A Biblia 34. könyve – Náhum

Író: Náhum

Írás helye: Júda

Írás befejezése: i. e. 632 előtt

1. Mit tudunk az egykori Ninivéről?

„KIJELENTÉS Ninive ellen” (Náh 1:1). Náhum jövendölése ezekkel a vészjósló szavakkal kezdődik. De miért tette ő ezt a végzetes kijelentést? Mit tudunk az egykori ősi Ninivéről? Történetét Náhum három szóban összegzi: „Vért ontó város” (3:1). Irak északi részén, a Tigris folyó keleti partján, Mosul modern városával szemben két domb emelkedik, ezek jelzik az ősi Ninive helyét. Erős falak és vízárkok vették körül, s történelmének utolsó szakaszában az Asszír Birodalom fővárosa volt. A város eredete azonban visszanyúlik Nimród napjaiba, aki „Jehovának ellenszegülő hatalmas vadásznak bizonyult . . .”, ’ő Asszíriába ment és kezdte építeni Ninivét’ (1Móz 10:9–11). Ninivének tehát már a kezdete is rossz volt. Különösen Szargon, Szanherib, Esar-Haddon és Asszurbanipál uralkodása idején vált híressé, az Asszír Birodalom utolsó korszakában. Ninive háborúkból és hódításokból gazdagodott meg, és uralkodóinak a foglyok tömegeivel szemben tanúsított kegyetlen, embertelen bánásmódjával szerzett magának hírhedt nevet. * C. W. Ceram: A régészet regénye (1959) című könyvében a 247. oldalon ezt mondja: „Ninive az emberiség tudatában egyet jelent gyilkossággal, fosztogatással, elnyomatással, gyengék meggyalázásával, a háborúskodásnak és rémületnek minden fajtájával, véreskezű uralkodók sorozatával, akik csak zsarnoksággal maradhattak hatalmon, akiknek ritkán maradt idejük természetes halálra, s akiket mindig még sokkal rosszabbak követtek.”

2. Milyen volt a vallása?

² Mit mondhatunk Ninive vallásáról? Ninive az istenek egész panteonját imádta, s ezek közül sok istent a babiloni vallásból vett át. Uralkodói ezeket az isteneket hívták segítségül, amikor pusztítani és megsemmisíteni indultak, mohó papjaik pedig a zsákmányból való gazdag részesülés reményében  sürgették őket hódító hadjárataikra. W. B. Wright: Ancient Cities című könyvében (1886, 25. oldal) ezt mondja: „Az erőt imádták. Imádságaikat kifejezetten hatalmas kőbálványaik, oroszlánjaik és bikáik előtt szokták elmondani, amelyeknek súlyos lábszárai, sasszárnyai és emberfejei az erőt, a bátorságot és a győzelmet szemléltették. A harc volt a nemzet foglalkozása és a papok voltak a háborúk szítói. A hódításból szerzett zsákmány nagy részét a papok kapták. Ennek egy meghatározott százalékát még a felosztás előtt nekik adták át, mert a fosztogatóknak ez a csoportja rendkívül vallásos volt.”

3. a) Milyen tekintetben találó Náhum nevének jelentése? b) Melyik korból való a jövendölés?

³ Náhum jövendölése, jóllehet rövid, tele van érdekességgel. Azt, amit magáról a prófétáról tudunk, az első vers tartalmazza: „Az elkosi Náhum látomásának könyve.” Nevének (héberül: Na·chumʹ) jelentése: „vigasztaló”. Üzenete azonban semmiképpen sem Ninive vigasztalására szolgált, hanem Isten igaz népének hozta el a könyörtelen és hatalmas ellenségtől való biztos és maradandó megszabadítás vigasztaló üzenetét. Vigasztaló azért is, mert Náhum nem említi népének bűneit. Jóllehet Elkos helye pontosan nem ismert, valószínűnek látszik, hogy a jövendölést a próféta Júda földjén írta (Náh 1:15). Amikor Náhum a jövendölést feljegyezte, Ninive bukása – ami i. e. 632 táján volt – még nem következett be; ugyanakkor a próféta Nó-Ammon (Téba, Egyiptom) nem sokkal korábban történt bukásához hasonlította ezt az eljövendő eseményt (3:8). Ebből következőleg Náhum a jövendölését bizonyára valamikor ez idő tájt írta.

