Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jézus első tanítványai

Jézus első tanítványai

14. fejezet

Jézus első tanítványai

A PUSZTÁBAN töltött 40 nap után Jézus visszatér Jánoshoz, aki alámerítette őt. Amint közeledik, János rámutat és ezt a kijelentést teszi: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét! Ő az, akiről azt mondtam: ’Utánam jön egy férfi, aki már előttem járt, mert ő előbb létezett, mint én.’ ” Jóllehet János idősebb, mint unokaöccse, Jézus, János mégis tudja, hogy Jézus mint szellemi lény már előbb létezett az égben.

Néhány héttel korábban, amikor Jézus alámerítkezni jött, János nyilvánvalóan nem tudta biztosan, hogy Jézus a Messiás. „Én sem ismertem őt — ismeri el János —, de azért jöttem el vízbe bemeríteni őt, hogy megismerje őt Izrael.”

János elmondja hallgatóinak, mi történt, amikor alámerítette Jézust: „Láttam a szellemet, mint egy galambot leszállni az égből, és az rajta maradt. És én sem ismertem őt, de az, aki elküldött engem, hogy vízbe merítsek, azt mondta nekem: ’Akire látod a szellemet leszállni és rajta maradni, az merít be szent szellembe.’ És én láttam és tanúskodtam arról, hogy ez az Isten Fia.”

Másnap János ismét ott áll két tanítványával. A közeledő Jézust látva megint ezt mondja: „Íme, az Isten Báránya!” Erre Alámerítő Jánosnak ez a két tanítványa is követi Jézust. Egyikük András, a másik nyilván maga az az ember, aki ezt az evangéliumi beszámolót írta, vagyis név szerint János. Ez a János, a jelek szerint, szintén Jézus unokatestvére, vagyis Mária nővérének, Salóménak a fia.

Jézus, amint megfordul és meglátja az őt követő Andrást és Jánost, ezt kérdezi tőlük: „Mit kerestek?”

„Rabbi — kérdezik őt —, hol laksz?”

„Jöjjetek, és meglátjátok” — válaszolja Jézus.

Ez körülbelül délután négy óra tájban van, és András valamint János a nap hátralevő részében Jézussal marad. Ezek után András annyira fellelkesedik, hogy sietve megkeresi öccsét, akit Péternek hívnak. „Megtaláltuk a Messiást” — mondja neki. Majd Pétert Jézus elé vezeti. Talán ugyanebben az időben találja meg János az öccsét, Jakabot, és Jézushoz viszi; de jellemző módon, János kihagyja ezt a személyes információt evangéliumából.

Másnap Jézus rátalál Fülöpre, aki Betsaidából való, ugyanabból a városból, ahonnan András és Péter származik, és így szól hozzá: „Légy a követőm!”

Fülöp ezután találkozik Nátánaellel, akit más néven Bertalannak is neveznek, és ezt mondja: „Megtaláltuk azt, akiről Mózes a Törvényben, és a próféták írtak, Jézust, a József fiát Názáretből.” Nátánael kételkedik. „Jöhet-e valami jó Názáretből?” — kérdezi.

„Jöjj és lásd meg” — sürgeti Fülöp. Amikor Jézushoz érkeznek, Jézus így szól Nátánaelhez: „Íme, egy igazi izraelita, akiben nincs csalárdság!”

„Honnan ismersz engem?” — kérdezi Nátánael.

„Mielőtt Fülöp hívott volna, láttalak, ahogy a fügefa alatt voltál” — válaszol Jézus.

Nátánael elámul. „Rabbi [ami lefordítva azt jelenti: Tanító], te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael Királya” — mondja.

„Mivel azt mondtam neked, hogy láttalak a fügefa alatt, hiszel? — kérdezi Jézus. — Nagyobb dolgokat is látsz majd ezeknél.” Azután ezt ígéri: „Bizony, bizony mondom nektek, hogy megnyitva látjátok majd az eget, és az Isten angyalait lejönni az Emberfiához.”

Nem sokkal ezután Jézus elindul újonnan szerzett tanítványaival a Jordán völgyéből és Galileába megy. János 1:29–51 [1:29–52, Károli].

▪ Kik Jézus első tanítványai?

▪ Hogyan mutatják be Jézusnak Pétert és talán Jakabot?

▪ Mi győzi meg Nátánaelt arról, hogy Jézus az Isten Fia?