A Biblia 31. könyve – Abdiás

Író: Abdiás

Írás befejezése: i. e. kb. 607

1. Mi utal arra, hogy az üzenet fontosabb, mint az üzenetet hozó kiléte?

A HÉBER IRATOK legrövidebb könyve a csupán 21 versből álló Abdiás könyve. Ez a könyv Istennek egy nemzet kiirtására vonatkozó ítéletét jelenti be, ugyanakkor megjövendöli Isten Királysága végső győzelmét is. A bevezető szavak ezzel az egyszerű megállapítással kezdődnek: „Abdiás látomása.” Arról, hogy hol és mikor született, melyik törzsből származott, továbbá életének egyéb részleteiről semmi feljegyzés nincs. Nyilvánvaló, hogy nem a próféta kiléte volt fontos, hanem az üzenet; joggal mondhatjuk ezt, mert maga Abdiás jelenti ki, hogy „ez Jehovától jövő beszámoló”.

2. Milyen országra irányítja a figyelmet Abdiás jövendölése, s mi tette annak lakóit oly magabiztossá?

² A beszámoló a figyelmet elsősorban Edomra irányítja. Edom földje, más néven a Széir-hegy a Holt-tengertől délre, az Arabá mentén elterülő terület, a magas hegyek és mély vízmosások országa. Némely ponton az Arabá keleti oldalán levő hegyláncolat eléri az 1700 méteres magasságot. Témán vidékének lakói bölcsességükről és bátorságukról voltak híresek. Edom földjének földrajzi adottsága, annak természetes védelme tette lakóit oly magabiztossá és büszkévé. *

3. Úgy viselkedtek-e az edomiták, mint Izrael testvérei?

³ Az edomiták Ézsaunak, Jákob bátyjának a leszármazottai voltak. Jákob nevét Isten Izraelre változtatta; leszármazottaival, az izraelitákkal tehát az edomiták közeli rokonságban álltak, ’testvéreknek’ tekintették egymást (5Móz 23:7). Edom azonban egyáltalán nem testvérhez illően viselkedett. Nem sokkal azelőtt, hogy az izraeliták beléptek volna az Ígéret földjére, Mózes Edom királyához küldött s engedélyt kért, hogy az országon békésen áthaladhassanak. Az edomiták azonban ellenséges magatartást tanúsítottak és ridegen elutasították a kérést, sőt az elutasítást még erejük fitogtatásával is alátámasztották (4Móz 20:14–21). Bár Dávid leigázta őket, később, Jósafát napjaiban összeesküdtek az ammonitákkal és a moabitákkal Júda ellen. Majd Jósafát fia, Jórám király ellen lázadtak fel, s az izraelita foglyok egész sokaságát vitték el Gázából és Tíruszból, Aház király napjaiban pedig végigfosztogatták Júdát, hogy még több foglyot szerezzenek (2Krón 20:1, 2, 22, 23; 2Kir 8:20–22; Ámós 1:6, 9; 2Krón 28:17).

4. a) Milyen aljas viselkedés szolgált nyilvánvalóan alapjául Abdiás Edommal kapcsolatos leleplezésének? b) Milyen bizonyíték alapján tarthatjuk az i. e. 607. évet a könyv megírása legvalószínűbb időpontjának?

⁴ Ez az ellenségeskedés i. e. 607-ben érte el csúcspontját, amikor is Jeruzsálemet a babiloni hordák elpusztították. Az edomiták nemcsak helyeslően figyelték ezt az eseményt, hanem még biztatták is a hódítókat, hogy mennél tökéletesebb pusztítást végezzenek. „Rontsátok le! Rontsátok le egészen az alapjáig!” – kiáltozták (Zsolt 137:7). Amikor sorsot vetettek a zsákmányra, az osztozkodók között ők is ott voltak, s amikor a zsidó menekültek megpróbáltak kijutni az országból, elállták az utakat és átadták őket ellenségeiknek. Ez az erőszakosság Jeruzsálem pusztulása idején volt az alapja az Abdiás által feljegyzett leleplezésnek, és a próféta, amikor próféciáját leírta, kétségtelenül még élénken emlékezett Edom aljas viselkedésére (Abd 11, 14). Minthogy Nebukadnezár a Jeruzsálem pusztulását követő öt éven belül magát Edomot is elfoglalta és kifosztotta, így a könyv minden valószínűség szerint az előtt íródott; a könyv megírásának legvalószínűbb időpontja tehát i. e. 607.

