A Biblia 23. könyve – Ésaiás

Író: Ésaiás

Írás helye: Jeruzsálem

Írás befejezése: i. e. 732 után

Megírt időtartam: i. e. kb. 778–732 utánig

1. Milyen helyzettel állt szemben a Közel-Kelet, különösen Izrael és Júda időszámításunk előtt a VIII. században?

A KEGYETLEN asszír uralkodó hatalma fenyegető árnyékként nehezedett Közel-Kelet birodalmaira és kisebb királyságaira. Az egész területen nem lehetett másról hallani, csak összeesküvésről és szövetkezésről (És 8:9–13). Északon a hitehagyó Izrael hamarosan áldozatul esett ennek a nemzetközi cselszövésnek, délen Júda királyainak ingatag uralma még tartott (2Kir 15–21. fejezet). Új katonai fegyvereket próbáltak ki és vetettek be, ami még csak fokozta az akkori idők rémületét (2Krón 26:14, 15). Hol lehet ilyenkor védelmet és megmentést találni? Bár a nép és a papok Júda kicsiny királyságában ajkukra vették Jehova nevét, szívük azonban más irányba fordult, először Asszíria, majd Egyiptom felé (2Kir 16:7; 18:21). A Jehova hatalmába vetett hit egyre jobban csökkent. Ahol nem volt kifejezett bálványimádás, ott a képmutató istenimádat érvényesült, amely csupán külsőségeken és nem Isten tiszta félelmén alapult.

2. a) Ki válaszolt arra a felhívásra, hogy álljon ki Jehova mellett, és mikor? b) Mi a jelentése a prófétai névnek?

² Ki fog kiállni Jehova mellett? Ki fogja hirdetni megmentő hatalmát? „Itt vagyok! Küldj engem!” – jött a készséges válasz. A válaszadó Ésaiás volt, aki már korábban is prófétált. Ez abban az évben volt, amikor meghalt a leprás Uzziás király, körülbelül i. e. 778-ban (És 6:1, 8). Ésaiás nevének jelentése: „megmentés Jehovától”; ugyanaz, mint Jézus nevének a jelentése („Jehova a megmentés”), csak fordított sorrendben. Ésaiás jövendölései kezdettől fogva azt a tényt hangsúlyozzák, hogy Jehovától jön a megmentés.

3. a) Mit tudunk Ésaiásról? b) Mennyi ideig prófétált, és kik voltak még próféták az ő idejében?

³ Ésaiás Ámóc fia (nem tévesztendő össze Ámóssal, a másik júdabeli prófétával) (És 1:1). Az Írások hallgatnak születése és halála körülményeiről; a zsidó hagyomány szerint a gonosz Manassé király kettéfűrészeltette. (Vö. Zsidók 11:37.) A próféta írásaiból kitűnik, hogy Ésaiás a feleségével, a prófétanővel, valamint prófétai nevet viselő legkedvesebb két fiával együtt Jeruzsálemben tartózkodott (És 7:3; 8:1, 3). Ésaiás legkevesebb négy júdabeli király, Uzziás, Jótám, Aház és Ezékiás uralkodási ideje alatt szolgált. A prófétai szolgálat ideje nyilvánvalóan i. e. 778 körül kezdődött (amikor Uzziás meghalt, vagy talán korábban), és legalább i. e. 732 utánig (Ezékiás 14. évéig) folytatódott, vagyis nem kevesebb, mint 46 évig. Nem kétséges, hogy ez utóbbi időpontig jövendölését írásban is lefektette (És 1:1; 6:1; 36:1). Az ő korában más próféták is éltek: Mikeás Júdában, Hóseás és Odéd pedig északon (Mik 1:1; Hós 1:1; 2Krón 28:6–9).

4. Mi mutatja, hogy Ésaiás írta ezt a könyvet?

⁴ Jehovának az a parancsa, hogy Ésaiás írja le a prófétai ítéleteket, az Ésaiás 30:8-ból állapítható meg. „Most jöjj, írd ezt táblára náluk és jegyezd föl könyvbe is, hogy fennmaradjon egy eljövendő napra, tanúskodás végett beláthatatlan ideig!” Az ősi zsidó papok elismerték Ésaiást írónak, könyvét pedig a nagyobb próféták könyvei között az első helyre helyezték (Ésaiás, Jeremiás és Ezékiel).

5. Mi tanúskodik a könyv egysége mellett?

⁵ Bár egyesek abból, hogy a könyv stílusa a 40. fejezettől kezdve megváltozik, arra következtetnek, hogy a könyvet egy más író vagy egy „második Ésaiás” fejezte be, a valóságban a témakör megváltozása kellőképpen megmagyarázza ezt a változást. Sok bizonyíték szól amellett, hogy Ésaiás írta a nevét viselő egész könyvet. Például a könyv egységét bizonyítja az „Izrael Szentje” kifejezés, amely 12 esetben fordul elő az 1–39-ig és 13 esetben a 40–66-ig terjedő fejezetekben. Összesen tehát 25 esetben, ugyanakkor a Héber Iratok többi részében mindössze csak 6 esetben található meg. A könyv egysége mellett Pál apostol is tanúskodik, amikor a prófécia minden részéből idéz és az egész művet egy írónak, Ésaiásnak tulajdonítja. (Vö. Róma 10:16, 20; 15:12 és Ésaiás 53:1; 65:1; 11:1.)

