61. fejezet

A démontól megszállt fiú meggyógyítása

AMÍG Jézus, Péter, Jakab és János távol van, feltehetőleg a Hermon hegyének egyik nyúlványán, a többi tanítvány nehéz helyzetbe kerül. Jézus, amint visszatér, rögtön észreveszi, hogy valami nincs rendben. Tanítványait sokaság veszi körül, az írástudók pedig vitatkoznak velük. Jézust meglátva, az emberek nagyon meglepődnek és sietve eléje futnak, hogy üdvözöljék. „Mit vitatkoztok velük?” — kérdezi tőlük Jézus.

A sokaságból egy férfi jön elő, letérdel Jézus elé és magyarázni kezd: „Tanító, elhoztam hozzád a fiamat, akiben néma szellem van; és amikor az megragadja, úgy leteperi a földre, hogy tajtékzik és a fogát csikorgatja és elveszti erejét. És amikor szóltam tanítványaidnak, hogy űzzék ki azt, ők képtelenek voltak rá.”

Az írástudók láthatóan kihasználják, hogy a tanítványok nem tudják meggyógyítani a fiút, talán még csúfolják is erőfeszítéseiket. Ebben a kritikus pillanatban érkezik meg Jézus. „Ó, hitetlen nemzetség — mondja —, meddig kell még veletek lennem? Meddig kell még eltűrnöm benneteket?”

Úgy tűnik, Jézus minden jelenlevőhöz intézi szavait, de különösen az írástudóknak szánja, akik háborgatják tanítványait. Ezután Jézus ezt mondja a fiúról: „Hozzátok elém őt.” De ahogy közeledik a fiú Jézus felé, az őt megszállva tartó démon a földre löki és erős görcsös rohamokat idéz elő. A fiú a földön fetreng és habzik a szája.

„Mióta van ez így vele?” — kérdezi Jézus.

„Gyermekkora óta — válaszolja az édesapja. — Többször dobta [a démon] tűzbe és a vízbe is, hogy elpusztítsa. — Majd így könyörög az apa: — De ha tudsz valamit tenni, könyörülj és segíts rajtunk.”

Talán évek óta keres segítséget az édesapa. És most Jézus tanítványainak kudarcával nő a kétségbeesése. Látva a férfi kétségbeesett könyörgését, Jézus bátorítóan ezt mondja: „Ez a kifejezés: ’Ha tudsz!’ Nos, minden lehetséges annak, aki hisz.”

„Hiszek!” — kiáltja máris az édesapa, de könyörög: „Segíts nekem abban, hol van szükségem hitre!”

Amikor Jézus észreveszi, hogy a sokaság összefut, megdorgálja a démont: „Te néma és süket szellem, megparancsolom neked, hogy menj ki belőle és soha többé ne menj bele.” Amint a démon eltávozik, még egyszer hangos kiáltásra bírja a fiút, és több görcsös rohamba rántja. Azután mozdulatlanul elterül a földön, úgyhogy a legtöbben már kezdik mondogatni: „Meghalt.” De Jézus megfogja a fiú kezét, és az felkel.

Amikor a tanítványok korábban kiküldettek prédikálni, ördögöket is űztek. Így hát most, amikor bemennek a házba, ezt kérdezik bizalmasan Jézustól: „Mi miért nem tudtuk azt kiűzni?”

Jézus kishitűségükre hivatkozik, és ezt válaszolja: „Ez a fajta semmivel sem űzhető ki, csak imádkozással.” Nyilvánvaló tehát, hogy egy különösen erős démon kiűzése esetén előkészületre van szükség. Az erős hit mellett imában Istenhez kell fordulni, hogy megkapják a szükséges segítséget.

Azután Jézus hozzáfűzi: „Bizony mondom nektek: Ha akkora hitetek van, mint egy mustármag, s azt mondjátok ennek a hegynek ’Menj innen oda’, oda fog menni és semmi nem lesz lehetetlen a számotokra.” Milyen erős tud lenni a hit!

Azok az akadályok és nehézségek, melyek gátolják az előmenetelt Jehova szolgálatában, olyan leküzdhetetlennek és mozdíthatatlannak tűnhetnek, mint egy szó szerinti hegy. Jézus mégis megmutatja, hogy ha ápoljuk szívünkben a hitet, öntözgetjük és serkentjük a növekedését, akkor teljesen ki fog majd bontakozni, és képessé tesz arra, hogy még a hegyszerű akadályokat és nehézségeket is legyőzzük. Márk 9:14–29; Máté 17:19, 20; Lukács 9:37–43.

▪ Milyen helyzettel találja szembe magát Jézus, amikor visszatér a Hermon-hegyről?

▪ Hogyan bátorítja Jézus a démontól megszállt fiú édesapját?

▪ Miért nem tudják a tanítványok kiűzni a démont?

▪ Jézus szemléltetése szerint milyen erőssé tud válni a hit?