Az ihletett Írások örök áldásokat eredményeznek
Tanulmányok az ihletett Iratokról és azok hátteréről
Az ihletett Írások örök áldásokat eredményeznek
1. Milyen dicsőséges látomás tárult szemünk elé a „teljes Írás” áttekintése közben?
AZ ’ISTENTŐL ihletett teljes Írás’ áttekintése feltárta előttünk Jehova szuverenitásának és Királysággal kapcsolatos céljának dicsőséges látomását. Megfigyelhettük, hogy a Biblia valóban páratlan könyv, amelynek kiemelkedő témája: Jehova szuverenitásának igazolása és a földre vonatkozó szándékának beteljesítése Krisztus, a Megígért Mag alatti Királysága által. Ez a téma már a Biblia első lapjain megjelenik, majd a későbbi írásokban magyarázatot nyer, az utolsó fejezetekben pedig a szemünk elé tárul Isten nagyszerű céljának dicsőséges megvalósulása a Királyság által. Micsoda figyelemreméltó könyv a Biblia! Az anyagi egek és a föld félelmet keltő megalkotásától, az élő teremtmények létrehozásától kezdve a Biblia ihletett és hiteles beszámolót közöl arról, hogyan bánt Isten az emberiséggel egészen napjainkig, és elvezet bennünket Jehova csodálatos teremtésművének maradéktalan megvalósulásáig: az „új egek és új föld” létrehozásáig (Jel 21:1). A Mag Királysága teljesen megvalósítja Isten nagyszerű szándékát és úgy mutatja be előttünk Jehova Istent, mint a boldog, egységes emberi család szerető Atyját. Ehhez a családhoz csatlakoznak az égi seregek is, hogy közösen dicsőítsék őt és megszenteljék nagy nevét.
2., 3. Hogyan bontakozott ki a Mag témája az Írásokon keresztül?
2 Mily csodálatosan bontakozik ki az Írásokon keresztül a „Mag”-ra vonatkozó téma! Az első ihletett próféciában teszi Isten azt az ígéretet, hogy ’az asszony magva’ megsebzi majd a kígyót a fején (1Móz 3:15). Több mint 2000 év múlik el, és Isten így szól a hűséges Ábrahámhoz: „A te magod által bizony áldásban részesül majd a föld összes nemzete.” Mintegy 800 évvel később Jehova hasonló ígéretet tesz Ábrahám leszármazottjának, a lojális Dávid királynak, és kijelenti, hogy a Mag királyi személy lesz. Telnek-múlnak az évek, és Jehova prófétái is érdekfeszítő jövendöléseket közölnek a Királyság-uralom dicsőségéről (1Móz 22:18; 2Sám 7:12, 16; És 9:6, 7; Dán 2:44; 7:13, 14). Azután megjelenik maga a Mag, több mint 4000 évvel azután, hogy Édenben elhangzott az első ígéret. Ez a Mag, aki egyben ’Ábrahám magva’ is, nem más, mint Jézus Krisztus, a „Legfelségesebb Fia”, és Jehova neki adja „atyjának, Dávidnak trónját” (Gal 3:16; Luk 1:31–33).
3 Bár a Kígyó földi magva megsebzi a Magot, azaz megöli őt, Isten felkent Királyát, Isten feltámasztja és saját jobbjára magasztalja fel, ahol Isten meghatározott idejéig kell várnia, hogy ’megsebezze Sátánt a fején’ (1Móz 3:15; Zsid 10:13; Róma 16:20). Később a Jelenések a tetőpontig juttatja el az egész látomást. Krisztus királyi hatalomra jut, és az ’őskígyót, akit Ördögnek és Sátánnak neveznek’, az égből a földre taszítja. Az Ördög egy rövid időn át jajokat hoz a földre és hadakozik ’Isten asszonya magvának maradékával’. De Krisztus mint „a királyok Királya” legyőzi a nemzeteket. Az őskígyót, Sátánt, az Ördögöt a mélységbe vetik, majd végül örökre megsemmisítik. Közben az Új Jeruzsálem, a Bárány menyasszonya által Krisztus váltságáldozatának jótéteményeit az emberiség javára fordítják, a föld összes családjának áldására. Így tárul fel előttünk az ihletett Írások témája a maga páratlan nagyszerűségében! (Jel 11:15; 12:1–12, 17; 19:11–16; 20:1–3, 7–10; 21:1–5, 9; 22:3–5).
