A Biblia 28. könyve – Hóseás
A Biblia 28. könyve – Hóseás
Író: Hóseás
Írás helye: Szamária (kerület)
Írás befejezése: i. e. 745 után
Megírt időtartam: i. e. 804 előttől – i. e. 745 utánig
1., 2. a) Hogyan nevezik néha a Héber Iratok utolsó 12 könyvét? b) Mit tudunk Hóseásról, és kivel kapcsolatos a jövendölése?
A HÉBER IRATOK utolsó 12 könyvét általában a „kisebb próféták” néven szokták emlegetni. A nálunk használatos „kis próféták” elnevezés megfelelőbbnek látszik, mivel ezek a könyvek sem kisebb jelentőségűek, mint a többiek, bár az egésznek a hossza együttvéve nem tesz ki annyit, mint Ésaiás vagy Jeremiás könyve. A héber Bibliában ezeket az írásokat egy kötetnek tekintették és „A tizenkettő” néven nevezték. Egy kötetbe gyűjtésük valószínűleg abból a célból történt, hogy fennmaradjanak, mivel egy-egy kis tekercs könnyebben elveszhet. A 12 könyv mindegyikét írójáról nevezték el, s így az első könyvet írójáról Hóseás könyvének nevezik. A Hóseás név a Hósiája rövidített formája és azt jelenti, hogy „Jah megmentettje”.
2 A Hóseás nevét viselő könyvében közvetlenül Hóseásról nagyon kevés szó esik, mindössze annyi, hogy ő Beéri fia volt. Jövendölései majdnem kizárólagosan Izraelről szólnak, Júdát csupán mellékesen említi, és jóllehet Jeruzsálemet nem, viszont Izrael uralkodó törzsét, Efraimot 37-szer név szerint is megnevezi, Izrael fővárosát, Szamáriát pedig 6-szor.
3. Hány évig jövendölt Hóseás, és milyen más próféták éltek még abban a korban?
3 A könyv legelső verse arról számol be, hogy Hóseás Jehova prófétájaként szokatlanul hosszú ideig szolgált: az Izrael királya, II. Jeroboám uralkodásának befejezése előtti időtől egészen Ezékiás király uralkodásáig. Ez, legkésőbb i. e. 804-től 745 utánig, nem kevesebb mint 59 év. Prófétai szolgálatának ideje kétségtelenül belenyúlik Jeroboám és Ezékiás uralkodásának éveibe. Ebben a korban még Ámós, Ésaiás, Mikeás és Odéd szolgált Jehova hűséges prófétájaként (Ám 1:1; És 1:1; Mik 1:1; 2Krón 28:9).
4. Milyen idézetek és prófétai teljesülések hitelesítik Hóseás könyvének valódiságát?
4 Hóseás jövendöléseinek hitelességét megerősíti az a tény, hogy a Keresztény Görög Iratokban a bibliaírók többször idéznek belőle. Maga Jézus is a Hóseás 10:8. versét idézi Jeruzsálemre mondott ítéletének bejelentésekor. „Akkor azt mondják majd a hegyeknek: ’Essetek ránk!’ és a halmoknak: ’Fedjetek be minket!’” (Luk 23:30). Ugyanezt az idézetet részben idézi a Jelenések 6:16. verse. A Máté 2:15 idézi a Hóseás 11:1. versét s kimutatja annak a jövendölésnek a teljesülését: „Egyiptomból hívtam ki fiamat.” Hóseásnak az egész Izrael helyreállításáról szóló jövendölése annyiban teljesült, hogy a tíztörzs-királyságából sokan csatlakoztak Júdához, mielőtt Júda fogságba ment volna, és utódaik azok között voltak, akik a száműzetés után visszatértek (Hós 1:11; 2Krón 11:13–17; 30:6–12, 18, 25; Ezsd 2:70). Ezsdrás idejétől kezdve a könyv jogosan foglalta el helyét a héber kánonban mint „Jehova Hóseás által mondott szava” (Hós 1:2).
