Vázlatkészítés
9. tanulmány
Vázlatkészítés
1—4. Hogyan határozhatjuk meg a témát és a beszéd fő pontjait?
1 Az evangéliumíró Lukács mondta barátjának, Theofilusnak: „Mivel mindennek a kezdetétől fogva pontosan utánajártam, én is elhatároztam, hogy leírom ezeket logikus sorrendben neked” (Luk 1:3). Miután tehát kutatott és anyagot gyűjtött a témájára vonatkozóan, érthető sorrendbe rendszerezte azt. Javunkra válik, ha ugyanezt a gyakorlatot követjük beszédeink elkészítésénél. Ez vázlatkészítést jelent.
2 A fő gondolatok kiválasztása. Mivel a beszéd, különösen az Isten Szaváról szóló beszéd célja az, hogy gondolatokat továbbítsunk mások elméjébe, ezeket a gondolatokat először a saját elménkben kell nagyon világosan meghatároznunk. Amikor összegyűjtötted anyagodat, már meg tudod határozni, hogy szerinted mit kellene a hallgatóságodnak beszédedből magáévá tenni, miután befejezted az előadásodat. Próbáld meg ezt elmondani egy mondatban! Ha tartalmazza beszéded velejét, ha megtestesíti azt a központi gondolatot, amelyre szeretnéd, hogy hallgatóságod emlékezzen, akkor ez lehet beszéded témája. Esetleg hasznosnak találhatod, hogy leírjad ezt a mondatot, mivel így felkészülésed alatt figyelni tudsz majd rá.
3 Ezután az összegyűjtött anyagból válogasd ki azokat a fő gondolatokat, amelyek szükségesek ennek a központi témának a kidolgozásához. Ezek legyenek beszéded fő pontjai! Ha anyagod fő pontjait kártyákra jegyezted fel, magad elé tudod rakni ezeket sorban az asztalra. Most válassz ki más gondolatokat, amelyek azért szükségesek, hogy alátámasszák ezeket a főbb pontokat! Helyezd el mindegyiket a maga helyére az után a fő pont után, amelyet támogat! Miközben kiválogatod és helyére rakod vázlatodban a különböző fő pontokat és alpontokat, amelyeket összegyűjtöttél, talán megfigyeled, hogy ezek közül néhány nem lényeges a témád kifejtéséhez. Ha így áll a dolog, akkor ne habozz kihagyni ezeket! Jobb így tenned, mint telezsúfolni beszédedet következetlen és a tárgyhoz nem tartozó anyaggal. Győződj meg arról is, hogy a gondolatokat a leglogikusabb és leggyakorlatiasabb sorrendben helyezted-e el! Ha az itt javasolt módszert követed, akkor könnyen észreveszed, hogy hol szakad meg vázlatodban a folytonosság, és a hibát helyesbíteni tudod. Ily módon ügyelni tudsz arra, hogy a vázlat minden fő pontja logikusan kövesse az előzőt és hozzájáruljon a téma kibontakoztatásához. Ha a kártyákon a fő címek, illetőleg a fő pontok alatt elhelyezkedő minden pont megfelelően alátámasztja a főbb gondolatokat, akkor beszéded egész biztosan logikus gondolatfolyamat lesz.
4 Az oktatás céljára megszerkesztett pontoknak kell alkotniuk beszéded fő részét. Most szükséged van bevezetésre és befejezésre is. Határozd el, hogyan akarod megnyitni beszédedet és az elkészített előadás alapján válassz olyan befejezést, amely beszéded céljával összhangban ösztönzi hallgatóidat! Ezek után készen vagy arra, hogy ésszerű és végső formában papírra vesd az anyagot. Ezt többféleképpen teheted meg.
5., 6. Mi a téma szerinti vázlat és a mondat szerinti vázlat?
5 Vázlatfajták. A két legáltalánosabb vázlatfajta a téma szerinti és a mondat szerinti vázlat. Gyakran a kettő kombinációját is használhatjuk. A téma szerinti vázlat elkészítésekor egyszerűen jegyezd fel a témát a papírlap tetején! Azután röviden írd le a fő pontokat a téma alá úgy, hogy mindegyik fő pontot a lap bal szélén kezdjed. Az alpontokat a margótól kissé beljebb kezdheted, az általuk alátámasztott fő pont alatt. Ha ezeknek az alpontoknak bármelyikét még további pontok támogatják, azokat még beljebb kezdheted. Most már csak egy pillantást kell vetned a papírodra és máris láthatod: melyik kiemelkedő pontok hordozzák a fő gondolatokat, amelyeket meg akarsz értetni hallgatóságoddal. Ez a feljegyzési módszer nagy segítséget jelent a beszéd előadásánál, mivel lehetővé teszi, hogy a kulcsszavak ismételgetésével kihangsúlyozd a fő gondolatokat. Ezáltal a fő gondolatok még hangsúlyozottabbak lesznek és maradandóbb benyomást gyakorolnak hallgatóidra. Tedd ezt minden fő pont megtárgyalásakor! Ennél a vázlatfajtánál a hangsúly az egyes pontok kifejezésének rövidségén van.