FORDÍTSUK JAVUNKRA AZ IHLETETT BESZÁMOLÓT!
4. Hogyan meríthetjük a legnagyobb hasznot a Szent Iratokból, és miért?
4 Hogyan meríthetjük a legnagyobb hasznot a Szent Iratokból? Hasznot meríthetünk belőle, ha engedjük, hogy irányítsa az életünket. Az ihletett Írások naponkénti tanulmányozása és alkalmazása biztosítja számunkra Isten vezetését: „Az Isten szava élő és erőt fejt ki”, és csodálatos ereje van arra, hogy igazságossá tegye az életünket (Zsid 4:12). Ha állandóan kutatjuk Isten Szavát és követjük útmutatását, sikerül majd ’felöltenünk az új egyéniséget, amely az Isten akarata szerint lett megteremtve valódi igazságosságban és lojalitásban’. Akkor megújulunk az elménket működtető erő által, megváltozik a gondolkodásunk és meggyőződhetünk arról, hogy mi „Istennek jó, elfogadható és tökéletes akarata” (Ef 4:23, 24; Róma 12:2).
5. Mit tanulhatunk Mózes magatartásából és példájából?
5 Sokat tanulhatunk, ha megfigyeljük, hogy Isten más hű szolgái hogyan fordították javukra Isten Szavának tanulmányozását, és az ezzel kapcsolatos elmélkedést. Ott van például Mózes, ’a legszelídebb ember minden ember közül’, aki mindig tanítható volt és mindig hajlandó is volt tanulni (4Móz 12:3). Ugyanolyan imádságos szellemet és értékelést kellene tanúsítanunk Jehova szuverenitása iránt, mint amilyet ő tanúsított. Mózes azt mondta: „Uram [ÚV: ó, Jehova], te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre. Mielőtt hegyek születtek, mielőtt a föld és a világ létrejött, öröktől fogva mindörökké vagy te, ó, Isten!” Mózes alaposan megismerte Isten bölcsességét, hiszen Isten őt használta fel a Biblia első könyveinek megírására. Ezért Mózes megértette, milyen fontos naponta kérni a Jehovától jövő bölcsességet. Így imádkozott Istenhez: „Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!” Mivel „éveink napjai”-nak száma csekély, mindössze hetven vagy „különleges erőnlét esetén” nyolcvan esztendő, akkor leszünk bölcsek, ha naponként gyönyörködünk Isten Szavában, mert akkor velünk lesz „a mi Istenünk, az Úrnak [ÚV: Jehovának] jóindulata”, ahogyan azt hű szolgája, Mózes is tapasztalhatta (Zsolt 90:1, 2, 10, 12, 17, Ökumenikus fordítás).
6. Józsuéhoz hasonlóan hogyan tehetjük sikeressé utunkat?
6 Mennyire szükséges naponként elmélkedni Isten Szaváról! Jehova világosan értésére adta ezt Józsuénak, Mózes utódának, amikor a következőt mondta: „Csak légy bátor és nagyon erős, és vigyázz arra, hogy az egész törvény szerint járj el, amelyet Mózes, az én szolgám parancsolt neked! Ne térj el attól jobbra vagy balra, hogy bárhova mész, bölcsen cselekedjél! A törvénynek könyve ne távozzék el a te szádtól, és olvass abban halk hangon éjjel és nappal, hogy vigyázhass arra, hogy mindenben aszerint járj el, amint abban írva van, mert akkor teszed utadat sikeressé és akkor cselekszel majd bölcsen.” Vajon Jehova törvényének folytonos olvasása valóban „sikeressé tette” Józsué útját? Jehova áldása, amely Józsué bátor kánaáni hadjáratán megmutatkozott, megadja erre a választ! (Józs 1:7, 9; 12:7–24).
7. Hogyan fejezte ki értékelését Dávid az Istentől jövő bölcsesség iránt, és hogyan fejeződik ki ugyanez a Zsoltárok 119-ben?
