Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

III. tanulmány – Események meghatározása az idő sodrában

III. tanulmány – Események meghatározása az idő sodrában

Tanulmányok az ihletett Iratokról és azok hátteréről

III. tanulmány – Események meghatározása az idő sodrában

Időszámítás a bibliai időkben; a Héber, valamint a Görög Iratokban leírt kiemelkedő események időrendi sorrendje

1. a) Mi mutatja, hogy Jehova pontosan betartja az időt? b) Milyen, a jobb megértést segítő eredmények születtek nemrég a bibliai kronológia terén?

AMIKOR Jehova angyala közölte Dániellel az ’északi királyról’ és a ’déli királyról’ szóló látomást, több ízben használta a „meghatározott idő” kifejezést (Dán 11:6, 27, 29, 35). Sok más írásszöveg is bizonyítja, hogy Jehova pontosan betartja az időt, és szándékait mindig a kellő időben hajtja végre (Luk 21:24; 1Thess 5:1, 2). Szavában, a Bibliában sok ’útjelző tábláról’ gondoskodott, hogy segítségükkel meg tudjuk határozni a fontosabb események helyét az idő áramlatában. Az utóbbi években nagy előrelépés történt a bibliai kronológia megértésében. A régészeti és egyéb kutatások tisztáztak bizonyos kérdéseket, s így meg tudjuk határozni a bibliai beszámoló kulcseseményeinek időpontjait (Péld 4:18).

2. Mondj példát a sorszámnevek használatára!

2 Sorszámnevek és tőszámnevek. Az előző tanulmányban (a 24. és 25. bekezdésben) szó esett arról, hogy különbség van a sorszámok és a tőszámok között. Erről nem szabad megfeledkeznünk, amikor a mai időmeghatározási módszerekkel összhangban határozzuk meg a bibliai időszakokat. Például: a „Joákin júdabeli király fogságának harminchetedik évéről” szóló hivatkozásban a „harminchetedik” szó sorszámnév. Ez harminchat teljes évet és még néhány napot, hetet vagy hónapot jelent (akármennyi idő elmúlhatott a 36. év eltelte után). (Jer 52:31.)

3. a) Milyen állami feljegyzések segítik elő a bibliai dátumok kiszámítását? b) Mi volt az uralkodási és a trónra lépési év?

3 Uralkodási és trónra lépési évek. A Biblia utal Júda és Izrael kormányainak állami feljegyzéseire, valamint Babilon és Perzsia állami ügyeire. E négy királyságban a hivatalos állami időszámítás pontosan a királyok uralkodása szerint történt, és ezt a számítási rendszert vitték át a Bibliába is. A Biblia nagyon gyakran ilyesféleképpen adja meg az idézett dokumentum nevét: „Salamon dolgairól írott könyv” (1Kir 11:41). Egy király uralkodása tehát trónra lépési évének egy részét tartalmazza, ami után következik a teljes uralkodási évek száma. Az uralkodási évek a királyságként eltöltött hivatali évek voltak, ezeket az éveket niszán hónaptól niszán hónapig számították, vagyis tavasztól tavaszig. Ha egy király trónra lépett, a következő tavasz niszán hónapjáig eltelő hónapokra úgy utaltak, mint a szóban forgó király trónra lépési évére, és ezt az időt beleszámították elődje uralkodásának uralkodási évébe. Az ő saját hivatalos uralkodási idejét a legközelebbi niszán hó elsejétől számították.

4. Mutasd be, hogyan lehet kiszámítani az uralkodási éveket!

4 Példának vehetjük Salamon uralkodásának kezdetét, ami nem sokkal i. e. 1037. niszán hó előtt kezdődött, Dávid életében. Röviddel ezután Dávid meghalt (1Kir 1:39, 40; 2:10). Dávid utolsó uralkodási éve azonban tovább tartott, egészen i. e. 1037 tavaszáig, és ezt a pár hónapot még beleszámították negyvenéves kormányzásába. Azt a nem teljes évet, ami Salamon uralkodásának kezdetétől i. e. 1037 tavaszáig tartott, trónra lépési évnek nevezik; ezt az évet nem lehet Salamon uralkodási évének számítani, mivel valójában atyja kormányzási évét töltötte ki. Salamon uralkodásának első teljes éve tehát csak i. e. 1037 niszán hónapjától kezdődött (1Kir 2:12). Végül is negyven teljes uralkodási évet számítanak Salamon királyi kormányzására (1Kir 11:42). Ha az uralkodási éveket és a trónra lépési éveket szétválasztjuk, akkor pontosan meg tudjuk határozni a bibliai kronológiát. *

VISSZASZÁMÍTÁS ÁDÁM TEREMTÉSÉIG

5. Hogyan lehet kiszámítani, hogy mikor történt Jehova imádatának helyreállítása Jeruzsálemben?

5 Kiindulás a döntő fontosságú dátumból. Ádám teremtésének kiszámításához a babiloni dinasztia i. e. 539-ben Cyrus által történt megdöntését vehetjük döntő fontosságú dátumnak. * Cyrus adta ki uralkodásának első évében, azaz i. e. 537 tavasza előtt szabadítási rendeletét a zsidók számára. Az Ezsdrás 3:1. verse beszámol arról, hogy Izrael fiai a hetedik, azaz tisri hónapban érkeztek meg Jeruzsálembe, ami szeptember és október egy-egy részét teszi ki. Így i. e. 537 őszét tekinthetjük Jehova imádata helyreállításának időpontjaként.

6. a) Milyen időszak ért véget i. e. 537 őszén? b) Mikor kellett tehát kezdődnie ennek az időszaknak, és a tények hogyan igazolják ezt?

6 Jehova imádatának i. e. 537 őszén történt helyreállítása egy prófétai időszak végét jelezte. Melyik időszakét? Annak a „hetvenéves” időszaknak a végét, amely alatt az Ígéret földje „pusztasággá lesz”, és amelyről Jehova is megmondotta: „A Babilonban eltelt hetven esztendő szerint figyelmemet felétek fordítom, és megerősítem számotokra jó szavamat, visszahozva titeket erre a helyre” (Jer 25:11, 12; 29:10). Dániel, aki jól ismerte ezt a jövendölést, a ’hetven év’ végének közeledtével ezzel összhangban cselekedett (Dán 9:1–3). A ’hetven évnek’, amely i. e. 537 őszén ért véget, i. e. 607 őszén kellett kezdődnie. A tények is ezt igazolják. A Jeremiás könyvének 52. fejezete leírja Jeruzsálem ostromának nagy jelentőségű eseményeit, a babiloniak áttörését és Sedékiás foglyul ejtését i. e. 607-ben. A 12. versből kitűnik, hogy az „ötödik hónapban, a tizedik napon”, ab hónap tizedikén (ami július és augusztus egy-egy részének felel meg) a babiloniak felgyújtották a templomot és a várost. A „hetven év” azonban ekkor még nem kezdődött el. A zsidó kormányzásnak maradt még némi nyoma Gedália képviseletében, akit a babiloni király a megmaradt zsidó települések fölé jelölt ki kormányzóként. A „hetedik hónapban” azonban Gedáliát és még másokat is orvul meggyilkoltak, úgyhogy a településeken maradt zsidók félelmükben Egyiptomba menekültek. Az ország a szó szoros értelmében csak i. e. 607. október elseje táján „feküdt elhagyottan . . . , hogy elteljen felette a hetven év” (2Kir 25:22–26; 2Krón 36:20, 21).

7. a) Hogyan számíthatjuk ki visszafelé az éveket a Salamon halálát követő királyság kettéválásáig? b) Milyen támpontot ad Ezékiel jövendölése?

7 I. e. 607-től i. e. 997-ig. A Jeruzsálem bukásától Izrael királyságának Salamon halála után bekövetkezett kettészakadásig eltelt időszak kiszámítása sok nehézségbe ütközik. De ha a Királyok első és második könyvében levő feljegyzések alapján összevetjük Izrael és Júda királyainak uralkodási éveit, akkor azt látjuk, hogy ez az időszak 390 évet tesz ki. E szám pontossága mellett tanúskodik az Ezékiel 4:1–3 jövendölése is. Magából a jövendölésből kitűnik, hogy arra az időre mutat, amikor megostromolják Jeruzsálemet és lakóit fogságba ejtik a nemzetek. Ez i. e. 607-ben történt. A Júda esetében említett negyven év tehát Jeruzsálem pusztulásával ért véget. Az Izrael esetében említett 390 év nem Szamária elpusztításával fejeződött be, mivel az már jóval azelőtt megtörtént, hogy Ezékiel leírta a jövendölését. A jövendölés egész világosan elmondja, hogy itt Jeruzsálem ostromáról és elpusztításáról van szó. Így az ’Izrael házának tévelygései’ időszak is i. e. 607-ben ért véget. Ha ettől az időponttól visszaszámolunk 390 évet, akkor megtudjuk, hogy ez az időszak i. e. 997-ben kezdődött. Ebben az évben, vagyis Salamon halála után Jeroboám elszakadt Dávid házától, „kezdte eltéríteni Izraelt Jehova követésétől, és nagy bűnre vette rá őket” (2Kir 17:21).

8. a) Hogyan kell számítani az éveket a kivonulásig? b) Milyen változás gyakorolt hatást az idő tájt a bibliai időszámításra?

8 I. e. 997-től i. e. 1513-ig. Salamon uralkodásának teljes negyven éve i. e. 997 tavaszán ért véget, tehát i. e. 1037 tavaszán kezdődött uralkodásának első éve (1Kir 11:42). A bibliai feljegyzés az 1Királyok 6:1-ben azt mondja, hogy Salamon uralkodásának negyedik évében, a második hónapban kezdte el építeni Jeruzsálemben Jehova házát. Ez azt jelenti, hogy három teljes év és egy egész hónap telt el Salamon uralkodásából, így a templomépítés kezdete i. e. 1034 április–május hónapjára esett. Ugyanebből az írásszövegből azt is megtudjuk, hogy ez az „Izrael fiainak Egyiptomból való kijövetele után a 480. évben történt”. A 480. szintén sorszámnév, amely 479 teljes évet jelent. Ha a 479 évet hozzáadjuk az 1034-hez, akkor megkapjuk az i. e. 1513. évet. Ez volt az izraeliták Egyiptomból való kivonulásának az éve. A II. tanulmány 19. bekezdése megmagyarázza, hogy az izraeliták i. e. 1513-tól kezdték számítani az abib (niszán) hónapot ’az év első hónapjának’ (2Móz 12:2), és hogy korábban az év kezdetének az őszi tisri hónapot tekintették. A The New Schaff-Herzog Encyclopedia of Religion Knowledge, 1957, 12. kötetének 474. oldalán ezt a magyarázatot adja: „A királyok uralkodási éveinek kiszámításánál azt az évet veszik alapul, amely tavasszal kezdődött; és ez a kiszámítás azonos az egykor Babilonban használatos kiszámítási módszerrel.” Amikor valamilyen változás történt a bibliai időszámítás rendszerében, akár ősztől őszig, akár tavasztól tavaszig számították az évet, ez az időszámításnál legfeljebb hat hónapos nyereséget vagy veszteséget jelentett.

