Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

I. tanulmány – Látogatás az Ígéret földjére

I. tanulmány – Látogatás az Ígéret földjére

Tanulmányok az ihletett Iratokról és azok hátteréről

I. tanulmány – Látogatás az Ígéret földjére

Az ország tájegységei – azok geofizikai sajátosságai; hegyei, völgyei, folyói és tavai; éghajlata, talaja és növényvilága

1. a) Miért az „Ígéret földje” a legmegfelelőbb elnevezés? b) Milyen előttünk álló nagyszerű kilátással fogjunk hozzá az Ígéret földje földrajzának vizsgálatához?

AZ EGYKORI Ígéret földjének határait maga Jehova Isten határozta meg (2Móz 23:31; 4Móz 34:1–12; Józs 1:4). Ezt a területet sok évszázadon át Palesztina földjének is nevezték, amely név a latin Palaestina és a görög Pa·lai·stiʹne szóból származik. Az utóbbi a héber Peleʹsheth szóra vezethető vissza. A Peleʹsheth szót „Filiszteá”-nak fordítják a Héber Iratokban és a filiszteusok területére vonatkozik, akik Isten népének ellenségei voltak (2Móz 15:14). Tekintettel arra, hogy Jehova ezt a földet a hűséges Ábrahámnak és utódainak ígérte, az „Ígéret földje” elnevezés sokkal találóbb (1Móz 15:18; 5Móz 9:27, 28; Zsid 11:9). Figyelemre méltó e vidék földrajzi változatossága. Ezen a kicsiny területen a föld legkülönbözőbb éghajlati és földrajzi jellegzetességeivel és szélsőségeivel találkozunk. Ha Jehova ilyen változatos szépségekben gazdag országot adhatott az Ígéret földjeként örökségül egykori tanúinak, akkor bizonyára mai hű imádóinak is adhat hegyekben, völgyekben, folyókban és tavakban bővelkedő, egész földre kiterjedő Paradicsomot az ő gyönyörűségükre: egy dicsőséges új világot. Vizsgáljuk meg most tüzetesen az Ígéret földjének földrajzi sajátosságait, s e célból tegyünk egy képzeletbeli körutazást. *

KITERJEDÉS

2. Mennyit foglaltak el a zsidók az Ígéret földjéből, és milyen más területeken telepedtek még le?

2 Az Izraelnek ígért föld a 4Mózes 34:1–12-ben feljegyzett, Isten által megszabott határok alapján egy keskeny földcsík volt: egy észak–déli irányban átlagosan 480 km hosszú, 56 km széles terület. Katonailag csak Dávid és Salamon király uralkodása idején foglalták el az egész megígért területet, s közben sok ott lakó népet uralmuk alá vontak. A zsidók által ténylegesen lakott terület általában Dántól Beérsebáig terjedt, amely körülbelül 240 km hosszúságban nyúlt el észak–déli irányban (1Kir 4:25). Az ország szélessége a Karmel-hegytől a Galileai-tengerig körülbelül 51 km, délen pedig, ahol a Földközi-tenger partvonala fokozatosan délnyugati irányba fordul, Gázától a Holt-tengerig több mint 80 km. A Jordán nyugati oldalának ez a lakott része mindössze 15 000 négyzetkilométer. Az izraeliták azonban később a Jordán keleti oldalán is letelepedtek (olyan területeken, amelyeket az Ígéret földje eredetileg nem foglalt magában). A zsidók által benépesített összterület így valamivel kevesebb mint 26 000 négyzetkilométer volt.

TERMÉSZETI TÁJAK

3. „Az Ígéret földjének természeti tájai” feliratú térkép és a bekezdések segítségével röviden ismertesd az országot természetes módon felosztó következő területeket: a) a Jordántól nyugatra eső síkság; b) a Jordántól nyugatra eső hegyvidék; c) a Jordán keleti részére eső fennsík és hegyvidék!

3 Az Ígéret földjén tett utazásunk során képzeletben meglátogatjuk az ország egyes területeit. A következő áttekintés a kísérő térkép megértéséhez lényeges, amely a megbeszélt területek hozzávetőleges határait adja meg.

Földrajzi tájak

A) A Nagy-tenger partszegélye (Józs 15:12)

B) A Jordántól nyugatra eső síkságok:

1. Áser síksága (Bír 5:17)

2. Dóri partvidék (Józs 12:23)

3. Sáron parti síksága (1Krón 27:29; Ének 2:1

4. Filisztea síksága (1Móz 21:32; 2Móz 13:17)

5. Központi kelet–nyugati völgy

a) Megiddó síksága (Ezdrelon) (2Krón 35:22)

b) Jezréel síksága (Bír 6:33)

C) A Jordán nyugati hegyvidéke

1. Galilea hegyei (Józs 20:7; És 9:1)

2. Karmel-hegység (1Kir 18:19, 20, 42)

3. Szamária hegyei (Jer 31:5; Ám 3:9)

4. Sefela (Józs 11:2; Bír 1:9)

5. Júda hegyvidéke (Józs 11:21)

6. Júda pusztasága (Jesimon) (Bír 1:16; 1Sám 23:19)

7. Negeb (1Móz 12:9; 4Móz 21:1)

8. Párán pusztasága (1Móz 21:21; 4Móz 13:1–3)

D) A Nagy-Arabá (Rift-völgy) (2Sám 2:29; Jer 52:7)

