A Biblia 33. könyve – Mikeás

Író: Mikeás

Írás helye: Júda

Írás befejezése: i. e. 717 előtt

Megírt időtartam: i. e. kb. 777–717

1. Milyen ember volt Mikeás?

KÉPZELJ magad elé egy érett férfiút, egy olyan személyt, aki sok évet töltött hűségesen Jehova szolgálatában. Képzelj magad elé egy bátor férfit, aki nemzete vezetőinek meg merte mondani: „Ti, akik gyűlölitek azt, ami jó és szeretitek azt, ami rossz, . . . ti, akik fel is faljátok népem szervezetét és akik lenyúzzátok róluk a bőrt.” Képzelj magad elé egy alázatos embert, aki bátor szavait Jehovának tulajdonítja, mert szelleme által beszél. Szeretnél-e megismerkedni egy ilyen emberrel? Micsoda gazdag tájékoztatást és egészséges tanácsot adhatna! Mikeás próféta ilyen ember volt. Nagyszerű tanácsai számunkra is elérhetők a nevét viselő könyvben (Mik 3:2, 3, 8).

2. Mit tudunk Mikeásról és jövendölésének időszakáról?

² Mikeás sem kivétel az alól, ami sok prófétára érvényes. Könyvében keveset mond önmagáról, mert az üzenet volt a fontos. A Mikeás név a Mihály (jelentése: „Ki olyan, mint Isten?”) vagy Mikejah (jelentése: „Ki olyan, mint Jehova?”) rövidített formája. Mikeás prófétaként szolgált Jótám, Aház és Ezékiás uralma idején (i. e. 777–717), s ennélfogva Ésaiás és Hóseás próféta kortársa volt (És 1:1; Hós 1:1). Nem tudjuk pontosan, milyen hosszú volt az az időszak, amelyben prófétált, de legfeljebb hatvan évet ölelt fel. Szamária pusztulásáról szóló jövendölését bizonyára még a város i. e. 740-ben bekövetkezett pusztulása előtt közölte, és írását Ezékiás uralmának végére, i. e. 717-re már teljesen befejezte (Mik 1:1). Vidéki próféta volt; a Jeruzsálemtől délnyugatra fekvő termékeny Sefela Móreset nevű községből származott. A vidéki élettel való közeli ismeretsége kitűnik azokból a szemléltetéseiből, amelyeket kijelentéseinek jobb megértése végett alkalmazott (2:12; 4:12, 13; 6:15; 7:1, 4, 14).

3. Milyen jelentős időben szolgált Mikeás, és miért kapta Jehovától prófétai megbízatását?

³ Mikeás veszélyes és nagy jelentőségű időben élt. Gyorsan változó események sejtették Júda és Izrael királyságának végzetét. Az erkölcsi romlás és bálványimádás mindenütt gyökeret vert Izraelben, és ez a nemzetnek Asszíria által bekövetkezett pusztulását eredményezte, nyilván még Mikeás életében. Júda eltért a jónak cselekvésétől Jótám uralkodása alatt, Aház lázadó uralma idején pedig kétszer olyan gonoszul cselekedett, mint Izrael. Ezékiás uralkodása folyamán azonban visszatért a helyes útra. Jehova azért bízta meg a prófétasággal Mikeást, hogy általa erőteljesen figyelmeztesse a népet arra, amit majd rájuk hoz. Mikeás jövendölései Ésaiás és Hóseás jövendöléseinek megerősítésére szolgáltak (2Kir 15:32–20:21; 2Krón 27–32. fejezetek; És 7:17; Hós 8:8; 2Kor 13:1).

