A Biblia 17. könyve – Eszter

Író: Mardokeus

Írás helye: Szúza, Elám

Írás befejezése: i. e. kb. 475

Megírt időtartam: i. e. 493 – kb. 475

1. Milyen történet bontakozik ki Eszter könyvében?

RÖVIDEN összefoglalva, ebben a könyvben Perzsia királyának, Ahasvérusnak (egyesek szerint I. Xerxész) történetéről van szó, akinek engedetlen feleségét, Vástit a zsidó Eszter, Mardokeus unokahúga váltotta fel. Az agági Hámán összeesküvést szőtt Mardokeus és az összes többi zsidó megölésére, de végül is őt akasztották fel arra az akasztófára, amit készített, Mardokeust pedig előléptették miniszterelnökké, s a zsidók megszabadultak.

2. a) Miért vonják egyesek kétségbe a könyv ihletett voltát? b) Milyen formában fordul elő a könyvben Isten neve?

² Természetesen akadnak olyanok, akik szeretnék elhitetni, hogy Eszter könyve se nem ihletett, se nem hasznos, egyszerűen csak egy szép legenda. Ezt az állításukat arra alapozzák, hogy Isten neve nem fordul elő a könyvben. Bár igaz az, hogy Isten nincs közvetlenül megemlítve, mindazonáltal a héber szövegben négy olyan eset fordul elő, ahol a Tetragramma versfőkbe rejtve megtalálható, vagyis négy egymást követő szó kezdőbetűi, összefoglalva a JHVH-t (héberül: יהוה), azaz a Jehova nevet adják. Ezeket a kezdőbetűket legalább három régi héber kéziratban különösen kiemelik, a maszoréta szövegben pedig piros betűkkel jelzik. Még az Eszter 7:5-ben is nyilvánvalóan a „Vagyok” isteni kijelentés akrosztikus formája fordul elő. (Lásd még az Eszter 1:20; 5:4, 13; 7:7, valamint a 7:5. verséhez tartozó lábjegyzeteket.)

3. Milyen események mutatják, hogy a szereplők hittek Istenben s imádkoztak hozzá, valamint hogy Isten irányította az eseményeket?

³ A feljegyzésből világosan kiderül, hogy Mardokeus nemcsak elfogadta Jehova törvényét, hanem engedelmeskedett is annak. Nem volt hajlandó leborulni egy olyan ember előtt, aki feltehetőleg amálekita volt. Isten kiirtásra ítélte az amálekitákat (Eszt 3:1, 5; 5Móz 25:19; 1Sám 15:3). Mardokeusnak  az Eszter 4:14-ben olvasható kijelentése azt mutatja, hogy ő Jehovától várta a megszabadítást és hitt abban, hogy az egész eseménysorozatot Isten irányítja. Eszter háromnapos böjtölése, mielőtt bement volna a király elé, zsidó társai hasonló tettével együtt azt mutatja, hogy bizalmát ő is Istenbe helyezte (Eszt 4:16). Az Isten által irányított események egyrészt oda vezetettek, hogy Eszter kegyet talált Hégainál, az asszonyok őrzőjénél, másrészt pedig oda, hogy a király egy álmatlan éjszakán kérte a hivatali feljegyzéseket és azokból megállapította, hogy Mardokeus nem kapott kellő jutalmat múltbeli jó cselekedetéért (Eszter 2:8, 9; 6:1–3; vö. a Példabeszédek 21:1-gyel). Kétségtelenül az imára történik utalás a következő szavakkal: „böjtölés és segélykiáltások dolgai” (Eszt 9:31).

4. Hogyan állapították meg a beszámoló hitelességét és tárgyi pontosságát?

⁴ Sok tény bizonyítja a feljegyzés hitelességét és tárgyi pontosságát. Azok a zsidók, akik a könyvet egyszerűen Meghil·lahʹ-nak, azaz „tekercsnek; kézirattekercsnek” nevezték, kétségtelenül hitelesnek fogadták el. Ezsdrás is belefoglalta a héber kánonba; ha mese lett volna, minden bizonnyal elvetette volna. Ezenkívül mind a mai napig megünneplik a zsidók a Purim vagy „Sorsvetés Ünnepét” az Eszter idejében történt nagy megszabadítás emlékére. A könyv élethűen mutatja be a perzsa erkölcsöket és szokásokat, mégpedig a történelem ismert tényeivel és az archeológiai feltárásokkal összhangban. Például pontosan leírja azt a módot, ahogyan a perzsák tiszteletben részesítettek egy embert (6:8). A régészeti ásatások feltárták, hogy az Eszter könyvében említett királyi palota leírásai a legkisebb részletekig pontosak * (5:1, 2).