6. Hogyan bizonyítja meggyőzően a holt-tengeri Ésaiás-tekercs, a) hogy a mai Bibliánk az eredeti ihletett írást tartalmazza, b) hogy az egész könyvet Ésaiás írta?

⁶ Érdeklődésre tarthat számot az, hogy 1947 óta a Holt-tenger északnyugati partjához közel levő Kumránnál felszínre hoztak néhány régi okiratot egy barlang mélyéből. Ezek voltak a Holt-tengeri tekercsek, amelyek Ésaiás próféciáját is tartalmazták. Ez a héber maszoréta szöveget megelőző, szép stílusban írt és jó állapotban megmaradt írás mintegy 2000 éves, az i. e. második század végéről való.  Szövege tehát körülbelül ezer évvel régebbi, mint a legrégibb kézzel írt maszoréta szöveg, amelyen a Héber Iratok modern fordítása alapszik. A helyesírásban van néhány apróbb eltérés, és némi különbség a nyelvtani szerkezetben, de tantételek tekintetében nem tér el a maszoréta szövegtől. Meggyőző bizonyítéka ez annak, hogy mai Bibliáink Ésaiás eredeti ihletett üzenetét tartalmazzák. Ezenkívül ezek a régi tekercsek megcáfolják a bibliakritikusoknak azt az állítását, hogy két „Ésaiás” volt, minthogy a 40. fejezet a 39. fejezetet tartalmazó íráshasáb utolsó sorával kezdődik, és ez a kezdő mondat a következő hasábon fejeződik be. A másoló tehát nyilván nem tudott semmit arról, hogy ettől a résztől kezdve más író írta volna a szöveget és más felosztás következne. *

7. Milyen bizonyítékok szólnak a könyv hitelessége mellett?

⁷ Ésaiás könyvének hitelességére vonatkozólag bőséges bizonyíték áll rendelkezésünkre. Eltekintve Mózestől, egyetlen más prófétát sem idéznek olyan gyakran a keresztény bibliaírók, mint Ésaiást. Ezenkívül gazdag történelmi és archeológiai bizonyítékok igazolják, hogy a könyv eredeti és hiteles; ilyenek például az asszír uralkodók történelmi feljegyzései, többek között Szanherib hatszög alakú prizmája, amelyen Jeruzsálem ostromának története olvasható * (Ésaiás 36. és 37. fejezete). Az egykori Babilon elhagyatott romjai még mindig tanúbizonyságai az Ésaiás 13:17–22 teljesülésének. * A Babilonból visszatérő zsidók ezrei élő bizonyságul szolgáltak: megszabadulásuk annak a Cyrus királynak révén történt, akinek nevét Ésaiás már körülbelül 200 évvel korábban megírta. Talán helyénvaló volt, hogy Cyrusnak ezt a prófétai írást később megmutatták, mivel ő, amikor a zsidó maradékot szabadon engedte, erről a cselekedetéről azt mondta, hogy Jehova megbízására tette (És 44:28; 45:1; Ezsd 1:1–3).

8. Hogyan igazolja az ihletettséget a messiási jövendölések teljesülése?

⁸ Ésaiás könyvében kiemelkedő helyen állnak a Messiásra vonatkozó jövendölések. Ésaiást „evangélista prófétának” is nevezik, mivel számos olyan jövendölése van, amely Jézus életének eseményeiben teljesült. Az Ésaiás 53. fejezete – amely hosszú ideig nemcsak a Cselekedetek 8. fejezetében említett etiópiai eunuch számára volt „titokzatos fejezet”, hanem az egész zsidó nép számára is – nagyon élénken, szinte a szemtanú hitelességével mondja el előre azt, hogyan bánnak majd Jézussal. A Keresztény Görög Iratok feljegyzik Ésaiás ezen figyelemre méltó fejezetének beteljesedését, amint az a következő összehasonlításokból kitűnik: 53:1 – János 12:37, 38; 53:2 – János 19:5–7; 53:3 – Márk 9:12; 53:4 – Máté 8:16, 17; 53:5 – 1Péter 2:24; 53:6 – 1Péter 2:25; 53:7 – Cselekedetek 8:32, 35; 53:8 – Cselekedetek 8:33; 53:9 – Máté 27:57–60; 53:10 – Zsidók 7:27; 53:11 – Róma 5:18; 53:12 – Lukács 22:37. Ki más volna ezeknek a pontos jövendöléseknek a forrása, mint Isten?

