Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Kérdezősködés a böjtölés felől

Kérdezősködés a böjtölés felől

28. fejezet

Kérdezősködés a böjtölés felől

MAJDNEM egy éve már, hogy Jézus i. sz. 30-ban a pászka ünnepén megjelent. Mostanra Alámerítő János már néhány hónapja börtönben van. Bár azt szerette volna, ha minden tanítványa Krisztus követője lesz, nem lettek mindannyian azzá.

A bebörtönzött János néhány tanítványa most felkeresi Jézust és megkérdezi: „Miért van az, hogy mi és a farizeusok böjtölünk, holott a te tanítványaid nem böjtölnek?” A farizeusok hetente kétszer is böjtölnek vallásuk előírásai szerint. És talán János tanítványai is ugyanezt a szokást követik. Persze az is lehet, hogy azért böjtölnek, mivel János bebörtönzése miatt bánkódnak, és csodálkoznak, hogy Jézus tanítványai miért nem csatlakoznak hozzájuk bánatuk ily módon történő kinyilvánításában.

Jézus válaszul ilyen magyarázatot ad: „Vajon a vőlegény barátainak okuk van gyászolni, amíg a vőlegény velük van? De jönnek napok, amikor a vőlegényt elviszik tőlük, és akkor majd böjtölni fognak.”

János tanítványai bizonyára visszaemlékeznek János szavaira, aki azt mondta, hogy Jézus a Vőlegény. János tehát nem tartotta illőnek a böjtölést akkor, amikor még jelen van Jézus, és Jézus tanítványai sem. Később, amikor Jézus meghal, tanítványai gyászolnak és böjtölnek. De amikor feltámad és felmegy az égbe, nincs tovább ok a böjtölésre, mint a bánat kifejezőjére.

Jézus ezután szemléltetéseket mond el: „Senki sem tesz új anyagból foltot régi felsőruhára, mert a folt teljes erejénél fogva elszakítja a felsőruhát, és így még rosszabb szakadás keletkezik. Új bort sem töltenek öreg tömlőkbe; ha mégis megteszik, szétrepednek a tömlők és elfolyik a bor, a tömlők pedig tönkremennek; hanem az új bort új tömlőbe töltik, és akkor mindkettő megmarad.” De mi köze e szemléltetéseknek a böjthöz?

Jézus azt igyekezett megértetni Alámerítő János tanítványaival, hogy egyikük se várja el a követőitől, hogy a júdaizmus olyan régi szokásaihoz ragaszkodjanak, mint a rituális böjt. Nem azért jött, hogy azt a régi, kinőtt imádati formát foltozgassa és tartsa fenn továbbra is, amelyet éppen akkor készült félretenni. A keresztényeknek nem kellett tehát a korabeli júdaizmushoz és emberi hagyományaihoz tartaniuk magukat. Nem, hisz ez gyakorlatilag olyan lett volna, mint az új folt az öreg ruhán, és mint az új bor a régi tömlőben. Máté 9:14–17; Márk 2:18–22; Lukács 5:33–39; János 3:27–29.

▪ Kik böjtölnek és miért?

▪ Miért nem böjtölnek Jézus tanítványai, amíg ő velük van, és azután miért szűnik meg oly gyorsan a böjtölés?

▪ Miről szólnak Jézus szemléltetései, és mit jelentenek?