegyzethasználat” címen szentel figyelmet.

2—5. Hogyan teremthetünk hatásos vizuális kapcsolatot a hallgatókkal?

² Vizuális kapcsolat a hallgatókkal. A vizuális kapcsolat annyit jelent: látni a hallgatókat. Ez nemcsak azt jelenti, hogy csupán ránézünk a hallgatókra, hanem az egyénekre nézünk a hallgatók között. Annyit jelent, mint látni arckifejezésüket és annak megfelelően reagálni.

³ A hallgatókra nézni nem csupán azt jelenti, hogy ritmikusan egyik oldalról a másik oldalra forgatjuk szemünket, hogy valakit ki ne hagyjunk. Nézz rá valakire a hallgatók közül és mondj neki egy-két mondatot! Azután nézz másvalakire, és neki is mondj néhány mondatot! Ne nézz oly merően valakire és oly soká, hogy zavarba jöjjön, és ne összpontosítsd a figyelmedet az összes hallgatók közül csak néhány személyre! Ily módon beszélj tehát az összes hallgatóhoz, de amikor egy bizonyos személyhez beszélsz, valóban hozzá beszélj, figyeld meg, milyen hatással van rá, azután fordulj valaki máshoz! Jegyzeteidet tartsd az asztalon, a kezedben vagy a Bibliában úgy, hogy gyorsan, csupán egy rápillantással áttekinthesd őket. Ha az egész fejedet mozgatnod kell, hogy lásd a feljegyzéseidet, kárt szenved a hallgatókkal való kapcsolatod.

⁴ Tanácsadód nemcsak azt fogja megfigyelni, hogy milyen gyakran használod jegyzeteidet, hanem azt is, hogy mikor nézel beléjük. Ha abban a pillanatban nézel jegyzeteidbe, amikor a beszédben valamilyen csúcsponthoz érsz, akkor nem látod, hogy az milyen hatással van a hallgatókra. Ha pedig állandóan a feljegyzéseidre vagy utalva, szintén elveszíted  a kapcsolatot. Ez általában vagy az idegességnek, vagy az előadásra való elégtelen felkészülésnek a jele.

⁵ Néha tapasztalt előadók is azt a feladatot kapják, hogy az egész előadást kéziratból olvassák, ami természetesen valamennyire korlátozza a vizuális kapcsolatukat a hallgatókkal. Ha azonban a gondos felkészülés alapján jól megismerkednek az anyaggal, időről időre a hallgatókra nézhetnek anélkül, hogy elveszítenék a folytatást. A hallgatókkal való kapcsolat pedig kifejező olvasásra serkent.

6—9. Beszélj más módszerekről, amelyek segítségével szintén kapcsolatot lehet teremteni a hallgatókkal, és azokról a csapdákról, melyektől óvakodni kell!

⁶ Kapcsolat a hallgatókkal közvetlen megszólítás által. Ez éppen olyan nélkülözhetetlen, mint a vizuális kapcsolat. Magában foglalja azokat a szavakat, amelyeket hallgatóságod megszólításánál használsz.

⁷ Ha négyszemközt beszélsz valakihez, közvetlenül szólítod meg, ilyen szavakat használva mint „te”, „tied”, „ön”, „öné”, „mi”, „mienk”. Ahol ez megfelelő, hasonló módon beszélhetsz nagyobb hallgatósághoz is. Próbáld úgy tekinteni előadásodat, mintha külön-külön beszélgetnél hallgatóságod tagjaival. Olyan gondosan figyeld őket, hogy válaszolhass nekik, mintha valóban beszélnének hozzád! Az előadásod így személyes vonást kap.

⁸ Itt azonban helyénvaló az óvatosság. Óvakodj a hallgatókkal való túlzott bizalmaskodástól! Nem kell bizalmasabbnak lenned, mint a szolgálatban, amikor az ajtónál egy vagy két személlyel tisztelettudóan beszélsz. Ennyire közvetlen viszont lehetsz, sőt kell is lenned.

⁹ Még egy további veszély is fennáll. Jó ítélőképességgel kell rendelkezned a személyes névmások használatánál, nehogy hallgatóságodat nemkívánatos megvilágításba helyezd. Amikor például a gonosztettekről beszélsz, nem szólíthatod meg a hallgatókat úgy, mintha ők lennének a gonosztevők. Vagy amikor a szolgálati összejövetelen az alacsony óraszámról beszélsz, az előadásba magadat is foglald bele és használd a „mi” személyes névmást, ne mindig csak a „te” és „ti” kifejezéseket. Gondossággal és megfontoltsággal könnyen áthidalható ennek a veszélynek bármilyen fajtája.

**********

10., 11. Mi kell hogy buzdítson minket a vázlatok használatára?

¹⁰ Vázlathasználat. A kezdő előadók ritkán kezdenek vázlat szerint beszélni. Rendszerint előre leírják az előadást, azután pedig vagy felolvassák vagy emlékezetből mondják el. A tanácsadó ennek a dolognak kezdetben nem fog figyelmet szentelni. Ha azonban a Beszédtanács cédulán a „Vázlathasználat” ponthoz érsz, arra fog buzdítani, hogy jegyzetekből beszélj. Amikor megtanulod ezt, megállapítod,  hogy nagy lépést tettél abba az irányba, hogy nyilvános szónok légy.

