A Biblia 11. könyve – 1Királyok

Író: Jeremiás

Írás helye: Jeruzsálem és Júda

Írás befejezése: i. e. 580

Megírt időtartam: i. e. kb. 1040–911

1. a) Hogyan hanyatlott a pusztulásba Izrael ragyogó virágzása? b) Mindazonáltal miért mondhatjuk, hogy ez a beszámoló „ihletett és hasznos”?

DÁVID hódításai kiterjesztették Izrael területét az Isten által adott határokig, északon az Eufrátesz folyótól le délre egészen Egyiptom folyójáig (2Sám 8:3; 1Kir 4:21). Idővel Dávid meghalt és fia, Salamon lépett a helyébe, „Júda és Izrael olyan számos volt, mint a tenger partján a homokszemek sokasága; ettek, ittak és vigadoztak” (1Kir 4:20). Salamon nagy bölcsességgel uralkodott, bölcsessége messze túlszárnyalta az ókori görögök bölcsességét. Jehovának fenséges templomot épített; ennek ellenére azonban a hamis istenek imádatába esett. Halálakor királysága két részre szakadt. Izrael és Júda rivális királyságaiban az egymást követő gonosz királyok uralma romboló hatású volt, nyomorúságot hozott a népre, miként azt Sámuel előre megmondta (1Sám 8:10–18). Salamon halála után a Júdában és Izraelben uralkodó 14 király közül, akiket a Királyok első könyve is bemutat, csak kettő járt helyesen Jehova szeme előtt. Vajon mondhatjuk-e erről a feljegyzésről, hogy „ihletett és hasznos”? A leghatározottabban igen, mivel intéseiből, jövendöléseiből, szereplőinek alakjaiból és a „teljes Írás” fő témájához, a Királysághoz fűződő viszonyából ez kitűnik.

2. Hogyan lett a Királyok első és második könyvéből két tekercs, és hogyan állították azokat össze?

² A „Királyok könyve” eredetileg egy tekercs vagy kötet volt és héberben Mela·khimʹ (Királyok)-nak nevezték. A Septuaginta fordítói a Ba·si·leiʹon nevet adták neki, aminek jelentése „királyságok”. A könnyebb kezelhetőség végett ők osztották első ízben két tekercsre. Később a Királyok harmadik és negyedik könyvének is nevezték. Ez a megjelölés még ma is így van a katolikus Bibliában. Általában azonban a Királyok első és második könyve néven ismerik. A Sámuel első és második könyvétől annyiban különbözik, hogy hivatkozik olyan korábbi beszámolókra, amelyeket a Királyok első és második könyvének az összeállítója mint forrásanyagot használt fel. Ennélfogva ez a két könyv nem szemtanú beszámolója, bár a hírforrások, amelyekből az író összeállította, kétségtelenül szemtanúk elbeszélései voltak. A két könyvben a szöveg-összeállító 15 esetben hivatkozik a ’Júda királyainak napjaiban előforduló ügyek könyvére’, 18 esetben pedig az ’Izrael királyainak napjaiban előforduló ügyek könyvére’ és ’Salamon dolgainak a könyvére’ (1Kir 15:7; 14:19; 11:41). Bár ezek a régi beszámolók teljesen elvesztek, a belőlük készített ihletett összeállítás mint hasznos feljegyzés megmaradt a Királyok első és második könyvében.

3. a) Ki írta kétségtelenül a Királyok két könyvét, és miért mondhatjuk ezt? b) Mikor fejeződött be az írása, s milyen időszakot ölel fel a Királyok első könyve?

