A Biblia 5. könyve – 5Mózes (Deuteronomium)

Író: Mózes

Írás helye: Moáb síksága

Írás befejezése: i. e. 1473

Megírt időtartam: 2 hónap (i. e. 1473)

1. Milyen kérdéseket tehetünk fel Izraelnek az Ígéret földjére való belépésével kapcsolatban?

MÓZES ÖTÖDIK KÖNYVE Jehova népe számára dinamikus üzenetet tartalmaz. A negyvenéves pusztai vándorlás után Izrael fiai ott állnak az Ígéret földjének küszöbén. Mi vár most rájuk? Milyen különleges nehézségekkel kell szembenézniük a Jordán folyó túlsó partján? Mit mond befejezésül Mózes a nemzetnek? Mi pedig megkérdezhetjük: Miért hasznos számunkra ma, hogy ismerjük ezekre a kérdésekre a választ?

2. Milyen kiemelkedő módon fontos a Deuteronomium?

² A feleletet megtalálhatjuk azokban a szavakban, amelyeket Mózes beszélt és amelyeket feljegyzett a Biblia ötödik könyvében, a Deuteronomiumban. Bár sok mindent átvesz az előbbi könyvekből, a Deuteronomium mégis fontos a maga kiemelkedő módján. Miért? Mert továbbra is kihangsúlyozza az isteni üzenet fontosságát, amelyet Isten abban az időben adott népének, amikor igazán szükségük volt erőteljes vezetésre és határozott irányításra. Ott álltak az Ígéret földje előtt, hogy belépjenek oda egy új vezető irányításával. Bátorításra volt szükségük, hogy előrehaladjanak, de ugyanakkor isteni figyelmeztetésre is, hogy olyan helyes útmutatást követhessenek, mely Jehova áldásához vezet.

3. Mit hangsúlyoz Mózes a Deuteronomiumban, és miért fontos ez ma számunkra?

³ Ennek a szükségletnek megfelelően Jehova szelleme Mózest arra indította, hogy sürgető kéréssel forduljon Izraelhez: legyenek engedelmesek és hűségesek. Az egész könyvben azt hangsúlyozza, hogy Jehova a Legfelségesebb Isten, aki kizárólagos hűséget követel, és aki azt akarja, hogy népe ’szeresse őt egész szívével, egész lelkével és minden erejével’. Ő „az istenek Istene és uraknak Ura, a nagy, a hatalmas és félelmet keltő Isten, aki senkivel szemben sem részrehajló és nem megvesztegethető”. Nem tűr vetélytársat. A neki való engedelmesség életet, az engedetlenség halált jelent. A Deuteronomiumban adott utasítás tanácsot és előkészítést jelentett Izrael számára, amelyre szükségük volt az előttük álló hatalmas feladatok elvégzéséhez. De egyben figyelmeztetés is, amelyre ma szintén szükségünk van, hogy mindig Jehova félelmében járhassunk és megszentelhessük nevét egy romlott világ közepette (5Móz 5:9, 10; 6:4–6; 10:12–22).

4. Mi a jelentése a „Deuteronomium” elnevezésnek, és mi a célja a könyvnek?

⁴ A „Deuteronomium” elnevezés a görög Septuaginta-fordítás Deu·te·ro·noʹmi·on címéből ered. Ez a név a deuʹteros, jelentése: „második”, és a noʹmos, jelentése: „törvény” szavakból tevődik össze. Szó szerint tehát azt jelenti: „második törvény, a törvény megismétlése”. A zsidó rabbik Mish·nehʹ hat·Toh·rahʹ-nak nevezik, melynek pontos jelentése: „a törvény másolata”. (Hasonlítsd össze az 5Mózes 17:18 lábjegyzettel.) Gyakran egyszerűen így utalnak rá: Mish·nehʹ, aminek jelentése: „másolat”. A Deuteronomium név jelentése ellenére ez a bibliai könyv nem második törvény, sem a Törvény egyszerű megismétlése. Ehelyett ez a Törvény magyarázata, s arra buzdítja az izraelitákat, hogy szeressék Jehovát és engedelmeskedjenek neki az Ígéret földjén, melyre nemsokára bemennek (1:5).

5. Mi bizonyítja, hogy Mózes volt a Deuteronomium írója?

⁵ Mivel ez a könyv a Pentateuch ötödik tekercse vagy kötete, az írója nyilván ugyanaz, mint a négy előző könyvé, tudniillik Mózes. A megnyitó kijelentés azt árulja el a Deuteronomiumról, hogy ezek „Mózes szavai, amelyeket szólt az egész Izraelnek”. A későbbi kifejezések is, mint például: „Mózes megírta ezt a törvényt” és „Mózes megírta ezt az éneket”, világosan bizonyítják Mózes írói voltát. Neve csaknem 40-szer szerepel, rendszerint azzal kapcsolatban, hogy ő tette ezeket a kijelentéseket. Az első személy használata végigvonul a könyvön, és ez Mózesra utal. A befejező verseket Mózes halála után írták, minden valószínűség szerint Józsué vagy Eleázár, a főpap (1:1; 31:9, 22, 24–26).

