A Biblia 14. könyve – 2Krónika

Író: Ezsdrás

Írás helye: Jeruzsálem (?)

Írás befejezése: i. e. kb. 460

Megírt időtartam: i. e. 1037–537

1. Mikor fejezte be Ezsdrás a Krónikák könyvét, és milyen célt tartott szem előtt?

MIVEL a Krónikák első és második könyve nyilvánvalóan eredetileg egy könyvet alkotott, az előző fejezetben előadott érvek a történelmi háttérre, az írás idejére, a könyv kanonikus voltára és hitelességére vonatkozóan mindkét könyvre egyformán érvényesek. Az ismertetett bizonyítékok szerint Ezsdrás fejezte be a Krónikák második könyvét i. e. 460 táján, valószínűleg Jeruzsálemben. Ezsdrás célja az volt, hogy megőrizze a történelmi anyagot, melyet az elveszés fenyegetett. A szent szellem segítsége azzal a történészi képességgel párosulva, hogy el tudta bírálni, melyek a fontos, és melyek a kevésbé fontos részletek, képessé tette Ezsdrást arra, hogy pontos és maradandó feljegyzést készítsen. Megőrizte a jövő számára azt, amit történelmi ténynek tartott. Ezsdrás munkája tehát igen időszerű volt, mivel éppen akkor kellett összegyűjteni a Héber Iratok századokon át feljegyzett valamennyi beszámolóját.

2. Miért nincs okunk kétségbe vonni a Krónikák könyvének pontosságát?

² Ezsdrás zsidó kortársainak igen nagy hasznára vált Ezsdrás ihletett krónikája. Hisz okulásukra írta, továbbá abból a célból, hogy kitartásra buzdítsa őket. Az írásokból nyert vigasztalás által reménységük lehetett. Ők is elfogadták a Krónikák könyvét a bibliai kánon részeként. Tudták, hogy megbízható. Ellenőrizhették azt más ihletett írásokból és az Ezsdrás által idézett számos világi történelmi feljegyzésből. S míg hagyták, hogy a világi, nem ihletett történelmi feljegyzések veszendőbe menjenek, a Krónikák könyvét gondosan megőrizték. A Septuaginta fordítói a Krónikák könyvét belefoglalták a Héber Bibliába.

3. Hogyan mutatják más írásszövegek, hogy a Krónikák könyve hiteles?

³ Jézus Krisztus és a Keresztény Görög Iratok írói mint hitelest és ihletettet fogadták el. Jézus bizonyára a 2Krónika 24:21-ben feljegyzett eseményekre gondolt, amikor Jeruzsálemet Jehova prófétái és szolgái megölőjének és megkövezőjének bélyegezte (Máté 23:35; 5:12; 2Krón 36:16). Amikor Jakab Ábrahámra mint ’Jehova barátjára’ hivatkozott, valószínűleg Ezsdrás kifejezését használta a 2Krónika 20:7-ből (Jak 2:23). A könyv tartalmazza azokat a jövendöléseket is, amelyek tévedhetetlenül beteljesedtek (2Krón 20:17, 24; 21:14–19; 34:23–28; 36:17–20).

4. Milyen archeológiai leletek tanúskodnak a Krónikák hitelessége mellett?

⁴ A régészet is tanúskodik a Krónikák második könyvének hitelessége mellett. Az egykori Babilon helyén végzett ásatások felszínre hoztak olyan agyagtáblákat, melyek Nebukadnezár uralkodásáról számolnak be. Az egyiken szerepel a „Yaukin, Yahud földjének a királya” név, ami valójában „Joákin, a Júda földjének királya”. * Ez beleilleszkedik abba a bibliai történetbe, miszerint Joákint Nebukadnezár uralkodásának hetedik évében fogolyként Babilonba viszik.

5. Milyen időtartamot ölel fel a Krónikák második könyve, és miért inkább Júda történelmét ecseteli, mint a tíztörzs-királyságét?

⁵ A Krónikák második könyvének beszámolója a Júdában történő eseményeket Salamon uralkodásától (i. e. 1037) elvezeti Cyrus i. e. 537-ben kiadott rendeletéig, melynek értelmében fel kell építeni Jehova házát Jeruzsálemben. Ebben az 500 éves történelemben a tíztörzs-királyságra csak Júda ügyeivel kapcsolatban utal, még az északi királyság i. e. 740-ben bekövetkezett pusztulását sem említi meg. Miért? Mivel Ezsdrás papot elsődlegesen Jehova imádata érdekelte, hogy azt Jeruzsálemben, Jehova templomában, a megfelelő helyen folytassák, továbbá a Dávid családjából származó királyság, melyre vonatkozólag Jehova szövetséget kötött. Ezsdrás tehát a déli királyságra összpontosítja a figyelmet, egyrészt az igaz imádat támogatása, másrészt a Júda törzséből származó Uralkodóra való várakozás végett (1Móz 49:10).