9. a) Hogyan nyúlik vissza a feljegyzés az ábrahámi szövetség érvénybelépéséig? b) Hogyan számítjuk ki a korszakhoz tartozó első 215 évet? c) Mennyi idős volt Ábrahám, amikor útban Kánaán felé átkelt az Eufráteszen?

9 I. e. 1513-tól i. e. 1943-ig. 2Mózes 12:40., 41. vers beszámol arról, hogy „Izrael fiainak lakozása, akik Egyiptomban laktak, 430 évig tartott”. A fenti megfogalmazásból kitűnik, hogy nem ’laktak’ mindvégig Egyiptomban. Az időszak akkor kezdődött, amikor Ábrahám, útban Kánaán felé, átkelt az Eufráteszen. Akkor lépett ugyanis érvénybe Jehova Ábrahámmal kötött szövetsége. A „lakozás” első 215 éve Kánaánban telt el. Azután ugyanennyi időt töltöttek el Egyiptomban, míg Izrael teljesen független lett és megszabadult minden egyiptomi ellenőrzés és függőség alól i. e. 1513-ban. * Az Új Világ fordítás a 2Mózes 12:40-hez fűződő lábjegyzetéből kitűnik, hogy a görög Septuaginta, amely a maszoréta szövegnél régebbi szövegen alapul, az „Egyiptom” szó után az „és Kánaán földjén” szavakat írja. Ugyanezt teszi a szamaritánus Pentateuch is. A Galátzia 3:16, amely szintén megemlíti a 430 évet, megerősíti, hogy ez a korszak az ábrahámi szövetség érvénybelépésével kezdődött, tehát akkor, amikor Ábrahám, útban Kánaán felé, átkelt az Eufráteszen. Ez i. e. 1943-ban, Ábrahám hetvenöt éves korában történt (1Móz 12:4).

10. Milyen egyéb bizonyítékok támogatják az Ábrahám korára vonatkozó kronológiát?

10 Egy másik bizonyítási vonal is alátámasztja az előbbi számítást: a Cselekedetek 7:6. verse említést tesz arról, hogy az Ábrahám magvát 400 évig sanyargatták. Miután Jehova az Egyiptom által történő sanyargatást i. e. 1513-ban szüntette meg, a sanyargatás kezdete i. e. 1913-ban volt. Ez megfelel az Izsák születése utáni ötödik évnek, amikor is Izmael ’gúnyt űzött’ Izsákból annak elválasztása idején (1Móz 15:13; 21:8, 9).

11. Hogyan vezet vissza minket a bibliai időtáblázat a Vízözön dátumához?

11 I. e. 1943-tól i. e. 2370-ig. Amint láttuk, Ábrahám hetvenöt éves volt, amikor i. e. 1943-ban Kánaán földjére lépett. Újabb adat van tehát a birtokunkban ahhoz, hogy az idő folyását egészen Noé idejéig visszavezessük. Ehhez az 1Mózes 11:10–12:4. versében közölt időszakokat vehetjük alapul. A számítás, amelynek eredménye 427 év, a következőképpen alakul:

A Vízözön kezdetétől

Arpaksád születéséig 2 év

Majd Séláh születéséig 35 ”

Héber születéséig 30 ”

Péleg születéséig 34 ”

Réu születéséig 30 ”

Sérug születéséig 32 ”

Náhor születéséig 30 ”

Táré születéséig 29 ”

Táré haláláig, amikor

Ábrahám 75 éves volt 205 ”

Összesen 427 év

Ha a 427 évet hozzáadjuk az i. e. 1943-hoz, megkapjuk az i. e. 2370. évet. A Biblia időtáblázata tehát azt mutatja, hogy Noé napjainak Vízözöne i. e. 2370-ben következett be.

12. Mennyi időt kell visszaszámolni Ádám megteremtéséig?

12 I. e. 2370-től i. e. 4026-ig. Ha még tovább megyünk vissza az idő folyásában, megállapíthatjuk, hogy a Biblia végig pontosan meghatározza a Vízözöntől Ádám teremtéséig terjedő időszakot. Ez a meghatározás az 1Mózes 5:3–29-ben és 7:11-ben található meg. A számítást az alábbiak szerint összegezzük:

Ádám teremtésétől

Sét születéséig 130 év

Majd Énós születéséig 105 ”

Kénán születéséig 90 ”

Mahalálél születéséig 70 ”

Járed születéséig 65 ”

Énókh születéséig 162 ”

Metuséláh születéséig 65 ”

Lámek születéséig 187 ”

Noé születéséig 182 ”

A Vízözönig 600 ”

Összesen 1656 év

Ha az 1656 évet hozzáadjuk az előző i. e. 2370-es időpontunkhoz, elérkezünk 4026-hoz, azaz Ádám teremtésének időpontjához, amely ősszel lehetett, mivel a legrégibb naptárakban ősszel kezdődtek az évek.

13. a) Mennyire nyúlik vissza az ember földi történelme? b) Miért nem azonos ez Jehova pihenőnapjával?

13 Mi a jelentősége ennek napjainkban? E könyv 1963-ban készült első kiadása ezt írta: „Vajon ez azt jelenti, hogy 1963-ban már 5988 éve annak, hogy beléptünk abba a ’napba’, amelyen Jehova ’megnyugodott minden munkájától’? (1Móz 2:3). Nem, mert Ádám teremtése nem esik egybe Jehova nyugalmi napjának kezdetével. Ádám teremtése után, de még a hatodik teremtési napon belül, Jehova feltehetőleg még további állatokat és madarakat teremtett. Sőt, Ádámmal elneveztette az állatokat, ami szintén belekerült bizonyos időbe és utána fogott hozzá Éva megteremtéséhez (1Móz 2:18–22; lásd még az ÚV fordítás 1953. évi kiadásának a 19. vershez fűzött lábjegyzetét). Bármennyi idő telt is el ’Ádám teremtése és a hatodik nap’ vége között, ezt le kell vonnunk az 5988 évből, hogy megkapjuk a ’hetedik nap kezdetétől mostanáig (1963-ig) eltelt tényleges időt’. Nem lenne helyes dolog, ha a Biblia időszámítását olyan dátumok kitalálására használnánk, amelyek még csak ezután következnek az idő sodrában (Máté 24:36).” *

14. Miért kell előnyben részesíteni az emberi feltevésekkel és elgondolásokkal szemben az emberiség eredetéről szóló bibliai beszámolót?

14 Mit mondjunk azokról a tudományos állításokról, amelyek szerint az ember már több százezer, sőt több millió éve él a földön? Míg ezek közül az állítások közül egyik sem támasztható alá abból a korai időből származó írásos feljegyzéssel, addig a bibliai események igen. A „prehisztorikus [történelem előtti] ember”-re adott fantasztikus időbecslések olyan téves feltevéseken alapulnak, és amelyek nem bizonyíthatók. A megbízható világi történelem, kronológiájával együtt, valójában csak néhány ezer évre vezethető vissza. A föld sok változáson és természeti csapáson ment keresztül, például a Noé idejében történt világméretű Vízözönkor, amely nagymértékben megváltoztatta a kőzetrétegeket és az üledékes lerakódásokat, és így olyan tudományos kijelentésekre adott alapot időpontokra, főleg a Vízözön előtti időpontokra vonatkozólag, amelyek főként feltevésen alapulnak. * Ezekkel az ellentmondó feltevésekkel és emberi elméletekkel szemben a Biblia a józan észre hivatkozik, amikor az emberiség eredetéről részletes és egybehangzó beszámolót közöl, és ismerteti Jehova választott népének gondosan írásba foglalt történetét.

15. Hogyan tesz alázatossá minket a Biblia tanulmányozása?

15 A Biblia tanulmányozása és a nagy Időbeosztó, Jehova Isten művein való elmélkedés az alázatosság érzését fogja kelteni benned. A halandó ember a Mindenható Istenhez képest valóban nagyon kicsiny. Isten nagyszerű teremtési munkáját a Szentírás egyszerű szavakkal így írja le: „Kezdetben teremtette Isten az egeket és a földet” (1Móz 1:1).

JÉZUS FÖLDI TARTÓZKODÁSA

16. a) Milyen sorrendben került sor a négy evangélium megírására? b) Hogyan számíthatjuk ki Jézus szolgálatának kezdetét? c) Milyen ütemben követik egymást az események a négy különböző evangéliumban, és mit kell megjegyeznünk János beszámolójáról?

16 Jézus földi életének négy ihletett beszámolója a következő sorrendben íródott: Máté (i. sz. kb. 41), Lukács (i. sz. kb. 56–58), Márk (i. sz. kb. 60–65) és János evangéliuma (i. sz. kb. 98). Amint azt az előző fejezetben már kifejtettük, a Lukács 3:1–3-ban Tiberius császár uralkodásának kezdeteként elfogadott dátum, azaz i. sz. 14 alapján i. sz. 29-ben kezdődött Jézus figyelemre méltó földi prédikálószolgálata. Bár a Máté evangéliumában közölt események nem mindig időrendi sorrendben követik egymást, úgy tűnik, a másik három könyv a legtöbb esetben a fontosabb események valós sorrendjét adja meg. Ezeket a kísérő táblázatban egy-egy címszó alatt közöljük. Meg kell jegyeznünk, hogy János beszámolója, amely a másik három után több mint harminc évvel íródott, kitölti a történetben azokat a fontos hézagokat, amelyeket a többi evangélium nem érint. Különösen figyelemreméltó ebből a szempontból János utalása a Jézus földi szolgálata alatti négy Pászkára, ami alátámasztja, hogy Jézus szolgálata valóban három és fél évig tartott, és hogy i. sz. 33-ban fejeződött be * (Ján 2:13; 5:1; 6:4; 12:1; 13:1).

17. Milyen más bizonyíték támasztja alá Jézus halálának időpontját?

17 Jézus i. sz. 33-ban bekövetkezett halálát más bizonyíték is megerősíti. Mózes Törvénye szerint niszán hó 15-e mindig egy különleges Sabbath volt, függetlenül attól, hogy milyen napra esett. Ha ez történetesen egybeesett a rendes Sabbath-nappal, akkor „nagy” Sabbathnak nevezték. A János 19:31-ből kitűnik, hogy a Jézus halála utáni nap is ilyen Sabbath volt. Ebből az következik, hogy Jézus pénteken halt meg. Csak i. sz. 33-ban esett niszán hónap 14-e péntekre, i. sz. 31-ben vagy 32-ben nem. Így hát niszán hó 14-ének kellett lennie annak a napnak, amikor Jézus meghalt. *

18. a) Mit jövendölt meg Dániel a 69 „héttel” kapcsolatban? b) Nehémiás szerint mikor kezdődött el ez az időszak? c) Hogyan jutunk el Artaxerxes uralkodásának kezdetéhez?