1. Huleh-medence

2. A Galileai-tenger környéke (Máté 14:34; Ján 6:1)

3. A Jordán folyó völgyének környéke (Ghór) (1Kir 7:46; 2Krón 4:17; Luk 3:3)

4. Sós- (Holt-)tenger (4Móz 34:2; 5Móz 4:49; Józs 3:16)

5. Arabá (a Sós-tengertől délre) (5Móz 2:8)

E) A Jordán keleti részének hegyvidéke és fennsíkjai (Józs 13:9, 16, 17, 21; 20:8)

1. Básán földje (1Krón 5:11; Zsolt 68:15)

2. Gileád földje (Józs 22:9)

3. Ammon és Moáb földje (Józs 13:25; 1Krón 19:2; 5Móz 1:5)

4. Edom magas fennsíkja (4Móz 21:4; Bír 11:18)

F) Libanon hegyei (Józs 13:5)

A. A NAGY-TENGER PARTSZEGÉLYE

4. Milyen a tengerpart éghajlata, és mik a jellegzetességei?

4 Ha nyugaton kezdjük látogatásunkat, először a szépségesen kék Földközi-tenger mentén húzódó partvonalat pillantjuk meg. A nagy kiterjedésű homokdűnék miatt csak egyetlen egy megfelelő természetes kikötő van a Karmel-hegységtől délre, Joppénál; a Karmeltől északra azonban már több alkalmas természetes kikötő található. A föníciaiak, akik a tengerpartnak ezen a részén laktak, híres tengerjáró néppé váltak. Az évi átlaghőmérséklet a napos tengerpart mentén 19 Celsius-fok, ami kellemes közérzetet biztosít, bár a nyarak nagyon melegek: Gázában a levegő átlaghőmérséklete napközben eléri a 34 Celsius-fokot.

B-1. ÁSER SÍKSÁGA

5., 6. Írd le röviden: a) Áser síkságát; b) Dór tengerparti sávját!

5 Ez a tengerparti síkság a Karmel-hegytől északra körülbelül 40 km-re terjed ki. Legnagyobb szélessége körülbelül 13 km. Ezt az országrészt Áser törzse számára jelölték ki (Józs 19:24–30). Termékeny, jó terméshozamú földsáv volt, ez látta el élelemmel Salamon király asztalát (1Móz 49:20; 1Kir 4:7, 16).

B-2. DÓRI PARTVIDÉK

6 Ez a körülbelül 4 km széles tengerparti sáv mintegy 32 km hosszúságban szegélyezi a Karmel hegyvidékét. Tulajdonképpen a Karmel és a Földközi-tenger között fekvő földsávról van szó. Déli részén Dór városa található, attól délre kezdődnek a homokdűnék. A Dór mögötti dombokon termettek azok az ízletes gyümölcsök, amelyek Salamon asztalára kerültek. Salamon egy erről a vidékről származó követhez adta feleségül a leányát (1Kir 4:7, 11).

B-3. SÁRON PARTI SÍKSÁGA

7. a) Hogyan utal Ésaiás Sáronra a jövendölésben, és miért? b) A zsidók idejében mire használták ezt a területet?

7 Tekintettel Sáron virágainak legendás szépségére, nagyon találó, hogy Ésaiás Sáront említi a helyreállított Izrael földjéről szóló prófétai látomásban (És 35:2). Ez nagyon termékeny, jól öntözött terület. Dór tengerparti sávjától délre körülbelül 64 km-nyire terjed ki, szélessége 16–19 km. Egykor, a héberek idejében tölgyerdők borították Sáron északi részét. Sok nyáj legelt ott gabonaaratás után. Dávid király idejében a királyi nyájakat Sáron mezején legeltették (1Krón 27:29). Ma ezen a vidéken mindenütt citrom- és narancsligetek találhatók.

B-4. FILISZTEA SÍKSÁGA

8. Hol fekszik Filisztea síksága, és mik a jellegzetességei?

8 Ez az országrész Sárontól délre körülbelül 80 km hosszúságban húzódik a tengerpart mentén, szélessége az ország belseje felé 24 km (1Kir 4:21). A part menti homokdűnék néha 6 km-re is behatolnak a síkságba. Ez a hullámzóan dombos terület 30 m-től mintegy 200 m-ig fokozatosan emelkedik dél felé Gáza mögött. Bár a talaj kövér, a ritkán hulló eső miatt mindig fennáll az aszály veszélye.

B-5. KÖZPONTI KELET–NYUGATI VÖLGY

9. a) Milyen két részt foglal magába a központi kelet–nyugati völgy, és milyen gyakorlati értéke volt ennek? b) Írd le e terület általános földrajzi fekvését, és használd „Az Ígéret földjét ábrázoló keresztmetszetek” című ábrákat!

9 A központi kelet–nyugati völgy valójában két részből áll: a nyugatra elterülő Megiddó vagy Ezdrelon síkságából és a keletre eső Jezréel mélyen fekvő síkságából (2Krón 35:22; Bír 6:33). Ez a központi fekvésű völgy alkalmas átjárót biztosított a Jordán folyó völgyéből a Földközi-tengerhez, és fontos kereskedelmi útvonallá lett. Megiddó síkságának vízgyűjtője a Kison-völgy hegyi patakja, amely a Karmel-hegység és a Galileai hegyvidék közötti szűk szoroson át tör magának utat Áser síksága felé, majd onnan a Földközi-tengerbe torkollik. Ez a jelentéktelen kis vízfolyás a nyári hónapokban csaknem kiszárad, máskor viszont sebes folyóvá duzzad (Bír 5:21).