6. Milyen tekintetben felemelő és lelkesítő a Krónikák második könyve?

⁶ Ezsdrás nézőpontja lelkesítő. A Krónikák második könyvének 36 fejezetéből az első kilencet Salamon uralkodásának, ebből hatot teljes egészében a Jehova házával kapcsolatos előkészületeknek és a templom felavatásának szentel. A beszámoló nem  említi Salamon hűtlenségét. A fennmaradó 27 fejezetből 14 fejezet öt jó királlyal foglalkozik, akik alapvetően Dávid példáját követték a Jehova imádata iránti kizárólagos hűség tekintetében. Ezek a királyok a következők: Asa, Jósafát, Jótám, Ezékiás és Jósiás. Ezsdrás a további 13 fejezetben nem feledkezik meg arról, hogy a rossz királyok jó tulajdonságait is megemlítse. Mindig kiemeli az igaz imádat helyreállításával és megőrzésével kapcsolatos eseményeket. Mennyire lelkesítők ezek!

A KRÓNIKA MÁSODIK KÖNYVÉNEK TARTALMA

7. Hogyan teszi Jehova Salamont „kiemelkedően naggyá”?

⁷ Salamon uralkodásának dicsősége (1:1–9:31). A Krónikák második könyve rögtön az elején bemutatja Dávid fiának, Salamonnak egyre erősödő hatalmát a királyságban. Jehova vele van és „kiemelkedően naggyá teszi”. Amikor Salamon áldozatot mutat be Gibeonnál, Jehova megjelenik neki éjjel, mondván: „Kérj akármit, megadom neked!” Salamon ismeretet és bölcsességet kér, hogy Jehova népét helyesen kormányozza. Önzetlen kérésére való tekintettel Isten megígéri Salamonnak, hogy a bölcsességen és az ismereten kívül olyan gazdagságot, jólétet és tiszteletet ad neki, ’amilyet nem kaptak azok a királyok, akik őelőtte voltak és azok sem kapnak meg, akik utána lesznek’. Oly nagy a városba áramló gazdagság, hogy idővel Salamon, „mint a köveket, úgy halmozza fel az aranyat és az ezüstöt Jeruzsálemben” (1:1, 7, 12, 15).

8. Hogyan halad a templomépítés munkája, és melyek az épület részei?

⁸ Salamon összeírja a munkásokat Jehova házának építési munkájához. Tírusz királya, Hírám együttműködik vele, épületfákat és tehetséges szakembereket küld. „[Salamon] uralkodásának negyedik évében” kezdődik el az építkezés és hét és fél év múlva, i. e. 1027-ben fejeződik be (3:2). A templom előrészén egy nagy csarnok vagy tornác emelkedik 120 könyök [53,4 m] magasba. A csarnok előtt két hatalmas rézoszlop áll; az egyiknek neve Jákin, jelentése: „bárcsak [Jehova] megszilárdítana”, a másiknak neve pedig Boáz, ennek jelentése: „erőben” (3:17). Maga a ház viszonylag kicsiny, mindössze 60 könyök [26,7 m] hosszú, 30 könyök [13,4 m] magas és 20 könyök [8,9 m] széles, de arany borítja. A belső helyiség, a Legszentebb igen gazdag díszítésű, aranyverettel. Itt van a két aranykerub is, egy-egy a helyiség mindkét oldalán, kiterjesztett szárnyaik a helyiség közepén összeérnek.

9. Írd le a templomnak és udvarának felszerelését és edényeit!

⁹ A belső udvarban hatalmas rézoltár áll, 20 négyzetkönyök [9 m²] alapterületű és 10 könyök [4,5 m] magas. Egy másik feltűnő tárgy az udvarban az öntött tenger: egy igen nagy rézmedence, amely 12 rézbika hátán nyugszik, ezek kifelé néznek, mindegyik irányba három-három. Ez a tenger „háromezer fürdőmérték” [66 000 liter] víz befogadására alkalmas. A vizet a papok mosakodásra használják (4:5). Az udvarban tíz kis rézmedencét is elhelyeznek, melyek díszes rézkocsikon nyugszanak; ezeknek a medencéknek a vizében öblítik az égőáldozatra szánt dolgokat. A medencéket az öntött tengerből töltik fel és kerekeken odatolják, ahol vízre van szükség. Van ezenkívül tíz arany lámpatartó, és sok más edény is a templomi szolgálatra, egyesek aranyból, mások rézből. *

