Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

A Biblia 26. könyve – Ezékiel

A Biblia 26. könyve – Ezékiel

A Biblia 26. könyve – Ezékiel

Író: Ezékiel

Írás helye: Babilon

Írás befejezése: kb. i. e. 591

Megírt időtartam: i. e. 613 – kb. 591

1. Milyen körülmények között éltek a babiloni számkivetésben levők, és milyen új próbákkal kellett szembenézniük?

JOÁKIN, Júda királya i. e. 617-ben behódolt Nebukadnezárnak, s átadta neki Jeruzsálemet. Nebukadnezár az ország színét-javát, Jehova házának és a királyi háznak kincseivel együtt, Babilonba vitte. A foglyok között volt a király családja, valamint a fejedelmek, vitézek és harcosok, továbbá mesterek, építők és Ezékiel pap, Búzi fia is (2Kir 24:11–17; Ez 1:1–3). E számkivetett izraeliták nehéz szívvel tették meg a fáradságos utat a völgyekkel és forrásokkal bővelkedő hegyes vidéken át az egyik hatalmas fennsíkra. Most az óriási birodalom közepén, a Kébár folyó mellett éltek, egy olyan nép között, amelynek idegen szokásai és pogány imádati formája volt. Nebukadnezár megengedte, hogy saját házaikban lakjanak, szolgákat tartsanak és üzleti életet folytassanak (Ez 8:1; Jer 29:5–7; Ezsd 2:65). Ha iparkodtak, még meg is gazdagodhattak. Az új környezet új próbák elé állította őket: vajon beleesnek-e a babiloni vallás és az anyagiasság csapdájába? Kitartanak-e továbbra is Jehova elleni lázadásukban? Elfogadják-e számkivetésüket Istentől jövő fenyítésnek? Ezekkel az új próbákkal kellett szembenézniük számkivetésük földjén.

2. a) Melyik három próféta emelkedett ki ezekben a válságos időkben? b) Hogyan szólítja Isten Ezékielt, és mit jelent az Ezékiel név? c) Mikor prófétált Ezékiel; mit tudunk életéről és haláláról?

2 Ezekben a Jeruzsálem pusztulása előtti válságos években Jehova nem fosztotta meg sem magát, sem az izraelitákat a prófétai szolgálattól. Jeremiás Jeruzsálemben élt. Dániel a babiloni udvarban volt, Ezékiel pedig a Babilonban élő számkivetett zsidók prófétájaként szolgált. Ezékiel pap is, és próféta is volt. Hasonló kiváltságnak örvendett Jeremiás, majd később Zakariás is (Ez 1:3). A könyvben kilencvenszer fordul Ezékielhez Isten ezzel a megszólítással: „embernek fia”, ami azért nagyon jelentős az ő jövendölésének tanulmányozásánál, mert a Görög Iratokban nyolcvan esetben Jézusra is úgy utalnak mint „Emberfiá”-ra (Ez 2:1; Máté 8:20). Ezékiel (héberül: Jechez·qeʼlʹ) nevének jelentése: „Isten megerősít”. Jehova Joákin száműzetésének ötödik évében, i. e. 613-ban bízta meg Ezékielt prófétai feladattal, és még 22 évvel később, a fogság 27. évében is azt olvassuk róla, hogy prófétaként működik (Ez 1:1, 2; 29:17). Ezékiel nős volt, de felesége meghalt azon a napon, amikor Nebukadnezár az utolsó ostromot indította Jeruzsálem ellen (24:2, 18). Saját halálának időpontja és módja ismeretlen.

3. Mit mondhatunk Ezékiel írói voltáról, valamint a könyv kanonikusságáról és hitelességéről?

3 Azt senki sem vitatja, hogy valóban Ezékiel írta a róla elnevezett könyvet, az jogos helyet foglal el az Írás kánonjában. Már Ezsdrás idejében is belefoglalták a kánonba, és ott találjuk a korai keresztény idők katalógusában, név szerint Origenész katalógusában is. Hitelességének bizonyítására szolgál, hogy jelképes ábrázolásai meglepően hasonlítanak a Jeremiás könyve és a Jelenések könyve jelképes ábrázolásaihoz (Ez 24:2–12Jer 1:13–15; Ez 23:1–49Jer 3:6–11; Ez 18:2–4Jer 31:29, 30; Ez 1:1, 10Jel 4:6, 7; Ez 5:17Jel 6:8; Ez 9:4Jel 7:3; Ez 2:9; 3:1Jel 10:2, 8–10; Ez 23:22, 25, 26Jel 17:16; 18:8; Ez 27:30, 36Jel 18:9, 17–19; Ez 37:27Jel 21:3; Ez 48:30–34Jel 21:12, 13; Ez 47:1, 7, 12Jel 22:1, 2).

