Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

A Biblia 39. könyve – Malakiás

A Biblia 39. könyve – Malakiás

A Biblia 39. könyve – Malakiás

Író: Malakiás

Írás helye: Jeruzsálem

Írás befejezése: i. e. 443 után

1. Mi mutatja Malakiás Jehováért való buzgóságát?

KI VOLT Malakiás? Semmi feljegyzés sem maradt fenn őseiről, illetve élettörténetéről. Jövendölésének hangjából azonban kitűnik, hogy igen buzgólkodott Jehova Istenért, neve és a tiszta imádat fenntartásáért, és erősen méltatlankodott azok miatt, akik vallották ugyan, hogy Istent szolgálják, de a valóságban csak önmagukat szolgálták. A jövendölésének négy fejezetében 48 esetben említette Jehova nevét.

2. Feltehetőleg mikor élt Malakiás, és valószínűleg mit jelent a neve?

2 Neve héberül: Mal·ʼa·khiʹ, melynek jelentése valószínűleg: „hírnököm”. A Héber Iratokban, a Septuaginta-fordításban és a könyvek időrendi sorrendje szerint Malakiás az utolsó a 12 úgynevezett ’kis próféta’ között. A Nagy Zsinagóga hagyománya szerint Malakiás Aggeus és Zakariás próféta után élt, és Nehémiásnak volt a kortársa.

3. Mi utal arra, hogy jövendölését Malakiás i. e. 443 után írta?

3 Mikor írta a jövendölését? Egy kormányzó közigazgatási ideje alatt, s ez a tény a könyv megírását a Júda hetvenéves pusztasága utáni helyreállítás idejére helyezi (Mal 1:8). De ki volt akkor a kormányzó? Minthogy a könyvben szó van a templomi szolgálatról, de nincs utalás a templomépítésre, ez a kormányzó minden bizonnyal Zorobábel kormányzósága után élt, akinek szolgálati ideje alatt fejeződött be a templomépítés. Ebben az időszakban az Írások csak egy másik kormányzót említenek, Nehémiást. Vajon a jövendölés ráillik Nehémiás idejére? Malakiás könyvében nincs szó Jeruzsálemnek és falainak újjáépítéséről, s ez kizárja Nehémiás kormányzósága idejének első szakaszát. Viszont sok szó esik a papok visszaéléseiről, ami Malakiás könyvét összekapcsolja azzal a helyzettel, amellyel Nehémiás találkozott, amikor másodszor tért vissza Jeruzsálembe, azután, hogy Artaxerxes király i. e. 443-ban, uralkodásának 32. évében visszahívta Babilonba (Mal 2:1; Neh 13:6). A Malakiás és Nehémiás könyvében található párhuzamos idézetek azt mutatják, hogy a jövendölés erre a szóban forgó időszakra vonatkozik (Mal 2:4–8, 11, 12Neh 13:11, 15, 23–26; Mal 3:8–10Neh 13:10–12).

4. Mi bizonyítja Malakiás könyvének hitelességét és ihletettségét?

4 Malakiás könyvét a zsidók mindig hitelesnek fogadták el. A Keresztény Görög Iratokban a Malakiás könyvéből vett idézetek – amelyek közül sok a jövendölésének beteljesülését igazolja – azt bizonyítják, hogy Malakiás könyve ihletés alatt íródott és a Héber Iratok kánonjának részét alkotja, amit a keresztény gyülekezet is elismert (Mal 1:2, 3Róma 9:13; Mal 3:1Máté 11:10 és Luk 1:76 és 7:27; Mal 4:5, 6Máté 11:14 és 17:10–13; Márk 9:11–13 és Luk 1:17).