10. a) Írd le Jezréel mély fekvésű síkságát! b) Milyen bibliai események kapcsolódnak ehhez a területhez?

10 Jezréel mélyen fekvő síksága délkeleti irányban lejt a Jordán felé. A Jezréel síksága egy körülbelül 3,2 km széles és majdnem 19 km hosszú völgyfolyosót képez. Több mint 90 m magasan kezdődik, majd fokozatosan süllyed, Bét-Seán közelében egészen a tengerszint alatt körülbelül 120 m-ig. Az egész központi fekvésű völgy nagyon termékeny, jezréeli szakasza az ország leggazdagabb része. A Jezréel név is utal erre, jelentése: „Isten magot vet” (Hós 2:22). Az Írások beszélnek e terület szépségéről és kellemességéről (1Móz 49:15). Stratégiai szempontból Megiddó is, és Jezréel is nagyon fontos hely volt azokban a csatákban, amelyeket Izrael és a környező népek vívtak egymással. Itt harcolt Bárák, Gedeon, Saul király és Jéhu (Bír 5:19–21; 7:12; 1Sám 29:1; 31:1, 7; 2Kir 9:27).

C-1. GALILEA HEGYEI

11., 12. a) Milyen mértékben kapott szerepet Galilea Jézus prédikálószolgálatában, és kik származtak erről a vidékről? b) Állítsd szembe Alsó-Galileát Felső-Galileával!

11 Jézus a galileai hegyvidék déli részén (és a Galileai-tenger környékén) végezte Jehova neve és Királysága melletti bizonyságtevő munkájának nagy részét (Máté 4:15–17; Márk 3:7). Legtöbb követője Galileából származott, beleértve 11 hűséges apostolát is (Csel 2:7). Ezen a területen, amelyet néha Alsó-Galileának is neveznek, a táj valóban csodálatos, a hegyek nem emelkednek 600 m-nél magasabbra. Ezen a kellemes vidéken ősztől tavaszig nincs hiány esőben sem, ezért nem puszta terület. Tavasszal minden hegyoldalt virágerdő borít és minden völgyteknő gazdag gabonatermést hoz. A kicsiny fennsíkok kövér talaja különösen alkalmas a növénytermesztésre, a hegyoldalak pedig olajfa és szőlő termesztésére. Híres bibliai városok vannak ezen a területen: Názáret, Kána és Nain (Máté 2:22, 23; Ján 2:1; Luk 7:11). Ez a terület nagyszerű lehetőséget adott Jézusnak a szemléltetésre, s ezt ő beszédeinél ki is használta (Máté 6:25–32; 9:37, 38).

12 Az északi részen, azaz Felső-Galileában a hegyek emelkedni kezdenek, elérik az 1100 m-es magasságot is. Ezt a területet a Libanon-hegység előhegységének lehet tekinteni. Felső-Galileában igen sokat fúj a szél és gyakoriak a nagy esők. A bibliai időkben a nyugat felé lejtő hegyoldalakon sűrű erdők voltak. Ezt a vidéket Naftali törzse kapta (Józs 20:7).

C-2. KARMEL-HEGYSÉG

13. a) Mi valójában a Karmel? b) Mit említ meg a Biblia a Karmellel kapcsolatban?

13 A Karmel-hegység Földközi-tengerbe futó nyúlványa fenséges látványt nyújt. A Karmel valójában nem más, mint egy körülbelül 48 km hosszú hegyvonulat, amely 545 m-re emelkedik a tengerszint fölé, és Szamária hegyeitől a Földközi-tengerig terjed. Hegycsúcsai, amelyek északnyugaton a főgerincet alkotják, felejthetetlenül szépek (Ének 7:5). A Karmel név jelentése: „gyümölcsöskert”; ez nagyon találó erre a szőlőskertekkel, olajfákkal és híres gyümölcsfákkal borított termékeny hegyvonulatra. Az Ésaiás 35:2 jelképül használja Karmelt a helyreállított Izrael földjének gyümölcsöző szépségére: ’Karmel pompáját kell megkapnia.’ Ezen a helyen hívta ki Illés Baál papjait, és itt szállott alá Jehova tüze fensőbbségének bizonyítékául. Ugyancsak a Karmel csúcsáról hívta fel a figyelmet Illés arra a kis felhőre, amelyből óriási zápor kerekedett, csodálatos módon véget vetve az Izraelt sújtó szárazságnak (1Kir 18:17–46).

C-3. SZAMÁRIA HEGYEI

14. Mely törzsek telepedtek le Szamária hegyein, és mit termelnek ezen a vidéken?

14 E területnek a déli része a magasabb, kelet felé 900 m-ig emelkedik (1Sám 1:1). Ezen a területen nagyobb esők vannak, mint Júda délebbre fekvő részein. Itt telepedtek le József fiatalabb fiának, Efraimnak utódai. A vidék északi része, amelyet József idősebb fiának, Manassénak fél törzse kapott, völgymedencékből és kis hegyekkel körülvett síkságból áll. A hegyvidék nem olyan termékeny, bár szőlőskertek és olajfaligetek borítják (Jer 31:5). A tágasabb völgymedencék azonban kiválóan alkalmasak gabona és egyéb növények termesztésére. A bibliai időkben sok város volt ezen a vidéken. Az északi királyság idejében Manassé területén helyezkedett el a három egymást követő főváros: Sikem, Tirca és Szamária. Később ez utóbbi fővárosról nevezték el az egész vidéket Szamáriának (1Kir 12:25; 15:33; 16:24).

