Tanulmányok az ihletett Iratokról és azok hátteréről

V. tanulmány – A Szent Iratok héber szövege

Hogyan másolták a Héber Iratokat mint Isten ihletett Szavát, hogyan őrizték annak szöveghűségét, és hogyan adták tovább napjainkig?

1. a) Miben különbözik ’Jehova Szava’ a múlt egyéb kincseitől? b) Milyen kérdések vetődnek fel Isten Szava megőrzését illetően?

’JEHOVA SZAVÁNAK’ írásba foglalása olyan, mintha az igazság vizét tartályokba gyűjtötték volna össze – ezek a tartályok az ihletett dokumentumok. Mennyire hálásak lehetünk Jehovának, amiért úgy intézte, hogy az égi közlések egész ideje alatt oly módon gyűjtsék össze ezt a „vizet”, hogy végül is az életadó ismeret kimeríthetetlen forrásává legyen! A múlt egyéb kincsei: királyi koronák, családi ékszerek és emberi műemlékek elvesztették fényüket, megemésztette őket a rozsda, vagy az idő múlásával elporladtak, de a mi Istenünk kincset érő kijelentései az idők végtelenségéig megmaradnak (És 40:8). Ámde felvetődik a kérdés: vajon az igazság vize a „tartályba” gyűjtés után beszennyeződött vagy éppen ellenkezőleg, tiszta maradt? Vajon hűen adták tovább az eredeti szöveget, úgy, hogy az a földön ma létező valamennyi nyelven megbízható módon hozzáférhető legyen az emberek számára? Érdekesnek ígérkezik e vízforrás héber szövegként ismert részének tanulmányozása. Megfigyelhetjük majd, milyen nagy gondot fordítottak arra, hogy megőrizze pontosságát. Egyben megfigyelhetjük azt a csodálatos gondoskodást is, amely lehetővé tette, hogy különböző változatok és új fordítások által mindenhová eljusson, és hozzáférhetővé legyen az emberiség minden nemzete számára.

2. Hogyan őrizték meg az ihletett írásokat Ezsdrás idejéig?

² A héber és arám nyelven megírt eredeti dokumentumokat Isten titkárai jegyezték fel; az elsőt Mózes írta i. e. 1513-ban, az utolsó dokumentum feljegyzésére pedig nem sokkal i. e. 443 után került sor. Mai ismereteink szerint ezekből az eredeti írásokból egyetlen példány sem létezik már. De kezdettől fogva nagy gondot fordítottak az ihletett írások megőrzésére, így azok hiteles másolatainak elkészítésére is. Jósiás idejében, i. e. 642 táján megtalálták Jehova házában Mózes „törvénykönyvét”, kétségtelenül az eredeti példányt. 871 éven át hűen megőrizték azt. A bibliaíró Jeremiás oly nagy jelentőséget tulajdonított e felfedezésnek, hogy a 2Királyok 22:8–10-ben írásban is megörökítette azt; i. e. 460 körül pedig Ezsdrás utalt erre az eseményre (2Krón 34:14–18). Őt érdekelték ezek a dolgok, hiszen „szakképzett másolója volt a mózesi törvénynek, amelyet Jehova Izraelnek adott” (Ezsd 7:6). Nem kétséges, hogy Ezsdrás hozzáférhetett a Héber Iratok egyéb, már kész tekercseihez is, s ezek között valószínűleg voltak eredeti példányok egyes ihletett írásokból. Úgy tűnik, hogy abban az időben Ezsdrás volt az isteni írások hű megőrzője (Neh 8:1, 2).

A KÉZIRATMÁSOLÁS KORSZAKA

3. Miért volt szükség az Írások további másolataira, és hogyan elégítették ki ezt az igényt?

³ Ezsdrás idejétől kezdve megnőtt az igény a  Héber Iratok másolatai iránt. Nem minden zsidó tért vissza Jeruzsálembe és Palesztinába az i. e. 537-ben történt helyreállításkor és az utána következő időkben. Ezrek maradtak Babilonban, mások pedig üzleti okokból szétszóródtak a vándorlás folyamán, és ezért az ókori világ legtöbb nagy kereskedelmi központjában előfordultak. Sok zsidó évenkénti zarándokúton tért vissza Jeruzsálembe a különféle templomi ünnepekre, és ott részt vett a Biblia héber nyelvén megtartott vallási szertartásokon. Ezsdrás idejében a zsidók számos, Jeruzsálemtől távoli országban helyi összejöveteli helyet használtak, ahol a Héber Iratokat olvasták fel és fejtegették; ezeket „zsinagóga”-ként ismerjük. * A sok, szétszórtan levő imádati hely miatt a másolók kénytelenek voltak egyre több kéziratot készíteni.

4. a) Mit neveztek genizahnak, és mire használták? b) Milyen értékes leletre bukkantak az egyik ilyen genizahban az i. sz. XIX. században?

⁴ Ezeknek a zsinagógáknak általában volt egy raktárhelyiségük, amit genizahnak neveztek. A zsidók ezekben a genizahokban helyezték el azokat a szakadozott vagy elhasználódott kéziratokat, amelyeket az állandó zsinagógai használatra újakkal cseréltek fel. A genizahok tartalmát időről időre ünnepélyesen a földbe temették, hogy azt a szöveget, amely Jehova szent nevét tartalmazza, ne lehessen megszentségteleníteni. Ily módon a régi héber Biblia kéziratainak százezreit vonták ki a használatból. De a régi kairói zsinagóga jól felszerelt genizahja egészen a XIX. század közepéig érintetlen maradt, mivel be volt falazva és elfelejtették. 1890 táján, amikor a zsinagógát rendbe hozták, a genizah tartalmát megvizsgálták, és a kincseket apránként eladták vagy elajándékozták. Ebből a forrásból szinte teljes kéziratok és több ezer kézirattöredék (amelyek némelyike állítólag a VI. századból való) található a Cambridge Egyetem könyvtárában, valamint Európa és Amerika más könyvtáraiban.

5. a) Milyen ókori Héber Iratokat foglaltak mostanában jegyzékbe, és mennyire régiek azok? b  Mit tárt fel ezeknek az iratoknak a tanulmányozása?

