A Biblia 7. könyve – Bírák

Író: Sámuel

Írás helye: Izrael

Írás befejezése: i. e. kb. 1100

Megírt időtartam: i. e. kb. 1450 – kb. 1120

1. Milyen tekintetben volt a bírák korszaka figyelemre méltó?

EZ A könyv Izrael történetének egy lapja, zsúfolva váltakozó eseményekkel. Egyszer a démonvallás szörnyű béklyóját viselik, máskor Jehova könyörületesen megszabadítja bűnbánó népét az általa kinevezett bírák révén. Hitépítők Otniél, Ehud, Sámgár és az utánuk következő bírák hatalmas tettei. Miként a Zsidókhoz írott levél írója mondja: „Kifogynék az időből, ha tovább mennék és beszélnék Gedeonról, Bárákról, Sámsonról és Jeftéről . . . , akik hit által harcban királyságokat győztek le, igazságosságot cselekedtek, . . . elgyengült állapotukból erőteljesekké tétettek, harcban bátrakká lettek, idegenek hadseregeit megfutamították” (Zsid 11:32–34). Hogy kiegészítsük e korszak 12 hűséges bírájának felsorolását, beszélnünk kell Tóláról, Jáirról, Ibsánról, Elonról és Abdonról. (Sámuelt általában nem számítják a bírák közé.) Jehova harcolta meg a bírák csatáit, az ő szelleme működött rajtuk, amikor véghezvitték bátor cselekedeteiket. Minden dicsőséget és minden érdemet Istenüknek tulajdonítottak.

2. Miért találó a Bírák könyvének héber neve?

² A Septuaginta-fordítás Kri·taiʹ-nak nevezi ezt a könyvet. A Héber Bibliában So·fetimʹ a neve, ami magyarul annyit jelent: „bírák”. A So·fetimʹ szó a sá·fátʹ igéből ered, amelyek jelentése: „bíráskodni, igazolni, büntetni és kormányozni”. Ez a név találóan nevezi meg a „mindenek Bírája, Isten” által teokratikusan kijelölt személyek hivatalát (Zsid 12:23). Ezeket a férfiakat Jehova támasztotta meghatározott alkalmakkor, hogy népét megszabadítsák az idegenek szolgaságából.

3. Mikor írták a Bírák könyvét?

³ Mikor írták a Bírák könyvét? Erre a könyvben két kifejezés segít megtalálni a választ. Az első ez: „De a jebuzeusok még mindig Jeruzsálemben laktak akkor” (Bír 1:21). Minthogy Dávid király uralkodásának a nyolcadik évében, azaz i. e. 1070-ben foglalta el Sion erődítményét a jebuzeusoktól, a Bírák könyvét minden bizonnyal ez előtt az időpont előtt írták (2Sám 5:4–7). A második kifejezés négyszer fordul elő: „Azokban a napokban nem volt király Izraelben” (Bír 17:6; 18:1; 19:1; 21:25). Ebből következőleg a feljegyzést biztosan abban az időben készítették, amikor volt „király Izraelben”. Tehát miután Saul Izrael első királya lett i. e. 1117-ben. Az írás időpontját ezért i. e. 1117 és 1070 közé kell tennünk.

4. Ki volt a Bírák könyvének írója?

⁴ Ki volt a könyv írója? Minden bizonnyal Jehova egyik hűséges szolgája. A bíráktól a királyokig eltelt  átmeneti időszakban Sámuel volt Jehova imádatának fő védelmezője. Ő volt az első a hűséges próféták vonalán. Mint ilyen, logikusan csakis Sámuel lehetett az, aki leírta a Bírák történetét.

