12. fejezet

Jézus alámerítkezése

KÖRÜLBELÜL hat hónappal azután, hogy János elkezdte prédikáló szolgálatát, Jézus, aki most 30 éves, odajön Jánoshoz a Jordán mellé. Milyen célból? Baráti látogatást tesz? Azt szeretné csak megtudni, hogyan halad János munkája? Nem, Jézus arra kéri Jánost, hogy merítse őt alá.

János azonnal tiltakozik: „Neked kellene bemeríteni engem, és te jössz énhozzám?” János tudja, hogy unokaöccse, Jézus, Isten különleges Fia. Ezért repesett örömében anyja méhében, amikor Mária, aki Jézussal volt áldott állapotban, felkereste őket. János anyja, Erzsébet kétségtelenül beszélt neki erről később. És valószínűleg arról is beszámolt, hogy angyal jelentette be Jézus születését, valamint arról is, hogy Jézus születésének éjjelén angyalok jelentek meg a pásztoroknak.

Így hát Jézus nem idegen János számára. János tudja, hogy az általa gyakorolt alámerítés Jézusra nem érvényes. Azokra érvényes, akik megbánják bűneiket, Jézus viszont bűntelen volt. János tiltakozása ellenére Jézus rendíthetetlen : „Engedj most, mert így illik nekünk betölteni mindazt, ami igazságos.”

Miért volt helyes, hogy Jézus alámerítkezett? Mert Jézus alámerítkezése nem a bűnök megbánásának a jele, hanem annak, hogy átadta magát Atyja akarata cselekvésére. Jézus ács volt, de most elérkezett az ideje annak, hogy elkezdje azt a szolgálatot, amely végett Jehova Isten a földre küldte őt. Szerinted János számít arra, hogy valami szokatlan dolog fog történni, amikor alámeríti Jézust?

Nos, János így számol be később: „Aki engem elküldött, hogy vízbe merítsek be, azt mondta nekem: ’Akire látod a szellemet leszállni és megnyugodni, ő az, aki szent szellembe fog bemeríteni.’ ” Így hát János várja Isten szellemét leszállni valakire, akit alámerít. Éppen ezért talán nincs is igazán meglepve, amikor azt látja, hogy ’Isten szelleme mint egy galamb rászáll Jézusra’, amikor feljön a vízből.

De Jézus alámerítkezésénél még valami más is történt. ’Az egek megnyíltak’ neki. Mit jelent ez? Nyilvánvalóan azt, hogy miközben alámerítkezett, visszatérnek hozzá emberi élete előtti, égi életének emlékei. Így Jézus teljes mértékben visszaemlékezik Jehova Isten szellemfiakénti életére, beleértve mindazokat a dolgokat, amelyeket Isten mondott neki az égben emberré születése előtt.

Azonkívül alámerítkezésekor egy hang hallatszik az égből: „Ez a Fiam, a szeretett, akit én helyeselek.” Kinek a hangja volt ez? Vajon Jézus saját hangja? Természetesen nem! Isten hangja. Jézus vitathatatlanul Isten Fia, nem maga Isten, ahogy néhányan állítják.

Jézus azonban Isten emberi fia volt, éppúgy, mint az első ember, Ádám. Lukács tanítvány ezt írja Jézus alámerítkezése után: „Amikor Jézus megkezdte munkáját, mintegy harminc éves volt, és ahogy vélték . . . József fia volt, ez pedig Héli [fia] . . . Dávid fia . . . Ábrahám fia . . . Noé fia . . . Ádám fia, Isten fia.”

Ahogy Ádám „Isten emberi fia”, ugyanúgy Jézus is. Jézus a legnagyobb ember, aki valaha élt, mely nyilvánvalóvá válik, ha áttekintjük Jézus életét. Alámerítkezésekor mindazonáltal új kapcsolatba lépett Jézus Istennel, lévén Isten szellemi fia. Isten most visszahívja az égbe olyan úton indítva el őt, amely az emberi életéről való lemondásáig vezet, örök áldozatul az elítélt emberiség érdekében. Máté 3:13–17; Lukács 3:21–38; 1:34–36, 44; 2:10–14; János 1:32–34; Zsidók 10:5–9.

▪ Miért nem idegen Jézus Jánosnak?

▪ Miért merítkezik alá Jézus, holott nem követett el bűnöket?

▪ Arra való tekintettel, amit János Jézusról tud, miért nem lehet meglepődve, amikor Isten szelleme Jézusra száll?