10. Mi történik, amikor a szövetségládát a Legszentebbe viszik?

¹⁰ Végül hét és fél évi munka után Jehova háza elkészül (1Kir 6:1, 38). Felavatásának napján elérkezik az ideje annak, hogy Jehova jelenlétének szimbólumát a tágas épület legbelső helyiségébe hozzák. A papok „a szövetségládát a helyére teszik, a ház legbelsőbb termébe, a Legszentebbe, a kerubok szárnyai alá”. Most mi történik? Amint a lévita énekesek és zenészek egyesült énekben dicsőítik és magasztalják Jehovát, a ház betelik felhővel és a papok nem képesek ott maradni, hogy szolgáljanak, mivel „Jehova dicsősége” betölti az igaz Isten házát (2Krón 5:7, 13, 14). Így mutatja ki Jehova a templom iránti helyeslését, és jelenlétét ilyen nyilvánvaló módon jelzi.

11. Milyen imát mond Salamon, s mit kér?

¹¹ Erre az alkalomra építenek egy három könyök [1,3 m] magas rézemelvényt, és ezt az óriási rézoltár közelébe, az udvar belsejébe helyezik el. Erre az emelvényre áll fel Salamon úgy, hogy a templomszentelésre összegyűlt egész hatalmas tömeg láthatja. Miután Jehova jelenléte csodálatos módon megnyilvánul a dicsőség felhője által, Salamon letérdel a tömeg előtt s megindító hálaadó és Jehovát magasztaló imát mond, amely magában foglal több alázatos könyörgést megbocsátásért és áldásért. Végül így szól: „Most, ó, Istenem, kérlek, nyisd meg a te szemedet és füledet e hellyel kapcsolatban mondott ima meghallgatására. Ó, Jehova Isten, ne fordítsd el a tekintetedet felkentedtől. Emlékezz meg a te szolgád, Dávid iránt tanúsított szerető-kedvességedről” (6:40, 42).

12. Hogyan hallgatja meg Jehova Salamon imáját, és milyen boldog megjegyzéssel ér véget a 15 napi ünneplés?

¹² Vajon meghallgatja Jehova ezt az imát? Nos, alig fejezi be Salamon az imáját, máris tűz száll alá az égből, megemészti az égőáldozatot és a véres  áldozatokat, és „Jehova dicsősége” betölti a házat. Erre az egész nép arcra borul és hálát ad Jehovának, „mert jó és szerető-kedvessége határtalan ideig tart” (7:1, 3). Ezután hatalmas áldozatot mutatnak be Jehovának. A hét napig tartó felszentelési ünnepet az egy hétig tartó Betakarítás Ünnepe, majd egy Sabbath követi, amikor nem dolgoznak. Ez után a szellemileg erősítő 15 napi boldog ünneplés után Salamon hazaküldi a népet otthonába, „örömmel és szívükben jó érzéssel” (7:10). Jehova is örül. Újra megerősíti a Királyság-szövetséget Salamonnal, ugyanakkor figyelmezteti az engedetlenség szörnyű következményeire.

13. a) Milyen építési munka következik? b) Hogyan fejezi ki magát Séba királynője, amikor látja Salamon királyságát?

¹³ Salamon most kiterjedt építési munkálatokba kezd szerte az országban. Nemcsak királyi palotát épít magának, hanem megerősített városokat, raktárvárosokat, kocsivárosokat és lovasok számára való városokat is, s mindent, amit csak építeni akart. Ez a nagyszerű jólét és béke időszaka, mert mind a király, mind a nép Jehova imádatát tartja szem előtt. Amikor Séba királynője, aki több mint 1900 km-re lakik Jeruzsálemtől, meghallja Salamon bölcsességének és nagy gazdagságának hírét, rászánja magát a hosszú, fáradságos útra, csak azért, hogy saját szemével győződjék meg a dolgokról. És vajon csalódik? Nem! Egyáltalán nem, mert ő maga vallja be: „Nem hittem szavuknak mindaddig, amíg el nem jöttem és saját szememmel nem láttam; és íme, még a felét sem mondták el bölcsességed bőségének. Felülmúltad a hírt, amelyet hallottam. Boldogok a te embereid és boldogok ezek a szolgák” (9:6, 7). A föld egyetlen más királya sem múlja felül Salamont gazdagságban és bölcsességben. Uralkodása 40 évig tart Jeruzsálemben.