7 Figyeljük meg a kedves Dávidot is, a másik férfit, aki nagyra értékelte a Jehovától jövő bölcsességet. Milyen őszinte, szívből jövő értékelést mutatott ő Jehova „törvénye”, „emlékeztetője”, minden „rendelete”, „parancsolata” és „bírói döntése” iránt! Amint kifejezte: „Az aranynál, sőt sok színaranynál kívánatosabbak; és édesebbek a méznél és a lépből csurgatott méznél” (Zsolt 19:7–10 [19:8–11, Károli]). Ez az örömteli téma megragadó szépséggel vonul végig a 119. zsoltárban is, amit egy másik zsoltáros írt. Amikor naponként vizsgáljuk Isten Szavát és alkalmazzuk annak bölcs tanácsait, vajon elmondhatjuk-e Jehovának: „A te emlékeztetőid csodálatosak. Ezért őrzi meg azokat a lelkem” (Zsolt 119:105, 129).
8. Salamon milyen mondásait sajátíthatjuk el?
8 Dávid fia, Salamon – amikor még hűséges volt – szintén Isten Szava szerint élt, kijelentéseiben megtalálhatjuk az értékelés megindító kifejezéseit, amelyeket jó, ha elsajátítunk. Ha naponta olvassuk a Bibliát és megtartjuk annak tanácsait, teljesen megértjük Salamon szavait, felfogjuk azok mély értelmét: „Boldog az az ember, aki megtalálta a bölcsességet, és az az ember, aki értelmet kap. Hosszú élet van a jobbjában, baljában pedig gazdagság és dicsőség. Útjai kedves utak, és minden ösvénye bölcsesség. Élet fája ez azoknak, akik megragadják és akik rá támaszkodnak, boldogok” (Péld 3:13, 16–18, Ökumenikus fordítás). Ha naponta kutatjuk Isten Szavát és engedelmesen követjük azt, a legnagyobb boldogság lesz most osztályrészünk, a „hosszú élet” ígéretével együtt – az örök élet ígéretével, Jehova új világában.
9. Milyen bátorítást nyújthat nekünk Jeremiás példája?
9 Azok közül, akik értékelték és engedelmesen követték az ihletett Írásokat, nem szabad figyelmen kívül hagyni Isten hű prófétáit. Például Jeremiást, aki nagyon nehéz feladatot kapott (Jer 6:28). Amint ő maga kijelentette: „Jehova Szava csak gyalázatot és gúnyt szerzett nekem egész nap.” Isten Szavának gondos tanulmányozása azonban megerősítette Jeremiást, és Isten arra használta fel őt, hogy megírja az ihletett Írások négy könyvét: a Királyok első és második könyvét, a Jeremiás könyvét és a Siralmakat. S mi történt akkor, amikor Jeremiáson úrrá lett az elkeseredés és már ott tartott, hogy eláll ’Jehova Szavának hirdetésétől’? Hadd válaszoljon erre maga Jeremiás: „De perzselő tűzzé vált szívemben, csontjaimba van rekesztve. Erőlködtem, hogy magamban tartsam, de nincs rajta hatalmam.” Kénytelen volt elmondani Jehova üzenetét, s amikor megtette, érezte, hogy Jehova vele van, mint „rettenetes hatalmú”. Ha mi is úgy vizsgáljuk Jehova Szavát, ahogy Jeremiás, akkor az éppen úgy a sajátunk lesz, valósággal a részünkké válik, mint Jeremiásnak. Jehova legyőzhetetlen erejét érezzük majd magunk mellett, s képesek leszünk legyőzni minden akadályt annak érdekében, hogy tovább beszélhessünk Isten dicsőséges Királyságával kapcsolatos szándékáról (Jer 20:8, 9, 11, Ökumenikus fordítás).
10. Milyen szerepet töltöttek be az Írások Jézus életében, és mit kért ő imában a tanítványai érdekében?
10 Vajon mit mondhatunk legnagyobb példaképünk, „hitünk fő Képviselője és Tökéletesítője”, Jézus magatartásáról? Mennyire ismerte ő az ihletett Írásokat, a korábbi próféták és hű emberek beszámolóit? Bizonyosan jól ismerte. Számtalanszor idézett az Írásokból, és egész életútja összhangban volt Isten Szavával. Arra gondolt akkor is, amikor felajánlotta magát Atyja akaratának cselekvésére itt a földön: „Íme, jöttem, a könyvtekercsben írva van felőlem. Akaratodat tenni, ó, Istenem, ezt kedvelem, és a te törvényed a belső részeimben van” (Zsid 12:2; Zsolt 40:7, 8 [40:8, 9, Károli]; Zsid 10:5–7). Jehova Szava tehát kulcsszerepet töltött be akkor, amikor Jehova felszentelte Jézust, és elkülönítette őt a saját szolgálatára. Jézus azért imádkozott, hogy követői is hasonlóképpen legyenek megszentelve: „Szenteld meg őket az igazsággal: a te igéd igazság. Ahogyan engem elküldtél a világba, én is elküldtem őket a világba. Én őértük odaszentelem magamat, hogy ők is megszentelődjenek az igazsággal” (Ján 17:17–19, Ökumenikus fordítás).