4. Milyen drámai események által teljesültek Ezékiel jövendölései?

4 Hitelességének további bizonyítékát láthatjuk a szomszédos nemzetek, Tírusz, Egyiptom és Edom elleni jövendölésének drámai beteljesülésében. Például Ezékiel megjövendölte, hogy Tíruszt földig rombolják, s ez részben akkor teljesült, amikor Nebukadnezár 13 évi ostrom után bevette a várost (Ez 26:2–21). Ez a háborús esemény nem jelentette Tírusz teljes pusztulását. Jehova ítélete azonban úgy szólt, hogy Tírusznak teljesen meg kell semmisülnie. Ezékielen keresztül ezt jövendölte meg: „Elkaparom még porát is róla, és fénylő csupasz sziklává teszem őt (. . .) köveidet és faépítményeidet, sőt még porodat is a víz közepébe hányják” (26:4, 12). Kétszázötven évvel később, amikor Nagy Sándor Tírusz városa ellen vonult, mindez beteljesült. Nagy Sándor katonái a lerombolt parti város összes törmelékét összekaparták, s a tengerbe dobták, és egy 800 méter széles töltésutat készítettek belőle egészen a szigetvárosig. Azután egy bonyolult ostromgép segítségével megostromolták a 46 méter magas falakat, és i. e. 332-ben bevették a várost. Ezreket öltek meg, még többet pedig eladtak rabszolgának. Amint Ezékiel megjövendölte, Tírusz ’csupasz sziklává és vonóhálók szárító helyévé’ lett (26:14). * Az Ígéret földjének túlsó oldalán az áruló edomitákat is kiirtották, Ezékiel jövendölésének teljesedéseképpen (25:12, 13; 35:2–9). * S természetesen Ezékielnek a Jeruzsálem pusztulása és Izrael helyreállítása felőli jövendölései szintén pontosnak bizonyultak (17:12–21; 36:7–14).

5. Hogyan reagáltak a zsidók Ezékiel első jövendöléseire?

5 Prófétai pályafutásának első éveiben Ezékiel a hűtlen Jeruzsálem ellen hirdette ki Isten ítéleteit, és óva intette a számkivetetteket a bálványimádástól (14:1–8; 17:12–21). A fogoly zsidók az igazi megbánásnak semmi jelét sem tanúsították. Felelős férfiaik ugyan megtárgyalták Ezékiellel a gondokat, de nem szívlelték meg Jehova üzenetét, amelyet Ezékiel közvetített számukra. Nyíltan gyakorolták a bálványimádást és elmerültek az anyagiasságban. Templomuk, szent városuk és királyi dinasztiájuk elvesztése szörnyen megrendítette őket, de csak kevesen ismerték fel, hogy alázatot és megbánást kell tanúsítaniuk (Zsolt 137:1–9).

6. Mit hangsúlyoznak ki Ezékiel későbbi jövendölései, és hogyan hangsúlyozódik Jehova nevének a megszentelése?

6 A későbbi években Ezékiel jövendölései a helyreállítás reménységét hangsúlyozták. A jövendölések arról szóltak, hogy a szomszédos nemzetek meglakolnak majd Júda bukása feletti kárörömük miatt. Megalázásuk és Izrael helyreállítása révén a szemük előtt szenteli majd meg Jehova a nevét. Összegezve: a fogság és a helyreállítás célja az volt, hogy ’mind a zsidók, mind a nemzetek megtudják, hogy én vagyok Jehova’ (Ez 39:7, 22). Jehova nevének megszentelése az egész könyvön át nagy hangsúlyt kap, hiszen több mint hatvan esetben fordul elő ez a kifejezés: „Megtudjátok (vagy megtudják), hogy én vagyok Jehova” (6:7, lábjegyzet).

EZÉKIEL KÖNYVÉNEK TARTALMA

7. Tartalmánál fogva milyen három részre oszlik a könyv?

7 Tartalmánál fogva a könyv három részre oszlik. Az 1–24. terjedő fejezetek alkotják az első részt. Ez figyelmeztetést tartalmaz Jeruzsálem pusztulásával kapcsolatban. A második részbe a 25–32. terjedő fejezetek tartoznak. Ez néhány pogány nemzet pusztulásáról szóló jövendölést ismertet. Az utolsó részt a 33–48. terjedő fejezetek alkotják. Ez a rész a helyreállításról szóló jövendölésekből áll, csúcspontját az új templomról és a szent városról szóló látomásban éri el. A jövendölések többnyire időrendben és téma szerint vannak felsorolva.

