62. fejezet

Lecke az alázatosságról

MIUTÁN Jézus meggyógyított egy démontól meg­szállt fiút Cezárea Filippi közelében, haza akar térni Kapernaumba. Hazafelé tartva azonban egyedül szeretne maradni tanítványaival, hogy fel tudja készíteni őket a halálára, és ezutáni feladataikra. „Az Emberfiának az emberek kezébe kell adatnia — magyarázza nekik —, és azok megölik őt, de jóllehet megölik, mégis feltámad három nappal később.”

Bár Jézus már korábban is beszélt erről, és három tanítványa ténylegesen látta elváltozását, amely alatt „eltávozásáról” esett szó, követői még mindig nem értik ezt a dolgot. Igaz, egyikük sem próbálja cáfolni, hogy meg fogják ölni, miként korábban Péter; félnek további kérdéseket feltenni erre vonatkozóan.

Végre Kapernaumba érkeznek, amely Jézus szolgálatának egyfajta kiinduló bázisa. Ez Péter és számos más apostol szülővárosa is. Itt keresik fel Pétert a templomi adószedők. Talán azért, hogy megpróbálják rávenni Jézust ennek a bevett szokásnak a megszegésére, ezt kérdezik: „A Tanítótok nem fizeti a két drachma [templomi] adót?”

„De igen!” — feleli Péter.

Jézus, aki talán röviddel ezután lép be a házba, tudomást szerez a történtekről. Mielőtt még Péter előhozhatná a dolgot, ezt kérdezi Jézus: „Mit gondolsz, Simon? Kiktől kapják a föld királyai az adót vagy a fejpénzt? A fiaktól vagy az idegenektől?”

„Az idegenektől” — válaszolja Péter.

„A fiak valójában mentesek az adó alól” — jegyzi meg Jézus. Mivel Jézus Atyja a világegyetem Királya, Ő az, akit ebben a templomban imádnak, nem igazán jogos követelmény elvárni Isten Fiától, hogy templomi adót fizessen. „De azért, hogy ne okozzunk botlást nekik — mondja Jézus —, menj ki a tengerhez, vesd be a horgot és fogd ki az első halat, amely feljön, és amikor felnyitod a száját, találsz ott egy statert [négy drachmás]. Vedd ki és add oda nekik én értem és te éretted.”

Amikor a tanítványok a Kapernaumba való visszatérésük után összegyülekeznek, talán éppen Péter házában, ezt kérdezik: „Ki valójában a legnagyobb az egek királyságában?” Jézus tudja, miért kérdezik ezt tőle, mivel ismeri, mi történt közöttük a háta mögött haladva Cezárea Filippiből útban hazafelé. Így ezt kérdezi tőlük: „Miről vitatkoztatok útközben?” A tanítványok zavartan elhallgatnak, mivel arról vitatkoztak maguk között, melyikük a legnagyobb.

Jézus közel hároméves tanítása után nem tűnik hihetetlennek, hogy a tanítványok éppen ezen vitatkoznak? Nos, ez világossá teszi az emberi tökéletlenség, valamint a vallási háttér erős hatását. A zsidó vallás, amelyben felnőttek, minden kapcsolatban kihangsúlyozta a pozíciót és a rangot. Azonkívül, Péter talán többre tartotta magát, mivel Jézus ígérete szerint ő kapja meg a Királyság bizonyos „kulcsait”. Talán Jakabnak és Jánosnak is ugyanez volt az elképzelése, mivel kiváltságuk volt Jézus elváltozásának tanúi lenni.

Bármi volt is az ok, Jézus megindító szemléltetéssel akarja helyreigazítani viselkedésüket. Előszólít egy kisgyermeket, közéjük állítja, átkarolja és ezt mondja: „Ha meg nem tértek és nem lesztek olyanok, mint a kisgyermekek, semmiképpen nem mentek be az egek királyságába. Aki azért megalázza magát, mint ez a kisgyermek, az a legnagyobb az egek királyságában; és aki befogad egy ilyen kisgyermeket az én nevemért, engem fogad be.”

Milyen csodálatos módon igazítja helyre tanítványait! Jézus nem haragszik rájuk, és nem nevezi őket gőgösöknek, mohóknak vagy becsvágyóknak. Nem, hanem e kisgyermek példájával illusztrálja helyreigazító oktatását, aki jelleme szerint szerény, becsvágytól mentes, és aki főleg nem tartja magát különbnek másoknál. Jézus azt mutatja meg, hogy tanítványainak ugyanilyen tulajdonságokat kell kifejleszteniük magukban, mint amelyek az alázatos kisgyermekeket jellemzik. Jézus végkövetkeztetése így hangzik: „Mert aki a legkisebbként viselkedik közöttetek, az a nagy.” Máté 17:22–27; 18:1–5; Márk 9:30–37; Lukács 9:43–48.

▪ Milyen tanítást ismétel meg Jézus a Kapernaumba való visszatérésük után, és hogyan fogadják ezt?

▪ Miért nem kötelezhető Jézus a templomi adó fizetésére, de miért fizet mégis adót?

▪ Mi járulhatott hozzá a tanítványok vitájához, és Jézus hogyan igazítja helyre őket?