Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

A Biblia 20. könyve – Példabeszédek

A Biblia 20. könyve – Példabeszédek

A Biblia 20. könyve – Példabeszédek

Író: Salamon, Agur és Lemuél

Írás helye: Jeruzsálem

Írás befejezése: i. e. kb. 717

1. Milyen bölcsesség található a Példabeszédek könyvében?

AMIKOR Salamon, Dávid fia király lett Izraelben i. e. 1037-ben, Jehovához imádkozott „bölcsességért és ismeretért”, hogy helyesen „ítélhesse ezt a nagy népet”. Jehova meghallgatta őt és adott neki „ismeretet, bölcsességet és érző szívet” (2Krón 1:10–12; 1Kir 3:12; 4:30, 31). Ennek eredményeképpen Salamon „háromezer példabeszédet szerzett” (1Kir 4:32). E szóbeli bölcsesség némelyikét megörökítették a Bibliában, a Példabeszédek könyvében. Mivel Salamon bölcsessége tulajdonképpen onnan eredt, hogy „Isten a szívébe helyezte azokat”, a Példabeszédek könyvének tanulmányozása valójában Jehova Isten bölcsességének tanulmányozását jelenti (1Kir 10:23, 24). Ezek a példabeszédek örök igazságokat fejeznek ki. Éppen olyan időszerűek most, mint első elhangzásuk idején.

2. Miért volt megfelelő idő Salamon uralkodásának ideje arra, hogy ilyen isteni útmutatásról történjék gondoskodás?

2 Salamon uralkodásának ideje megfelelő volt arra, hogy ilyen isteni útmutatásról történjék gondoskodás. Salamonról azt olvassuk, hogy „Jehova trónján ült”. Izrael teokratikus királysága akkor volt legszebb virágzásában, és Salamont szerfölött nagy „királyi méltóság” vette körül (1Krón 29:23, 25). A béke és a bőség ideje volt az. A nép biztonságot élvezett (1Kir 4:20–25). De még ilyen teokratikus uralom alatt is voltak az embereknek személyes gondjaik és nehézségeik, melyek emberi gyarlóságukból eredtek. Teljesen érthető, hogy a nép a bölcs királyra, Salamonra tekintett segítségért problémáinak megoldásában (1Kir 3:16–28). Miközben Salamon ilyen ügyekben sok-sok ítéletet hozott, számos közmondás hagyta el a száját, amely megfelelt a naponként felvetődő élethelyzeteknek. Ezek a rövid, de hatásos szólások igen értékesek voltak azok számára, akik életüket Isten akaratával kívánták összhangba hozni.

3. Hogyan állították össze a Példabeszédek könyvét?

3 A beszámoló nem azt mondja, hogy Salamon írta a Példabeszédeket, hanem azt: ’beszélte’ ezeket a példabeszédeket, és „ . . . alapos kutatást végzett, hogy sok példabeszédet sorrendbe szedjen”. Ez azt mutatja, hogy ő a példabeszédeket későbbi használatra is meg akarta őrizni (1Kir 4:32; Préd 12:9 [12:11, Károli]). Dávid és Salamon idejében az udvari tisztviselők listáján királyi titkárok neve is szerepelt (2Sám 20:25; 2Kir 12:10). Pontosan nem tudjuk, hogy ezek az udvari írnokok írták-e le és gyűjtötték-e össze Salamon példabeszédeit, de a hozzá hasonló képességű uralkodók kijelentéseit mindig igen nagyra értékelték és feljegyezték. Csaknem teljes az egyetértés abban, hogy a könyv más gyűjteményekből összeállított gyűjtemény.

4. a) Hogyan osztják fel általában a Példabeszédek könyvét? b) Kitől ered a Példabeszédek zöme?

4 A Példabeszédek könyvét általában öt részre osztják fel: 1. az 1–9. terjedő fejezetek, s a rész kezdő szavai: „Salamonnak, Dávid fiának példabeszédei”; 2. a 10–24. terjedő fejezetek a megnyitó szavakkal: „Salamon példabeszédei”; 3. a 25–29. terjedő fejezetek; ez a felosztás így kezdődik: „Ezek szintén Salamon példabeszédei, melyeket Ezékiásnak, Júda királyának emberei átírtak”; 4. a 30. fejezet, amelynek elején ez áll: „Agurnak, Jáké fiának beszédei”; 5. a 31. fejezet, amely magába foglalja „Lemuél király szavait, azt a súlyos üzenetet, amelyet anyjától kapott feddésül”. Salamon volt tehát a Példabeszédek zömének szerzője. Hogy ki volt Agur és Lemuél, arról semmi biztosat nem tudunk. Egyes magyarázók úgy vélik, hogy a Lemuél Salamonnak egy másik neve lehetett.