³ Ki írta a Királyok két könyvét? Az a tény, hogy a könyvben különösen Illés és Elizeus próféták munkáját emelik ki, arra mutat, hogy Jehovának egy prófétája jegyezte le. A nyelvezet, az összeállítás és a stílus hasonlósága ugyanarra az íróra mutat, mint aki a Jeremiás könyvét írta. Sok héber szó és kifejezés csak a Királyok és Jeremiás könyvében fordul elő, sehol másutt. De ha Jeremiás írta a Királyok könyvét, miért nem fordul elő benne a neve? Erre nem volt feltétlenül szükség, mert már létezett egy róla elnevezett könyv. Ezenkívül a Királyok könyvét azért írta, hogy Jehovát és imádatát magasztalja, nem pedig azért, hogy saját hírnevét növelje. Valóban, a Királyok könyve és a Jeremiás könyve legnagyobb részükben egymást egészítik ki. Mindegyik azt a rést tölti be, amiben a másik hiányos. Továbbá ott vannak a párhuzamos elbeszélések, mint például a 2Királyok 24:18–25:30 és Jeremiás 39:1–10; 40:7–41:10; 52:1–34. A zsidó hagyomány megerősíti, hogy Jeremiás volt a Királyok első és második könyvének írója. Kétségtelen, hogy ő kezdte összeállítani a két könyvet Jeruzsálemben, s az is kitűnik, hogy a második könyvet Egyiptomban fejezte be i. e. körülbelül 580-ban, mivel beszámolójának a végén annak az évnek az eseményeire utal (2Kir 25:27). A Királyok első könyve Izrael történetét a Sámuel második könyvének végétől i. e. 911-ig, Jósafát haláláig folytatja (1Kir 22:50).

4. Hogyan erősíti meg a feljegyzést a világi történelem és a régészet?

⁴ A Királyok első könyve méltán tartozik a Szent Iratok kánonjába. Valamennyi szaktekintély elfogadja. Ezenkívül a Királyok első könyvében történt eseményeket megerősítik Egyiptom és Asszíria világi történelmi leírásai. A régészet is alátámasztja ennek a könyvnek sok megállapítását. Például az 1Királyok 7:45, 46-ban azt olvassuk, hogy a „Jordán területén . . . Szukkót és Sartán között” Hírám rézedényeket öntött Salamon temploma számára. Az egykori Szukkót helyén végzett ásatások során a régészek felfedezték  annak bizonyítékát, hogy ott fémolvasztást végeztek. * Azonkívül találtak egy domborművet Karnak (az ősi Téba) templomának a falán, mely azt bizonyítja, hogy Egyiptom királyának, Sesonknak (Sisáknak) hordái megtámadták Júdát, amire az 1Királyok 14:25, 26 is hivatkozik. *

5. Milyen ihletett bizonyíték tanúskodik a könyv hitelessége mellett?

⁵ A Biblia más íróinak a hivatkozásai és a jövendölések teljesedései alátámasztják a Királyok első könyvének hitelességét. Jézus az Illéssel és a sareptai özveggyel kapcsolatos eseményeket történelmi valóságként hitelesítette (Luk 4:24–26). Alámerítő Jánosról beszélve Jézus azt mondta: „Ő maga ’Illés, akinek el kell jönnie’” (Máté 11:13, 14). Itt Jézus Malakiás jövendölésére utalt, aki szintén a jövőről beszélt: „Íme, én elküldöm nektek Illést, a prófétát, mielőtt eljön Jehova nagy és félelmet keltő napja” (Mal 4:5). Jézus akkor is a Királyok első könyvének kanonikus volta mellett tanúskodik, amikor arra hivatkozik, ami abban írva van Salamonra, valamint Dél királynőjére vonatkozóan (Máté 6:29; 12:42; vö. 1Királyok 10:1–9).

A KIRÁLYOK ELSŐ KÖNYVÉNEK TARTALMA

6. Milyen körülmények között lép Salamon a trónra, és hogyan szilárdítja meg a királyságát?

⁶ Salamon királlyá lesz (1:1–2:46). A Királyok első könyvének beszámolója a negyvenéves uralkodásának végéhez közeledő Dáviddal kezdődik, röviddel annak halála előtt. Adónia – a hadsereg-főparancsnok Joáb és Abjátár pap segítségével – összeesküvést sző a királyság elnyerésére. Nátán próféta értesíti erről Dávidot és nyomban emlékezteti arra: már kijelölte Salamont, hogy halála után ő legyen a király. Dávid tehát Sádók pappal királlyá keneti Salamont, miközben az összeesküvők Adónia trónra lépését ünneplik. Dávid megparancsolja Salamonnak, legyen erős, bizonyuljon férfinak és járjon az ő Istenének, Jehovának útjain. Ezután Dávid meghal és eltemetik „Dávid városában” (2:10). Idővel Salamon száműzi Abjátárt és kivégezteti a zavarkeltő Adóniát és Joábot. Később Simhit is kivégezteti, amikor az nem tartja tiszteletben az élete megmentése érdekében hozott irgalmas rendelkezést. A királyság Salamon kezében megszilárdul.