⁵ Napjainkban a világ különböző könyvtáraiban talán 6000 teljes kéziratot vagy kézirattöredéket vettek katalógusba és tartanak nyilván a Héber Iratok különböző részeiből. Egészen a XX. századig nem kerültek elő olyan kéziratok (kivéve néhány részletet), amelyek az i. sz. X. századnál régebbről származtak volna. De 1947-ben a Holt-tenger mellett megtalálták Ésaiás könyvének egy tekercsét, és a későbbiekben a Héber Iratok további felbecsülhetetlen értékű tekercsei kerültek napvilágra, amikor is a Holt-tenger környékén levő barlangok feltárták gazdag kéziratkincsüket, amely 1900 évig rejtve volt. A szakértők megállapították, hogy e tekercsek egyes példányait az időszámításunk előtti utolsó évtizedekben készítették. A Héber Iratok közel 6000 kéziratának összehasonlító vizsgálata igen nagy pontosságot árul el a szöveg továbbadását illetően, és megbízható alapot szolgáltat a héber szöveg hitelességének megállapítására.

A HÉBER NYELV

6. a) Mutasd be röviden a héber nyelv korai történetét! b) Miért volt Mózes alkalmas a Genezis összeállítására?

⁶ Amit napjainkban héber nyelvnek neveznek, annak eredeti formája az a nyelv volt, amit Ádám beszélt az Éden kertjében. Ezért utalhattak úgy a héberre, mint az emberek nyelvére. Ez a nyelv volt használatos Noé napjaiban is, bár kibővült szókészlettel. Ennek még fejlettebb formája volt az a nyelv, amely fennmaradt, amikor Jehova Bábel tornyánál összezavarta az emberiség nyelvét (1Móz 11:1, 7–9). A héber nyelv a sémi nyelvcsoporthoz tartozik, annak mintegy családfője. Úgy tűnik, hogy Ábrahám idejében ez a nyelv rokonságban volt Kánaán nyelvével, és a maguk héber ágából alakítottak ki a kánaániták különböző dialektusokat. Az Ésaiás 19:18-ban úgy utalnak a héberre, mint ’Kánaán nyelve’. Mózes a maga idejében tudós kutatónak számított, aki nemcsak Egyiptom bölcsességében volt járatos, hanem ősatyái héber nyelvében is. Így olvashatott a Vízözön előtti és utáni ókori dokumentumokat; ezek szolgáltattak alapot feljegyzéseink azon részéhez, amit ma a Biblia Genezis című könyveként ismerünk.

7. a) Hogyan alakult át később a héber nyelv? b) Mire szolgált a bibliai héber nyelv?

⁷ Később, a zsidó királyok napjaiban a hébert a „zsidók” nyelveként ismerték (2Kir 18:26, 28). Jézus napjaiban a zsidók a héber egy újabb, gazdagabb formáját beszélték; a későbbiekben ez lett a rabbinikus héber. Figyelemre méltó, hogy a Keresztény Görög Iratokban mindig a „héber” nyelvre, és nem az arám nyelvre utaltak (Ján 5:2; 19:13, 17; Csel 22:2; Jel 9:11). A legrégebbi idők óta a bibliai héber volt a közlés nyelve, amit Jehova keresztény korszak előtti tanúi és az első századi keresztények egyaránt megértettek.

8. Szem előtt tartva az Írások célját, miért lehetünk valóban hálásak?

⁸ A Héber Iratok tartályként szolgáltak az igazság kristálytiszta vize számára, amelyet isteni ihletés alatt közvetítettek és gyűjtöttek egybe. Minden bizonnyal csak azok juthattak közvetlenül az isteni gondoskodásnak ehhez a vizéhez,  akik tudtak héberül olvasni. Vajon a sok más nyelvű nemzetből való ember hogyan találhatta meg az idevezető utat, hogyan ihatott az igazság vizéből, s nyerhette el az isteni vezetést és a lélek felüdülését? (Jel 22:17). Az egyedüli út a héberből más nyelvekre történő fordítás volt; így szélesedett ki az isteni igazság áradatának folyama az egész emberiséghez. Hálásak lehetünk Jehova Istennek, amiért az i. e. IV. vagy III. századtól kezdve napjainkig a Biblia részei lefordításra kerültek több mint 1900 nyelvre. Milyen nagy jótéteménynek bizonyult ez valamennyi igazságosságra hajló ember számára, aki valóban ’gyönyörűségét’ lelte ebben a drága vízben! (Zsolt 1:2; 37:3, 4).

9. a) Milyen felhatalmazást találunk magában a Bibliában a fordításra? b) Milyen további jó célt szolgáltak az ókori bibliafordítások?

⁹ Vajon maga a Biblia feljogosít szövegének más nyelvekre való lefordítására? Minden bizonnyal! Isten Izraelre vonatkozó szavának – „Vigadjatok, ti nemzetek az ő népével” – és Jézus prófétai parancsának a keresztények számára – „A királyságnak ezt a jó hírét prédikálják az egész lakott földön tanúskodás végett minden nemzetnek” –, teljesedni kell. Ehhez az Írások lefordítására van szükség. Visszatekintve a bibliafordítás 24 évszázados múltjára, semmi kétség nem fér hozzá, hogy Jehova áldása nyugszik ezen a munkán. A Biblia kézirat formájában megmaradt ókori fordításai szintén megerősítik, hogy milyen figyelemreméltó szöveghűséggel került el hozzánk az igazság héber gyűjtőmedencéje (5Móz 32:43; Máté 24:14).

A LEGKORÁBBI FORDÍTÁSOK

10. a) Mi a szamaritánus Pentateuch, és miért hasznos ma is? b) Mondj példát a szamaritánus Pentateuch felhasználására az Új Világ fordításban!