15. a) Hogyan teljesült Szamária területén Mózesnek a Józsefre vonatkozó áldása? b) Jézus idejében milyen további áldásnak örvendett ez a föld?

15 Mózesnek Józsefre vonatkozó áldása beteljesült ezen a földön. Ő Józsefet illetően ezt mondta: „Legyen Jehovától mindig áldott az ő földje az ég legjavával, harmattal . . . napérlelte válogatott javakkal, a holdhónapok termelte legjobb dolgokkal, kelet hegyeinek legjavával és a határtalan ideig tartó halmok legjavával” (5Móz 33:13–15). S valóban, ez a föld túláradó szépségű volt. Hegyeit sűrű erdő borította, völgyei gazdag termést hoztak, és népes, virágzó városok töltötték be (1Kir 12:25; 2Krón 15:8). A későbbi időkben maga Jézus és a tanítványai is prédikáltak Szamária földjén, s a krisztusi tanításnak sok követőjére találtak ott (Ján 4:4–10; Csel 1:8; 8:1, 14).

C-4. SEFELA

16. a) Mi jellemzi a Sefelát? b) A bibliai időkben mi volt a jelentősége ennek a vidéknek?

16 Bár a Sefela „alföld”-et jelent, valójában dombság, amelynek magassága délen eléri a 450 métert, s amelyet kelet–nyugati irányban sok völgy szabdal (2Krón 26:10). Filisztea tengerparti síksága kelet felé emelkedik és csak azért tekintik alföldnek, mert Júda még keletebbre eső, magasabb hegyeihez képest csakugyan alacsonyan fekvő terület (Józs 12:8). Dombjain, amelyeken valamikor eperfügefák nőttek, most szőlőtáblák és olajfaligetek díszlenek (1Kir 10:27). Sok város volt ezen a területen. A bibliai történelem szerint ez ütközőzóna volt Izrael és a filiszteusok között, és majdnem minden ellenséges hadsereg erről a tengerparti síkságról próbált betörni Júda földjére (2Kir 12:17; Abd 19).

C-5. JÚDA HEGYVIDÉKE

17. a) Mit és milyen eredménnyel termeltek a bibliai időkben Júda hegyvidékén, s mi a helyzet napjainkban? b) Milyen célra látták alkalmasnak Júda földjét?

17 Ez az erősen sziklás jellegű vidék körülbelül 80 km hosszú és nem egészen 32 km széles, tengerszint feletti magassága 600 és 1000 m között van. A bibliai időkben erdők borították és – különösen a nyugati oldalon – a hegyeken és a völgyekben bőven termett gabona, olajbogyó és szőlő. A terület sok jó minőségű gabonát, olajat és szőlőt adott Izraelnek. Azóta, különösen Jeruzsálem környékén, sok erdőt kipusztítottak; most a vidék, összehasonlítva az egykori virágzó területtel, csak pusztaságnak tűnik. Télen a magasabb helyeken, például Betlehemben, néha hó is esik. A régi időkben Júda különösen alkalmas volt városok és erődítmények építésére, és a nép veszély idején biztonságot keresve a hegyekre, ezekbe az erődítményekbe menekült (2Krón 27:4).

18. a) Mikor lett Izrael és Júda fővárosa Jeruzsálem? b) Milyen érdekes jellegzetességei vannak ennek a városnak?

18 Júda és Izrael történetében kiemelkedő szerepet töltött be Jeruzsálem, amit fellegvárának a nevéről Sionnak is neveztek (Zsolt 48:1, 2 [48:2, 3, Károli]). Eredetileg kánaánita város volt és jebuzeusok laktak benne. Maga a város a Hinnom- és a Kidron-völgy találkozásánál, egy magaslaton feküdt. Amikor Dávid elfoglalta és fővárosává tette Jeruzsálemet, határait kiterjesztette északnyugat felé, így a város végül a Tyropaion-völgyet is magába foglalta. A Hinnom-völgyet idővel Gyehennának nevezték el. Mivel a zsidók ott mutatták be bálványáldozataikat, ezt a völgyet tisztátalannak minősítették és szemétgyűjtő hellyé vált. Oda dobták a kivégzett gonosztevők hulláit is (2Kir 23:10; Jer 7:31–33). Ennek a tüze aztán a végleges megsemmisülés jelképévé vált (Máté 10:28; Márk 9:47, 48). Jeruzsálem csak korlátozott mennyiségű vizet kapott a Kidron-völgytől nyugatra fekvő Siloám tavából. Ezékiás úgy gondoskodott a tó védelméről, hogy külső falat építtetett, így a tó a városon belülre esett (És 22:11; 2Krón 32:2–5).

C-6. JÚDA PUSZTASÁGA (JESIMON)

19. a) Miért találó a Jesimon elnevezés? b) Milyen bibliai események játszódtak le ezen a vidéken?

19 Júda pusztaságának bibliai neve Jesimon. E szó jelentése: „pusztaság” (1Sám 23:19, lábjegyzet). Milyen kifejező és találó név! Ez a pusztaság kelet felé egyre alacsonyabb, egészen 900 méterig emelkedő durva, kopár júdeai mészkőhegyekből áll, amelyek több mint 24 km hosszan nyúlnak egészen a Holt-tengerig, ahol is szaggatott sziklafalban végződnek. Jesimonban nincsenek városok, a vidéken csak néhány település található. Ide, a Júda pusztaságába menekült Dávid Saul király elől. E puszta és a Jordán folyó között prédikált Alámerítő János, és Jézus is erre a területre vonult vissza, amikor negyven napig böjtölt * (1Sám 23:14; Máté 3:1; Luk 4:1).