5. Mikor írták és állították össze a Példabeszédek könyvét?

5 Mikor állították össze a Példabeszédek könyvét? Nagyobbik részét kétségtelenül Salamon uralkodása alatt (i. e. 1037–998) írták, mielőtt még Salamon eltért volna az igaz úttól. Minthogy teljes bizonytalanságban vagyunk Agur és Lemuél személyét illetően, nem tudjuk megállapítani anyaguk keletkezésének időpontját. Mivel ezeknek a gyűjteményeknek egyikét Ezékiás uralma alatt (i. e. 745–717) készítették, a befejező gyűjtemény nem készülhetett el Ezékiás uralkodása előtt. Vajon a felosztás két utolsó részletét Ezékiás király intézkedése alapján gyűjtötték össze? A Példabeszédek 31:31-hez fűzött lábjegyzet a Szent Iratok Új Világ fordítása – Referenciákkal című kiadványban (angolban) ezt írja: „A héber szöveg néhány kiadásában szerepel a trigram, vagyis a chéth, zaʹjin, qóf (hét, zajin, kóf) betűk. Ez a trigram Ezékiás király aláírásaként áll ott, hogy jelezze az írnokai által végzett másolási munka befejezését.”

6. Mi a példabeszéd, és miért találó a könyv héber elnevezése?

6 A héber Bibliákban a könyvet először annak megnyitó szaváról nevezték el mish·lehʹ-nek, azaz „példabeszédek”-nek. A mish·lehʹ a héber ma·shalʹ főnév többes számú alakja, amely főnévről általában úgy vélik hogy a „hasonlít” vagy a „hasonló” gyökérszóból ered. Ezek a meghatározások igen pontosan leírják a könyv tartalmát, mivel a Példabeszédek olyan velős mondásokat tartalmaz, melyek gyakran hasonlóságokon vagy összehasonlításokon alapulnak, és azért hangzottak el, hogy a hallgatókat gondolkodásra serkentsék. A rövid forma könnyen érthetővé, követhetővé és érdekessé teszi a Példabeszédeket, ebben a formában könnyen megtanítható, megtanulható és könnyen visszaemlékezhetünk rá. A lényeg tehát megmarad.

7. Mit kell megjegyeznünk a Példabeszédek könyvének stílusáról?

7 A könyv stílusa is rendkívül érdekes. A Példabeszédeket héber költészeti stílusban írták. Legnagyobb részének szerkezete párhuzamos. Ennél a formánál a sorok végei vagy a versek végei nem rímelnek, nem hangzanak össze. A mű költőisége abban áll, hogy a ritmikus sorok párhuzamos gondolatokat vagy eszméket fejeznek ki. Szépsége és tanítási ereje a gondolatoknak ebben a ritmikus váltakozásában rejlik. A gondolatok lehetnek hasonlók vagy szemben állók, de a párhuzam ereje éppen abban van, hogy a gondolat szabad teret kap, kibővül az ábrázolás, s világossá válik a jelentés. A rokon értelmű párhuzamok példái találhatók a Példabeszédek 11:25; 16:18; 18:15-ben, de még több a szembeállító párhuzam a Példabeszédek 10:7, 30; 12:25; 13:25; 15:8-ban. A könyv vége más szerkezet szerint épül fel (Péld 31:10–31). A 22 vers úgy van elrendezve, hogy héber nyelven mindegyik vers a héber ábécé egymást követő betűivel kezdődik, vagyis a több zsoltárnál is megtalálható „akrosztichon” stílust követi. Szépség tekintetében ez a stílus páratlan a régi írásokban.

8. Hogyan tanúskodnak a korai keresztényeknek a Példabeszédekből vett hivatkozásai a könyv hitelessége mellett?

8 A Példabeszédek könyvének hitelességét az a tény bizonyítja, hogy a korai keresztények igen széles körben alkalmazták a viselkedési szabályok megállapításánál. Jakab különösen járatos volt a Példabeszédekben, s a keresztény viselkedésre vonatkozó kitűnő tanácsaiban a Példabeszédek alapelveit alkalmazta. (Vö. Példabeszédek 14:29; 17:27 és Jakab 1:19, 20; Példabeszédek 3:34 és Jakab 4:6; Példabeszédek 27:1 és Jakab 4:13, 14.) A Példabeszédekből vett közvetlen hivatkozások találhatók a következő idézetekben: Róma 12:20Példabeszédek 25:21, 22; Zsidók 12:5, 6Példabeszédek 3:11, 12; 2Péter 2:22Példabeszédek 26:11.