¹⁰ A szamaritánus Pentateuch. A szamaritánus Pentateuchként ismert változat az ősi időkből származik, és – mint a neve is mutatja – csak a Héber Iratok első öt könyvét tartalmazza. Ez valójában egy héber másolat szamáriai szövege, ami az ősi héber szövegből alakult ki. Hasznos útmutató az akkori héber szövegben való eligazodáshoz. Ezt az átírást szamaritánusok készítették – azoknak a leszármazottai, akik Szamáriában maradtak azt követően, hogy Izrael tíztörzs-királyságát i. e. 740-ben legyőzték és azok, akiket az asszírok hoztak oda abban az időben. Ezek a szamaritánusok egyesítették Izrael imádatát a saját pogány isteneik imádatával, és elfogadták a Pentateuchot. Bár saját kéziratmásolatokat készítettek abból körülbelül az i. e. IV. században, néhány tudós mégis úgy véli, hogy az csak az i. e. II. században készülhetett. Amikor a szöveget olvasták, valójában a héber szöveget mondták ki. Bár az ő szövegváltozatuk mintegy 6000 esetben tér el a hébertől, az eltérések közül sok igen csekély. A létező kéziratok közül néhány példány régebbi az i. sz. XIII. századnál. Az Új Világ fordítás lábjegyzeteiben található néhány hivatkozás a szamaritánus Pentateuchra. *

11. Mik a targumok, és miért hasznosak a Héber Iratok szövegét illetően?

¹¹ Az arám targumok. A „magyarázat”-nak vagy „magyarázó körülírás”-nak megfelelő arám szó a targum. Nehémiás idejétől kezdődően Perzsia területén élő sok zsidó köznyelvként használta az arám nyelvet, ezért szükség volt arra, hogy a Héber Iratok felolvasását arám nyelvű fordítás kísérje. Valószínű, hogy ezek mai, végső formába öntése nem az i. sz. V. századot megelőzően történt. Bár ezek a héber szöveg laza körülírásai és nem pontos fordítások voltak, mégis gazdag hátteret adtak a szövegnek és segítségül szolgáltak a nehezebb részek meghatározásánál. Az Új Világ fordítás lábjegyzeteiben gyakran utalnak a targumokra. *

12. Mi a Septuaginta, és miért olyan fontos az?

¹² A görög Septuaginta. A Héber Iratok korai fordításai közül a legfontosabb és egyben az első pontos fordítás a görög Septuaginta (jelentése: „hetven”). Ehhez i. e. 280 körül kezdett hozzá a hagyomány szerint 72, Egyiptomban élő alexandriai zsidó tudós. Később valahogyan a 70-es számot kezdték használni, ezért Septuaginta változatnak nevezték el ezt a fordítást, s valószínűleg az i. e. II. században fejezték be. Ez volt az Írás, amit a görögül beszélő zsidók használtak, és ami széles körben elterjedt egészen Jézus és az apostolok idejéig. A Keresztény Görög Iratokban előforduló 320 közvetlen idézet legtöbbje és a mintegy 890 egyéb idézet és utalás a Héber Iratokra vonatkozóan a Septuagintán alapul.

13. A Septuaginta mely értékes töredékei maradtak fenn mind a mai napig, és miért értékesek azok?

¹³ A Septuaginta papiruszra írt töredékeiből még ma is számottevő mennyiség áll rendelkezésre a tanulmányozáshoz. Ezek azért értékesek, mert a korai keresztény időkből valók, és bár gyakran csak néhány versről vagy fejezetről van szó, segítséget nyújtanak a Septuaginta-szövegek tartalmának megállapításában. Egyiptomban rátaláltak a 266. sz. Fuad-papiruszra, amely az i. e. I. századból való. Ez Mózes első és ötödik könyvét tartalmazza. A Mózes  első könyvének töredékeiben nem szerepel az isteni név a hiányos megőrzés miatt. A Mózes ötödik könyvében különböző helyeken megtalálható szögletes héber betűkkel a görög szövegben. * Más kéziratok tartósabb pergamenből vagy jó minőségű borjú-, bárány-, illetve kecskebőrből készültek, és az i. sz. IV. századból valók, amikor azokat használni kezdték a kéziratok írásánál.

14. a) Milyen bizonyítékot nyújt Origenész a Septuagintát illetően? b) Mikor és hogyan változtatták meg a Septuagintát? c) Milyen tanúskodást végeztek a korai keresztények a Septuaginta segítségével?

¹⁴ Nagyon érdekes, hogy az isteni név a Tetragramma formájában megjelenik Origenész i. sz. 245 körül elkészült Septuagintájában, a hatoszlopos Hexaplában is. Origenész a Zsoltárok 2:2-ről szóló magyarázatában ezt írta a Septuagintáról: „A legpontosabb kéziratokban A NÉV héber betűkkel szerepel, mégpedig nem napjaink héber [betűivel], hanem a legrégebbiekkel.” * A bizonyíték meggyőző erővel tárja fel, hogy a Septuagintát már egy korai időpontban meghamisították, mivel a Kyʹri·os (Úr) és a The·osʹ (Isten) szavakkal helyettesítették a Tetragrammát. Mivel a korai keresztények az isteni nevet tartalmazó kéziratokat használtak, nem feltételezhető, hogy nyilvános szolgálatuk során azt a zsidó hagyományt követték, amely mellőzte „A NÉV” kiejtését. Ők közvetlenül a görög Septuaginta segítségével tanúskodhattak Jehova nevéről.

15. a) A 314. oldalon levő táblázat segítségével sorold fel a Septuaginta borjúbőr és pergamen kéziratait! b) Hogyan utal ezekre az Új Világ fordítás?

¹⁵ Pergamen kéziratok százai léteznek még ma is a görög Septuagintából. Ezeknek egy bizonyos része, amely az i. sz. IV. és IX. század között keletkezett, nagyon fontos, mivel hosszabb részleteket tartalmaz a Héber Iratokból. Ezek a kéziratok unciálisokként ismertek, mivel teljes egészében külön álló nagybetűkkel íródtak. A többit kisbetűsöknek nevezték, mert azokat kisbetűvel, folyóírással írták. A kisbetűs, vagyis folyóírás igen kedvelt volt a IX. századtól egészen a nyomtatás kezdetéig. A IV. és V. századból eredő legkiemelkedőbb unciális kéziratok – név szerint a Vatikáni 1209-es számú, a Sínai és az Alexandriai kézirat – mind a görög Septuagintát tartalmazzák, némi eltéréssel. Az Új Világ fordításban lábjegyzetekben és magyarázatokban gyakran utalnak a Septuagintára. *

16. a) Mi a latin Vulgata, és miért olyan értékes az? b) Mondj példát arra, amikor az Új Világ fordítás utal a Vulgatára!