5. Milyen pontosság ad Eszter beszámolójának eredeti jelleget, és milyen korszakkal van összhangban a könyv nyelvezete?

⁵ Meg kell még jegyeznünk, hogy ugyanilyen pontosság nyilvánul meg magában a beszámolóban is, amely gondosan megnevezi az udvari hivatalnokokat és szolgákat, sőt még Hámán tíz fiát is név szerint említi meg. Mardokeus és Eszter családfáját visszavezeti a Benjámin törzsbeli Kishez (2:5–7). Utal a perzsa kormány hivatalos feljegyzéseire (2:23; 6:1; 10:2). A könyv nyelvezete késői héber, sok perzsa és arám szóval és kifejezéssel keverve. Ez a stílus megfelel a Krónikák, az Ezsdrás és a Nehémiás könyve stílusának, és teljesen összhangban van azzal a korszakkal, amelyben írták.

6. a) Milyen időszakra utal az Eszter könyve? b) Milyen bizonyíték szól az író, az írás helye és az írás ideje mellett?

⁶ Egyesek úgy gondolják, hogy az Eszter könyvének eseményei azokba a napokba illenek bele, amikor az óriási perzsa birodalom a hatalom csúcspontján volt, és hogy ezek az események Ahasvérus (I. Xerxész) uralkodásának körülbelül 18 évét ölelik fel. Ezt az i. e. 475-ig terjedő időszakot a görög, perzsa és babiloni forrásokból származó bizonyítékok mutatják be. * A legvalószínűbb az, hogy Mardokeus, a beszámoló szemtanúja és egyik főszereplője írta a könyvet; a beszámoló bizalmas jellege és részletessége arra enged következtetni, hogy az író bizonyára átélte ezeket az eseményeket a szúzai palotában. * Bár a Biblia más könyvei nem említik Mardokeus nevét, mindazonáltal nem kétséges, hogy Mardokeus valóban létező személy volt, szereplője a történetnek. Érdekes az is, hogy találtak egy keltezetlen ékírásos szöveget: a németországi A. Ungnad szerint ez hivatkozik Mardukra (Mardokeusra), aki I. Xerxész uralkodása alatt a szúzai királyi udvar főtisztviselője volt. * Kétségtelen, hogy Szúzában jegyezte fel Mardokeus az Eszter könyvének eseményeit, közvetlenül megtörténésük után, azaz i. e. 474-ben.

AZ ESZTER KÖNYVÉNEK TARTALMA

7. Milyen válságos helyzet alakul ki Ahasvérus lakomáján, és milyen lépésre szánja rá magát a király ennek eredményeképpen?

⁷ Vásti királynét megfosztják koronájától (1:1–22). Ahasvérus uralkodásának harmadik évében járunk. A király hatalmas lakomát rendez birodalmának tisztviselői számára, megmutatva nekik királyságának gazdagságát és dicsőségét. A lakoma 180 napig tart. Ezt követi egy hét napig tartó nagy ünnep a Szúzában élő emberek számára. Ugyanakkor Vásti királyné is lakomát rendez a nők számára. A király a gazdagságával és dicsőségével kérkedik, s borral vidámítja szívét, majd hívja Vástit: jöjjön be és mutassa meg bájosságát a népek és a fejedelmek előtt. Vásti királyné vonakodik ennek eleget tenni. Az udvari tisztviselők javaslatára, akik rámutatnak, hogy ez a rossz példa a király tekintélyének elvesztését okozhatja a birodalomban, Ahasvérus elmozdítja Vástit királynéi hivatalából, és nyilvánosan elrendeli, hogy minden feleség „adjon tiszteletet férji tulajdonosának”, és minden férj „állandóan úgy járjon el, mint fejedelem az ő házában” (1:20, 22).

8. a) Milyen események játszódnak le addig, amíg Eszter királyné lesz? b) Milyen összeesküvést leplez le Mardokeus, és milyen feljegyzést készítenek erről?

