A Biblia 37. könyve – Aggeus

Író: Aggeus

Írás helye: Jeruzsálem

Írás befejezése: i. e. 520

Megírt időtartam: 112 nap (i. e. 520)

1., 2. Milyen felvilágosítást kapunk Aggeus prófétáról, és mi volt az ő kettős üzenete?

AGGEUS volt a neve, állása pedig: „Jehova hírnöke” és prófétája (Agg 1:13). De vajon honnan származott? Ki volt ő? Aggeus az úgynevezett „kis próféták” közül a tizedik, és ő az első azon három próféta közül, aki a zsidóknak i. e. 537-ben történt hazatérése után szolgált; a másik két próféta Zakariás és Malakiás volt. Aggeus (héberül: Chag·gaiʹ) nevének jelentése: „ünnepen (született)”. Ez arra utalhat, hogy ő ünnepnapon jött a világra.

² A zsidó szájhagyomány szerint ésszerű arra következtetni, hogy Aggeus Babilonban született, és Zorobábellel és Jésua főpappal tért vissza Jeruzsálembe. Aggeus Zakariás prófétával egy időben szolgált; az Ezsdrás 5:1 és 6:14. verse szerint ők voltak azok, akik a száműzetés fiait buzdították a templomépítés folytatására. Aggeus két vonatkozásban is Jehova prófétája volt, egyrészt buzdította a zsidókat Isten iránti kötelességük teljesítésére, másrészt megjövendölte minden nemzet megrendítését (Agg 2:6, 7).

3. Mi akadályozta a zsidókat abban, hogy megvalósítsák a száműzetésből való hazatérésük legfőbb célját?

³ Miért kapta Jehovától Aggeus a megbízatást? A következő okból: i. e. 537-ben Cyrus kiadta rendeletét, melynek értelmében a zsidók visszatérhettek hazájukba, hogy újra megépítsék Jehova házát. Közben telt az idő, már i. e. 520 lett, de a templom még távol állt a befejezéstől. Az eltelt évek során a zsidók hagyták, hogy az ellenséges szembenállás a saját fásultságukkal együtt, továbbá az anyagiasság megakadályozza őket visszatérésük legfőbb céljának a megvalósításában (Ezsd 1:1–4; 3:10–13; 4:1–24; Agg 1:4).

4. Mi akadályozta a templomépítést, és milyen fejlemények történtek, amikor Aggeus elkezdte jövendölését?

⁴ A beszámoló azt mutatja: alighogy lerakták a templom alapját i. e. 536-ban, „annak a földnek népe állandóan gyengítette Júda fiainak kezeit és elvették a kedvüket az építéstől, sőt tanácsosokat béreltek ellenük, hogy tanácsukat meghiúsítsák” (Ezsd 4:4, 5). Ezeknek a nem zsidó ellenállóknak végül is i. e. 522-ben egy hivatalos betiltással sikerült kieszközölniük a munka leállítását. A perzsa Dárius Hystaspes uralkodásának második évében, vagyis i. e. 520-ban kezdte el a jövendölését Aggeus, és arra indította a zsidókat, hogy kezdjenek újra a templom építéséhez. Ekkor a szomszédos kormányzók Dáriushoz levelet küldtek és intézkedést kértek az ügyben: Dárius megerősítette Cyrus korábbi rendeletét és támogatta a zsidókat ellenségeikkel szemben.

5. Mi bizonyítja, hogy Aggeus könyve a bibliai kánon szerves része?

⁵ A zsidók sohasem vonták kétségbe, hogy Aggeus jövendölése a héber kánon részét alkotja; ezt az is megerősítette, hogy az Ezsdrás 5:1 és 6:14 úgy utal a prófétára, mint aki „Izrael Istenének nevében” jövendöl. Pál is bizonyítja, hogy Aggeus jövendölése az Istentől ihletett teljes Írás részét alkotja, midőn a Zsidók 12:26-ban idéz belőle: „Most pedig ezt ígéri: ’Még egyszer megrázom nemcsak a földet, hanem az eget is’” (Agg 2:6).

6. Miből áll Aggeus jövendölése, és hogyan hangsúlyozza Jehova nevét?

⁶ Aggeus jövendölése négy üzenetből áll, s ez a  négy üzenet 112 nap alatt hangzott el. Aggeus stílusa egyszerű és közvetlen. Figyelemre méltó Jehova nevének hangsúlyozása. Jehova nevét 38 versben 34-szer említi, 14 esetben a „seregek Jehovája” kifejezés formájában. Aggeus nem hagy bennünk kétséget afelől, hogy üzenete Jehovától jön: „Aggeus, Jehova hírnöke, most, hogy szóljon a néphez Jehovától kapott hírnöki megbízatásának megfelelően, ezt mondja: ’Én veletek vagyok’, ez Jehova kijelentése” (1:13).