8. Mit lát Ezékiel első látomásában?

8 Jehova őrállónak bízza meg Ezékielt (1:1–3:27). Ezékiel i. e. 613-ban első látomásában heves szélvihart lát észak felől, sötét felhővel és cikázó villámokkal. Ebből ember, oroszlán, bika és sas orcájú, négyszárnyú élő teremtmények jönnek elő. Külsejük az izzó szénhez hasonlít, s mindegyiküket félelmetes magasságú kerék közepén egy kerék kísér, melynek szélei szemekkel van tele. Mindig egységben mozognak, bármilyen irányban haladnak is. Az élő teremtmények feje fölött egy kiterjedéshez hasonló valami van, a kiterjedés felett pedig egy trón, amelyen „Jehova dicsőségének hasonlósága látszik” (1:28).

9. Mit foglal magában Ezékiel megbízatása?

9 Jehova az arcra boruló Ezékielnek ezt mondja: „Embernek fia, állj fel!” Majd megbízza, legyen Izrael és az Izrael körül élő népek prófétája. Nem az a kérdés, hogy megszívlelik-e majd szavait vagy sem; meg kell tudniuk: Jehovának, az Úrnak prófétája közöttük van. Jehova Ezékiellel megetet egy könyvtekercset, amely annak szájában olyan édessé válik, mint a méz. Ezt mondja neki: „Embernek fia, őrállóul állítottalak téged Izrael háza fölé” (2:1; 3:17). Ezékielnek hűségesen hirdetnie kell a figyelmeztetést, különben meghal.

10. Milyen jelt kell Ezékielnek Izrael számára eljátszania?

10 Jeruzsálem ostromának lejátszása (4:1–7:27). Jehova megparancsolja Ezékielnek, hogy vésse Jeruzsálem rajzát egy téglára, azután indítson látszatostromot ellene, jelül Izrael számára. Hogy ez a jel még jobban kihangsúlyozódjék, a tégla előtt a bal oldalán kell feküdnie 390 napig és a jobb oldalán 40 napig, s közben igen sovány koszton kell élnie. Azt, hogy Ezékiel valóban lejátszotta ezt a jelenetet, bizonyítja Jehovához intézett panaszos kérése: hadd változtassa meg a sütéshez szükséges tüzelőanyagot (4:9–15).

11. a) Hogyan játssza le Ezékiel az ostrom szerencsétlen végét? b) Miért nem segít a gazdagság?

11 Jehova lejátszatja Ezékiellel az ostrom tragikus végét, s ebből a célból leborotváltatja vele a haját és a szakállát. Ezékielnek a szőrzete harmadrészét el kell égetnie, a másik harmadát össze kell aprítania karddal, s a megmaradt harmadot pedig a szélbe kell szétszórnia. Ez jelképezi, hogy az ostrom végén Jeruzsálem lakói közül némelyek éhen, vagy pestisben, mások kard által halnak meg, az életben maradottak pedig szétszóratnak a nemzetek közé. Jehova teljes pusztasággá teszi a várost. Miért? Jeruzsálem aljas és utálatos bálványimádásának sértő volta miatt. A gazdagság nem használ semmit. Jehova haragjának napján ezüstjüket az utcára szórják ki, „és akkor megtudják, hogy én vagyok Jehova” (7:27).

12. Milyen utálatos dolgokat lát Ezékiel látomásában a hitehagyott Jeruzsálemről?

12 Ezékiel látomása a hitehagyott Jeruzsálemről (8:1–11:25). Időszámításunk előtt 612-ben vagyunk. Ezékielt Isten látomásban a távoli Jeruzsálembe helyezi át, ahol a próféta látja a Jehova templomában végbemenő utálatos dolgokat. A templom udvarában egy utálatos jelkép áll, amely Jehovát haragra ingerli. A templom falán áttörve Ezékiel 70 vént talál, akik undorító állatok és szennyes bálványok falfaragványai előtt imádkoznak. Ezzel mentegetik magukat: „Jehova nem lát minket. Elhagyta Jehova ezt a földet” (8:12). Az északi kapuban asszonyok siratják a pogány Tammuz istent. És ez még nem minden! Magának a templomnak a bejáratánál 25 férfi áll, háttal a templomnak fordulva, és imádja a napot. Jehovát szemtől szembe meggyalázzák, de ő is cselekszik majd haragjában!

