Tanulmányok az ihletett Iratokról és azok hátteréről

VI. tanulmány – A Szent Iratok keresztény görög szövege

A Görög Iratok szövegének másolása, valamint a másolatok továbbadása görög és más nyelven napjainkig; a modernkori szöveg hitelessége

1. Hogyan kezdődött a keresztény tanítási program?

A KORAI keresztények világszerte tanítói és hirdetői voltak ’Jehova írott szavának’. Komolyan vették Jézus szavait, amit közvetlenül az égbe menetele előtt mondott: „Erőt nyertek majd, amikor a szent szellem eljön rátok és tanúim lesztek mind Jeruzsálemben, mind egész Júdeában és Szamáriában és a föld legtávolabbi részéig” (És 40:8; Csel 1:8). Miképpen azt Jézus előre megmondta, először a 120 tanítvány kapta meg a szent szellemet, s telt meg általa tetterővel i. sz. 33 Pünkösd napján. Ugyanazon a napon állt Péter az új tanítási program élére alapos tanúskodásával, ami azt eredményezte, hogy sokan őszinte szívvel fogadták az örömhírt és több mint háromezren csatlakoztak az újonnan megalapított keresztény gyülekezethez (Csel 2:14–42).

2. Milyen jó hírt hirdettek, és mit fejezett ki ez a tanúskodás?

² Jézus Krisztus ezen tanítványai – buzgóbban, mint bármely más csoport a történelem folyamán – bevezették azt a tanítási programot, amely végül szétterjedt az akkor ismert világ minden részébe (Kol 1:23). Igen, Jehova ezen önátadott tanúi szorgalmasan használták a lábukat, házról házra, városról városra, országról országra jártak és ’hirdették a jó dolgokról szóló jó hírt’ (Róma 10:15). Ez a jó hír Krisztus váltságáldozatának értékéről, a feltámadás reménységéről és Isten megígért Királyságáról szólt (1Kor 15:1–3, 20–22, 50; Jak 2:5). Még sohasem tanúskodtak az emberiségnek ilyen módon a láthatatlan dolgokról. „A nem látható valóságok nyilvánvaló bizonyítása” a hit kinyilvánításaként szolgált sokak számára, akik Jézus áldozata alapján most Szuverén Úrként fogadták el Jehovát (Zsid 11:1; Csel 4:24; 1Tim 1:14–17).

3. Mi jellemezte az első századi keresztény szolgákat?

³ Ezek a keresztény prédikálók – férfiak és nők – Isten felvilágosult szolgái voltak. Tudtak olvasni és írni. Ismerték a Szent Iratokat. Tájékozottak voltak a világban történt eseményeket illetően. Hozzászoktak a mindennapos utazáshoz. Sáskákhoz hasonlítottak, mivel nem hagyták, hogy akadályozzák őket az előrehaladásban, a jó üzenet terjesztésében (Csel 2:7–11, 41; Jóel 2:7–11, 25). Időszámításunknak abban az első századában olyan emberek között munkálkodtak, akik sok szempontból nagyon hasonlítottak napjaink embereihez.

4. Milyen írások készültek el a korai keresztény gyülekezet idejében Jehova ihletése és irányítása alatt?

⁴ Mint „az élet szavának” egyre fejlődő hírnökei, a korai keresztények jó hasznát vették minden bibliai tekercsnek, amit megkaphattak (Fil 2:15, 16; 2Tim 4:13). Közülük négyen, név szerint Máté, Márk, Lukács és János, arra kaptak ihletést Jehovától, hogy foglalják írásba ’a Jézus Krisztusról szóló jó hírt’ (Márk 1:1; Máté 1:1). Némelyek, név szerint Péter, Pál, János, Jakab és Júdás, ihletés alatt leveleket írtak (2Pét 3:15, 16). Mások ezeket az ihletett iratokat másolták, az egyre szaporodó gyülekezetek pedig kicserélték egymás között a másolatokat (Kol 4:16). „Az apostolok és a jeruzsálemi vének” tantételeket érintő döntéseket hoztak Isten szellemének irányítása alatt, és ezeket feljegyezték, hogy a későbbiekben is használhassák. Ez a vezető testület tanító jellegű leveleket is küldött a távol eső gyülekezetekbe (Csel 5:29–32; 15:2, 6, 22–29; 16:4). Ehhez saját postaszolgálatról kellett gondoskodniuk.