7. Salamon milyen imáját hallgatja meg Jehova, s mit eredményez ez Izrael számára?

⁷ Salamon bölcs uralkodása (3:1–4:34). Salamon házassági szerződést köt Egyiptommal, s feleségül veszi a fáraó leányát. Jehovához engedelmes szívért imádkozik, hogy Jehova népét helyes ítélőképességgel ítélhesse. Mivel nem kér sem hosszú életet, sem gazdagságot, Jehova megígéri, hogy ad neki bölcs és értelmes szívet, sőt gazdagságot és dicsőséget is. Uralkodásának korai szakaszában Salamon a következőképpen mutatja meg bölcsességét: Két nő jelenik meg előtte, s mindketten jogot formálnak ugyanarra a gyermekre. Salamon arra utasítja embereit, hogy: „Vágjátok ketté az élő gyermeket és adjátok a felét az egyik asszonynak, a másik felét pedig a másiknak” (3:25). Erre az igazi anya könyörög a gyermek életéért, mondván: „Emberek, adjátok neki a gyermeket.” Salamon így felismeri az igazi anyát és neki ítéli a gyermeket. Salamon az Istentől kapott bölcsesség révén az egész Izraelt felvirágoztatja. Izrael boldog és biztonságot élvez. Sok országból eljönnek az emberek, hogy Salamon bölcs mondásait hallják.

8. a) Hogyan kezd Salamon a templom építéséhez? Mondd el a templom jellegzetességeit! b) Milyen további építkezési programot hajt végre?

⁸ Salamon temploma (5:1–10:29). Salamon emlékezik Jehovának atyjához, Dávidhoz intézett szavaira: „Fiad, akit trónodra ültetek helyedbe, ő az, aki megépíti majd a házat az én nevemnek” (5:5). Salamon előkészületeket tesz az építkezésre. Hírám, Tírusz királya, aki barátja volt Dávidnak, segítségére siet: cédrus- és borókafenyőfát küld Libanonból, s hozzá szakmunkásokat is. Ezek a Salamon által összeírt munkásokkal együtt elkezdik Jehova házának építését Salamon uralkodásának negyedik évében, az izraelitáknak Egyiptomból való kivonulása utáni 480. évben (6:1). Az építkezés helyén nem használnak vasszerszámokat, mivel minden követ már a kőbányában elkészítenek és kifaragnak, mielőtt elszállítanák a templom helyére összeillesztés végett. A templom belső részét a falak mentén cédrussal, padlózatát pedig borókafával borítják be, mindezt azután szép aranyborítással díszítik. A két kerubalakot olajfából készítik. Mindegyik tíz könyök [4,5 m] magas, és tíz könyök a két szárny csúcsa közötti távolság is. Ezeket a legbelső helyiségbe helyezik el. A templom falaiba pálmafa figurákkal és virágokkal együtt kerubokat is vésnek. Végül több mint hétévi munka után a nagyszerű templom építése befejeződik. Salamon folytatja építkezési programját; házat épít magának, a Libanon erdejének házát, az oszlopok csarnokát, tróntermet és egy házat a fáraó leánya számára. Két nagy ezüst oszlopot is készít Jehova házának pitvarába, rézmedencét az udvarba, rézszekereket és arany eszközöket. *

9. Jehova részéről milyen megnyilvánulás és Salamon részéről milyen ima jelzi a szövetségláda behozatalát?

⁹ Közben elérkezik az idő a papok számára, hogy Jehova szövetségének ládáját felhozzák és elhelyezzék a legbelső helyiségbe, a Legszentebbe, a kerubok szárnyai alá. Amikor a papok kijönnek, Jehova dicsősége betölti Jehova házát úgy, hogy a papok nem tudnak ott állni és szolgálni (8:11). Salamon megáldja  Izrael gyülekezetét, s dicséri és áldja Jehovát. Térdre ereszkedve, kezeit az ég felé tartva, imateljesen elismeri, hogy az egek egei sem fogadhatják be Jehovát, mennyivel kevésbé ez a ház, amelyet ő épített. Azután kéri Jehovát, hogy hallgassa meg mindazokat, akik félik őt, amikor majd eljönnek e házba imádkozni. Még a távoli országokból jövő idegeneket is, „hogy a föld minden népe megismerhesse a te nevedet, hogy féljenek téged, miként a te néped, Izrael” (8:43).