14. Miért fosztja meg Isten oly hamar Izraelt dicsőségétől?

¹⁴ Roboám és Abija uralkodása (10:1–13:22). Salamon fiának, Roboámnak nyers és elnyomó uralma i. e. 997-ben az északi tíz törzset Jeroboám vezetése alatt lázadásra indítja. A papok és a léviták mindkét királyságban Roboám mellé állnak, a Királyság-szövetség iránti lojalitásukat a nacionalizmus fölé helyezik. Roboám hamarosan elhagyja Jehova törvényét. Egyiptom királya, Sisák megtámadja őt, behatol Jeruzsálembe és kifosztja Jehova házát. Milyen elszomorító, hogy alig 30 évvel megépítésük után ezek a pazar díszítésű épületek megfosztatnak dicsőségüktől! S mi az oka ennek? A nemzet „hűtlenül viselkedett Jehova iránt”. Roboám még idejében megalázza magát, s így Jehova nem pusztítja el teljesen a nemzetet (12:2).

15. Milyen csaták következnek Roboám halála után, s miért bizonyul erősebbnek Júda Izraellel szemben?

¹⁵ Roboám halála után 28 fia közül az egyik, Abija lesz a király. Abija hároméves uralkodását az Izraellel folytatott véres háború jelzi. Júda 400 000 főből álló csapatot állít Izrael 800 000 főből álló csapata ellen, az utóbbit Jeroboám vezeti. Júda egy emberére tehát két izraelita katona jut. Az ezt követő nagy csaták alatt Izrael harcosainak a száma kevesebb mint a felére csökken – a borjúimádók közül félmillió elpusztul. Júda fiai erősebbnek bizonyulnak. Miért? Mert „Jehovára, ősatyáik Istenére támaszkodnak” (13:18).

16. Hogyan hallgatja meg Jehova Asa sürgető imáját?

¹⁶ Az istenfélő Asa király (14:1–16:14). Abiját fia, Asa követi a trónon. Asa az igaz imádat bajnoka. Hadjáratot indít a képimádat kiirtására. Azonban, Júdát az etiópiaiak egymillió főből álló katonai túlereje fenyegeti. Asa így imádkozik: „Segíts meg bennünket, ó, Jehova, Istenünk, mert mi rád támaszkodunk és a te nevedben jöttünk e tömeg ellen.” Jehova meghallgatja az imát és megsemmisítő vereséget mér az ellenségre (14:11).

17. Hogyan bátorodik fel Asa, hogy megreformálja az imádatot Júdában, de miért feddi meg őt Isten?

¹⁷ Isten szelleme Azáriásra száll, aki ezt mondja Asának: „Jehova veletek van, amíg ti is vele vagytok; és ha keresitek őt, engedi, hogy megtaláljátok” (15:2). Asa nagyon felbátorodik és megreformálja az imádatot Júdában. A nép beleegyezik, hogy az, aki nem keresi Jehovát, halállal lakoljon. Amikor Baása, Izrael királya megtiltja az izraeliták beözönlését Júdába, Asa súlyos hibát követ el. Felbéreli Szíria királyát, Benhadádot, hogy harcoljon Izrael ellen, ahelyett, hogy Jehovára tekintene segítségért. Ezért Jehova megfeddi őt. Ez eset kivételével Asa szíve „tökéletesnek bizonyul egész életében” (15:17). Uralkodásának 41. évében hal meg.

18. a) Hogyan indít hadjáratot Jósafát a tiszta imádatért, s milyen eredménnyel? b) Hogyan vezet majdnem szerencsétlenséghez a rokonsági kapcsolata?

¹⁸ Jósafát jó uralkodása (17:1–20:37). Asa fia, Jósafát tovább folytatja a harcot a bálványimádás ellen és különleges nevelési programot indít: oktatók utazzák be Júda városait és tanítják a népet Jehova törvényének könyvéből. A nagy jólét és béke időszaka következik, Jósafát mindig „nagyobb lesz és emelkedik” (17:12). Később azonban rokonsági kapcsolatba kerül a gonosz Ahábbal, Izrael királyával, és segítségére siet a feltörő szíriai hatalom ellen, figyelmen kívül hagyva Jehova prófétájának, Mikeásnak szavait. Éppen csak egy hajszálon múlik, hogy megmenekül, amikor Ahábot a rámót-gileádi csatában meggyilkolják. Jehova prófétája, Jéhu megfeddi Jósafátot a gonosz Ahábbal kötött szövetsége miatt. Ezután Jósafát  bírókat jelöl ki az országban és arra oktatja őket, hogy istenfélelemben lássák el feladataikat.