¹¹ Azok a gyermekek és felnőttek, akik nem tudnak olvasni, az előadásaikhoz ábrákat, képeket használnak gondolatok felidézésére. Te is készíthetsz beszédet egyszerű vázlattal, amilyet a Királyság-szolgálat-ban találunk, olyat, mint a bibliai prédikációk, melyeket a szántóföldi szolgálatban használunk. Az ilyen prédikációt rendszerint nem olvasod fel. Ugyanezt könnyen megteheted az iskolában is, ha úgy döntesz.

12., 13. Ismertesd a vázlat elkészítésének módját!

¹² Mivel ennek a képesítésnek az elsajátítása ahhoz segít hozzá, hogy elszakadj a kézirattól a felkészüléskor és az előadáskor egyaránt, ezért ne tanuld meg emlékezetből a beszédet. Ezzel semmivé tennéd ennek a tanulmánynak a célját.

¹³ A bibliaszövegek használatánál ilyen szavakkal tehetsz fel magadnak kérdéseket: Hogyan? Ki? Mikor? Hol? stb. Azután ezeket a kérdéseket használd fel a feljegyzéseid részeként, amint az az anyaghoz illik! Előadás közben egyszerűen felolvasod az írásszöveget, felteszed ezeket a kérdéseket az alkalomtól függően vagy magadnak, vagy a lakástulajdonosnak, és azután válaszolsz rájuk. Ezt ilyen egyszerűen is megteheted.

14., 15. Milyen tényezőknek nem szabad meghátrálásra késztetniük bennünket?

¹⁴ Kezdőknek gyakran okoz gondot az, hogy valamit elfelejtenek. Ha azonban az előadásodat logikus sorrendben állítottad össze, senki sem fogja belőle hiányolni azt az egy gondolatot, még ha valóban ki is felejtenéd. Ebben a stádiumban nem az a legfontosabb, hogy az anyag mindenre kiterjedjen. Számodra most az a legfontosabb, hogy megtanulj vázlatból beszélni.

¹⁵ Lehet, hogy ennél az előadásnál az lesz az érzésed, hogy sok képesítést elvesztettél, amit már megtanultál. Ne nyugtalankodj! Mindaz vissza fog térni és megállapítod majd, hogy még sokkal jobban tudod használni őket, ha megtanulod, hogy ne olvasd az előadásodat.

16., 17. Mire kell emlékeznünk a jegyzetek készítésénél?

¹⁶ Még néhány szót a jegyzetekről, melyeket a Teokratikus Szolgálati Iskolában használunk az előadásokhoz. A jegyzetek gondolatok felidézésére, nem pedig részletes leírására valók. A jegyzetek legyenek tömörek, tiszták, rendezettek és jól olvashatók. Ha beszédedet egy újralátogatás keretében adod elő, akkor jegyzeteid ne legyenek észrevehetők. Talán a legjobb a Bibliában elhelyezni azokat. Ha emelvényről fogsz beszélni, és előre tudod, hogy szónoki állvány lesz előtted, a jegyzetek nem jelentenek problémát, de más körülményekre is fel kell készülnöd.

 ¹⁷ Egy másik segítség az, ha a témát a jegyzetek fölé írjuk. A fő pontoknak szintén szembetűnőknek kell lenniük. Próbáld meg valamennyit nagybetűkkel írni vagy aláhúzni!

18., 19. Hogyan gyakorolhatjuk a vázlat használatát?

¹⁸ Hogy az előadásnál csak néhány jegyzetet használsz, ez nem jelenti, hogy a felkészülést felületesen veheted. Legelőször is az előadást részletesen dolgozd ki és vessél papírra egy tetszésed szerinti terjedelmes vázlatot! Azután készíts egy másik, sokkal rövidebb vázlatot! Ezt a vázlatot használod fel majd valójában a beszéd előadásakor.

¹⁹ Most tedd magad elé mind a két vázlatot, s mondj el az első fő pontról mindent, amire emlékszel, miközben csak a rövidített vázlatba tekintesz! Azután nézzél bele a részletesebb vázlatba és állapítsd meg, hogy mit hagytál ki! Térj rá a rövidített vázlatban a második pontra és járj el úgy, mint előzőleg. Rövid időn belül olyan alaposan megismerkedsz a rövidített vázlattal, hogy ha csupán néhány pillantást vetsz rövid feljegyzéseidre, minden eszedbe jut, ami a részletes vázlatban van. A növekedő gyakorlat és tapasztalat folytán értékelni fogod a szabadon mondott beszéd előnyeit, és kéziratból csak abban az esetben fogsz előadást tartani, amikor feltétlenül arra van szükség. Fesztelenebbül fogod érezni magad, amikor beszélsz, és a hallgatók nagyobb tisztelettel fognak hallgatni téged.

[Tanulmányozási kérdések]