11. a) Mit hangsúlyozott Péter a felkent keresztényeknek az Isten Szavára vonatkozóan? b) Miért fontos a nagy sokaság számára is a Biblia tanulmányozása?
11 Mivel ’megszentelődtek az igazsággal’, Jézus szellemtől született, felkent lábnyomkövetőinek ’meg kell maradniuk az ő beszédében’, hogy valóban az ő tanítványai lehessenek (Ján 8:31). Amikor tehát Péter azoknak írt, „akik elnyerték . . . a hitet”, kiemelte, mennyire fontos szüntelenül kutatni Isten Szavát és figyelni rá: „Ezért mindig kész vagyok emlékeztetni benneteket ezekre a dolgokra, bár ismeritek azokat, és szilárdan álltok az igazságban, amely megvan bennetek” (2Pét 1:1, 12) A folytonos emlékeztetés, amit Isten Szavának naponkénti olvasása és tanulmányozása jelent, azok számára is igen fontos, akik a nagy sokaság reménységét hordják a szívükben, s akiket János a szellemi Izrael törzseiből kiválasztott 144 000 elpecsételt után látott megjelenni látomásában. Ha nem merítene állandóan az igazság éltető vizéből, vajon hogyan lenne képes ez a „nagy sokaság” arra, hogy érthetően és „hangosan” kiáltsa: „A megmentést a mi Istenünknek köszönjük, aki a trónon ül, és a Báránynak”? (Jel 7:9, 10; 22:17).
12. Miért kell állandóan elmélkedni Isten Szaván?
12 Ezt valóban nem mellőzhetjük! Ahhoz, hogy a legtöbb hasznot meríthessük az ihletett Írásokból és megtaláljuk az örök élethez vezető utat, tanulmányoznunk kell az Írásokat, és a tanultaknak megfelelően kell élnünk életünk minden napján. Állandóan elmélkednünk kell Isten Szaváról azzal az imádságos szellemmel és értékeléssel, amit a zsoltáros így fejez ki: „Megemlékezem Jah tetteiről; mert megemlékezem arról, amit hajdan csodálatos módon műveltél. És bizonyosan elmélkedem majd egész tevékenységedről” (Zsolt 77:11, 12 [77:12, 13, Károli]). Ha Jehova ’csodálatos tettei és tevékenysége’ felett elmélkedünk, az minket is jó tettekre serkent, miközben az örök élet kilátásával rendelkezünk. „A teljes Írás Istentől ihletett és hasznos” című könyv arra buzdítja mindazokat, akik szeretik az igazságosságot, hogy a legteljesebb mértékben fordítsák örök javukra az Isten Szavának szüntelen tanulmányozásából és alkalmazásából eredő előnyöket.
„VÁLSÁGOS IDŐKBEN”
13. Milyen „válságos időkben” élünk?
13 E modern kor az emberi történelem legválságosabb korszaka. Robbanásig feszült, tele félelmetes lehetőségekkel. Valóban elmondhatjuk, hogy az emberi faj fennmaradása is veszélyben van. Ezért nagyon is időszerűek Pál apostol szavai: „Tudd meg, hogy az utolsó napokban nehezen elviselhető, válságos idők lesznek, mert lesznek az emberek magukat szeretők, pénzszeretők, elbizakodottak, gőgösek, istenkáromlók, szüleik iránt engedetlenek, hálátlanok, nem lojálisak, természetes vonzalom nélküliek, megegyezésre nem készek, rágalmazók, önuralom nélküliek, kegyetlenek, a jónak nem kedvelői, árulók, önfejűek, [büszkeségükben] felfuvalkodottak, akik inkább az élvezeteket szeretik, mint Istent. Akiknél megvan az isteni önátadás [külső] formája, de erejére nézve hamisnak bizonyulnak. Ezektől fordulj el!” (2Tim 3:1–5).