6. a) Melyik időszakot öleli fel? b) Mikorra fejeződött be valójában a könyv?

⁶ Mikor történtek a Deuteronomium eseményei? A legelején maga a könyv kijelenti, hogy „Mózes a negyvenedik évben, a tizenegyedik hónapjában, a hónap első napján szólt Izrael fiaihoz”. A Deuteronomiumban közölt feljegyzés befejezésekor Józsué könyve veszi fel a beszámoló fonalát, három nappal a Jordán folyón való átkelés előtt, ami „az első hónap tizedik napja” volt (5Móz 1:3; Józs 1:11; 4:19). Ebből tehát megállapítható, hogy a Deuteronomium eseményei két hónapot és egy hetet ölelnek fel. Ennek a kilenchetes időszaknak 30 napja azonban Mózes halálának gyászolásával telt el (5Móz 34:8). Ez tehát a  valóságban azt jelenti, hogy a Deuteronomiumban leírt események a 40. év 11. hónapjában történtek. E hónap végére be kellett fejeződnie a könyv megírásának is, mivel Mózes halála a 40. év 12. hónapjának elején, vagyis az időszámításunk előtti 1473. év kezdetén következett be.

7. Mi bizonyítja a könyv hitelességét?

⁷ A Pentateuch első négy könyvének hitelességére vonatkozóan előadott bizonyítékok érvényesek a Deuteronomiumra is, amely a Pentateuch ötödik könyvét alkotja. A Keresztény Görög Iratokban a négy leggyakrabban idézett könyv egyike a Deuteronomium; a másik három a Genezis, a Zsoltárok és az Ésaiás könyve. 83 idézetet olvashatunk belőle, és a Keresztény Görög Iratokból 17 könyv hivatkozik rá. *

8. Jézus milyen döntő bizonyságot hoz fel a Deuteronomium hitelessége mellett?

⁸ Jézus maga szolgáltatja a legerősebb bizonyítékot a Deuteronomium támogatására. Prédikálószolgálatának kezdetén az Ördög háromszor kísértette meg, és mind a háromszor ezzel a válasszal utasította őt vissza: „Meg van írva”. Hol volt megírva? Nos, a Deuteronomium könyvében, amelyet Jézus mint ihletett forrást idézett (8:3; 6:16, 13). „Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden kijelentéssel, amely Jehova szájából származik.” „Ne kísértsd Jehovát, a te Istenedet.” „Jehovát, a te Istenedet imádd, és egyedül neki végezz szent szolgálatot” (Máté 4:1–11). Később, amikor a farizeusok próbára tették őt Isten parancsait illetően, Jézus válaszul „a legnagyobb és első parancsot” idézte Mózes ötödik könyvének 6:5. verséből (Máté 22:37, 38; Márk 12:30; Luk 10:27). Jézus tanúbizonysága kétségbevonhatatlanul igazolja a Deuteronomium hitelességét.

9. Milyen külső bizonyítékok igazolják a Deuteronomiumot?

⁹ Ezenkívül a könyvben elmondott események és kijelentések pontosan megfelelnek a történelmi helyzetnek és körülményeknek. Az Egyiptomra, Kánaánra, Amálekre, Moábra és Edomra való hivatkozások történelmileg pontosak, a helységneveket is pontosan állapították meg. * A régészet egyre több olyan bizonyítékot hoz felszínre, amely megvilágítja Mózes írásainak hitelességét. Henry H. Halley ezt írja: „Az archeológia bizonyítékai annyira meggyőzőek az utóbbi időben, hogy ez határozott véleményt váltott ki a konzervatív nézetet illetően [miszerint Mózes írta a Pentateuchot]. Az az elmélet, hogy az írás tudománya ismeretlen volt Mózes napjaiban, teljességgel tarthatatlan. És az Egyiptomban, Palesztinában és Mezopotámiában évente feltárt újabb és újabb írásos leletek, valamint a föld rétegeiből előkerülő bizonyítékok mind azt igazolják, hogy a (Héber Iratok) elbeszélései történelmileg pontos beszámolók. Maguk a ’tudósok’ határozottan egyre több tiszteletet kénytelenek adni a Mózes szerzőségére vonatkozó hagyományoknak.” * Tehát a külső bizonyíték is alátámasztja a Deuteronomiumot éppen úgy, mint a Pentateuch többi részét, megállapítva, hogy valódi, hiteles feljegyzés, amelyet Isten prófétája, Mózes készített.

A DEUTERONOMIUM TARTALMA

10. Miből áll a Deuteronomium?

¹⁰ A könyv elsősorban egy beszédsorozatból áll, amelyet Mózes Jerikóval szemben, a Moáb síkságán mondott el Izrael fiainak. Az első beszéd a 4. fejezetben zárul le, a második a 26. fejezet végéig tart, a harmadik a 28. fejezeten keresztül folytatódik, a negyedik beszéd pedig a 30. fejezet végéig terjed. Majd Mózes, miután elmondotta a közeledő halálára vonatkozó végső intézkedéseit – beleértve utódjának, Józsuénak a kinevezését is –, feljegyzi a Jehovát dicsőítő legszebb éneket. Ezt Izrael törzseinek a megáldásával fejezi be.