5. Hogyan lehet kiszámítani a Bírák könyvének időtartamát?

⁵ Mennyi időt ölel fel a Bírák könyve? Ezt ki tudjuk számítani az 1Királyok 6:1-ből, amely elmondja, hogy Salamon az uralkodásának negyedik évében kezdte el Jehova házának építését. Ez „Izrael fiainak az Egyiptom földjéről való kijövetele után, a négyszáznyolcvanadik évben” történt. (A „négyszáznyolcvanadik” megjelölés tulajdonképpen sorszám, amely ténylegesen 479 teljes évet tesz ki.) Az ismert 479 éves időszakban benne van az a negyven év, amit Mózes vezetése alatt a pusztában töltöttek (5Móz 8:2). Saul uralkodásának negyven éve (Csel 13:21), Dávid negyvenéves uralma (2Sám 5:4, 5), és Salamon uralkodásának első 3 teljes éve. Ha az 1Királyok 6:1. versében említett 479 évből kivonjuk ezt a 123 évet, akkor Izraelnek a Kánaánban való tartózkodásától Saul uralkodásának kezdetéig 356 év marad. * A Bírák könyvében feljegyzett eseményekre ebből a 356 éves korszakból körülbelül 330 év jut.

6. Mi bizonyítja a Bírák könyvének hitelességét?

⁶ A Bírák könyvének hitelessége kétségtelen. A zsidók mindig elismerték a bibliai kánon részeként. Mind a Héber, mind a Keresztény Görög Iratok írói idéztek feljegyzéseiből, mint például a Zsoltárok 83:9–18 (83:10–19, Károli); Ésaiás 9:4; 10:26 és Zsidók 11:32–34. Őszinteségében nem rejti el Izrael hibáit és rossz szokásait, ugyanakkor magasztalja Jehova végtelen szerető jóságát. Jehova a Megszabadító Izraelben, s nem az emberi bíró. A dicsőség tehát neki jár a megszabadításért.

7. a) Hogyan támogatja az archeológia a Bírák könyvének a feljegyzését? b) Miért rendelte el joggal Jehova a Baál-imádók kiirtását?

⁷ Ezenkívül az archeológiai leletek is támogatják a Bírák könyvének valódiságát. A legmeglepőbbek a kánaániták Baál-vallásának jellegzetességei. Eltekintve a bibliai utalásoktól, keveset tudtak a baálizmusról egészen addig, míg 1929-től kezdve Ugaritot (a modern Ras Samra a szíriai partvidéken, Ciprus szigetének északkeleti csücskével szemben), az ókori várost fel nem tárták. Akkor fény derült arra, hogy a Baál-vallás legfőbb jellemzője az anyagiasság, a szélsőséges nacionalizmus és a nemi imádat. Mindegyik kánaánita városnak nyilvánvalóan megvolt a maga Baál-szentélye, és voltak „magaslatok”-ként ismert szentélyei is. A szentélyekben valószínűleg ott voltak a Baál-képmások, ezenkívül az oltárokhoz közel kőoszlopok álltak – feltehetőleg Baál fallisztikus jelképei. Utálatos emberi áldozatok vére folyt ezeken az oltárokon. Amikor az izraeliták a baálizmussal megfertőzték magukat, ők is feláldozták fiaikat és leányaikat a Baálnak (Jer 32:35). Ott volt a Baál anyját, Aserát képviselő szent oszlop is. A termékenység istennőjeként Astóretet, Baál feleségét imádták buja nemi szertartások által mind a férfiak, mind a nők, akiket „felszentelt” templomi prostituáltakként tartottak ott. Nem csoda tehát, hogy Jehova elrendelte a baálizmusnak és utálatos követőinek kiirtását. „Ne szánakozzék szemed rajtuk és ne szolgáld isteneiket” (5Móz 7:16). *

A BÍRÁK KÖNYVÉNEK TARTALMA

8. Milyen részekre tagolódik logikailag a Bírák könyve?

⁸ A könyv logikailag három részre tagolódik. Az első két fejezet bemutatja, milyen állapotok uralkodtak abban az időben Izraelben. A 3–16. fejezet leírja a 12 bíró által jövő megszabadítást. A 17–21. fejezet az Izrael belső viszályaival kapcsolatos eseményeket jegyzi fel.