5. a) Mit nevezünk kódexnek? b) Milyen mértékben használtak kódexeket a korai keresztények, és mi volt ennek az előnye?

⁵ Az Írások gyorsabb elterjesztése érdekében és azért, hogy a hivatkozásokat is könnyebben megtalálhassák, a korai keresztények a kéziratok kódex formában való használatára kezdtek áttérni a tekercsek helyett. A kódex hasonlít a mai könyvekhez, amelyekben könnyen oda lehet lapozni a keresett részhez, ellentétben a tekercsekkel, amelyeket gyakran egészen le kellett tekerni. Azonkívül a kódexforma lehetővé tette, hogy egybekössék a kanonikus írásokat, míg a tekercseken levő kéziratokat általában külön-külön kellett tartani. A korai keresztények úttörőnek bizonyultak a kódex használatában. Sőt, az is lehet, hogy ők találták fel azt. Míg a nem keresztény írók csak lassan fogadták el a kódexet, a keresztény papiruszok nagy többsége már a II. és a III. században kódex formát öltött. *

6. a) Mikor volt a klasszikus görög nyelv, és mikor a koiné vagy görög köznyelv korszaka? b) Hogyan és milyen mértékben terjedt el a koiné használata?

 ⁶ A koiné (a görög köznyelv) mint közvetítő eszköz. A görög nyelv úgynevezett „klasszikus időszaka” az i. e. IX. századtól az i. e. IV. századig terjedt. Ez az attikai és a jón nyelvjárások időszaka volt. Ez idő alatt, különösen az i. e. V. és IV. században sok görög drámaíró, költő, szónok, történetíró, filozófus és tudós élt és alkotott, közülük különösen Homérosz, Hérodotosz, Szókratész, Platón és mások lettek híressé. Az i. e. 300-tól az i. sz. V. századig terjedő időszakot a koiné vagy görög köznyelv jellemezte. Fejlődését nagyban befolyásolta Nagy Sándor katonai tevékenysége, akinek a hadseregét Görögország különböző részéről származó katonák alkották. Ők különböző görög nyelvjárásokat beszéltek, s e nyelvjárások összekeveredésével egy közös nyelvjárás, a koiné alakult ki, amit aztán az emberek általánosan használni kezdtek. Nagy Sándor egyiptomi és egészen Indiáig terjedő ázsiai hódításai sok nép között elterjesztették a koinét, úgyhogy az évszázadokon át nemzetközi nyelv volt. Az a görög nyelv, amin a Septuaginta íródott, a koiné volt, amit az i. e. III. és II. században beszéltek Alexandriában (Egyiptomban).

7. a) Hogyan bizonyítja a Biblia, hogy Jézus és az apostolok idejében a koinét használták? b) Miért volt a koiné különösen alkalmas Isten Szavának a közlésére?

⁷ Jézus és az apostolok napjaiban a koiné volt a Római Birodalom nemzetközi nyelve. A Biblia maga tanúskodik erről a tényről. Amikor Jézust kínoszlopra feszítették, szükség volt arra, hogy a feje fölé erősített feliratot ne csupán héberül, a zsidók nyelvén készítsék el, hanem latinul, az ország hivatalos nyelvén, és görögül is, vagyis azon a nyelven, amelyet Jeruzsálem utcáin éppen olyan gyakran beszéltek, mint Rómában, Alexandriában vagy magában Athénban (Ján 19:19, 20; Csel 6:1). A Cselekedetek 9:29 azt mutatja, hogy Pál Jeruzsálemben olyan zsidóknak hirdette a jó üzenetet, akik görög nyelven beszéltek. A koiné abban az időben dinamikus, élő, fejlett nyelv volt, olyan rendelkezésre álló nyelv, amely jól szolgálta Jehova fenséges elhatározását az isteni Szó további közlését illetően.