6 A másik általános forma a mondat szerinti vázlat. Ennél a vázlatfajtánál minden különböző gondolatodat rendszerint kész mondatokban fejezed ki, de olyan mértékben sűrítve, hogy minden egyes mondat beszéded egy-egy bekezdésének fő gondolatát tartalmazza. Ezek közül a mondatok közül egyeseket természetesen beljebb kezdhetsz, mint másokat, hogy a beszéd főbb pontjai kiemelkedjenek. Elmondáskor az előadó gyakran elolvassa a mondatot, azután a részleteket szabadon kifejti. Mindkét vázlatfajtának megvan a maga előnye. A gondolatok teljesebb kifejezését tartalmazó mondat szerinti vázlat rendszerint jobb az olyan beszédekhez, amelyeket hetekkel előre kell elkészíteni, vagy amelyeket többször kell elmondani, de két elmondás között hónapok is eltelhetnek, mint például nyilvános előadásoknál.
7., 8. A beszéd tényleges előadása érdekében mit tehetsz vázlatoddal?
7 Előzetes vázlatnak mindkét vázlatfajtát használhatod; a mondat szerintit is és a téma szerintit is. Ez az előzetes vázlat kívánságod szerint bármilyen részletes lehet. Ezáltal biztosítod, hogy ne vesszen el egyetlen kitűnő gondolat sem, amelyet át szeretnél adni hallgatóidnak. A beszéd elmondásához azonban sokan rövidebb vázlatot szeretnek. Mialatt beszéded elmondására készülsz, mindkét vázlat előtted lehet. Addig gyakorolj a sűrített, rövidebb változat alapján, míg az abban feljegyzett pontok eszedbe juttatják az összes többi részletet, melyek csak az előzetes vázlatban szerepelnek! Amikor ezeket a részleteket már emlékezetedbe tudod idézni a sűrített vagy rövidített vázlatból, akkor készen állsz a beszéd elmondására.
8 Röviden ezek a vázlatkészítés főbb szempontjai. Most előnyös lenne részletesebben megvizsgálni a beszéd három fő részét.
9—12. a) Mi a beszéd bevezetésének célja? b) Mondj példát a bevezetés egyik formájára!
9 Bevezetés. A bevezető megjegyzések célja az legyen, hogy felkeltsd hallgatóid érdeklődését. A megnyitó mondatoknak serkenteniük kell érdeklődésüket témád iránt és segíteniük kell nekik megérteni, hogy miért fontos az számukra. Főleg az első mondat érdemel gondos figyelmet. Igen lényeges, hogy kellemes kapcsolatot teremtsen a hallgatókkal és ne legyen parancsoló vagy ellenséges!
10 Sokféle bevezetés létezik. Használhatsz szemléltetést vagy utalhatsz olyan idézetre, amely ismerős a hallgatók előtt. Bevezetheted beszédedet egy megoldásra váró problémával is. A téma történelmi háttere már magának a témának bevezetőjéül szolgál. Felvethetsz egy sor kérdést. Sőt még azt is megteheted, hogy röviden elmondod a főbb pontokat, amelyekről beszélni akarsz!
11 Fontos, hogy a bevezetés a beszédhez illő legyen! Ezért egy lenyűgöző szemléltetés nagyon hatásos lehet, különösen, ha az előadó az egész beszéd folyamán arra épít. Ez nemcsak érdekesebbé, követhetőbbé és emlékezetesebbé teszi beszédét — a jól választott szemléltetés a gondolatok egybefűzésében is segít.
12 A bevezetés előadásának nagy szerepe van abban, hogy milyen érdeklődést tanúsít majd a hallgatóság. Az előadónak szilárd, magabiztos hangon kell elkezdenie beszédét, nem pedig akadozó vagy habozó kifejezésekkel. Éppen ezért néhány előadó nagy segítségnek tartja, ha teljesen leírja beszéde első egy-két mondatát, hogy ezáltal biztosítsa a sima kezdetet.
13—16. a) Magyarázd meg, hogyan kell felépíteni a beszéd fő részét! b) Mennyiben befolyásolja a beszéd időbeosztása a fő részre való felkészülést?
