33. fejezet

Ésaiás próféciájának beteljesedése

MIUTÁN Jézus megtudja, hogy a farizeusok és a Heródes-pártiak a megölését tervezik, tanítványaival együtt elvonul a Galileai-tenger mellé. Hatalmas tömegek özönlenek hozzá egész Palesztinából, de még az ország határain túli részekről is. Sokakat meggyógyít, melynek következményeként minden súlyos beteg szeretne a közelébe kerülni és megérinteni őt.

Jézus e nagy sokaságra való tekintettel azt mondja tanítványainak, szerezzenek egy csónakot, hogy onnan folytassa szolgálatát. A parttól egy kissé eltávolodva nincs kitéve a sokaság szorongatásának. A csónakból tanítja őket, és más területre is el tud utazni, hogy segítsen az ott élő embereken.

A tanítvány, Máté megjegyzi, hogy Jézus tevékenysége beteljesíti azt, „amit Ésaiás próféta által mondott”. Máté ezután ezekkel a szavakkal idézi a Jézus által beteljesített próféciát:

„Íme! Az én szolgám, akit választottam, akit én szeretek, akit helyesel az én lelkem! Szellememet adtam reá, és világosan megtanítja a nemzeteket arra, hogy mi az igazságos ítélet. Nem vitatkozik, nem kiáltozik indulatosan, senki sem hallja szavát az országutakon. Megrepedt nádszálat nem tör el és pislákoló gyertyabelet nem olt ki, míg sikerre nem viszi az igazságot. És az ő nevében reménykednek majd a nemzetek.”

Természetesen Jézus az a szeretett szolga, akit Isten helyesel. És Jézus nyilvánvalóvá teszi, mi a valódi igazság, amelyet elhomályosítottak a hamis vallásos hagyományok. A farizeusok Isten törvényének helytelen alkalmazása miatt nem hajlandók még a betegeknek sem segítséget nyújtani sabbath napon! Jézus megszabadítja az embereket a hamis hagyományok terhétől azáltal, hogy világossá teszi Isten igazságát, ezért a vallásvezetők megpróbálják megölni őt.

De mit jelent az, hogy ’nem veszekszik, hangját sem emeli fel, ezért senki sem hallja szavát az országutakon’? Amikor Jézus meggyógyítja az embereket, ’szigorúan meghagyja nekik, hogy ne fedjék fel kilétét’. Nem akar magának önreklámot az utcákon, vagy hogy eltorzított beszámolók terjedjenek szájról szájra.

Vigasztaló üzenetét Jézus azokhoz viszi el, akik — jelképesen szólva — olyanok, mint a megrepedt, meghajolt vagy durván letaposott nádszál. Olyanok, mint a pislákoló gyertyabél, melyből majdnem kialudt az élet utolsó szikrája is. Jézus nem töri el a megrepedt nádszálat és nem oltja ki a pislákoló gyertyabelet. Gyengéden és szeretettel, nagy hozzáértéssel bánik a szelídekkel. Valóban Jézus az, akiben a nemzetek reménykedhetnek! Máté 12:15–21; Márk 3:7–12; Ésaiás 42:1–4.

▪ Hogyan teszi nyilvánvalóvá Jézus az igazságot, amikor nem veszekszik és nem emeli fel hangját az országutakon?

▪ Kik hasonlítanak egy megrepedt nádszálhoz és egy pislákoló gyertyabélhez, és hogyan bánik velük Jézus?