11. Hogyan vezeti be Mózes az első beszédét?

¹¹ Mózes első beszéde (1:1–4:49). Ez történelmi bevezetőül szolgál a később következő eseményekhez. Mózes, visszatekintve a múltba, először elmondja, hogy Jehova milyen hűségesen bánik népével. Majd közli velük, hogy menjenek és foglalják el az ősatyáiknak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak ígért földet. Elbeszéli, hogy a pusztai vándorlás kezdetén hogyan hangolta össze Jehova a teokratikus közösség tevékenységét azáltal, hogy megbízta őt, Mózest, válasszon ki bölcs, értelmes és tapasztalt férfiakat, hogy ezer, száz, ötven és tíz főből álló csoportok vezetőiként működjenek. Ez ragyogó szervezés volt, és Jehova őrködött felettük, miközben Izrael a „nagy és félelmet keltő pusztán keresztül” vándorolt (1:19).

12. Milyen eseményekre emlékezteti most őket, amelyek Kánaán első kikémlelésével voltak kapcsolatban?

¹² Mózes újra emlékezteti a népet a lázadás bűnére, amikor is az izraeliták hallották a Kánaánból visszatérő kémek beszámolóját és panaszkodtak, mondván: Jehova meggyűlölte őket, mert – állításuk szerint – csak azért hozta ki őket Egyiptomból, hogy kiszolgáltassa az emoreusoknak. Mivel hitetlenek voltak, Jehova bejelentette, hogy ebből a gonosz nemzedékből – Káleb és Józsué kivételével – egy sem fogja meglátni a jó földet. Erre újra fellázadtak, s haragra gerjedve, saját kezdeményezésükből megtámadták az ellenséget. Ennek következményeként az emoreusok méhrajként űzőbe vették és szétszórták őket.

13. Milyen alapon biztosította Mózes Józsuét a győzelemről?

¹³ A pusztában a Vörös-tenger irányában haladtak. 38 év alatt a hadviselő férfiak nemzedéke teljesen kihalt. Jehova ekkor megparancsolta nekik, hogy keljenek át Arnon patakján és vegyék birtokukba az  északra eső földet, mondván: „A mai naptól kezdve tőled való rettegést és félelmet bocsátok az egész ég alatt lakó népekre, akik híredet hallják; és ez felkavarja őket annyira, hogy oly fájdalmaik lesznek miattad, mint a gyermekszülés fájdalmai” (2:25). Szihon és egész országa az izraeliták kezébe került. Ezután Óg királyságát foglalták el. Mózes biztosította Józsuét, hogy Jehova harcolni fog Izraelért ugyanilyen módon, s minden királyságot meghódít. Majd kérte Istent, hogy ő maga is bemehessen a Jordánon túli jó földre, de Jehova továbbra is elutasította ezt a kérését. Megparancsolta neki, hogy nevezze ki Józsuét, buzdítsa és erősítse őt.

14. Hogyan helyezi a hangsúlyt azután Mózes Isten törvényére és a kizárólagos hűségre?

¹⁴ Mózes ezután erőteljesen Isten törvényére helyezi a hangsúlyt. Figyelmeztet arra, hogy se el ne vegyenek abból, se hozzá ne tegyenek az ő parancsaihoz. Az engedetlenség szerencsétlenséget fog hozni rájuk: „Csak vigyázz magadra és jól viseld gondját lelkednek, hogy el ne feledkezzél azokról a dolgokról, amelyeket szemeiddel láttál, és el ne távozzanak ezek szívedből életed egyetlen napján sem; és ismertesd meg azokat fiaiddal és unokáiddal” (4:9). Ők nem láttak semmilyen alakot, amikor Jehova félelmetes körülmények között a Tíz Szót kijelentette nekik a Hóreb-hegyen. Éppen ezért vesztükre lenne, ha most a bálványimádás vagy a képimádat felé fordulnának, mert amint Mózes mondotta: „Jehova, a ti Istenetek megemésztő tűz, olyan Isten, aki kizárólagos hűséget követel” (4:24). Ő volt az, aki ősatyáikat szerette és kiválasztotta. Nincs más Isten sem az egekben fent, sem a földön lent. Engedelmeskedjetek neki, buzdít Mózes, „hogy meghosszabbíthassátok napjaitokat azon a földön, amelyet Jehova, a ti Istenetek ad néktek” (4:40).

15. Milyen intézkedéseket hoz a menedékvárosokra vonatkozóan a Jordán keleti oldalán?

¹⁵ Ennek az erőteljes beszédnek a befejezése után Mózes Bécert, Rámótot és Gólánt menedékvárosként jelöli ki a Jordán keleti részén.