10. Milyen ígérettel és prófétai figyelmeztetéssel válaszol Jehova Salamon imájára?

¹⁰ Az ezt követő 14 napos ünnep alatt Salamon 22 000 szarvasmarhát és 120 000 juhot áldoz fel. Jehova tudtára adja Salamonnak, hogy meghallgatta imáját és megszentelte a templomot azáltal, hogy ’nevét meghatározatlan időre oda helyezte’. Ha tehát Salamon becsületesen fog járni Jehova előtt, királyságának trónja megmarad. De ha ő vagy fiai őutána elhagyják Jehova imádatát és más isteneket szolgálnak, akkor, így szól Jehova: „Kiirtom Izraelt annak a földnek felszínéről, amelyet neki adtam, és elvetem magamtól a házat, amelyet megszenteltem a nevem számára, és Izrael közmondássá lesz és gúnyolódás tárgyává minden nép között. Ez a ház pedig romhalmazzá lesz” (9:3, 7, 8).

11. Milyen mértékben terjed ki Salamon gazdagsága és bölcsessége?

¹¹ Salamonnak húsz évre van szüksége, hogy befejezze a két háznak, Jehova házának és a király házának építését. Ezután sok város építésébe kezd az uralma alatt álló egész területen; hajókat is épít a távoli országokkal való kereskedelem végett. Séba királynője is hírét veszi nagy bölcsességének, amelyet Salamon Jehovától kap és eljön, hogy próbára tegye zavarba ejtő kérdésekkel. Miután meghallja és meglátja Salamon népének gazdagságát és boldogságát, a királynő felkiált: „Még a felét sem mondták el mindennek” (10:7). Mivel Jehova továbbra is szeretetet tanúsít Izrael iránt, Salamon ’nagyobb lesz gazdagságban és bölcsességben, mint a föld összes királyai’ (10:23).

12. a) Miben mond csődöt Salamon, és a felkelés milyen csírái kezdenek feltűnni? b) Mit jövendöl meg Ahija?

¹² Salamon hűtlensége és halála (11:1–43). Jehova parancsa ellenére Salamon sok feleséget vesz magának más nemzetekből. Hétszáz felesége és háromszáz ágyasa van (5Móz 17:17). Ezek elfordítják szívét Jehovától, hogy más isteneknek szolgáljon. Jehova bejelenti, hogy a királyságot elszakítja tőle, de nem az ő életében, hanem fiának napjaiban. Mindazonáltal a királyság egy részét, Júda törzsén kívül egy törzset, Salamon fiai fognak kormányozni. Isten ellenséget támaszt Salamon ellen a szomszédos nemzetekből, és az Efraim törzséből való Jeroboám szintén felkel Salamon ellen. Ahija próféta közli Jeroboámmal, hogy király lesz Izrael tíz törzse felett, emiatt Jeroboámnak Egyiptomba kell menekülnie. Salamon negyvenévi uralkodás után meghal és fia, Roboám uralkodik helyette i. e. 997-ben.

13. Hogyan támad viszály a királyságban, amikor Roboám megkezdi uralkodását, és hogyan próbálja Jeroboám biztosítani királyságát?

¹³ A kettéosztott királyság (12:1–14:20). Jeroboám visszatér Egyiptomból, és felmegy a néppel Roboámhoz, hogy enyhülést kérjen mindazon terhek alól, amelyeket Salamon rájuk rakott. Roboám nem Izrael véneire, hanem inkább a fiatalokra hallgat, s még fokozza a terheket. Izrael lázadásban tör ki és Jeroboámot teszik királynak az északi tíz törzs fölé. Roboám, aki mellett csak Júda és Benjámin tartott ki, hadsereget gyűjt, hogy harcoljon a lázadók ellen, de Jehova parancsára visszafordul. Jeroboám Sikemben építi ki fővárosát, de nem érzi magát biztonságban. Attól tart, hogy a nép visszatér Jeruzsálembe, hogy Jehovát imádja és Roboámhoz csatlakozzék újra. Ennek megakadályozása céljából két aranyborjút állít fel, egyet Dánban, egyet pedig Bételben, és papokat választ ki az imádat ellátására, de nem a Lévi törzséből, hanem általában a nép közül. *