5. Milyen hűtlenségért büntette meg Jehova Izraelt?
5 Miért küldte Jehova Hóseást prófétájaként Izraelhez? Mivel Izrael hűtlen lett, beszennyezte magát a Baál-imádattal és megsértette Jehova szövetségét. Az Ígéret földjén Izrael áttért a földművelésre, de ezzel nemcsak a kánaániták életmódját vette át, hanem vallásukat is, a Baál-imádattal együtt. Baál a természet termékenyítő erőinek jelképes istene. Hóseás napjaiban Izrael teljesen eltért Jehova imádatától és olyan szertartást gyakorolt, amely magában foglalt templomi prostituáltakkal való erkölcstelen viszonyt és duhajkodást is. Izrael a virágzását Baálnak tulajdonította. Hűtlen lett Jehovához, méltatlan lett Istenéhez, s ezért fenyítésre szorult. Jehova éppen azt készült bemutatni neki, hogy az anyagi javak nem Baáltól származnak; elküldte Hóseást, hogy figyelmeztesse Izraelt, mivel fog járni, ha nem tér meg. Miután II. Jeroboám meghalt, Izrael a legrettenetesebb korszakkal nézett szembe. Terroruralom következett. Sok uralkodót orvul meggyilkoltak, míg végül az asszírok i. e. 740-ben fogságba hurcolták a népet. Mindvégig két párt harcolt egymás ellen, az egyik az Egyiptommal való szövetséget óhajtotta, a másik Asszíriával kívánt szövetségre lépni, de egyik csoport sem bízott Jehovában.
6. Mit mondhatunk Hóseás stílusáról?
6 Hóseás stílusa egyedülálló. Gyakran gyengéd és finom szavakat használ, többször hangsúlyozza Jehova szerető-kedvességét és irgalmát. Hosszan időzik, ha a megbánásnak csak piciny jelét is látja. Máskor kitör magából és szavai nyersek. A hiányzó ritmust erővel és hatalommal pótolja. Erős érzelmeket fejez ki, gondolatai gyorsan váltakoznak.
7. Mit szemléltet Isten Gómer hűtlensége és későbbi visszavétele által?
7 Prófétai pályafutása kezdetén Hóseásnak megparancsolja Isten, hogy vegyen magának „parázna feleséget” (1:2). Nyilván célja volt ezzel Jehovának. Izrael olyan volt Jehovához, mint az a feleség, aki hűtlenné lett és paráznaságot követett el. Jehova mégis szeretetet tanúsított iránta és megpróbálta helyreállítani. Hóseás felesége, Gómer pontosan ezt szemlélteti. Köztudott, hogy Hóseás felesége az első gyermekének megszületése után hűtlen lett Hóseáshoz, és a többi gyermekét valószínűleg házasságtörésben szülte (2:5–7 [2:4–6, Károli]). Ez abból a feljegyzésből tűnik ki, amely megemlíti, hogy felesége „szült neki (Hóseásnak) egy fiút”, de a másik két gyermek születésével kapcsolatban nem hivatkozik a próféta nevére (1:3, 6, 8). A harmadik fejezet 1–3. terjedő versei arról beszélnek, hogy Hóseás visszavette Gómert, mégpedig mint rabszolgát vásárolta meg magának, ami Jehova népének visszavételét szemlélteti, miután az megtért házasságtörő útjáról.
8. Milyen nevek szerepelnek felváltva a könyvben?
8 Izrael tíztörzs-királysága, amelyhez Hóseás elsősorban intézi jövendölésének szavait, „Efraim” néven is ismeretes, minthogy a királyságban ez volt az uralkodó törzs. Az Izrael és Efraim elnevezés tehát felváltva szerepel a könyvben.
A HÓSEÁS KÖNYVÉNEK TARTALMA
9. Gómer gyermekeinek nevével Jehova hogyan utalt arra, miként fog majd bánni Izraellel?
9 Izrael házasságtörő útjának szemléltetése (1:1–3:5). Hóseás „parázna felesége” fiút szül a prófétának. A fiú neve Jezréel. Később még két másik gyermeke is születik: egy lány, Ló-Ruhámá, aminek jelentése: „nem kapott irgalmat”, és egy fiú, Ló-Ammi, aminek jelentése: „nem az én népem”. Ezt a két nevet Jehova annak jeléül adta, hogy többé nem kegyelmez Izrael házának, és ezzel is hangsúlyozni kívánta az egész nép elvetését (1:2, 6, 9). De Júda és Izrael fiai mint az ’élő Isten fiai’ mégis összegyűjtetnek egységbe egy fő alatt, „mivel nagy lesz Jezréel napja” (1:10, 11). A házasságtörő Baál-imádattól megtisztulva a nép visszatér majd Istenhez, mint férjéhez (2:16 [2:15, Károli]). Jehova biztonságot ad Izraelnek és eljegyzi őt határtalan időre magának, igazságosságban, szerető-kedvességben, irgalomban és hűségben. A Jezréel névvel összhangban (jelentése: „Isten magot vet”) Jehova megígéri: „Bizony elvetem őt, mint magot a földbe magamnak . . . és ezt mondom azoknak, akik nem az én népem: Én népem vagy te!, ők pedig ezt mondják: Te vagy az én Istenem!” (2:23 [2:22, Károli]). Izrael a házasságtörést megbánó feleséghez hasonlóan „visszatér és Jehovát keresi majd mint Istenét, és Dávidot mint királyát” (3:5).