16. Mit hangsúlyoz Mózes második beszéde?

¹⁶ Mózes második beszéde (5:1–26:19). Ez a beszéd felhívás Izraelhez: hallgassa meg Jehovát, aki szemtől szembe szólott velük a Sínai-hegynél. Figyeljük meg, hogyan ismétli meg Mózes a törvényt a szükséges kiigazításokkal, hogy azt alkalmassá tegye a Jordánon túli új életükre! Ez nem pusztán felsorolása a szabályoknak vagy rendeleteknek. Minden szó azt mutatja, hogy Mózes szíve tele volt az Isten iránti buzgósággal és hűséggel. A nemzet jóléte érdekében beszél. A Törvény iránti engedelmességet hangsúlyozza ki mindenütt – szerető szívből jövő és nem kikényszerített engedelmességet.

17. Hogyan kell viszonoznia Izraelnek azt a szeretetet, amit Jehova irántuk tanúsított?

¹⁷ Mózes először megismétli a Tíz Szót, a tízparancsolatot. Azt parancsolja meg Izraelnek, hogy engedelmeskedjenek ezeknek, s ne forduljanak se jobbra, se balra, hogy hosszú ideig élhessenek a földön és megsokasodjanak. „Halld meg, ó Izrael: Jehova, a mi Istenünk egyetlen Jehova” (6:4). Szeretettel át kell neki adniuk szívüket, lelküket és életerejüket, s Izraelnek meg kell tanítania fiait, és el kell mondania nekik azokat a nagy jeleket és csodákat, amelyeket Jehova Egyiptomban végrehajtott. Nem szabad a bálványimádó kánaánitákkal házassági szerződést kötniük. Jehova kiválasztotta őket, hogy különleges tulajdonává legyenek. Nem azért tette ezt, mert számosak, hanem azért, mert szereti őket és meg fogja tartani az ősatyáiknak tett kijelentését. Az izraelitáknak kerülniük kell a démoni vallás csapdáját, ki kell irtaniuk arról a földről a képmásokat, és Jehovához, az igazán ’nagy és félelmet keltő Istenhez’ kell ragaszkodniuk (7:21).

18. Mire figyelmezteti most Mózes az izraelitákat?

¹⁸ Jehova negyven éven keresztül szoktatta őket az alázatossághoz a pusztában s megtanította őket arra, hogy az ember nem kenyérrel vagy mannával él, hanem a Jehova szájából származó minden kijelentéssel. A fegyelmezésnek ezekben az éveiben ruházatuk nem kopott el és a lábuk sem dagadt meg. Most itt állnak, készen arra, hogy belépjenek a jólét és bőség földjére! Óvakodniuk kell azonban az anyagiasság és az önelégültség csapdáitól, s emlékezniük kell arra: Jehovának ’megvan a hatalma, hogy gazdaggá tegyen, a gonosz nemzeteket pedig megfossza javaiktól’ (8:18). Mózes ezután felsorolja azokat az alkalmakat, amikor Izrael kihívóan viselkedett Istennel szemben. Emlékezniük kell arra, mennyire fellángolt ellenük Jehova haragja a pusztában, csapás, tűz és halálbüntetés által! Emlékezniük kell az aranyborjú imádatára, amely romlásukat okozta és Jehova tüzes haragját, valamint a Törvénytáblák ismételt elkészítését eredményezte! (2Móz 32:1–10, 35; 17:2–7; 4Móz 11:1–3, 31–35; 14:2–38). Most itt az alkalom, hogy szolgáljanak Jehovának és ragaszkodjanak hozzá, aki szerette őket ősatyáikért, és megsokasította őket, „mint az ég csillagait” (5Móz 10:22).

19. Milyen választási lehetőség előtt állnak, és milyen törvényeket vázol Mózes a nemzet előtt?

¹⁹ Izraelnek „az egész parancsolatot” meg kellett tartania és hiánytalanul engedelmeskedni tartoztak Jehovának, szeretve őt mint Istenüket és szolgálván neki egész szívükkel és egész lelkükkel (11:8, 13). Jehova megígérte, hogy engedelmességük esetén támogatja és megjutalmazza őket. Nekik tehát alkalmazkodniuk kellett és szorgalmasan tanítaniuk kellett fiaikat. Izrael nyílt választás elé került: ha engedelmeskedik, áldásban részesül, engedetlensége azonban átokhoz vezet. Nem szabad „más istenek után” járnia (11:26–28). Mózes ezután körvonalazza azokat a különleges törvényeket, melyekhez Izraelnek ragaszkodnia kell, amikor birtokába veszi az Ígéret földjét. Ezek közül valók 1. a vallást és az  imádatot érintő törvények, 2. az igazságszolgáltatással, kormányzással és háborúval kapcsolatos törvények, és 3. az emberek magán- és társadalmi életét szabályozó törvények.