19. Jósafát uralkodásának tetőpontján hogyan bizonyul igaznak, hogy a csata Istené?

¹⁹ Elérkezünk Jósafát uralkodásának a csúcspontjára. Moáb, Ammon és a Széir hegyvidék lakóinak egyesült hadserege túlsúlyban levő katonai erővel Júda ellen vonul. Szinte nyüzsögnek Éngedi pusztaságában. Félelem szállja meg a nemzetet. Jósafát és egész Júda „kicsinyeikkel, feleségeikkel és fiaikkal” Jehova előtt áll, és Jósafát könyörög hozzá. Jehova szelleme ekkor a lévita Jaházielre száll, aki az összegyűlt tömeghez így szól: „Figyeljetek, egész Júda és ti, Jeruzsálem lakói, és te is Jósafát király! Ezt mondja nektek Jehova: ’Ne féljetek és ne rettenjetek meg e miatt a nagy tömeg miatt, mert a csata nem a tietek, hanem Istené. Holnap lementek ellenük . . . Jehova veletek lesz.’” Korán reggel Júda a lévita énekesekkel az élen megindul. Jósafát buzdítja őket: „Higgyetek Jehovában . . . Higgyetek az ő prófétáiban és sikeretek lesz.” Az énekesek örvendve magasztalják Jehovát, „mert örökkévaló az ő szerető-kedvessége” (20:13, 15–17, 20, 21). Jehova csodálatos módon nyilvánítja ki szerető-kedvességét, lesben állókat helyez a behatoló hadsereg elé úgy, hogy azok egymást semmisítik meg. A pusztaságban levő őrtoronyba érkezve az ujjongó júdaiak csak holttesteket látnak. Valóban Isten csatája volt ez. Jósafát 25 éves uralkodásának végéig hűségesen jár Jehova előtt.

20. Milyen szerencsétlenségek jelzik Jórám uralkodását?

²⁰ Jórám, Aházia és Atália gonosz uralkodása (21:1–23:21). Jósafát fia, Jórám gonoszul kezdi uralkodását és megöli összes testvérét. Jehova azonban életben hagyja a Dáviddal kötött szövetsége miatt. Edom lázadni kezd. Valahonnan Illés levelet küld, figyelmezteti Jórámot, hogy Jehova nagy csapással sújtja majd házát és ő is rettenetes körülmények között fog meghalni (21:12–15). A jövendölésnek megfelelően a filiszteusok és az arabok betörnek és kifosztják Jeruzsálemet, a király pedig nyolcéves uralkodás után utálatos bélbetegségben meghal.

21. Milyen rossz dolgok születnek Atália júdai uralkodásából, de hogyan sikerül Jójadának Dávid trónját helyreállítania?

²¹ Jórámnak egyik életben maradt fia, Aházia (Joáház) követi a trónon, akit anyja, Atália, Jézabel és Aháb leánya, rossz irányba befolyásol. Uralkodásának egy év után Jéhu Aháb háza ellen indított tisztogató munkája vet véget. Erre Atália meggyilkolja unokáit és trónbitorló lesz. Aházia egyik fia azonban életben marad, az egyéves Joás, akit nagynénje, Jóseba elrejt Jehova házában. Atália hat éve uralkodik már, amikor Jóseba férje, Jójada főpap bátran előhozza a fiatal Joást és ’mint Dávid fiainak’ egyikét, királlyá kiáltatja ki. Atália, Jehova házába érkezve, megszaggatja ruháját és így kiált: „Összeesküvés! Összeesküvés!” De minden hiába, Jójada kiviteti a templomból és megöleti (23:3, 13–15).

22. Hogyan kezdődik Joás uralma, de miért végződik rosszul?

²² Joás, Amásia és Uzziás uralkodása jól kezdődik, de rosszul végződik (24:1–26:23). Joás 40 évig uralkodik, és amíg Jójada él és jó befolyást gyakorol rá, helyesen cselekszik. Még Jehova háza iránt is érdeklődik és megjavíttatja azt. Mikor azonban Jójada meghal, Joás Júda fejedelmeinek befolyása alá kerül, elfordul Jehova imádatától, a szent oszlopokat és a bálványokat imádja. Mikor Isten szelleme Zakariást, Jójada fiát arra indítja, hogy megfeddje a királyt, Joás a prófétát halálra kövezteti. Nem sokkal ezután a szíriaiak kicsiny katonai ereje tör be és a sokkal nagyobb júdai hadsereg képtelen visszafordítani azt, mivel „elhagyták Jehovát, ősatyáik Istenét” (24:24). Ekkor Joás ellen saját szolgái lázadnak fel és orvul meggyilkolják.