7. Mire buzdítja Aggeus a zsidókat, és mi üzenetének a témája?

⁷ Ez az időszak Isten népe történetében rendkívül fontos volt, és Aggeus munkája nagyon hasznosnak bizonyult. Mint próféta, ő nem azok közé tartozott, akik feladatukat elhanyagolják. Nem szépítette a zsidókhoz intézett szavait. Nyíltan megmondta: itt az idő, hogy felhagyjanak a halogatással és hozzákezdjenek a munkához. Elérkezett az idő Jehova háza újjáépítésére és a tiszta imádat helyreállítására, ha egyáltalán örvendeni akartak a Jehovától jövő jólétnek. Aggeus könyvének egész hangneme arra mutat, hogy ha valaki élvezni kívánja Jehova áldásait, akkor szolgálnia kell az igaz Istent és végeznie kell azt a munkát, amit Jehova megparancsolt.

AZ AGGEUS KÖNYVÉNEK TARTALMA

8. Miért nem áldotta meg Jehova a zsidókat anyagilag?

⁸ Az első üzenet (1:1–15). Ezt az üzenetet Aggeus Zorobábel kormányzóhoz és Jésua főpaphoz intézi, de a nép füle hallatára. A nép ugyanis ezt mondja: „Nem jött el az idő, Jehova házának ideje, hogy azt felépítsék.” Jehova Aggeuson keresztül ezt a mélyreható kérdést intézi hozzájuk: „Annak van itt az ideje, hogy faburkolatú házaitokban lakjatok, míg ez a ház pusztán hever?” (1:2, 4). Az anyagiasság terén sokat vetettek, de ez kevés hasznot hozott az étel, ital és ruházkodás tekintetében. „Gondoljátok meg jól utaitokat!” – inti őket Jehova (1:7). Itt a legfőbb ideje, hogy összehordják az épületfát és megépítsék a házat, hogy Jehova felmagasztaltassék. A zsidók nagy gondot fordítottak saját házukra, de Jehova házát hagyták pusztán heverni. Ezért Jehova visszatartotta az égi harmatot, s nem adott áldást az emberre és fáradozására, s a mező nem hozott termést.

9. Hogyan indította Jehova a népet arra, hogy munkához lásson?

⁹ Aztán végre megértik a lényeget! Aggeus nem hiába jövendölt. A fejedelmek s a nép kezdenek „hallgatni Jehova Istenük szavára”. Az emberektől való félelem helyére Jehova félelme kerül. Jehova Aggeuson, hírnökén keresztül ezt a biztosítékot adja: „Veletek vagyok” (1:12, 13). Maga Jehova indítja fel a kormányzó szellemét, a főpap szellemét és népe maradékának szellemét. Aggeus jövendölésének elhangzása után mindössze 23 nap telik el és munkához látnak, mégpedig a perzsa kormány hivatalos tilalma ellenére.

10. Mit éreztek egyes zsidók a most épített templommal kapcsolatban, de mit ígért Jehova?

¹⁰ A második üzenet (2:1–9). Még egy hónap sem telt el a templomépítési munkálatok újrakezdése óta, s Aggeus már a második ihletett üzenetet közli. Ezt Zorobábelhez, Jésuához és a nép maradékához intézi. A száműzetésből visszatért zsidók közül egyesek, akik még látták Salamon korábbi templomát, minden bizonnyal úgy érezhették, hogy ez a templom ahhoz képest semmi. De mit mond a seregek Jehovája? „Légy erős és munkálkodj, mert én veletek vagyok” (2:4). Jehova emlékezteti őket a velük kötött szövetségre, és azt parancsolja nekik, hogy ne féljenek. Erősítésükre azt ígéri, hogy megrendít minden nemzetet és a kívánatosokat arra készteti, hogy bejöjjenek és betöltsék házát dicsőséggel. Ennek az utóbbi háznak a dicsősége nagyobb lesz az elsőnél, és ezen a helyen ad majd békét.

11. a) Milyen hasonlattal mutat rá Aggeus a papok mulasztására? b) Mit eredményez ez?

¹¹ A harmadik üzenet (2:10–19). Két hónappal és három nappal később Aggeus a papokhoz fordul; hasonlatot alkalmaz, hogy mondanivalójának lényegét megértesse. Vajon a pap, aki a szent húst hordozza, szentté tesz-e más ételt, amit megérint? A válasz nyilvánvaló: nem. Vajon ha valaki valamilyen tisztátalan dolgot, például holttestet érint, tisztátalanná válik-e? A válasz: igen. Aggeus ezután a hasonlatot így folytatja: az ország népei tisztátalanok, mivel elhanyagolják a tiszta imádatot. Így minden áldozatuk tisztátalannak tűnik Jehova Isten szemében. Ezért nem áldotta meg fáradozásaikat, sőt tikkasztó hőséget bocsátott vetésükre, üszköt és jégesőt. Ha megváltoztatják útjukat, Jehova is megáldja őket.