5. A népnek milyen rossz szellemi állapota tette szükségessé Malakiás jövendölését?

5 Malakiás jövendölése arra mutat, hogy ekkorra megszűnt az Aggeus és Zakariás próféták által a templom újjáépítésekor támasztott vallásos buzgóság és lelkesedés. A papok gondatlanokká, büszkékké és önigazolókká váltak. Csak a látszat kedvéért végezték a templomszolgálatot. A tizedet és az áldozatokat elmulasztották, és viselkedésükből az érződött, hogy Istent Izrael már nem érdekli. A Zorobábelbe vetett remények nem valósultak meg, és némelyek várakozásával ellentétben a Messiás nem jött el. A zsidók szellemi állapota mélypontra süllyedt. Volt-e valami alap a buzdításra és a reményre? Hogyan lehetett az embereket igazi állapotuk tudatára ébreszteni és felserkenteni, hogy térjenek vissza az igazságos cselekedetekhez? Ezekre a kérdésekre Malakiás jövendölése megfelelő választ ad.

6. Malakiás írásának milyen a stílusa?

6 Malakiás írásának stílusa közvetlen és kifejező. Először felvázolja a témát, azután válaszol azoknak az ellenvetéseire, akikhez beszédét intézi. Végül leszögezi a saját álláspontját. Érvelésének ez ad erőt és élénkséget. Ahelyett, hogy az ékesszólás magaslataiba szárnyalna, inkább rögtönzött, erősen bizonyító stílusban ír.

A MALAKIÁS KÖNYVÉNEK TARTALMA

7. Milyen szeretetet és gyűlöletet fejez ki Jehova?

7 Jehova parancsa a papok számára (1:1–2:17). Jehova először kinyilvánítja a népe iránti szeretetét. Jákobot szerette, Ézsaut gyűlölte. És próbálkozzék bár Edom az elpusztított helyek felépítésével, Jehova letarolja azt és ’a gonoszság földjének’ fogják nevezni őket, azt a népet, amelyet Jehova leplezett le, ugyanakkor „Izrael földjén Jehovát felmagasztalják” (1:4, 5).

8. Hogyan vetették meg a papok Jehova asztalát, és miért sújtja átok őket?

8 Jehova ezután közvetlenül ’a nevét megvető papokhoz’ fordul. Amikor megpróbálják mentegetni magukat, Jehova rámutat, hogy áldozataik vakok, sánták és betegek, aztán megkérdezi: „Vajon helyeselné-e az ilyen áldozatokat a kormányzó?” Jehova nem gyönyörködik bennük; bár nevét fel kellene magasztalni a nemzetek között, de ők meggyalázzák, mivel ezt mondják: „Jehova asztala megvetésre méltó.” Átok jön rájuk, mivel ravaszul kijátsszák fogadalmukat azáltal, hogy értéktelen áldozatokat mutatnak be. „Mert nagy Király vagyok – szólt a seregek Jehovája – és nevem félelmet keltő lesz a nemzetek között!” (1:6, 12, 14).

9. Milyen kötelességet mulasztottak el a papok, és hogyan gyalázták meg Jehova szentségét?

9 Jehova ezután parancsot ad a papoknak, amihez hozzáfűzi, hogy ha nem szívlelik meg ezt a tanácsot, átkot bocsát rájuk és áldozataikra. Ünnepeik ganaját az arcukba szórja, mivel nem őrizték meg „Lévi szövetségét”. „Mert a pap ajkainak kell őriznie a tudományt és az ő szájától vár törvényt a nép, hiszen ő a seregek Jehovájának hírnöke” (2:7). Malakiás bevallja Izrael és Júda nagy bűnét. Egymást álnokul becsapták, és meggyalázták Jehovának, az ő Atyjuknak és Teremtőjüknek szentségét s idegen isten leányát vették maguknak feleségül. Odáig mentek el, hogy Jehovát kizárták életükből, és még ezt kérdezték: „Hol van az igazság Istene?” (2:17).

10. Milyen ítélkezési munkára jön el templomába az Úr?

10 Az igazi Úr és a hírnök (3:1–18). A jövendölés a „seregek Jehovája” szavaiban éri el tetőpontját: „Íme, én elküldöm követemet, hogy utat törjön előttem. És váratlanul eljön templomához az [igazi] Úr, akit kerestek, és a szövetség követe, akinek örülni fogtok. Íme, ő biztosan eljön” (3:1). Mint fémtisztító, megtisztítja Lévi fiait, és Jehova gyors tanú lesz a gonoszok ellen, akik nem félik őt. Jehova nem változik, s mivel ők Jákob fiai, irgalmasan feléjük fordul, ha ők is visszatérnek hozzá.