14. Milyen prófétai figyelmeztetés hangzik el Jeroboám háza ellen, s milyen bajok kezdődnek?

¹⁴ Miközben Jeroboám áldozatot mutat be Bételben az oltárnál, Jehova elküldi hozzá prófétáját azzal a figyelmeztetéssel, hogy Dávid vonalán támasztani fog egy királyt, név szerint Jósiást, aki erőteljes intézkedést hoz majd a hamis imádat és az oltár ellen. Ennek előjeleként az oltár nyomban széthullik. Magát a prófétát később egy oroszlán öli meg, amiért nem tartja be Jehovának azt az utasítását, hogy ne egyen és ne igyon küldetése közben. Ekkor viszály tör ki Jeroboám házában. Jeroboám gyermeke Jehova ítélete következtében meghal és Isten prófétája, Ahija előre megmondja, hogy Jeroboám házát teljesen kiirtják azért a nagy bűnéért, hogy hamis isteneket állított fel Izraelben. Jeroboám 22 évi uralkodás után meghal és fia, Nádáb lesz a király helyette.

15. Milyen események történnek Júdában a következő három király uralkodása alatt?

¹⁵ Júdában: Roboám, Abija és Asa (14:21–15:24). Közben Roboám uralkodása alatt Júda szintén gonoszul cselekszik Jehova előtt. Bálványimádást gyakorol. Egyiptom királya behatol a templomba, és sok kincset elvisz onnan. Roboám 17 évi uralkodás után meghal és fia, Abija lesz a király. Ő is vétkezik Jehova ellen és háromévi uralkodás után meghal. Fia, Asa veszi át az uralmat, de apjával ellentétben ő teljes szívvel szolgálja Jehovát és eltávolítja az országból a szennyes bálványokat. Júda és Izrael között állandósul a harc; Asa segítséget kap Szíriától, ezért Izrael kénytelen visszavonulni. Asa 41 évig uralkodik, utóda fia, Jósafát lesz.

16. Milyen féktelen események történnek Izraelben, és miért?

¹⁶ Izraelben: Nádáb, Baása, Ela, Zimri, Tibni, Omri és Aháb (15:25–16:34). Micsoda gonosz kompánia  együtt! Baása orvul meggyilkolja Nádábot. Nádáb mindössze két évet uralkodott. Ezután Jeroboám egész házanépének kiirtása következik. Baása is folytatja a hamis imádatot és harcol Júda ellen. Jehova megjövendöli, hogy Baása házát ugyanúgy tisztára söpri majd, mint ahogyan ő cselekedett Jeroboám házával. Baását 24 évi uralkodás után fia, Ela követi a trónon, akit két év múlva szolgája, Zimri orvul meggyilkol. Alig foglalja el Zimri a trónt, rögtön kiirtja Baása egész házát. Amikor az emberek tudomást szereznek erről, Omrit, a hadseregparancsnokot teszik királlyá és Tirca, Zimri fővárosa ellen vonulnak. Amikor Zimri látja, hogy már minden elveszett, magára gyújtja a királyi házat és meghal. Most Tibni próbál ellenkirályként uralkodni, de egy idő múlva Omri követői legyőzik és megölik.

17. a) Miről nevezetes Omri uralkodása? b) Miért süllyed az igaz imádat a legmélyebb pontra Aháb uralkodása alatt?

¹⁷ Omri megvásárolja Szamária hegyét, és ott megépíti Szamária városát. Mindenben Jeroboámot követi, s így bálványimádással megsérti Jehovát. Valójában mindenkinél gonoszabb, aki előtte volt. Omri 12 évi uralkodás után meghal és Aháb, az ő fia lesz a király. Aháb feleségül veszi Jézabelt, Szidón királyának lányát és oltárt emel Baálnak Szamáriában. Gonoszságban felülmúl mindenkit, aki előtte uralkodott. Ekkor építi meg újra a bételbeli Hiel Jerikó városát az elsőszülött fiának és a legkisebb fiának élete árán. Az igaz imádat a legmélyebb ponton van.