⁸ Eszter királyné lesz (2:1–23). Később a király megbízottakat küld, hogy gyűjtsék össze a legszebb hajadonokat a birodalom 127 tartományában és hozzák őket Szúzába, ahol gondosan előkészítik valamennyiüket a király előtti megjelenésre. A kiválasztott  fiatal nők között van Eszter is. Eszter „szép formájú, kellemes megjelenésű”, árva zsidó lány, akit a nagybátyja, Mardokeus nevelt fel (2:7). Zsidó neve Hadassa, ami azt jelenti: „mirtusz”. Ennek a névnek perzsa változata, az Eszter „friss mirtuszt” jelent. Hégai, a nők őrizője megkedveli és különleges bánásmódban részesíti Esztert. Senki sem tudja, hogy ő zsidó leány, mert Mardokeus figyelmeztette, hogy ezt tartsa titokban. A fiatal nőket egymás után a király elé vezetik. A király Esztert választja új királynénak; lakomát rendeznek, hogy megünnepeljék megkoronázását. Röviddel ezután Mardokeus értesül a király meggyilkolására irányuló összeesküvésről, és Esztert kéri meg, hogy tudassa ezt a királlyal „Mardokeus nevében” (2:22). Az összeesküvés lelepleződik, az összeesküvőket felakasztják. Mindezt feljegyzik a királyi évkönyvben.

9. Hogyan dühíti fel Mardokeus Hámánt, és milyen királyi rendeletet csikar ki Hámán a zsidók ellen?

⁹ Hámán összeesküvése (3:1–5:14). Körülbelül négy év telik el. Az amálekita Agág királynak, akit Sámuel megölt, egyik feltételezett leszármazottja, Hámán lesz a miniszterelnök (1Sám 15:33). A király felmagasztalja Hámánt és elrendeli, hogy a király minden szolgája, aki a király kapujában van, hajoljon meg előtte. E szolgák között van Mardokeus is. Mardokeus azonban vonakodik eleget tenni a rendeletnek, tudatván a király szolgáival, hogy ő zsidó. (Vö. 2Mózes 17:14, 16.) Hámán féktelen haragra gerjed emiatt, és amikor megtudja, hogy Mardokeus zsidó, elérkezettnek látja a pillanatot arra, hogy egyszer s mindenkorra megszabaduljon Mardokeustól és a zsidóktól. Sorsot („pur”-t) vetnek, hogy megállapítsák, melyik a kedvező időpont a zsidó faj kiirtására. Hámán, kihasználva a királynál élvezett kegyét, törvénytelenséggel vádolja a zsidókat és arra kéri a királyt, hogy írásban rendelje el megsemmisítésüket. Hámán 10 000 ezüst talentumot (ez körülbelül 66 060 000 dollárnak felel meg) ajánl fel az öldöklés anyagi fedezeteként. * A király jóváhagyja a tervet, és a király gyűrűjével lepecsételt írásbeli rendeletet küldenek szét az egész birodalomban, amelyben az adar hó 13. napját jelölik meg a zsidó faj kiirtására.

10. Hogyan jár el Mardokeus és Eszter a Jehova hatalmába vetett hit hatására?

¹⁰ Amikor Mardokeus és a zsidók meghallják ezt a törvényt, zsákruhába öltöznek és hamut szórnak magukra. „Böjtölés, sírás és jajgatás” következik (Eszt 4:3). Midőn Eszter értesül Mardokeustól a zsidók állapotáról, először habozik közbelépni. Halálbüntetés jár a király előtti hívatlan megjelenésért. Mardokeus azonban Jehova hatalmába vetett hitét nyilvánítja ki, amikor kijelenti, hogy ha Eszter cserbenhagyja őket, minden bizonnyal meg fog halni, de a megszabadítás akkor is „eljön a zsidók részére, csak más helyről”. És vajon nem éppen erre az időre való tekintettel lett királyné Eszter? (4:14). Látva a válságos helyzetet, a királyné beleegyezik, hogy kockára tegye az életét, a Szúzában élő zsidók pedig három napig böjtölnek vele együtt.

11. Hogyan használja fel Eszter a királynál élvezett kegyét, s milyen összeesküvést tervez Hámán Mardokeus ellen?

¹¹ Ezután Eszter legszebb királyi öltözékében megjelenik a király előtt. Kegyet nyer a királynál, aki kinyújtja arany jogarát a királyné felé, élete megkímélésének jeléül. A királyné meghívja a királyt és Hámánt egy lakomára. Az ünnep alatt a király megkéri feleségét, hogy adja elő kérését és biztosítja arról, hogy teljesíti azt, még ha ’királysága feléről’ van is szó. Erre Eszter meghívja a királyt és Hámánt másnapra egy újabb lakomára (5:6). Hámán jókedvűen távozik. De bosszúságára ott látja a király kapujában Mardokeust, aki most sem hajlandó meghajolni Hámán előtt, hogy tiszteletet adjon neki. Felesége és barátai azt javasolják Hámánnak, építsen egy 50 könyök [22,3 m] magas akasztófát és kérjen a királytól engedélyt, hogy felakasszák rá Mardokeust. Hámán nyomban megépítteti az akasztófát.