A GÖRÖG SZÖVEG ÉS ANNAK TOVÁBBADÁSA

8. Miért vizsgáljuk most meg a Görög Iratok kéziratainak gyűjteményét?

⁸ Az előző tanulmányból megtudtuk, hogy Jehova megőrizte ’igazsága vizét’ az ihletett Héber Iratok írott dokumentumainak gyűjtőmedencéjében. De mit mondjunk az apostolok és Jézus más tanítványai által készített iratokról? Vajon ezeket is hasonló gonddal őrizték meg számunkra? A görögül és más nyelveken megmaradt kéziratok hatalmas gyűjteményének vizsgálata azt mutatja, hogy igen. Amint tudjuk, a Biblia kánonjának ez a része 27 könyvet tartalmaz. Figyeljük meg, hogyan adták tovább a 27 könyv szövegét, s ez megmutatja majd, hogyan őrizték meg az eredeti görög szöveget egészen napjainkig.

9. a) Milyen nyelven írták a Keresztény Iratokat? b) Milyen kivételt figyelhetünk meg Máténál?

⁹ A görög kéziratok forrása. A Görög Iratok 27 kanonikus könyve az akkori görög köznyelven íródott. Máté könyvét azonban a zsidó nép érdekében valószínűleg héber nyelven írták. Jeromos, a IV. században élt bibliafordító megerősíti ezt, amikor utal arra, hogy ezt a könyvet csak később fordították le görögre. * Máté alighanem maga végezte ezt a fordítást, hisz kétségkívül ismerte a hébert, a latint és a görögöt, mivel római tisztviselő, vámszedő volt (Márk 2:14–17).

10. Hogyan jutottak el hozzánk a bibliai írások?

¹⁰ Más keresztény bibliaírók: Márk, Lukács, János, Pál, Péter, Jakab és Júdás mind koiné nyelven írták meg könyveiket, azon a közismert, élő nyelven, amit az első századi keresztények és más emberek egyaránt megértettek. A legutolsó eredeti könyvet János írta i. sz. 98 táján. Mai ismereteink szerint a koiné nyelven megírt 27 kézirat egyetlen eredeti példánya sem maradt fenn napjainkig. Az eredeti forrásból azonban fennmaradtak és eljutottak hozzánk az eredetiről készült másolatok, másolatok másolatai és egész másolatcsaládok. Ezek a Keresztény Görög Iratok kéziratainak hatalmas gyűjteményét képezik.

11. a) A kéziratmásolatok mekkora gyűjteménye áll rendelkezésünkre ma? b) Miben térnek el ezek a klasszikus művektől mennyiségüket és korukat illetően?

¹¹ Egy több mint 13 000 kéziratból álló gyűjtemény. Egy olyan hatalmas kéziratmásolat-gyűjtemény áll ma rendelkezésünkre, amely tartalmazza mind a 27 kanonikus könyvet. E kéziratok némelyike a Szent Iratok jelentős részét tartalmazza, mások csupán töredékek. Az egyik számítás szerint több mint 5000 kézirat létezik eredeti görög nyelven. * Ezenkívül 8000-nél is több kézirat van különböző más nyelveken – ez együttvéve több mint 13 000 kéziratot tesz ki. Az i. sz. II. század és a XVI. század között keletkeztek és minden egyes darab segít a valódi, eredeti szöveg meghatározásában. Ebből a sok kéziratból a legrégebbi a János evangéliumnak a manchesteri John Rylands Könyvtárban levő papirusztöredéke, amely P⁵²-ként ismeretes, és az i. sz. II. század első felében, valószínűleg 125 körül készült. * Az eredeti és a másolat megírása között eltelt idő tehát csak mintegy 25 év. Ha figyelembe vesszük,  hogy a legtöbb klasszikus szerző által írt szöveg megismeréséhez sokszor csupán egy maroknyi kézirat áll rendelkezésre, és azok is ritkán készültek egyazon évszázadban az eredeti írásokkal, világossá válik, hogy a bizonyítékoknak milyen gazdag anyaga áll rendelkezésre az eredeti Keresztény Görög Iratok szövegének összeállításához.