9. A Bírák két könyvének megnyitó fejezete milyen háttérről gondoskodik?

⁹ Izrael helyzete a bírák időszakában (1:1–2:23). Izrael törzsei a beszámoló szerint szétszóródnak, mindegyik a neki kijelölt területen telepszik le. Azzal a paranccsal ellentétben, hogy teljesen űzzék ki a kánaánitákat, sokat meghagynak közülük; azok kényszermunkát végeznek és ott laknak közöttük. Jehova angyala ezért kijelenti: „Csapdák lesznek számotokra és isteneik csalétekül szolgálnak majd nektek” (2:3). Így, amikor az az új nemzedék felnő, amely nem ismeri Jehovát és az ő műveit, az emberek hamarosan felcserélik Jehovát a Baálokra és egyéb istenekre. Mivel Jehova keze ellenük fordul, „igen szorongattatott helyzetbe” kerülnek. Makacsságuk miatt, valamint azért, mert még a bírákra sem akarnak hallgatni, Jehova nem űz ki egyetlen nemzetet sem, amelyet meghagyott Izrael megpróbálására. Ez az ismertetés hátterül szolgál a következő események megértéséhez (2:15).

10. Milyen hatalommal ítél Otniél, és milyen eredménnyel?

¹⁰ Otniél bíró (3:1–11). Izrael fiai nyomorúságukban Jehovához kezdenek kiáltani segítségért. Ebben az időben a kánaániták fogságában vannak. Isten először Otniélt támasztja bíróul. Vajon Otniel  emberi hatalommal és bölcsességgel ítél? Nem, mert ezt olvassuk: „Jehova szelleme ekkor eljött reá”, hogy ellenségeit leigázza. „Utána negyven évig az országban nem voltak zavargások” (3:10, 11).

11. Hogyan használja fel Jehova Ehudot Izrael megszabadítására?

¹¹ Ehud bíró (3:12–30). Amikor Izrael fiai 18 évre Moáb királyának, Eglonnak fogságába kerülnek, Jehova meghallja újra segélykiáltásukat és Ehudot állítja bírónak. A balkezes Ehud titkos kihallgatást kér a királytól, majd köpenye alól előrántja maga készítette kardját és úgy öli meg Eglont, hogy mélyen annak hájas hasába döfi azt. Izrael gyorsan felsorakozik Ehud oldalán és harcba száll Moáb ellen. Ezután 80 évig az ország újra élvezi az Istentől kapott nyugalmat.

12. Mi mutatja azt, hogy Sámgár győzelme Jehova által történt?

¹² Sámgár bíró (3:31). Sámgár megmenti Izraelt, miközben 600 filiszteust lever. A győzelem Jehova erejének tulajdonítható, ami abból is látszik, hogy Sámgár fegyverül csupán egy baromösztökét használ.

13. Milyen drámai eseményeket énekelnek meg Bárák és Debóra győzelmi énekükben?

¹³ Bárák bíró (4:1–5:31). Izrael most a kánaánita Jábin király és hadseregvezére, Sisera uralma alá kerül. Sisera 900 harci szekerével kérkedik, amelyből vaskaszák állnak ki. Izrael ismét Jehovához kiált, aki Bárák bírót támasztja nekik, mellé pedig Debóra prófétanőt adja segítségül. Báráknak és hadseregének nem lehet oka a kérkedésre, mert Debóra kijelenti, hogy a csata Jehova irányítása mellett fog lezajlani, és megjövendöli: „Nő kezébe adja Jehova Siserát” (4:9). Bárák Naftáli és Zebulon férfiait a Tábor-hegyre hívja össze. 10 000 főből álló serege harcba bocsátkozik, és az erős hit győzelmet arat. Jehova Siserát, összes harci szekerét és az egész seregét összezavarja, és Kison patakjában egy hirtelen áradattal elsöpri őket. „Még egyetlenegy sem maradt belőlük” (4:15, 16). Jáhel, a keneus Héber felesége, akinek sátrába menekült Sisera, az öldöklést azzal fejezi be, hogy Sisera fejét egy sátorszöggel a földhöz szegezi. „Így alázta meg Jehova Jábint” (4:23). Debóra és Bárák öröménekben tör ki és Jehova láthatatlan erejét magasztalja, aki még a csillagoknak is parancsolt, hogy harcoljanak Sisera ellen pályájukról. Ez valóban az az idő volt, amikor ’áldhatták Jehovát’! (5:2). Ezután negyven évig béke következik.