AZ ÉSAIÁS KÖNYVÉNEK TARTALMA

9. Milyen felosztásokra tagolhatjuk az Ésaiás könyvének tartalmát?

⁹ Az első hat fejezet elvisz bennünket Júda és Jeruzsálem földjére, s elbeszéli Júda vétkét Jehova előtt, valamint Ésaiás megbízatását. A 7–12-ig terjedő fejezetek az ellenség fenyegető inváziójával foglalkoznak, és ismertetik a Jehova által megbízott „Békefejedelem” révén jövő megszabadítás ígéretét. A 13–35-ig terjedő fejezetek egy ítéletsorozat kihirdetését tartalmazzák a különböző nemzetek ellen, és megjövendölik a Jehova által jövő megmentést. A 36–39-ig terjedő fejezetek ismertetik Ezékiás uralmának történelmi eseményeit. A 45–66-ig terjedő fejezetek témája a Babilonból való megszabadulás, a zsidó maradék visszatérése és Sion helyreállítása.

10. a) Miért szólítja fel Ésaiás a nemzetet, hogy rendezze ügyét Jehovával? b) Mit jövendölt meg az utolsó napokra?

¹⁰ Ésaiás üzenete „Júdáról és Jeruzsálemről” (1:1–6:13). Zsákruhában és saruban látjuk Ésaiást, amint Jeruzsálemben kiáll a térre és hangosan ezt kiáltja: Diktátorok! Népek! Hallgassátok! Nemzetetek beteg tetőtől talpig, és elfárasztottátok Jehovát vérrel szennyezett kezeitekkel, amit imára emeltetek fel. Jöjjetek, rendezzétek vele ügyeiteket, hogy skarlátpiros bűneitek fehérré legyenek, mint a hó! Az utolsó napokban Jehova felemelteti házának hegyét és minden nemzet odaözönlik oktatás végett. Többé nem tanulnak hadakozást. Jehova nevét felmagasztalják és megszentelik. De jelenleg Izrael és Júda, noha nemes szőlővesszőként plántáltatott, a törvénytelenség szőlőfürtjeit termi. A jót rossznak, a rosszat jónak mondják, és csak a saját szemükben bölcsek.

11. Milyen látomással együtt kapja meg Ésaiás a megbízatását?

¹¹ „Láttam Jehovát ülni magas és felemelt trónon” – mondja Ésaiás. A látomással együtt hallja Jehova megbízatását: „Menj és ezt mondd ennek a népnek: ’Halljatok újra és újra!’” Meddig? „Míg a városok ténylegesen romba nem dőlnek” (6:1, 9, 11).

12. a) Hogyan használja fel Isten Ésaiást és fiait „prófétai jelekül”? b) Milyen kiemelkedő ígéretet adott Isten az Ésaiás 9. fejezetében?

¹² Fenyegető ellenséges inváziók és a felmentés ígérete (7:1–12:6). Jehova Ésaiást és fiait prófétai  „jelekül és csodákul” használja annak kimutatására, hogy először Szíria és Izrael szövetkezése bukik meg Júda ellen, majd idővel maga Júda is fogságba kerül és csak egy maradék tér vissza. Egy szűz teherbe esik és fiat szül. Neve? Immánuel (jelentése: „Velünk az Isten”). Figyeljük meg a Júda ellen szövetkező ellenségeket! „Övezzétek fel magatokat és zúzassatok darabokra!” Nehéz idők következnek, de azután nagy világosság árad Isten népére. „Mert egy gyermek születik nekünk . . . és így fogják nevezni: Csodás Tanácsadó, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Béke Fejedelme” (7:14; 8:9, 18; 9:6).

13. a) Milyen sors vár az arcátlan asszírokra? b) Mit eredményez az Isaiból származó „ág” uralma?

¹³ „Jaj az asszírnak, haragom botjának” – kiáltja Jehova. Miután Isten ezt a botot felhasználja „a hitehagyott nemzet ellen”, az arcátlan asszírt is levágja. Később „csupán egy maradék tér vissza” (10:5, 6, 21). De nézd most az Isai (Dávid atyja) törzséből kisarjadó ágat! Ez az „ág” igazságosságban fog uralkodni és általa örömet talál majd minden teremtmény, nem lesz sem baj, sem pusztulás, mert „valóban Jehova ismerete tölti be a földet, mint ahogy a vizek beborítják a tengert” (11:1, 9). Ez az „ág” jel a népeknek, és főút indul Asszíriából a visszatérő maradék számára. Ujjongás lesz, amikor vizet merítenek a megmentés kútfőjéből és éneket énekelnek Jehovának.

14. Milyen bukást jövendölt meg Isten Babilon számára?

¹⁴ Babilon ítéletének bejelentése (13:1–14:27). Ésaiás Asszíria napjai után Babilon fénykorára pillant. Figyeljetek! Sok népek zúgása s egybegyűlt nemzetek és királyságok morajlása hallatszik! Jehova harci sereget számlál! A sötétség napja ez Babilon számára. A megrémült arcok szégyenpírban égnek és a szívek szétolvadnak. A könyörtelen médek Babilont, „a királyságok díszét”, lerombolják. Babilon lakatlan pusztasággá lesz, vadállatok gyülekezőhelyévé, „nemzedékről nemzedékre” (13:19, 20). A Seolban a halottak megmozdulnak a babiloni király érkezésére. Kukacok lesznek a fekvőágya és férgek a takarója. Mily szégyenteljes bukás ez a „hajnal tündöklő fia” számára! (14:12). Babilon királya Isten trónjára áhítozott, de kivetett hulla lett, mivel Jehova elsöpri Babilont megsemmisítő leheletével. Sem neve, sem maradéka, sem utóda, sem leszármazottja nem marad fenn!