12. Milyen anyagra írták az első kéziratokat?

¹² Papirusz kéziratok. Miként a Septuaginta első példányait, úgy a Keresztény Görög Iratok első kéziratait is papiruszra írták, s a bibliai kéziratok esetében körülbelül az i. sz. IV. századig ez volt a gyakorlat. Valószínűleg a Biblia írói is papiruszt használtak, amikor leveleket küldtek a keresztény gyülekezetekhez.

13. Milyen fontos papiruszlelet került nyilvánosságra 1931-ben?

¹³ Nagy mennyiségű, papiruszra írt feljegyzést találtak az egyiptomi Fayum tartományban. A XIX. század végén számos bibliai papirusz került napvilágra. A napjainkig felfedezett összes kézirat közül az egyik legfontosabbat 1931-ben tárták a nagy nyilvánosság elé. Ez 11 kódexrészletből áll; az ihletett Héber Iratok 8 különböző könyvének egyes részleteit, és a Keresztény Görög Iratok 15 könyvét tartalmazza, valamennyit görög nyelven. Ezek a papiruszsorozatok dátum szerint az i. sz. II. századtól a IV. századig terjedő időszakból valók. A Keresztény Görög Iratok sok, ebből a leletből származó része a Chester Beatty-gyűjteményben található P⁴⁵, P⁴⁶ és P⁴⁷ jelzés alatt; a jelzésekben a „P” „papirusz”-t jelent.

14., 15. a) A Keresztény Görög Iratok mely fontos papirusz kéziratait sorolja fel a 313. oldalon levő táblázat? b) Mondd el, hogyan használták fel ezeket az Új Világ fordítás elkészítésénél! c) Mit erősítenek meg a korai papirusz kódextöredékek?

¹⁴ Egy másik figyelemre méltó gyűjtemény papiruszait a svájci Genfben adták ki 1956 és 1961 között. Ezeket Bodmer-papiruszként ismerik, és két evangélium korai, az i. sz. III. század elejéről való szövegét tartalmazzák (P⁶⁶, P⁷⁵). A jelen tanulmányt közvetlenül megelőző táblázatban fel vannak sorolva a Héber és Görög Iratok legfontosabb ókori bibliai papiruszai. Az utolsó oszlopban fel vannak tüntetve a Szent Iratok Új Világ fordításából azok a részek, ahol ezek a papirusz kéziratok igazolják a pontos fordítást, amint azt ezeknek a verseknek a lábjegyzeteiben meg is jegyeztük.

¹⁵ Ezek a papiruszleletek bizonyítékokat szolgáltatnak arra, hogy a Biblia kánonját már nagyon korán összeállították. A Chester Beatty-papiruszok között van egy kódex (P⁴⁵), melyben a négy evangélium részei és a Cselekedetek könyve egybe van kötve, egy másik kódex (P⁴⁶) pedig Pál tizennégy leveléből kilencet kapcsol egybe; ez azt mutatja, hogy az ihletett Keresztény Görög Iratokat nem sokkal az apostolok halála után gyűjtötték össze. Mivel időbe telt, míg ezek a kódexek széles körben elterjedtek, s ily módon elkerültek Egyiptomba, nyilvánvalónak látszik, hogy ezek ez Iratok legkésőbb a II. századra megkapták végleges formájukat. A II. század végén tehát már nem volt kétséges, hogy a Keresztény Görög Iratok kánonja lezárult, s ezzel a teljes bibliai kánon befejezést nyert.

16. a) A Keresztény Görög Iratok mely unciális kéziratai maradtak fenn napjainkig? b) Milyen mértékben használták fel az unciális kéziratokat az Új Világ fordítás elkészítésénél, és miért?