12. Az események milyen fordulata idézi elő, hogy Ahasvérus felmagasztalja Mardokeust, viszont megalázza Hámánt?

¹² A fegyver visszafelé sül el (6:1–7:10). Ezen az éjjelen a király nem tud elaludni. Magához kéreti a feljegyzéseket tartalmazó könyvet, felolvastat belőle, és megállapítja, hogy Mardokeust nem jutalmazta meg az élete megmentéséért. Később a király megkérdezi, ki van az udvarban. Hámán van ott, aki azért jött, hogy királyi végrehajtó parancsot kérjen Mardokeus meggyilkolására. A király megkérdezi Hámánt, hogyan fejezze ki tiszteletét az iránt, akinek a kedvében akar járni. Hámán arra gondol, hogy a király csakis róla beszélhet, s ezért a tiszteletnyilvánítás egy igen pompás módját vázolja. A király parancsa így szól: „Tégy így a zsidó Mardokeussal!” (6:10). Hámánnak nincs más választása: kénytelen Mardokeust királyi pompába öltöztetni, a király lovára ülteti és körbevezeti a város közterén, miközben ő a kikiáltó szerepét tölti be. Hámán megaláztatásában sírva fut haza. Felesége és barátai nem tudják megvigasztalni. Sorsa megpecsételődött.

13. Mit tár fel Eszter a lakomán, és ez Hámán számára milyen végzetes ítélethez vezet?

¹³ Elérkezik az idő Hámán számára, hogy megjelenjék a király és Eszter előtt a lakomán. A királyné elmondja a királynak, hogy őt és népét eladták, pusztulásra szánták. Ki merészelte ezt a gonoszságot cselekedni? Eszter így válaszol: „Az a férfi, az ellenfél és ellenség, ez a gonosz Hámán” (7:6). A  király erre haragra lobbanva feláll és kimegy a kertbe. Hámán egyedül marad a királynéval, s életéért esedezik. Amikor a király visszatér és meglátja, hogy Hámán a királyné fekhelyén van, még dühösebb lesz. Azonnal elrendeli Hámán felakasztását, pontosan arra a fára, amelyet az Mardokeus számára készített! (Zsolt 7:16 [7:17, Károli]).

14. Hogyan jutalmazza meg a király Esztert és Mardokeust, s milyen írásbeli rendelettel kedveskedik a zsidóknak?

¹⁴ Mardokeust előléptetik, a zsidók megszabadulnak (8:1–10:3). A király Eszternek adja Hámán minden birtokát. Eszter feltárja Ahasvérus előtt rokoni kapcsolatát Mardokeussal, akit a király Hámán előző állásába léptet elő s neki adja a királyi pecsétgyűrűt. Eszter ismét az életét kockáztatja, amikor a király elé megy, hogy a zsidók megöletésére kiadott írásbeli rendelet eltörlését kérje. Igen ám, de a „méd–perzsa törvények” eltörölhetetlenek (1:19). A király ezért hatalmat ad Eszternek és Mardokeusnak, hogy írjanak egy új törvényt és pecsételjék le a király gyűrűjével. Ez az írásbeli rendelet, melyet a birodalomban ugyanúgy szétküldenek, mint az előzőt, felhatalmazza a zsidókat, hogy gyűljenek egybe és álljanak ki lelkeikért, „semmisítsék meg, öljék meg és pusztítsák el annak a népnek és közigazgatási kerületnek minden seregét, amely ellenségeskedést tanúsít irántuk, kicsinyeket és nőket, javaikat pedig zsákmányolják el”. Ugyanazon a napon tegyék, amelyen Hámán törvénye életbe lép (8:11).

15. a) Mi a kimenetele a harcnak, és milyen ünnepet iktat be Mardokeus? b) Milyen állásba magasztalják fel Mardokeust, s milyen célra használja fel ezt a tekintélyt?

