Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

A Biblia 16. könyve – Nehémiás

A Biblia 16. könyve – Nehémiás

A Biblia 16. könyve – Nehémiás

Író: Nehémiás

Írás helye: Jeruzsálem

Írás befejezése: i. e. 443 után

Megírt időtartam: i. e. 456 – 443 után

1. Milyen bizalmi állást töltött be Nehémiás, és elsősorban mit tartott elméjében?

NEHÉMIÁS, akinek neve azt jelenti: „Jah megvigasztal”, I. Artaxerxes (Longimanus) perzsa király zsidó szolgája volt. Pohárnoki tisztséget töltött be a királynál. Ez az állás nagy megtiszteltetés és a bizalom jele volt. Sokan szerették volna megkapni, mert lehetőséget adott arra, hogy a pohárnok olyankor is bemenjen a királyhoz, amikor a király jó hangulatban volt és kész volt kegyében részesíteni valakit. Nehémiás egyike volt azoknak a számkivetetteknek, akik Jeruzsálemet jobban szerették mindennél, ami személyes ’okul szolgált a vigadozásra’ (Zsolt 137:5, 6). Nehémiást nem az állása vagy az anyagi jóléte érdekelte elsősorban, hanem Jehova imádatának helyreállítása.

2. Milyen szomorú állapot miatt bánkódott Nehémiás, de milyen meghatározott idő közeledett?

2 Időszámításunk előtt 456-ban a fogságból megmaradottak, a zsidó maradék, amely visszatért Jeruzsálembe, nem örvendett nagy jólétnek. Siralmas állapotban voltak (Neh 1:3). A város fala romokban hevert. A nép minden arra járó ellenség szemében utálatos volt. Nehémiás bánkódott emiatt. Azonban elérkezett Jehova meghatározott ideje, hogy valami történjék Jeruzsálem falaival. Jeruzsálemet az oltalmazó falaival együtt fel kellett építeni, akár volt ellenség, akár nem, mert a jövendölés, melyet Jehova Dánielnek adott a Messiás eljövetelére vonatkozólag, erre az időre mutatott (Dán 9:24–27). Ennek megfelelően Jehova irányította az eseményeket, és a hűséges és buzgó Nehémiást arra használta fel, hogy az isteni akaratot végrehajtsa.

3. a) Mi bizonyítja Nehémiás írói voltát, és hogyan nevezték el a könyvet Nehémiás könyvének? b) Milyen időköz választja el ezt a könyvet Ezsdrás könyvétől, és hány évet ölel fel Nehémiás könyve?

3 Kétségtelenül Nehémiás volt a nevét viselő könyv írója. A megnyitó kijelentés: „Ezek Nehémiásnak, Hakália fiának a szavai” és az a tény, hogy a könyvet legnagyobb részében első személyben írta, világosan ezt bizonyítja (Neh 1:1). Eredetileg Ezsdrás és Nehémiás könyve egy könyv volt, amit „Ezsdrás”-nak neveztek. Később a zsidók két részre osztották: Ezsdrás első és Ezsdrás második könyvére. Az Ezsdrás második könyve később Nehémiás könyve néven vált ismertté. Körülbelül 12 év időköz van Ezsdrás könyvének befejező eseményei és Nehémiás könyvének megnyitó eseményei között. A könyv történelmi eseményei tehát az időszámításunk előtti 456 végétől 443-ig terjedő időszakot ölelik fel (1:1; 5:14; 13:6).

4. Hogyan van összhangban Nehémiás könyve az Írások többi részével?

4 Nehémiás könyve összhangban van az ihletett Írás többi részével, amelynek jogosan alkotja részét. Számos utalást tartalmaz a Törvényre vonatkozóan, olyan dolgokra hivatkozva, mint az idegenekkel való házasságkötés (5Móz 7:3; Neh 10:30), kölcsönadások (3Móz 25:35–38; 5Móz 15:7–11; Neh 5:2–11) és a Sátrak Ünnepe (5Móz 31:10–13; Neh 8:14–18). A könyv ezenkívül jelzi Dániel jövendölése teljesülésének kezdetét, amely szerint Jeruzsálemet újjáépítik, de nem ellenállás nélkül, hanem „viszontagságos időben” (Dán 9:25).

5. a) Milyen forrásból származó bizonyíték mutat rá i. e. 475-re mint Artaxerxes trónra lépésének idejére? b) Milyen időpont jelzi uralkodásának 20. évét? c) Hogyan kapcsolódik egybe Nehémiás és Lukács könyve Dániel jövendölésével a jövendölés figyelemre méltó teljesüléseképpen?