13. Milyen parancsot hajt végre a gyolcsruhás férfi és a hat fegyveres férfiú?

13 Figyeld csak! Hat férfi jelenik meg zúzó fegyverrel a kezében, s velük egy hetedik, gyolcsruhába öltözött íróvesszős férfi, akinél egy titkári tintatartó van. Jehova megparancsolja a gyolcsruhába öltözött férfinak, hogy menjen át a városon és tegyen jelt azok homlokára, akik nyögnek és sóhajtoznak a városban elkövetett utálatosságok miatt. Ezután a hat férfiú parancsot kap, hogy menjen utána és öljön le mindenkit, akinek a homlokán nincs jel, „vénet, ifjat, szüzet, gyermeket és asszonyt”. Az ítéletet a ház előtt ülő véneken kezdik. A gyolcsruhás férfiú a munkájáról így számol be: „Megtettem, amit parancsoltál nekem!” (9:6, 11).

14. Mit mutat be végül a látomás Jehova dicsőségével és ítéletével kapcsolatban?

14 Ezékiel újra látja Jehova dicsőségét, amely a kerubok fölött emelkedik. Az egyik kerub a kerekek közül tüzes parazsat dob ki, a gyolcsruhás férfiú elkapja azt és a városra szórja. Izrael szétszórtjaira vonatkozóan Jehova megígéri, hogy újra összegyűjti őket és új szellemet ad nekik. De mit mond Jeruzsálemnek a gonosz hamis imádatról? „Útjukat a saját fejükre térítem vissza” (11:21). Jehova dicsősége ekkor felemelkedik a város fölé, s Ezékiel belekezd a számkivetett népnek szóló látomás elmondásába.

15. Milyen további szemléltető képben mutatja be Ezékiel, hogy Jeruzsálem lakói elkerülhetetlenül fogságba mennek?

15 További jövendölések Babilonban Jeruzsálem felől (12:1–19:14). Ezékiel egy újabb jelképes jelenet szereplője lesz. Fényes nappal kihozza házából csomagját, amit száműzetésére készített el, éjjel egy falrésen (valószínűleg a házán tört falrésen) keresztül letakart arccal távozik. Ennek jelentését így magyarázza: „Számkivetésbe, fogságba fognak menni” (12:11). Milyen ostobák azok a próféták, akik saját fejük után mennek! Ezt kiáltják: „Béke!”, holott nincsen béke (13:10). Még ha Noé, Dániel vagy Jób lenne is Jeruzsálemben, akkor sem tudnának magukon kívül megszabadítani senkit, egy lelket sem.

16. Hogyan szemlélteti Ezékiel Jeruzsálem értéktelenségét, és miért jön el a helyreállítás?

16 A város egy értéktelen szőlőtőhöz hasonlít. A fája nem jó rudak készítésére, de még cöveknek sem! Mindkét végén megégett, közepén elszenesedett, tehát haszontalan. Milyen hűtlen és értéktelen lett Jeruzsálem! Jehova ezt a kánaániták földjén született népet mint elhagyott gyermeket szedte fel. Felnevelte és szövetségi házasságra lépett vele. Széppé tette, alkalmassá a „királyi állásra” (16:13). De ő prostituálttá lett, s az arra elhaladó nemzetek felé fordult. Bálványokat imádott, fiait tűzben égette meg. Pusztulását ugyanezeknek a nemzeteknek, vagyis szeretőinek kezéből fogja megkapni. Rosszabb nővéreinél, Szodománál és Szamáriánál. De Jehova irgalmas Isten, s még így is hajlandó kiengesztelődni vele és helyreállítani őt szövetségének megfelelően.

17. Mit mutat be Jehova a sasról és a szőlőtőről mondott példázatában?

17 Jehova elmond a prófétának egy rejtvényt, azután megmagyarázza. A rejtvény azt szemlélteti, hogy hiábavaló Jeruzsálemnek Egyiptomhoz fordulni segítségért. A nagy sas (Nebukadnezár) eljön, lecsípi és Babilonba viszi a magas cédrus tetejét (Joákint), s helyébe szőlőt plántál (Sedékiást). A szőlő egy másik sas, Egyiptom felé fordul vesszőivel, de milyen eredménnyel? Gyökerestől kitépik! Maga Jehova is lecsíp a cédrus magas csúcsából egy gyönge hajtást, s átplántálja azt egy magas és nagy hegyre. Ott ez a hajtás fenséges cédrussá terebélyesedik, s „minden szárnyas állatnak” lakóhelye lesz. De azt mindenkinek meg kell tudnia, hogy Jehova cselekedte ezt (17:23, 24).