4. Mi bizonyítja a Mikeás könyvének hitelességét?

⁴ Sok bizonyíték szól Mikeás könyvének hitelessége mellett. A zsidók mindig elfogadták a héber  kánon részeként. A Jeremiás 26:18, 19. verse közvetlenül utal Mikeás szavaira: „Siont felszántják, mint a csupasz szántóföldet, és maga Jeruzsálem puszta romhalmazzá lesz” (Mik 3:12). Ez a jövendölés pontosan teljesült i. e. 607-ben, amikor Babilon királya földig lerombolta Jeruzsálemet és ’így pusztulását okozta’ (2Krón 36:19). Mikeásnak Szamáriáról szóló hasonló jövendölése szintén beteljesült, olyanná lett Szamária, mint „romhalmaz a mezőn” (Mik 1:6, 7). Szamáriát az asszírok rombolták le i. e. 740-ben, amikor Izrael északi királyságát fogságba hurcolták (2Kir 17:5, 6). Később Nagy Sándor is meghódította az i. e. negyedik században, és I. Hirkánus János által is pusztulást szenvedett el az i. e. első században. Erről az utolsó alkalomról a The New Westminster Dictionary of the Bible 1970-es kiadása a 822. oldalon ezt mondja: „A győző annak érdekében, hogy minden nyomot eltöröljön, amely az egykori megerősített városra emlékeztet, teljesen lerombolta azt.”

5. Hogyan tanúskodik a régészet Mikeás jövendölésének teljesüléséről?

⁵ A régészeti bizonyítékok is alátámasztják Mikeás jövendölésének teljesülését. Szamáriának az asszírok által bekövetkezett elpusztítására utalnak az asszír évkönyvek. Az asszír király, Szargon például így dicsekedett: „Meghódítottam és leigáztam Szamáriát (Sa-me-ri-na)”. * Valószínűleg Szargon elődje, V. Salmanassár volt az, aki végrehajtotta a hódítást. Salmanassárra vonatkozóan mondja a babilóniai krónika: „Ő pusztította el Szamáriát.” * Júda megtámadását Ezékiás uralma idején, amit Mikeás szintén megjövendölt, Szanherib is pontosan feljegyezte krónikájában (Mik 1:6, 9; 2Kir 18:13). Ninivében, palotájának a falára készíttetett egy négy mezőre osztott nagy reliefet (domborművet), amely Lákis bevételét ábrázolja. Annak feliratos hasábján ez áll: „Megostromoltam negyvenhat erős várost . . . Kiűztem belőlük 200 150 embert . . . Én magam fogollyá tettem őt Jeruzsálemben, királyi palotájában, mint madarat a kalitkában.” Majd felsorolja, mennyi adót fizetett neki Ezékiás, bár eltúlozza az összeget. Nem tesz említést arról a csapásról, mely seregeit érte * (2Kir 18:14–16; 19:35).

6. Mi teszi a könyv ihletettségét minden kétséget kizáróan bizonyossá?

⁶ A könyv ihletettségét az teszi minden kétséget kizáróan bizonyossá, hogy a Mikeás 5:2. versében leírt jövendölés kiemelkedő módon teljesült. Ez a prófécia a Messiás születésének helyét jövendölte meg (Máté 2:4–6). Vannak olyan idézetek is, amelyek a Keresztény Görög Iratokban előforduló kijelentésekkel párhuzamosak (Mik 7:6, 20; Máté 10:35, 36; Luk 1:72, 73).

7. Mit mondhatunk Mikeás kifejezőkészségéről?

⁷ Jóllehet Mikeás Júda falvainak egyikéből származott, egyáltalán nem volt gyenge a kifejezőkészsége. Az Isten Szavában előforduló legremekebb kifejezések némelyike az ő könyvében található. Megkapó párbeszédben írta meg a 6. fejezetet. Gyors átmenetek kötik le az olvasó figyelmét: Mikeás az egyik pontról hirtelen áttér egy másikra, az áldásról az átokra és fordítva (Mik 2:10, 12; 3:1, 12; 4:1). Írása tele van élénk szóképekkel: Jehova kijövetelére „a hegyek megolvadnak alatta és a síkságok széthasadnak, mint a viasz a tűz következtében, és mint a vizek, amelyek egy meredek völgybe zuhannak” (1:4; lásd még 7:17).