¹⁵ Amikor a megjelölt nap, adar hó 13. napja eljön, egy ember sem állhat meg a zsidók előtt. Eszter kérésére a harc Szúzában a 14. napon is folytatódik. Összesen 75 000 embert végeznek ki az ellenség közül az egész birodalomban. További 810 embert ölnek meg Szúza várában. Ezek között van Hámán tíz fia is, akiket az első napon ölnek meg és még a második napon is az akasztófán lógnak. Fosztogatás nem történik. Adar hó 15-én nyugalom következik, a zsidók lakomára gyűlnek és örvendeznek. Mardokeus írásbeli utasításokat ad a zsidók számára, melyekben elrendeli a „Pur, azaz a Sorsvetés” Ünnepét minden évben adar hó 14-én és 15-én; ezt a zsidók a mai napig is megünneplik (9:24). Mardokeust felmagasztalják a királyságban, Ahasvérus király után a második legmagasabb állást tölti be. Ezt az állást arra használja fel, hogy ’a népe javára munkálkodjon és békét szóljon az összes leszármazottjának’ (10:3).

MIÉRT HASZNOS?

16. Milyen isteni alapelveket és figyelemre méltó példákat találnak a keresztények Eszter könyvében?

¹⁶ Bár a Biblia más írói nem idéznek közvetlenül az Eszter könyvéből, a könyv mégis teljesen összhangban van az ihletett Írások többi részével. Valójában több olyan bibliai alapelvről ad ragyogó szemléltetést, amely a Keresztény Görög Iratokban később szerepel, és amely minden korban érvényes Jehova imádóira. A következő idézetek tanulmányozása nemcsak azt mutatja meg, hogy ez így van, hanem azt is, mennyire építő e könyv a keresztényi hit számára: Eszter 4:5 – Filippi 2:4; Eszter 9:22 – Galátzia 2:10. A zsidók ellen emelt ama vádat, hogy nem engedelmeskednek a király törvényének, hasonló módon megismételték a korai keresztények ellen is (Eszt 3:8, 9; Csel 16:21; 25:7). Jehova igaz szolgáinak félelem nélkül szembe kell nézniük az ilyen vádakkal, és imateljesen rá kell bízniuk magukat Isten hatalmára, aki képes megszabadítani őket, miként azt Mardokeus, Eszter és zsidó társaik ragyogó példája mutatja (Eszt 4:16; 5:1, 2; 7:3–6; 8:3–6; 9:1, 2).

17. Hogyan nyújtott helyes példát Mardokeus és Eszter az Istennek és a „felsőbb hatalmaknak” való engedelmesség tekintetében?

¹⁷ Mint keresztényeknek nem kell azt gondolnunk, hogy a mi helyzetünk más, mint Mardokeusé és Eszteré. Mi is egy idegen világban élünk, „felsőbb hatalmak” alatt. Noha az a vágyunk, bármelyik országban élünk is, hogy törvénytisztelő polgárok legyünk, helyes módon határvonalat kell húznunk és meg kell tudnunk állapítani: mit fizessünk vissza a császárnak és mit Istennek (Róma 13:1; Luk 20:25). Mardokeus miniszterelnök és Eszter királyné jó példát nyújtanak számunkra a világi kötelességek terén való engedelmesség és hűség tekintetében (Eszt 2:21–23; 6:2, 3, 10; 8:1, 2; 10:2). Mindazonáltal Mardokeus félelem nélkül húzta meg a határvonalát annak, hogy meddig engedelmeskedjék a királyi parancsnak, s így nem hajolt meg a megvetett amálekita Hámán előtt. Mardokeus arról is gondoskodott, hogy a zsidók fellebbezéssel élve jogorvoslatot kapjanak, amikor Hámán összeesküvést szőtt a zsidók megsemmisítésére (3:1–4; 5:9; 4:6–8).

18. a) Mi bizonyítja, hogy Eszter könyve „Istentől ihletett és hasznos”? b) Hogyan bátorít minket e könyv az Isten Királysága érdekeinek védelmezésére?

¹⁸ Minden bizonyíték arra mutat, hogy az Eszter könyve az „Istentől ihletett és hasznos” Szent Biblia része. Noha nem említi közvetlenül Istent vagy az ő nevét, de a hit kiváló példáit tárja elénk. Mardokeus és Eszter nem valamilyen mesemondó képzelőerejének a termékei, hanem Jehova Isten valódi szolgái voltak, olyan személyek, akik feltétlenül bíztak Jehova megmentő hatalmában. Bár a „felsőbb hatalmak” alatt éltek egy idegen földön, minden törvényes eszközt felhasználtak Isten népe érdekeinek, valamint imádatuknak védelme érdekében. Mi, akik ma élünk, követhetjük példájukat az Isten megszabadító Királysága ’jó hírének védelmében és törvényes megerősítésében’ (Fil 1:7).

[Lábjegyzetek]

[Tanulmányozási kérdések]