18. a) Milyen alapelveket ismertet Jehova, amikor a zsidó számkivetetteket megfeddi? b) Milyen ítélet vár Júda királyaira?

18 Jehova meginti a zsidó számkivetetteket, mert használják azt a közmondást, hogy „az atyák ették meg az egrest, de a fiak foga vásott bele”. Ez nem helyes, hiszen „amely lélek vétkezik, annak kell meghalnia” (18:2, 4). Az igazak életben maradnak. Jehova nem gyönyörködik a gonosz halálában. Ő annak örül, ha a gonosz megtér gonosz útjáról és él. Júda királyai viszont, mint a kölyökoroszlánok, Egyiptom és Babilon hálójába és csapdájába estek. Hangjuk „többé nem hallatszik Izrael hegyein” (19:9).

19. a) Milyen reményt ismertet Ezékiel a küszöbönálló pusztulás ellenére? b) Hogyan szemlélteti Izrael és Júda hűtlenségét, valamint annak eredményét?

19 Ítélethirdetés Jeruzsálem ellen (20:1–23:49). Közben az idő i. e. 611 felé halad. A számkivetettek között élő vének újra Ezékielhez jönnek, hogy tudakozódjanak Jehovától. A válaszban hallják Izrael hosszú lázadásának és aljas bálványimádásának történetét, valamint figyelmeztetést arra, hogy Jehova a kardot hívta Jeruzsálem ellen az ítélet-végrehajtásra. Jeruzsálemet „rommá, rommá, rommá” teszi. De megcsillan egy nagyszerű reménység is! Jehova a királyságot („a koronát”) annak tartja fenn, akié „a törvényes jog”, s neki adja azt (21:26, 27). Ezékiel ismét látja a Jeruzsálemben, ebben „a vérbűnnel terhelt városban” elkövetett utálatosságokat. Izrael háza olyanná lett, mint az „ócska salak”, amelyet Jeruzsálembe kell gyűjteni s ott mint egy kemencében kiolvasztani (22:2, 18). Szamária (Izrael) és Júda hűtlenségét két nővér szemlélteti. Szamária, vagyis Oholá az asszírokkal paráználkodik, de saját szeretői semmisítik meg. Júda, vagyis Oholibá nem tanul a leckéből, sőt rosszabbá válik, mert először Asszíriával, majd utána Babilonnal paráználkodik. Ezért teljesen megsemmisítik „és ti megtudjátok, hogy én vagyok a Szuverén Úr, Jehova” (23:49).

20. Mihez hasonlítja Jehova Jeruzsálem ostromát, és milyen meggyőző jellel mutat rá a városon végrehajtott ítéletére?

20 Jeruzsálem végső ostroma megkezdődik (24:1–27). Jehova bejelenti Ezékielnek i. e. 609-ben, hogy Babilon királya ostromot indított Jeruzsálem ellen a tizedik hónap tizedik napján. Ezékiel a fallal körülvett várost egy széles szájú főzőedényhez hasonlítja, a város előkelő lakóit pedig a fazékban levő húshoz. Forrald fel! Főzd ki Jeruzsálem utálatos bálványimádásának teljes tisztátalanságát! Ugyanezen a napon meghal Ezékiel felesége, a próféta azonban Jehova iránti engedelmességből nem gyászolja őt. Ez jel: a népnek sem szabad meggyászolni Jeruzsálem pusztulását, mert Jehova ítéleteként jön el ez a pusztulás, hogy megtudják, ki ő. Jehova egy menekültet fog küldeni, hogy elbeszélje „ujjongásuk szépséges tárgyának” pusztulását; s míg az a menekült meg nem érkezik, Ezékiel nem beszélhet a számkivetetteknek (24:25).

21. Hogyan kell a nemzeteknek megismerniük Jehovát és az ő bosszúállását?

21 Jövendölések a nemzetek ellen (25:1–32:32). Jehova előre látja, hogy a környező nemzetek örvendenek majd Jeruzsálem bukásán, s alkalomként használják fel azt Júda Istenének gyalázására. De nem maradnak büntetlenül! Ammon a keleti királyoknak esik áldozatul, Moáb szintén. Edomot földig lerombolják és a filiszteusokon is hatalmas tettekkel állnak bosszút. Mindannyiuknak – mondja Jehova – „meg kell tudniuk, hogy én vagyok Jehova, amikor bosszúállásomat elhozom rájuk” (25:17).