¹⁶ A latin Vulgata. A katolikus fordítók többsége ezt használta forrásszövegként más fordítások elkészítésénél a nyugati kereszténység számos nyelvén. Hogyan keletkezett a Vulgata? A latin vulgatus szó azt jelenti: „ami közönséges, ami népszerű”. A Vulgata a közönséges, hétköznapi latin nyelven íródott, a Nyugatrómai Birodalom egyszerű népe könnyen megérthette azt. A tudós Jeromos, aki ezt a fordítást készítette, korábban készített már két változatot a régi latin Zsoltárokból, összevetve azt a görög Septuagintával. Az ő Vulgataként ismert bibliafordítása egyenesen az eredeti héber és görög szövegből készült, tehát nem egy fordítás fordítása volt. Jeromos i. sz. 390–405-ig végezte a héberből latinra való fordítást. Noha a befejezett mű magában foglalta az apokrif könyveket is, amelyeket abban az időben a Septuaginta példányai is tartalmaztak, Jeromos világosan megkülönböztette egymástól a kanonikus és a nem kanonikus könyveket. Az Új Világ fordítás a lábjegyzeteiben sokszor utal Jeromos Vulgatájára. *

A HÉBER NYELVŰ SZÖVEGEK

17. Kik voltak az írnokok vagy szoferimek, és miért ítélte el őket Jézus?

¹⁷ A szoferimek. Azokat a férfiakat, akik a Héber Iratokat másolták Ezsdrás napjaitól kezdődően egészen Jézus idejéig, írástudóknak vagy szoferimeknek nevezték. Ezek az írástudók idővel vették maguknak a jogot ahhoz, hogy a szövegen változtassanak. Jézus nyíltan elítélte őket elbizakodottságukért, mivel a Törvény felügyelőinek tekintették magukat, holott ez a cím egyáltalán nem illette meg őket (Máté 23:2, 13).

18. a) Kik voltak a maszoréták; milyen értékes magyarázatokat fűztek ők a héber szöveghez? b) Milyen példák mutatják a szóférek kiigazításait, amint azt az Új Világ fordítás is megjegyzi?

¹⁸ A Maszóra leleplezi a változtatásokat. A szoferimek utódai a Krisztus utáni századokban maszorétákként váltak ismertté. Ők megjelölték a korábbi szoferim másolók változtatásait a héber szöveg margóján vagy végén. Ezek a széljegyzetek Maszóra néven váltak ismertté. A Maszóra a szoferim másolók 15 sajátos vitás pontját jegyezte fel, nevezetesen a héber szövegben előforduló 15 szót vagy kifejezést, amit pontokkal vagy aláhúzásokkal jelöltek meg. Ezekből a sajátos vitás pontokból néhány semmilyen hatással nem volt az angol fordításra vagy magyarázatra, de mások fontosak voltak. * A szoferim másolók engedtek  a Jehova név kiejtésével kapcsolatos babonás félelmüknek, és a nevet 134 helyen ʼAdo·nájʹ-ra (vagy Úrra) és ʼElo·himʹ-ra (Istenre) változtatták. A Maszóra (a maszoréták marginális szövegmagyarázata) feljegyzi ezeket a változtatásokat. * Ezenkívül a Maszóra megjegyzései szerint a szoferimek, vagyis a korábbi írástudók legalább 18 helyen végeztek szövegjavítást (helyesbítést), bár az ennél nyilván többször is előfordult. * Ezeket a szövegjavításokat valószínűleg jó szándékkal készítették, mert az eredeti szöveghez viszonyítva nem árult el tiszteletlenséget Isten iránt vagy az ő földi képviselete iránt.

19. Milyen a héber mássalhangzós szöveg, és mikor vált véglegessé ebben a formában?

¹⁹ A mássalhangzós szöveg. A héber ábécé 22 mássalhangzóból áll, magánhangzók nélkül. Eredetileg az olvasónak kellett pótolnia a magánhangzókat a saját nyelvismerete alapján. A héber írás rövidített íráshoz hasonlított. A mai magyar nyelvben is sok olyan rövidítést használnak az emberek, amelyben csak mássalhangzó van. Ilyen például a kft., ami korlátolt felelősségű társaságot jelent. Hasonlóképpen a héber nyelv is olyan szavakból állt, amelyekben csupán mássalhangzók voltak. „Mássalhangzós szöveg”-en tehát azt a héber szöveget értjük, amelyben nincsenek jelölve a magánhangzók. A héber kéziratok mássalhangzós szövegét az i. sz. I. és II. század között rögzítették, bár egy ideig még a különböző szövegű változatok jártak körbe. A szoferimek előző időszakától eltérően további változtatásokat nem végeztek.

20. Mit tettek a maszoréták a héber szöveget illetően?

²⁰ A maszoréta szöveg. Az első évezred második felében a maszorétáknak megfelelő héber név a ba·ʽalehʹ ham·ma·so·rahʹ volt, ami annyit jelent: „a hagyomány mesterei”. Ők alapozták meg a mássalhangzók kipontozásának s az ékezeteknek a rendszerét. Ez segítséget jelentett az írott szöveg olvasásához, korábban ugyanis szájhagyomány útján adták tovább a kiejtést. Ők semmit nem változtattak azokon a szövegeken, amelyeket másoltak, de a Maszórában széljegyzeteket készítettek ott, ahol azt célszerűnek látták. Nagy gondot fordítottak arra, hogy ne bánjanak túl szabadon a szöveggel. Azonkívül Maszórájukban felhívták a figyelmet a szövegbeli különbségekre és kijavították az írást ott, ahol azt szükségesnek tartották.