18. Milyen bejelentéssel kezdi Illés a prófétai munkáját Izraelben, és hogyan találja el hajszálpontosan Illés Izrael bajainak igazi okát?

¹⁸ Illés prófétai munkája Izraelben (17:1–22:40). Hirtelen megjelenik a színtéren Jehova hírnöke, Tesbites Illés. * Valóban megdöbbentő, amit Aháb királynak Illés rögtön bejelent! „Úgy igaz, ahogy Jehova, Izrael Istene él, aki előtt állok: ezek alatt az évek alatt se harmat, se eső nem lesz, kivéve az én szavam parancsára!” (17:1). És amilyen hirtelen megjelent, ugyanolyan gyorsan elvonult Jehova parancsára, a Jordántól keletre egy völgybe. Aszály sújtja most Izraelt, de a hollók táplálják Illést. Amikor a völgy patakja is kiszárad, Jehova az ő prófétáját a szidónbeli Sareptába küldi, hogy ott lakjon. Egy özvegyasszonyt, Illés iránt tanúsított jószívűségéért, Jehova csodálatosan megáld: soha nem fogy ki a liszt- és az olajtartaléka, úgyhogy sem ő, sem a fia nem hal éhen. Később a fia megbetegszik és meghal, de Illés kérésére Jehova visszaadja a fiú életét. Majd az aszály harmadik évében Jehova Illést újra Ahábhoz küldi. Aháb azzal vádolja Illést, hogy bajt hozott Izraelre, de Illés merészen így szólt: „Te és a te atyád háza” zúdított bajt Izraelre, mivel követték a Baálokat (18:18).

19. Milyen vitakérdés vár eldöntésre, és hogyan bizonyosodik be Jehova felsőbbsége?

¹⁹ Illés felszólítja Ahábot, hogy Baál prófétáit gyűjtse egybe a Karmel-hegyre. Nem lehet többé két úton sántikálni. A vitának el kell dőlnie Jehova és Baál között! Baál 450 papja az egész nép előtt egy bikát készít elő áldozatra, az oltár fáira helyezi és tüzet kér le az égből, hogy az megeméssze az áldozatot. De reggeltől estig, Illés gúnyolódása közepette, hiába kérik Baált. Már eszeveszetten őrjöngenek, késsel vagdossák magukat, de semmi válasz! S ekkor Illés próféta Jehova nevében egyedül oltárt épít, fát és bikát készít elő az áldozathoz. Az ott állókat megkéri, hogy öntsék le vízzel az áldozatot és a fát egymás után háromszor, azután Jehovához imádkozik: „Felelj nekem, ó, Jehova, felelj nekem, hogy ez a nép megtudja, hogy te, Jehova, te vagy az [igaz] Isten.” Erre tűz cikázik alá az égből, s megemészti az áldozatot, a fát, az oltár köveit, a port és a vizet. Amikor a nép ezt látja, nyomban arcra borul és ezt kiáltja: „Jehova az [igaz] Isten! Jehova az [igaz] Isten!” (18:37, 39). Halál a Baál papjaira! Illés személyesen végzi ki őket; egy sem menekül meg közülük. Ezután Jehova a szárazság megszüntetésére esőt ad Izraelnek.

20. a) Hogyan jelenik meg Jehova Illésnek a Hóreben, milyen utasítást ad neki és hogyan vigasztalja meg? b) Milyen bűnt és bűncselekményt követett el Aháb?

²⁰ Amikor Baál megalázásának híre eljut Jézabel fülébe, kiküldi embereit Illés meggyilkolására. Illés félelmében a pusztába menekül szolgájával, és Jehova a Hóreb felé irányítja. Ott megjelenik előtte Jehova, de nem látványos módon – forgószél, földrengés vagy tűz formájában –, hanem „csendes, halk hangon” (19:11, 12). Jehova közli vele, hogy kenje fel Hazáelt Szíria fölé, Jéhut Izrael fölé királlyá, Elizeust pedig maga helyett prófétává. Illést azzal a hírrel vigasztalja, hogy Izraelben 7000-en nem hajtottak térdet Baál előtt. Illés nyomban felkeni Elizeust és ráadja hivatali köntösét. Aháb most két győzelmet arat a szíriaiak felett, de Jehova megdorgálja, mert szövetséget kötött királyukkal ahelyett, hogy megölte volna. Ekkor tárgyalja a könyv Nábót esetét, akinek a szőlőskertjét Aháb megkívánja. Jézabel Nábótot hamis tanúk segítségével megvádolja és halálra adja, hogy azután Aháb elvehesse tőle a szőlőt. Micsoda megbocsáthatatlan bűntény!