5. a) Mi bizonyítja a beszámoló hitelességét és igaz voltát? b) Hogyan teljesítette Abdiás az igaz prófétával kapcsolatos előfeltételeket, és miért találó a neve?

⁵ Abdiás Edom elleni jövendölése a legapróbb részletekig teljesült. A jövendölés ezekben a szavakban éri el a tetőpontját: „Ézsau háza [olyanná lesz], mint a tarló; lángba borítják és megemésztik őket, s nem marad túlélő Ézsau házából, mert maga Jehova szólt” (18. vers). Edom karddal tartotta fenn magát, de kard is vetett véget életének, és utódairól semmi nyom nem maradt hátra. A feljegyzés tehát hitelesnek és igaznak bizonyult. Abdiás mindazzal rendelkezett, amivel egy igaz prófétának rendelkeznie kell: Jehova nevében beszélt, jövendölése tiszteletet szerzett Jehovának és beteljesedett, amint azt később a történelem igazolta. Nevének nagyon találó jelentése: „Jah szolgája”.

 AZ ABDIÁS KÖNYVÉNEK TARTALMA

6. Hogyan beszél Jehova Edomról, és honnan hozza majd őt le?

⁶ Ítélet Edomon (1–16. vers). Abdiás Jehova parancsára ismerteti látomását. A nemzeteket felszólítja, hogy csatlakozzanak az Edom elleni harchoz. „Keljetek fel és támadjunk reá haddal!” (Károli) – ezt parancsolja Isten. Ezután közvetlenül Edomhoz fordul és bírálni kezdi annak magatartását. Edom, bár kicsiny a nemzetek között és megvetett, mégis beképzelt. Biztonságban érzi magát tartózkodási helyén, a magas kőszirtek között, oly biztonságban, hogy azt képzeli, senki nem hozhatja onnan le. Jehova azonban kijelenti, hogy még ha oly magasan lakik is, mint a sas, sőt még ha a csillagok közé fészkeli is be magát, onnan is lehozza őt. A büntetést nem kerülheti el (1. vers).

7. Milyen mértékű lesz Edom kifosztása?

⁷ Mi fog történni Edommal? Ha tolvajok fosztanák ki Edomot, csak azt vinnék magukkal, amire szükségük van, a gyümölcsszedők is hagynának gyűjtögetnivalót, de most Ézsau fiai ennél sokkal rosszabbnak néznek elébe. Kincseiket az utolsó darabig elrabolják. Még szövetségesei is ellene fordulnak. Akik kebelbarátai voltak, megfogják őt egy hálóban, mint valami balgát. Bölcsességükről híres emberei és vitézségükről közismert katonái nem tudnak segíteni nyomorúságának idején.

8. Miért oly szigorú Edom büntetése?

⁸ De miért jön rá ez a szigorú büntetés? Azért a gonosztettért, amit Edom fiai Jákob fiaival, testvéreikkel elkövettek! Örvendtek Jeruzsálem bukásán és együtt osztoztak a zsákmányon a támadókkal. Abdiás metsző leleplezésében úgy ír, mintha gonosztettüknek a szemtanúja lett volna, s ezt mondja Edomról: Nem kellett volna örülnöd testvéred nyomorúságán. Nem kellett volna menekültjeinek útját állnod és átadni őket ellenségeiknek. Jehova leszámolási napja közel van, s most felelni fogsz tetteidért. Ahogyan cselekedtél, úgy fognak bánni veled is.

9. Milyen helyreállítást jövendöl Abdiás?

⁹ Jákob házának helyreállítása (17–21. vers). Edommal ellentétben Jákob háza helyre fog állni. Visszatérnek majd Sion hegyére. Ézsau házát megemésztik, mint ahogyan a tűz megemészti a tarlót. Birtokukba veszik majd a délre eső földet, a Negebet, valamint Ézsau és Sefela hegyes vidékét, és birtokolni fogják északon Efraim és Szamária földjét, sőt még tovább is, egészen a Sareptáig terjedő vidéket, keleten pedig övék lesz Gileád területe. A büszke Edomnak meg kell szűnnie, Jákob viszont helyreáll és „a Királyság Jehováé lesz” (21. vers).

MIÉRT HASZNOS?