21. Mi a maszoréta szöveg?

²¹ Három maszoréta iskola foglalkozott a mássalhangzós szöveg kiejtésének és hangsúlyának jelzésrendszerével: a babiloni, a palesztinai és a tibériai. A héber nyelvű Bibliák mai, nyomtatott kiadásainak héber szövegét maszoréta szövegként ismerik, s az a tibériai iskola által kitalált rendszert használja. Ezt a rendszert a Tiberiásban, a Galileai-tenger partján levő városban élő maszoréták fejlesztették ki. A Új Világ fordítás lábjegyzete sok esetben hivatkozik a Maszóra szövegére („M” jelzés alatt) és annak széljegyzeteire („M^argin” jelzés alatt). *

22. Milyen babiloni szöveg kézirata áll rendelkezésünkre, és mennyiben hasonlít ez a szöveg a tibériai szövegre?

²² A palesztin iskola a mássalhangzók fölé írta a magánhangzók jeleit. Csak kevés ilyen kézirat maradt ránk, és azok azt mutatják, hogy ez a kiejtési rendszer hiányos volt. A magánhangzók jelölésének babiloni pontozásos rendszere szintén sor feletti volt. Az egyik olyan kéziratot, amely a babiloni jelzéseket mutatja, a Próféták Petersburgi kódexét i. sz. 916-ból, Oroszországban a Szentpétervári Nyilvános Könyvtár őrzi. Ez a kódex tartalmazza Ésaiás, Jeremiás, Ezékiel és a „kis” próféták könyveit, széljegyzetekkel (Maszóra). A tudósok alaposan megvizsgálták ezt a kéziratot és összehasonlították a tibériai szöveggel. Bár a vizsgált szöveg a magánhangzók jelölésének sor feletti rendszerét alkalmazta, a mássalhangzós szöveget és annak magánhangzóit illetően valójában a tibériai szöveget és a Maszórát követi. A British Museumban van a Pentateuch bibliai szövegének egy olyan példánya, amely lényegében véve teljesen megegyezik a tibériai szöveggel.

23. A héber kéziratok milyen sorozatát találták meg a Holt-tenger közelében?

²³ Holt-tengeri tekercsek. A héber kézirat történetében 1947-ben izgalmas új fejezet kezdődött. A Holt-tenger területén fekvő Wadi Kumran (Nahal Qumeran) egyik barlangjában először Ésaiás tekercsét találták meg, más bibliai és nem bibliai tekercsekkel együtt. Nem sokkal később kiadták e jól megőrzött Ésaiás-tekercs (1QIs^a) teljes, fénymásolt példányát a tudósok számára, tanulmányozás céljából. Úgy vélik, hogy a tekercsek az i. e. II. század végéről valók. Ez a lelet valóban hihetetlennek tűnt – egy héber kézirat, amely körülbelül ezer évvel régebbi, mint Ésaiás addig ismert maszoréta szövegének legrégibb létező kézirata! * Kumran más barlangjaiban több mint 170 töredéket találtak, ezek között a Héber Iratok összes  könyvéből akadnak részletek, Eszter könyvét kivéve. A tekercsek tanulmányozása még mindig folyik.

24. Mennyiben egyeznek meg ezek a kéziratok a maszoréta szöveggel, és mit használt fel belőlük az Új Világ fordítás?

²⁴ Egy tudós beszámol arról, hogy kutatásai során kiderült: a leghosszabb zsoltár, a 119., ebben a jelentőségteljes Holt-tengeri tekercsben (11QPs^a) majdnem szó szerint megegyezik a 119. zsoltár maszoréta szövegével. A Zsoltárok könyvének tekercsével kapcsolatban J. A. Sanders professzor megjegyezte: „A[z eltérések] túlnyomó többsége helyesírási jellegű és csak azoknak a tudósoknak fontos, akik a régi héber kiejtés megfejtésével és ehhez hasonló dolgokkal foglalkoznak.” * Más figyelemre méltó ókori kéziratok sem mutatnak jelentős eltéréseket. Bár az Ésaiás-tekercsen észrevenni bizonyos különbségeket a helyesírást és a nyelvtani rendszert illetően, tantételeket érintő eltérés egyáltalán nincsen. A kiadott Ésaiás-tekercset e tekintetben megvizsgálták az Új Világ fordítás elkészítésénél, és utalásokat is tettek rá. *

25. Milyen héber szövegekkel foglalkoztunk most, és miről biztosít minket a tanulmányozásuk?

²⁵ Megvizsgáltuk tehát azokat a főbb vonalakat, amelyek révén a Héber Iratok elterjedtek. Ezek elsősorban a szamaritánus Pentateuch, az arám targumok, a görög Septuaginta, a tibériai héber szöveg, a palesztinai héber szöveg, a babiloni héber szöveg és a Holt-tengeri tekercsek héber szövege. E szövegek összevetésének és tanulmányozásának eredményeként biztosak lehetünk abban, hogy a Héber Iratok alapjában véve úgy jutottak el hozzánk, ahogyan Isten szolgái először leírták azokat.

A JAVÍTOTT HÉBER SZÖVEG

26. a) Mikor készült kritikai tanulmány a héber szövegről, és mi volt az a néhány alapmű, amit kinyomtattak? b) Hogyan használták fel a Ginsburg-féle szöveget?

²⁶ Egészen az i. sz. XIX. századig a héber Biblia nyomtatott standard kiadása Jacob ben Chayyim második Rabbinikus Bibliája volt, ami 1524–1525-ben jelent meg. A XVIII. századig egyetlen tudós sem készített kritikai tanulmányt a héber szövegről. Benjamin Kennicott 1776–1780-ban Oxfordban kiadta mintegy 600 különböző héber kézirat szövegmagyarázatát. Azután 1784–1798-ban az olasz tudós, J. B. de Rossi Parmában további 731 kézirat értelmezését jelentette meg. A németországi héber tudós, S. Baer is összeállított egy szöveget. A közelmúltban C. D. Ginsburg volt az, aki sok évet áldozott arra, hogy létrehozza a héber Biblia igényes alapszövegét. Ez először 1894-ben jelent meg, utolsó átdolgozására pedig 1926-ban került sor. * Joseph Rotherham ennek a szövegnek az 1894. évi kiadását használta fel 1902-ben az angol fordítás elkészítésénél, ez volt az úgynevezett The Emphasised Bible. Max L. Margolis professzor és munkatársai szintén Ginsburg, valamint a német tudós, Baer szövegét használták fel a Héber Iratok 1917-ben készült fordításához.