15. Milyen nemzetközi pusztulásokat jövendölt meg Ésaiás?

¹⁵ Nemzetközi pusztulások (14:28–23:18). Ésaiás most visszatér a Földközi-tenger menti Filiszteára, majd a Holt-tengertől délkeletre fekvő Moábra. Jövendölését Izraeltől északra, a szíriai Damaszkusz ellen irányítja, azután messze délre, Etiópia és Egyiptom ellen, és Isten ítéletei, nyomán e helyeken végig pusztulás következik be. Beszél az asszír Szargon királyról, Szanherib elődjéről, aki Tartán parancsnokot küldi ki a Jeruzsálemtől nyugatra eső filiszteus Asdód város ellen. Azt olvassuk Ésaiásról, hogy ebben az időszakban parancsot kapott: vetkőzzön le, s három éven keresztül járjon mezítelenül és mezítláb. Ez világosan mutatja az Egyiptomba és Etiópiába vetett bizakodás hiábavalóságát, akiket „meztelen üleppel” fognak majd az asszír fogságba hurcolni (20:4).

16. Milyen szerencsétlenségeket látott meg előre Babilon, Edom, Jeruzsálem hencegői, valamint Szidón és Tírusz számára?

¹⁶ Az őrtoronyból kipillantva egy őr látja Babilonnak és isteneinek bukását, valamint Edom hanyatlását. Jehova maga figyelmezteti Jeruzsálem kérkedő népét, akik ezt mondják: „Együnk, igyunk, mert holnap úgyis meghalunk!” „Hát akkor haljatok meg” – mondja Jehova (22:13, 14). Társis hajóinak is össze kell roppanniuk, és Szidónnak meg kell szégyenülnie, mert Jehova azt tanácsolta Tírusz ellen, hogy „megvetéssel kezeljék a föld összes tiszteletre méltóit” (23:9).

17. Milyen ítéletet és helyreállítást jövendölt meg előre Júda számára?

¹⁷ Jehova ítélete és megmentése (24:1–27:13). De pillantsunk most Júdára! Jehova megüresíti a földet. A nép és a pap, a szolga és az úr, a vásárló és az eladó – mind el kell hogy menjen, mert áthágta Isten törvényeit és megszegte a határtalan ideig tartó szövetséget. De a maga idejében Isten figyelmét a foglyokra fordítja és összegyűjti őket. Erős vár és menedék számukra. Nagy vacsorát rendez majd az ő hegyén, eltörli a halált örökre, s letöröl minden könnyet az arcokról. „Íme, ez a mi Istenünk” – mondják majd. „Ez Jehova” (25:9). Júdának lesz egy olyan városa, amelynek fala a megmentés. Isten békéje állandóan azokkal lesz, akik bíznak Jehovában, „mert Jah Jehovában örök kőszálunk van”. De a gonoszok „egyszerűen nem tanulnak igazságosságot” (26:4, 10). Jehova levágja ellenségeit, de Jákobot helyreállítja.

18., 19. a) Hogyan állítja szembe Sion örömeit Efraim csapásaival? b) Milyen minőségben menti meg és kormányozza Jehova a népet?

¹⁸ Isten heves haragja és áldásai (28:1–35:10). Jaj Efraim részegeseinek, akiknek „dicsőséges ékessége” elhervad! De Jehova „ékes koronája és a szépség koszorúja” lesz népe maradékának (28:1, 5). Jeruzsálem kérkedői azonban a hazugságot választják menedékül, nem pedig a Sionban elhelyezett kipróbált és értékes alapkövet. Gyors vízáradat mossa el mindnyájukat. Jeruzsálem prófétái alusznak, és Isten könyve be van pecsételve számukra. Ajkukkal közelítenek Istenhez, de szívükben messze távol vannak tőle. Mindazonáltal eljön a nap, amikor a süketek meghallják a könyv szavait. A vakok látnak és a szelídek örvendeznek majd.

¹⁹ Jaj azoknak, akik Egyiptomba mennek segítségért! Ez a makacs nép a hízelgő, csaló látomásokat  kívánja. Isten kivágja őket, de egy maradékot megtart és visszahoz. Ezek meglátják majd nagy Oktatójukat, és szétszórják bálványképeiket, ezt mondván róluk: „Undokság!” (30:22). Jehova Jeruzsálem igazi védelmezője. Egy király uralkodik majd igazságosságban, fejedelmeivel együtt. Békét, nyugalmat és biztonságot hoz örök időkre. Árulás készteti keserves sírásra a békeköveteket, de saját népének Jehova, a fenséges Isten lesz a Bírája, Törvényadója és Királya, és ő maga menti meg őket. Egy lakos sem mondja ezt: „Beteg vagyok!” (33:24).