14., 15. Milyen jelt kap Gedeon Jehova támogatásáról, és hogyan hangsúlyozza ki ezt a támogatást a midiániták feletti végső győzelem?

¹⁴ Gedeon bíró (6:1–9:57). Izrael fiai újra rosszat tesznek, és az országot a midiánita fosztogatók pusztítják. Jehova az angyalán keresztül kinevezi Gedeont bírónak, és maga biztosítja támogatásáról, ezekkel a szavakkal: „Veled leszek” (6:16). Gedeon első bátor cselekedete az, hogy saját szülővárosában ledönti a Baál oltárát. Az ellenség összevont seregei átkelnek Jezréelbe, Jehova szelleme pedig betölti Gedeont, aki harcra szólítja fel Izraelt (6:34). Gedeon kétszeres jelt kap a cséplőszérűre, a harmatra kitett gyapjúpróba által arról, hogy Isten vele lesz.

¹⁵ Jehova ezután közli Gedeonnal, hogy a 32 000 főből álló sereg túl nagy, ez a szám előidézheti, hogy az emberek maguknak tulajdonítják a győzelmet. Így először a félénkeket küldi haza, ekkor 10 000 fő marad (Bír 7:3; 5Móz 20:8). Majd a vízivási próba következik, ami után csak 300-an maradnak, azok, akik figyelmesek és éberek ivás közben is. Gedeon éjjel kikémleli a midiánita tábort és újra biztosítékot kap, amikor hallja, amint az egyik férfi egy álom jelentését magyarázza: az „nem más, mint Gedeon kardja, . . . az igaz Isten Midiánt és egész táborát kezébe adja” (Bír 7:14). Gedeon imádati aktust végez Istennek, majd embereit három csapatra osztja a midiánita tábor körül. Az éj csendjét hirtelen kürtzengés, nagy vizeskorsók darabokra törése, fáklyák lobogó fénye és Gedeon 300 harcosának kiáltása töri meg: „Jehova kardja és Gedeoné!” (7:20). Az ellenség táborában nagy a fejetlenség és a zűrzavar. Egyik a másik ellen harcol, és menekülni igyekeznek. Izrael üldözőbe veszi és lemészárolja őket, fejedelmeiket pedig megöli. Arra kéri most Izrael népe Gedeont, hogy uralkodjék felettük, de ő visszautasítja kérésüket, mondván: „Jehova az, aki uralkodik felettetek” (8:23). Gedeon efódot készít a hadizsákmányból, amelyet később túlságosan tisztelni kezdenek és éppen ez szolgál tőrül Gedeon és háza népe számára. Az ország negyven évig nyugalmat élvez Gedeon bíráskodása alatt.

16. Milyen végzetes sors jut a trónbitorló Abiméleknek?

¹⁶ Gedeon halála után, egyik ágyasától nyert fia, Abimélek bitorolja a hatalmat és meggyilkolja 70 féltestvérét. Jótám, Gedeon legkisebb fia menekül csak meg egyedül, és ő a Gerizim-hegy csúcsáról hirdeti ki az ítéletet Abimélek felett. A fákról szóló példázatában Abimélek ’királyságát’ egy alacsony tüskebokorhoz hasonlítja. Abiméleket hamarosan utoléri a végzete Sikemben: egy belviszály során egy nő meggyalázza azzal, hogy megöli. Egy malomkövet dob rá közvetlenül Tébes tornyáról, amely szétzúzza a koponyáját (Bír 9:53; 2Sám 11:21).

17. Miről beszél a Tóla és Jáir bírókról szóló feljegyzés?

¹⁷ Tóla és Jáir bírók (10:1–5). Ezek a bírák 23 illetve 22 évig bíráskodtak külön-külön, és Jehova ereje által szabadítást szereztek Izraelnek.

18. a) Milyen megszabadítást hoz Jefte? b) Jehovának tett milyen fogadalmát teljesíti hűségesen? Hogyan?