10. Mit eredményez a nemzet számára az ismeret elvetése?
10 Efraim (és Júda) ellen szóló prófétai ítéletek (4:1–14:9). A negyedik fejezet első verse így adja meg a következő prófétai figyelmeztetés hátterét: „Jehovának peres ügye van e föld lakóival, mert nincs igazság, sem szerető-kedvesség, sem Isten ismerete e földön.” Mi következik ebből? „Mivel elvetetted az ismeretet, én is elvetlek téged és nem szolgálsz papomként; mivel állandóan megfeledkeztél Istened törvényéről, én is bizony elfeledkezem fiaidról” – mondja Jehova (4:1, 6). A paráznaság szelleme vitte Izraelt tévútra. A parázna Izraelnek és Júdának felelnie kell tehát tettéért, de majd keresni fogják Jehovát, ha „szorult helyzetben” találják magukat (5:15).
11. Hogyan könyörög a néphez Hóseás, de miért jaj nekik?
11 Hóseás így könyörög a néphez: „Térjünk vissza Jehovához, hiszen . . . ő meggyógyít minket.” Jehova jobban gyönyörködik a szerető-kedvességben és az isteni ismeretben, mint a véres és az égő áldozatokban, de Efraim és Júda szerető-kedvessége olyan, „mint a korán felszáradó harmat” (6:1, 4). Efraim olyan, „mint az ostoba, értelem nélküli galamb”. Egyiptomba és Asszíriába futnak segítségért, ahelyett hogy Jehovában bíznának (7:11). Jaj nekik! Miért? Henyéléssel töltik idejüket, áthágják Jehova szövetségét, gonosz dolgokban törik fejüket, és vétkeznek törvénye ellen. „Mert szelet vetnek s vihart aratnak” (8:7). Jehova megemlékezik tévelygésükről és figyelmezteti őket bűneikre. „Menekültek lesznek majd a nemzetek között” (9:17). Izrael elkorcsosodott szőlőtő, szíve képmutató lett. Ahelyett, hogy az igazságosságban vetne magot és a szerető-kedvességgel összhangban aratna, Izrael a gonoszságnak szánt és igazságtalanságot arat. „Egyiptomból hívtam ki fiamat” – emlékeztet Jehova (11:1). Igen, szerette Izraelt már gyermekkorától, de Izrael hazugsággal és csalással vette őt körül. Jehova ezt tanácsolja: „Vissza kell térned Istenedhez, megőrizve a szerető-kedvességet és igazságosságot; és hogy szüntelenül a te Istenedben bízzanak” (12:6).
12. a) Mit foglal össze Hóseás a 13. fejezetben? b) Milyen helyreállítási ígéret hangzik el?
12 A 13. fejezetben Hóseás összegezi mindazt, amit korábban elmondott: Izrael első ígéretével és Jehova gyöngéd gondoskodásával kezdi, Izrael feledékenységével és a nemzetnek Jehovával való szembefordulásával folytatja. Jehova kijelenti: „Adtam nektek királyt haragomban, és elveszem őt felgerjedésemben” (13:11). De lesz majd helyreállítás: „Kiváltom őket a Seol kezéből, visszaszerzem őket a halálból. Hol van a fullánkod, ó, halál? Hol a pusztító erőd, ó, Seol?” (13:14). De a lázadó Szamária sorsa rettenetes lesz.
13. Milyen felhívással zárul a könyv, és kik járnak Jehova útjain?
13 A könyv szívet tépő felhívással zárul: ’Jöjj vissza, ó, Izrael, Jehovához, a te Istenedhez, mert botladoztál tévelygésedben. Keresd a bocsánatot és viszonzásul ajkad tulkaival áldozzál! Jehova irgalmat és szeretetet tanúsít irántad. Olyan lesz ő neked, mint az üdítő harmat és virágozni fogsz, mint a liliom és az olajfa.’ A bölcs és értelmes megérti ezeket: „Mert Jehova útjai egyenesek és az igazak járnak azokon, de a törvényszegők megbotlanak bennük” (14:1–6, 9 [14:2–7, 10, Károli]).
MIÉRT HASZNOS?