5 Mit mondjunk az időszámításunk előtti 455. évről, amikor Nehémiás elindul Jeruzsálembe a város falának újjáépítésére? A megbízható görög, perzsa és babiloni forrásból származó történelmi bizonyítékok i. e. 475-öt jelölik meg Artaxerxes trónra lépésének éveként, és i. e. 474-et uralkodásának első éveként. * Eszerint uralkodásának 20. éve 455-re jön ki. Nehémiás 2:1–8 azt mutatja, hogy ugyanannak az évnek tavaszán, a zsidó niszán hónapban történt, hogy Nehémiás, a király pohárnoka engedélyt kapott a királytól, hogy építse meg és állítsa helyre Jeruzsálemet, annak falát és kapuit. Dániel jövendölése kijelentette, hogy 69 évhét, vagyis 483 év fog eltelni a „Jeruzsálem helyreállítására és újjáépítésére vonatkozó parancsszó elhangzásától a Messiás Fejedelemig”. Ez a jövendölés figyelemre méltó módon teljesült Jézus felkenetésekor, i. sz. 29-ben, amely dátum összhangban van úgy a világi, mint a bibliai történelemmel * (Dán 9:24–27; Luk 3:1–3, 23). Nehémiás és Lukács könyve figyelemre méltó módon kapcsolódik egybe Dániel jövendölésével, azt mutatva, hogy Jehova Isten az igaz jövendölés Szerzője és Beteljesítője! Nehémiás könyve tehát valóban az ihletett Írások része.

A NEHÉMIÁS KÖNYVÉNEK TARTALMA

6. a) Milyen hír miatt fohászkodik Nehémiás Jehovához, és milyen kérését teljesíti a király? b) Hogyan válaszol Jeruzsálem népe Nehémiás tervére?

6 Nehémiást Jeruzsálembe küldik (1:1–2:20). Nehémiást igen felkavarja az a hír, amelyet a Jeruzsálemből Szúza városába visszatérő Hanáni hoz. A hír szerint a zsidók sorsa igen nehéz. A falak és a kapuk romokban hevernek. Nehémiás böjtöl és Jehovához fohászkodik, „az egek Istenéhez, a nagy és félelmet keltő Istenhez, aki megtartja szövetségét és szerető-kedvességét azok iránt, akik őt szeretik és parancsait megtartják” (1:5). Bevallja Izrael bűneit és kéri Jehovát, hogy emlékezzék meg népéről az ő nevéért, miként azt megígérte Mózesnek (5Móz 30:1–10). Amikor a király megkérdezi Nehémiást szomorúságának okáról, Nehémiás beszél neki Jeruzsálem állapotáról és engedélyt kér, hogy visszatérhessen és újjáépíthesse a várost és annak falait. Kérését a király teljesíti, és Nehémiás azonnal Jeruzsálembe utazik. Miután a város falait egyik éjszaka megszemléli, hogy megismerkedjék az előtte álló feladattal, feltárja tervét a zsidóknak és hangsúlyozza, hogy Isten keze van a dologban. A zsidók erre így szólnak: „Keljünk fel és építkezzünk” (Neh 2:18). Mikor a szomszédos szamaritánusok és mások meghallják, hogy a munka megindult, gúnyolódni és nevetni kezdenek.

7. Hogyan halad a munka, s milyen helyzet kíván újjászervezést?

7 A fal újjáépítése (3:1–6:19). A falon az ötödik hónap harmadik napján kezdődik el a munka. A papok, a fejedelmek és a nép mind együtt vesznek részt a munkában. A város falait a kapuk között gyorsan rendbe hozzák. A horonita Szanballat így gúnyolódik: „Mit csinálnak ezek a hitvány zsidók? . . . Hát bevégzik valaha?” Ehhez az ammonita Tóbiás gúnyolódva hozzáteszi: „Bármit építsenek is, ha egy róka felmegy rá, összeomlik ez a kövekből álló fal” (4:2, 3). Amint a fal eléri magasságának felét, a zsidók ellenségei megharagudnak és összeesküdnek ellenük. Feljönnek Jeruzsálem ellen harcolni, de Nehémiás buzdítja a zsidókat, hogy ne feledkezzenek el arról: „Jehova nagy és félelmet keltő Isten”, és harcoljanak családjaikért és otthonaikért (4:14). A munkát újból megszervezik, s a feszült helyzetre való tekintettel egyesek lándzsáikkal állnak őrt, mások pedig kardjukkal övükben dolgoznak.