9. Hogyan van összhangban a Példabeszédek könyve a Biblia többi részével?

9 Ezenkívül maga a Példabeszédek könyve is azt mutatja, hogy összhangban van a Biblia többi részével, s ezáltal bizonyítja, hogy szerves részét alkotja „a teljes Írásnak”. Meglepő gondolati egységet fedezhetünk fel, ha Mózes törvényével, Jézus tanításával, valamint Jézus apostolainak és tanítványainak írásaival hasonlítjuk össze. (Lásd: Példabeszédek 10:161Korinthus 15:58 és Galátzia 6:8, 9; Példabeszédek 12:25 [12:24, Károli] – Máté 6:25; Példabeszédek 20:202Mózes 20:12 és Máté 15:4.) Még olyan pontok érintésekor is gondolati egységben van a Biblia más íróival, mint például a föld lakhatóvá tétele az emberek számára (Péld 3:19, 20; 1Móz 1:6, 7; Jób 38:4–11; Zsolt 104:5–9).

10., 11. Mi tanúskodik még a könyv isteni ihletettsége mellett?

10 A könyv isteni ihletettségét tanúsítja tudományos pontossága is; mindegy, hogy a példabeszéd kémiai, orvosi vagy egészségügyi alapelvet érint. A Példabeszédek 25:20 nyilvánvalóan a sav-lúg reakciókról beszél. A Példabeszédek 31:4, 5 megegyezik azzal a modern tudományos megállapítással, hogy az alkohol tompítja a gondolkodási folyamatot. Sok orvos és dietetikus egyetért abban, hogy a méz gyógyhatású étel, ami a Példabeszédek szavait juttatja eszünkbe: „Fiam, egyél mézet, mert az jó” (Péld 24:13). A modern pszichoszomatikus (lelki tényezőktől befolyásolt, testi tényezőkkel kapcsolatos) megfigyelések sem újak a Példabeszédek számára. „Az örvendező szív jót tesz, mint a gyógyír” (17:22; 15:17).

11 Valóban, a Példabeszédek könyve minden emberi szükségletet és helyzetet felölel és annyira teljes, hogy az egyik szaktekintély azt mondta: „Nincs az életben olyan kapcsolat, amelyre ne volna megfelelő oktatás. Nincs jó vagy rossz hajlam megfelelő ösztönzés vagy helyesbítés nélkül. Az emberi öntudat mindenhol közvetlen kapcsolatba van hozva Istenével . . . , és az ember úgy jár, mintha Alkotója és Bírája előtt volna . . . Az emberi érzésnek minden változata megtalálható ebben a régi könyvben; és bár háromezer évvel ezelőtt írták, még mindig olyan természethű, mintha most származott volna annak élő képviselőjétől” (Smith’s Bible Dictionary, 1890, 3. kötet, 2616. oldal).

A PÉLDABESZÉDEK KÖNYVÉNEK TARTALMA

12. a) Milyen összefüggő költeményből áll a Példabeszédek első része? b) Mit tanít ez a bölcsességről és az emberi viselkedésről? c) Hogyan adja meg a Példabeszédek 1:7 az egész könyv alapját?

12 Első rész (1:1–9:18). Ez a rész összefüggő költemény, amely rövid beszédekből áll; mintha egy apa beszélne a fiával arról, miért szükséges a bölcsesség a szív vagy az egész belső ember vezetéséhez és a vágy irányításához. A bölcsességnek és a bölcsesség áldásainak: a boldogságnak, kellemességnek, békének és életnek az értékére tanít (1:33; 3:13–18; 8:32–35). Ennek ellentéte a bölcsesség hiánya, melynek eredménye: a szenvedés és végül a halál (1:28–32; 7:24–27; 8:36). Az élet helyzeteit és a számtalan eshetőséget figyelembe véve alapvető tanítást ad az embernek az emberi viselkedésről, továbbá a viselkedés jelenlegi és jövőbeni következményeiről. A Példabeszédek 1:7 szavai az egész könyv alapjául szolgálnak: „Jehova félelme a tudás kezdete.” Minden cselekedetünknek vissza kell tükröznie, hogy Jehovát figyelembe vettük. A könyv állandóan ismétli annak szükségességét, hogy ne felejtsük el Isten törvényeit, és ne hagyjuk el, hanem kövessük szorosan az ő parancsolatait.