8. Mit tartalmaz a könyv három szakaszának mindegyike?

⁸ A könyv három szakaszra osztható. Mindegyik szakasz egy „halljátok meg” felkiáltással kezdődik és feddést, büntetésre való figyelmeztetést és áldásról szóló ígéreteket tartalmaz.

A MIKEÁS KÖNYVÉNEK TARTALMA

9. Milyen büntetést hirdet Szamária és Júda ellen?

⁹ Első szakasz (1:1–2:13). Jehova eljön templomából, hogy megbüntesse Szamáriát a bálványimádás miatt. „Romhalmazzá” teszi és ’köveit a völgybe zúdítja le’, miközben faragott képeit darabokra zúzzák. Nincs gyógyulás számára. Júda is vétkes, támadás fogja érni, s az ellenség behatol „egészen Jeruzsálem kapujáig”. Ezek a gonoszt forraló személyek pusztulásra ítéltetnek és így keseregnek: „Bizonyos, hogy elveszünk” (1:6, 12; 2:4).

10. Hogyan kerül Jehova irgalmassága előtérbe?

¹⁰ Ezután hirtelen Jehova irgalmassága kerül előtérbe. A próféta Jehova nevében kijelenti: „Összegyűjtöm Jákobot . . . Egyesítem őket, mint nyájat a karámba, s mint falkát legelőjének közepébe, hangosak lesznek az emberektől” (2:12).

11. a) Milyen vádat emel ezután Jákob és Izrael uralkodói ellen? b) Hogyan ismeri el Mikeás a bátorságának forrását?

¹¹ Második szakasz (3:1–5:15). Mikeás így folytatja: „Halljátok meg, ti Jákob fejei és Izrael házának parancsolói!” Ezután élesen vádolja azokat, akik „gyűlölik a jót és szeretik a gonoszságot”, akik elnyomják a népet, s még a csontjaikat is szétzúzzák (3:1–3). Közéjük sorolja a próféta a hamis prófétákat is, akik nem adnak igazi útmutatást, és Isten népét tévelygésre kényszerítik. Ilyen üzenet hirdetéséhez többre van szükség, mint emberi bátorságra. De Mikeás bizalommal jelenti ki: „Én  magam teljessé lettem erővel, Jehova szellemével, ítélettel és hatalommal, hogy közöljem Jákobbal a lázadását és Izraellel az ő bűnét” (3:8). A vérbűnös uralkodók ellen emelt vád a következő éles kijelentésben éri el csúcspontját: „Főemberei csak megvesztegetésért ítélnek, és papjai csupán nyereségért tanítanak, és prófétái egyszerűen pénzért űznek jóslást” (3:11). Ezért Siont, mint a mezőt felszántják, és Jeruzsálem romhalmazzá lesz.

12. Milyen nagyszerű jövendölést mond ’az utolsó napokról’?

¹² A prófécia most hirtelen, ellentétben az előbbivel, újra áttér „a napok befejező részére” és nagyszerű, megindító leírást ad Jehova imádatának helyreállításáról az ő szent hegyén (4:1). Sok nemzet feljön majd, hogy megtanulja Jehova útjait, mert törvénye Sionból és Jeruzsálemből jön ki. Nem tanulnak többé hadakozást, mindenki a szőlője és fügefája alatt fog nyugodni. Senki nem rettenti meg őket. Bár minden nép a maga istenét követi, de az igaz imádók az ő Istenük, Jehova nevében járnak és ő királyként uralkodik majd felettük örökké. Sionnak azonban előbb el kell mennie Babilonba száműzetésbe, s csak a helyreállítása idején zúzza majd szét Jehova az ellenséget.