22. Hogyan kerül említésre Tírusz, és hogyan szenteli meg Jehova a nevét Szidónnal kapcsolatban?

22 Tírusz külön kerül említésre. Ez a virágzó kereskedelmére büszke város olyan, mint a tenger közepén egy csinos hajó, de hamarosan szétroncsolódva a tenger mélyébe süllyed, pedig vezére így kérkedik: „isten vagyok!” (28:9). Jehova a prófétájával gyászéneket mondat Tírusz királyáról: Mint szépséges felkent kerub, olyan volt ő Édenben, Isten kertjében, de Jehova leveti hegyéről mint szentségtelent, és a bensejéből kijövő tűz emészti meg őt. Jehova kijelenti: azáltal is megszenteli magát, hogy pusztulást hoz a gőgös Szidónra.

23. Mit kell megtudnia Egyiptomnak, és hogyan történik ez?

23 Jehova most megparancsolja Ezékielnek, hogy fordítsa tekintetét Egyiptom és fáraója ellen, s jövendöljön róluk. „Enyém az én Nílus folyóm. Én, én alkottam azt magamnak” – kérkedik a fáraó (29:3). A fáraónak és a benne bízó egyiptomiaknak is meg kell tudniuk, hogy Jehova az Isten; a leckét negyven évig tartó pusztán hagyatásban kapják meg. Ezékiel itt bizonyos tájékoztatásokat szúr közbe, amelyeket a valóságban később, i. e. 591-ben kap kinyilatkoztatás útján. Jehova Egyiptomot adja Nebukadnezárnak fizetségül, amiért az részt vett Tírusz megtörésében. (Nebukadnezár igen csekély zsákmányt szerzett Tíruszban, mivel a lakosság vagyona zömével a szigetvárosba menekült.) Ezékiel gyászénekében ismerteti, hogy Nebukadnezár megfosztja büszkeségétől Egyiptomot, „és nekik is meg kell tudniuk, hogy én vagyok Jehova” (32:15).

24. a) Milyen őrállói felelőssége van Ezékielnek? b) Milyen üzenetet hirdet Ezékiel a számkivetetteknek, amely hírül adja nekik Jeruzsálem bukását? c) A 34. fejezetben milyen áldásról szóló ígéret hangsúlyozódik ki?

24 Őrálló a számkivetettek számára; a helyreállítás megjövendölése (33:1–37:28). Jehova újra ismerteti Ezékiellel őrállói felelősségét. Az emberek ezt mondják: „Nem helyesen intézi Jehova az útját.” Ezért azt kell Ezékielnek megmutatnia, hogy mennyire nincs igazuk (33:17). Elkövetkezik az i. e. 607. év tizedik hónapjának az ötödik napja. * Egy menekült érkezik Jeruzsálemből és közli a prófétával: „Bevették a várost!” (33:21). Ezékiel most már újra beszélhet a számkivetetteknek; elmondja nekik: hiábavaló arra gondolniuk, hogy megmenthetik Júdát. Bár azért jöttek Ezékielhez, hogy Jehova szavát hallják, azt szeretnék, ha az olyan lenne, mint a szerelmes énekek éneklésének szava, mint egy kellemes hangú énekes szava, aki szépen játszik egy húros hangszeren. Nem figyelnek rá. De amikor beteljesül, amit mond, megtudják, hogy próféta volt közöttük. Ezékiel dorgálja a hamis pásztorokat, akik önmaguk hizlalása végett elhagyják a juhokat. Jehova, a Tökéletes Pásztor összegyűjti a szétszórt juhokat és kövér legelőkre viszi őket, Izrael hegyeire. Akkor majd pásztort állít föléjük, „az ő szolgáját, Dávidot” (34:23). Maga Jehova lesz az Istenük. Békeszövetséget köt velük és kiárasztja rájuk áldásait.

25. a) Miért és hogyan hasonlítja Jehova az országot Édenhez? b) Mit szemléltet a száraz csontokról szóló látomás, és mit szemléltet a két bot?

25 Ezékiel ismét megjövendöli a Széir-hegy (Edom) pusztulását. Izrael elpusztult helyei azonban újra megépíttetnek, mert Jehova könyörületes a szent neve érdekében, s megszenteli azt a nemzetek előtt. Népének új szívet és új szellemet ad, és országuk megint olyan lesz, mint „Éden kertje” (36:35). Ezékielnek ezután látomása van Izraelről, amit a száraz csontok völgye szemléltet. Ezékiel prófétál a csontok felett. Csodálatos módon újra élet költözik beléjük, hús tapad rájuk és lélegezni kezdenek. Ugyanígy nyitja meg Jehova babiloni fogságuk temetési helyeit és állítja helyre Izraelt a saját földjén. Ezékiel két botot vesz, amely Izrael két házát, Júdát és Efraimot szemlélteti. Kezében a két bot egy bottá válik. Ennek megfelelően amikor Jehova helyreállítja Izraelt, annak két háza Isten szolgája, „Dávid” alatt békeszövetségben egyesül (37:24).