12. Milyen végső üzenetet intéz Aggeus Zorobábelhez?

¹² A negyedik üzenet (2:20–23). Ezt még ugyanazon a napon mondja el Aggeus, mint a harmadik üzenetet, de ezt Zorobábelhez intézi. Jehova újra szól arról, hogy ’megrendíti az eget és a földet’, de most ezt a gondolatot a nemzetek királyságainak a teljes megsemmisítésére terjeszti ki. Akkor sokan elpusztulnak: „Ki-ki az ő testvérének kardja által” (2:22). Aggeus a jövendölését Jehova Zorobábel iránti kegyének biztosításával zárja.

MIÉRT HASZNOS?

13. Milyen közvetlen áldás származott Aggeus jövendöléséből?

¹³ Jehova Aggeus prófétán keresztül közölt négy üzenete hasznos volt az akkori zsidók számára. Arra bátorította őket, hogy kezdjenek munkába és mozdítsák elő Izraelben az igaz imádatot. A templom négy és fél éven belül elkészült (Ezsd 6:14, 15). Jehova megáldotta buzgó tevékenységüket. E templomépítés időszakában Dárius perzsa  király megvizsgálta az állami okiratokat és újra megerősítette Cyrus rendeletét. Így tehát a templomépítést állami támogatással fejezték be (Ezsd 6:1–13).

14. Milyen bölcs tanácsokat tartalmaz a jövendölés napjainkra?

¹⁴ A jövendölés bölcs tanácsokat tartalmaz napjainkra is. Milyeneket? Először is hangsúlyozza, hogy a teremtménynek Isten imádata érdekeit kell személyes érdekei elé helyezni (Agg 1:2–8; Máté 6:33). A jövendölés azt is megérteti, hogy az önzés kudarcot hoz az illetőre, hiábavalóság tehát az anyagiasság hajszolása, mert csak Jehova békéje és áldása gazdagít meg (Agg 1:9–11; 2:9; Péld 10:22). A jövendölés azt is hangsúlyozza, hogy Isten szolgálata önmagában nem tesz tisztává senkit, ha maga az illető személy nem tisztán és nem egész lélekkel végzi ezt a szolgálatot; tisztátalan viselkedéssel nem szabad beszennyezni azt (Agg 2:10–14; Kol 3:23; Róma 6:19). A jövendölésből kitűnik, hogy Isten szolgáinak nem szabad borúlátónak lenni és mindig csak „a régi jó napokat” visszasírni, hanem előre kell tekinteniük és jól meg kell gondolniuk útjaikat, arra törekedve, hogy dicsőséget szerezzenek Jehovának. Ebben az esetben Jehova velük lesz (Agg 2:3, 4; 1:7, 8, 13; Fil 3:13, 14; Róma 8:31).

15. Milyen eredménye van a buzgó engedelmességnek Aggeus könyve szerint?

¹⁵ Amikor a zsidók hozzáfogtak a templomépítési munkálatokhoz, Jehova rögtön megáldotta őket jóléttel és kegyébe fogadta őket. Az akadályok elhárultak. A munka a megfelelő időben befejeződött. A Jehováért való félelem nélküli, buzgó tevékenység mindig jutalommal jár. Bátor hittel mind az igazi, mind a vélt nehézségeket le lehet küzdeni. A „Jehova szava” iránti engedelmesség meghozza a gyümölcsét (Agg 1:1).

16. Milyen kapcsolatban van Aggeus jövendölése a Királyság-reménységgel, és milyen szolgálatra serkent ez bennünket ma?

¹⁶ S mit mondjunk arról a jövendölésről, hogy Jehova ’megrendíti az egeket és a földet’? Pál apostol az Aggeus 2:6. versét ezekben a szavakban alkalmazza: „Most pedig [Isten] ezt ígérte: ’Még egyszer megrázom nemcsak a földet, hanem az eget is.’ A ’még egyszer’ kifejezés azon dolgok eltávolítását jelzi, amelyek mint teremtett dolgok megrendülhetnek, hogy azok a dolgok, amelyek nem rendülnek meg, megmaradjanak. Így tehát mi, tudva, hogy rendíthetetlen királyságot kapunk, ápoljuk továbbra is a ki nem érdemelt kedvességet, amely által Istennek elfogadható módon szent szolgálatot végezhetünk istenfélelemmel és áhítattal! Mert hisz a mi Istenünk megemésztő tűz is” (Zsid 12:26–29). Aggeus rámutat: ez a megrendítés abból a célból történik, hogy a „királyságok trónja megbukjon és a nemzetek királyságainak ereje megsemmisüljön” (Agg 2:21, 22). Pál, a jövendölést idézve, Isten Királyságáról mint ’meg nem rendíthető’ Királyságról beszél. E Királyság-reménységre való tekintettel ’legyünk tehát erősek és munkálkodjunk’ Isten szent szolgálatában! Gondoljunk arra is, hogy mielőtt Jehova a föld nemzeteit megsemmisíti, olyan állapotot idéz elő, hogy az értékesek kijöjjenek közülük és életben maradjanak: „Megrendítek minden nemzetet, és minden nemzet kívánatosai bejönnek és megtöltöm e házat dicsőséggel, mondja a seregek Jehovája” (2:4, 7).

[Tanulmányozási kérdések]