¹⁸ Jefte bíró (10:6–12:7). Mivel Izrael továbbra is a bálványimádat felé fordul, Jehova haragja fellángol a nemzet ellen. A nép most az ammoniták és  a filiszteusok elnyomása alá kerül. Jeftét hívják vissza a számkivetésből, hogy vezesse őket a harcban. De ki az igazi bíró ebben a vitában? Jefte saját szavai adják meg a választ: „Jehova a bíró, ítéljen most Izrael és Ammon fiai között” (11:27). Mivel Jehova szelleme kiáradt rá, megfogadja, hogyha békében tér vissza az ammonitáktól, Jehovának szenteli azt, aki elsőnek jön ki házából üdvözlésére. Jefte nagy harc közben legyőzi Ammont. Amikor visszatér otthonába, Mispába, elsőnek saját leánya fut elébe, hogy örömmel üdvözölje Jehova győzelméért. Jefte teljesíti fogadalmát, de nem úgy, hogy a Baál szertartás szerint pogány emberi áldozatot hoz, hanem úgy, hogy ezt az egyetlen leányát Jehova templomában kizárólagos szolgálatra adja, Isten dicsőítésére.

19. Milyen események vezetnek el bennünket a „sibbólet”-i próbáig?

¹⁹ Efraim férfiai tiltakoznak, amiért őket nem hívta meg Jefte az ammoniták ellen, és fenyegetik Jeftét. Jefte kénytelen visszaűzni őket. Összesen 42 000 Efraim törzséből valót ölnek meg. A legtöbbet közülük a Jordán átjárónál; ott arról állapították meg kilétüket, hogy nem tudták helyesen kiejteni a „sibbólet” jelszót. Jefte ezután hat évig bíráskodik Izraelben (12:6).

20. Melyik három bíróról következik most beszámoló?

²⁰ Ibsán, Elon és Abdon bírók (12:8–15). Bár róluk szűkszavúan számol be a Bírák könyve, bíráskodásuk időszakát hét, tíz és nyolc évben állapítja meg.

21., 22. a) Milyen hatalmas tetteket hajt végre Sámson, és milyen erővel? b) Hogyan győzik le végül is a filiszteusok? c) Milyen események érik el csúcspontjukat Sámson legnagyobb tettében, és ki emlékezik meg róla ebben az órában?

²¹ Sámson bíró (13:1–16:31). Izrael ismét a filiszteusok fogságába kerül. Ez időben Jehova Sámsont állítja bíróul Izrael fölé. Születésétől kezdve szülei nazíreusként szentelik fel. E fogadalom értelmében borotva nem érheti a haját. Amint felnő, Jehova megáldja, és „idővel Jehova szelleme kezdi ösztönözni őt” (13:25). Erejének titka nem emberi izomzatában, hanem a Jehova által adott erőben rejlik. Amikor „Jehova szelleme működni kezd rajta”, oly erő tölti el, hogy puszta kézzel megöl egy oroszlánt, és később a filiszteusok árulását azzal fizeti meg, hogy harmincat levág közülük (14:6, 19). Mivel a filiszteusok továbbra is csaláshoz folyamodnak Sámsonnak egy filiszteus leánnyal való házasságával kapcsolatban, ezért Sámson 300 rókát fog, kettesével farkuknál összeköti őket és a farkuk közé égő csóvát köt. Ezután a búzatábláknak, a szőlőskerteknek és az olajfaligeteknek ereszti őket, hogy felgyújtsák azokat. Sok filiszteust öl meg akkor, miután „megverte őket keményen, válluktól a tomporukig” (15:8). A filiszteusok rábeszélik izraelita társait, Júda férfiait, hogy kötözzék meg Sámsont és adják át nekik, de „Jehova szelleme újra működni kezd rajta” és kötelékei leolvadnak kezéről. Sámson ezer filiszteust lever – „Sereget seregre!” (15:14–16). És mit használ fegyverül? Egy egyszerű szamár állcsontot. Jehova felújítja kimerült szolgájának erejét, csodálatos vízforrást fakaszt neki a csata színhelyén.