14. Hóseás jövendölésének milyen pontos beteljesüléseit figyelhetjük meg?
14 Hóseás könyve erősíti Jehova ihletett jövendöléseibe vetett hitünket. Mindaz igaznak bizonyult, amit Hóseás Izraelről és Júdáról jövendölt. Izraelt a szeretői, a szomszédos bálványimádó nemzetek elhagyták, és a pusztulás viharát aratta Asszíria kezéből i. e. 740-ben (Hós 8:7–10; 2Kir 15:20; 17:3–6, 18). Hóseás azonban azt is megjövendölte, hogy Jehova irgalmaz majd Júdának és megmenti őt, de nem katonai hatalommal. Ez akkor teljesült, amikor Jehova angyala levágta azt a 185 000 asszírt, akik fenyegették Jeruzsálemet (Hós 1:7; 2Kir 19:34, 35). Mindazonáltal Júda is benne foglaltatott a Hóseás 8:14 ítéletében: „Tüzet küldök majd városaiba és az megemészti mindegyiknek lakótornyait.” Ez a jövendölés szörnyű módon teljesült, amikor Nebukadnezár Júdát és Jeruzsálemet földig lerombolta i. e. 609-től 607-ig (Jer 34:6, 7; 2Krón 36:19). Hóseásnak a helyreállítással kapcsolatos sok jövendölése teljesült, amikor Jehova egybegyűjtötte Júdát és Izraelt, és „feljöttek a fogságuk földjéről” i. e. 537-ben (Hós 1:10, 11; 2:14–23 [2:13–22, Károli]; 3:5; 11:8–11; 13:14; 14:1–9 [14:2–10, Károli]; Ezsd 2:1; 3:1–3).
15. A Keresztény Görög Iratok írói hogyan alkalmazzák a Hóseás könyvéből vett idézeteket?
15 A Keresztény Görög Iratok íróinak a Hóseás jövendölésére vonatkozó hivatkozásai igen hasznosak számunkra, akik ma vizsgáljuk ezeket. Például Pál a Hóseás 13:14. versét alkalmazza a feltámadási téma tárgyalásánál: „Halál, hol a te győzelmed? Halál, hol a te fullánkod?” (1Kor 15:55). Amikor Pál Jehova ki nem érdemelt kedvességét hangsúlyozza, amelyet az irgalom edényei iránt tanúsít, a Hóseás 1:10-ből és a 2:23-ból (2:22, Károli) idéz: „Így mondja Hóseásnál is: ’Akik nem voltak népem, azokat „népemnek” hívom, és „szeretettemnek” azt, aki nem volt szeretett.’ És azon a helyen, ahol ezt mondta nekik: „Ti nem az én népem vagytok”, ott „az élő Isten fiainak” nevezik majd őket” (Róma 9:25, 26). Péter ugyanezeket a hóseási idézeteket magyarázza, mondván: „Mert egykor nem voltatok nép, most azonban Isten népe vagytok; azok voltatok, akik iránt nem tanúsítottak könyörületet, most pedig azok vagytok, akik iránt könyörületet tanúsítanak” (1Pét 2:10).
16. Milyen szavakat ismételt Jézus Hóseástól, amikor Jehovának az imádatra vonatkozó követelményeit ismertette?
16 Hóseás jövendölése tehát nemcsak a Zorobábel idejében visszatért maradékon teljesült, hanem a szellemi maradék irgalmas összegyűjtésekor is, akik „az élő Isten szeretett fiai” lettek. Ihletés alatt Hóseás látta, mik a követelmények számukra. Isten nem látszatimádatot óhajt külső ceremóniával, hanem a Hóseás 6:6 szavait idézve (melyet Jézus is ismételt a Máté 9:13. és 12:7. versben): „Szerető-kedvességben gyönyörködöm és nem az áldozatban, az Isten ismeretében inkább, mint az egészen égő áldozatokban.”
17. a) Mi szükséges az olyannak, aki szellemi házasságtörésbe esett? b) Milyen örömteli Királyság-ígéretet tartalmaz a Hóseás könyve?
17 A házasságtörő feleség általi szemléltetés, aki Hóseás saját életében maga a valóság volt, azt mutatja, hogy Jehova gyűlöli azokat, akik elfordulnak tőle, bálványimádásra vagy hamis imádatra térnek, s így szellemi házasságtörést követnek el. Azoknak, akik tévelygésükben megbotlanak, igaz megbánással vissza kell térniük Jehovához és ’viszonzásul ajkuk tulkait kell bemutatni’ (Hós 14:2 [14:3, Károli]; Zsid 13:15). Ezek a szellemi Izrael fiainak maradékával együtt örvendhetnek a Hóseás 3:5. versében feljegyzett Királyság-ígéret beteljesedésének: „Azután Izrael fiai visszatérnek és határozottan keresni fogják Jehovát, az ő Istenüket és Dávidot, az ő királyukat, és biztosan remegve jönnek Jehovához és jóságához a napok befejező részében.”
[Tanulmányozási kérdések]