C-7. NEGEB

20. Ismertesd a Negebet!

20 Júda hegyeitől délre terül el a Negeb, ahol Ábrahám és Izsák patriarcha sok éven át lakott (1Móz 13:1–3; 24:62). A Biblia e terület délkeleti részére mint „Cin pusztájá”-ra hivatkozik (Józs 15:1). A félsivatagos Negeb az északon fekvő Beérsebától a délen fekvő Kádes-Bárneáig nyúlik (1Móz 21:31; 4Móz 13:1–3, 26; 32:8). Júda hegyeitől kezdődően ez a terület enyhén lejt, kelet–nyugati irányba húzódó hegygerincek váltják egymást, mintegy természetes akadályt állítva ezzel egy dél felől jövő támadás és a közlekedés elé. A Negeb keleti részén emelkedő hegyek nyugat felé, a tengerpart mentén puszta vidékbe mennek át. Nyáron ez a vidék olyan kopár, mint a sivatag; ez alól csak az a rész kivétel, amely közel fekszik valamelyik hegyi patak völgyéhez. A vizet kutakból nyerik errefelé (1Móz 21:30, 31). A mai Izrael állam öntözéses gazdálkodást folytat Negeb területén. Negeb délnyugati határa „Egyiptom folyója” volt, és ugyanez jelölte az Ígéret földje déli határát is (1Móz 15:18).

C-8. PÁRÁN PUSZTASÁGA

21. Hol fekszik Párán, és milyen szerepet játszott a bibliai történelemben?

21 Negeb déli részén Cin pusztájához Párán pusztasága kapcsolódik. Amikor az izraeliták elhagyták a Sínai-félszigetet, útjuk ezen a pusztán keresztül vezetett az Ígéret földje felé. Párán pusztájából küldte ki Mózes a 12 kémet (4Móz 12:16–13:3).

D. A NAGY-ARABÁ (RIFT-VÖLGY)

22. A mellékelt térkép és a keresztmetszeti ábrák segítségével e bekezdés alapján írd le röviden a Nagy-Arabá (Rift-völgy) főbb vonásait, és azok kapcsolatát a környező területtel!

22 A Rift-völgy a legszokatlanabb képződmények egyike ezen a földön. A Bibliában „Arabá” néven szerepel az a terület, amely Palesztinát észak–dél irányban átszeli (Józs 18:18). A 2Sámuel 2:29 vízmosásnak írja le ezt a földkéregben levő mélyedést, amelynek északi részén a Hermon-hegy emelkedik (Józs 12:1). A Hermon-hegy lábától a Rift-völgy gyorsan lejt déli irányban, és a Holt-tenger mélyén körülbelül 800 m-nyire süllyed a tengerszint alá. A Holt-tenger déli végétől az Arabá tovább húzódik, és a Holt-tenger és az Akabai-öböl között körülbelül félúton több mint 200 m-re emelkedik a tenger szintje fölé. Azután hirtelen aláereszkedik a Vörös-tenger keleti ágának langyos vizeibe. A mellékelt keresztmetszeti térképeken látható, hogyan kapcsolódik a Rift-völgy a környező vidékhez.

D-1. HULEH-MEDENCE

23. Mivel volt kapcsolatban a Huleh vidéke a bibliai időkben?

23 A Hermon-hegy lábától a Rift-völgy gyorsan ereszkedik; több mint 490 m-t süllyed Huleh vidékéig, amely a tengerrel körülbelül egy szinten van. Ez a terület jól öntözött, még a forró nyári hónapokban is minden szép, üde zöld marad. Dán törzse telepedett le itt Dán nevű városában, amely a bálványimádás központja volt a Bírák idejétől Izrael tíztörzs-királyságának idejéig (Bír 18:29–31; 2Kir 10:29). Az egykori Dán közelében fekvő Caesarea-Filippiben erősítette meg Jézus a tanítványai előtt, hogy ő a Krisztus, és sokan úgy hiszik, hogy a hat nappal későbbi elváltozás is a Hermon-hegy közelében történt. Hulehtől a Rift-völgy tovább süllyed egészen a Galileai-tengerig, amely mintegy 210 m-re van a tenger szintje alatt (Máté 16:13–20; 17:1–9).

D-2. A GALILEAI-TENGER KÖRNYÉKE

24. a) Hogyan nevezik még a Galileai-tengert a Bibliában? b) Milyen volt a tenger környéke Jézus napjaiban?

24 A Galileai-tenger és környéke elragadóan szép. * A vidék iránti érdeklődésünket Jézus szolgálatának ott történt eseményei is fokozzák (Máté 4:23). A „tengert” Genezáret-tónak vagy Kineret-tónak és Tibériás-tónak is nevezik (Luk 5:1; Józs 13:27; Ján 21:1). Maga a tó szív alakú, majdnem 21 km hosszú, legszélesebb pontján 11 km; fontos vízgyűjtő az egész vidék számára. Majdnem minden oldalról hegyek veszik körül. A tó felszíne körülbelül 210 m-re van a tenger szintje alatt. Emiatt a téli időszakok itt kellemesek és melegek, a nyáriak pedig nagyon hosszúak és forrók. Jézus idején ez a vidék a nagyon fejlett halászati ipar központja volt; virágzó városok álltak itt: Korazin, Betsaida, Kapernaum és Tiberiás, amely a tóparton vagy a tó partjához közel épült. A tó csendes vizét viharok korbácsolhatják fel hirtelen (Luk 8:23). A háromszög alakú kis Genezáreti síkság (vagy Kineret) a tótól északnyugatra fekszik. A talaj kövér, majdnem minden olyan növény megterem, amit az Ígéret földjénél említettünk. Tavasszal olyan csillogóan ragyognak az élénk színekben pompázó lankák, hogy Izrael földjének egyik része sem veheti fel velük a versenyt. *