20. Hogyan lángol fel Jehova haragja a nemzetek ellen, és milyen áldás vár a helyreállított maradékra?

²⁰ Jehova méltatlankodása fellángol a nemzetek ellen. Holttestek bűzlenek és a hegyek vérben áznak. Edomnak pusztán kell hagyatnia. De Jehova megváltottai számára a puszta kivirágzik és feltűnik „Jehova dicsősége és a mi Istenünk ragyogása” (35:2). A vakok, a süketek és a némák meggyógyulnak, s a Szentség Útja megnyílik Jehova megváltottai előtt, amikor visszatérnek Sionba nagy örömujjongás közepette.

21. Egy asszír milyen gúnyos megjegyzéseket szór Jeruzsálemre?

²¹ Jehova visszafordítja Asszíriát Ezékiás napjaiban (36:1–39:8). Vajon gyakorlatias Ésaiásnak az a buzdítása, hogy bízzanak Jehovában? Kiállja majd a próbát? Ezékiás uralkodásának 14. évében az asszír Szanherib Palesztinát szinte végig letarolja, és egyes csapatait arra utasítja, hogy próbálják megfélemlíteni Jeruzsálemet. Héberül beszélő szószólója, Rabsaké gúnyos kérdéseket intéz a város falán sorakozó néphez: „Miben bíztok? Egyiptomban? Letört nádszál! Jehovában? Nincs isten, aki képes lenne megszabadítani Asszíria királyának kezéből!” (36:4, 6, 18, 20). A király iránti engedelmességből a nép mindezekre nem válaszol.

22. Hogyan hallgatja meg Jehova Ezékiás imáját, és hogyan teljesíti Ésaiás jövendölését?

²² Ezékiás Jehovához imádkozik megmentésért Isten neve érdekében, és Ésaiás azt válaszolja, hogy Jehova horgot vet az asszír orrába és visszavezeti őt azon az úton, amelyen jött. Egy angyal 185 000 asszírt vág le, és Szanherib hazarohan, ahol később a tulajdon fiai gyilkolják meg pogány templomában.

23. a) Mi adott alkalmat Ezékiásnak arra, hogy Jehovát dicsérő zsoltárt szerezzen? b) Milyen oktalanságot követett el Ezékiás, ami Ésaiást arra késztette, hogy egy jövendölést mondjon róla?

²³ Ezékiás halálos betegségbe esik. Jehova azonban csodálatosan előidézi, hogy a nap által vetett árnyék visszatérjen, jelül arra, hogy Ezékiás meg fog gyógyulni és még 15 évvel meghosszabbodik élete. Hálából egy gyönyörű, Jehovát dicsőítő zsoltárt szerez. Amikor Babilon királya elküldi hírnökeit, akik képmutatóan gratulálnak Ezékiásnak a betegségből való felgyógyuláshoz, Ezékiás könnyelműen megmutatja nekik a királyi kincseket. Emiatt Ésaiás megjövendöli, hogy egy napon mindent, ami Ezékiás házában van, Babilonba fognak hurcolni.

24. a) Milyen vigasztaló hírt jelent be Jehova? b) Összehasonlíthatók-e a nemzetek istenei Jehovával nagyság tekintetében, és milyen tanúskodásra szólít fel Jehova?

²⁴ Jehova megvigasztalja tanúit! (40:1–44:28). A 40. fejezet megnyitó szava, „vigasz”, találóan illik Ésaiás könyvének hátralevő részére. A pusztában egy hang ezt kiáltja: „Tisztítsátok Jehova útjait!” (40:1, 3). És itt a jó hír Sion számára: Jehova legelteti nyáját, s a fiatal bárányokat keblén hordozza. A magas égből letekint a föld kerekségére. Mihez lehetne hasonlítani nagyságát? Jehova erőt és dinamikus energiát ad a megfáradtaknak és elgyengülteknek, akik benne bíznak. A nemzetek öntött képeiről azt mondja, hogy olyanok, mint a szél és mint a semmi. Választottja szövetség lesz a népek számára és a nemzetek világosságául szolgál, hogy megnyissa a vakok szemeit. Ezt mondja Jehova Jákobnak: „Én magam szeretlek téged” – és így szól majd keletnek és napnyugatnak, északnak és délnek: „Adjátok ki! Hozzátok vissza fiaimat és leányaimat” (43:4, 6). Egy bírósági tárgyaláson megparancsolja a nemzetek isteneinek: állítsanak tanúkat, akik igazolják, hogy ők istenek. Izrael fiai Jehova tanúi, az ő szolgái, akik tanúskodnak arról, hogy Jehova az Istenük és Megszabadítójuk. Jesurunnak (az „igaznak”, Izraelnek) ígéri szellemét, s azután megszégyeníti a semmit sem látó és semmit sem tudó képmások készítőit. Jehova a visszavásárlója népének; Jeruzsálem újra benépesül és temploma újra felépül.