13. Milyen uralkodó származik majd Betlehemből, és mihez lesz hasonló „Jákob maradéka”?

¹³ Ezután Mikeás azt jövendöli meg, hogy Izrael uralkodója, „akinek eredete a korai időkből való”, Efrata Betleheméből fog származni. Mint ’pásztor Jehova erejével’ fog uralkodni, és nagy lesz nemcsak Izraelben, hanem „egészen a föld határáig” (5:2, 4). A támadó asszíroknak csak átmeneti sikerük lesz, mert Jehova visszafordítja őket és saját földjük válik pusztává. „Jákob maradéka” olyan lesz a népek között, „mint Jehova harmatja”, bátorság tekintetében pedig, mint az oroszlán a nemzetek között (5:7). Jehova a hamis imádatot kiirtja, és bosszúját végrehajtja az engedetlen nemzeteken.

14. a) Milyen szemléltetés alkalmazásával kezdődik a 3. szakasz? b) Az Isten által felállított milyen követelményeknek nem tesz eleget Izrael?

¹⁴ Harmadik szakasz (6:1–7:20). Itt a próféta megkapó bírósági jelenetet mutat be párbeszéd formájában. Jehovának „törvényes ügye” van Izraellel, s tanúnak hívja a dombokat és a hegyeket (6:1). Felszólítja Izraelt, hogy tanúskodjon ellene, és felsorolja érdekében véghezvitt igazságos cselekedeteit. Mit vár Jehova a földből való embertől? Nem véres állatáldozatok sokaságát, hanem inkább azt, hogy „gyakorolj igazságosságot, szeresd a kedvességet és szerényen járj Isteneddel” (6:8). Izraelnél éppen ez hiányzik. Az igazságosság és a kedvesség helyett „hamis mérlegek”, erőszak, hamisság és csalás szerepel (6:11). Ahelyett, hogy alázatosan járnának Istennel, Omri és Aháb szamáriai királyok gonosz tanácsát és bálványimádását követik.

15. a) Mi felett siránkozik a próféta? b) Milyen találó befejezéssel zárul a Mikeás könyve?

¹⁵ A próféta siratja népének romlott erkölcsi állapotát. Még „a legigazabb is rosszabb közülük a tüskesövénynél” (7:4). Még a meghitt barátok és családtagok is elárulják egymást. De Mikeás nem csügged. „Én azonban Jehovára várok. Várakozom megmentésem Istenére, s az én Istenem meghallgat engem” (7:7). Másokat arra figyelmeztet, ne örvendjenek azon, hogy Jehova megbüntette népét, mert eljön a szabadulás. Jehova lesz népének pásztora, ő legelteti majd őket, s „csodálatos dolgokat” mutat nekik, mely a nemzeteket megfélemlíti (7:15). Könyve befejező részében Mikeás saját nevét visszhangozza, hogy Jehovát dicsőítse, örömet adó, szerető kedvességéért. Valóban, „ki olyan Isten, mint Jehova?” (7:18).

MIÉRT HASZNOS?

16. a) Hogyan bizonyult a jövendölés hasznosnak Ezékiás idejében? b) Milyen erőteljes figyelmeztetéseket tartalmaz napjainkra vonatkozóan?

¹⁶ Majdnem 2700 évvel ezelőtt Mikeás jövendölése igen „hasznosnak bizonyult a feddésre”, mert Ezékiás júdabeli király megszívlelte üzenetét, a nemzetet bűnbánatra vezette és vallásos értelemben megreformálta (Mik 3:9–12; Jer 26:18, 19; vö. 2Kir 18:1–4). Ez az ihletett jövendölés ma még hasznosabb. Hallgassátok meg mindnyájan, ti, akik azt állítjátok, hogy Istent imádjátok! Mikeás nyíltan figyelmeztetett a hamis vallás, a bálványimádás, a hazugság és az erőszak helytelenségére! (Mik 1:2; 3:1; 6:1). Pál, összegezve ezeket a figyelmeztetéseket, az 1Korinthus 6:9–11-ben azt mondja, hogy az igaz keresztények tisztára mosattak, és senki sem fogja örökölni Isten Királyságát, aki elmerül az ilyen bűnök gyakorlásába. A Mikeás 6:8. verse egyszerű, érthető szavakkal kijelenti: Jehova követelménye az ember számára az, hogy ővele járjon igazságosságban, kedvességben és alázatosságban.