23. A hűtlenség melyik példáját utánozza Amásia?

²³ Amásia követi apját, Joást a trónon. Az ő 29 éves uralkodása jól kezdődik, de később kiesik Jehova kegyéből, mivel az edomiták bálványait állítja fel és imádja. „Isten elhatározta, hogy elpusztít téged” – figyelmezteti őt Jehova prófétája (25:16). Amásia azonban dicsekszik és kihívja Izraelt északon. Isten szavának megfelelően megalázó vereséget szenved az izraeliták kezétől. A vereség után pedig összeesküvők támadnak ellene, s halálra adják.

24. Hogyan válik Uzziás ereje a saját gyengeségévé, és milyen következménnyel?

²⁴ Amásia fia, Uzziás lép apja nyomdokába. Ő 52 éves uralkodásának legnagyobb részében jól uralkodik. Mint katonai lángész, s mint toronyépítő és ’mezőgazdaságot kedvelő’ király szerez hírnevet magának (26:10). Felszereli és gépesíti a hadsereget. De éppen ereje válik gyengeségévé. Gőgös lesz és arra vetemedik, hogy tömjénáldozatot mutat be Jehova templomában, amit csak papok tehetnek. Ezért Jehova leprával sújtja. Ennek eredményeképpen távol kell élnie Jehova házától, a királyi palotától, ahol fia, Jótám ítéli a népet helyette.

25. Miért sikeres Jótám útja?

²⁵ Jótám Jehovát szolgálja (27:1–9). Atyjával ellentétben Jótám „nem hatol be Jehova házába”, ehelyett ’azt cselekszi, ami helyes Jehova szemében’ (27:2). Tizenhat éves uralkodása alatt sok építési munkát végez és sikeresen leveri az ammoniták felkelését.

26. Milyen példa nélküli gonoszságra vetemedik Aház?

²⁶ A gonosz Aház király (28:1–27). Jótám fia, Aház volt a leggonoszabb király Júda 21 királya  közül. Oly szélsőséges, hogy saját fiait is feláldozza égőáldozatul a pogány isteneknek. Emiatt Jehova elhagyja és kiszolgáltatja Szíria, Izrael, Edom és Filisztea seregeinek. Jehova tehát megalázza Júdát, mivel Aház ’megengedi a féktelenség növekedését Júdában és igen nagy mértékben hűtlenül cselekszik Jehova iránt’ (28:19). Egyik rossz után a másikat cselekszi, áldozatokat mutat be Szíria isteneinek, mivel a szíriaiak erősebbeknek bizonyultak a csatában. Jehova házának ajtóit bezárja, s Jehova imádatát felcseréli a pogány istenek imádatával. Tizenhat év után – nem túl hamar – véget ér uralkodása.

27. Hogyan mutat Ezékiás buzgóságot Jehova imádata iránt?

²⁷ A hűséges Ezékiás király (29:1–32:33). Ezékiás, Aház fia 29 évig uralkodik Jeruzsálemben. Első cselekedete az, hogy megnyitja és kijavítja Jehova házának ajtóit, utána egybegyűjti a papokat és a lévitákat és utasítja őket, hogy tisztítsák ki a templomot és szenteljék meg Jehova szolgálatára. Kijelenti: szövetséget akar kötni Jehovával, hogy izzó haragját visszafordítsa. Jehova imádata helyreáll.

28. Milyen nagy ünnepet tart Ezékiás Jeruzsálemben, és hogyan fejezi ki a nép az örömét?

²⁸ Nagyszabású Pászkát terveznek, de mivel nincs elég idő az előkészületekre az első hónapban, a Törvény rendelkezéseinek megfelelően Ezékiás uralkodása első évének második hónapjában ünneplik azt meg (2Krón 30:2, 3; 4Móz 9:10, 11). A király nemcsak Júdát hívja meg, hanem Izraelt is, és amíg egyesek Efraimban, Manasséban és Zebulonban gúnyolódnak a meghíváson, mások megalázzák magukat és Jeruzsálembe jönnek az egész Júdával együtt. A Pászka után megtartják a Kovásztalan Kenyerek Ünnepét. Micsoda örvendetes hét nap! Oly felemelő, hogy a gyülekezet az ünnepet további hét nappal meghosszabbítja. „És lett nagy a vigadozás Jeruzsálemben, mert Dávid, Izrael királya fiának, Salamonnak napjai óta nem volt ehhez hasonló Jeruzsálemben” (2Krón 30:26). A szellemileg helyreállított nép megsemmisítő hadjáratot indít a bálványimádás ellen mind Izraelben, mind Júdában, Ezékiás pedig ismét bevezeti az anyagi hozzájárulást a léviták és a templomszolgálat számára.