11. Miben kell most próbára tenni Istent, és milyen áldások követik majd ezt?

11 Eddig megrabolták Istent, de most tegyék próbára őt, hogy ha beviszik tizedüket tárházába, hogy házában élelem legyen, vajon nem nyitja-e meg az ég zsilipjeit, és nem küld-e bő áldást? A gyönyör földjévé lesznek és sok nemzet boldognak nevezi őket. A Jehova félelmében élők beszélni kezdtek egymással, s Jehova felfigyelt rájuk és hallgatta őket. „És egy emlékkönyvet kezdtek írni előtte azok számára, akik félik Jehovát, és akik gondolnak a nevére” (3:16). Bizonyára Jehova is a saját tulajdonának fogja majd elfogadni őket.

12. Mit ígér Jehova az ő félelmet keltő napjával kapcsolatban?

12 Jehova nagy és félelmet keltő napja (4:1–6). Ez az eljövendő nap megemészti a gonoszokat, s nem hagy belőlük sem gyökeret, sem ágat. De az „igazságosság napja” is felvirrad azokra, akik félik Jehova nevét, és meggyógyulnak. Jehova arra inti őket, hogy emlékezzenek Mózes törvényére. E nagy és félelmet keltő nap előtt Jehova ígéretéhez hűen elküldi prófétáját, Illést, „és ő visszafordítja az atyák szívét a fiakhoz, a fiak szívét pedig az atyákhoz, hogy el ne jöjjek és ne sújtsam a földet, átadva a pusztulásnak” (4:6).

MIÉRT HASZNOS?

13. Mi a mondanivalója Malakiásnak a) Jehova irgalmáról és szeretetéről, b) Isten Szava tanítóinak felelősségéről, c) azokról, akik megsértik Isten törvényét és alapelveit?

13 Malakiás könyve segít megérteni Jehova Isten változhatatlan alapelveit és könyörületes szeretetét. A jövendölés mindjárt az elején hangsúlyozza Jehovának népe, „Jákob” iránti nagy szeretetét. Jákob fiainak így jelentette ki magát: „Én vagyok Jehova, én nem változtam meg.” Nagy gonoszságuk ellenére kész népéhez fordulni, ha ők visszatérnek hozzá. Mily irgalmas Isten ő! (Mal 1:2; 3:6, 7; Róma 11:28; 2Móz 34:6, 7). Jehova Malakiáson keresztül hangsúlyozza, hogy a pap ajka „őrzi a tudományt”. Azok, akiket Isten a Szavának tanításával bíz meg, meg kell hogy szívleljék ezt a pontot, s meg kell győződniük arról, vajon pontos ismeretet közölnek-e (Mal 2:7; Fil 1:9–11; vö. Jak 3:1). Jehova nem tűri meg a képmutatókat, akik megpróbálják úgy feltüntetni „a rossz cselekedetet, hogy az jó Jehova szemében”. Senki sem gondolhatja azt: becsaphatja Jehovát azzal, hogy színleg mutat be áldozatot ennek a nagy Királynak (Mal 2:17; 1:14; Kol 3:23, 24). Jehova gyors tanú lesz mindazok ellen, akik megsértik igazságos törvényeit és alapelveit; senki sem remélheti, hogy ha gonoszul cselekszik, elkerülheti a büntetést. Jehova biztosan megítéli majd őket (Mal 3:5; Zsid 10:30, 31). Az igazságosak teljes bizalommal lehetnek afelől, hogy Jehova megemlékezik majd tetteikről, s megjutalmazza őket. Meg kell szívlelniük Mózes törvényét, mint ahogyan Jézus is megszívlelte, mert sok olyan dolgot tartalmaz, amelyek őbenne teljesültek (Mal 3:16; 4:4; Luk 24:44, 45).

