A Biblia 30. könyve – Ámós

Író: Ámós

Írás helye: Júda

Írás befejezése: i. e. kb. 804

1. Ki volt Ámós?

NEM próféta, nem is próféta fia, hanem juhtenyésztő és fügeszedő volt Ámós, amikor Jehova elhívta és elküldte őt jövendölni nemcsak a saját nemzetéhez Júdához, hanem elsősorban Izrael északi királyságához. Ő azon próféták egyike volt, akikre a 2Királyok 17:13, 22, 23. verseiben hivatkoznak. A júdai Tékoából, a Jeruzsálemtől mintegy 16 kilométerre délre, és Izrael tíztörzs-királyságának déli határától mintegy egynapi járóföldre eső városból származott (Ámós 1:1; 7:14, 15).

2. Hogyan lehet meghatározni Ámós jövendölésének idejét?

² Jövendölésének első verse arról beszél, hogy Uzziás júdabeli király és Jóás fia, II. Jeroboám, Izrael királya napjaiban kezdte meg prófétai pályafutását, két évvel ama rendkívül nevezetes földrengés előtt. Jövendölése tehát az i. e. 829-től körülbelül 804-ig terjedő mintegy 26 éves időszakra tehető, mivel e két király uralkodása ebben az időben esik egybe. Zakariás próféta is megemlíti az Uzziás napjaiban bekövetkezett katasztrofális földrengést, amikor is a nép félelmében elmenekült (Zak 14:5). Josephus zsidó történész szerint ez a földrengés akkor történt, amikor Uzziás elbizakodottan megkísérelt tömjénáldozatot bemutatni a templomban. Úgy tűnik azonban, hogy ez az eredmény Uzziás uralmának korábbi időszakában volt, mint az a földrengés, amiről Ámós tesz említést.

3. a) Miért volt időszerű Ámós jajokkal terhes üzenete? b) Hogyan magasztalja a próféta Jehova egyeduralmát?

³ Ámós nevének jelentése: „aki maga teher” vagy „teherhordó”. Jóllehet Izrael és Júda számára (sőt még számos pogány nemzet számára is) jajokkal terhes üzenetet hozott, de egyben vigaszüzenetet is Jehova népe helyreállítására vonatkozóan. Minden ok megvolt arra, hogy Izrael esetében jajokkal terhes üzenetet jelentsen be. Jólét, fényűző életmód és kicsapongó élet – ez volt napirenden. A nép elfelejtette Jehova törvényét. Látszólagos jólétük megvakította őket azzal a ténnyel szemben, hogy amiként a túlérett gyümölcs, ők is a romlásnak már abban a szakaszában vannak, amely után a pusztulás jön. Ámós azt jövendölte, hogy igen rövid időn, néhány éven belül a tíztörzs-királyság számkivetésbe megy Damaszkuszon túlra. Emellett Jehova igazságosságát és egyeduralmát magasztalta, akire 21 esetben úgy utalt, mint a „Szuverén Úr”-ra (Ámós 1:8).

4. Milyen jövendölések teljesülése tanúskodik Ámós könyvének hitelességéről?

⁴ Ennek és a többi jövendölésének a teljesülése tanúsítja Ámós könyvének a hitelességét. A próféta azt is megjövendölte, hogy az Izraelt körülvevő ellenséges nemzeteket – szíriaiakat, filiszteusokat, tírusziakat, edomitákat, ammonitákat és moabitákat – a pusztulás tüze fogja megemészteni. Történelmi tény, hogy mindezek az ellenséges  erődvárak idővel megtörtek. Júda és Izrael útjai azonban még gonoszabbak voltak, mivel a hamis imádatért elhagyták Jehovát. Izrael utolsó erődítménye, Szamária megerősített városa az V. Salmanassár vezette asszír hadsereg ostroma alatt i. e. 740-ben elesett (2Kir 17:1–6). Júda nem tanult nővérének sorsából, így ő is elpusztult i. e. 607-ben.