27., 28. a) Mi a Biblia Hebraica, és hogyan jött az létre? b) Hogyan használta fel az Új Világ fordítás ezt a szöveget?

²⁷ A héber tudós, Rudolf Kittel 1906-ban Németországban közzétette az általa javított héber szöveg első kiadását (majd később egy második kiadást is), amit Biblia Hebraica vagy „A héber Biblia” címmel látott el. E könyvben Kittel segédeszközről gondoskodott a szöveghez bőséges lábjegyzetek formájában, amelyekben a szöveget egybevetette, vagyis összehasonlította az akkoriban rendelkezésre álló maszoréta szöveg héber nyelvű kézirataival. Az általánosan elfogadott Jacob ben Chayyim-szöveget használta alapszövegként. Amikor már a sokkal korábbi és kiválóbb Ben Asher-féle maszoréta szövegek is rendelkezésre álltak, amelyeket körülbelül az i. sz. X. század körül jelentettek ki hitelesnek, Kittel elhatározta, hogy elkészíti a Biblia Hebraica addigiaktól teljesen eltérő harmadik kiadását. Ezt a munkát társai fejezték be halála után.

²⁸ Kittel Biblia Hebraicájának a 7., 8. és 9. kiadása (1951–1955) szolgált alapszövegül az angol Új Világ fordítás héber részéhez. A héber szövegnek egy újabb kiadását, nevezetesen az 1977-es keltezésű Biblia Hebraica Stuttgartensiát használták fel az 1984-ben kiadott Új Világ fordítás lábjegyzeteinek korszerűsítéséhez.

29. A Biblia Hebraica milyen sajátossága volt különösen értékes az isteni név visszahelyezéséhez?

²⁹ A széljegyzetes Maszóra Kittel-féle magyarázata, amely a keresztény kor előtti írók sok szövegváltoztatását fedi fel, hozzájárult az Új Világ fordítás pontosságához, beleértve az isteni név, a Jehova visszahelyezését is. A bibliakutatás újabb és újabb eredményei az Új Világ fordításon keresztül továbbra is hozzáférhetők.

30. a) A mellékelt táblázat felhasználásával – amely megmutatja, milyen forrásból vette az Új Világ fordítás a Héber Iratok szövegének egy részét – vázold fel a héber szöveg történetét a Biblia Hebraica mint az Új Világ fordítás fő forrásanyaga alapján! b) Milyen egyéb forrásokra utalt az Új Világ Biblia Fordítási Bizottság?

³⁰ Ehhez a tanulmányhoz mellékletként tartozik  egy táblázat, amely feltünteti a forrásanyagokat a Héber Iratok Új Világ fordításának szövegében. Ez a táblázat röviden összefoglalja a héber szöveg Kittel Biblia Hebraicájához vezető útját, ami a fő forrásként szolgált. A másodrendű forrásokat, amelyeknek utánanéztünk, szaggatott fehér vonallal jelöltük. Ez nem azt jelenti, hogy az olyan fordítások esetében, mint a latin Vulgata és a görög Septuaginta, rendelkezésre állnak az eredeti művek. Miként az ihletett Héber Iratok eredeti példányai, úgy ezen változatok eredeti példányai sincsenek meg. E forrásnak megbízható szövegkiadásokban néztek utána vagy biztosnak mondható ókori fordításokhoz és kritikai szövegmagyarázatokhoz fordultak. E különböző források segítségével az Új Világ Biblia Fordítási Bizottság az eredeti ihletett Héber Iratokból egy mértékadó és megbízható fordítást tudott megjelentetni. Ezek a forrásművek mind szerepelnek az Új Világ fordítás lábjegyzetében.

31. a) Minek az eredménye az Új Világ fordításnak a Héber Iratokat felölelő része? b) Milyen köszönetre és reményre indíthat ez minket?

 ³¹ Az Új Világ fordítás héber szövegrésze tehát több évszázados bibliakutatás és vizsgálódás eredménye. Igen megbízható szövegeken alapul, és a szöveg hű tolmácsolása gazdagon megtérült. A lebilincselő és magával ragadó stílus egyszersmind becsületes és pontos fordítást nyújt a komoly bibliatanulmányozáshoz. Hála legyen Jehovának, a közlékeny Istennek, amiért Szava ma eleven és erőt fejt ki! (Zsid 4:12). Bárcsak tovább építenék a hitüket az őszinte szívű emberek Isten drága Szavának tanulmányozása által, és elhatároznák, hogy Jehova akaratát cselekszik ezekben a fontos napokban! (2Pét 1:12, 13).

[Lábjegyzetek]

[Tanulmányozási kérdések]

[Táblázat a 313. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

NÉHÁNY JELENTŐS PAPIRUSZ KÉZIRAT

Héber Iratok

A kézirat jelölése Nash-papirusz

Időadatok i. e. II. vagy I. sz.

Nyelv héber

Hol található? Cambridge (Anglia)

Körülbelüli tartalma A tízparancsolat 24 sora és töredék az

5Mózes 5., 6. fejezetből

A kézirat jelölése Rylands-féle 458

Jelek 957

Időadatok i. e. II. sz.

Nyelv görög

Hol található? Manchester (Anglia)

Körülbelüli tartalma Töredék az 5Mózes 23–28. fejezetből

A kézirat jelölése Fouad 266

Időadatok i. e. I. sz.

Nyelv görög

Hol található? Kairó (Egyiptom)

Körülbelüli tartalma A Mózes 1. könyvének és 5. könyvének

néhány része

Példák az Új Világ fordítás – Referenciákkal című kiadványból

(Lásd az idézett írásszövegek lábjegyzeteit)

5Móz 18:5; Csel 3:22; 1C függelék

A kézirat jelölése Holt-tengeri Leviticus tekercs

Jelek 4Q LXX Levb

Időadatok i. e. I. sz

Nyelv görög

Hol található? Jeruzsálem (Izrael)

Körülbelüli tartalma Töredék a Mózes 3. könyvéből

Példák az Új Világ fordítás – Referenciákkal című kiadványból

(Lásd az idézett írásszövegek lábjegyzeteit)

3Móz 3:12; 4:27

A kézirat jelölése Chester Beatty 6

Jelek 963

Időadatok i. sz. II. sz

Nyelv görög

Hol található? Dublin (Írország) és Ann Arbor (Mich.,

USA)

Körülbelüli tartalma Részek a Mózes 4. és 5. könyvéből

A kézirat jelölése Chester Beatty 9, 10

Jelek 967/968

Időadatok i. sz. III. sz.