¹⁶ Pergamen és bőr kéziratok. Amint az előző tanulmányban láttuk, a kéziratok megírásánál a papiruszt i. sz. körülbelül a IV. századtól a tartósabb pergamen, a pergamennek egy finomabb változata váltotta fel – ez általában borjú-, bárány- vagy kecskebőrből készült. Néhány ma is létező nagyon fontos bibliai kézirat pergamenre van feljegyezve. Már beszéltünk a Héber Iratok pergamen és bőr kéziratairól. A 314. oldalon levő táblázat felsorol néhányat a Keresztény Görög Iratok és a Héber Iratok fontosabb pergamen és bőr kézirataiból. Az ott felsorolt Görög Iratok végig nagybetűvel íródtak, ezért mint unciálisokra utalnak rájuk. A The New Bible Dictionary 274 unciális kéziratot említ meg a Keresztény Görög Iratokból; ezek az i. sz. IV-től a X. századig terjedő időszakból valók. Ezenkívül több mint 5000 kurzív kézirat van, amit folyóírással készítettek. * Ezeket is pergamenre írták, s az i. sz. IX. század és a nyomtatás kezdete közötti időben készültek. Korai keletkezése és általános pontossága miatt az unciális kéziratokat igen gyakran használta az Új Világ Biblia Fordítási Bizottság a görög szöveg lelkiismeretes és gondos lefordítása érdekében. Ezt fel is tüntettük a „Néhány jelentős bőr és pergamen kézirat” című táblázatban.

A SZÖVEGKRITIKA ÉS A SZÖVEG HELYREÁLLÍTÁSÁNAK KORSZAKA

17. a) Milyen két esemény vezetett a Biblia görög szövegének fokozott vizsgálatához? b) Miről nevezetes Erasmus munkája? c) Hogyan nyomtatták ki az eredeti szöveget?

¹⁷ Az ’Erasmus’-féle szöveg. A sötét középkor hosszú évszázadaiban, amikor a latin volt az uralkodó nyelv és Nyugat-Európa a római katolikus egyház vaskezű ellenőrzése alatt állt, a tudomány és a művelődés igen alacsony szinten állt. A mozgóbetűs könyvnyomtatás feltalálása a XV. században, valamint a XVI. század eleji reformáció több szabadságot eredményezett Európában, és újjászületett a görög nyelv iránti érdeklődés. A művelődés ezen reneszánszának idején hozta létre a híres holland  tudós, Desiderius Erasmus az „Új Testamentum” eredeti görög szövegének első kiadását. (Egy ilyen nyomtatott szöveget számos kézirat gondos összehasonlítása után készítenek; azokat a szavakat használják, amelyek leginkább megegyeznek az eredetivel; a lábjegyzetben megemlítenek olyan változatokat, amelyek néhány kéziratban olvashatók.) Ezt először 1516-ban Bázelben (Svájc) nyomtatták ki, egy évvel a németországi reformáció kezdete előtt. Az első kiadásban sok tévedés volt, de azt 1519-ben, 1522-ben, 1527-ben és 1535-ben már egy átdolgozott szöveg kiadásai követték. Erasmusnak csak néhány késői kisbetűs kézirat állt rendelkezésére az eredeti szöveg összeállításához és elkészítéséhez.

18. Mit tett lehetővé Erasmus szövege, és kinek sikerült jól hasznosítani azt?

¹⁸ Erasmus átdolgozott görög szövege szolgált alapul a jobb fordítások elkészítéséhez különböző nyugat-európai nyelveken. Ez sokkal jobb változatok elkészítését tette lehetővé, mint amilyeneket korábban a latin Vulgatából fordítottak. Elsőként a németországi Luther Márton használta Erasmus szövegét. Ő 1522-ben fejezte be a Keresztény Görög Iratok lefordítását német nyelvre. Sok üldözéssel nézett szembe az angliai William Tyndale, aki ezután angol nyelvre fordította le Erasmus szövegét. Munkáját az európai kontinensen töltött száműzetése alatt fejezte be, 1525-ben. Az olasz Antonio Brucioli 1530-ban fordította le Erasmus szövegét olasz nyelvre. Erasmus görög szövegének megjelenésével kezdődött a szövegkritika korszaka. Szövegkritika alatt azt a módszert értjük, amelyet az eredeti bibliai szöveg megállapításához és helyreállításához használtak.