18 A 70. „hét”: i. sz. 29-től 36-ig. A Jézus szolgálatára vonatkozó sajátságos időadatokat a Dániel 9:24–27 is tartalmazza: előre megjövendöli, hogy 69 évhét (483 év) fog eltelni a Jeruzsálem újjáépítésére és helyreállítására vonatkozó szózat elhangzásától a Messiás-Fejedelem megjelenéséig. A Nehémiás 2:1–8 szerint ez a szózat a perzsa „Artaxerxes király 20. évében” hangzott el. Mikor kezdte uralkodását Artaxerxes? Apja és elődje, Xerxes i. e. 475 vége felé halt meg. Artaxerxes trónra lépési éve tehát i. e. 475-ben volt, és ezt erőteljes bizonyítékokkal támasztják alá a görög, a perzsa és a babiloni források. Például a görög történész, Thuküdidész (aki híres volt a pontosságáról) azt írja, hogy Themisztoklész államférfi akkor menekült Perzsiába, amikor Artaxerxes „éppen trónra lépett”. Egy másik görög történész, Diodorusz Szikulusz, aki az i. e. első században élt, i. e. 471-re teszi Themisztoklész halálának idejét. Amikor Themisztoklész elmenekült a hazájából, engedélyt kért Artaxerxestől, hogy legalább egy évig tanulhassa a perzsa nyelvet, mielőtt előtte megjelenik. Ez így is történt. Themisztoklész Perzsiába települése tehát nem lehetett később, mint i. e. 472, megérkezése pedig ésszerűen i. e. 473-ban volt. Artaxerxes „éppen trónra lépett” ebben az időben. *

19. a) „Artaxerxes huszadik évétől” kiindulva hogyan határozhatjuk meg a Messiás megjelenésének dátumát? b) Ettől a dátumtól kezdve hogyan teljesedett be a hetven „hétről” szóló prófécia?

19 „Artaxerxes huszadik éve” tehát i. e. 455-re esett. Ha a 483 évet (a 69 „hetet”) ettől az időponttól kezdjük el számítani és figyelembe vesszük, hogy a keresztény időszámításra való áttérésnél nem volt nulla év, akkor eljutunk i. sz. 29-hez, a „Messiás-Fejedelem” megjelenésének évéhez. Jézus akkor lett Messiássá, amikor az év őszén alámerítkezett és felkenetett a szent szellemmel. A jövendölésből az is kitűnik, hogy „a [hetvenedik] hét felén véget vet az égő és véres áldozatoknak”. Ez akkor történt, amikor az előképes zsidó állatáldozatok érvényüket vesztették Jézus önfeláldozása révén. Ennek az ’évhétnek a fele’ három és fél évet foglal magában, és i. sz. 33 tavaszáig visz el bennünket. Akkor adták Jézust halálra. Ám „sokakkal megerősíti a szövetséget” az egész hetvenedik hétre. Ez azt mutatja, hogy Jehova különleges kegye a zsidók iránt még tovább tartott ez alatt a hét év alatt, 29-től 36-ig. Csak ezután nyílt meg az út a körülmetéletlen pogányok számára, hogy szellemi izraelitákká legyenek. Ennek bizonyítéka volt Kornéliusz megtérése 36-ban * (Csel 10:30–33, 44–48; 11:1).

AZ ÉVEK SZÁMÍTÁSA AZ APOSTOLOK IDEJÉBEN

20. Hogyan ötvözhető a világi történelem és a bibliai beszámoló Heródes halálának és az azt megelőző eseményeknek a megállapításában?

20 I. sz. 33 és 49 között. Az i. sz. 44-es évet jól használható dátumként fogadhatjuk el erre az időszakra. Josephus (A zsidók története, 549. oldal, XIX, 8. [2. bek.] című könyve) szerint I. Heródes Agrippa még három évig uralkodott a római Claudius császár i. sz. 41-ben történt trónra lépése után. A történelmi és a régészeti bizonyítékok azt mutatják, hogy ez a Heródes i. sz. 44-ben halt meg. * Ha most fellapozzuk a bibliai beszámolót, megállapíthatjuk, hogy pontosan Heródes halála előtt jövendölt Agabus próféta a „szellem hatása alatt” az elkövetkezendő nagy éhségről, ekkor fejezték le Jakab apostolt, és Pétert is ekkor (a Pászka idején) vetették börtönbe, ahonnan csodálatosan kiszabadult. Ezek az események mind i. sz. 44-re tehetők (Csel 11:27, 28; 12:1–11, 20–23).

21. Milyen alapon állapíthatjuk meg hozzávetőleges pontossággal Pál első misszionárius körútjának időpontját?

21 Körülbelül i. sz. 46 táján következett be az előre megjövendölt éhínség. Bizonyára ez idő tájt lehetett, hogy Pál és Barnabás „segélyakciót szervezett Jeruzsálemben” (Csel 12:25). A szíriai Antiochiába való visszatérésük után a szent szellem indítására elindultak első misszionárius körútjukra. Ezen a körúton érintették Ciprust, valamint sok más kis-ázsiai várost és területet. * Ez az út valószínűleg i. sz. 47 tavaszától 48 őszéig tartott, beleértve egy telet is, amelyet Kis-Ázsiában töltöttek. Úgy tűnik, Pál a következő telet a szíriai Antiochiában töltötte; így jutunk el i. sz. 49 tavaszáig (Csel 13:1–14:28).

22. Hogyan állapíthatjuk meg Pál apostol két, a Galátzia 1. és 2. fejezetében említett jeruzsálemi útjának időpontját?

22 Galátzia 1. és 2. fejezetében levő feljegyzés valószínűleg ehhez az időszámításhoz kapcsolódik. Pál itt arról beszél, hogy megtérése után kétszer járt Jeruzsálemben különleges célból, először a megtérése után „három évvel”, másodszor pedig „tizennégy év múltán” (Gal 1:17, 18; 2:1). Ha az akkori gyakorlatnak megfelelően az itt megadott éveket sorszámnévnek vesszük, és ha Pál megtérése már az apostolok idejében megtörtént, amint arra a beszámoló utalni látszik, akkor a 3 évet és a 14 évet külön-külön 34-től 36-ig, illetve 36-tól 49-ig számíthatjuk.

23. Milyen bizonyítékunk van arra, hogy mind a Galátzia 2. fejezete, mind a Cselekedetek 15. fejezete Pál i. sz. 49-ben tett jeruzsálemi látogatására utal?

23 Pálnak a Galátziabeliekhoz írott levélben említett második jeruzsálemi látogatása feltehetőleg a körülmetélkedés kérdésével volt kapcsolatos, mivel azt olvassuk Titusról, aki Pált elkísérte, hogy nem kellett körülmetéltetnie magát. Ha ez megfelel a Cselekedetek 15:1–35-ben olvasható látogatásnak, amelynek célja a körülmetélkedés kérdésében hozandó határozat volt, akkor i. sz. 49 éppen beleillik Pál első és második misszionárius körútja közé. Ezenkívül a Galátzia 2:1–10 szerint Pál felhasználta ezt az alkalmat arra, hogy a jeruzsálemi gyülekezet „kimagasló férfiai előtt” feltárja az általa hirdetett jó üzenetet, hogy ’futása ne legyen hiábavaló’. Ez szintén olyan dolog, amit logikusan csak az első misszionárius körútjáról való beszámolója után tehetett meg. Pál egy „kinyilatkoztatás hatására” tette ezt a látogatást Jeruzsálemben.

24. Mikorra esik Pál második misszionáriusi utazása, és miért nem fér kétség ahhoz, hogy nem juthatott el Korinthusba i. sz. 50 vége előtt?

24 Pál második misszionárius útja i. sz. 49-től 52-ig. Pál Jeruzsálemből való visszatérése után a szíriai Antiochiában maradt egy ideig, ezért ott-tartózkodásának jócskán bele kellett nyúlnia 49 nyarába, majd onnan indult el második körútjára (Csel 15:35, 36). Ez az út sokkal hosszabb volt, mint az első, ezért a telet Kis-Ázsiában kellett töltenie. A macedóniaiak hívására válaszolva feltehetőleg i. sz. 50 tavaszán kelt át Európába. Ezután Filippiben, Thessalonikában, Béreában és Athénban prédikált és szervezett új gyülekezeteket. Időszámításunk szerint 50 őszén, egy körülbelül 2090 km hosszú, többnyire gyalogosan megtett út után Korinthusba, Akhája tartományába is eljutott, (Csel 16:9, 11, 12; 17:1, 2, 10, 11, 15, 16; 18:1). A Cselekedetek 18:11 szerint Pál 18 hónapig, azaz 52 elejéig tartózkodott ott. A tél elmúltával Pál Efézuson keresztül Caesareába hajózott. Miután felment, nyilván Jeruzsálembe, a gyülekezet üdvözlésére, visszatért a szíriai Antiochiába, kiindulási állomására, valószínűleg 52 nyarán (Csel 18:12–22). *

25. a) Hogyan támogatja a régészet azt a nézetet, amely szerint Pál első korinthusi látogatása i. sz. 50–52-re tehető? b) Hogyan erősíti meg ezt az a tény, hogy Akvila és Priscilla „nemrég jött meg Itáliából”?

25 Az archeológiai feltárás megerősíti Pál első korinthusi látogatásának 50–52-es időpontját. Egy felirattöredéken Claudius császárnak a görögországi delphoiak részére kiadott rendeletében a következő szavak olvashatók: „[Lucius Ju]nius Gallió . . . Proconsul”. A történészek egyetértenek abban, hogy a 26-os szám, amely szintén feltűnik a szövegben, Claudius huszonhatodik alkalommal történő császárrá kiáltására utal. Más feliratok azt mutatják, hogy Claudius huszonhetedik alkalommal való császárrá kiáltása i. sz. 52. augusztus elseje előtt történt. A prokonzulság időtartama egy év volt és a nyár elejével kezdődött. Így Gallió akhájai prokonzulságának éve minden bizonnyal 51 nyarától 52 nyaráig tartott. „Most, amikor Gallió volt Akhája prokonzulja, a zsidók egy akarattal fellázadtak Pál ellen és a törvényszékre vitték.” Amikor Gallió felmentette Pált, az apostol „még néhány napig” ott maradt és csak azután hajózott Szíriába (Csel 18:11, 12, 17, 18). Mindez amellett szól, hogy az 52-es év tavaszán ért véget Pál 18 hónapi korinthusi tartózkodása. Az időpont meghatározására szolgáló másik adat abban a megállapításban található, miszerint Pál, amikor Korinthusba érkezett, talált „egy bizonyos Akvila nevű pontuszi származású zsidót, aki nemrégen jött Itáliából feleségével, Priscillával együtt, mivel Claudius elrendelte, hogy minden zsidó távozzék Rómából” (Csel 18:2). Az V. század elején élt történész, Paulus Orosius szerint Claudius az uralkodásának kilencedik évében, i. sz. 49-ben vagy 50-ben adta ki ezt a kiutasító rendeletet. Akvila és Priscilla tehát még ez év ősze előtt eljuthatott Korinthusba, s ez lehetővé tette, hogy Pál 50 őszétől 52 tavaszáig ott maradjon. *

26. Milyen dátumok jelzik Pál harmadik misszionáriusi utazásának egymás után következő szakaszait?

26 Pál harmadik misszionárius útja i. sz. 52–56-ig. A szíriai Antiochiában eltöltött „egy bizonyos idő” után Pál útra kelt Kis-Ázsiába és valószínűleg 52–53 telén érkezett meg Efézusba (Csel 18:23; 19:1). Pál először ’három hónapot’, azután ’két évet’ töltött Efézusban és közben tanított, majd utána elindult Macedóniába (Csel 19:8–10). Később arra emlékeztette az efézusi felvigyázókat, hogy „három évig” szolgált közöttük. Ez azonban valószínűleg kerekített szám (Csel 20:31). Úgy tűnik, Pál 55 elején, „Pünkösd” után hagyta el Efézust, majd egészen a görögországi Korinthusig utazott, hogy ott töltsön három hónapot. Később ismét észak felé vette az irányt, s az 56-os Pászka ünnepre eljutott egészen Filippiig. Innen hajózott Tróás és Milétosz közbeiktatásával Caesareába, majd felment Jeruzsálembe, ahová 56 Pünkösdjére érkezett meg * (1Kor 16:5–8; Csel 20:1–3, 6, 15, 16; 21:8, 15–17).