4. Melyek a könyv stílusának jellemző vonásai?

⁴ A könyv stílusa egyedülálló. Nem tartalmaz felesleges szavakat. Élénksége és valószerűsége hozzájárul ahhoz, hogy az ihletett Írások részét képezze. Náhum könyvét az író érzelmi és drámai nyelvezete, valamint a méltóságteljes és képi kifejezések tisztasága s a megkapóan festői kifejezésmód teszi kiemelkedővé (1:2–8, 12–14; 2:4, 12; 3:1–5, 13–15, 18, 19). Az első fejezet legnagyobb része nyilvánvalóan akrosztichon (1:8, lábjegyzet). Náhum stílusát témájának egyszerűsége gazdagítja. Náhum kifejezetten irtózik Izrael áruló ellenségétől. Ninive végzetes ítéletén kívül semmi mást nem lát.

5. Mi bizonyítja Náhum jövendölésének hitelességét?

⁵ Náhum jövendölésének hitelességét annak pontos beteljesülése bizonyítja. Náhum idejében Jehova prófétáján kívül ki más merte volna megjövendölni, hogy az asszír világhatalom büszke fővárosán rést fognak ütni ’a folyók kapuinál’, palotáját megsemmisítik, és maga a város „üressé, semmivé válik s pusztán fog heverni”? (2:6–10). Az ezt követő események azt mutatták, hogy a jövendölést valóban Isten ihlette. A babiloni király, Nabupolassár évkönyvei leírják, hogyan foglalták el a médek és a babilóniaiak Ninivét: „A várost romhalmazzá (tették) és törmelékhalommá . . .” * Ennyire teljes volt Ninive lerombolása, és sok évszázadra még a helyét is elfelejtették. Egyes kritikusok nevetségessé kívánják tenni a Bibliának ezt a pontját, azt állítván, hogy Ninive sohasem létezett.

6. Mit tártak fel az ősi Ninive helyén, ami igazolja a könyv pontosságát?

⁶ Náhum könyve hitelességének későbbi bizonyítékaként feltárták Ninive város helyét. Az ásatások a XIX. században kezdődtek. Becslések szerint több millió tonna földet kellett megmozgatni, hogy teljesen kiássák a várost. Mit találtak a kiásott Ninivében? Sok olyan dolgot, ami alátámasztja Náhum jövendölésének pontosságát. Például emlékművei és feliratai tanúsítják Ninive kegyetlenségeit, sok kolosszális szárnyas bika és oroszlánszobor maradt fenn. Nem csoda, ha Náhum úgy beszél Ninivéről, mint az ’oroszlánok tanyájáról’ (2:11). *

7. Mi támasztja alá a könyv kanonikus jellegét?

⁷ Náhum könyvének kanonikus jellegét az is bizonyítja, hogy a zsidók elfogadták az ihletett Írások részeként. Továbbá tökéletes összhangban van a Biblia többi részével. Jövendölését a próféta Jehova nevében mondta, akinek tulajdonságairól és felsőbbségéről kiválóan tanúskodik a könyv.

A NÁHUM KÖNYVÉNEK TARTALMA

8. Milyen ítéletet hirdet ki Náhum Ninivére, ugyanakkor milyen jó hírt jelent be Júda számára?

⁸ Jehova kijelentése Ninive ellen (1:1–15). „Jehova kizárólagos önátadást követelő Isten és bosszút áll.” Ezekkel a szavakkal vezeti be a próféta a „Ninive ellen szóló kijelentés”-t (1:1, 2). Bár Jehova lassú a haragra, Náhum itt olyannak látja, aki bosszúját egy szélviharban fejezi ki. Hegyek rendülnek meg, a dombok megolvadnak és a föld megremeg. Ki állhatja ki haragjának hevét? Jehova mindazonáltal erőssége azoknak, akik hozzá futnak menedékért. De Ninive sorsa meg van pecsételve. Ki fogják irtani áradattal és „nem lesz nyomorúság még egyszer” (1:9). Jehova kitörli Ninive nevét isteneivel együtt, és eltemeti őt. Ezzel ellentétben Júda számára felüdítő jó hírt mond! Mi ez a jó hír? A békehírnök felszólítja Júdát: ünnepelje meg ünnepeit és teljesítse fogadalmait, mert az ellenség, ez a „semmirekellő”, pusztulásra van ítélve. „Mindenestől biztosan kiirtatik” (1:15).

9. Milyen prófétai látomást kapunk Ninive vereségéről?

 ⁹ Náhum előre látja Ninive pusztulását (2:1–3:19). Náhum gúnyosan felszólítja Ninivét, hogy szedje össze erejét az eljövendő öldöklésre. Jehova újra összegyűjti az övéit, „Jákob és Izrael büszkeségét”. Nézd az életerőtől duzzadó férfiak pajzsát és vörös ruháját, és harci kocsijai tüzes vasfelszerelését „a felkészülésnek napján”! A harci szekerek „állandóan őrülten vágtáznak” az utcákon, villámként cikáznak (2:2–4). Most pedig a csatáról szóló prófétai látomás következik. A niniveiek egymásba botolva rohannak a falak védelmére, de minden hiába. A folyó kapui nyitva vannak, a palotákat elpusztítják és a rabszolgaleányok jajgatva a mellüket verik. A menekülő férfiakat még megállásra szólítják fel, de senki sem fordul vissza. A várost kifosztják és lerombolják. Megolvad az emberek szíve. Mivé lett most az oroszlánoknak ez a tanyája? Az oroszlán a barlangját prédával töltötte meg kölykei számára, de Jehova kijelenti: „Íme, én vagyok ellened” (2:13). Igen, Jehova felégeti Ninive harci gépezetét, fegyvert küld, hogy megeméssze fiatal oroszlánjait és zsákmányát megsemmisítse a földön.