20. Milyen pontok emelik ki az imádatra vonatkozó törvényeket?

²⁰ 1. Vallás és imádat (12:1–16:17). Amikor belépnek majd az izraeliták az Ígéret földjére, a hamis vallásra emlékeztető minden nyomot: magaslatokat, oltárokat, oszlopokat, szent berkeket és képmásokat meg kell semmisíteniük. Csak azon a helyen szabad imádatot gyakorolniuk, amelyet Jehova, az ő Istenük kiválaszt és ahová a nevét helyezi, hogy ott örvendezzenek az ő Istenükben mindnyájan. A húsevésre és az áldozatokra vonatkozó szabályok ismételten figyelmeztetnek arra, hogy a vért nem szabad megenni. „Csak azt szilárdan határozd el, hogy a vért meg nem eszed . . . Nem szabad megenned azt, hogy jól menjen dolgod neked és fiaidnak is utánad, mivelhogy azt cselekszed, ami helyes Jehova szemében” (12:16, 23–25, 27; 15:23). Mózes most a bálványimádat elítélését hangsúlyozza. Izraelnek még tudakozódnia sem szabad a hamis vallás útjai felől. Ha egy próféta hamisnak bizonyul, halálra kell kövezni; ha valaki hitehagyó lesz – legyen az drága barát vagy rokon, sőt akár egész város is –, hasonló módon el kell pusztulnia. Ezután következnek a tiszta és a tisztátalan ételekre, a tized fizetésére és a léviták eltartására vonatkozó szabályok. Az adósok, a szegények és a rabszolgák érdekeit szeretettel kell védelmezni. Végül Mózes az évi ünnepeket tekinti át mint alkalmakat arra, hogy Jehovának hálát adjanak áldásáért: „Évente háromszor jelenjen meg minden férfi Jehova, a ti Istenetek előtt, azon a helyen, amelyet ő választott. A Kovásztalan Kenyerek Ünnepén, a Hetek Ünnepén és a Sátrak Ünnepén, és senki se jelenjen meg Jehova előtt üres kézzel” (16:16).

21. Milyen törvényeket ad Isten az igazságszolgáltatással kapcsolatban, és milyen fontos jövendölést mond Mózes?

²¹ 2. Igazságszolgáltatás, kormányzás és háború (16:18–20:20). Mózes elsősorban a bírákra és a tisztviselőkre vonatkozó törvényeket közli. Az igazságszolgáltatás fontos dolog. A megvesztegetés és a hamis ítélet gyűlöletes Jehova előtt. A bizonyíték megállapításának és a jogi esetek kezelésének eljárási módját körvonalazza. „Két vagy három tanú vallomása alapján halállal lakoljon a halálra való” (17:6). Ismerteti a királyokra vonatkozó törvényeket. Gondoskodás történik a papokról és a lévitákról. A spiritizmust mint „Jehova előtt utálatos” dolgot törvényen kívül helyezi (18:12). Majd a távoli jövőbe tekintve Mózes kijelenti: „Prófétát támaszt Jehova, a ti Istenetek közületek, testvéreitek közül, hozzám hasonlót; őrá hallgassatok” (18:15–19). A hamis próféta azonban haljon meg. Ez a szakasz a menedékvárosokra, a vér megbosszulására, valamint a katonai szolgálat alól való felmentés feltételeire és a hadakozás szabályaira vonatkozó törvényekkel zárul.

22. Milyen magán- és társadalmi ügyeket szabályozó törvényeket tárgyal?

²² 3. Magán- és társadalmi élet (21:1–26:19). Az izraeliták mindennapi életét érintő törvények szintén fel vannak sorakoztatva; mi a teendő például olyankor, ha valaki gyilkosságot követ el, fogoly nőt vesz feleségül, továbbá az elsőszülött jogának, a lázadó fiúnak kérdésében, beszél a cölöpön levő bűnözőről, a szüzesség bizonyításáról, a nemi bűncselekményekről, a herélésről, a törvénytelen fiakról, az idegenekkel való bánásmódról, közegészségügyről, kamatok megfizetéséről és a fogadalmak teljesítéséről, házassági válásról, gyermekrablásról, kölcsönökről, bérekről és a kalászszedésről aratáskor. Azt is meghatározza, hogy megvesszőzésnél egy emberre csak 40 ütést szabad mérni. Nem szabad a bika száját bekötni, amikor gabonát tapos. A sógorsági házassággal kapcsolatos eljárást is körvonalazza. Csak pontos súlyokat szabad használni, mert Jehova utálja az igazságtalanságot.

23. Mózes szerint mit eredményez majd, ha Isten népe engedelmeskedik parancsainak?

²³ Mózes, mielőtt befejezné ezt az izzó beszédét, emlékezteti az izraelitákat arra, hogy az amálekiták hogyan verték meg őket, amikor Egyiptomból kimenekültek. Mózes most megparancsolja Izraelnek, hogy ’irtsa ki Amálek emlékezetét az ég alól’ (25:19). Amikor pedig belépnek az Ígéret földjére, mutassák be a föld első termését áldozatul örvendezéssel, és tizedet kell hozniuk hálaadó imával Jehovának: „Tekints le a te szent lakhelyedből, az égből és áldd meg népedet Izraelt, és a földet, amelyet nekünk adtál úgy, amint megesküdtél ősatyáinknak, hogy az tejjel és mézzel folyó föld” (26:15). Ha ezeket a parancsolatokat egész szívükkel és lelkükkel végrehajtják, Jehova a maga részéről, ’miként azt megígérte, minden más általa alkotott nemzet fölé emeli őket, hogy dicséretet, hírnevet és szépséget szerezzen, miközben ők szent népnek bizonyulnak Jehova, az ő Istenük előtt’ (26:19).