14. a) Különösen mire mutat előre Malakiás könyve? b) Hogyan teljesült a Malakiás 3:1 időszámításunk első századában?

14 Mint utolsó könyv az ihletett Héber Iratok közül, a Malakiás könyve a Messiás eljövetelével kapcsolatos eseményekre mutat előre, akinek több mint négyszáz évvel későbbi megjelenése adott alapot a Keresztény Görög Iratok megírására. A Malakiás 3:1 feljegyzése szerint a seregek Jehovája ezt mondta: „Íme, elküldöm hírnökömet és megtisztítja az utat előttem.” Ihletés alatt beszélve az idős Zakariás rámutatott, hogy ez fiában, Alámerítő Jánosban teljesült (Luk 1:76). Jézus Krisztus is megerősítette ezt, amikor kijelentette: „Nem támadt nagyobb Alámerítő Jánosnál, de az egek királyságában a legkisebb is nagyobb, mint ő.” János Malakiás jövendölése szerint azért küldetett, hogy ’előkészítse az utat’. Így nem tartozott ahhoz az osztályhoz, melynek tagjaival Jézus később megkötötte a Királyságra vonatkozó szövetséget (Máté 11:7–12; Luk 7:27, 28; 22:28–30).

15. Ki a Malakiás jövendölésében szereplő „Illés”?

15 Malakiás 4:5, 6. versében Jehova ezt ígéri: „Íme, elküldöm hozzátok Illést, a prófétát.” Ki ez az „Illés”? Mind Jézus, mind pedig a Zakariásnak megjelenő angyal ugyanezeket a szavakat Alámerítő Jánosra alkalmazta, s rámutatott, hogy ő az, aki ’helyreállít mindent’, és ’előkészít Jehova számára egy népet’ a Messiás fogadására. Malakiás is azt mondja, hogy „Illés” „Jehova nagy és félelmet keltő napjának előfutára”, arra utalva ezzel, hogy ez a jövendölés majd a jövőben, az ítélet napján teljesül (Máté 17:11; Luk 1:17; Máté 11:14; Márk 9:12).

16. Milyen áldott napra mutat előre Malakiás, és mire buzdít bennünket?

16 Erre a napra előretekintve a seregek Jehovája azt mondja: „Napkeltétől napnyugtáig nagy lesz nevem a nemzetek között . . . Mert nagy Király vagyok . . . és nevem félelmet keltő lesz a nemzetek között.” Valóban félelmet keltő! Mert ’az a nap éget, mint a kemence, és minden öntelt és minden gonosztevő olyanná lesz, mint a törek’. Mindazonáltal boldogok azok, akik félik Jehova nevét, mert nekik „felragyog az igazságosság napja, mely gyógyulást hoz szárnyain”. Ez arra a boldog időre helyezi a hangsúlyt, amikor az emberi család hűségesei teljesen meggyógyulnak majd – szellemileg, elmebelileg és fizikailag is (Jel 21:3, 4). Erre a dicsőséges, áldott napra előremutatva Malakiás arra buzdít bennünket, hogy hozzuk be áldozatunkat Jehova házába teljes szívünkből: „’Tegyetek, kérlek, próbára engem – mondja a seregek Jehovája –, hogy nem nyitom-e meg számotokra az egek zsilipjeit, és nem árasztom-e ki rátok az áldást, amíg nem lesz többé hiány?’” (Mal 1:11, 14; 4:1, 2, 3:10).

17. Malakiás figyelmeztetéseit mi mérsékli és mi ad okot derűlátásra?

17 Jóllehet arra is figyelmeztet, hogy „pusztulás emészti meg a földet”, mindazonáltal a próféták közül ez az utolsó könyv derűlátást és örömet vált ki Jehovának népéhez intézett szavaival: „Minden nemzet boldognak mond majd titeket, mert ti a gyönyör földje lettetek” (Mal 4:6; 3:12).

[Tanulmányozási kérdések]