19. Mi a története a Biblia fejezetekre és versekre való felosztásának, és mit tett az lehetővé?

¹⁹ Felosztás fejezetekre és versekre. Robert Estienne, más néven Stephanus kiváló nyomdász és kiadó volt Párizsban a XVI. században. Mint kiadó, hasznosnak találta a fejezet- és versrendszert az utalások elkészítéséhez, s görög–latin Új Testamentumában meg is valósította azt 1551-ben. Versfelosztásokat a maszoréták készítettek először a Héber Iratoknál, de Stephanus francia Bibliája volt 1553-ban az, amelyik első ízben alkalmazta a teljes Biblia ma is használt felosztását. Ezt követték a későbbi angol nyelvű Bibliák, és ez lehetővé tette olyan bibliai konkordanciák létrehozását, amilyet például Alexander Cruden készített 1737-ben, valamint a két részletes konkordancia összeállítását az angol Authorized Version Bible-hoz – az elsőt Robert Young készítette és először 1873-ban adták ki Edinburgh-ben, a második James Strong nevéhez fűződik, és 1894-ben adták ki New Yorkban.

20. Mi a textus receptus, és mihez használták azt alapul?

²⁰ Textus receptus. Stephanus ezenkívül megjelentette a görög „Új Testamentum” különböző kiadásait is. Ezek főleg Erasmus szövegén alapultak, az 1522-es Complutensian Polyglott szerinti, valamint az előző néhány évszázad 15 kései kisbetűs kéziratán alapuló helyesbítésekkel. Stephanus görög szövegének 1550-ben megjelent harmadik kiadása gyakorlatilag textus receptus („általánosan elismert szöveg”) lett, amelyen további XVI. századbeli angol változatok és a King James Version 1611. évi kiadása alapult.

21. Milyen finomított, javított szövegeket készítettek a XVIII. századtól kezdve, és hogyan használták azokat?

²¹ Az átdolgozott görög szöveg. A görög nyelv későbbi tudósai is egyre tisztább szövegeket készítettek. Ezek közül kiemelkedik J. J. Griesbach szövege. Neki a XVIII. század vége felé már a görög kéziratok százai álltak rendelkezésére. Griesbach teljes görög szövegének legjobb kiadására 1796 és 1806 között került sor. Az ő alapszövege szolgált alapul 1840-ben Sharpe angol nyelvű fordításához, s ez adta a görög szöveget a The Emphatic Diaglott 1864. évi első teljes kiadásához is. További kitűnő szöveget készített Constantin von Tischendorf gróf (1872) és Hermann von Soden (1910) is. Ez utóbbi szövege szolgált alapul az 1913-ban kiadott Moffatt-féle angol nyelvű fordításhoz.

22. a) Melyik görög szöveget fogadták el széles körben? b) Melyik angol nyelvű fordításhoz használták azt alapul?

²² Westcott és Hort szövege. A széles körben elfogadott görög eredeti szöveget 1881-ben a Cambridge Egyetem tudósai: B. F. Westcott és F. J. A. Hort állította össze. Az „Új Testamentum” 1881-es átdolgozott kiadása számára Westcott és Hort görög szövegének levonatait a British Revision Committee szakvéleményezte, aminek Westcott és Hort is tagja volt. Elsősorban ezt az eredeti szöveget használták a Keresztény Görög Iratok angol nyelvű Új Világ fordításánál. Ez a szöveg szolgált alapul a következő angol fordításoknál is: The Emphasised Bible, American Standard Version, An American Translation (Smith-Goodspeed), valamint Revised Standard Version (1946). * Ez utóbbi fordítás a Nestle-féle szöveget is felhasználta.

23. Milyen más szövegeket használtak még az Új Világ fordítás elkészítéséhez?

²³ Az Új Világ Biblia Fordítási Bizottság összehasonlítás céljából Nestle görög szövegét (18. kiadás, 1948) is felhasználta. A bizottság José M. Bover (1943) és Augustinus Merk (1948) katolikus jezsuita tudósok művét is figyelembe vette. Az 1984-es Referencia Biblia lábjegyzeteit az Egyesült Biblia Társulat  1975-ös szövegének és az 1979-es Nestle-Aland kiadás szövegének figyelembevételével készítették el. *

24. Milyen régi változatokra utalt még az Új Világ fordítás? Mondj néhány példát!

²⁴ Görögből fordított régi változatok. A görög kéziratokon kívül ma több olyan kézirat áll a kutatók rendelkezésére, amely a keresztény Görög Iratok más nyelvű fordítását tartalmazza. Több mint ötven kézirat (vagy töredék) létezik a régi latin változatokból, Jeromos latin Vulgatájának kézirataiból pedig több száz példány. Az Új Világ Biblia Fordítási Bizottság is utalt ezekre, valamint a kopt, örmény és szír változatokra. *

25. Miért tarthatnak számot különleges érdeklődésre azok a különféle héber nyelvű változatok, amelyekre utalás történik az Új Világ fordításban?