5. Hogyan támogatja a régészet Ámós beszámolóját?

⁵ Ámós Izraelt annak fényűző élete miatt korholta, mivel a gazdagok becsapták a szegényeket, hogy megépíthessék „elefántcsont házaikat”, ahol azután fényűző lakomákat tartottak (Ámós 3:15; 5:11, 12; 6:4–7). A régészek feltárták e korszak jólétének bizonyítékait. Számos elefántcsont tárgyat találtak a szamáriai ásatásoknál. Az Encyclopedia of Archeological Excavation in the Holy Land ezt mondja: „Két fő csoportot különböztethetünk meg: 1. domborműves dísztáblák; 2. vésett dísztáblák és olyanok, melyek drágakövek, színes üveg, aranylap stb. betétekkel vannak díszítve. Az elefántcsontokat a föníciai művészet munkáinak vélik, és talán az izraelita királyok bútorain intarziaként használták azokat. A Biblia említést tesz ’elefántcsont házról’, melyet Aháb épített (1Kir 22:39), és ’elefántcsont ágyakról’, melyek a Szamáriában lévő fényűző életet szemléltetik Ámós elmarasztaló szavaiban (Ámós 6:4). *

6. Mi támasztja alá Ámós könyvének a hitelességét?

⁶ Vitathatatlan, hogy Ámós könyve is beletartozik a bibliai kánonba. Hitelességének alátámasztására szolgál István magyarázata Ámós könyvének három verséről a Cselekedetek 7:42, 43-ban és Jakab idézete Ámós könyvéből a Cselekedetek 15:15–18-ban (Ámós 5:25–27; 9:11, 12).

AZ ÁMÓS KÖNYVÉNEK TARTALMA

7. Milyen nemzetek ellen szóló ítéleteket jelent be Ámós?

⁷ Ítéletek a nemzetek ellen (1:1–2:3). „Jehova harsog Sionból” (1:2). Ámós figyelmezteti a nemzeteket Isten tüzes ítéletére. Damaszkusz (Szíria) megcsapkodja Gileádot egy vas cséphadaróval. Gáza (Filisztea) és Tírus az izraelita foglyait Edomnak adja át. De Edomban nincs irgalom és testvéri szeretet. Ammon betört Gileádba, Moáb mésszé égeti el Edom királyainak csontjait. Jehova kinyújtja kezét mindezek ellen a nemzetek ellen és ezt mondja: „Nem vonom vissza” (1:3, 6, 8, 9, 11, 13; 2:1).

8. Miért hirdeti ki Jehova ítéletét Júda és Izrael ellen?

⁸ Ítélet Júda és Izrael ellen (2:4–16). De Júdától sem fordítja el Jehova a haragját. Vétkeztek, mert „elvetették Jehova törvényét” (2:4). És Izrael? Jehova kegyébe fogadta Izraelt, amikor kihozta őket Egyiptom földjéről, s megsemmisítette félelmetes ellenségeiket, az emoreusokat, és jó földet adott nekik, sőt nazíreusokat és prófétákat támasztott közöttük, de ők a nazíreusokat fogadalmuk megszegésére kényszerítették és a prófétáknak azt parancsolták: „Ne prófétáljatok!” (2:12). Ezért Jehova olyan ingataggá teszi Izrael alapjait, mint amilyen a frissen vágott gabonával megrakott szekér. Ami pedig vitézeit illeti, meztelenül fognak elmenekülni.

9. Mi bizonyítja, hogy Jehova szólott, és különösen kik ellen jövendölt Ámós?

⁹ Leszámolás Izraellel (3:1–6:14). Ámós megkapó szemléltetéseket használva érteti meg az izraelitákkal, hogy jövendölése annyi, mintha Jehova szólott volna. „Mert a Szuverén Úr, Jehova semmit sem tesz anélkül, hogy fel ne tárná bizalmas dolgait szolgáinak, a prófétáknak . . . A Szuverén Úr, Jehova szólt! Ki ne prófétálna?” (3:7, 8). Ámós tehát igenis különösen Szamária fényűzést kedvelő kizsákmányolóiról jövendöl. Jehova elragadja őket pompás heverőikről és elefántcsont házaikat elpusztítja.