13. Milyen kiemelkedő gondolatok vonulnak végig ezen a részen?

13 A vezérfonal, amely az első szakaszon végigfut: a gyakorlati bölcsesség, ismeret, Jehova félelme, fenyítés és megkülönböztető képesség. Ez a rész óv bennünket a rossz társaságtól; int arra, hogy ne hagyjuk el Jehova fenyítését, és kerüljük az illetlen kapcsolatokat idegen nőkkel (1:10–19; 3:11, 12; 5:3–14; 7:1–27). Kétszer is megemlíti, hogy a bölcsesség nyilvános tereken kiált, tehát megszerezhető és elnyerhető (1:20, 21; 8:1–11). Megszemélyesíti a bölcsességet, s az hívogatóan szól a tapasztalatlanokhoz, sőt némi fényt vet a föld teremtésére is (1:22–33; 8:4–36). Milyen káprázatos könyv is ez! Végül a rész a kiinduló témához tér vissza: „Jehova félelme a bölcsesség kezdete” (9:10). Mindenütt amellett szól, hogy Jehovát valamennyi utunkban el kell ismernünk és ragaszkodnunk kell igazságosságához, ami az élet útja, és ami sok nemkívánatos dologtól megóvhat minket.

14. Milyen párhuzamosan alkalmazott szembeállítások emelik ki a Példabeszédek könyvének gyakorlati tanításait?

14 Második rész (10:1–24:34). Itt sok kitűnő, egymástól független alapelvet találunk, mely segít nekünk az élet bonyolult dolgainak bölcs rendezésében. Ez a rész megtanít minket a bölcsesség helyes alkalmazására, hogy azáltal boldogabbak legyünk és kellemesebbé tegyük az életet. A párhuzamosan alkalmazott szembeállítások világosan kiemelik ezeket a tanításokat. A következő felsorolás a 10., 11. és 12. fejezetben előforduló témákat emeli ki:

szeretet, szemben a gyűlölettel;

bölcsesség, szemben a balgasággal;

becsületesség, szemben a csalással;

megbízhatóság, szemben a megbízhatatlansággal;

igazság, szemben a hazugsággal;

bőkezűség, szemben a zsugorisággal;

szorgalom, szemben a restséggel;

feddhetetlen élet, szemben a tisztességtelen élettel;

jó tanács, szemben az oktalan vezetéssel;

derék feleség, szemben a haszontalan feleséggel;

igazságosság, szemben a gonoszsággal;

szerénység, szemben a beképzeltséggel.

Ha ezt a felsorolást naponkénti életünkben szem előtt tartjuk, meggyőződhetünk arról, hogy a Példabeszédek könyve valóban hasznos könyv!

15. Mondj néhány példát olyan emberi helyzetekre, melyekkel a Példabeszédek könyve foglalkozik!

15 A hátralevő rész (13:1–24:34) továbbra is emlékeztet bennünket Jehova zsinórmértékeire; ennek révén jó belátásra és helyes ítélőképességre tehetünk szert. A tárgyalt emberi helyzetek sokaságának felsorolása mutatja, hogy a témák milyen széles skálájára terjed ki ez a könyv. Igen hasznos, ha ismerjük és megfogadjuk a következő dolgokkal kapcsolatos bibliai tanácsokat: kérkedés, önteltség, az adott szó megtartása, ravaszság, társaságok, gyermeknevelés és fenyítés, a helyes dolgokról alkotott nézőpont, legyünk lassúak a haragra, lesújtottak pártfogolása, csalás, ima, gúnyolódás, az élethez szükséges dolgokkal való megelégedés, büszkeség, jogtalan nyereség, megvesztegetés, perlekedés, önuralom, elkülönülés, hallgatás, részrehajlás, veszekedés, alázat, fényűzés, apáról és anyáról való gondoskodás, részegítő italok, mások becsapása, a feleség tulajdonságai, ajándékok, kölcsönkérés, kölcsönadás, szívesség, bizalom, vagyon öröklése, a háznép építése, irigység, bosszú, hiúság, szelíd felelet, elmélkedés és igazi barátság. A tanácsok micsoda gazdagságát tartalmazza ez a rész, és mily egészséges útmutatást ad az élet mindennapi dolgaira! Ezen témák közül sok egyesek számára nem látszik fontosnak, azonban itt kívánjuk megemlíteni, hogy a Biblia nem hagyja figyelmen kívül a számunkra látszólag szükségtelennek tűnő kis dolgokat sem. Ebben a tekintetben a Példabeszédek könyve felbecsülhetetlen értékű.

16. Milyen építő tanácsot kapunk a Példabeszédek harmadik részében?

16 Harmadik rész (25:1–29:27). Ez építő tanácsot ad olyan dolgokban, mint a tiszteletadás, türelem, ellenség, ostobákkal való bánásmód, tréfálkozás, hízelgés, féltékenység, barát által okozott sérelem, éhség, rágalom, az utódok felelőssége, kamat, bűnbánat, a gonosz uralom következményei, gőgös magaviselet, az igazságos uralom áldásai, fiatalkori bűnözés, szolgákkal való bánásmód, éleslátás és látomás.