²⁵ Legkorábban a XIV. században kezdték meg a Görög Iratok lefordítását héber nyelvre. E fordításokból néhány azért érdekes számunkra, mert visszaállítja az isteni nevet a Keresztény Iratokban. Az Új Világ fordítás sok helyen utal ezekre a héber változatokra egy „J” betűvel, és egy a betű felett levő számmal. Az ide vonatkozó részletek a Szent Iratok Új Világ fordítása – Referenciákkal című kiadvány 9–10. oldalán, valamint az 1D függelékben, „Az isteni név a Keresztény Görög Iratokban” című táblázatban találhatók.

SZÖVEGVÁLTOZATOK ÉS AZOK JELENTÉSE

26. Hogyan keletkeztek a szövegváltozatok és kéziratcsaládok?

²⁶ Számos szövegbeli eltérés van a Keresztény Görög Iratok több mint 13 000 kézirata között. Az 5000 görög nyelvű kézirat önmagában is sok ilyen különbséget mutat. Érthető, hogy a korai kéziratok másolataiba becsúsztak bizonyos hibák. Amikor ezen korai kéziratok egyikét elküldték egy bizonyos területre, hogy ott használják azt, ezek a tévedések azon a területen is megismétlődtek, és az onnan származó kéziratok jellemzőivé váltak. Hasonló kéziratok egész családjai alakultak ki. De akkor nem kell-e aggodalommal tekintenünk a több ezer másolói tévedésre? Vajon nem azt mutatja-e mindez, hogy nem adták tovább hűen az eredeti szöveget? Egyáltalán nem!

27. Milyen biztosítékunk van a görög szöveg sértetlenségét illetően?

²⁷ J. F. A. Hort, aki a Westcott- és Hort-féle szöveg társszerzője volt, ezt írta: „Az Új Testamentum szavainak zöme minden kritikán felül áll, mivel mentes minden eltéréstől, csupán le kell másolni . . . Ha a viszonylagos csekélységeket . . . félretesszük, véleményünk szerint a szövegben még előforduló vitatható szavak száma az egész Új Testamentumban alig több, mint az összes szó egy ezreléke.” *

28., 29. a) Hogyan értékeljük az átdolgozott, finomított görög szöveget? b) Milyen szakavatott véleményt olvashattunk erről?

²⁸ A szövegátadás értékelése. Vajon mi a helyzet a szöveg sértetlenségével és hitelességével a sok évszázados szövegátadás után? Nemcsak a kéziratok ezreinek az összehasonlítására van lehetőség; az elmúlt néhány évtized folyamán feltárt régebbi bibliai kéziratok azt is lehetővé teszik, hogy a görög szöveget visszavezessük az (i. sz.) körülbelül 125. évre, tehát a János apostol i. sz. 100 körül bekövetkezett halála utáni alig néhány évtizedre. Ezek a bizonyítékok meggyőznek bennünket arról, hogy megbízható görög szöveggel rendelkezünk, letisztult formában. Figyeljük meg Sir Frederic Kenyonnak, a British Museum egykori igazgatójának és könyvtárosának ebben az ügyben adott értékelését:

²⁹ „Az eredeti kézirat és a legrégebbről fennmaradt szövegek közötti időköz oly rövid, hogy valójában figyelembe se kell venni, s ezzel minden alap megszűnt a kétkedésre azt illetően, hogy a Szent Iratok lényegében úgy jutottak el hozzánk, ahogyan megírták őket. Végérvényesen megállapítottnak tekinthetjük az Újszövetség összes könyvének hitelességét és általános csorbítatlanságát. Ámde más dolog a csorbítatlanság, és más dolog a részletekre vonatkozó teljes bizonyosság.” *