29. Hogyan jutalmazza meg Jehova Ezékiást a belé vetett bizalomért?

²⁹ Ezután Asszíria királya, Szanherib megtámadja Júdát és fenyegeti Jeruzsálemet. Ezékiás bátorságot vesz, helyreállítja a város védelmét és visszautasítja az ellenség gúnyolódásait. Teljesen megbízik Jehovában és állandóan könyörög segítségéért. Jehova drámaian válaszol erre a hitből fakadó imára. „És Jehova egy angyalt küldött és eltörölt minden erős és bátor férfit és minden vezért és főnököt Asszíria királyának táborában” (32:21). Szanherib szégyentől lesújtva tér vissza otthonába. Még istenei is cserbenhagyják, hisz később saját fiai ölik meg istenei oltáránál (2Kir 19:7). Jehova csodálatosan meghosszabbítja Ezékiás életét. Ezékiás nagy gazdagságra és hírnévre tesz szert, és haláláig egész Júda tiszteli.

30. a) Milyen gonoszsághoz tér vissza Manassé, és mi követi megbánását? b) Mi jelzi Amon rövid uralkodását?

³⁰ Manassé és Amon gonosz uralkodása (33:1–25). Ezékiás fia, Manassé visszatér nagyapja, Aház gonosz útjához és tönkreteszi mindazt a jót, ami Ezékiás uralma alatt létrejött. Magaslatokat épít, szent oszlopokat állít fel, és még fiait is feláldozza a hamis isteneknek. Végül Jehova Asszíria királyát hozza Júda ellen. Manassét fogolyként Babilonba viszik. Ott megbánja rossz cselekedetét. Amikor Jehova irgalmasságot tanúsít iránta és visszaállítja őt királyságába, megpróbálja a démonimádatot kiirtani és helyreállítja az igaz vallást. Amikor azonban Manassé hosszú, 55 évi uralkodás után meghal, fia Amon lép a trónra és gonoszul újra a hamis imádat mellett száll síkra. Két év után saját szolgái ölik meg.

31. Mi Jósiás bátor uralkodásának főbb jellemzője?

³¹ Jósiás bátor uralkodása (34:1–35:27). Az ifjú Jósiás, Amon fia bátor kísérletet tesz az igaz imádat helyreállítására. Baál oltárait és a faragott képeket ledönteti, és megjavítja Jehova házát. Itt megtalálják „Jehovának Mózes által adott törvénykönyvét”, ami kétségtelenül az eredeti volt (34:14). Az igazságos Jósiás azt a jövendölést kapja, hogy szerencsétlenség fogja sújtani az országot azért a hűtlenségért, amit addig elkövettek, de ígéretet kap, hogy ez nem az ő napjaiban következik be. Uralkodásának 18. évében intézkedést tesz a Pászka nagyszabású megünneplésére. Jósiást 31 éves uralkodás után, amikor hiábavaló kísérletet tesz arra, hogy megakadályozza az egyiptomi seregek átvonulását az országon az Eufrátesz felé, utoléri a halál.

32. Hogyan sodorja Júdát katasztrofális végéhez a négy utolsó király?

³² Joáház, Joákim, Joákin, Sedékiás és Jeruzsálem pusztulása (36:1–23). Júda utolsó négy királyának a gonoszsága gyorsan szerencsétlenségbe sodorja a nemzetet. Jósiás fia, Joáház csak három hónapig uralkodik. Egyiptom fáraója, Nékó eltávolítja a trónról, helyébe bátyját, Eliákimot ülteti, akinek nevét Joákimra változtatja. Az ő uralkodása alatt kerül Júda az új világhatalom, Babilon szolgaságába (2Kir 24:1). Joákim lázadása miatt Nebukadnezár i. e. 618-ban Jeruzsálem ellen vonul, hogy megbüntesse, de Joákim 11 évi uralkodás után még ugyanebben az évben meghal. Tizennyolc éves fia, Joákin lép a helyébe. Joákin alig  három hónapi uralkodás után behódol Nebukadnezárnak és fogolyként Babilonba kerül. Nebukadnezár Jósiás harmadik fiát, Joákin nagybátyját, Sedékiást helyezi a trónra. Sedékiás 11 évig gonoszul uralkodik, „nem alázza meg magát Jehova parancsának Jeremiás próféta szavára” (2Krón 36:12). Súlyos hűtlenség következik, a papok és a nép egyaránt megfertőzi Jehova házát.