24. Milyen áldásokat és átkokat helyez Mózes Izrael elé harmadik beszédében?

²⁴ Mózes harmadik beszéde (27:1–28:68). Ebben a beszédben Izrael vénei és a papok is csatlakoznak Mózeshez, aki részletesen felsorolja Jehova átkait az engedetlenségért és áldásait az engedelmességért. Szörnyű figyelmeztetést ad a hűtlenség félelmetes következményeiről. Ha Izrael mint szent nemzet hallgat Jehovának, az ő Istenének szavára, csodálatos áldásoknak fog örvendeni és a föld minden népe meglátja majd, hogy Jehova nevéről nevezik őt. Ha azonban csődöt mond ebben a tekintetben, Jehova „átkot, zűrzavart és dorgálást küld rájuk” (28:20). Utálatos betegségek, aszály és éhség fogja sújtani őket, ellenségeik üldözni fogják s rabszolgasorba vetik őket. Szétszórják és kiirtják őket arról a földről. Ezek és még más átkok jönnek rájuk, ha nem vigyáznak arra, hogy végrehajtsák a Törvény minden szavát,  amely ebben a könyvben megíratott, vagyis hogy féljék ezt a dicsőséges és félelmet keltő nevet, Jehovát, az Istenüket (28:58).

25. a) Milyen szövetséget köt most Jehova Izraellel? b) Milyen választás elé állítja Mózes a népet?

²⁵ Mózes negyedik beszéde (29:1–30:20). Jehova most szövetséget köt Izraellel Moábnál. Ez érvénybe lépteti a Törvényt, amit Mózes újra kifejt és megmagyaráz, s ami irányítani fogja majd Izraelt, amint ők belépnek az Ígéret földjére. A szövetséget kísérő ünnepélyes eskü elmélyíti a nemzet felelősségét. Végül Mózes az eget és a földet hívja tanúul, amikor az életet és a halált tárja eléjük, az áldást és az átkot, és így buzdít: „Válaszd az életet, hogy életben maradhass te és a te leszármazottad azáltal, hogy szereted Jehovát, a te Istenedet, hogy hallgatsz a szavára és ragaszkodsz őhozzá; mert ő a te életed és napjaid hosszúsága, hogy lakozhass azon a földön, amely felől Jehova megesküdött ősatyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy nekik adja azt” (30:19, 20).

26. Milyen végső intézkedéseket tesz Mózes a halála előtt?

²⁶ Józsué megbízása és Mózes éneke (31:1–32:47). A 31. fejezet elbeszéli, hogy a Törvény megírása és a rendszeres nyilvános felolvasására vonatkozó utasítások megadása után hogyan bízza meg Mózes Józsuét, megparancsolva neki, hogy legyen bátor és erős; továbbá hogyan készíti el Mózes az emlékezetes énekét és hogyan fejezi be a Törvény szövegének megírását azzal az utólagos intézkedéssel, hogy helyezzék Jehova szövetségládájának oldalához. Ezután Mózes az egész gyülekezet előtti végső buzdításul elmondja az ének szavait.

27. Milyen erőteljes üzenetet tartalmaz Mózes éneke?

²⁷ Mily jelentős szavakkal kezdi Mózes ezt az éneket, megállapítva oktatásának felfrissítő forrását! „Hulljon oktatásom mint az eső, permetezzen beszédem mint a harmat, mint a földre hulló szelíd zápor, s mint a növényzetre hulló kiadós zápor. Mert Jehova nevét kijelentem.” Igen, a nagyságot tulajdonítsuk ’Istenünknek’, a ’Kősziklának’ (32:2–4). Ismerteti tökéletes munkáját, igaz útjait, hűségét, igazságosságát és becsületességét. Szégyenletes Izraelre nézve, mivel úgy cselekedett, hogy romlást hozott magára, bár Jehova az üres, tátongó pusztaságban körülvette és védelmezte őket, mint szeme fényét, és miként a sas kicsinyei felett, ott lebegett felettük. Népét jól tartotta, Jesurunnak (egyenesnek, becsületesnek) nevezve őket, de féltékenységre ingerelték őt az idegen istenekkel, és olyan fiakká lettek, „akikben nincs hűség” (32:20). A bosszú és megfizetés Jehováé. Ő megöl és megelevenít. Ha kiélesíti csillogó kardját és kezét ítéletre emeli, visszafizet ellenségeinek. Milyen bizalom csendül ki ebből az énekből népe számára! Amikor az ének eléri tetőpontját, elérkezik az idő, hogy felszólítsa a nemzeteket: „Vigadjatok, ti nemzetek, az ő népével” (32:43). Melyik világi költemény tudná megközelíteni a Jehovának szentelt ének magasztos szépségét, erejét és jelentésének mélységét?