21. a) Milyen ítéletet jelent be Illés Ahábra és házára, valamint Jézabelre? b) Milyen jövendölés teljesül Aháb halálakor?

²¹ Újra megjelenik Illés Aháb előtt. Elmondja Ahábnak, hogy ahol Nábót meghalt, ott fogják a kutyák a vérét felnyalni és háza népét mind egy szálig kiirtják, mint Jeroboámét és Baásáét. Jézabel testét is kutyák eszik meg Jezréel földjén. „Kivétel nélkül senki sem volt olyan, mint Aháb, aki eladta magát, hogy azt tegye, ami rossz Jehova szemében, és akit a felesége, Jézabel ösztökélt” (21:25). De mivel Aháb megalázza magát, amikor hallja Illés szavait, Jehova azt mondja,  hogy a csapás nem az ő életében, hanem fia életében fog bekövetkezni. Aháb most összefog Júda királyával, Jósafáttal, és közösen harcolnak Szíria ellen. Mindketten csatába vonulnak Jehova prófétája, Mikeás tanácsa ellenére. Aháb a csatában kapott sebeibe belehal. Amikor harci szekerét Szamária tavánál lemossák, kutyák nyalják fel a vérét, miként Illés azt megjövendölte. Fia, Aházia foglalja el a trónt Izraelben.

22. Mi jellemzi Jósafát uralkodását Júdában és Aháb uralkodását Izraelben?

²² Jósafát uralkodik Júdában (22:41–53). Jósafát, aki elkísérte Ahábot a csatába, hű marad Jehovához, mint apja, Asa, de elmulasztja teljesen megtisztítani a hamis imádat magaslatait. Huszonöt évi uralkodás után meghal és Jórám, az ő fia lesz a király. Északon, Izraelben Aházia lép apja nyomdokába és Baál imádatával megsérti Jehovát.

MIÉRT HASZNOS?

23. Milyen bizalmat és bátorítást nyújt a Királyok első könyve az ima tekintetében?

²³ Nagy hasznot meríthetünk a Királyok első könyvében levő isteni oktatásból. Tekintsük csak meg először az ima módját, amely olyan gyakran előtérbe kerül ebben a könyvben! Salamon, amikor azzal a roppant nagy felelősséggel néz szembe, amely rá mint Izrael királyára hárul, alázatosan, gyermek módjára Jehovához imádkozik. Csupán jó ítélőképességért és engedelmes szívért imádkozik, de Jehova a bölcsességen kívül, amellyel túláradóan megáldja, nagy gazdagságot és dicsőséget is ad neki (3:7–9, 12–14). Mily bizalommal lehetünk ma aziránt, hogy a bölcsességért és Jehova szolgálatában az irányításért mondott alázatos imáink nem maradnak meghallgatás nélkül! (Jak 1:5). Bárcsak mindig oly szívből, buzgón és Jehova jósága iránt oly nagy értékeléssel tudnánk imádkozni, mint Salamon a templom felavatásakor! (1Kir 8:22–53). Bárcsak mindig magukon viselnék imáink a Jehovába vetett határtalan bizalmunk és bizakodásunk bélyegét, miként Illés imái a próba idején, amikor szembe kellett néznie a démonimádó nemzettel! Jehova csodálatosan gondoskodik azokról, akik őt imában keresik (1Kir 17:20–22; 18:36–40; 1Ján 5:14).

24. Milyen figyelmeztető példákat sorol fel a Királyok első könyve, és miért a felvigyázóknak kell különösen figyelembe venniük azokat?