²² Sámson éjjelre egy prostituált házában száll meg, ahol a filiszteusok csendben körülveszik. Jehova szelleme azonban újra vele van. Amint éjjel felébred, a város kapuszárnyait és az oldaloszlopokat elviszi, és a Hebronnal szemben levő hegy tetején hagyja. Ezután az áruló Delilába lesz szerelmes. A filiszteusoknak ez a készséges eszköze, Delila addig unszolja őt, míg feltárja előtte, hogy a hosszú haja által szemléltetett, Jehovának tett nazíreusi fogadalma az igazi forrása nagy erejének. Amikor elalszik, Delila lenyírja a haját. Ekkor már hiába kel fel, hogy harcoljon, „Jehova eltávozott tőle” (16:20). A filiszteusok most megragadják, kiszúrják a szemét és rabszolgaként börtönházukban sanyargatják. Amikor eljött Dágón istenük tiszteletére szentelt nagy ünnepnapjuk, a filiszteusok Sámsont előhozzák, hogy szórakozzanak vele. Elfelejtkeznek arról, hogy a haja újra megnőtt, és megengedik neki, hogy a Dágón imádatára használt ház két hatalmas oszlopa közé álljon. Sámson Jehovát hívja segítségül: „Ó, uram, Jehova, kérlek emlékezz meg rólam és add vissza az erőmet még egyszer!” Jehova megemlékezik róla. Sámson megragadja az oszlopokat és erővel – Jehova erejével – meghajol: „a ház leomlott, úgyhogy több lett azoknak a halottaknak a száma, akiket a saját halálával megölt, mint akiket egész életében ölt meg” (16:28–30).

23. Milyen eseményekről számol be a 17–21. fejezet, és mikor történnek azok?

²³ Így jutunk el a 17–21. fejezetekig, melyek bizonyos belviszályról számolnak be, amely ez alatt az idő alatt Izraelt szerencsétlenül sújtja. Ezek az események a bírák időszakában elég korán történnek, mivel Mózes és Áron unokáiról, Jonatánról és Fineásról mint élő személyekről beszélnek.

24. Hogyan létesítenek külön vallást a Dán törzséből valók?

²⁴ Mika és a Dán törzséből valók (17:1–18:31). Mika, ez az Efraim törzséből való férfi, saját külön vallási épületet állít fel, ’az istenek bálványimádó házát’, faragott képekkel és egy lévita pappal (17:5). Dán törzsének emberei észak felé indulnak, hogy örökséget keressenek. Mikához érve megfosztják őt a vallásos jelképektől és a paptól, majd északra indulnak, hogy Lais gyanútlan városát elpusztítsák. Annak helyén felépítik a maguk városát, Dánt és felállítják Mika faragott képét. Így tehát a saját tetszésük szerint választott vallást követik azokban a napokban, miközben Jehova tiszta imádatának a háza Silóban továbbra is áll.

25. Hogyan éri el Gibeánál csúcspontját a belviszály Izraelben?

 ²⁵ Benjámin bűne Gibeában (19:1–21:25). A következő feljegyzett események Hóseás későbbi szavaira emlékeztetnek: „Gibea napjai óta vétkeztél, óh, Izrael” (Hós 10:9). Efraimból ágyasával hazafelé tartva egy lévita éjszakára megszáll a Benjámin törzséhez tartozó Gibeában, egy idős férfinál. A város ingyenélő férfiai körülveszik a házat s követelik: adja ki a lévitát, hogy viszonyt folytassanak vele. Helyette azonban elfogadják ágyasát, akit egész éjjel bántalmaznak. Reggelre a küszöbön halva találják. A lévita asszonyának a testét hazaviszi, 12 darabra vágja és egy-egy darabot minden törzsnek elküld. A 12 törzs most próbára van téve! Vajon megbüntetik-e Gibeát és eltávolítják-e Izraelből az erkölcstelenséget, vagy sem? Benjámin elnézi ezt a gonosz bűncselekményt, a többi törzs azonban összegyülekezik Mispában Jehovához, s ott elhatározzák sorsvetés útján, hogy felmennek Benjámin ellen Gibeába. Két véres kudarc után a többi törzsnek sikerül csellel Benjáminra támadnia, és gyakorlatilag teljesen kiirtják Benjámin törzsét, csak 600 férfi menekül el a Rimmon sziklájához. Később Izrael sajnálja, hogy egy törzset teljesen kiirtott. Alkalmat keresnek tehát arra, hogy Jábes-Gileád és Siló leányai közül feleségekről gondoskodjanak, nehogy kivesszenek a Benjámin törzséből valók. Ezzel fejeződik be az Izraelben történt viszály és ármánykodás leírása. Amint a Bírák könyvének befejező szavai ismétlik: „Azokban a napokban nem volt király Izraelben. Mindenki azt tette, ami saját szemében helyes volt” (Bír 21:25).