26. Miért és milyen eredménnyel támad a mágógbeli Góg?

26 A mágógbeli Góg támadása a helyreállított Izrael ellen (38:1–39:29). Új irányból indul támadás! A mágógbeli Góg eszeveszett támadást indít Isten népe ellen, mivel Jehova helyreállított népének békéje és jóléte gyötrő kínokat okoz neki. Rohan, hogy elnyelje őket. De akkor Jehova felkel izzó haragjában. Akkor Jehova kinek-kinek a fegyverét a testvére fegyvere ellen fordítja, pestist, vért és jégesőt, tüzet és kénkövet zúdít alá. Bukásukban megtudják, hogy Jehova „Izrael Szentje” (39:7). Népe akkor ellenségeinek szétzúzott hadi felszereléséből tüzet gyújt és temetni fogja a csontokat „a Góg Sokasága Völgyében” (39:11). A halottak húsát a dögevő madarak eszik, és isszák vérüket. Eközben Izrael teljes biztonságban fog lakozni, senki nem rettenti őket, s Jehova kiárasztja rájuk szellemét.

27. Mit lát Ezékiel Izrael földjén tett látomásbeli látogatásakor, és milyennek látja Isten dicsőségét?

27 Ezékiel látomása a templomról (40:1–48:35). Az i. e. 593. évbe érkeztünk. Salamon templomának pusztulása óta ez a 14. év, s a számkivetettek között a bűnbánóknak bátorításra és reménységre van szükségük. Jehova látomásban Ezékielt Izrael földjére helyezi át s leteszi egy nagyon magas hegyre. Ezékiel itt látomásban lát egy templomot és „délre egy város építkezését”. Egy angyal arra utasítja: „Mondj el minden látott dolgot Izrael házának!” (40:2, 4). Azután megmutat Ezékielnek minden részletet a templomban és az udvarban; megméri a falakat, a kapukat, az őrszobákat, az ebédlőket és magát a templomot a Szenthellyel és a Legszentebbel. Majd Ezékielt a keleti kapuhoz viszi. „S íme, Izrael Istenének dicsősége jött kelet felől, és hangja olyan volt, mint mérhetetlen vizek zúgása, s maga a föld ragyogott dicsőségétől” (43:2). Az angyal ezután részletesen kioktatja Ezékielt a házról (vagy templomról); az oltárról és az áldozatokról; a papok, a léviták és a főemberek kötelességeiről és jogairól; az ország felosztásáról.

28. Mit mutat a látomás a házból kiáradó folyóvízről, s mit tár fel a városról és annak nevéről?

28 Az angyal Ezékielt visszaviszi a ház bejáratához, ahol a próféta az oltár déli oldalától jövő vizet lát a küszöb alól kelet felé kifolyni. A víz kezdetben csak csörgedezik, aztán egyre jobban megduzzad, míg végül folyóvá válik. Ez a folyó a Holt-tengerbe ömlik, ahol a halak megelevenednek és halászipar virágzik fel. A folyó mindkét oldalán a fák gyümölcsöt teremnek, s a gyümölcsök az emberek táplálékául és gyógyítására szolgálnak. A látomás bemutatja a 12 törzs örökségét, de nem siklik el az idegen lakosok és a főemberek fölött sem. Leírja a szent várost, déli oldalain a 12 kapuval, mely a törzsek nevét viseli. A várost a legdicsőségesebb névről nevezik el: „Maga Jehova lakik ott” (48:35).

MIÉRT HASZNOS?

29. Milyen tekintetben merítettek hasznot Ezékiel jövendöléséből a száműzetésben élő zsidók?

29 Azokat az ítéleteket, látomásokat és ígéreteket, melyeket Jehova adott Ezékielnek, ő pontosan elmondta a számkivetésben élő zsidóknak. Jóllehet sokan gúnyolódtak rajta és kinevették őt, egyesek hittek neki. Ezek nagy áldásban részesültek. A helyreállításról szóló ígéretek megerősítették őket. A fogságba hurcolt nemzetekkel ellentétben a zsidók megőrizték nemzeti jellegüket, és Jehova a maradékot i. e. 537-ben, jövendölésének megfelelően helyreállította (Ez 28:25, 26; 39:21–28; Ezsd 2:1; 3:1). Azután újra felépítették Jehova házát és felújították ott az igaz imádatot.