²⁴ Továbbá mennyire figyelmeztetők kell hogy legyenek számunkra azoknak a példái, akik nem alázták meg magukat Jehova előtt. ’Isten a gőgösöknek ellenáll’ (1Pét 5:5). Ott volt Adónia, aki azt gondolta, hogy megkerülheti Jehova teokratikus kinevezését (1Kir 1:5; 2:24, 25). Vagy Simhi, aki úgy vélte, hogy büntetlenül áthághatja a számára megszabott feltételeket (2:37, 41–46). Vagy Salamon, a későbbi időkben, akinek engedetlensége miatt Jehova ellenséget támasztott ellene (11:9–14, 23–26). És Izrael királyai, akiknek hamis vallása katasztrofálisnak bizonyult (13:33, 34; 14:7–11; 16:1–4). Ezenkívül ott volt a gonosz és kapzsi Jézabel, az Aháb trónja mögött álló befolyásoló szellem, akinek hírhedt példáját egy évezreddel később is felhasználták figyelmeztetésül a tiatirai gyülekezet számára: „Mindamellett felhozom ellened, hogy eltűröd azt a Jézabel asszonyt, aki prófétanőnek nevezi magát, és tanítja és félrevezeti az én szolgáimat, hogy paráználkodjanak és bálványoknak áldozott dolgokat egyenek” (Jel 2:20). A felvigyázóknak állandóan tisztán kell tartani gyülekezeteiket a Jézabeléhez hasonló befolyásoktól. (Vö. Cselekedetek 20:28–30.)

25. A Királyok első könyvének milyen jövendölései teljesültek figyelemre méltó módon, és az ezekre való emlékezés hogyan segíthet nekünk ma?

²⁵ Jehova prófétáló képessége tisztán megmutatkozik a Királyok első könyvében említett sok prófécia beteljesüléséből. Például ott van az a jellegzetes jövendölés, amely több mint 300 évvel előre megmondotta, hogy Jósiás lesz az, aki Jeroboám oltárát darabokra töri Bételben. És Jósiás valóban megtette ezt! (1Kir 13:1–3; 2Kir 23:15). A legkiemelkedőbbek azonban a Jehova Salamon által épített házára vonatkozó jövendölések. Jehova megmondotta Salamonnak, hogy ha a hamis istenek imádatára tér, Izraelt eltörli a föld színéről és a nevének szentelt házat elveti maga elől (1Kir 9:7, 8). A 2Krónika 36:17–21-ben arról olvasunk, hogy tökéletesen igaznak bizonyult ez a jövendölés. Jézus is rámutatott, hogy a Nagy Heródes által ugyanezen a helyen épített második templom ugyanarra a sorsra fog jutni, mégpedig ugyanazon okból (Luk 21:6). Mennyire igaznak bizonyult ez! Emlékeznünk kell ezekre a katasztrófákra s az azokat kiváltó okokra; mindig emlékeztetniük kell minket arra, hogy az igaz Isten útjain kell járnunk.

26. Milyen ösztönző képet vetít előre számunkra a Királyok első könyve Jehova templomáról és Királyságáról?

²⁶ Séba királynője messziről eljött, hogy megcsodálja Salamon bölcsességét, népének jólétét és királyságának dicsőségét, beleértve Jehova felséges házát is. Ezzel a házzal kapcsolatban azonban még Salamon is megvallotta Jehovának: „Az egek, igen, az egek egei sem fogadhatnak magukba téged; mennyivel kevésbé tehát ez a ház, amelyet én építettem!” (1Kir 8:27; 10:4–9). Századokkal később viszont Krisztus Jézus eljött, hogy egy sokkal dicsőségesebb szellemi építőmunkát vigyen véghez, a Jehova nagy szellemi templománál végzett igaz imádat helyreállításával kapcsolatban (Zsid 8:1–5; 9:2–10, 23). Erre a Salamonnál nagyobb személyre érvényes Jehova ígérete: „Bizonyosan megalapozom királyságod trónját Izrael felett határtalan időre” (1Kir 9:5; Máté 1:1, 6, 7, 16; 12:42; Luk 1:32). A Királyok első könyve előrevetíti Jehova szellemi templomának dicsőségét, valamint azoknak a jólétét, örvendezését és gyönyörteljes boldogságát, akik Jehova Krisztus Jézus alatti Királyságának bölcs uralma alatt fognak élni. Az igaz imádat fontossága és Jehovának a Mag alatt álló Királyságára vonatkozó csodálatos gondoskodása iránti értékelésünk így egyre növekszik!

[Lábjegyzetek]

[Tanulmányozási kérdések]