25. Mit kell megtudniuk az embereknek Jehova ítéletéről Babilon és annak hamis istenei felett?

²⁵ Bosszúállás Babilonon (45:1–48:22). Izrael érdekében Jehova kijelöli Cyrust (héberül: Kohʹresh) Babilon legyőzésére. Az embereknek meg kell tudniuk, hogy egyedül Jehova az Isten, az ég, a föld és az ember Teremtője. Jehova kigúnyolja Babilon isteneit, Bélt és Nébót, hisz egyedül csak ő tudja megmondani kezdettől a véget. Babilon szűz leányának porba kell ülnie, mezítelenül és királyi szék nélkül, s tanácsadóinak sokasága, mint a polyva, meg fog égni. Jehova azt mondja a vasnyakú, rézfejű izraelita bálványimádóknak, hogy csak akkor lesz békességük, igazságuk és jólétük, ha hallgatnak rá, mert „nincs béke a gonoszoknak” (48:4, 22).

26. Hogyan vigasztalja meg Isten Siont?

²⁶ A megvigasztalt Sion (49:1–59:21). Jehova, szolgáját a nemzetek világosságául adva, ezt kiáltja a sötétben levőknek: „Jöjjetek ki!” (49:9). Siont Isten megvigasztalja, annak egykori pusztasága Édenné, Jehova kertjévé válik, amely túlcsordul majd az ujjongástól, örömtől, hálaadástól és öröménekektől. Jehova az egeket, mint a füstöt szétoszlatja,  a föld, mint a ruha megavul, lakói, mint a szúnyogok meghalnak. Miért féljünk hát akkor a halandó emberek gyalázkodásától? Azt a keserű poharat, amelyet Jeruzsálem kiivott, most oda kell adni a Jeruzsálemet megtapodó nemzeteknek.

27. Milyen jó üzenetet jelentenek be Sionnak, s milyen jövendölés hangzik el „Jehova szolgájáról”?

²⁷ „Ébredj fel, ó, Sion, és kelj fel a porból!” Lásd a hírnököt, aki szökdécselve jön a hegyeken keresztül s ezt kiáltja Sionnak: „Istened Királlyá lett!” (52:1, 2, 7). Távozzatok a tisztátalan helyről és őrizzétek meg magatokat tisztán Jehova szolgálatában! Ezután a próféta leírja „Jehova szolgáját” (53:11). Ez a szolga emberektől megvetett, emberek által került férfi, aki fájdalmainkat hordozza, s akit mégis az Istentől sújtottak közé számítanak majd. Vétkeinkért átszegezik, de sebeivel meggyógyít minket. Mint a juh, amelyet mészárszékre visznek, nem erőszakoskodik és nem beszél káromlóan. Lelkét bűnáldozatként odaadja, hogy sok ember tévelygését magára vegye.

28. Hogyan és milyen szövetséggel kapcsolatban írja le Ésaiás Sion eljövendő boldogságát?

²⁸ Mint férji tulajdonos, Jehova azt mondja Sionnak: hallasson örömkiáltásokat jövendő termékenysége miatt. Jóllehet lesújtott és vihartól tépett, de olyan várossá lesz, amelynek alapja zafírból van és rubin a homlokzata, kapui pedig tűzvörös kövekből épültek. Fiai majd Jehova tanításában részesülnek, bőséges békének örvendenek, és egyetlen ellenük készült fegyver sem lesz jószerencsés. „Ide mindnyájan, kik szomjúhoztok!” – kiáltja Jehova. Ha eljönnek, ’szövetséget köt velük a Dávid iránti szerető jóságából’, majd vezetőt és parancsolót ad bizonyságul a nemzetek számára (55:1–4). Isten gondolatai magasabb rendűek az emberek gondolatainál, és az ő szava biztos sikerrel megvalósul. A törvényét megtartó eunuchok, nemzetiségükre való tekintet nélkül, jobb nevet kapnak, mint a fiak és lányok. Jehova házát imádság házának nevezik majd minden nép számára.

29. Mit mond Jehova a bálványimádóknak, és milyen biztosítékot ad népének?

²⁹ Jehova mint Legfelsőbb és Legmagasabb, akinek neve Szent, a nemi őrületben tomboló bálványimádóknak azt mondja, hogy nem fog örökké harcolni Izraellel. Kegyes böjtjeikkel csak gonoszságaikat leplezik. Jehova keze nem túl rövid ahhoz, hogy megszabadítson, füle nem túl rossz ahhoz, hogy meghallgassa a kérést, de ’a vétkeitek azok, amelyek szakadást okoznak közöttetek és Istenetek között’ – mondja Ésaiás (59:2). Éppen ezért világosság után vágynak és sötétségben tapogatóznak. Másrészt azonban Jehovának hűséges szövetséges népén működő szelleme biztosítja, hogy az ő szava meg fog maradni szájukban minden eljövendő nemzedék idején, változtathatatlanul.