30. Miért értékesek számunkra ma az Ezékiel könyvében ismertetett alapelvek?

30 Igen értékesek számunkra ma az Ezékiel könyvében ismertetett alapelvek. A lázadással párosuló hitehagyás és bálványimádás csak Jehova nemtetszéséhez vezethet (Ez 6:1–7; 12:2–4, 11–16). Mindenkinek felelnie kell saját bűnéért, de Jehova megbocsát annak, aki visszafordul gonosz útjáról. Az ilyen személyt irgalomban részesíti és megtartja az életben (18:20–22). Isten szolgáinak Ezékielhez hasonlóan hűséges őrállóknak kell lenniük, még a nehéz feladatok és a nevetségesség, valamint a gyalázat közepette is. Nem szabad figyelmeztetés nélkül hagynunk a gonoszokat, különben vérük a mi fejünkre száll (3:17; 33:1–9). Isten népe pásztorain súlyos felelősség nyugszik a juhok gondozását illetően (34:2–10).

31. Ezékiel milyen jövendölései beszélnek a Messiás eljöveteléről?

31 Ezékiel könyvében kiemelkedők a Messiásra vonatkozó jövendölések. Egyik helyen úgy utalnak rá Dávid trónjával kapcsolatban, hogy ’övé a törvényes jog’ s neki kell azt megkapnia. Két helyen úgy említik mint „szolgám Dávid”, majd mint „Pásztor”, „Király” és „Főember” (21:27; 34:23, 24; 37:24, 25). Mivel Dávid akkor már régen halott volt, Ezékiel nyilván arról beszélt, aki Dávid Fia és Ura is egy személyben (Zsolt 110:1; Máté 22:42–45). Ésaiáshoz hasonlóan Ezékiel is beszél egy gyenge hajtás elplántálásáról, amelyet Jehova a magasba fog emelni (Ez 17:22–24; És 11:1–3).

32. Hogyan lehet összehasonlítani Ezékiel látomását a templomról és a Jelenések könyvében található látomást a „szent városról”?

32 Érdekes összehasonlítani Ezékiel látomását a templomról és a Jelenések könyvében található látomást a „szent városról, Jeruzsálemről” (Jel 21:10). Vannak megjegyzésre méltó különbségek: például Ezékiel temploma külön áll, a várostól északra, a Jelenések könyvében említett város temploma ellenben maga Jehova. Mindkét esetben az élet folyója folyik ki a templomból, a fák minden hónapban gyümölcsöt teremnek, leveleik gyógyításra szolgálnak, és Jehova dicsősége is jelen van. Mindkét látomás hozzájárul ahhoz, hogy még jobban értékeljük Jehova Királyságát s gondoskodását azok megmentéséről, akik szent szolgálatot végeznek neki (Ez 43:4, 5Jel 21:11; Ez 47:1, 8, 9, 12Jel 22:1–3).

33. Mit hangsúlyoz Ezékiel, és mit eredményez ez azok számára, akik most megszentelik Jehovát életükben?

33 Ezékiel könyve hangsúlyozza, hogy Jehova szent. Felismerteti, hogy Isten nevének megszentelése minden másnál fontosabb. „Biztosan megszentelem nagy nevemet . . . és a nemzeteknek meg kell tudniuk, hogy én vagyok Jehova, ez a Szuverén Úr, Jehova kijelentése.” Amint a jövendölésből kitűnik, Jehova azáltal fogja nevét megszentelni, hogy nevének minden gyalázóját megsemmisíti, beleértve a mágógbeli Gógot is. Bölcsek azok, akik ma megszentelik Jehovát életükben és eleget tesznek az elfogadható imádatra vonatkozó követelményeknek. Ezek gyógyulást és örök életet találnak a templomból kiáradó folyónál. Dicsőségben, minden mást felülmúló szépségben elragadó az a város, melynek neve: „Jehova maga lakik ott!” (Ez 36:23; 38:16; 48:35).

[Lábjegyzetek]

^ 4. bek. Insight on the Scriptures (Éleslátás az Írásokból), 2. kötet, 531., 1136. oldal.

^ 4. bek. Insight on the Scriptures (Éleslátás az Írásokból), 1. kötet, 681., 682. oldal.

^ 24. bek. Jóllehet a maszoréta szöveg azt írja, hogy a menekült a 12. évben érkezik Jeruzsálemből, más kéziratokban ez olvasható: „tizenegyedik év”. Így fordítja ezt a szöveget a Lamsa, Moffatt és az An American Translation.

[Tanulmányozási kérdések]