28. Hogyan magasztalja fel Jehovát Mózes végső áldása?

²⁸ Mózes befejező áldása (32:48–34:12). Mózes a halálára vonatkozólag most végső utasításokat kap, de ezzel még nem ér véget teokratikus szolgálata. Először meg kell áldania Izraelt, és miután ezt megcselekedte, újra felmagasztalja Jehovát – aki Jesurun Királya –, amint felragyog a szentjeinek tízezreivel. Ezután a törzsek név szerint is egyéni áldásban részesülnek, s végül Mózes Jehovát mint a legkiválóbbat dicsőíti: „Rejtekhely az ősidők Istene, és idelent vannak örökké tartó karjai” (33:27). Hálatelt szívvel mondja el utolsó szavait a nemzetnek: „Boldog vagy, ó, Izrael! Ki hasonló hozzád? Melyik nép olyan, mint te, aki örvendhet a Jehovában való megmentésnek?” (33:29).

29. Milyen tekintetben volt Mózes kiemelkedő?

²⁹ Mózes, miután megpillantja az Ígéret földjét a Nébó hegyéről, meghal és Jehova eltemeti Moábban. Sírja ismeretlen marad, s így nem is tisztelik mind e mai napig. 120 évet élt, de „szeme nem homályosult el és életereje nem hagyta el”. Jehova arra használta fel, hogy nagy jeleket és csodákat hajtson végre, és miként az utolsó fejezet beszámol róla, „nem támadt még Izraelben Mózeshez hasonló próféta, akit szemtől szembe ismert volna Jehova” (34:7, 10).

MIÉRT HASZNOS?

30. Hogyan ad a Deuteronomium találó befejezést a Pentateuchnak?

³⁰ A Deuteronomium, mint a Pentateuch utolsó könyve, összefoglalja mindazt, ami addig történt Jehova Isten nagy nevének hirdetésével és megszentelésével kapcsolatban. Egyedül ő az Isten, olyan Isten, aki kizárólagos hűséget követel és nem tűri meg, hogy a hamis vallási imádat démonistenei versengjenek vele. Napjainkban minden kereszténynek a legkomolyabban azokra a nagy alapelvekre kell fordítania a figyelmét, amelyek Isten Törvényének alapját képezik; és engedelmeskednie kell azoknak, hogy mentes legyen átkától, mivel csillogó kardját bosszúállásra élesíti ellenségei ellen. Az első és legnagyobb parancsnak útmutató oszlopként kell szerepelnie életünkben: „Szeresd Jehovát, a te Istenedet egész szíveddel, egész lelkeddel és egész életerőddel” (6:5).

31. Hogyan idéznek más ihletett írások a Deuteronomiumból, hogy gazdagítsák értékelésünket Isten elhatározásai iránt?

³¹ Az Írások más részei gyakran utalnak a Deuteronomiumra és céljuk az, hogy gazdagítsák értékelésünket Isten elhatározása iránt. Jézus a Mózes ötödik könyvéből vett idézeten kívül, amire a kísértőnek adott válaszában hivatkozik, még sok más szövegre utal (5Móz 5:16 – Máté 15:4; 5Móz 17:6 – Máté  18:16 és Ján 8:17). Ezek folytatódnak a Jelenések könyvében, ahol a megdicsőített Jézus figyelmeztet arra, hogy se hozzá ne adjunk, se el ne vegyünk Jehova jövendölésének könyvéből (5Móz 4:2 – Jel 22:18). Péter szintén idéz a Deuteronomiumból, hogy a Jézusra vonatkozó erőteljes érvelését alátámassza, tudniillik, hogy ő a Krisztus, az Isten által megígért, Mózesnél nagyobb próféta, akit Izraelnek támaszt a megfelelő időben (5Móz 18:15–19 – Csel 3:22, 23). Pál szintén idéz a Deuteronomiumból és utal a munkásoknak járó jutalomra, bizonyos ügyek alapos vizsgálatánál a tanúk vallomásának szükségességére és a gyermekek oktatására (5Móz 25:4 – 1Kor 9:8–10 és 1Tim 5:17, 18; 5Móz 13:14 és 19:15 – 1Tim 5:19 és 2Kor 13:1; 5Móz 5:16 – Ef 6:2, 3).

32. Milyen tekintetben szép példa számunkra Józsué, Gedeon és a próféták?

³² Nemcsak a Keresztény Iratok írói, hanem Isten Krisztus előtt élt szolgái is oktatást és buzdítást merítettek a Deuteronomiumból. Jól tesszük tehát, ha mi is követjük példájukat. Nézzük csak Mózes utódjának, Józsuénak engedelmességét Kánaán elfoglalása idején: a meghódított városokat elpusztította, de nem zsákmányolt semmit, ellentétben Ákánnal (5Móz 20:15–18 és 21:23 – Józs 8:24–27, 29). Az, hogy Gedeon kiválasztotta és elbocsátotta hadseregéből ’a félénk és remegő szívűeket’, szintén a Törvény iránti engedelmességből történt (5Móz 20:1–9 – Bír 7:1–11). Jehova törvénye iránti hűségből beszéltek bátran és merészen Izrael és Júda prófétái, miközben elítélték az elpártoló nemzetet. Ámós kiváló példája ennek (5Móz 24:12–15 – Ám 2:6–8). Valóban, szó szerint több száz példa van, amely a Deuteronomiumot Isten Szavának a többi részével összeköti, s ez mutatja, hogy szerves és hasznos része az összhangban lévő egész műnek.