27. Hogyan állapítható meg a Pál első római bebörtönzésének végéig bekövetkezett események időpontja?

27 Befejező évek: i. sz. 56–100. Pált nem sokkal Jeruzsálembe érkezése után letartóztatták, Caesareába vitték és ott őrizetben tartották két évig, egészen addig, amíg Félix helyébe Festus kormányzó került (Csel 21:33; 23:23–35; 24:27). Festus érkezésének időpontja és Pál ezt követő római útjának kezdete i. sz. 58-ban volt. * Az utazás egy hajótörés és a Málta szigetén töltött tél után i. sz. 59-ben fejeződött be. A beszámolóból az tűnik ki, hogy Pál két évig volt fogságban Rómában, azaz 61-ig, és ezalatt állandóan tanított és prédikált (Csel 27:1; 28:1, 11, 16, 30, 31).

28. Hogyan jelölhetnénk meg logikus sorrendben Pál életének utolsó eseményeit?

28 Jóllehet a Cselekedetek könyvének történeti beszámolója nem visz bennünket 61-nél tovább, utalásokat találunk arra, hogy Pált szabadon bocsátották, utána tovább folytatta misszionáriusi tevékenységét, elutazva Kréta szigetére, Görögországba és Macedóniába. Hogy eljutott-e Spanyolországig, azt nem tudni. Feltehetőleg Néró uralkodása idején szenvedett mártírhalált, nem sokkal i. sz. körülbelül 65-ben történt utolsó római bebörtönzése után. A világi történelemkönyvek 64 júliusára teszik Róma felgyújtásának időpontját. Ezután kezdődött Néró keresztényüldözése. Pál „láncokban” töltött fogsága, majd később kivégzése logikusan ebbe az időszakba illik bele (2Tim 1:16; 4:6, 7).

29. Mikor ért véget az apostoli korszak, és milyen bibliai könyvek megírásával zárult le az?

29 János apostol öt könyvének megírása a Domitianus császár által kirobbantott üldözés idejének a végére tehető. Ez a császár állítólag úgy viselkedett uralkodásának utolsó három évében, mint egy őrült. Domitianus 81-től 96-ig uralkodott. János Pátmosz szigetén töltött száműzetése idején írta a Jelenések könyvét, körülbelül 96-ban. * Evangéliumát és három levelét szabadulása után írta Efézusból vagy ennek szomszédságából. Ez az utolsó apostol i. sz. 100 táján halt meg.

30. Milyen haszna van számunkra a bibliai kronológia tanulmányozásának?

30 Láthatjuk tehát, hogy ha párhuzamba állítjuk a világi történelmi eseményeket a Biblia kronológiájával és jövendöléseivel, az nagy segítségünkre van abban, hogy még pontosabban elhelyezzük a bibliai eseményeket az idő sodrában. A bibliai kronológia összhangja tovább növeli bizalmunkat a Szent Iratok mint Isten Szava iránt.

[Lábjegyzetek]

^ 4. bek. E fejezet tanulmányozásánál segíthet az Insight on the Scriptures (Éleslátás az Írásokból) című könyv 1. kötetének 458–467. oldala.

^ 9. bek. Ábrahámnak az Eufráteszen való átkelése után 25 év telt el Izsák születéséig; majd Jákob születéséig 60 év; Jákob 130 éves volt, amikor lement Egyiptomba (1Móz 12:4; 21:5; 25:26; 47:9).

^ 13. bek. 1990-ben 6015 évből kell kivonnunk az eltelt időt.

^ 14. bek. Ébredjetek!, 88/2, 11–30. oldal, 1972. április 8., 5–20. oldal [angolban].

^ 16. bek. Insight on the Scriptures (Éleslátás az Írásokból), 2. kötet, 57., 58. oldal.

^ 17. bek. Az Őrtorony, 1976, 247. oldal; 1959, 489–492. oldal [angolban].

^ 18. bek. Insight on the Scriptures (Éleslátás az Írásokból), 2. kötet, 614–616. oldal.

^ 19. bek. Insight on the Scriptures (Éleslátás az Írásokból), 2. kötet, 899–904. oldal.

^ 20. bek. The Encyclopædia Britannica, 1987, 5. kötet, 880. oldal.

^ 21. bek. Insight on the Scriptures (Éleslátás az Írásokból), 2. kötet, 747. oldal.

^ 24. bek. Insight on the Scriptures (Éleslátás az Írásokból), 2. kötet, 747. oldal.

^ 25. bek. Insight on the Scriptures (Éleslátás az Írásokból), 1. kötet, 746., 886. oldal.

^ 26. bek. Insight on the Scriptures (Éleslátás az Írásokból), 2. kötet, 747. oldal.

^ 27. bek. Young: Analytical Concordance to the Bible, 342. oldal, „Festus” címszó alatt.

^ 29. bek. Albert Barnes: Notes on the Book of Revelation, 1852, xxix. és xxx. oldal.

[Tanulmányozási kérdések]

[Táblázat a 287–290. oldalon]

JÉZUS FÖLDI ÉLETÉNEK FŐBB ESEMÉNYEI – Időrendi sorrendben, a négy evangélium beszámolója szerint

Rövidítések: u. = „után”; kb. = „körül” vagy „körülbelül”

Idő Hely Esemény

Jézus szolgálatának kezdetéig

i. e. 3 Jeruzsálem, Alámerítő János születésének

templom bejelentése Zakariásnak

Lk 1:5–25

i. e. Názáret; Jézus születésének bejelentése

kb. 2 Júdea Máriának, aki meglátogatja

Erzsébetet Lk 1:26–56

i. e. 2 Júdeai Alámerítő János születése;

hegyvidék későbbi pusztai élete

Lk 1:57–80

i. e. 2 Betlehem Jézus születése (a Szó, aki által

kb. minden más létrejött) Ábrahám

okt. 1. és Dávid leszármazottjaként

Mt 1:1–25 Lk 2:1–7

Jn 1:1–5, 9–14

Közel Egy angyal bejelenti a jó hírt;

Betlehemhez pásztorok látogatják meg a

csecsemőt Lk 2:8–20

Betlehem; Jézus körülmetélése (8. nap),

Jeruzsálem bemutatása a templomban (40. nap után)

Lk 2:21–38

i. e. 1 Jeruzsálem; Csillagjósok; menekülés Egyiptomba;

vagy Betlehem; csecsemők meggyilkolása; Jézus

i. sz. 1 Názáret visszatérése Mt 2:1–23

Lk 2:39, 40

i. sz. 12 Jeruzsálem A tizenkét éves Jézus a

Pászkaünnepen; hazatérése

Lk 2:41–52

29 Puszta, Alámerítő János szolgálata

tavasza Jordán Mt 3:1–12 Mk 1:1–8 Lk 3:1–18

Jn 1:6–8, 15–28

Jézus szolgálatának kezdete

29 ősze Jordán folyó Jézus alámerítkezése és felkenetése;

emberként született Dávid vonalán,

de Isten Fiának jelentetett ki

Mt 3:13–17 Mk 1:9–11

Lk 3:21–38 Jn 1:32–34

Júdeai Jézus böjtölése és megkísértése

pusztaság Mt 4:1–11 Mk 1:12, 13

Lk 4:1–13

Betánia, a  Alámerítő János tanúskodása

Jordánon túl Jézusról Jn 1:15, 29–34

A Felső- Jézus első tanítványai

Jordán völgye Jn 1:35–51

A galileai Jézus első csodája; ellátogat

Kána; Kapernaumba Jn 2:1–12

Kapernaum

30 Jeruzsálem Pászka-ünnep; kiűzi a kufárokat

Pászka a templomból Jn 2:13–25

Jeruzsálem Jézus beszélgetése Nikodémussal

Jn 3:1–21

Júdea; Énon Jézus tanítványai alámerítenek;

Jánosnak kisebbé kell lennie

Jn 3:22–36

Tibériás János bebörtönzése; Jézus Galileába

megy Mt 4:12; 14:3–5 Mk 1:14;

Mk 6:17–20 Lk 3:19, 20; 4:14

Jn 4:1–3

Sikár, Útban Galilea felé Jézus tanítja

Szamáriában a szamáriabelieket Jn 4:4–43

Jézus nagy galileai szolgálata

Galilea Először jelenti be: „Az egek

királysága elközelített”

Mt 4:17 Mk 1:14, 15

Lk 4:14, 15 Jn 4:44, 45

Názáret; Egy fiút meggyógyít; felolvassa

Kána; megbízatását; elvetik; Kapernaumba

Kapernaum megy Mt 4:13–16 Lk 4:16–31

Jn 4:46–54

Galileai- Simon és András, Jakab és János

tenger, közel elhívása Mt 4:18–22 Mk 1:16–20

Kapernaumhoz Lk 5:1–11

Kapernaum Egy démonost, Péter anyósát és még

másokat is meggyógyít

Mt 8:14–17 Mk 1:21–34

Lk 4:31–41

Galilea Első galileai körútja a most

elhívott négy tanítvánnyal

Mt 4:23–25 Mk 1:35–39

Lk 4:42, 43

Galilea Bélpoklost gyógyít; nagy tömeg

gyűlik Jézushoz Mt 8:1–4

Mk 1:40–45 Lk 5:12–16

Kapernaum Bénát gyógyít Mt 9:1–8 Mk 2:1–12

Lk 5:17–26

Kapernaum Máté elhívása; vámszedőkkel

vendégeskedik Mt 9:9–17

Mk 2:13–22 Lk 5:27–39

Júdea Júdeai zsinagógákban prédikál

Lk 4:44

31 Jeruzsálem Részt vesz az ünnepen; meggyógyít

Pászka egy embert; megdorgálja a farizeuso-

kat Jn 5:1–47

Jeruzsálemből Tanítványok kalásztépése Sabbath-

visszatérőben napon Mt 12:1–8 Mk 2:23–28

(?) Lk 6:1–5

Galilea; Sabbath-napon meggyógyítja egy beteg

Galileai- kezét; visszavonul a tengerpartra;