17. a) Milyen „súlyos üzenetet” közölt itt Agur? b) Milyen négy dolgot említő sorozatokat ír le?

17 Negyedik rész (30:1–33). Ez az Agurnak tulajdonított „súlyos üzenet”. Saját jelentéktelenségének alázatos elismerése után az író utal arra, hogy az ember képtelen akár földet, akár azon bármit is teremteni. Isten Szavát tisztának, Istent pedig pajzsnak nevezi. Azt kéri, hogy Isten távoztassa el tőle a hazug szót, és ne adjon neki se gazdagságot, se szegénységet. Leírja a tisztátalan, büszke és mohó nemzedéket, amely gonoszt szól az ő szülei ellen. Ismerteti, mi az a négy dolog, amely nem mondja: „Elég!”, s ezeket együtt említi azzal a négy dologgal, amelyet túl nehéz megérteni (30:15, 16). Ír a házasságtörő nő arcátlan mentegetődzéséről. Majd felsorolja azt a négy dolgot, amelyet a föld el nem szenvedhet, azután azt a négy kicsiny állatot, amely ösztönösen bölcs, továbbá négy olyan dolgot, amely mozgása által tűnik ki. Ügyes hasonlattal figyelmeztet arra, hogy „aki a haragot éleszti, háborúságot szerez” (30:33).

18. Mit mond el Lemuél király a) a rossz asszonyról és b) az alkalmas feleségről?

18 Ötödik rész (31:1–31). Ez egy újabb „súlyos üzenet”, Lemuélé, a királyé. Kétféle stílusban íródott. Az első rész megtárgyalja azt a romlást, amelybe valaki egy rossz asszony által jut; figyelmeztet, hogy a részegítő ital elfordíthatja az ítéletet, és igazságos ítéletet kér. A második részben az akrosztichonos forma a rátermett feleség klasszikus leírását tartalmazza. Elég részletesen szemügyre veszi a derék asszony értékeit, rámutat, hogy a jó feleség megbízható, jutalom a férje számára. Jó tulajdonságai: iparkodó, korán kel, gondos bevásárló, a szegényekhez jószívű, valamint előrelátó és bölcsességet szól. Továbbá éber is, gyermekei tisztelik, férje pedig dicséri. Mindenekfölött azonban féli Jehovát.

MIÉRT HASZNOS?

19. Hogyan határozza meg a Példabeszédek könyve a könyv hasznos célját?

19 A Példabeszédek könyvének hasznos célját a megnyitó versek határozzák meg: „Hogy az ember bölcsességet és fegyelmet tanuljon, hogy az értelmes mondásokat megértse, és belátást, igazságosságot, ítéletet és becsületességet adó fenyítést kapjon, hogy a tapasztalatlanoknak éleselméjűséget adjon és a fiatalnak ismeretet és gondolkodóképességet” (1:2–4). Ezzel a kinyilvánított céllal összhangban a könyv kiemeli az ismeretet, a bölcsességet és az értelmet, amelyek mindegyike a maga sajátos módján hasznos.

20. Mit mond a Példabeszédek könyve az ismeretről?

20 1. Ismeret – az ember egyik legfontosabb szükséglete, mert nem jó az embernek tudatlanságba kerülni. Az ember soha nem szerezhet pontos ismeretet Jehova félelme nélkül, hisz az ismeret éppen ezzel a félelemmel kezdődik. Az ismeretet jobban kell kívánni a választott aranynál. Miért? Mert ismeret által szabadul meg az igaz; ez tartja vissza attól, hogy a bűnbe rohanjon. Mennyire szükséges keresni és magunkba fogadni! Értékes. Ezért tehát „fordítsd ide a füledet és halld a bölcsek szavát, hogy tudományomra hajoljon szíved” (22:17; 1:7; 8:10; 11:9; 18:15; 19:2; 20:15).