10. Mire emlékezteti Jehova Izraelt, s most milyen jajokkal terhes nap következik?

¹⁰ Jehova újra felsorolja Izrael fenyítését és büntetéseit. Ötször emlékezteti őket: „Nem tértetek vissza hozzám.” Ezért, ó, Izrael, „készülj el, hogy találkozol Isteneddel” (4:6–12). Ámós prófétai gyászénekbe kezd: „Izrael, a szűz, elesett, nem képes újra felkelni. Elhagyták a saját földjén; nincs aki felemelje” (5:2). Jehova, az ég és a föld csodálatos dolgainak Alkotója azonban felszólítja Izraelt, hogy keresse őt és élni fog. Igen, „keressétek a jót és ne a rosszat, hogy mindig élhessetek” (5:4, 6, 14). De mit jelent majd számukra Jehova napja? Az bizony a jajok napja lesz. Mint a rohanó hegyi patak, elragadja őket az a nap, elviszi számkivetésbe Damaszkuszon túl, s elefántcsonttal borított tágas házaik, melyekben lakomákhoz ültek, romhalmazzá változnak.

11. Milyen felhatalmazás alapján jövendölt Ámós Izrael ellen?

¹¹ Ámós jövendöl az ellenállás ellenére (7:1–17). Jehova függőónt mutat prófétájának Izrael közepette. Nincs tovább mentség. Isten elpusztítja Izrael szentélyeit, és felkel fegyverrel II. Jeroboám háza ellen. Amásia, egy Bételből származó pap Jeroboámhoz küld, mondván: „Ámós ellened összeesküvést sző” (7:10). Amásia megparancsolja Ámósnak, hogy menjen Júdába és ott jövendöljön. Ámós tisztázza felhatalmazását, mondván: „Jehova a nyáj mellől szólított el engem, és Jehova mondta nekem: ’Menj, prófétálj népemnek, Izraelnek’” (7:15). Ámós ezután csapást jövendöl Amásiára és háza népére.

12. Milyen éhséget jövendölt Izrael számára, s milyen nagyszerű ígérettel zárja jövendölését?

¹² Elnyomás, büntetés és helyreállítás (8:1–9:15). Jehova Ámósnak egy kosár érett gyümölcsöt mutat. Elítéli Izraelt, mivel az elnyomja a  szegényeket, és megesküszik „Jákob felsőbbségére”, hogy lakolniuk kell majd gonosz tetteikért. „Íme, jönnek napok – ez a Szuverén Úr, Jehova kijelentése –, és éhséget bocsátok e földre, de nem kenyér után, és szomjúságot, de nem víz után, hanem Jehova szavainak hallgatása után” (8:7, 11). Elesnek tehát, hogy soha többé ne keljenek fel. Még ha a Seolba ássák is be magukat vagy az égbe mennek fel, Jehova onnan is előhozza őket. Népének bűnösei kard által vesznek el. Ezután nagyszerű ígéret következik! „Azon a napon felállítom Dávid leomlott sátorát és újjáépítem annak romjait . . . Biztosan felépítem azt, mint a régmúlt időben” (9:11). Az újra összegyűjtött foglyok oly gazdagok lesznek akkor, hogy a szántóvető ott éri az aratót, mielőtt az még be tudná takarítani a túláradó termést. Jehova áldásai maradandóak lesznek.

MIÉRT HASZNOS?