tenger gyógyít Mt 12:9–21 Mk 3:1–12

Lk 6:6–11

Kapernaumhoz Kiválasztja a tizenkettőt apostolnak

közeli hegység Mk 3:13–19 Lk 6:12–16

Kapernaumhoz Hegyi beszéd Mt 5:1–7:29

közel Lk 6:17–49

Kapernaum Meggyógyítja egy katonatiszt szolgá-

ját Mt 8:5–13 Lk 7:1–10

Nain Feltámasztja az özvegy fiát

Lk 7:11–17

Galilea A börtönben levő János a tanítványa-

it Jézushoz küldi Mt 11:2–19

Lk 7:18–35

Galilea Megfeddett városok; kinyilatkoztatá-

sa a gyermekeknek; örömteli iga

Mt 11:20–30

Galilea Egy bűnös nő megkeni Jézus lábát;

példázat az adósokról Lk 7:36–50

Galilea A második galileai prédikáló körút

a tizenkettővel Lk 8:1–3

Galilea Ördöngös meggyógyítása; Jézust

Belzebubbal való szövetséggel

vádolják Mt 12:22–37 Mk 3:19–30

Galilea Írástudók és farizeusok jelt kérnek

Mt 12:38–45

Galilea Krisztus tanítványai az ő közeli

rokonai Mt 12:46–50 Mk 3:31–35

Lk 8:19–21

Galileai- Példázat: a magvetőről, a konkolyról

tenger és másokról; magyarázatok

Mt 13:1–53 Mk 4:1–34 Lk 8:4–18

Galileai- A vihar lecsendesítése a tavon való

tenger átkeléskor Mt 8:18, 23–27

Mk 4:35–41 Lk 8:22–25

Gadara, Két ördöngös meggyógyítása; a démo-

a Galileai- nok megszállják a disznócsordát

tengertől Mt 8:28–34 Mk 5:1–20

DK-re Lk 8:26–39

Valószínűleg Jairus leányának feltámasztása;

Kapernaum egy nő meggyógyítása Mt 9:18–26

Mk 5:21–43 Lk 8:40–56

Kapernaum (?) Meggyógyít két vakot és egy ördögtől

megszállott némát Mt 9:27–34

Názáret Meglátogatja azt a várost, ahol

nevelkedett, de újra elvetik

Mt 13:54–58 Mk 6:1–6

Galilea A harmadik galileai körút

kiterjesztése az apostolok

kiküldése révén Mt 9:35–11:1

Mk 6:6–13 Lk 9:1–6

Tibériás Alámerítő János lefejezése;

Heródes bűnös félelme Mt 14:1–12

Mk 6:14–29 Lk 9:7–9

32 Kapernaum (?); Az apostolok visszatérnek a

Pászka a Galileai- prédikáló körútról; megvendégelnek

táján tenger ÉK-i ötezer embert Mt 14:13–21

(János oldala Mk 6:30–44 Lk 9:10–17

Jn 6:4) Jn 6:1–13

A Galileai- Kísérlet Jézus megkoronázására;

tenger ÉK-i Jézus a tengeren jár; gyógyít

oldala; Mt 14:22–36 Mk 6:45–56

Genezáret Jn 6:14–21

Kapernaum Magát ’az élet kenyerének’ nevezi;

sok tanítvány elhagyja őt

Jn 6:22–71

32 a Valószínűleg A hagyományok érvénytelenné teszik

Pászka Kapernaum Isten Szavát Mt 15:1–20

után Mk 7:1–23 Jn 7:1

Fönícia; Tíruszhoz, Szidónhoz közel; majd

Dekapolis Dekapolisban; négyezer ember

megvendégelése Mt 15:21–38

Mk 7:24–8:9

Magdala A szadduceusok és a farizeusok újra

jelt kérnek Mt 15:39–16:4

Mk 8:10–12

A Galileai- Figyelmeztetés a farizeusok kovásza

tenger ÉK-i ellen; egy vak meggyógyítása

oldala; Mt 16:5–12 Mk 8:13–26

Betsaida

Caesarea- Jézus a Messiás; előre bejelenti

Filippi saját halálát és feltámadását

Mt 16:13–28 Mk 8:27–9:1

Lk 9:18–27

Valószínűleg Elváltozás Péter, Jakab és János

a Hermon-hegy előtt Mt 17:1–13 Mk 9:2–13

Lk 9:28–36

Caesarea- Jézus meggyógyít egy ördöngöst, akit

Filippi a tanítványok nem tudtak

meggyógyítani Mt 17:14–20

Mk 9:14–29 Lk 9:37–43

Galilea Jézus újra bejelenti a halálát és

a feltámadását Mt 17:22, 23

Mk 9:30–32 Lk 9:43–45

Kapernaum Adópénz előteremtése csodálatos

módon Mt 17:24–27

Kapernaum A legnagyobb a Királyságban;

a nehézségek elrendezése;

könyörületesség Mt 18:1–35

Mk 9:33–50 Lk 9:46–50

Galilea; Galileából felmegy a Sátrak Ünnepé-

Szamária re; mindent félretesz a prédikáló-

szolgálat érdekében Mt 8:19–22

Lk 9:51–62 Jn 7:2–10

Jézus későbbi szolgálata Júdeában

32 Jeruzsálem Jézus nyilvánosan tanít a Sátrak

Sátrak Ünnepén Jn 7:11–52

Ünnepe

Jeruzsálem Tanítás az ünnep után; vakot gyógyít

Jn 8:12–9:41

Valószínűleg A 70 tanítvány kiküldése; visszaté-

Júdea rése, beszámolója Lk 10:1–24

Júdea; Beszél az irgalmas szamaritánusról;

Betánia Mária és Márta otthonában

Lk 10:25–42

Valószínűleg Újra tanítja a mintaimát; állhata-

Júdea tosság a kérésben Lk 11:1–13

Valószínűleg Elutasítja a hamis vádat; kárhoztat-

Júdea ja az akkori nemzedéket

Lk 11:14–36

Valószínűleg A farizeusok asztalánál Jézus

Júdea leleplezi a képmutatókat

Lk 11:37–54

Valószínűleg Beszélgetés Isten gondoskodásáról;

Júdea a hű sáfárról Lk 12:1–59

Valószínűleg Sabbath-napon meggyógyít egy

Júdea nyomorék asszonyt; három példázat

Lk 13:1–21

32 Jeruzsálem Jézus a Templomszentelési Ünnepen;

Templom- Jó Pásztor Jn 10:1–39

szentelési

Ünnep

Jézus későbbi szolgálata a Jordán

keleti részén

A Jordánon túl Sokan hisznek Jézusban Jn 10:40–42

Perea Jeruzsálem felé haladtában

(a Jordánon tanít a városokban és falvakban

túl) Lk 13:22

Perea A Királyságba való bemenetel;

Heródes fenyegetése; a ház pusztán

hagyatása Lk 13:23–35

Valószínűleg Alázatosság; példázat a menyegzői

Perea vacsoráról Lk 14:1–24

Valószínűleg A Krisztus követésével járó költsé-

Perea gek felmérése Lk 14:25–35

Valószínűleg Példázatok: elveszett juh, elveszett

Perea pénz, tékozló fiú Lk 15:1–32

Valószínűleg Példázatok: hamis sáfár, a gazdag

Perea ember és Lázár Lk 16:1–31

Valószínűleg Megbocsátás és hit; haszontalan

Perea szolgák Lk 17:1–10

Betánia Jézus feltámasztja Lázárt a halálból

Jn 11:1–46

Jeruzsálem; Kaifás tanácsa Jézus ellen;

Efraim Jézus visszavonul Jn 11:47–54

Szamária; Szamárián és Galileán keresztül

Galilea gyógyít és tanít Lk 17:11–37

Szamária Példázatok: a makacs özvegyasszony,

vagy a farizeus és a vámszedő

Galilea Lk 18:1–14

Perea Pereán átvágva irányt változtat;

tanítása a válást illetően

Mt 19:1–12 Mk 10:1–12

Perea Jézus fogadja és megáldja a

kisgyermekeket Mt 19:13–15

Mk 10:13–16 Lk 18:15–17

Perea A gazdag ifjú; példázat a

szőlőmunkásokról Mt 19:16–20:16

Mk 10:17–31 Lk 18:18–30

Valószínűleg Jézus harmadszor jelenti be a

Perea halálát és feltámadását

Mt 20:17–19 Mk 10:32–34

Lk 18:31–34

Valószínűleg Kérés Jakab és János helyére

Perea vonatkozóan a Királyságban

Mt 20:20–28 Mk 10:35–45

Jerikó Jerikón áthaladva meggyógyít két

vakot; meglátogatja Zákeust;

példázat a tíz mináról

Mt 20:29–34 Mk 10:46–52

Lk 18:35–19:28

Jézus utolsó szolgálata

Jeruzsálemben

33. ni- Betánia Jézus hat nappal a Pászka-ünnep

szán 8. előtt Betániába érkezik

Jn 11:55–12:1

niszán 9. Betánia Lakoma a leprás Simon házában; Mária

megkeni Jézust; a zsidók eljönnek,

hogy lássák Jézust és Lázárt

Mt 26:6–13 Mk 14:3–9

Jn 12:2–11

Betánia– Krisztus diadalmas bevonulása

Jeruzsálem Jeruzsálembe Mt 21:1–11, 14–17

Mk 11:1–11 Lk 19:29–44

Jn 12:12–19

niszán Betánia– A terméketlen fügefa megátkozása;

10. Jeruzsálem a templom második megtisztítása

Mt 21:18, 19, 12, 13

Mk 11:12–17 Lk 19:45, 46

Jeruzsálem A főpapok és írástudók Jézus

megöletését tervezik

Mk 11:18, 19 Lk 19:47, 48

Jeruzsálem Beszélgetés a görögökkel; a zsidók

hitetlensége Jn 12:20–50

niszán Betánia– A terméketlen fügefa kiszáradt

11. Jeruzsálem Mt 21:19–22 Mk 11:20–25

Jeruzsálem, Kétségbe vonják Krisztus hatalmát;

templom a két fiúról szóló példázat

Mt 21:23–32 Mk 11:27–33

Lk 20:1–8

Jeruzsálem, A gonosz szőlőmunkásokról szóló

templom példázat, menyegzői lakoma

Mt 21:33–22:14 Mk 12:1–12

Lk 20:9–19

Jeruzsálem, Az adófizetés kérdése, a feltámadás,

templom a parancsolat Mt 22:15–40

Mk 12:13–34 Lk 20:20–40

Jeruzsálem, Jézus kérdése, amivel elejét veszi,

templom hogy a Messiás eljöveteléről

faggassák Mt 22:41–46

Mk 12:35–37 Lk 20:41–44

Jeruzsálem, Az írástudók és farizeusok sértő

templom kifejezései Mt 23:1–39

Mk 12:38–40 Lk 20:45–47

Jeruzsálem, Az özvegy adománya

templom Mk 12:41–44 Lk 21:1–4

Olajfák Jeruzsálem elestének megjövendölése,

hegye Jézus jelenléte, a dolgok

rendszerének vége Mt 24:1–51

Mk 13:1–37 Lk 21:5–38

Olajfák Példázatok: a tíz szűzről,

hegye a tálentumokról, a juhokról

és a kecskékről Mt 25:1–46

niszán Jeruzsálem A vallási vezetők Jézus halálára

12. szövetkeznek Mt 26:1–5

Mk 14:1, 2 Lk 22:1, 2

Jeruzsálem Júdás Jézus elárulásáról tárgyal

a papokkal Mt 26:14–16

Mk 14:10, 11 Lk 22:3–6

niszán Jeruzsálem Intézkedések a Pászka megünneplésére

13. és környéke Mt 26:17–19 Mk 14:12–16

(csütörtök Lk 22:7–13

délután)

niszán Jeruzsálem A Pászka-vacsora elfogyasztása

14. a tizenkettővel Mt 26:20, 21

Mk 14:17, 18 Lk 22:14–18

Jeruzsálem Jézus megmossa az apostolok lábait

Jn 13:1–20

Jeruzsálem Jézus leleplezi az őt eláruló

Júdást, aki távozik

Mt 26:21–25 Mk 14:18–21

Lk 22:21–23 Jn 13:21–30

Jeruzsálem Emlékvacsora bevezetése a

tizeneggyel Mt 26:26–29

Mk 14:22–25 Lk 22:19, 20, 24–30

[1Kor 11:23–25]