33. a) A Deuteronomium hogyan indít Jehova imádatára? b) Mit mutat a kísérőtáblázat azt illetően, hogy a világi nemzetek milyen mértékben ismerik el Isten törvényének az alapelveit?

³³ A Deuteronomium igazi lényege, hogy az egyedül uralkodó Isten, Jehova dicséretének levegőjét árasztja magából. Az egész könyv ezt hangsúlyozza: „Imádd Jehovát és kizárólagos hűséggel szolgáld őt”. Bár a Törvény többé nem kötelező a keresztényekre, mindazonáltal alapelvei nem vesztették el érvényüket (Gal 3:19). Milyen sok mindent tanulhatnak az igaz keresztények Isten törvényének ebből a dinamikus könyvéből, amely fokozatos tanítást, őszinteséget és egyszerűséget mutat be! Nos, még a világi nemzetek is elismerik Jehova felsőbbrendű Törvényének kiválóságát azzal, hogy a Deuteronomium szabályai közül sokat átvettek saját törvénykönyvükbe. Az itt közölt kísérőtáblázat érdekes példákat közöl azokról a törvényekről, amelyeket a Deuteronomiumból vettek ki, vagy amelyeket alapelvként alkalmaznak.

34. Milyen kapcsolat van „a Törvény e megismétlése” és Isten Királysága között?

³⁴ Ezenkívül a Törvénynek ez a magyarázata Isten Királyságára mutat és fokozza a Királyság iránti értékelésünket. Hogyan? Azáltal, hogy a Király-jelölt Jézus Krisztus is, amikor a földön volt, alaposan ismerte és alkalmazta is ezt a könyvet; ezt mutatják az ő ügyes és jártas utalásai. Amikor Királyságának az uralma kiterjed az egész földre, ugyanennek a ’Törvénynek’ az igazságos alapelvei szerint fog kormányozni és mindazok, akik benne mint a Királyság ’Magvában’ megáldatnak, ezeknek az alapelveknek kell hogy engedelmeskedjenek (1Móz 22:18; 5Móz 7:12–14). Hasznos és előnyös számunkra azért, mert már most engedelmességre tanít bennünket. Attól eltekintve, hogy ez a „Törvény” háromezerötszáz éves, tehát nem a mi időnkből való, dinamikus hangon beszél nekünk, és beszélni fog Isten Királyságának új rendszerében is. Szenteltessék meg tehát Jehova neve továbbra is az ő népe között a Pentateuch összes hasznos tanításának alkalmazása által, amely a tetőpontját fenségesen a Deuteronomiumban éri el! Semmi kétség nem merülhet fel az iránt, hogy ez a könyv a „teljes Írás” ihletett részét alkotja és alkalmas más részek ihletésére!

[Lábjegyzetek]

[Tanulmányozási kérdések]

[Táblázat a 41. oldalon]

NÉHÁNY JOGI IRÁNYADÓ ESET A DEUTERONOMIUMBAN *

I. Személyi és családi törvények Fejezet és vers

A. Személyes kapcsolatok

1. Szülők és gyermekek 5:16

2. Házassági kapcsolatok 22:30;

27:20, 22, 23

3. Válási törvények 22:13–19, 28, 29

B. Tulajdonjogok 22:1–4

II. Alkotmányos jogok

A. A király képesítései és feladatai 17:14–20

B. Katonai szabályzat

1. Mentesítés a katonai szolgálat 20:1, 5–7; 24:5

alól

2. Segédtisztek 20:9

III. Igazságszolgáltatás

A. Bírák feladatai 16:18, 20

B. Fellebbviteli legfőbb bíróság 17:8–11

IV. Büntető törvények

A. Államellenes vétkek

1. Megvesztegetés, az igazság 16:19, 20

meghamisítása

2. Hamis tanúzás 5:20

B. Erkölcs elleni vétkek

1. Házasságtörés 5:18; 22:22–24

2. Törvénytelen házasság 22:30;

27:20, 22, 23

C. Személy elleni vétkek

1. Gyilkosság és támadás 5:17; 27:24

2. Megerőszakolás és elcsábítás 22:25–29

V. Humanitárius törvények

A. Az állatok iránti jó bánásmód 25:4; 22:6, 7

B. Figyelmesség a szerencsétlenek 24:6, 10–18

iránt

C. Az építkezéseknél alkalmazott 22:8

biztonsági kódex

D. A függőségben levő osztályokkal 15:12–15; 21:10–14;

szembeni bánásmód, 27:18, 19

a rabszolgákat és a foglyokat

is beleértve

E. A szükséget szenvedők iránti 14:28, 29;

emberbaráti gondoskodás 15:1–11;

16:11, 12;

24:19–22

[Lábjegyzet]