30. Hogyan ékesíti fel Jehova Siont, és milyen új nevek szemléltetik ezt?

³⁰ Jehova felékesíti Siont (60:1–64:12). „Kelj fel, ó, asszony, árassz világosságot, mert . . . Jehova dicsősége felragyog rajtad!” Ezzel szemben a földet sűrű sötétség borítja (60:1, 2). Ebben az időben Sion felemeli tekintetét, szeme örömtől sugárzik és szíve megremeg, amikor meglátja a nemzetek kincseit közeledni sok-sok teveháton. Felhőkhöz hasonló repülő galambok gyűlnek hozzá. Idegenek építik meg Jeruzsálem falait, királyok szolgálnak neki és Sion kapui soha nem csukódnak be. Isten lesz az ő fő ékessége, az, aki hirtelen megsokasítja számát, az egyből ezer lesz és a kicsiny csoportból hatalmas nemzet. Isten szolgája kijelenti, hogy Jehova szelleme működik rajta, az kente fel őt ennek a jó üzenetnek a hirdetésére. Sion új nevet kap: „Gyönyörűségem őbenne van” (Hephzibah), és földjét „Beulah”-nak nevezik, azaz: „férjhez adott”-nak (62:4, lábjegyzet). Parancsot adnak ki: készítsenek utat a Babilonból való visszatérésre és állítsanak jelt Sionban.

31. Ki jő Edomból, és milyen imát mond Isten népe?

³¹ Az edombeli Bocrából jő valaki, vértől vörös ruhában. Haragjában kitaposta a népeket szőlőprésben, s azok vére szétspriccelt. Jehova népe eleve tudatában van tisztátalan állapotának és szívet tépő imát mond, így szólván: ’Ó, Jehova, te vagy a mi Atyánk. Mi agyagok vagyunk, s te vagy a mi Formálónk. Ne méltatlankodj ránk felettébb, ó, Jehova! Mi a te néped vagyunk’ (64:8, 9 [64:7, 8, Károli]).

32. Azokkal ellentétben, akik elhagyják Jehovát, minek örvendhet Jehova saját népe?

³² „Új egek és egy új föld!” (65:1–66:24). Azok, akik elhagyták Jehovát a „Jószerencse és Végzet” isteneiért, megszégyenülnek és éhen halnak (65:11). Isten szolgái viszont bőségben vigadnak. Figyeljetek! Jehova „új egeket és egy új földet” teremt. Milyen örvendezés és ujjongás lesz Jeruzsálemben és az ő népe között! Házakat építenek és szőlőskerteket telepítenek, a bárány és a farkas együtt legelnek. Nem lesz sem ártalom, sem pusztulás sehol.

33. Milyen örvendezést, dicsőséget és maradandóságot jövendölt meg Ésaiás Jeruzsálem kedvelői számára?

³³ Az egek Isten trónja, a föld pedig lábzsámolya. Milyen házat építhetnének hát az emberek Jehovának? Egy napon majd megszületik egy nemzet és mindazok, akik Jeruzsálemet szeretik, meghívást kapnak, hogy örvendezzenek, amikor Jehova folyóhoz hasonlóan kiárasztja békéjét. Ellenségeikre úgy tör rá, mint a tűz, szélvész sebességű harci kocsikkal, hogy haragját kitöltse és a tűz lángjaiban megeméssze az összes engedetlent. Hírnökök mennek ki a nemzetek közé és a távoli szigetekre, Isten dicsőségének hirdetésére. Isten új egei és földje örökké megmarad, s ugyanígy örökké megmaradnak  ivadékaikkal együtt mindazok, akik Istent szolgálják. Melyiket választjuk: ezt vagy az örök halált?

MIÉRT HASZNOS?

34. Említs néhány élénk szemléltetést, amelyek fokozzák Ésaiás üzenetének erejét!

³⁴ Akármilyen szemszögből nézzük is, Ésaiás prófétai könyve Jehova Isten igen hasznos ajándéka. Isten fennkölt gondolatait sugározza (És 55:8–11). A bibliai igazságok nyilvános hirdetői Ésaiás könyvére mint eleven szemléltetések igazi kincsesházára utalhatnak, hisz ezek a szemléltetések éppen annyira kifejezőek és találóak, mint Jézus példázatai. Ésaiás igen élénken mutatja be annak az embernek a balgaságát, aki ugyanazon fát tüzelőül és bálványképek készítésére használja. Ésaiás érezteti velünk annak az embernek kényelmetlen helyzetét, aki túl rövid ágyban alszik s túl keskeny a takarója, és beszél azoknak a prófétáknak mély alvásáról, ’akik a néma ebekhez hasonlóan lusták még arra is, hogy ugassanak’. Ha mi – amint arra Ésaiás buzdít – ’magunk kutatunk Jehova könyvében és olvassuk azt hangosan’, értékelni tudjuk azon erőteljes üzenetet, amelyet Ésaiás ezekre a napokra írt (44:14–20; 28:20; 56:10–12; 34:16).