8. Hogyan intézi el Nehémiás a problémákat a zsidók között?

8 De probléma van a zsidók között is. Egyesek uzsorát szednek Jehovát imádó társaiktól, Isten törvényével ellentétben (2Móz 22:25). Nehémiás változtat a helyzeten, tanácsot ad az anyagiasság ellen, s a nép örömmel megfogadja azt. Maga Nehémiás kormányzóságának 12 éve alatt – i. e. 455-től 443-ig – soha nem kéri a kormányzót megillető kenyeret a népre nehezedő súlyos szolgálat miatt.

9. a) Hogyan ismeri fel Nehémiás az építés megakadályozására irányuló ravasz taktikát? b) Mennyi idő alatt épül fel a fal?

9 Az ellenség most még ravaszabb taktikához folyamodik az építés leállítása végett. Meghívják Nehémiást egy tanácskozásra, mert el akarják tenni láb alól, de ő azt válaszolja, hogy nem szakíthat időt a nagy munka miatt, amit végez. Szanballat Nehémiást lázadással vádolja s azt állítja, hogy királlyá akarja tenni magát Júdában. Titokban felbérel egy zsidót: ijessze meg Nehémiást, hogy az jogtalanul elrejtőzzék a templomban a saját megszégyenülésére. Nehémiás nem ijed meg, csendesen és engedelmesen folytatja az Isten által kijelölt munkáját. A fal építése „ötvenkét nap múlva” befejeződik (Neh 6:15).

10. a) Hol lakik a nép, és milyen összeírást végeznek? b) Milyen összejövetelt hívnak össze, s mi az első napi program?

10 A nép oktatása (7:1–12:26). Csak néhány ember és ház van a városon belül, mivel a legtöbb izraelita törzsi örökségének megfelelően a városon kívül él. Isten utasítja Nehémiást, hogy gyűjtse össze a főembereket és az egész népet, és írja össze őket leszármazás szerint. Mialatt ezt teszi, utánanéz azok feljegyzéseinek, akik Babilonból tértek vissza. Nyolcnapos nagygyűlést hívnak össze a nyilvános térre a Víz kapunál. Ezsdrás nyitja meg a programot egy faemelvényről. Áldja Jehovát, majd Mózes Törvényéből olvas hajnaltól délig. Még léviták is segítenek neki, akik magyarázzák a Törvényt a népnek és ’folytatják az olvasást a könyvből, az igaz Isten Törvényéből hangosan, s azután világosan megmagyarázták és a nép megértette az olvasottakat’ (8:8). Nehémiás arra biztatja népét, hogy ünnepeljen, örvendjen és értékelje a következő szavak erejét: „Jehova öröme a ti erősségetek” (8:10).

11. Milyen különleges összejövetelt tartanak a második napon, és hogyan folyik tovább a gyülekezés örvendezéssel?

11 A gyülekezés második napján a nép vezetői külön összejövetelt tartanak Ezsdrással, hogy bepillantást nyerjenek a Törvénybe. Értesülnek a Sátrak Ünnepéről, amelyet még ebben a hetedik hónapban meg kell tartani, s azonnal intézkedéseket tesznek, hogy sátrakat építsenek Jehovának erre az ünnepre. „Igen nagy az örvendezés”, mialatt hét napig sátrakban laknak és mindennap hallják a Törvény felolvasását. A nyolcadik napon ünnepi gyülekezetet tartanak „a szabálynak megfelelően” (Neh 8:17, 18; 3Móz 23:33–36).

12. a) Milyen gyülekezést tartanak később ugyanebben a hónapban, és milyen témáról? b) Milyen határozatot fogadnak el? c) Milyen intézkedéseket tesznek Jeruzsálem benépesítésére?