13. Hogyan fordíthatjuk ma javunkra Ámós figyelmeztetését?

¹³ A Biblia mai olvasói már abból is tanulhatnak, ha megfigyelik, milyen okokból kifolyólag kellett Ámósnak jövendölnie Izrael, Júda és a szomszédos nemzetek ellen. Azok, akik elvetik Jehova törvényét, becsapják és elnyomják a szegényeket, akik mohók, erkölcstelenek és bálványimádók, nem élvezhetik Jehova tetszését. Azok viszont, akik elfordulnak ezektől és bűnbánóan Jehovához fordulnak bocsánatért, irgalomban részesülnek. Akkor leszünk bölcsek, ha ebben a gonosz világban elkülönülünk a romlott társaságoktól, s megszívleljük Jehova intését: „Keressetek engem, hogy mindig élhessetek” (5:4, 6, 14).

14. Javukra fordították-e István zsidó kortársai Ámós figyelmeztetését?

¹⁴ Vértanúhalála előtt István idézett Ámós könyvéből. Emlékeztette a zsidókat arra, hogy azért következett rájuk a fogság, mert Izrael idegen isteneket, például Molochot és Refánt imádta és bálványozta. De vajon javukra fordították-e a zsidók, amikor most ismét hallották Ámós szavait? Nem! Haragra gerjedtek, halálra kövezték Istvánt, s így ők is méltóknak bizonyultak, hogy i. sz. 70-ben Jeruzsálem városának pusztulásakor megsemmisüljenek (Ámós 5:25–27; Csel 7:42, 43).

15. A helyreállításra vonatkozó milyen jövendöléseket hasznos megvizsgálnunk?

¹⁵ Hasznos megvizsgálnunk Ámós több jövendölésének teljesülését; nemcsak azokat, amelyek Izrael, Júda és más nemzetek megbüntetésében teljesültek be, hanem a helyreállításra vonatkozó jövendöléseket is. Jehova Ámóson keresztül ismertetett szavához hűen i. e. 537-ben az izraelita foglyok visszatértek és benépesítették az elpusztult városokat, szőlőket plántáltak és kerteket létesítettek (Ámós 9:14; Ezsd 3:1).

16. Hogyan mutatta ki Jakab az Ámós 9:11, 12 teljesülését a keresztény gyülekezettel kapcsolatban?

¹⁶ Az apostolok napjaiban pedig csodálatosan és építő módon teljesedett Ámós jövendölése. Amikor Jakab ihletés alatt a nem izraelitáknak a keresztény gyülekezetbe való begyűjtését tárgyalja, világosan kijelenti, hogy ezt jövendölte meg Ámós a könyvének 9:11, 12. versében. Arra is rámutat, hogy „Dávid leomlott sátorának újjáépítése” a keresztény gyülekezettel kapcsolatban teljesül, „azért, hogy az emberek megmaradt része buzgón keresse Jehovát, a minden nemzetek közül való emberekkel együtt mindnyájan, akik az én nevemről neveztetnek, mondja Jehova”. Itt található Írás szerinti alátámasztása annak az új fejleménynek, amelyről Simon Péter beszélt, hogy Isten a nemzetekből „egy népet választ a neve számára” (Csel 15:13–19).

17. Isten Királyságával kapcsolatban milyen bőségről és maradandóságról jövendölt Ámós?

¹⁷ Jézus Krisztus, ennek a keresztény gyülekezetnek a feje egy másik helyen úgy szerepel, mint „Dávid fia”, aki örökli „atyjának, Dávidnak trónját” és uralkodik örökké (Luk 1:32, 33; 3:31). Ámós jövendölése tehát előremutat a Dáviddal kötött Királyság-szövetség teljesülésére. Ámós befejező szavai nemcsak egyszerűen látomást adnak a ’Dávid sátorának’ felállításakor bekövetkező túláradó bőségről, hanem Isten Királysága maradandóságát is hangsúlyozzák. „S biztosan elplántálom őket földjükre, s többé nem szaggatják ki őket földjükből, amelyet adtam nekik, mondja Jehova, a te Istened.” Amikor Jehova teljesen helyreállítja „Dávid sátorát”, a földet mindenütt áldás tölti be örökké (Ámós 9:13–15).

[Lábjegyzet]

[Tanulmányozási kérdések]