14. Pál mely szavainak kell figyelmet szentelnünk, tekintettel a mai időkre?
14 Miért forduljunk el tőlük? Azért, mert istentelen életmódjuk hamarosan a pusztulásban ér véget! Az őszinte szívű emberekkel együtt forduljunk inkább az ihletett Írások egészséges tanításhoz, és tegyük az Írásokat mindennapi életünk alapjává! Fogadjuk meg Pál szavait, amelyeket az ifjú Timótheushoz intézett: „De te maradj meg abban, amit tanultál, amiről meggyőződtél és amit elhittél” (2Tim 3:14). Igen, „maradj meg” abban, mondja Pál. Tegyünk hát így, legyünk alázatosak és engedjük, hogy tanítsanak, helyreigazítsanak és az igazságosságra neveljenek bennünket az Írások. Jehova tudja, mire van szükségünk, hiszen az ő gondolatai messze felülmúlják a mi gondolatainkat. Ihletett Írásai elmondják nekünk, hogy mi hasznos számunkra, s mitől leszünk teljesen felkészítettek és alkalmasak arra, hogy tanúskodjunk szent neve és Királysága mellett. Pál az „utolsó napokban” bekövetkező „válságos idők” leírása után nagyszerű tanácsot ad: „A teljes Írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, feddésre, a dolgok helyreigazítására, az igazságosságban való nevelésre, hogy az Isten embere alkalmas, minden jó cselekedetre teljesen felkészített legyen.” Bárcsak valamennyien túlélhetnénk ezeket a „válságos időket”, megfogadva ezt az ihletett tanácsot! (2Tim 3:16, 17; És 55:8–11).
15. a) Mit eredményezett az engedetlenség? b) Milyen ragyogó lehetőség nyílt meg számunkra Krisztus engedelmessége révén?
15 Tűzzük ki hát célul, hogy mindig engedelmeskedünk az ihletett Írásoknak! A Jehova Szava és parancsa iránti engedetlenség okozta azt, hogy az első ember vétkezett és meghalt, és hogy „a halál minden emberre kihatott”. Az ember tehát elvesztette azt a lehetőséget, hogy az édeni Paradicsomban maradjon és ’szakítson az élet fájáról is és egyen, és határtalan ideig éljen’ (Róma 5:12; 1Móz 2:17; 3:6, 22–24). Krisztus engedelmessége, valamint „az Isten Bárányá”-nak áldozata alapján Jehova megmutatta „az élet vizének kristálytiszta folyóját”, amely mindazok javára folyik, akik engedelmesen átadják magukat Istennek. Ahogyan János apostol látta a látomásában: „A folyónak ezen az oldalán és a túloldalán az élet fái tizenkét gyümölcsöt teremnek, minden hónapban meghozva gyümölcseiket. És a fák levelei a nemzetek gyógyítására valók” (Ján 1:29; Jel 22:1, 2; Róma 5:18, 19).
16. Milyen, örökké tartó hasznot meríthetünk az ihletett Írásokból?
16 Újra megnyílt tehát az emberiség előtt az örökké tartó élethez vezető út. Boldogok, akik megfogadják az ihletett tanácsot: „Válaszd az életet, hogy élhess mind te, mind a te leszármazottad azáltal, hogy szereted Jehovát, a te Istenedet, hallgatsz a szavára és ragaszkodsz hozzá; mert ő a te életed és napjaidnak hosszúsága” (5Móz 30:19, 20). Áldott legyen Jehova, a mi Urunk, Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki az életnek erről a nagyszerű lehetőségéről gondoskodott számunkra Fia áldozata és örökké tartó Királysága által. Nagy öröm számunkra és hálásak vagyunk azért, hogy újra meg újra olvashatjuk és tanulmányozhatjuk e csodálatos igazságokat, és elmélkedhetünk felettük, hiszen valóban „a teljes Írás Istentől ihletett és hasznos”, s elvezet az örök élethez, vagy az égben, vagy a paradicsomi földön (Ján 17:3; Ef 1:9–11). Akkor minden ’Jehova szentségét’ szolgálja majd (Zak 14:20; Jel 4:8).
[Tanulmányozási kérdések]