33. a) Hogyan kezdődik a 70 éves pusztaság, hogy „beteljesedjék Jehova szava”? b) Milyen történelmi rendeletet jegyez fel a Krónikák két utolsó verse?

³³ Végül is Sedékiás fellázad a babiloni iga ellen, de ez alkalommal Nebukadnezár nem tanúsít irgalmat. Jehova haragja is betetőződött, nincs gyógyítás. Jeruzsálem elesik, templomát kifosztják és kiégetik, azokat pedig, akik a 18 hónapi ostromot túlélik, fogolyként Babilonba hurcolják. Júda pusztán marad. Így tehát ebben az évben, i. e. 607-ben elkezdődik a pusztaság, „hogy beteljesedjék Jehova Jeremiás szája által mondott szava . . . , hogy beteljesedjék a hetven év” (36:21). A krónikás ezt a majdnem 70 éves időt itt átugorja és az utolsó két versben Cyrusnak az i. e. 537-ben kiadott történelmi rendeletét jegyzi fel. A zsidó foglyoknak szabaddá kell lenniük! Jeruzsálemnek újra helyre kell állnia!

MIÉRT HASZNOS?

34. Mit hangsúlyoz Ezsdrás az anyag megválasztásával, és miért hasznos ez a nemzetnek?

³⁴ A Krónikák második könyve erőteljesen hozzájárul a többi tanúnak erről az eseménydús korszakról (i. e. 1037–537) szóló bizonyságához. Ezenkívül értékes kiegészítő értesüléseket tartalmaz, amelyek nem találhatók meg más kanonikus történetekben. Ilyenek például a 2Krónika 19., 20. és a 29–31. fejezetei. Ezsdrás az anyag kiválasztásánál a nemzet történelmében az alapvető fontosságú és maradandó tényezőket emelte ki, mint például a papságot és annak szolgálatát, a templomot és a Királyság-szövetséget. Ez a könyv hasznos, mivel a nemzetet együtt tartotta a Messiásnak és Királyságának a reménységében.

35. Milyen fontos pontokat bizonyítanak a Krónikák második könyvének utolsó versei?

³⁵ A Krónikák második könyvének utolsó versei (36:17–23) konkrét bizonyítékát adják a Jeremiás 25:12 teljesülésének, s megmutatják, hogy teljes 70 évet kellett számítani az ország pusztán hagyatásától Jehova imádatának Jeruzsálemben való helyreállításáig i. e. 537-ben. Ez a pusztán hagyatás tehát i. e. 607-ben kezdődött * (Jer 29:10; 2Kir 25:1–26; Ezsd 3:1–6).

36. a) Milyen erőteljes figyelmeztetéseket tartalmaz a Krónikák második könyve? b) A Királyságra vonatkozóan hogyan erősíti ez várakozásunkat?

³⁶ A Krónikák második könyve erőteljes figyelmeztetéseket tartalmaz azok számára, akik a keresztényi hitben járnak. Júda királyai közül néhányan jól indultak, s utána gonosz utakra tévedtek. Milyen erőteljesen szemlélteti ez a történelmi beszámoló, hogy a siker az Isten iránti hűségen múlik! Ez tehát arra kellene hogy figyelmeztessen bennünket: ne legyünk ’olyanok, akik meghátrálnak a pusztulásra, hanem (inkább) olyanok, akiknek van hitük a lélek életben tartására’ (Zsid 10:39). Még a hűséges Ezékiás király is gőgössé vált, amikor felgyógyult betegségéből, s csak úgy tudta elkerülni Jehova haragját, hogy azonnal megalázta magát. A Krónikák második könyve magasztalja Jehova csodálatos tulajdonságait, dicsőíti nevét és egyeduralmát. Ezsdrás az egész történelmet a Jehova iránti kizárólagos hűség szempontjából mutatja be. Azzal, hogy a hangsúlyt Júda királyi vonalára helyezi, megerősíti várakozásunkat azt illetően, hogy meglássuk a tiszta imádat felmagasztalását Jézus Krisztusnak, Dávid lojális fiának örökké tartó Királysága alatt (Máté 1:1; Csel 15:16, 17).

[Lábjegyzetek]

[Tanulmányozási kérdések]