D-3. A JORDÁN FOLYÓ VÖLGYÉNEK KÖRNYÉKE (GHÓR)

25. Melyek a főbb jellegzetességei a Jordán völgyének?

25 Ezt az egész vízmosásszerű, folyamatosan lejtő völgyet „Arabá”-nak nevezik (5Móz 3:17). Az arabok ma Ghór néven emlegetik, aminek jelentése „mélyedés”. A völgy a Galileai-tengernél kezdődik és egyre szélesedik, elérve helyenként a 19 km-es szélességet is. Maga a Jordán folyó 46 m mélyen folyik a két part menti síkság között, s 320 km hosszan kanyarog és kígyózik, míg megteszi a légvonalban mindössze 105 km-es utat a Holt-tenger felé. * Föl s le szökell, 27 vízesés gyorsítja, s körülbelül 180 m-t esik, mire eléri a Holt-tengert. A Jordán alsó folyását sűrű fák és cserjék, főleg tamariszkuszok, oleanderek és fűzfák szegélyezik, amelyekben egykor oroszlánok és azok kölykei lesték áldozataikat. Ma ezt a vidéket Zor néven ismerik. Tavasszal többnyire víz árasztja el (Jer 49:19). E keskeny, dzsungelszerű sáv két oldala fölött emelkedik a Qattara, amely barátságtalanul övezi az elhagyatott kis platókból és kiszáradt lankákból álló földet, amely a Ghór síksághoz vezet. A Ghór, vagyis az Arabá északi részén jól művelt területet találunk. A Holt-tenger felé eső déli részen emelkedő Arabá-fennsík, ez a ma nagyon száraz, sivatagos terület valamikor sokféle datolyát és más trópusi gyümölcsöt termett. Jerikó volt a Jordán völgyének leghíresebb városa, és még most is az (Józs 6:2, 20; Márk 10:46).

D-4. SÓS- (HOLT-)TENGER

26. a) Említs meg néhány jellegzetességet a Holt-tengerről! b) Milyen ékesszóló bizonyítékot szolgáltat ez a vidék Jehova ítéletére vonatkozóan?

26 Ez földünk egyik legnevezetesebb állóvize. Találóan nevezik Holt-tengernek: hal nem él benne és csak kevés növény tenyészik partján. A Biblia Sós-tengernek vagy Arabá-tengernek nevezi, mivel az Arabá vetődési árkában terül el (1Móz 14:3; Józs 12:3). A tenger észak–dél irányban körülbelül 45 km hosszú, 15 km széles. A víz tükre megközelítőleg 400 m-re van a Földközi-tenger szintje alatt; ez földünk legalacsonyabb pontja. Az északi részen körülbelül 400 m a tenger mélysége. Mindkét oldalán kopár hegyek és meredek sziklák zárják körül. A Jordán folyó szállít bele friss vizet, de vízlefolyása nincs, a párolgás pedig nagyon gyors: annyi víz párolog el, amennyi beérkezik. A fennmaradó víz 25 százalék oldott anyagot tartalmaz, elsősorban sót, s ez mérgező a halállományra, és szúró fájdalmat okoz az emberi szemben is. A Holt-tenger környékére érkező látogatókban a látvány hatására többnyire az elhagyatottság és a pusztulás érzése hatalmasodik el. Halottak helye ez. Bár valamikor az egész vidék „jól öntözött terület” hírében állt és „olyan volt, mint Jehova kertje”, most azonban siralmas látványt nyújt; immár közel 4000 éve ilyen, mintegy ékesszóló bizonyságául annak, hogy Jehovának a Szodoma és Gomorra felett végrehajtott ítélete megmásíthatatlan (1Móz 13:10; 19:27–29; Sof 2:9).

D-5. ARABÁ (A SÓS-TENGERTŐL DÉLRE)

27. Milyen terület egészíti ki a déli Arabát, és ki gyakorolt hatalmat felette a régi időkben?

27 A vetődési árok e végső szakasza dél felé fut további 160 km-t. A vidék csaknem teljesen sivatagos. Ritkán esik az eső, a nap viszont könyörtelenül tűz. A Biblia ezt a területet is Arabának nevezi (5Móz 2:8). Az Arabá a Sós-tengertől délre körülbelül 77 km-re húzódik; legmagasabb pontja eléri a tengerszint feletti 198 m-t, majd onnan dél felé ismét lejt és az Akabai-öbölben, a Vörös-tenger keleti ágánál ér véget. Itt, Esiongáber kikötőjében építette Salamon a hajóhadát (1Kir 9:26). Júda királyainak idejében ez a terület többnyire Edom királyságának uralma alatt állt.

E. A JORDÁN KELETI RÉSZÉNEK HEGYVIDÉKE ÉS FENNSÍKJAI

28. Mezőgazdasági szempontból miért volt értékes Básán és Gileád földje, és hogyan jelentek meg ezek a vidékek a bibliai történelemben?