Jeruzsálem Jézus megjövendöli, hogy Péter

megtagadja őt, az apostolok pedig

szétfutnak majd Mt 26:31–35

Mk 14:27–31 Lk 22:31–38

Jn 13:31–38

Jeruzsálem A Segítő; a kölcsönös szeretet;

a nyomorúság; Jézus imája

Jn 14:1–17:26

Getsemáne Haláltusa a kertben; Jézus elárulása

és elfogása Mt 26:30, 36–56

Mk 14:26, 32–52 Lk 22:39–53

Jn 18:1–12

Jeruzsálem Kihallgatás Annás előtt; tárgyalás

Kaifás és a Szanhedrin előtt;

Péter tagadása Mt 26:57–27:1

Mk 14:53–15:1 Lk 22:54–71

Jn 18:13–27

Jeruzsálem Az áruló Júdás felakasztja magát

Mt 27:3–10 [Csel 1:18, 19]

Jeruzsálem Kihallgatás Pilátus, majd Heródes

előtt, azután újra Pilátusnál

Mt 27:2, 11–14 Mk 15:1–5

Lk 23:1–12 Jn 18:28–38

Jeruzsálem Jézust halálra adják, miután Pilátus

megpróbálja szabadlábra helyezni

Mt 27:15–30 Mk 15:6–19

Lk 23:13–25 Jn 18:39–19:16

(péntek Golgota, Jézus meghal a kínoszlopon; az ezt

délután Jeruzsálem kísérő események Mt 27:31–56

kb. 3 óra) Mk 15:20–41 Lk 23:26–49

Jn 19:16–30

Jeruzsálem Jézus testét leveszik a kínoszlopról

és eltemetik Mt 27:57–61

Mk 15:42–47 Lk 23:50–56

[23:50–57, Károli] Jn 19:31–42

niszán Jeruzsálem A papok és farizeusok őrséget

15. állítanak a sírhoz Mt 27:62–66

niszán Jeruzsálem Jézus feltámadása és a nap eseményei

16. és környéke Mt 28:1–15 Mk 16:1–8

Lk 24:1–49 Jn 20:1–25

niszán Jeruzsálem; Jézus többszöri megjelenése

16. után Galilea Mt 28:16–20 [1Kor 15:5–7]

[Csel 1:3–8] Jn 20:26–21:25

ijár 25. Olajfák hegye, Jézus égbe menetele a feltámadása

Betánia utáni 40. napon [Csel 1:9–12]

mellett Lk 24:50–53

Kérdések a „Jézus földi életének főbb eseményei” című táblázathoz:

a) Nevezz meg néhány kiemelkedő eseményt Jézus szolgálatából, Alámerítő János bebörtönzésének idejéig!

b) Határozd meg a következő események helyét és évét: 1. Simon és András, Jakab és János elhívása; 2. a tizenkét apostol kiválasztása; 3. a hegyi beszéd; 4. az elváltozás; 5. Lázár feltámasztása; 6. Jézus látogatása Zákeus házában!

c) Nevezd meg Jézus néhány kiemelkedő csodáját! Mikor és hol történtek azok?

d) Melyek azok a Jézusra vonatkozó főbb események, amelyek i. sz. 33 niszán hó 8-tól 16-ig történtek?

e) Milyen kiemelkedő szemléltetéseket használt Jézus földi szolgálata alatt?

[Táblázat a 294–297. oldalon]

KIEMELKEDŐ TÖRTÉNELMI DÁTUMOK TÁBLÁZATA

Betűjelek: „e.” = előtt; „u.” = után; „kb.” = körülbelül.

Időpont Esemény Utalás

i. e. 4026 Ádám teremtése 1Móz 2:7

i. e. 4026 u. Szövetségkötés Édenben, első 1Móz 3:15

jövendölés

i. e. 3896 e. Káin megöli Ábelt 1Móz 4:8

i. e. 3896 Sét születése 1Móz 5:3

i. e. 3404 Az igaz Énókh születése 1Móz 5:18

i. e. 3339 Matuzsálem születése 1Móz 5:21

i. e. 3152 Lámek születése 1Móz 5:25

i. e. 3096 Ádám halála 1Móz 5:5

i. e. 3039 Énókh elragadtatása; 1Móz 5:23, 24;

prófétálási korszakának vége Júd 14

i. e. 2970 Noé születése 1Móz 5:28, 29

i. e. 2490 Isten kijelentése az 1Móz 6:3

emberiséggel kapcsolatban

i. e. 2470 Jáfet születése 1Móz 5:32; 9:24; 10:21

i. e. 2468 Sém születése 1Móz 7:11; 11:10

i. e. 2370 Matuzsálem halála 1Móz 5:27

Az áradat vizei esni kezdenek 1Móz 7:6, 11

(ősszel)

i. e. 2369 Szövetségkötés a Vízözön után 1Móz 8:13; 9:16

i. e. 2368 Arpaksád születése 1Móz 11:10

i. e. 2269 u. Bábel tornyának építése 1Móz 11:4

i. e. 2020 Noé halála 1Móz 9:28, 29

i. e. 2018 Ábrahám születése 1Móz 11:26, 32; 12:4

i. e. 1943 Ábrahám, útban Kánaán felé, 1Móz 12:4, 7;

átkel az Eufráteszen; 2Móz 12:40;

Isten szövetséget köt Gal 3:17

Ábrahámmal;

a törvényszövetségig tartó

430 éves korszak kezdete

i. e. 1933 e. Lót menekülése; Ábrahám 1Móz 14:16, 18; 16:3

meglátogatja Melkisédeket

i. e. 1932 Izmael születése 1Móz 16:15, 16

i. e. 1919 A körülmetélkedés szövetsége 1Móz 17:1, 10, 24

Szodoma és Gomorra ítélete 1Móz 19:24

i. e. 1918 Izsák, az igazi örökös 1Móz 21:2, 5;

születése; a ’körülbelül Csel 13:17–20

450 év’ kezdete

i. e. 1913 Izsák elválasztása; Izmael 1Móz 21:8; 15:13;

elbocsátása; a 400 éves Csel 7:6

sanyarúság kezdete

i. e. 1881 Sára halála 1Móz 17:17; 23:1

i. e. 1878 Izsák és Rebeka házassága 1Móz 25:20

i. e. 1868 Sém halála 1Móz 11:11

i. e. 1858 Ézsau és Jákob születése 1Móz 25:26

i. e. 1843 Ábrahám halála 1Móz 25:7

i. e. 1818 Ézsau házasságot köt az első 1Móz 26:34

két feleséggel

i. e. 1795 Izmael halála 1Móz 25:17

i. e. 1781 Jákob Háránba menekül; 1Móz 28:2, 13, 19

látomása Bételben

i. e. 1774 Jákob feleségül veszi Leát és 1Móz 29:23–30

Ráhelt

i. e. 1767 József születése 1Móz 30:23, 24

i. e. 1761 Jákob visszatér Háránból 1Móz 31:18, 41

Kánaán földjére

i. e. Jákob egy angyallal birkózik; 1Móz 32:24–28

kb. 1761 neve Izrael lesz

i. e. 1750 Józsefet rabszolgaként eladják 1Móz 37:2, 28

a testvérei

i. e. 1738 Izsák halála 1Móz 35:28, 29

i. e. 1737 József Egyiptom miniszterelnöke 1Móz 41:40, 46

lesz

i. e. 1728 Jákob egész családjával 1Móz 45:6; 46:26; 47:9

Egyiptomba költözik

i. e. 1711 Jákob halála 1Móz 47:28

i. e. 1657 József halála 1Móz 50:26

i. e. 1613 e. Jób próbája Jób 1:8; 42:16

i. e. 1600 u. Egyiptom első világhatalommá 2Móz 1:8

lesz

i. e. 1593 Mózes születése 2Móz 2:2, 10

i. e. 1553 Mózes megmentőnek ajánlkozik; 2Móz 2:11, 14, 15;

Midián földjére menekül Csel 7:23

i. e. Mózes az égő csipkebokornál 2Móz 3:2

kb. 1514

i. e. 1513 Pászka-ünnep; az izraeliták 2Móz 12:12;

elhagyják Egyiptomot; 14:27, 29, 30;

a vörös-tengeri szabadítás;

Egyiptom hatalmának megingása;

a 400 éves sanyarúság vége 1Móz 15:13, 14

A törvényszövetség megkötése 2Móz 24:6–8

a Sínai-hegynél (a Hóreben)

Az ábrahámi szövetségtől Gal 3:17;

számított 430 éves korszak 2Móz 12:40

vége

Mózes összeállítja a Genezist Ján 5:46

a pusztában; elkezdődik

a Biblia írása

i. e. 1512 A sátorépítés befejeződése 2Móz 40:17

Az ároni papság beiktatása 3Móz 8:34–36

Mózes befejezi az Exodust és 3Móz 27:34;

a Leviticust 4Móz 1:1

i. e. Mózes befejezi a Jób könyvét Jób 42:16, 17

kb. 1473

i. e. 1473 Mózes befejezi a Numerit Moáb 4Móz 35:1; 36:13

síkságán

Szövetségkötés Izraellel 5Móz 29:1

a Moáb földjén

Mózes megírja a Deuteronomiumot 5Móz 1:1, 3

Mózes meghal a Nébó-hegyen, 5Móz 34:1, 5, 7

Moáb földjén

Izrael belép Kánaán földjére Józs 4:19

Józsué vezetése alatt

i. e. 1467 A föld nagyobb része meghódításának Józs 11:23; 14:7,

a vége; a Cselekedetek 13:17–20. 10–15

versben említett ’körülbelül

450 év’ vége

i. e. Józsué könyvének befejezése Józs 1:1; 24:26

kb. 1450

Józsué halála Józs 24:29

i. e. 1117 Sámuel felkeni Sault Izrael 1Sám 10:24;