12 Ugyanennek a hónapnak a 24. napján újra összegyűlnek Izrael fiai és elkülönülnek az összes idegentől. A Törvény különleges felolvasását hallgatják, majd egy szívet megindító áttekintés következik Istennek Izraellel kapcsolatos bánásmódjáról, melyet egy csoport lévita ad elő. Ennek témája a következő: „Keljetek fel és áldjátok Jehovát, a ti Isteneteket, határtalan időtől határtalan időig. És áldassék a te dicsőséges neved, amely minden áldás és dicséret fölé felmagasztaltatott” (Neh 9:5). Beismerik ősatyáik bűneit és alázatosan Jehova áldását kérik. Ezt egy határozat formájában terjesztik elő, amelyet a nemzet képviselőinek pecsétje is tanúsít. Az egész csoport egyetért abban, hogy tartózkodni fog a föld más népeivel való összeházasodástól, megtartja a Sabbathot, továbbá gondoskodni fog a templomi szolgálatról és munkásokról. Minden tíz személy közül egy személyt sorsolással kiválasztanak, hogy állandóan Jeruzsálemben, a falon belül lakjon.

13. Milyen gyülekezési program jelzi a falak felavatását, és milyen intézkedések követik azt?

13 A falak felavatása (12:27–13:3). Az újonnan megépített falak felavatása újabb alkalom az énekre és a boldogságra. Megint alkalmuk van összegyülekezni. Nehémiás két nagy hálaadó énekkórust és felvonulást szervez, hogy a falnál meneteljenek az ellenkező irányban, s végül is csatlakozzanak az áldozatok bemutatásához Jehova házában. Intézkedéseket tesznek a papok és a templomi léviták anyagi szükségletének a biztosítására. A Bibliából egy további felolvasás feltárja, hogy az ammonitákat és a moabitákat sem szabad beengedni a gyülekezetbe, tehát mostantól kezdve el kell különíteni az összes kevert népet Izraeltől.

14. Mondd el, milyen bűnök hatalmasodnak el Nehémiás távolléte alatt, és milyen lépéseket tesz ő azok kiküszöbölésére!

14 A tisztátalanság kiirtása (13:4–31). Egy Babilonban töltött időszak után Nehémiás visszatér Jeruzsálembe, és azt tapasztalja, hogy új bűnök honosodtak meg a zsidók között. Milyen gyorsan megváltoztak a dolgok! Eliásib főpap ebédlőtermet készíttetett a templom udvarán az ammonita Tóbiásnak, Isten egyik ellenségének. Nehémiás nem veszteget időt, kidobja Tóbiás bútorzatát és az egész ebédlőtermet megtisztítja. Azt is megállapítja, hogy a lévitáknak az anyagi hozzájárulásait nem fizették meg, s így azok elhagyták Jeruzsálemet megélhetésük végett. Féktelen kereskedelmi szellem uralkodik a városban. Nem tartják meg a Sabbathot. „Fokozzátok Izrael ellen az égő haragot a Sabbath megszentségtelenítésével” – mondja nekik Nehémiás (13:18). Nehémiás bezárja a város kapuit Sabbath-napon, hogy a kereskedők kint maradjanak, és kiutasítja őket a város falain kívülre. De van még ennél gonoszabb dolog is, amire vonatkozóan pedig ünnepélyes fogadalmat tettek, hogy nem követik el újra. Idegen, pogány feleségeket hoztak be a városba. Az ezekből a házasságokból született utódok már nem tudnak héber nyelven beszélni. Nehémiás emlékezteti őket arra, hogy Salamon is az idegen nők miatt vétkezett. E miatt a bűn miatt kiűzi Nehémiás Eliásib főpap unokáját. * Azután megállapítja a papság sorrendjét és a léviták munkáját.

15. Mi Nehémiás alázatos kérése?

15 Nehémiás a könyvét ezzel az egyszerű és alázatos kéréssel fejezi be: „Emlékezzél meg rólam, ó, Istenem, az én javamra!” (13:31).

MIÉRT HASZNOS?

16. Milyen vonatkozásban ragyogó példa Nehémiás azok számára, akik szeretik az igaz imádatot?

16 Nehémiás isteni önátadása bizonyára hatással van az igaz imádat minden kedvelőjére. Kegyelt állását otthagyta, hogy Jehova népe között alázatos felvigyázó legyen. Még a jogosan őt megillető anyagi hozzájárulást sem akarta elfogadni, az anyagiasságot nyíltan elítélte és tőrnek nevezte. Jehova imádatának buzgó követése és fenntartása, ez volt Nehémiás tanácsa az egész nép számára! (5:14, 15; 13:10–13). Nehémiás ragyogó példa számunkra a teljesen önzetlen és tapintatos cselekvésben, mivel a cselekvés embere volt, az igazságosságért pedig félelem nélkül a veszéllyel is szembenézett (4:14, 19, 20; 6:3, 15). Helyes istenfélelmet tanúsított és azon volt, hogy szolgatársait is építse a hitben (13:14; 8:9). Szigorúan alkalmazta Jehova törvényét, s különösen azt, ami az igaz imádattal és az idegen befolyás, mint például a pogányokkal kötött házasság elkerülésével volt kapcsolatban (13:8, 23–29).