28 A „Jordán keletre eső oldala” hirtelen emelkedik ki a vetődési árokból és egy sor fennsíkot alkot (Józs 18:7; 13:9–12; 20:8). Északra esik Básán földje (E-1.), amelyet Gileád egyik felével együtt Manassé törzse kapott meg (Józs 13:29–31). Ez az országrész a szarvasmarha-tenyésztés földje volt, a farmerek földje, termékeny fennsík, a tengerszint felett átlag 600 m magasságban (Zsolt 22:12 [22:13, Károli]; Ez 39:18; És 2:13; Zak 11:2). Jézus napjaiban ez a terület sok gabonafélét exportált, és mezőgazdasági szempontból még ma is termékeny vidék. Délre, ennek közvetlen szomszédságában terül el Gileád földje (E-2.), amelynek mélyebben fekvő felét Gád törzsének jelölték ki (Józs 13:24, 25). A hegyvidék, amelynek magassága eléri az 1000 m-t, s amelyet télen kiadós esők öntöznek, nyáron pedig bő harmat, szintén kiválóan alkalmas volt az állattenyésztésre, de elsősorban balzsamáról volt nevezetes. Ma elsőrendű szőlőjéről híres (4Móz 32:1; 1Móz 37:25; Jer 46:11). Dávid ide, Gileád földjére menekült Absolon elől, és ennek nyugati részén, „Dekapolis környékén” prédikált Jézus (2Sám 17:26–29; Márk 7:31).

29. Milyen földek fekszenek a Jordán keleti részétől délre, és miről voltak ezek híresek?

29 „Ammon fiainak földje” (E-3.) Gileádtól közvetlenül délre esik, s a felét Gád törzsének adták (Józs 13:24, 25; Bír 11:12–28). Ez az országrész hullámzó fennsík, kiválóan alkalmas juhlegeltetésre (Ez 25:5). Ettől délebbre fekszik „Moáb földje” (5Móz 1:5). A moabiták nagy juhtenyésztők voltak, és a területen még ma is a juhtenyésztés a legfontosabb foglalkozási ág (2Kir 3:4). A Holt-tengertől délkeletre Edom hegyes fennsíkjára jutunk (E-4.). Nagy kereskedelmi erődítményeinek romjai, mint például Petráé, mindmáig fennmaradtak (1Móz 36:19–21; Abd 1–4).

30. Keleten mi határolta a fennsíkokat?

30 Ezektől a hegyektől és fennsíkoktól keletre fekszik az a terjedelmes sziklás pusztaság, amely Palesztina és Mezopotámia között úgyszólván teljesen elvágta a közvetlen érintkezés lehetőségét és arra kényszerítette a karavánokat, hogy sok-sok kilométeres kerülőutat tegyenek észak felé. Délen ez a puszta a nagy Arab-sivatag homokdűnéivel találkozik.

F. LIBANON HEGYEI

31. a) Mi alkotja Libanon hegységét? b) Mi maradt fenn napjainkban Libanon jellegzetes vonásaiból?

31 Az Ígéret földjének tájai felett Libanon hegyei uralkodnak. Tulajdonképpen két, egymással párhuzamosan futó hegyláncról van szó. A Libanon-hegylánc alacsonyabb hegyei Felső-Galileában folytatódnak, sok helyen egészen a tengerpartig futnak. Ennek a hegyláncnak a legmagasabb csúcsa körülbelül 3000 m magasra nyúlik a tengerszint felett. A szomszédos Antilibanon-hegylánc legmagasabb csúcsa a szépséges Hermon-hegy, amely 2814 m magas. Olvadó hava táplálja a Jordán vizét és harmattal öntözi a tájat a száraz, késő tavaszi időszakban (Zsolt 133:3). Libanon hegyei különösen hatalmas cédrusfáiról híresek. Salamon templomának építésekor sok cédrusfát használtak fel (1Kir 5:6–10). Jóllehet mára csak néhány cédrusfaliget maradt, az alacsonyabb hegyoldalakon még mindig ugyanúgy termelnek szőlőt, olajbogyót és különböző gyümölcsöket, mint egykor a bibliai időkben (Hós 14:5–7).

32. Hogyan írta le Mózes az Ígéret földjét?

32 Most, hogy befejezzük képzeletbeli látogatásunkat a keletre eső félelmetes puszta és a Nagy-tenger közé ékelődött Ígéret földjén, képet alkothatunk magunknak arról a dicsőségről, amely Izrael napjaiban ezt a földet övezte. Valóban, „nagyon-nagyon jó föld volt . . . tejjel és mézzel folyó föld” (4Móz 14:7, 8; 13:23). Mózes ezekkel a szavakkal utalt rá: „Az Úr [Jehova], a te Istened jó földre visz be téged; bővizű patakoknak, forrásoknak és mély vizeknek földére, a melyek a völgyekben és a hegyeken fakadnak. Búza-, árpa-, szőlőtő-, fige- és gránátalma-termő földre, faolaj- és méz-termő földre. Oly földre, a melyen nem nyomorogva eszed kenyeredet, és a hol semmiben sem szűkölködöl; oly földre, a melynek kövei vas, és a melynek hegyeiből rezet vághatsz! Ha azért eszel majd és megelégszel: dicsérjed az Urat [Jehova], a te Istenedet azért a jó földért, a melyet néked adott” (5Móz 8:7–10, Károli). Bárcsak mindazok, akik ma szeretik Jehovát, hasonlóképpen hálát adnának Jehovának azért, hogy az egykori Ígéret földjének mintájára az egész földet dicsőséges Paradicsommá kívánja tenni (Zsolt 104:10–24).