30. Miért bízhatunk teljesen abban, hogy az Új Világ fordítás hűen tolmácsolja olvasóinak „Jehova szavát”?

³⁰ Ami az utóbbi megjegyzést illeti a ’részletek bizonyosságáról’, azzal dr. Hortnak a 27. bekezdésben idézett szavai már foglalkoztak. A szöveghelyesbítők munkája, hogy kijavítsák a részleteket, és ők ezt nagyrészt már meg is tették. Westcott és Hort javított görög szövegét általánosan elfogadják és igen jó minőségű munkának tekintik. A Keresztény Görög Iratok Új Világ fordítása erre a kiváló görög szövegre épült, s így képes olyan pontosan tolmácsolni olvasóinak „Jehova beszédét”, ahogyan azt a görög kéziratok gyűjteményében csodálatos módon megőrizték számunkra (1Pét 1:24, 25).

31. a) A görög szövegre vonatkozóan mit tártak fel a modern kori felfedezések? b) A 309. oldalon levő táblázat alapján mi volt a Keresztény Görög Iratok Új Világ fordítása elkészítésénél használt legfőbb forrásmű? Említs néhány másodrendű forrásművet is!

³¹ További jelentőséggel bírnak számunkra Sir Frederic Kenyon kommentárjai Our Bible and the  Ancient Manuscripts című könyvében (1962, 249. oldal): „Elégedetteknek kell lennünk, mivel tudjuk, hogy az Új Testamentum szövegének általános hitelességét rendkívüli módon alátámasztották a mai felfedezések – amelyek egészen rövidre csökkentették az időközt a meglévő legkorábbi kéziratok és az eredeti kéziratok között –, valamint azért, hogy a szövegeltérések nem érintik a keresztényi hit alapvető tanait.” Amint az a 309. oldalon a „Forrásszövegek az Új Világ fordításhoz – Keresztény Görög Iratok” című táblázatból látható, a fordítók minden ide vonatkozó dokumentumot igénybe vettek annak érdekében, hogy egy pontosan fordított angol szöveget tudjanak készíteni. A hű fordítást minden esetben értékes lábjegyzetek támasztják alá. Az Új Világ Biblia Fordítási Bizottság az évszázadok bibliakutatásának legjobb eredményeit használta fel kitűnő fordításának elkészítésénél. Teljes bizalommal lehetünk az iránt, hogy a Keresztény Görög Iratok ma rendelkezésünkre álló szövege valóban úgy tartalmazza „az egészséges szavak mintáját”, ahogyan azt Jézus Krisztus tanítványai leírták. Ragaszkodjunk hát ezekhez a drága szavakhoz hittel és szeretettel! (2Tim 1:13).

32. Miért fordítottunk itt jelentős figyelmet a Szent Iratok kéziratainak és szövegének alapos vizsgálatára, és mi lett ennek az igen megnyugtató eredménye?

³² Ez a tanulmány, akárcsak az előző, a Szent Iratok kéziratainak és szövegének vizsgálatával foglalkozott. Miért tárgyaltuk ezt ilyen részletesen? A cél az volt, hogy meggyőzően bemutassuk: a Héber és a Görög Iratok szövege lényegében megegyezik a hiteles eredeti szöveggel, amelynek megírására Jehova hűséges férfiakat ihletett. Azok az eredeti Írások ihletettek voltak. A másolók azonban, bár hozzáértéssel végezték munkájukat, mégsem álltak ihletés alatt (Zsolt 45:1 [45:2, Károli]; 2Pét 1:20, 21; 3:16). Ezért volt szükséges alapos vizsgálat alá venni a kéziratmásolatok hatalmas gyűjteményét, hogy világosan és félreérthetetlenül azonosítsuk az igazság tiszta vizét, úgy, ahogyan az a Nagy Kútfőtől, Jehovától eredt. Minden hála megilleti Jehovát Szavának, az ihletett Bibliának csodálatos adományáért és a felüdítő Királyság-üzenetért, amely annak lapjairól árad!

[Lábjegyzetek]

[Tanulmányozási kérdések]