21. Mi az isteni tanítás a bölcsességről?

21 2. Bölcsesség – az a képességünk, hogy szerzett ismeretünket helyesen használjuk fel Jehova dicsőítésére, s ez „elsőrendű dolog”. Szerezd meg! Ennek a forrása Jehova. Az életadó bölcsesség kiindulópontja az, hogy megismerd és féld Jehova Istent. Ez a bölcsesség nagy titka. Istent féld, és ne az embereket! A megszemélyesített bölcsesség felhívást közöl és mindenkit arra sürget, hogy jobbítsa meg útját. A bölcsesség hangosan kiált az utcákon. Jehova most minden tapasztalatlan embert felszólít azokkal együtt, akik érzik szívükben a bölcsesség szükségességét, hogy forduljanak el a gonosztól, hogy táplálkozzanak a bölcsesség kenyerével. Akkor kevéssel is megelégszenek és boldogok lesznek Jehova félelmével, boldogabbak, mint bőségben és ilyen félelem nélkül. Sokféle a bölcsesség áldása; hatásai rendkívül hasznosak. A bölcsesség és az ismeret, gondolkodóképességünknek ezen alapjai meg tudnak védeni bennünket. Miként a méz hasznos és kellemes, a bölcsesség is az. Értékesebb, mint az arany; az életnek fája. Az emberek elvesznek bölcsesség nélkül, de a bölcsesség megtartja az életet, életet jelent (4:7; 1:7, 20–23; 2:6, 7, 10, 11; 3:13–18, 21–26; 8:1–36; 9:1–6, 10; 10:8; 13:14; 15:16, 24; 16:16, 20–24; 24:13, 14).

22. Milyen védelmet találunk az értelemben?

22 3. Értelem – ez is fontos az ismereten és a bölcsességen kívül; ennélfogva „mindennel, amit szerzel, szerezz értelmet”. Az értelem az a képesség, amely segít a dolgokat a maguk összefüggésében látni; megkülönböztető képességet jelent, mindenkor figyelembe véve Istent, hisz az ember nem támaszkodhat saját értelmére. Micsoda képtelenség azt gondolni, hogy valaki értelmes és jó megkülönböztető képességgel rendelkezik, ha Jehovával ellentétben cselekszik! Buzgón kell keresnünk az értelmet, mint a rejtett kincset, hogy sajátunkká legyen. Ahhoz, hogy valamit megérthessünk, ismeretre van szükségünk. Az az erőfeszítés, melyet az értelmes ember az ismeret megszerzése érdekében tesz, jutalommal jár, hisz a bölcsesség áll előtte. Továbbá megvédi e világ számtalan csapdájától, mint például azoktól a rossz emberektől, akik megpróbálják behálózni őt, hogy járjon velük a sötétség útján. Legyen mindezekért hálás Jehova Istennek, aki az életadó ismeret, bölcsesség és értelem Forrása! (4:7; 2:3, 4; 3:5; 15:14; 17:24; 19:8; 21:30).

23. Milyen bölcs tanácsot fejteget ezután a könyv?

23 A Példabeszédek könyvének hasznos céljával összhangban a könyv mérhetetlenül sok bölcs és ihletett tanácsot tár fel, hogy segítsen nekünk megmaradni az értelemben és megvédje szívünket, „mert abból indulnak ki az élet forrásai” (4:23). A bölcs tanács kiválasztása következik, amire az egész könyv nagy hangsúlyt fektet.

24. Mit mond a gonoszról és az igazról?

24 A gonoszok és az igazak szemben állnak egymással: A gonoszt megfogják tekervényes útján, és kincsei nem mentik meg a harag napján. Az igaz az élet útján van és Jehovától jutalmat kap (2:21, 22; 10:6, 7, 9, 24, 25, 27–32; 11:3–7, 18–21, 23, 30, 31; 12:2, 3, 7, 28 [12:1, 2, 6, 27, Károli]; 13:6, 9; 14:2, 11; 15:3, 8, 29; 29:16).

25. Hogyan óv a Példabeszédek könyve az erkölcstelenségtől?

25 A tiszta erkölcs szükségessége: Salamon folyton óv az erkölcstelenségtől. A házasságtörőket csapás, valamint tiszteletlenség sújtja, és gyalázatuk nincs eltörölve. A „lopott víz” édesnek tűnhet egy ifjú előtt, de a prostituált útja a halálba visz, és gyanútlan áldozatait is magával ragadja. Azokat, akik az erkölcstelenség mély vermébe esnek, Jehova leleplezi (2:16–19; 5:1–23; 6:20–35; 7:4–27; 9:13–18; 22:14; 23:27, 28).

26. Mit mond az önuralomról?

26 Az önuralom szükségessége: A Példabeszédek könyve elítéli az iszákosságot és a falánkságot. Mindazoknak, akik Isten helyeslésére törekszenek, mértéket kell tartaniuk mind az evésben, mind az ivásban (20:1; 21:17; 23:21, 29–35; 25:16; 31:4, 5). Azok, akik lassúak a haragra, értelemben bővelkednek és erősebbek annál az embernél, aki egy várost foglal el (14:17, 29; 15:1, 18; 16:32; 19:11; 25:15, 28; 29:11, 22). Az önuralom azért is szükséges, hogy elkerüljük a haragot és a féltékenységet, amely rothadás az ember csontjaiban (14:30; 24:1; 27:4; 28:22).

