Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Isten jobbján

Isten jobbján

132. fejezet

Isten jobbján

A SZENT szellem pünkösdkor történő kitöltése bizonyítékul szolgál arra, hogy Jézus visszaérkezett az égbe. A nem sokkal ezután István tanítványnak adott látomás is azt bizonyítja, hogy Ő megérkezett az égbe. Közvetlenül azelőtt, hogy megköveznék hűséges tanúskodásáért, István így kiált fel: „Íme, látom feltárulni az egeket és az Emberfiát Isten jobbja felől állni.”

Jézus, mialatt Isten jobbja felől áll, az Atyjától jövő parancsra vár: „Uralkodj ellenségeid között!” De vajon mit tesz Jézus addig, amíg ellenségei ellen tenni kezd? Uralkodik felkent tanítványain, irányítva őket prédikáló tevékenységükben, és felkészítve őket, hogy a feltámadás által társkirályai legyenek Atyja Királyságában.

Például, Jézus kiválasztja Sault (később római nevén, mint Pál lett ismertebb), hogy járjon elöl a tanítványképző munkában más országokban. Saul buzgón követi Isten törvényét, mégis félrevezetik őt a zsidó vallásvezetők. Ennek eredményeképpen nemcsak jóváhagyja István meggyilkolását, hanem Kajafás főpap felhatalmazásával Damaszkuszba megy, hogy letartóztatva hozzon vissza minden férfit és nőt, akit Jézus követőiként talál ott. Mialatt azonban Saul úton van, fényes világosság gyúl hirtelen körülötte, és ő a földre esik.

„Saul, Saul, miért üldözöl engem?” — kérdezi egy hang láthatatlan forrásból. „Ki vagy te Uram?” — kérdezi Saul.

„A Jézus vagyok, akit te üldözöl” — jön a válasz.

Saulnak, akit a természetfeletti fény megvakított, azt mondja Jézus, hogy menjen Damaszkuszba, és ott várja az utasításait. Ezután Jézus megjelenik látomásban egyik tanítványának, Anániásnak. Jézus ezt mondja Anániásnak Saullal kapcsolatban: „Ez a férfi választott edényem, hogy nevemet a nemzetekhez, valamint a királyokhoz és Izrael fiaihoz elvigye.”

Valóban, Jézus támogatásával Saul (most már mint Pál) és más evangelizátorok óriási sikereket érnek el prédikáló- és tanítványképző munkájukban. Valójában mintegy 25 évvel azután, hogy Jézus megjelent Pálnak a damaszkuszi úton, Pál azt írta, hogy ’a jó hír hirdettetett az egész teremtésben az ég alatt’.

Sok-sok év eltelte után Jézus egy látomássorozatról gondoskodik szeretett apostola, János számára. E látomások által, amelyeket a Jelenések könyvében ír le, János a valóságban megéli, hogy látja Jézust a Királyság-hatalomban visszatérni. János azt mondja, hogy „ihletés által” időben előrevitetett az ’Úr napjáig’. Mi ez a „nap”?

A bibliai próféciák gondos tanulmányozása, ideértve magának Jézusnak az utolsó napokról szóló próféciáját is, feltárja, hogy „az Úr napja” a történelem-formáló 1914-es évben kezdődött el, igen, ezen a nemzedéken belül! Így 1914-ben történt, hogy Jézus láthatalanul visszatért, nyilvános harsonaszó nélkül, és csak hűséges szolgái tudtak a visszatéréséről. Abban az évben adta Jehova Jézusnak azt a parancsot, hogy uralkodjon ellenségei között!

Atyja parancsának engedelmeskedve Jézus megtisztította az egeket Sátántól és démonaitól, levetve őket a földre. Miután János látomásban látja megtörténni ezt az eseményt, égi hangot hall, amely kijelenti: „Most érkezett el a megmentés és az erő, és a mi Istenünk királysága és az ő Krisztusának hatalma!” Igen, Krisztus 1914-ben Királyként uralkodni kezdett!

Micsoda jó hír ez Jehova égi imádói számára! Így buzdítják őket: „Örüljetek ti egek és ti, akik bennük lakoztok!” De vajon milyen állapotot vált ez ki a földön élők számára? „Jaj a földnek és a tengernek — folytatja az égi hang —, mert az Ördög lejött hozzátok nagy haraggal, mint aki tudja, hogy rövid ideje van.”

Mi most éppen ebben a rövid időben élünk. Az embereket most választják szét aszerint, hogy beléphetnek-e Isten új világába, vagy pusztulást kell elszenvedniük. Az az igazság, hogy most döntesz a sorsod felől azzal, hogy miként válaszolsz Isten Királyságának a jó hírére, amelyet Krisztus irányítása alatt világszerte prédikálnak.

Amikor az emberek szétválasztása befejeződik, Jézus Krisztus Isten Képviselőjeként fog szolgálni arra, hogy megszabadítsa a földet a dolgok teljes sátáni rendszerétől, és mindazoktól, akik támogatják azt. Jézus abban a háborúban fogja eltávolítani az összes gonoszságot, amit a Biblia Har–Magedonnak, vagy Armageddonnak nevez. Ezután Jézus, aki Jehova Isten után a világegyetem legnagyobb Személyisége, megragadja Sátánt és démonait, és ezer esztendőre megköti őket a „feneketlen mélységben”, vagyis a halotti állapothoz hasonló tétlenségben. Cselekedetek 7:55–60; 8:1–3; 9:1–19; 16:6–10; Zsoltárok 110:1, 2; Zsidók 10:12, 13; 1Péter 3:22; Lukács 22:28–30; Kolossé 1:13, 23; Jelenések 1:1, 10; 12:7–12; 16:14–16; 20:1–3; Máté 24:14; 25:31–33.

▪ Miután Jézus felmegy az égbe, hol tartózkodik, és mire vár?

▪ Kik felett uralkodik Jézus miután felmegy az égbe, és hogyan nyilvánul meg ez az uralkodása?

▪ Mikor kezdődött el „az Úr napja”, és mi történt a kezdetekor?

▪ Milyen folyamatban levő szétválasztó munka van hatással mindnyájunkra személy szerint, és minek az alapján történik a szétválasztás?

▪ Milyen események követik a szétválasztó munka befejeződését?