17. Milyen példa Nehémiás az Isten törvénye ismeretében és alkalmazásában?

17 Az egész könyvből kitűnik, hogy Nehémiás jól ismerte és helyesen alkalmazta Jehova törvényét. Isten áldását kérte Jehovának az 5Mózes 30:1–4-ben mondott ígérete szerint, mivel teljesen hitt abban, hogy Jehova lojálisan cselekszik az ő érdekében (Neh 1:8, 9). Számos gyülekezést rendezett, főleg azért, hogy megismertesse a zsidókkal a régen megírt dolgokat. A Törvény felolvasásában Nehémiás is és Ezsdrás is arra törekedett, hogy megértessék Isten Szavát a néppel és megtanítsák, hogyan lehet azt alkalmazni (8:8, 13–16; 13:1–3).

18. Milyen tanulságot vonjanak le a felvigyázók Nehémiás imateljes vezetéséből?

18 Nehémiásnak Jehovába vetett tökéletes bizalma és alázatos könyörgései hasonló magatartásra kell buzdítsanak bennünket, és arra, hogy mi is imateljesen adjuk át magunkat Istennek. Jegyezzük meg, mennyire dicsőítette imájában Istent, mennyire kifejezte népe bűneinek elismerését és hogyan kérte, hogy Jehova neve legyen megszentelve (Neh 1:4–11; 4:14; 6:14; 13:14, 29, 31). Hogy ez a buzgó felvigyázó Isten népe között a megerősítés eszköze volt, az látható abból is, hogy milyen gyorsan végrehajtották bölcs utasításait, valamint abból az örömből is, melyet Isten akarata cselekvésében találtak, amikor vele együtt dolgoztak. Valóban cselekvésre ösztönző Nehémiás! A bölcs felvigyázó távollétében azonban milyen gyorsan tért hódított az anyagiasság, romlottság és a nyílt hitehagyás! Bizonyára mély hatással kell hogy legyen ma Isten népe között minden felvigyázóra, hogy mennyire fontos napjainkban is tevékenyen és éberen buzgólkodni keresztény testvéreik érdekeiért, valamint mennyire fontos, hogy megértéssel és szilárdan vezessék őket az igaz imádat útján.

19. a) Hogyan használta Nehémiás Isten Szavát a Királyság-ígéretekbe vetett bizalom megerősítésére? b) Hogyan serkenti a Királyság-reménység Isten mai szolgáit?

19 Nehémiás szilárdan bízott Isten Szavában. Nemcsak buzgó tanítója volt az Írásoknak, hanem felhasználta azt arra is, hogy megállapítsa a nemzetség szerinti örökségeket, valamint a papok és léviták szolgálatát Isten helyreállított népe között (Neh 1:8; 11:1–12:26; Józs 14:1–21:45). Ez bizonyára nagy bátorításul szolgált a zsidó maradék számára. Megerősítette a Magra vonatkozóan adott nagy ígéretekbe vetett bizalmukat, és az ő eljövendő Királysága alatti nagyobb helyreállításába vetett bizalmukat is. A Királyság helyreállításába vetett remény Isten szolgáit arra ösztönzi, hogy bátran harcoljanak a Királyság-érdekekért és tevékenyek legyenek az igaz imádat kiépítésében az egész földön.

[Lábjegyzetek]

^ 5. bek. Insight on the Scriptures (Éleslátás az Írásokból), 2. kötet, 613–616. oldal.

^ 5. bek. Insight on the Scriptures (Éleslátás az Írásokból), 2. kötet, 899–901. oldal.

^ 14. bek. Egyes zsidó történészek azt állítják, hogy Eliásib unokája név szerint Manassé volt, aki sógorával, Szanballattal építette a Gerizim-hegyen a templomot, amely a szamaritánus imádat központja lett és amelyben egész életében papként szolgált. Erre a hegyre utalt Jézus a János 4:21-ben. (The Second Temple in Jerusalem, 1908; írta: W. Shaw Caldecott, 252–255. oldal. Lásd még Az Őrtorony 1960. július 15. számában a 425., 426. oldalt [angolban].)

[Tanulmányozási kérdések]