27. a) Mit jelent a nyelv oktalan használata? b) Miért oly életfontosságú nyelvünk és ajkunk bölcs használata?

27 A beszéd bölcs és oktalan használata: A tisztességtelen beszéd, a rágalmazó, a hamis tanú és a csaló lelepleződik, mert ezek utálatosak Jehova előtt (4:24; 6:16–19; 11:13; 12:17, 22 [12:16, 21, Károli]; 14:5, 25; 17:4; 19:5, 9; 20:17; 24:28; 25:18). Ha valakinek a szája jó dolgokat szól, az az élet forrása; de a balga szája romlásba dönti őt. „Élet és halál van a nyelv hatalmában, és ki-ki amelyiket szereti, annak eszi gyümölcsét” (18:21). A rágalom, hazug beszéd, hízelgés és elhamarkodott szavak szintén elítéltetnek. A bölcsesség útja az igazság beszéde és Isten tisztelete (10:11, 13, 14; 12:13, 14, 18, 19 [12:12, 13, 17, 18, Károli]; 13:3; 14:3; 16:27–30; 17:27, 28; 18:6–8, 20; 26:28; 29:20; 31:26).

28. Milyen bajt hoz a büszkeség, és milyen áldások származnak az alázatosságból?

28 A büszkeség balgasága és az alázatosság szükségessége: A büszke, gőgös ember olyan magasságba emeli magát, ahol valójában nem áll, ezért lezuhan. Aki szívében kevély, az utálatos Jehova előtt, de az alázatosnak bölcsességet, dicsőséget, gazdagságot és életet ad (3:7; 11:2; 12:9 [12:8, Károli]; 13:10; 15:33; 16:5, 18, 19; 18:12; 21:4; 22:4; 26:12; 28:25, 26; 29:23).

29. Hogyan tekintsük a lustaságot, és milyen értéke van a szorgalomnak?

29 Szorgalom, s nem tunyaság: Sok leírást találunk a lusta emberről. Tanács: menjen a hangyához leckéért és legyen bölcs. És a szorgalmas? A szorgalmasnak jól megy dolga! (1:32; 6:6–11; 10:4, 5, 26; 12:24, [12:23, Károli]; 13:4; 15:19; 18:9; 19:15, 24; 20:4, 13; 21:25, 26; 22:13; 24:30–34; 26:13–16; 31:24, 25).

30. Hogyan hangsúlyozza a Példabeszédek írója a jó társaságot?

30 Jó társaság: Balgaság társulni olyanokkal, akik nem félik Jehovát. Tehát a gonoszokkal vagy ostobákkal, forrófejűekkel, hírhordókkal vagy falánkokkal. Inkább társuljunk a bölcsekkel, és mi magunk is bölcsebbek leszünk! (1:10–19; 4:14–19; 13:20; 14:7; 20:19; 22:24, 25; 28:7).

31. Mi a bölcs tanács a feddésről?

31 A feddés és a rendreutasítás szükségessége: „Jehova megdorgálja azt, akit szeret”, és azok, akik megszívlelik a fenyítést, a dicsőség és az élet felé vezető úton haladnak. Aki viszont utálja a feddést, megszégyenül (3:11, 12; 10:17; 12:1 [11:32, Károli]; 13:18; 15:5, 31–33; 17:10; 19:25; 29:1).

32. Milyen helyes figyelmeztetést ad az író arról, hogyan lehet valaki jó feleség?

32 Tanács, hogyan lehet valaki jó feleség: Ismételten figyelmezteti a feleséget a Példabeszédek könyve: ne legyen vitatkozó és ne viselkedjék szégyenletesen. Az okos, istenfélő feleségnek a szerető jóság törvénye van nyelvén; az, aki ilyen feleséget talál, jóakaratot nyer Jehovától (12:4; 18:22; 19:13, 14; 21:9, 19; 27:15, 16; 31:10–31).

33. Milyen hasznos tanácsot ad a gyermekneveléssel kapcsolatban?

33 Gyermeknevelés: Tanítsd őket Isten parancsaira rendszeresen, akkor „nem felejtik el”! Neveld őket kora gyermekkoruktól Jehova oktatása szerint! Ne kíméld a vesszőt, ha az szükséges, mivel a vessző és a dorgálás, ha szeretetből fakad, bölccsé teszi a gyermeket. Azoknak, akik Isten útja szerint nevelik gyermekeiket, bölcs gyermekeik lesznek, akik örömöt és sok gyönyörűséget szereznek apjuknak és anyjuknak (4:1–9; 13:24; 17:21; 22:6, 15; 23:13, 14, 22, 24, 25; 29:15, 17).