királyává Csel 13:21

i. e. 1107 Dávid születése Betlehemben 1Sám 16:1

i. e. Sámuel befejezi a Bírák könyvét Bír 21:25

kb. 1100

i. e. Sámuel befejezi a Ruth könyvét Ruth 4:18–22

kb. 1090

i. e. Sámuel első könyvének 1Sám 31:6

kb. 1078 befejezése

i. e. 1077 Dávid Júda királya lesz 2Sám 2:4

Hebronban

i. e. 1070 Dávid az egész Izrael királya 2Sám 5:3–7

lesz; beveszi és fővárosává

teszi Jeruzsálemet

i. e. 1070 u. A szövetségládát Jeruzsálembe 2Sám 6:15; 7:12–16

hozzák; Isten megköti Dáviddal

a királyságra vonatkozó

szövetséget

i. e. Gád és Nátán befejezi Sámuel 2Sám 24:18

kb. 1040 második könyvét

i. e. 1037 Dávid után Salamon lesz Izrael 1Kir 1:39; 2:12

királya

i. e. 1034 Elkezdődik Salamon templomának 1Kir 6:1

építése

i. e. 1027 Befejeződik a templom építése 1Kir 6:38

Jeruzsálemben

i. e. Salamon megírja az Énekek Ének 1:1

kb. 1020 Énekét

i. e. 1000 e. Salamon befejezi a Prédikátor Préd 1:1

könyvét

i. e. 997 Roboám Salamon helyére lép; 1Kir 11:43;

a királyság kettészakad; Jeroboám 12:19, 20

mint Izrael királya kezd el

uralkodni

i. e. 993 Sisák betör Júdába és elrabolja 1Kir 14:25, 26

a templomi kincseket

i. e. 980 Abija (Abijah) követi Roboámot 1Kir 15:1, 2

a trónon mint Júda királya

i. e. 977 Abija után Asa lesz Júda 1Kir 15:9, 10

királya

i. e. Izrael trónján Nádáb kerül 1Kir 14:20

kb. 976 Jeroboám helyére

i. e. Nádáb utóda Baása Izrael 1Kir 15:33

kb. 975 trónján

i. e. Ela követi Baását Izrael trónján 1Kir 16:8

kb. 952

i. e. Ela trónutódja Zimri 1Kir 16:15

kb. 951 Zimrit Omri és Tibni követik 1Kir 16:21

Izrael trónján

i. e. Omri egyedül uralkodik mint 1Kir 16:22, 23

kb. 947 Izrael királya

i. e. Omri után Aháb lesz Izrael 1Kir 16:29

kb. 940 királya

i. e. 936 Asa után Jósafát lesz Júda 1Kir 22:41, 42

királya

i. e. Ahábot Aházia követi Izrael 1Kir 22:51, 52

kb. 919 trónján

i. e. Izraeli Jórám követi Aháziát 2Kir 3:1

kb. 917 a trónon

i. e. 913 Júdabeli Jórám ’királlyá lesz’ 2Kir 8:16, 17

Jósafáttal

i. e. Jórám után Aházia lesz Júda 2Kir 8:25, 26

kb. 906 királya

i. e. Atália királynő erőszakkal 2Kir 11:1–3

kb. 905 elfoglalja Júda trónját

Jórám után Jéhu lesz Izrael 2Kir 9:24, 27; 10:36

királya

i. e. 898 Aházia után Joás lesz Júda 2Kir 12:1

királya

i. e. 876 Jéhut Izrael trónján Joáház 2Kir 13:1

követi

i. e. Joáház után Joás lesz Izrael 2Kir 13:10

kb. 859 egyedüli királya

i. e. 858 Joást Amásia követi Júda 2Kir 14:1, 2

trónján

i. e. Joás után II. Jeroboám lesz 2Kir 14:23

kb. 844 Izrael királya

Jónás megírja a Jónás könyvét Jón 1:1, 2

i. e. 829 Uzziás (Azáriás) lép Amásia 2Kir 15:1, 2

júdabeli király helyére

i. e. Talán ekkor íródik Jóel könyve Jóel 1:1

kb. 820

i. e. Ámós befejezi az Ámós könyvét Ám 1:1

kb. 804

i. e. Zakariás lesz Izrael királya 2Kir 15:8

kb. 792 (6 hónapig)

i. e. Zakariást Sallum követi Izrael 2Kir 15:13, 17

kb. 791 trónján

Menáhem lesz Sallum trónutódja

Izraelben

i. e. Menáhemet Pekája követi Izrael 2Kir 15:23

kb. 780 trónján

i. e. Pekája trónutódja Izraelben 2Kir 15:27

kb. 778 Péka lesz

i. e. Ésaiás elkezdi jövendölését És 1:1; 6:1

kb. 778

i. e. 777 Uzziás (Azáriás) után Jótám 2Kir 15:32, 33

lesz Júda királya

i. e. Jótámot Aház követi Júda 2Kir 16:1, 2

kb. 761 trónján

i. e. Hóseás ’uralkodni kezd’ 2Kir 15:30

kb. 758 Izraelben

i. e. 745 Aház után Ezékiás lesz Júda 2Kir 18:1, 2

királya

i. e. 745 u. Hóseás befejezi a Hóseás Hós 1:1

könyvét

i. e. 740 Asszíria leigázza Izraelt, 2Kir 17:6, 13, 18

beveszi Szamáriát

i. e. 732 Szanherib betör Júda földjére 2Kir 18:13

i. e. 732 u. Ésaiás befejezi az Ésaiás És 1:1

könyvét

i. e. 717 e. Mikeás megírja a Mikeás könyvét Mik 1:1

i. e. kb. 717 Befejeződik a Példabeszédek Péld 25:1

könyvének összeállítása

i. e. 716 Ezékiás után Manassé lesz 2Kir 21:1

Júda királya

i. e. 661 Manassé trónutódja Júdában 2Kir 21:19

Ammon

i. e. 659 Ammont Jósiás követi Júda 2Kir 22:1

trónján

i. e. 648 e. Sofóniás megírja a Sofóniás Sof 1:1

könyvét

i. e. 647 Jeremiás parancsot kap Jer 1:1, 2, 9, 10

a prédikálásra

i. e. 632 e. Náhum befejezi a Náhum könyvét Náh 1:1

i. e. 632 Ninivét elfoglalják a káldeaiak Náh 3:7

és a médek

Babilon előtt most már szabad

az út, hogy harmadik

világhatalom legyen

i. e. 628 Joáház, Jósiás trónutódja 2Kir 23:31

uralkodik Júda felett

Joákim követi Joáházt Júda 2Kir 23:36

trónján

i. e. kb. 628 Habakuk befejezi a Habakuk Hab 1:1

könyvét

i. e. 625 Nebukadnezár (II.) Babilon Jer 25:1

királyává lesz; első

uralkodási éve i. e. 624-től

számítható

i. e. 620 Nebukadnezár hűbéres királlyá 2Kir 24:1

nevezi ki Joákimot

i. e. 618 Joákim után Joákin lesz Júda 2Kir 24:6, 8

királya

i. e. 617 Nebukadnezár Babilonba viszi Dán 1:1–4;

az első zsidó foglyokat

Sedékiás Júda királya lesz 2Kir 24:12–18

i. e. 613 Ezékiel elkezdi jövendölését Ez 1:1–3

i. e. 609 Nebukadnezár harmadízben jön 2Kir 25:1, 2

Júda ellen; ostromot kezd

Jeruzsálem ellen

i. e. 607 Az ötödik (ab) hónapban 2Kir 25:8–10;

lerombolják a templomot és Jer 52:12–14

Jeruzsálemet elpusztítják

A hetedik hónapban a zsidók 2Kir 25:25, 26;

elhagyják Júdát; elkezdődik Luk 21:24

a „nemzetek meghatározott

ideje”

Jeremiás megírja a Jeremiás Sir bemutatása LXX

siralmait

i. e. kb. 607 Abdiás megírja az Abdiás Abd 1

könyvét

i. e. kb. 591 Ezékiel befejezi az Ezékiel Ez 40:1; 29:17

könyvét

i. e. 580 Befejeződik a Királyok első Jer 52:31;

és második könyve, valamint 2Kir 25:27

a Jeremiás könyve

i. e. 539 Babilont megdöntik a médek és Dán 5:30, 31

a perzsák; Méd–Perzsia

a negyedik világhatalom lesz

i. e. 537 Hatályba lép a perzsa Cyrus 2Krón 36:22, 23;

rendelete, mely megengedi Jer 25:12; 29:10

a zsidók visszatérését

Jeruzsálembe; véget ér

Jeruzsálem hetvenéves pusztán

hagyatása

i. e. kb. 536 Dániel befejezi a Dániel Dán 10:1

könyvét

i. e. 536 Zorobábel elhelyezi a templom Ezsd 3:8–10

alapkövét

i. e. 522 Tilalmat adnak ki a Ezsd 4:23, 24

templomépítési munkára

i. e. 520 Aggeus megírja az Aggeus Agg 1:1

könyvét

i. e. 518 Zakariás befejezi a Zakariás Zak 1:1

könyvét

i. e. 515 Zorobábel befejezi a második Ezsd 6:14, 15

templomot

i. e. kb. 475 Mardokeus megírja az Eszter Eszt 3:7; 9:32

könyvét

i. e. 468 Ezsdrás és a papok visszatérnek Ezsd 7:7

Jeruzsálembe

i. e. kb. 460 Ezsdrás befejezi a Krónikák első Ezsd 1:1;

és második könyvét, valamint

az Ezsdrás könyvét; 2Krón 36:22

véglegesen összeállítja

a Zsoltárokat

i. e. 455 Nehémiás újjáépíti Jeruzsálem Neh 1:1; 2:1, 11;

falait; a 70 hétről szóló 6:15;

jövendölés teljesülni kezd Dán 9:24

i. e. 443 u. Nehémiás befejezi a Nehémiás Neh 5:14

könyvét

Malakiás megírja a Malakiás Mal 1:1

könyvét

i. e. 406 Jeruzsálem újjáépítése Dán 9:25

valószínűleg befejeződik

i. e. 332 Az ötödik világhatalom, Dán 8:21

Görögország kiterjeszti

uralmát Júda fölé

i. e. kb. 280 Elkezdik a görög

Septuaginta-fordítás munkáját

i. e. 165 A templom újbóli megszentelése Ján 10:22

annak a görög bálványimádás

okozta megszentségtelenítése

után; a templomszentelés

ünnepe

i. e. 63 A hatodik világhatalom, Róma Ján 19:15;

kiterjeszti uralmát Jel 17:10

Jeruzsálem fölé

i. e. kb. 37 Heródes (Róma által kinevezett

király) ostrommal elfoglalja

Jeruzsálemet

i. e. 2 Alámerítő János Luk 1:60; 2:7

és Jézus születése

i. sz. 29 János és Jézus megkezdik Luk 3:1, 2, 23

prédikálószolgálatukat

i. sz. 33 Niszán 14: Jézus feláldozza Luk 22:20; 23:33

magát, alapot szolgáltatva

az újszövetségre; fára szegezik

Niszán 16: Jézus feltámadása Máté 28:1–10

Sziván 6, Pünkösd: a szellem Csel 2:1–17, 38

kitöltése; Péter megnyitja

az utat a zsidóknak a

keresztény gyülekezetbe

i. sz. 36 A 70 évhét vége; Péter Dán 9:24–27;

látogatása Kornéliusznál, Csel 10:1, 45

a nemzetek körülmetéletlen

népei belépnek a krisztusi

gyülekezetbe

i. sz. kb. 41 Máté megírja a Máté evangéliumát

i. sz. Pál első misszionárius körútja Csel 13:1–14:28

kb. 47–48

i. sz. kb. 49 A vezető testület döntést hoz Csel 15:28, 29

a pogányokból lett hívők

körülmetélkedését illetően

i. sz. Pál második misszionárius Csel 15:36–18:22

kb. 49–52 körútja

i. sz. kb. 50 Pál megírja Korinthusból a 1Thess 1:1

Thessalonikabeliekhez írt

első levelét

i. sz. kb. 51 Pál megírja Korinthusból a 2Thess 1:1

Thessalonikabeliekhez írt

második levelét

i. sz. Pál Korinthusból vagy a szíriai Gal 1:1

kb. 50–52 Antiochiából megírja a

Galátziabeliekhez írott levelét

i. sz. Pál harmadik misszionárius Csel 18:23–21:19

kb. 52–56 körútja

i. sz. kb. 55 Pál megírja Efézusból a 1Kor 15:32;