35. Hogyan irányítja a figyelmet a könyv a messiási Királyságra és annak előfutárára, Alámerítő Jánosra?

³⁵ A jövendölés elsősorban Isten messiási Királyságára összpontosítja a figyelmet. Maga Jehova a Legfőbb Király, és ő az, aki megment minket (33:22). De mit mondhatunk a Messiásról? Az angyalnak a születendő gyermekkel kapcsolatos bejelentése Mária számára azt mutatja, hogy az Ésaiás 9:6, 7 akkor fog teljesülni, amikor a fiú megkapja Dávid trónját: „és mint Király uralkodni fog Jákob háza felett örökké, és királyságának nem lesz vége” (Luk 1:32, 33). A Máté 1:22, 23 azt mutatja, hogy Jézus születése egy szűz nő révén az Ésaiás 7:14-et teljesítette be, s így Jézust azonosítja „Immánuel”-lel. Mintegy harminc évvel később Alámerítő János eljött és hirdette, hogy „az egek királysága elközelített”. Mind a négy evangéliumíró idézi az Ésaiás 40:3. versét annak igazolására, hogy ez a János volt az, aki ’kiáltott a pusztában’ (Máté 3:1–3; Márk 1:2–4; Luk 3:3–6; Ján 1:23). Alámerítkezésekor Jézus Messiássá, Jehova Felkentjévé lett, ő az Isai ága vagy gyökere, akinek uralkodnia kell a nemzeteken. Az Ésaiás 11:1, 10 teljesüléseképpen a nemzeteknek őbelé kell vetniük reménységüket (Róma 15:8, 12).

36. Milyen további próféciák teljesülése alapján állapíthatjuk meg a Messiás-Király kilétét?

³⁶ De figyeljük csak tovább, hogyan azonosítja Ésaiás a Messiást, a Királyt! Jézus Ésaiás tekercséből olvasta fel megbízását annak igazolása végett, hogy ő Jehova Felkentje; ezután ’hirdette Isten királysága jó üzenetét’, mivel – amint mondotta – ’pontosan ezért küldetett’ (Luk 4:17–19, 43; És 61:1, 2). A négy evangéliumi beszámoló tele van az Ésaiás 53. fejezetéből vett részletekkel, amelyek beteljesedtek Jézus földi szolgálatával, és halálának módjával kapcsolatban. A zsidók, jóllehet hallották a Királyság jó üzenetét és látták Jézus csodálatos tetteit, hitetlen szívük miatt mégsem értették azt meg. Így teljesült az Ésaiás 6:9, 10; 29:13 és 53:1 (Máté 13:14, 15; Ján 12:38–40; Csel 28:24–27; Róma 10:16; Máté 15:7–9; Márk 7:6, 7). Jézus a megbotránkozás köve volt számukra, de alapszegletkő lett, akit Jehova helyezett el Sionban, s akire Isten az Ésaiás 8:14 és 28:16 teljesüléseképpen a szellemi házát építi (Luk 20:17; Róma 9:32, 33; 10:11; 1Pét 2:4–10).

37. Hogyan idézték és alkalmazták Jézus apostolai Ésaiás könyvét?

³⁷ Jézus Krisztus apostolai szintén javukra fordították Ésaiás jövendölését, s alkalmazták azt prédikálószolgálatukban. Például Pál apostol Ésaiás könyvéből idéz, amikor arra akar rámutatni, hogy a hit építése céljából szükség van igehirdetőkre: „Mily szépek azoknak lábai, akik jó dolgok jó hírét hirdetik!” (Róma 10:15; És 52:7; lásd még: Róma 10:11, 16, 20, 21). Péter apostol is idéz Ésaiás könyvéből, amikor azt igazolja, hogy a jó hír megmarad: „Mert ’minden test olyan, mint a fű és dicsőségük, mint a fű virágzása, a fű elszárad és a virág lehull, de Jehova kijelentése örökre megmarad’. Nos, ez az a ’kijelentés’, amelyet jó hírként hirdettek nektek” (1Pét 1:24, 25; És 40:6–8).

38. Ésaiás könyve hogyan ecseteli a dicsőséges Királyság-témát, és a későbbi bibliaírók hogyan vették át ezt?

³⁸ Ésaiás nagyszerű szavakkal ecseteli a Királyság-reménységet a jövőre vonatkozólag! Íme! Az ’új egek és egy új föld’, ahol „egy király igazságosságban fog uralkodni” és a fejedelmek jogosság szerint kormányoznak majd. Micsoda alapos ok ez az örvendezésre és az ujjongásra! (És 65:17, 18; 32:1, 2). Péter apostol Ésaiás könyvéből újból idézi az örömhírt: „De új egeket és egy új földet várunk [Isten] ígérete szerint, és ezekben igazságosság fog lakozni” (2Pét 3:13). Ez a nagyszerű Királyság-téma csúcspontját a Jelenések zárófejezeteiben éri el (Ésaiás 66:22, 23; 25:8; Jel 21:1–5).

39. Milyen nagyszerű reménységre mutat rá Ésaiás könyve?

³⁹ Ésaiás könyve tehát, jóllehet tartalmazza Jehova ellenségei és a magukat képmutatóan szolgáinak nevezők metsző leleplezését, emelkedett hangnemben rámutat a messiási Királyság nagyszerű reménységére is, amely Királyság által Isten nagy nevét meg fogják szentelni. Ez a könyv nagymértékben hozzájárul a Jehova Királyságáról szóló csodálatos igazságok megértéséhez, és felmelegíti szívünket „az általa jövő megmentés” örömteli várásában (És 25:9; 40:28–31).

[Lábjegyzetek]

[Tanulmányozási kérdések]