34. Milyen előnyünk származik abból, ha elfogadjuk mások megsegítésének a felelősségét?

34 Mások megsegítésének felelőssége: Ezt a követelményt gyakran hangsúlyozza a Példabeszédek könyve. A bölcsnek meg kell osztania ismeretét másokkal. Az embernek bőkezűnek kell lennie, főként azokkal, akiknek kevés van; amikor így cselekszik, valójában Jehovának ad kölcsön, és ő biztosítja a visszafizetést (11:24–26; 15:7; 19:17; 24:11, 12; 28:27).

35. Milyen tanácsot ad a Példabeszédek könyve problémáink igazi megoldására?

35 Jehovába vetett bizalom: A Példabeszédek könyve problémáink gyökerére ezzel a tanáccsal utal: „Bízzál teljesen Istenben!” Minden utunkban figyelembe kell vennünk Jehovát. Egy ember esetleg eltervezheti életét, de Jehova irányítja lépteit. Jehova neve erős torony, hozzá fut az igaz és védelmet talál. Reménykedj Jehovában és fordulj Szavához útmutatásért! (3:1, 5, 6; 16:1–9; 18:10; 20:22; 28:25, 26; 30:5, 6).

36. Milyen szempontból mondhatjuk azt, hogy a Példabeszédek könyve korszerű, gyakorlatias és hasznos?

36 Mennyire hasznos mások és önmagunk tanítására és fegyelmezésére a Példabeszédek könyve! Az emberi kapcsolatok egyetlen részletét sem hagyja figyelmen kívül. Elszigeteli-e magát valaki Isten imádóitól? (18:1). Végkövetkeztetésre jut-e egy magas állásban levő, mielőtt mindkét felet meghallgatná egy bizonyos ügyben? (18:17). Van-e olyan, aki durván tréfálkozik? (26:18, 19). Hajlamos-e egy ember arra, hogy részrehajló legyen? (28:21). A kereskedő az üzletében, a földműves a mezején, a férj, a feleség és a gyermekek – mind egészséges tanácsot kapnak. A szülők azáltal kapnak segítséget, hogy feltárul előttük az a sok csapda, amely az ifjúságra leselkedik. A bölcsek taníthatják a tapasztalatlanokat. A Példabeszédek könyve mindig gyakorlatias, bármelyik korban élünk is; a könyv oktatása és tanácsa soha nem lesz idejétmúlt. „A Példabeszédek könyve – mondta egyszer egy amerikai nevelő, William Lyon Phelps – sokkal időszerűbb, mint a legfrissebb újság.” * Időszerű, gyakorlatias és hasznos a tanításra, mivel Isten ihletett könyve.

37. Hogyan van összhangban a Példabeszédek könyve a Nagyobb Salamon tanításaival?

37 A Példabeszédek könyve, amely nagyrészt Salamontól származik, hasznos a dolgok helyreigazítására és az embereket a Mindenható Isten felé fordítja. Így tett Jézus Krisztus is, akire a Máté 12:42 úgy utal, hogy ’Salamonnál nagyobb van itt’.

38. Hogyan járul hozzá a Példabeszédek könyve ahhoz, hogy jobban értékeljük Isten Királyságát és Királyságának igazságos alapelveit?

38 Milyen hálásak lehetünk, hogy ez a kiemelkedően bölcs személy Jehova Választottja, a Királyság Magva! Az ő trónja az, amely „szilárdan lesz megalapozva az igazságosság által”, mivel békés uralma sokkal, de sokkal dicsőségesebb, mint Salamon királyé. Erről a Királyság-uralomról olvassuk: „Szerető-kedvesség és igazság, ezek védelmezik a Királyt, és ő szerető kedvességében tartja fenn trónját.” Ez az emberiség számára az igazságos kormányzat örökkévalóságát nyitja meg, amelyről a Példabeszédek könyve ezt mondja: „Ha a király igazságban ítéli az alacsony sorsúakat, trónja szilárdan megmarad mindörökké.” Örömmel értékeljük tehát, hogy a Példabeszédek könyve nemcsak megvilágítja az ismeret, a bölcsesség és az értelem, valamint az örök élet felé vezető ösvényünket, hanem – ami még fontosabb – Jehovát mint az igaz bölcsesség Forrását magasztalja, amely bölcsességet ő a Királyság Örököse, Jézus Krisztus által oszt szét. A Példabeszédek könyve igen nagy mértékben hozzájárul az Isten Királysága és a Királyságot kormányzó igazságos alapelvek iránti értékeléshez (Péld 25:5; 16:12; 20:28; 29:14).

[Lábjegyzet]

^ 36. bek. Treasury of the Christian Faith, 1941, kiadta: Stuber és Clark, 48. oldal.

[Tanulmányozási kérdések]