MIÉRT HASZNOS?

26. A Bírák könyvének mely erőteljes figyelmeztetései érvényesek napjainkra is?

²⁶ Eltekintve attól, hogy a Bírák könyve küzdelemről és vérontásról számol be, mégis magasztalja Jehovát mint népének nagy Megszabadítóját. Kimutatja, hogy Isten hogyan nyilvánította ki összehasonlíthatatlan irgalmát és hosszútűrését nevének népe iránt, amikor bűnbánó szívvel hozzá jöttek. A Bírák könyve főleg azért hasznos, mert Jehova imádatát védelmezi s erőteljesen figyelmeztet a démonvallás, a vallásköziség és az erkölcstelen társaságokkal való kapcsolatok balgaságára. Az, hogy Jehova oly szigorúan elítélte a Baál-imádatot, ösztönzésül kell hogy szolgáljon számunkra, hogy kiküszöböljük az anyagiasságnak, a nacionalizmusnak és a szexuális erkölcstelenségnek újkori megfelelőit (2:11–18).

27. Hogyan tudjuk ma hasznunkra fordítani a bírák jó példáit?

²⁷ A bírák félelem nélküli és bátor hitének megvizsgálása szívünkben bizonyára hitet fog ébreszteni. Nem csoda, hogy a Zsidókhoz írott levél 11:32–34. verse olyan nagy elismeréssel említi meg őket! Harcoltak Jehova nevének az igazolásáért, de nem a saját erejükből. Tudatában voltak, hogy erejük forrása Jehova szelleme, s ezt alázatosan el is ismerték. Hasonlóan mi is felvehetjük ’a szellem kardját’, Isten Szavát, bízva abban, hogy ő erővel tölt el, miként Bárákot, Gedeont, Jeftét, Sámsont és még másokat is abban az időben. Igen, a nagy akadályok leküzdésében, Jehova szellemének a segítségével lehetünk szellemben olyan erősek, mint Sámson volt fizikailag, de csak akkor, ha Jehovához imádkozunk és reá támaszkodunk (Ef 6:17, 18; Bír 16:28).

28. Hogyan mutat előre a Bírák könyve Jehova nevének a megszentelésére a Királyság-Magon keresztül?

²⁸ Ésaiás próféta két helyen is hivatkozik a Bírák könyvére, hogy megmutassa, Jehova kétségtelenül szét tudja törni az igát, melyet ellenségei a népére raktak, miként azt Midián napjaiban is tette (És 9:4; 10:26). Ez emlékeztet Debóra és Bárák énekére is, mely ezzel a buzgó imával zárul: „Vesszenek el, ó, Jehova, a te ellenségeid, és akik téged szeretnek, legyenek olyanok, mint a nap, amikor felkel a maga erejében” (Bír 5:31). S kik ezek az Istent szeretők? Jézus saját maga mondja meg, hogy ezek a Királyság-örökösök, amikor a Máté 13:43-ban hasonló kifejezést használ: „Abban az időben az igazak oly ragyogóan fénylenek Atyjuk királyságában, mint a nap.” Így a Bírák könyve előremutat arra az időre, amikor az igazságos Bíró és a Királyság Magva, Jézus a hatalmát gyakorolja majd. Általa Jehova megdicsőíti és megszenteli nevét a zsoltárosnak Isten ellenségeivel kapcsolatos imájával összhangban: „Tégy velük úgy, mint Midiánnal, mint Siserával, mint Jábinnal a Kison hegyi patak völgyében . . . , hogy megtudják, hogy Te, akinek neve Jehova, egyedül vagy Legfelségesebb az egész föld felett” (Zsolt 83:9, 18 [83:10, 19, Károli]; Bír 5:20, 21).

[Lábjegyzetek]

[Tanulmányozási kérdések]