10. Milyen más jövendölések mondták még meg előre Edom pusztulását, és miért hasznos ezeket megvizsgálni Abdiás jövendölésével együtt?

¹⁰ Az Edom elleni ítéletüzenet teljesedésének bizonyosságát Jehova azzal is megerősítette, hogy más prófétáit hasonló kijelentésekre ihlette. Ezek közül kiemelkedőek azok, amelyek a Jóel 3:19; Ámós 1:11, 12; Ésaiás 34:5–7; Jeremiás 49:7–22; Ezékiel 25:12–14; 35:2–15-ben vannak feljegyezve. A korábbi ítéletek nyilvánvalóan Edom múltbeli ellenséges eljárására utalnak, míg a későbbi időkből valók Edomnak akkori megbocsáthatatlan viselkedésére vonatkoznak, amikor a babiloniak elfoglalták Jeruzsálemet. Abdiás könyve megerősíti Jehova jövendölő képességébe vetett hitünket, ha megvizsgáljuk, hogyan következett el Edomra a megjövendölt katasztrófa. Ezenkívül növeli Jehovába mint olyan Istenbe vetett bizalmunkat, aki mindig beváltja az előre bejelentett elhatározását (És 46:9–11).

11., 12. a) Hogyan támadtak Edom ellen azok, akik ’békében’ voltak vele? b) Milyen állomásokon keresztül jutott el végül Edom a „határtalan időre szóló kiirtáshoz”?

¹¹ Abdiás megjövendölte, hogy még ’az Edommal szövetségben levők is’, sőt, akik ’békében’ voltak vele, azok is felkerekednek ellene (Abd 7. vers). Babilonnak Edommal való békéje nem volt tartós. A babiloni erők az i. e. hatodik században Nabonidusz király uralkodása alatt elfoglalták Edomot. * Mindazonáltal száz évvel Nabonidus támadása után az önhitt Edom még mindig reménykedett a visszatérésben; így számol be erről a Malakiás 1:4. verse: „Mivel Edom ezt mondogatja: Szétszórattunk, de ismét visszatérünk és megépítjük az elpusztult helyeket”, a seregek Jehovája ezt mondja: „Ők ugyan felépítik, de majd én lerontom.” Edom erőfeszítései ellenére, amelyeket a talpra állás érdekében tett, az országukban az i. e. negyedik században végül a nabateánusok vetették meg szilárdan lábukat. Az edomiták, miután kiűzték őket földjükről, Júda déli részén laktak, amelyet Idumeának neveztek. De sohasem sikerült visszafoglalniuk Széir földjét.

¹² Josephus szerint az időszámításunk előtti második században a megmaradt edomitákat I. Hirkánus János zsidó király igázta le, és körülmetélkedésre kényszerítette őket, hogy fokozatosan beolvadjanak egy zsidó kormányzó irányítása alatt a zsidó uralomba. Jeruzsálem i. sz. 70-ben a rómaiak által történt elpusztítása után az edomitáknak még a neve is kiveszett a történelemből. * Így jövendölte ezt meg Abdiás: „Határtalan időre ki leszel vágva . . . És nem marad túlélő Edom háza számára” (Abd 10, 18).

13. Az edomitákkal ellentétben mi történt a zsidókkal?

¹³ Edom elpusztult, ezzel szemben a zsidók visszatértek szülőföldjükre i. e. 537-ben, ahol Zorobábel kormányzó vezetése alatt Jeruzsálemben megépítették  a templomot, és szilárdan megvetették lábukat az országban.

14. a) Milyen figyelmeztetés található Edom sorsában? b) Mit kell Abdiáshoz hasonlóan mindannyiunknak elismerni és miért?

¹⁴ Mennyire nyilvánvaló, hogy a büszkeség és az elbizakodottság katasztrófához vezet! Tanuljanak Edom sorsából mindazok, akik kevélyen felmagasztalják magukat és kegyetlenül kárörvendnek Isten szolgáinak a nehézségei miatt! Ismerjék el, miként Abdiás, hogy „a királyság Jehováé”! Jehova törvényei, elhatározásai és alapelvei soha nem változnak. Azok, akik Jehova és szövetséges népe ellen harcolnak, örök időkre teljesen kiirtatnak, de Jehova fenséges Királysága, örökkévaló királyi volta mindörökre igazolva fennmarad (21. vers).

[Lábjegyzetek]

[Tanulmányozási kérdések]