Nyelv görög

Hol található? Dublin (Írország) és Princeton

(N.J., USA)

Körülbelüli tartalma Részek az Ezékiel, Dániel és Eszter

könyvéből

Keresztény Görög Iratok

A kézirat jelölése Oxyrhynchus 2

Jelek P¹

Időadatok i. sz. III. sz.

Nyelv görög

Hol található? Philadelphia (Pa., USA)

Körülbelüli tartalma Máté 1:1–9, 12, 14–20

A kézirat jelölése Oxyrhynchus 1228

Jelek P²²

Időadatok i. sz. III. sz.

Nyelv görög

Hol található? Glasgow (Skócia)

Körülbelüli tartalma Töredék a János 15., 16. fejezetből

A kézirat jelölése Michigan 1570

Jelek P³⁷

Időadatok i. sz. III–IV. sz.

Nyelv görög

Hol található? Ann Arbor (Mich., USA)

Körülbelüli tartalma Máté 26:19–52

A kézirat jelölése Chester Beatty 1

Jelek P⁴⁵

Időadatok i. sz. III. sz.

Nyelv görög

Hol található? Dublin (Írország), Bécs (Ausztria)

Körülbelüli tartalma Töredék a Máté, Márk, Lukács és János

evangéliumából, és a Cselekedetek

könyvéből

Példák az Új Világ fordítás – Referenciákkal című kiadványból

(Lásd az idézett írásszövegek lábjegyzeteit)

Luk 10:42; Ján 10:18

A kézirat jelölése Chester Beatty 2

Jelek P⁴⁶

Időadatok i. sz. kb. 200

Nyelv görög

Hol található? Dublin (Írország), Ann Arbor

(Mich., USA)

Körülbelüli tartalma Pál kilenc levele

Példák az Új Világ fordítás – Referenciákkal című kiadványból

(Lásd az idézett írásszövegek lábjegyzeteit)

Róma 8:23, 28; 1Kor 2:16

A kézirat jelölése Chester Beatty 3

Jelek P⁴⁷

Időadatok i. sz. III. sz.

Nyelv görög

Hol található? Dublin (Írország)

Körülbelüli tartalma Jel 9:10–17:2

Példák az Új Világ fordítás – Referenciákkal című kiadványból

(Lásd az idézett írásszövegek lábjegyzeteit)

Jel 13:18; 15:3

A kézirat jelölése Rylands 457

Jelek P⁵²

Időadatok i. sz. kb. 125

Nyelv görög

Hol található? Manchester (Anglia)

Körülbelüli tartalma Ján 18:31–33, 37, 38

A kézirat jelölése Bodmer 2

Jelek P⁶⁶

Időadatok i. sz. kb. 200

Nyelv görög

Hol található? Genf (Svájc)

Körülbelüli tartalma A János evangélium legnagyobb része

Példák az Új Világ fordítás – Referenciákkal című kiadványból

(Lásd az idézett írásszövegek lábjegyzeteit)

Ján 1:18; 19:39

A kézirat jelölése Bodmer 7, 8

Jelek P⁷²

Időadatok i. sz. III – IV. sz.

Nyelv görög

Hol található? Genf (Svájc) és a Vatikáni Könyvtár

(Róma, Olaszország)

Körülbelüli tartalma Júdás, 1Péter és 2Péter

A kézirat jelölése Bodmer 14, 15

Jelek P⁷⁵

Időadatok i. sz. III. sz.

Nyelv görög

Hol található? Genf (Svájc)

Körülbelüli tartalma A Lukács és János evangéliumának

legnagyobb része

Példák az Új Világ fordítás – Referenciákkal című kiadványból

(Lásd az idézett írásszövegek lábjegyzeteit)

Luk 8:26; Ján 1:18

[Táblázat a 314. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

NÉHÁNY JELENTŐS BŐR ÉS PERGAMEN KÉZIRAT

A Héber Iratok (héberül)

A kézirat jelölése Aleppói kódex

Jelek Al

Időadatok i. sz. 930

Nyelv héber

Hol található? Korábban Aleppo (Szíria), most Izrael

Körülbelüli tartalma A Héber Iratok nagy része (Ben Asher

szöveg)

Példák az Új Világ fordítás – Referenciákkal című kiadványból

(Lásd az idézett írásszövegek lábjegyzeteit)

Józs 21:37

A kézirat jelölése British Museum Codex Or4445

Időadatok i. sz. X. sz.

Nyelv héber

Hol található? London (Anglia)

Körülbelüli tartalma A Pentateuch nagy része

A kézirat jelölése Codex Cairo Karaite

Jelek Ca

Időadatok i. sz. 895

Nyelv héber

Hol található? Kairó (Egyiptom)

Körülbelüli tartalma Korai és későbbi Próféták

Példák az Új Világ fordítás – Refenciákkal című kiadványból

(Lásd az idézett írásszövegek lábjegyzeteit)

Józs 21:37; 2Sám 8:3

A kézirat jelölése Leningrádi kódex

Jelek B 19^A

Időadatok i. sz. 1008

Nyelv héber

Hol található? Szt. Pétervár

(Oroszország)

Körülbelüli tartalma Héber Iratok

Példák az Új Világ fordítás – Refenciákkal című kiadványból

(Lásd az idézett írásszövegek lábjegyzeteit)

Józs 21:37; 2Sám 8:3; 1A függelék

A kézirat jelölése Próféták Petersburgi kódexe

Jelek B 3

Időadatok i. sz. 916

Nyelv héber

Hol található? Szt. Pétervár

(Oroszország)

Körülbelüli tartalma Későbbi Próféták

Példák az Új Világ fordítás – Refenciákkal című kiadványból

(Lásd az idézett írásszövegek lábjegyzeteit)

2B függelék

A kézirat jelölése Holt-tengeri Az első Ésaiás-tekercs

Jelek 1QIs^a

Időadatok i. e. II. sz. vége

Nyelv héber

Hol található? Jeruzsálem (Izrael)

Körülbelüli tartalma Ésaiás

Példák az Új Világ fordítás – Refenciákkal című kiadványból

(Lásd az idézett írásszövegek lábjegyzeteit)

És 11:1; 18:2; 41:29

A kézirat jelölése Holt-tengeri Zsoltárok-tekercs

Jelek 11QPs^a

Időadatok i. sz. I. sz.