17. Milyen bátorítást nyújt a jövendölés azoknak, akik üldözés és nehézség közepette szolgálják Istent?

¹⁷ Mikeás az üzenetét oly nép között ismertette, amely annyira meghasonlott, hogy „az embernek a saját háza népe ellenségévé vált”. Az igaz keresztények gyakran hasonló körülmények között prédikálnak, és egyesek a saját családi környezetükben szenvednek heves üldözést, sőt családtagjaik árulják el őket. Ezeknek szükségük van arra, hogy állandóan türelmesen Jehovára, „a megmentésük Istenére” várjanak (Mik 7:6, 7; Máté 10:21, 35–39). Üldözések alatt, vagy nehéz megbízatás esetén azok, akik bátran Jehovában bíznak, Mikeáshoz hasonlóan ’teljesek lesznek erővel, Jehova  szellemével’, míg hirdetik üzenetét. Mikeás megjövendölte, hogy az a bátorság különösen ’Jákob maradékát’ fogja jellemezni. Olyanok lesznek majd, mint „oroszlán a nemzetek között, sok nép közepette”, de ugyanakkor mint a Jehovától jövő felfrissítő harmat és zápor. Ezek a tulajdonságok megnyilvánultak ’Izrael (Jákob) maradékánál’, akik az első század krisztusi gyülekezetének tagjaivá lettek (Mik 3:8; 5:7, 8; Róma 9:27; 11:5, 26).

18. Mikeás melyik jövendölése kapcsolódik Isten Krisztus Jézus vezetése alatt álló Királyságának uralmához?

¹⁸ Jézus Betlehemben való születése Mikeás jövendölésének teljesüléseképpen nemcsak a könyv isteni ihletettségét bizonyítja, hanem fényt derít a vers összefüggésére is, amely megjövendöli Isten Királyságának eljövetelét Krisztus Jézus alatt. Ő az, aki Betlehemből („a kenyér házából”) megjelenik életadó áldásokkal azok számára, akik hitet gyakorolnak áldozatában. Ő az, aki ’Jehova erejével legeltet’, s aki naggyá lesz, és békét hirdet a föld végéig Isten helyreállított és egységesített nyája között (Mik 5:2, 4; 2:12; Ján 6:33–40).

19. a) Milyen hitet ébresztő buzdítást nyújt ez a könyv azok számára, akik most, „a napok befejező részén” élnek? b) Hogyan magasztalja Mikeás Jehova egyeduralmát?

¹⁹ Nagy buzdítás forrása Mikeásnak „a napok befejező részével” kapcsolatos jövendölése, amikor is „sok nemzet” Jehovától kíván majd tanulni. „S akkor kardjaikat ekevasakká, dárdáikat metszőollókká kovácsolják. Nemzet nemzet ellen kardot nem emel, és hadakozást többé nem tanulnak. És mindenki a saját szőlője és fügefája alatt ül, és senki sem riasztja meg őket, mert a Seregek Jehovájának szája szólta ezt.” Ők a hamis imádatot elhagyva Mikeással együtt ezt vallják: „Mi azonban a magunk részéről a mi Istenünk, Jehova nevében járunk határtalan ideig, sőt örökké.” Mikeás jövendölése valóban hitet ébreszt bennünk, midőn ezeket a jelentős eseményeket előrevetíti. A könyv kiemelkedik azáltal is, hogy Jehovát magasztalja örökkévaló Uralkodóként és Királyként. Mennyire lelkesítőek ezek a szavak: „Jehova valóban királyként uralkodik majd felettünk a Sion hegyén, mostantól kezdve határtalan ideig” (Mik 4:1–7; 1Tim 1:17).

[Lábjegyzetek]

[Tanulmányozási kérdések]