13 A beszéd fő része. Beszéded fő részét sokféleképpen lehet felépíteni. Elképzelhető, hogy először a kevésbé fontos dolgokat akarod előadni és azután haladsz a tetőpont felé úgy, hogy a legfontosabb pontokat utoljára hagyod. Az anyagot időrendi sorrendben is elő lehet adni, mint például a Cselekedetek 7:2–53-ban feljegyzett beszédben. Egy másik jó módszer, ha beszédedet főbb szakaszokra osztod fel az alaptéma felépítésének fő vonalai alapján. Például, ha beszéded témája a „Megváltás a haláltól”, akkor ezt a témát a következő fő pontok alatt fejtheted ki: „Hogyan jött létre a halál?”, „Az emberiség képtelen váltságdíjról gondoskodni”, „Ki tud egyedül gondoskodni arról és miért” és „Áldások a váltságáldozati gondoskodásból”.
14 Néha úgy találod majd, hogy beszéded természetes felosztást kíván, mint abban az esetben, amikor Pál utasításokat adott először az egész gyülekezetnek, azután a feleségeknek, azután a férjeknek és végül a gyermekeknek. (Vö. az Efézus 5. és 6. fejezetét!) Vagy úgy találod, hogy anyagod az ok és okozat szerinti feldolgozást kívánja vagy pedig azt, hogy felvess egy problémát és azután rámutass a megoldásra. Néha ezekből a módszerekből kettőt vagy hármat is lehet hatásosan együtt alkalmazni.
15 Az események egyszerű elbeszélése anélkül, hogy időszámításba bonyolódnánk, nagyon általános módszere egy beszéd kidolgozásának. Az anyag leíró vagy ábrázoló módszer szerinti előadása nagyon emeli a beszéd értékét. Ugyanakkor más beszédeket érdekesen fel lehet építeni egy időszerű problémával kapcsolatos kétoldalú bizonyítás alapján.
16 Az időre való tekintettel ne tömd tele vázlatodat túl sok anyaggal! A jó anyag elveszti értékét, ha nincs elegendő idő a kifejtésére. Meg aztán az embernek nem kell mindent egyszerre elmondania, amit arról a témáról tud. Ugyanannak az alaptémának más szempontjait talán más alkalommal lesz alkalmad elmondani. Jelölj ki elegendő időt beszéded minden egyes fő pontjára, azután úgy rendezd az anyagot, hogy beleilleszkedjen a kiszabott időbe! Nem az anyag mennyisége, inkább a minősége számít.
17—20. Miért fontosak a befejezések, és milyen különböző módokon lehet kidolgozni azokat?
17 A befejezés. Bármilyen beszédről van szó, a befejezés komoly figyelmet érdemel a felkészülés során. A befejező rész arra szolgál, hogy a beszéd fő részében bizonyított minden pontot összefoglaljon és úgy világítsa meg azokat, hogy a hallgatóságot meggyőzze és ezzel a meggyőződéssel összhangban levő tettre indítsa. A befejezésnek ugyanakkor rövidnek és nagyon találónak kell lennie.
18 A befejezés számos formája közül válogathatsz a feldolgozott témának megfelelően. Logikus sorrendben összegezheted beszéded fő pontjait, félreérthetetlenül vezetve rá hallgatóságodat a helyes végkövetkeztetésre. Vagy használhatsz olyan befejezést is, amikor megmutatod a hallgatóknak, hogyan érinti őket az anyag és mit tehetnek a kapott felvilágosítás eredményeként. Néhány beszéd, de különösen a házankénti szolgálat során folytatott beszélgetések esetében a legjobb tettre indító befejezést használni, amely a házigazdát például arra bátoríthatja, hogy irodalmat fogadjon el, vagy hogy beleegyezzen a saját otthonában végzendő bibliatanulmányozásba.
19 A befejezés tetőpont is lehet, ha a legfőbb pontot, amelynek meg kell maradnia a hallgatók elméjében, a befejezésben dolgozzuk fel. A beszéd hatásos egybefűzése érdekében az is megfelelő, ha a befejezésben olyasmit vetünk fel, amit már említettünk a bevezetésben. Utalhatunk néhány bevezető szemléltetésre vagy idézetre. A befejezésben néhány döntés meghozatalára és követésének a sürgősségére való felhívás mély nyomot hagy a hallgatókban. A legjobb példát azok a befejező szavak adják, amelyeket Józsué mondott búcsúbeszédében, röviddel halála előtt (Józs 24:14, 15).
20 Láthatjuk tehát, hogy a jó vázlatból tartott beszédnek figyelmet felkeltő bevezetése van. Egy ilyen beszéd a témát alátámasztó, gondosan megválasztott fő pontok logikus felépítését tartalmazza. És olyan befejezése van, amely a hallgatókat cselekvésre indítja a felkínált szentírási tanáccsal összhangban. Mindezeket a tényezőket figyelembe kell venni, amikor vázlatot készítünk. Beszéded vázlatának ügyes elkészítésével időt nyersz. A jó vázlat nagyban hozzájárul ahhoz, hogy beszéded jelentőségteljes legyen, és értékes tartalmával maradandó benyomást tegyen hallgatóid elméjére.
[Tanulmányozási kérdések]