10. Miként szégyeníti meg Isten Ninivét, és további sorsát hogyan írja le a könyv?

¹⁰ „Jaj a vért ontó városnak . . . csalással és romlással van tele!” Hallgassátok csak az ostor csattogását, a robogó kerekek dübörgését! Nézzétek a rohanó lovat, a száguldó harci kocsit, a közeledő lovast, a kard lángolását és a lándzsák villámlását – és azután a hullák hatalmas tömegét! „Nincs száma a holttesteknek” (3:1, 3). És mindez miért? Mert behálózta a nemzeteket paráznaságaival és a családokat varázslásaival. Jehova másodszor is kijelenti: „Íme, én vagyok ellened” (3:5). Ninivét mint házasságtörő nőt lemeztelenítik és kifosztják, és sorsa nem lesz különb Nó-Ammon (Téba) sorsánál, akit Asszíria vitt fogságba. Erődítményei olyanok lesznek, mint az „érett füge, amely egyszeri rázásra az evő szájába hullik” (3:12). Harcosai olyanok lesznek, mint a nők, semmi sem mentheti meg Ninivét a tűztől és kardtól. Őrizői, mint a sáskaraj napos időben, elmenekülnek, és lakói szétszóratnak. Asszíria királya megtudja, hogy nincs szabadulás és nincs gyógyulás e katasztrófából. Mindazok, akik hallják e hírt, összecsapják kezüket, mert mindannyian szenvedtek Asszíria gonoszságától.

MIÉRT HASZNOS?

11. Milyen bibliai alapelveket világít meg Náhum könyve?

¹¹ Náhum jövendölése fényt derít néhány alapvető bibliai alapelvre. A látomás megnyitó szavai megismétlik, miért adta Isten a tízparancsolat közül a második parancsot: „Jehova kizárólagos önátadást követelő Isten.” Közvetlen ezután elmondja, hogy ő biztosan „bosszút áll ellenségein”. Asszíria kegyetlen büszkesége és pogány istenei nem tudták megmenteni Asszíriát Jehova ítéletének végrehajtásától. Bízhatunk tehát abban, hogy Jehova a kellő időben hasonló módon végrehajtja ítéletét az összes gonoszon. „Jehova lassú a haragra és nagy hatalmú, és semmi sem tarthatja vissza őt a büntetéstől.” A könyv Jehova igazságosságát és felsőbbségét magasztalja, háttérben a hatalmas Asszíria megsemmisítésének bemutatásával. Ninive „üressé és sivárrá vált, és egy város pusztán hever” (1:2, 3; 2:10).

12. Milyen helyreállítást jelent be Náhum, és hogyan kapcsolódik össze a jövendölése a Királyság-reménységgel?

¹² Ninive „teljes kiirtásával” ellentétben Náhum bejelenti ’Jákob és Izrael büszkeségének helyreállítását’. Jehova örömhírt küld népének: „Íme, a hegyeken annak lábai, aki jó hírt hoz, aki békét hirdet.” Ez a békehír kapcsolatban van Isten Királyságával. Honnan tudjuk ezt? Nyilvánvaló, mert Ésaiás ugyanezt a kifejezést használja, de még hozzáfűzi a következő szavakat is: „Az, aki valami jobbnak a jó hírét hozza, aki megmentést hirdet, aki ezt mondja Sionnak: ’Királlyá lett a te Istened!’” (Náh 1:15; 2:2; És 52:7). Pál apostol viszont a Róma 10:15-ben ezt a kifejezést azokra alkalmazza, akiket Jehova a jó üzenet keresztény hirdetőiként küld ki. Ezek hirdetik „a királyság jó hírét” (Máté 24:14). Náhum, nevének jelentéséhez méltóan, sok vigaszt nyújtott azoknak, akik békét és megmentést keresnek, amely Isten Királyságával jön el. Ők biztosan tudják azt, hogy ’Jehova jó és erősség a nyomor idején mindazok számára, akik nála keresnek menedéket’ (Náh 1:7).

[Lábjegyzetek]

[Tanulmányozási kérdések]