Korinthusbeliekhez írt első

levelét, Macedóniából a 2Kor 2:12, 13

Korinthusbeliekhez írt második

levelét

i. sz. kb. 56 Pál megírja Korinthusból Róma 16:1

a Rómabeliekhez írt levelét

i. sz. Lukács megírja a Lukács Luk 1:1, 2

kb. 56–58 evangéliumát

i. sz. Pál Rómából megírja:

kb. 60–61 az Efézusbeliekhez írt Ef 3:1

levelét

a Filippibeliekhez írt Fil 4:22

levelét

a Kolossébeliekhez írt Kol 4:18

levelét

a Filemonhoz írt levelét Filem 1

i. sz. kb. 61 Pál Rómában megírja a Zsidókhoz Zsid 13:24; 10:34

írott levelet

Lukács befejezi a Cselekedetek

könyvét Rómában

i. sz. 62 e. Jakab, Jézus testvére, Jak 1:1

Jeruzsálemből megírja

a Jakab levelét

i. sz. Márk megírja a Márk

kb. 60–65 evangéliumát

i. sz. Pál megírja Macedóniából 1Tim 1:3

kb. 61–64 a Timótheushoz írott első

levelet

és Macedóniából (?) a Titushoz Tit 1:5

írott levelet

i. sz. Péter Babilonból megírja 1Pét 1:1; 5:13

kb. 62–64 a Péter első levelét

i. sz. kb. 64 Péter Babilonból (?) megírja 2Pét 1:1

a Péter második levelét

i. sz. kb. 65 Pál Rómából megírja a 2Tim 4:16–18

Timótheushoz írott második

levelet

Júdás, Jézus testvére, megírja Júd 1, 17, 18

a Júdás levelét

i. sz. 70 A rómaiak elpusztítják Dán 9:27;

Jeruzsálemet és annak Máté 23:37, 38;

templomát Luk 19:42–44

i. sz. kb. 96 János Pátmosz szigetén Jel 1:9

megírja a Jelenések könyvét

i. sz. kb. 98 János megírja a János Ján 21:22, 23

evangéliumát és a János első,

második és harmadik levelét;

a Biblia írása befejeződik

i. sz. kb. 100 János, az utolsó apostol, 2Thess 2:7

meghal

MEGJEGYZÉS: Szem előtt kell tartani, hogy jóllehet sok dátum ezek közül jól megalapozott, egyes esetekben csak megközelítő dátumokat adtunk meg a rendelkezésünkre álló bizonyítékok alapján. A táblázat célja nem az volt, hogy az egyes eseményekre megváltoztathatatlan dátumokat rögzítsünk, hanem hogy segítséget nyújtsunk a Biblia tanulmányozóinak abban, hogy elhelyezzék az eseményeket az idő sodrában és meglássák azoknak egymással való kapcsolatát.

Kérdések a „Kiemelkedő történelmi dátumok táblázata” és „A bibliai könyvek táblázata” című részekhez:

a) A két táblázat összehasonlításával nevezz meg néhány prófétát és bibliaírót, aki: 1. Izrael királyságának i. e. 1117-ben történt felállítása előtt élt; 2. Izrael és Júda királyságának ideje alatt élt; és 3. a babiloni száműzetés kezdetétől a Héber Iratok kánonjának befejezéséig élt!

b) Határozd meg Pál leveleinek keletkezési időpontját, a misszionárius körútjaihoz viszonyítva azokat!

c) Milyen egyéb érdekes mozzanatokról tudsz a Keresztény Görög Iratok megírásával kapcsolatban?

d) Kapcsold össze az alább felsorolt személyeket a bibliai történelem valamely kiemelkedő eseményével vagy olyan személyekkel, akik ugyanabban a korban éltek: Sém, Sámuel, Matuzsálem, Lót, Saul, Dávid, Jób, Hóseás izraeli király, Salamon, Áron, Sedékiás júdai király!

e) Milyen kiemelkedő esemény történt az alábbi személyek életidejében: 1. Noé, 2. Ábrahám, 3. Mózes?

f) Kapcsold a felsorolt (i. e.) dátumokat az ugyancsak felsorolt kiemelkedő események valamelyikéhez: 4026, 2370, 1943, 1513, 1473, 1117, 997, 740, 607, 539, 537, 455!

Ádám megteremtése

A Sínai-hegynél kötött törvényszövetség

Jeruzsálem pusztulása

A zsidók visszatérése Jeruzsálembe Cyrus rendelete után

Az ihletett Biblia írásának kezdete

A Vízözön kezdete

Babilon eleste a médek és perzsák kezétől

Izrael első királyának felkenetése

Ábrahám átkel az Eufráteszen; az ábrahámi szövetség érvénybelépése

Izrael és Júda királyságának különválása

Az északi királyság asszír megszállása

Jeruzsálem falainak újjáépítése Nehémiás által

Az izraeliták megszabadítása Egyiptomból

Józsué bevezeti az izraelitákat Kánaánba

Jeruzsálem hetvenéves pusztán hagyatása véget ér

[Táblázat a 298. oldalon]

A BIBLIAI KÖNYVEK TÁBLÁZATA

(Néhány időpont [és az írás helye] csak hozzávetőleges. Betűjelek: e. = „előtt”; u. = „után”; kb. = „körül” vagy „körülbelül”.)

Az időszámításunk kezdete előtt íródott Héber Iratok könyvei (i. e.)

A könyv Az írás Az írás A megírt

neve Az író helye befejezése időtartam

Genezis Mózes Puszta 1513 „kezdetben” – 1657

Exodus Mózes Puszta 1512 1657–1512

Leviticus Mózes Puszta 1512 1 hónap (1512)

Numeri Mózes Puszta/ 1473 1513–1473

Moáb

síksága

Deutero- Mózes Moáb 1473 2 hónap (1473)

nomium síksága

Józsué Józsué Kánaán kb. 1450 1473 – kb. 1450

földje

Bírák Sámuel Izrael kb. 1100 kb. 1450 – kb. 1120

Ruth Sámuel Izrael kb. 1090 a bírák uralmának

11 éve

1Sámuel Sámuel; Izrael kb. 1078 kb. 1180–1078

Gád;

Nátán

2Sámuel Gád; Izrael kb. 1040 1077 – kb. 1040

Nátán

1 és Jeremiás Júda/ 580 kb. 1040–580

2Királyok Egyiptom

1 és Ezsdrás Jeruzsá- kb. 460 1Krón 9:44, 1077–537

2Krónika lem (?)

Ezsdrás Ezsdrás Jeruzsá- kb. 460 537 – kb. 467

lem

Nehémiás Nehémiás Jeruzsálem 443 u. 456 – 443 u.

Eszter Mardo- Szúza, kb. 475 493 – kb. 475

keus Elám

Jób Mózes Puszta kb. 1473 több mint 140 év

1657–1473 között

Zsoltárok Dávid és kb. 460

mások

Példa- Salamon; Jeruzsá- kb. 717

beszédek Agur; lem

Lemuél

Prédi- Salamon Jeruzsá- 1000 e.

kátor lem

Énekek Salamon Jeruzsá- kb. 1020

Éneke lem

Ésaiás Ésaiás Jeruzsá- 732 u. kb. 778 – 732 u.

lem

Jeremiás Jeremiás Júda/ 580 647–580

Egyiptom

Jer. Jeremiás Jeruzsálem- 607

siralmai hez közel

Ezékiel Ezékiel Babilon kb. 591 613 – kb. 591

Dániel Dániel Babilon kb. 536 618 – kb. 536

Hóseás Hóseás Szamária 745 u. 804 e. – 745 u.

(kerület)

Jóel Jóel Júda kb. 820 (?)

Ámós Ámós Júda kb. 804

Abdiás Abdiás kb. 607

Jónás Jónás kb. 844

Mikeás Mikeás Júda 717 e. kb. 777–717

Náhum Náhum Júda 632 e.

Habakuk Habakuk Júda kb. 628 (?)

Sofóniás Sofóniás Júda 648 u.

Aggeus Aggeus Jeruzsá- 520 112 nap (520)

lem

Zakariás Zakariás Jeruzsá- 518 520–518

lem

Malakiás Malakiás Jeruzsá- 443 u.

lem

Az időszámításunk kezdete után íródott Görög Iratok könyvei (i. sz.)

A könyv Az írás Az írás A megírt

neve Az író helye befejezése időtartam

Máté Máté Palesz- kb. 41 i. e. 2 – i. sz. 33

tina

Márk Márk Róma kb. 60–65 29 – i. sz. 33

Lukács Lukács Caesarea kb. 56–58 i. e. 3 – i. sz. 33

János János Efézus, kb. 98 az előszó után,

apostol vagy kör- i. sz. 29–33

nyéke

Cseleke- Lukács Róma kb. 61 33 – i. sz. kb. 61

detek

Róma Pál Korinthus kb. 56

1Korin- Pál Efézus kb. 55

thus

2Korin- Pál Macedónia kb. 55

thus

Galátzia Pál Korinthus, kb. 50–52

vagy a

szíriai

Antiochia

Efézus Pál Róma kb. 60–61

Filippi Pál Róma kb. 60–61

Kolossé Pál Róma kb. 60–61

1Thessa- Pál Korinthus kb. 50

lonika

2Thessa- Pál Korinthus kb. 51

lonika

1Timó- Pál Macedónia kb. 61–64

theus

2Timó- Pál Róma kb. 65

theus

Titus Pál Macedó- kb. 61–64

nia (?)

Filemon Pál Róma kb. 60–61

Zsidók Pál Róma kb. 61

Jakab Jakab Jeruzsálem 62 e.

(Jézus

testvére)

1Péter Péter Babilon kb. 62–64

2Péter Péter Babilon (?) kb. 64

1János János Efézus, kb. 98

apostol vagy

környéke

2János János Efézus, kb. 98

apostol vagy

környéke

3János János Efézus, kb. 98

vagy

környéke

Júdás Júdás Palesz- kb. 65

(Jézus tina (?)

testvére)

Jelenések János Pátmosz kb. 96

apostol