[Lábjegyzetek]

^ 1. bek. Insight on the Scriptures (Éleslátás az Írásokból), 1. kötet, 332., 333. oldal.

^ 19. bek. Insight on the Scriptures (Éleslátás az Írásokból), 1. kötet, 335. oldal.

^ 24. bek. Insight on the Scriptures (Éleslátás az Írásokból), 1. kötet, 336. oldal.

^ 24. bek. Insight on the Scriptures (Éleslátás az Írásokból), 2. kötet, 737–740. oldal.

^ 25. bek. Insight on the Scriptures (Éleslátás az Írásokból), 1. kötet, 334. oldal.

[Tanulmányozási kérdések]

[Térkép a 272. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

AZ ÍGÉRET FÖLDJÉNEK TERMÉSZETI TÁJAI

(és a vele határos terület)

KM 0 20 40 60 80

(Lásd a V–V, W–W, X–X, Y–Y és Z–Z keresztmetszetét a szemben levő oldalon)

JELMAGYARÁZAT

FÖLDKÖZI-TENGER

A A Nagy-tenger partszegélye

Joppé

B-1. Áser síksága

B-2. Dóri partvidék

Dór

B-3. Sáron parti síksága

B-4. Filisztea síksága

Asdód

Askelon

Ekron

Gát

Gáza

B-5. Központi kelet–nyugati völgy

(Megiddó síksága, Jezréel síksága)

Bét-Seán

C-1. Galilea hegyei

Kána

Nain

Názáret

Tírusz

C-2. Karmel-hegység

C-3. Szamária hegyei

Bétel

Jerikó

Szamária

Tirca

Sikem

C-4. Sefela

Lákis

C-5. Júda hegyvidéke

Betlehem

Géba

Hebron

Jeruzsálem

C-6. Júda pusztasága (Jesimon)

C-7. Negeb

Beérseba

Kádes-Bárnea

Egyiptom folyója

C-8. Párán pusztasága

D-1. Huleh-medence

Dán

Caesarea-Filippi

D-2. A Galileai-tenger környéke

Betsaida

Kapernaum

Korazin

Galileai-tenger

Tiberiás

D-3. A Jordán-völgy környéke (Ghór)

Jordán folyó

D-4. Sós- (Holt-)tenger (Arabá-tenger)

Sós-tenger

D-5. Arabá (a Sós-tengertől délre)

Esiongáber

Vörös-tenger

E-1. Básán földje

Damaszkusz

Edrei

E-2. Gileád földje

Rabba

Rámót-Gileád

Jabbóki vadpatak-völgy

E-3. Ammon és Moáb földje

Hesbón

Kir-Haréset

Medeba

Arnoni vadpatak-völgy

Zéredi vadpatak-völgy

E-4. Edom magas fennsíkjai

Petra

F Libanon hegyei

Szidón

Libanon hegyei

Hermon-hegy

[Térképek a 273. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

AZ ÍGÉRET FÖLDJÉT ÁBRÁZOLÓ KERESZTMETSZETEK

(Helymeghatározás tekintetében lásd a térképet a szemben levő oldalon)

A tengerszint fölötti magasság hozzávetőlegesen a tízszerese a lineáris mértéknek

Nyugat–kelet irányú metszet Efraimon keresztül (V–V)

Földközi-tenger

B-3 Sáron parti síksága

C-3 Szamária hegyei

D-3 Arabá- vagy Jordán-völgy (Ghór)

Qattara

Zor

E-2 Gileád földje

KM 0 8 16

MÉTER (balra) MÉTER (jobbra)

+900 +900

+600 +600

+300 +300

0 (Tengerszint) 0

−300 −300

−600 −600

Nyugat–kelet irányú metszet Júdán keresztül (W–W)

Földközi-tenger

B-4 Homokdűnék

Filisztea síksága

C-4 Sefela

C-5 Júda hegyvidéke

Jeruzsálem

C-6 Júda pusztasága

D-4 Rift-völgy

E-3 Ammon és Moáb földje

KM 0 8 16

MÉTER (balra) MÉTER (jobbra)

+900 +900

+600 +600

+300 +300

0 (Tengerszint) 0

−300 −300

−600 −600

Nyugat–kelet irányú metszet Júdán keresztül (X–X)

Földközi-tenger

B-4 Homokdűnék

Filisztea síksága

C-4 Sefela

C-5 Júda hegyvidéke

C-6 Júda pusztasága

D-4 Rift-völgy

Sós-tenger

E-3 Ammon és Moáb földje

KM 0 8 16

MÉTER (balra) MÉTER (jobbra)

+900 +900

+600 +600

+300 +300

0 (Tengerszint) 0

−300 −300

−600 −600

−900 −900

Dél–észak irányú metszet a Jordántól nyugatra fekvő hegyek mentén (Y–Y)

C-7 Negeb

C-5 Júda hegyvidéke

C-3 Szamária hegyei

B-5 Jezréel völgye

C-1 Galilea hegyei

F

KM 0 8 16 32

MÉTER (balra) MÉTER (jobbra)

+900 +900

+600 +600

+300 +300

0 (Tengerszint) 0

Dél–észak irányú metszet az Arabá vagy Rift-völgy mentén (Z–Z)

D-5

D-4 Sós-tenger

D-3 Arabá vagy Jordán-völgy (Ghór)

D-2 Galileai-tenger

D-1 Huleh-medence

F

KM 0 8 16 32

MÉTER (balra) MÉTER (jobbra)

+900 +900

+600 +600

+300 +300

0 (Tengerszint) 0

−300 −300

−600 −600

−900 −900