Nyelv héber

Hol található? Jeruzsálem (Izrael)

Körülbelüli tartalma Részek a Zsoltárok utolsó harmadának

41 zsoltárából

A Septuaginta és a Keresztény Görög Iratok

A kézirat jelölése Codex Sinaiticus

Jelek 01( א)

Időadatok i. sz. IV. sz.

Nyelv görög

Hol található? London (Anglia)

Körülbelüli tartalma A Héber Iratok egy része és a teljes

Görög Iratok, valamint néhány apokrif

írás

Példák az Új Világ fordítás – Refenciákkal című kiadványból

(Lásd az idézett írásszövegek lábjegyzeteit)

1Krón 12:19; Ján 5:2; 2Kor 12:4

A kézirat jelölése Codex Alexandrinus

Jelek A (02)

Időadatok i. sz. V. sz.

Nyelv görög

Hol található? London (Anglia)

Körülbelüli tartalma A teljes Héber és Görög Iratok (néhány

kisebb rész elveszett vagy megsérült),

valamint néhány apokrif írás

Példák az Új Világ fordítás – Refenciákkal című kiadványból

(Lásd az idézett írásszövegek lábjegyzeteit)

1Kir 14:2; Luk 5:39; Csel 13:20;

Zsid 3:6

A kézirat jelölése Codex Vaticanus 1209

Jelek B (03)

Időadatok i. sz. IV. sz.

Nyelv görög

Hol található? Vatikáni Könyvtár (Róma, Olaszország)

Körülbelüli tartalma Eredetileg a teljes Biblia.

Most hiányzik: 1Móz 1:1–46:28;

Zsolt 106–137; a Zsidók 9:14

utáni rész;

1Timótheus; 2Timótheus; Titus; Filemon; Jelenések

Példák az Új Világ fordítás – Refenciákkal című kiadványból

(Lásd az idézett írásszövegek lábjegyzeteit)

Márk 6:14; Ján 1:18; 7:53–8:11

A kézirat jelölése Codex Ephraemi Syri rescriptus

Jelek C (04)

Időadatok i. sz. V. sz.

Nyelv görög

Hol található? Párizs (Franciaország)

Körülbelüli tartalma A Héber Iratok egy része (64 lap) és

a Görög Iratok egy része (145 lap)

Példák az Új Világ fordítás – Refenciákkal című kiadványból

(Lásd az idézett írásszövegek lábjegyzeteit)

Csel 9:12; Róma 8:23, 28, 34

A kézirat jelölése Codex Bezae Cantabrigiensis

Jelek D^ea (05)

Időadatok i. sz. V. sz.

Nyelv görög–latin

Hol található? Cambridge (Anglia)

Körülbelüli tartalma A négy evangélium és a Cselekedetek

nagyobb része, a 3János néhány verse

Példák az Új Világ fordítás – Refenciákkal című kiadványból

(Lásd az idézett írásszövegek lábjegyzeteit)

Máté 24:36; Márk 7:16; Luk 15:21

(az utalás csak a „D” jelnél

látható)

A kézirat jelölése Codex Claromontanus

Jelek D^P (06)

Időadatok i. sz. VI. sz.

Nyelv görög–latin

Hol található? Párizs (Franciaország)

Körülbelüli tartalma Páli levelek (benne a Zsidók is)

Példák az Új Világ fordítás – Refenciákkal című kiadványból

(Lásd az idézett írásszövegek lábjegyzeteit)

Gal 5:12 (az utalás csak a „D” jelnél

látható)

 [Ábra a 308. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Forrásszövegek az Új Világ fordításhoz – Héber Iratok

Eredeti Héber Iratok és korai másolatok

arám targumok

Holt-tengeri tekercsek

szamaritánus Pentateuch

görög Septuaginta

ólatin

kopt, etiópiai, örmény

héber mássalhangzós szöveg

latin Vulgata

görög fordítások – Akvila, Theodotion, Szimmasusz

szír Pesita

maszoréta szöveg

Codex Cairo

Próféták Petersburgi kódexe

Aleppói kódex

Ginsburg-féle héber szöveg

Leningrádi kódex B 19A

Biblia Hebraica (BHK), Biblia Hebraica

Stuttgartensia (BHS)

Új Világ fordítás

Héber Iratokból angolra; angolból számos más modern nyelvre

 [Ábra a 309. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Forrásszövegek az Új Világ fordításhoz – Keresztény Görög Iratok

Eredeti Görög Iratok és korai másolatok

örmény változat

kopt változat

szír változatok – curetoni, filoxeniai, harcleani,

palesztinai, sínai, Pesita

ólatin

latin Vulgata

Sixtine és Clementine által átdolgozott

latin szöveg

görög kisbetűs kéziratok

Erasmus-féle szöveg

Stephanus-féle szöveg

textus receptus

Griesbach-féle görög szöveg

Emphatic Diaglott

papiruszok – (pl.: Chester Beatty P⁴⁵, P⁴⁶, P⁴⁷;

Bodmer P⁶⁶, P⁷⁴, P⁷⁵)

korai görög unciális kéziratok – Codex Vaticanus 1209 (B),

Codex Sinaiticus (א), Codec Alexandrinus (A), Codex Ephraemi

Syri rescriptus (C), Codex Bezae (D)

Westcott és Hort-féle görög szöveg

Bover-féle görög szöveg

Merk-féle görög szöveg

Nestle–Aland-féle görög szöveg

Egyesült Biblia Társulatok-féle görög szöveg

23 Héber fordítás (XIV–XX. század), akár a görögből,

akár a latin Vulgatából fordították, a Tetragrammát

használják az isteni névként

Új Világ fordítás

Keresztény Görög Iratokból angolra; angolból számos más modern nyelvre